Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tévútra vihet az öndiagnózis, bízzunk inkább a szakemberekben!

2022. december 02.

Fotó: 123rf.com

Az internet elterjedése óta egyre többen folyamodnak ahhoz a módszerhez, hogy orvosi konzultáció helyett az online térben szerzett információk alapján diagnosztizálják saját magukat és határozzák meg a lehetséges gyógymódot problémáikra. Ez a jelenség az elmúlt két évben a koronavírus-járvány hatására felerősödött, hiszen az orvosok elérése és főleg látogatása nehézkessé vált.

Gyakran halljuk, de még mindig nem tettük kellőképpen magunkévá azt a tényt, hogy az egészségünkkel nem csak akkor kell foglalkoznunk, amikor már megtörtént a baj; a megelőzésnek kiemelten fontos szerepe van. Ebben vannak segítségünkre többek között a laborvizsgálatok, amelyek egyes típusait érdemes évente is elvégeztetni, hogy ellenőrzés alatt tartsuk szervezetünk állapotát.

„Már Magyarországon is egyre több ember figyel rá, hogy egészségtudatosan éljen, és mind a táplálkozás, mind a testmozgás terén törekszik arra, hogy megőrizze az egészségét. A tapasztalataink azt mutatják, hogy a különböző megbetegedések megelőzése is fókuszba került, növekszik az igény a bizonyosságra, hogy minden rendben van. A legalapvetőbb vizsgálat, ami akár ezt igazolja, akár felhívja a figyelmet valamilyen problémára, az a vérvizsgálat, amelyből számos lényeges információt megtudhatunk” – avatott be Szabó Erna, a ProLabor Kft. laboratóriumvezető-helyettese.

Mikor ajánlott a vérvizsgálat, és miért fontos?

Az általános egészségi állapot felméréséhez és az esetleges rendellenességek időben történő kiszűréséhez a laborvizsgálat évente ajánlott. Súlyos, krónikus betegségek esetén, vagy éppen a gyermekvárás hónapjai alatt nagy jelentősége van a gyakori, rendszeres vérvizsgálatnak, ezzel ugyanis folyamatosan nyomon követhetőek a szervezetünkben zajló változások.
A laboratóriumi vizsgálat nagymértékben hozzájárul a betegségek korai felismeréséhez is, valamint információkkal szolgál arra vonatkozóan, milyen további kezelésre van szükség.

„Megszokhattuk, hogy ha az orvosunk utal be minket vérvizsgálatra, azzal együtt automatikusan elrendeli a vizeletvizsgálatot is. Nem hiába! Ugyanis a vizeletvizsgálat eredményéből szintén sok mindent megtudhatunk. A vizeletvizsgálat a vese és a húgyutak betegségéről ad képet, de a segítségével fény derülhet számos belgyógyászati problémára is, mint a cukorbetegség, a májkárosodás vagy az anyagcserezavar. Magánfinanszírozásban viszont hajlamosak elhanyagolni ezt a vizsgálatot az emberek, nagyon kis arányban igénylik akár vérvizsgálat mellé, akár külön szolgáltatásként. Pedig nem jár magas költséggel, és nagyon fontos szerepe van a megelőzésben, illetve a betegségek nyomon követésében!” – hívta fel a figyelmet Szabó Erna.



Én gyerekem, te gyereked

2022. december 01.

Fotó: gettyimages.com

Egy olvasói levélből: 

“A kisfiam 1 éves korában elváltam, majd fél évvel később találkoztam a jelenlegi férjemmel. Neki két lánya van (most 10 és 13 évesek), akikről lemondott az édesanyjuk. A kezdeti nehézségek után fiamból kiegyensúlyozott, kedves gyerek vált. Most 3,5 éves, gond nélkül beszokott az oviba. De itt van a két lány…

Én próbálom megtenni, ami tőlem telik, de nem tudom pótolni az édesanyjukat. A kisebbik abban leli örömét, ha a másik két gyereket szekírozhatja. Az apja mindig melléáll, a másik kettő kapja a szidást. Attól félek, hogy a másik két gyerek lelkileg sérül, a kisebbik lányból pedig zsarnok lesz. Az óvónő és édesanyám szerint a kisfiam máris panaszkodott, hogy a kislány mindig idegesíti, de apától ő kap ki. A nagyobbik pedig nekem panaszkodik. Többször észrevettem, hogy a kislány direkt a fiam kedvenc játékát veszi elő, és amikor az visszakéri, elkezd vele kiabálni, hogy irigy, utálatos vagy. Ezek a viták általában a tettlegességig fajulnak náluk. Én is hibás vagyok, mert sokszor, csak hogy ne kelljen látnom, hogy bántják a gyerekemet, én állítom le a kicsit. Mit tegyek? A férjemet nem tudom rábeszélni, hogy vigyük el a kislányt szakemberhez, de hogyan védjem meg a kisfiamat a megrázkódtatásoktól?”

A pszichológus válaszol

Hihetetlenül nehéz a feladatunk: az Öné otthon, a családjában, az enyém meg most itt, a számítógép előtt. Ha jól érzékelem, a fő gond férjének a kisebbik lányával van, mégis úgy ír, mintha azzal a problémával kellene megküzdenie, hogy a családban két “idegen” – nem az Ön véréből való – gyermek él. Pedig az idősebb kislány szintén az “áldozatok” közé tartozik. Attól tartok, nagyon sajátos “középső gyerek” konfliktussal kell szembenéznie.

Ugye tudja, hogy a háromgyerekes családokban a középsőnél – aki elhagyatottnak érzi magát és figyelmet keres – gyakran jelentkeznek az Ön nevelt lányáéhoz hasonló magatartási zavarok. Képzelje magát ennek a kislánynak a helyébe. Hat-hétéves lehetett, amikor édesanyjától meg kellett válnia (és amennyiben az anya lemondott gyerekeiről, azt gyanítom, hogy korábbi gyermeki tapasztalatai sem lehettek túl megnyugtatóak).

Bekerült egy új családba, amelybe – talán csendessége, jó alkalmazkodási készsége folytán – nővére elfogadhatóan beilleszkedett. Nemsokára pedig kistestvére született – az Ön kisfia. Úgy érezte, sokkal kevesebb figyelmet, gondoskodást kap, mint öccse és nővére – ezzel pedig beindul a “dugóhúzó effektus“: egyre kötekedőbbé, egyre agresszívabbá válik a családon belül, hiszen ezzel figyelmet vált ki: az Ön kétségbeesését, ennek minden érzékelhető jelével. Ha továbbra is “idegen”-nek tekinti – akire még rászólni sem mer, hiszen nem az Ön vére – csak gyötrődik miatta, a probléma megoldhatatlan.



Magnézium az izomgörcsök, a magas vérnyomás ellen

2022. december 01.

Ha nehezen koncentrál, izomgörcsöket tapasztal, vagy magas vérnyomással küzd, előfordulhat, hogy a szakorvosi kezelésen túl a magnézium bevitel is segíthet. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magas vérnyomás és érkockázat specialistája a magnézium és a vérnyomás összefüggéseire hívta fel a figyelmet.

AFotó: 123rf.com hiány okai, tünetei

A magnézium az emberi szervezet minden sejtjében fellelhető ásványi anyag. Nélkülözhetetlen számos életfontosságú enzim működéséhez, izom összehúzódáshoz, idegi működéshez, és az erős csontozat fenntartásához. A szervezet magnéziumtartalmának közel fele a csontok felépítésében vesz részt, ahol kalciummal és foszforral alkot vegyületet. Szükség van magnéziumra az izmok működéséhez, valamint az egészséges idegi és szívműködéshez. A magnézium szívre gyakorolt pozitív hatásain túl, több vizsgálat szerint is képes csökkenteni a magas vérnyomást. Elsősorban hypertoniás krízis, preeclampia, eclampsia kezelésében használatos.

Hiánya – amely az idősödéssel, a környezetünk ártalmai, a stresszhelyzetek, a nem megfelelő táplálkozás és a kevés mozgással járó életmód következményeként egyre jelentősebbé válhat – éppen ezért negatív hatással lehet a szervezetre. A magnéziumhiány okai:

– fokozott fizikai igénybevétel,

– terhesség és szoptatás idején növekedett szükséglet,

– egyoldalú, hiányos táplálkozás (diéta, fogyókúra),

– emésztési, felszívódási zavarok (bélbetegségek),

– fokozott magnéziumvesztés (hasmenés, égési sérülés, egyes vizelethajtók szedése),
– bizonyos speciális gyógyszeres kezelés (egyes antibiotikumok, immunszupresszív készítmények, kemoterápiás gyógyszerek).

A magnéziumhiány okozhat többek közt idegrendszeri tüneteket (koncentrálóképesség zavara), izomremegést, izomgörcsöket (például éjszakai lábikragörcs). Magnéziumpótlás szükséges lehet infúzió formájában szívblokk és súlyos vesebetegség esetén, valamint toxaemia kezelésére a szülést megelőző 2 órában.

Ártalmas is lehet

  • Fontos tudni, hogy a túl sok magnézium ártalmas is lehet. Csak fokozott odafigyeléssel adható mérsékelten súlyos veseelégtelenségben, myasthenia gravis, légzőrendszeri betegség esetén. Az alkalmazás során a hypermagnesia elkerülése érdekében a beteget monitorozni kell: vérnyomás, plazma magnézium szint (1,6–2,6 mEq/liter vagy 0,8–1,2 mmol/liter), egyéb elektrolit koncentrációk, szívműködés (EKG), mély ínreflexek, veseműködés (vizeletürítés legalább 100 ml/4 óra), légzésfrekvencia tekintetében. Különösen olyan esetekben igaz ez, amikor nem az alacsony magnéziumszint megszüntetése az indikáció. Hangsúlyozni kell, hogy a magnéziumszint vérvizsgálattal meghatározható, és csak hiány esetén javasolt a pótlás – ismerteti dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magas vérnyomás és érkockázat specialistája.


Tornával jól fejleszthetőek gyerekeknél a mozgásfejlődési zavarok

2022. november 30.

Fotó: gettyimages.comEgy csecsemő, kisgyermek mozgásfejlődése számos tényezőtől függ, mégis van egy általános érvényű táblázat, amelynél a mozgásfejlődési lépcsőket a szakemberek korokhoz kötik. Vannak olyan helyzetek azonban, amikor mozgásfejlesztésre van szükség. A gyermekrehabilitációs szakgyógytornász szerint a szülők ébersége is szükséges ahhoz, hogy felismerjék az esetleges hiányosságokat és szakember segítségét kérjék.

A mozgásfejlődés már magzati korban elindul, majd születés után a gyermek folyamatosan fejleszti gondolkodási tevékenységét, amelyhez korának megfelelő mozgáskoordináció is párosul. A szakemberek tájékoztató jelleggel szokták kijelenteni, hogy milyen mozgás az, amely elvárható a fejlődés azon időszakában. Példaként általában a 8-9. hónapban váltott kézzel és lábbal kúsznak, a 10-11. hónapban már másznak a kicsik. Előfordul, hogy a gyerekek gyakran sírnak, ilyenkor sokan hasfájásra, majd később a fogzással együtt járó nyűgösségre gyanakodnak. Lehetséges azonban, egészen más okozza a sírást. Figyelmeztető jelzés lehet, ha a gyermek aszimmetrikusan használja a végtagjait, teste feszes, vagy az egyik oldalon gyengébb az izomzata. Szintén gyanakodjunk, hogy a gyermeknek mozgásfejlődési problémái lehetnek, ha hason fekve gyakran hátra csapja a karjait, mintha repülni akarna a mozdulat következtében. Valójában ilyenkor pihen a hát feszes izomtónusa miatt. Ugyancsak jelzés, ha a kúszás aszimmetrikus, vagy ha tartósan nem tudja stabilan megtartani magát ülés közben. Nagyobb korban gyanús jel, ha a járás megkezdése után még több hónappal is megbotlik a saját lábában – a szakember szerint koordinációs vagy egyéb ortopédiai és izomtónus eloszlási problémák okozhatják ezt. Állhatnak idegrendszeri panaszok a háttérben, de az alsó végtagok tengelye sem lehet megfelelő.

Bármilyen gyanúsat is tapasztalunk, érdemes szakembert felkeresni, mert ezek a zavarok maguktól nem múlnak el. Ráadásul viszonylag egyszerűen, mozgásrehabilitációval, tornával nagyon jól fejleszthetőek” – fogalmazott Elmer Zsófia, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő gyermekrehabilitációs szakgyógytornásza.

Hogy mi okozhatja ezeket a mozgásfejlődési gondokat, a szakember nem tudott egyértelmű választ adni, hiszen ahány gyermek, annyiféle magyarázat állhat a háttérben. Kialakulhat például a terhesség alatt. Példaként megemlítette, ha egy nagyobb méretű csecsemő az anyaméhben C-alakú tartásban tölti a várandósság időszakát, gyakran születés után csak az egyik oldalra fordítja a fejét, mivel az egyik oldalon megrövidültek, a másik oldalon pedig megnyúltak az izmok.



6 alattomos tünet, amit a menedzserkardiológia vizsgál

2022. november 30.

A menedzser életmódot folytató nők és férfiak életében jelenlévő stressz számos probléma forrása lehet. A bajt nem csak a feltűnő mellkasi fájdalom és az erős szívdobogás jelezheti, de apróbb tünetek is. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa azokra a jelekre hívja fel a figyelmet, amelyeket a menedzserkardiológia hivatott kivizsgálni. 

Fotó: 123rf.comA menedzserkardiológia a stressz következményeit vizsgálja

Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbb adatok látnak napvilágot arról, hogy a stressz, a folyamatos teljesítményorientáltság önálló entitásként jelenik meg a szívbetegségek terén, speciális tünetekkel, kórfolyamatokkal, melyek egyedi kivizsgálási, terápiás, követési megközelítést igényelnek a kardiológusok részéről.

Menedzsereknél, vagy más feszített életmódot folytató férfiaknál a kardiológiai problémák jellemzően 40 éves kor körül és afölött jelentkeznek. A nők 55 éves kor körül és az után szembesülhetnek a betegségekkel – sokszor előzetes tünetek nélkül. Az életkorban látható eltolódás mögött biológiai okok állnak: a hölgyek menopauza után válnak sebezhetőbbé, amikor az ösztrogéntermelésük már nem védi őket a szívproblémákkal szemben – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. 

Van azonban néhány olyan tünet, amely mindenképpen okot ad a menedzserkardiológiai kivizsgálásra:

Gyors kifáradás fizikai terhelés közben

Jellemző tünet, hogy a korábban gond nélkül végzett mozgás egyre jobban fáraszt, vagy esetleg látványos csökken a teljesítmény. Emögött gyakran az áll, hogy a szív nem képes elég vért pumpálni a testbe. Ha pedig valaki pihenés után is kimerültnek érzi magát, mindenképpen érdemes kivizsgáltatnia magát. Vonatkozik ez arra is, ha mentálisan nem tudjuk a korábban megszokott teljesítményt nyújtani. 

Szexuális problémák

Az erektilis diszfunkció klasszikus jele lehet a szívbetegségnek. Természetesen a tünet mögött számos más ok is állhat, mint a szorongás, a stressz, fiziológiai faktorok, de az is előfordulhat, hogy a beszűkült artériák képtelenek a péniszbe pumpálni a vért. Az erektilis diszfunkció két leggyakoribb szív-érrendszeri oka az érelmeszesedés és az endothel diszfunkció. Az előbbi az ereket szűkíti és merevíti, az utóbbi megakadályozza az erek megfelelő ellazulását, ami megnehezíti a véráramlást. Vagyis az urológus mellett érdemes kardiológust is felkeresni a problémával.   

Mellkasi szorítás, fájdalom

A mellkasi fájdalom és szorítás érzése igen ijesztő lehet, különösen, ha fiatalabb vagy középkorú, ám stresszes életet élő személy tapasztalja. Igen gyakran maga a stressz okozza a pánik szindrómához hasonló érzést, ám akár szívprobléma is állhat a háttérben. A szívbetegség miatt kialakuló mellkasi panasz jellemzően akkor alakul ki, amikor az érintett aktív, a tünet lassan teljesedik ki, és inkább nyomásérzést jelent, mint szorítást, valamint a fájdalom gyakran más testrészekben is jelentkezik. 



Az étrend nemcsak trend! Életet is menthet!

2022. november 29.

Fotó: AVON

Napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvend az egészségtudatos étkezés, amely különböző diéták és étrendek elterjedését eredményezi. Sokan alakformálás és egészségük megőrzése céljából követnek valamilyen diétát, de vannak akik orvosi utasításra, valamilyen egészségügyi probléma vagy betegség hatására kezdenek szigorúan szabályozott étrend szerint étkezni.

A daganattal küzdő betegek életében kiemelkedően fontos a megfelelő étrend követése, hiszen az alultápláltság hatalmas mértékben veszélyezteti őket. A tumoros betegek 10-22%-ának közvetlen haláloka a cachexia, azaz a kóros soványság, amely megfelelő étrend mellett jelentős mértékben csökkenthető, árulta el Beretvás Eszter dietetikus, a Mellünk Egészsége konferenciasorozat egyik előadója, aki több hasznos tanáccsal is készült a speciális
étkezésre vonatkozóan.

A daganatos cachexia egy olyan multifaktoriális tünetegyüttes, melyet a folyamatos izomtömegvesztés jellemez. Nem lehet szokásos táplálási támogatással visszafordítani, és egyre súlyosbodó funkcióvesztést okoz. A sugárkezelések és a kemoterápia szájszárazságot, szájnyálkahártya-, nyelv- és torokirritációt, valamint hányingert és emésztési zavarokat okozhatnak. Ezek étvágytalansághoz, nyelési nehézségekhez, így nem megfelelő tápanyagbevitelhez vezetnek, holott a sebészeti beavatkozások, a sebgyógyulás és szervezetünk fertőzések elleni természetes védekezése átmenetileg megemelkedett szükségletet eredményez, tehát ebben az időszakban még fontosabbá válik a megfelelő energia -, és tápanyagbevitel.

A daganatos betegek számára készített étrend célja, hogy az érintett elérje a megfelelő tápláltsági állapotot, és ezt hosszú távon meg is tudja tartani. Ennek legmegfelelőbb módja, ha úgy tudjuk növelni az adott ételek energia- és tápanyagtartalmát, hogy a mennyisége/térfogata nem változik. Fontos, hogy energiában -, fehérjében -, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag és jóízű legyen.



Mik a prosztatamegnagyobbodás tünetei?

2022. november 29.

Fotó: gettyimages.comA prosztata megnagyobbodása az életkorral együtt jár, és az azzal járó esetleges panaszok megelőzésére, kezelésére már 45 éves kortól gondolni kell.

50 éves korban minden második férfinél, míg 80 éves korban a férfiak háromnegyedénél kimutatható a prosztata jóindulatú megnagyobbodása. A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (idegen szóval benignus prosztata-hiperplázia) esetén a prosztata mirigyállományának a felszaporodása a húgycső szűkítéséhez és a húgyhólyag irritációjához vezet. Emiatt a vizelés, főként reggelente, nehezen indul meg.

A vizeletürítés során a vizeletsugár gyenge, a vizelet ürítése akadozik, a húgyhólyag nem ürül ki teljesen, utócsepegés tapasztalható. Nem ritka a sürgető vizelési kényszer sem, ami az éjszakai alvás nyugalmát is megzavarhatja. A húgyhólyagban visszamaradt vizelet húgyúti fertőzéseket okozó baktériumoknak szolgálhat táptalajul, és akár súlyos húgy – úti fertőzésekhez vezethet.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodásra általában a vizeletürítéssel kapcsolatos panaszok hívják fel a figyelmet. Ezek jelentkezésekor lényeges orvoshoz (urológushoz) fordulni, mert ritka esetekben a panaszok hátterében egyéb, súlyos kórképek (pl. hólyagrák) is állhatnak. Fájdalmas vizelés, láz, az elmúlt időszakban észlelt véres vagy zavaros vizelet, valamint vizeletinkontinencia fellépésekor azonnali orvosi ellátás szükséges.

Hatásosak a növényi alapú készítmények
A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás enyhe és közepesen súlyos eseteiben a gyógynövényalapú szerek alkalmazása javasolható; súlyos esetekben pedig a szintetikus hatóanyagok mellett alkalmazhatók a növényi eredetű patikaszerek. A szabalpálma (más néven törpepálma vagy fűrészpálma), a nagy csalán, a kisvirágú füzike, a közönséges tök és az afrikai szilvafa ezen a téren mutatott hatásosságát klinikai vizsgálatok is igazolják.



A lakótér pulzálás jelensége: Mennyi tárgy kell egy lakásba? - Bebútorozás télen és nyáron

2022. november 28.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Egyszer kevésnek tűnik, és kopárnak, máskor kifejezetten sok, és fullasztó a lakótér. Változhat igényed, na de naponta akár többször? Nem-nem, csupán hangulatingadozásról van szó. A tér pulzálása természetes jelenség. Ismerd meg, hogy helyesen kezeld!  

A lakberendezés meseszép tudomány, és akik igazán jól művelik, azt is tudják, a tér érzékelése pulzáló az ember számára. Egyszer sok, egyszer kevés. Még ha csupaszon is akarunk megvenni egy lakást, sajnos, vagy sem, de nem tudunk elvonatkoztatni az éppen ott lakó tulajdonos tárgyaitól, és személyiségétől, berendezésétől. Van, akinek sok az a holmi, van, akinek kevés, van, akinek fakó és kopár egy lakás teletömve is, míg másnak nagyon is sok az a pár elől hagyott tárgy.

Ez nem csak alapszemélyiség kérdése, hanem az időjárás, a színek, a hangok és fények függvénye is. Míg télen sokkal kongóbb minden, s általában melegségre vágyunk, addig nyáron a melegben levegőre, és térre van szükségünk. Elég csak megnézni a télikert lehetőségét. Ugyan ki az, aki nyáron 30 fokban, télikertben napozik, mindenki ugyanúgy lohol a strandra, vagy másik nyitott teraszt is építtet, mert a télikert, nevében is téli. Pusztán az a személyiség kérdése, hogy kicsit, vagy nagyon erősen van szükségünk a tér alakítására évente.

Milyen tehát a jó és otthonos lakótér?

Nem csak minden családtag személyiségéhez, az ősi térrendezési elvek rendszeréhez, hanem a téli-nyári pulzáláshoz is alkalmazkodik. Ezáltal a jó lakótér, picit mindig változik, és pakolós akár a ruhatár, van belőle nyári, és téli is. Persze van átfedés, de a télikabát szegény, májustól októberig biztosan a szekrényben lóg, hacsak nem síelni megyünk.

Ezért az a legfontosabb, hogy mozgatható legyen minden. Legyen könnyű berendezési tárgyak, masszív, nagydarab szekrénysorok mellett, amiket tudunk tologatni, átalakítani, sőt az sem árt ha magát a szekrényt át tudjuk néhanapján szerelni, ha nem is évente kétszer. Néhány apró ötlet és berendezési tárgy következzék most, téli és nyári verzióban.



Vashiány várandósan

2022. november 28.

Babavárás alatt a keringő vérmennyiség jelentősen megnő. A nők szervezetében átlagosan található 5 liter vérmennyiség mintegy 6–6,5 literre gyarapszik a várandósság hónapjai alatt. A vérmennyiség jelentős növekedése azzal jár, hogy az oxigénszállító hemoglobint tartalmazó vörösvértesteket is milliárd számra kell előállítani. A hemoglobin kulcsfontosságú központi fémionja a vas, aminek a hiányában vashiányos vérszegénység (anémia) jön létre.

Fotó: gettyimages.comA kismamák mintegy 40%-a már a várandósságot megelőzően sem rendelkezik elegendő vastartalékkal. A nem kellőképpen feltöltött vasraktárakkal elkezdett terhességek mintegy kétharmadában kezelendő vashiány alakul ki. A vasszintet illető mélypont általában a terhesség közepe táján, a 20. hét körül következik be. A vérvizsgálatok laboreredményei alapján hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a kismama vashiányos, és vaspótlásra szorul.

A laborparamétereken túl általános gyengeségérzet, levertség, fáradtságérzet, sápadtság, fejfájás, töredező körmök, hajhullás és a fertőző betegségekre való fogékonyság növekedése is utalhat vashiányra.

A babavárás alatti vashiány veszélyes a magzatra nézve is: az elégtelen mértékű vérellátás oxigénhiányhoz, koraszüléshez, alacsony születési súlyhoz vezethet.

Mennyi vasat szükséges a szervezetbe juttatni?

Az ajánlások szerint férfiaknak napi 10 mg, nőknek napi 15 mg vasbevitelre van szükségük. A nők menstruáció miatti vérvesztesége magyarázza esetükben a jelentősebb szükségletet. Terhesség alatt a nők napi vasszükséglete 30 mg-ra nő, és a fokozottabb vasigény a szülést követően, a szoptatás hónapjai alatt is fennáll. Szoptatós kismamáknál – a tejelválasztásra tekintettel – napi 20 mg vasbevitel javasolt.

Azoknak a kismamáknak, akik vashiányos állapotban esnek teherbe, fokozott vasbevitelre van szükségük, mintegy napi 100 mg körüli vasmennyiséget kell a szervezetbe juttatniuk. A vas-terápia hatása nem jelentkezik pillanatszerűen, néhány hónap múlva mutatható ki csak a hatása, a vastartalékok rendeződése.

Hogyan tölthetők fel a vastartalékok?

Ideális esetben a táplálékkal, vassal dúsított gyümölcslevekkel jut be a szervezetbe a vas. A húsételek, különösképpen a vörös húsok, a belsőségek (pl. máj), a halak és a tojás tartalmaznak magas koncentrációban vasat. A zöldségek, gyümölcsök vastartalma jelentősen alacsonyabb, így a vashiány a vegetáriánusoknál jóval gyakoribb, mint a vegyes táplálkozásúaknál.

A vaspótlás szempontjából az állati eredetű ételek preferálása mellett áll az a tény, hogy az állati eredetű, úgynevezett hem-vas jobban felszívódik és hasznosul a szervezetben, mint a növényi eredetű, úgynevezett nem-hem vas. Példaként a növényvilágban kiemelkedően magas vastartalmáról ismert cékla és néhány állati eredetű élelmiszer vastartalmát lehet összehasonlítani: míg a cékla 100 g-ja kb. 0,8 mg vasat tartalmaz, addig a marhahús 100 g-ja 1,6 mg-ot, a marhamáj 100 g-ja pedig 8,8 mg-ot.



Őszi finomságokkal a téli vírusok ellen

2022. november 27.

Fotó: pixabay.com

A nyár vége óta sok energiát elfogyasztottunk, itt az ideje, hogy feltankoljuk szervezetünket vitaminokkal! A NaturMed Hotel Carbona szakértői arra adnak tippeket, hogyan készíthetjük fel immunrendszerünket télre, és hogyan köthetjük össze a kellemest a hasznossal, a feltöltődést a finom ízekkel.

Ahogy közeledik a tél, úgy csökken energiatartalékunk, ezért is kell kihasználni az ősz adta lehetőségeket: ekkor a természet ugyanis még bőkezűen ellát bennünket vitamindús zöldségekkel és gyümölcsökkel, amelyekkel felturbózhatjuk étrendünket, hogy szervezetünk készen álljon a vírusok elleni harcra.

Dr. Somogyi Katalin, a hévízi NaturMed Hotel Carbona főorvosa emlékeztet rá, hogy az immunrendszerünk erősítésével részben megelőzhetők vagy elkerülhetők a különböző betegségek. Az egyik legfontosabb, ami ellenállóbbá tesz bennünket, a C-vitamin. Lényeges szerepet játszik a légúti fertőzések megelőzősében és a kollagéntermelésben, amely testünk elsődleges védvonalát, a bőrt táplálja. Fontos mindemellett az A-, B-, D- és E-vitaminok, továbbá különböző ásványi anyagok folyamatos pótlása is. Az utóbbiak közül feltétlenül figyeljünk oda a magnézium, nátrium, kálium és szelén bevitelre, hisz ezek az elemek javítják ellenálló képességünket és közérzetünket.

Sok szezonális zöldség igazi vitaminbomba

Ősszel sokféle szezonális zöldség és gyümölcs közül válogathatunk, amelyeket nyersen vagy sütve-főzve egyaránt fogyaszthatunk. Sőt, még mindig eltehetünk ezt-azt télire, akár befőzve, akár a fagyasztóban. Mindenekelőtt ezért nézzünk körül a piacon, vagy saját kertünkben, gyümölcsösünkben, mert ott is biztosan akad olyan finomság, ami tele van vitaminnal. A hévízi NaturMed Hotel Carbona szakértője többek közt olyan vitamindús zöldséget ajánl, mint a cékla, amelyet sütve vagy reszelve, salátaként is fogyaszthatunk. Vagy a fekete retek, ami tele van C-, B-vitaminnal, vassal, kalciummal, káliummal és magnéziummal, ezért ajánlott megfázás esetén.

A padlizsánnal késő őszig tervezhetünk. C-vitaminban gazdag, ezért antibakteriális, antivirális hatású, és változatosan elkészíthető, akár sütve, akár krém formájában. A kelbimbó szezonja késő ősszel kezdődik. Amellett, hogy többféle vitamint, rostot, kalciumot, vasat tartalmaz, sokoldalúan lehet felhasználni. Közkedvelt egytálétel például a rakott kelbimbó, de köretként vagy salátában is kiváló. Az ősz persze nem telhet el sütőtök nélkül sem, amely a magas A-vitamin és béta-karotin tartalma miatt ideális tápanyagforrás. Készülhet belőle leves vagy püré, vagy meg is süthetjük. A gombát is változatosan használhatjuk fel: levesnek, rakott ételnek, grillezve, rántva egyaránt kiváló, és a B1-vitamin-szükségletünket is részben fedezi. Ráadásul szárítva sokáig eláll.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...192193194...612
hírek, aktualitások

6+1 szokás, hogy nyáron is megőrizhessük egészségünket

2025. július 10.

Testünk és lelkünk is meghálálja a törődést

A nyár sokunk számára a felszabadulás és a felhőtlen kikapcsolódás időszaka. A megszámlálhatatlan élmény közepette azonban könnyű elveszíteni a fókuszt önmagunkról, pedig ahogy az év többi részében, úgy a meleg hónapokban is fontos tudatosan figyelnünk az egészségünkre, hiszen ilyenkor is számos tényező gyakorolhat negatív hatást rá. Az AVON az egészséges életmód elkötelezett támogatójaként arra bíztat, hogy nyáron se hanyagoljuk el testi-lelki jóllétünket. Ennek érdekében érdemes beépíteni mindennapjainkba a szépségmárka szakértői által összegyűjtött tippeket, melyek nemcsak a nyár folyamán javíthatják közérzetünket, de hosszútávon is hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez.

1. Belső hidratálás

Az év legmelegebb napjain fontos, hogy körültekintően figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra. A hidratáltság nemcsak szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez szükséges, hanem bőrünk egészségéhez is hozzájárul, ráadásul a jó közérzetet is elősegítheti. Egy felnőtt nő számára naponta legalább 2 liter víz elfogyasztása ajánlott[1], ez a mennyiség pedig a nyári hónapokban növekedhet. Fontos ugyanakkor arra is gondolni, hogy a cukrozott, koffeines vagy alkoholos italok nem helyettesítik a víz jótékony hatásait, így ennek tudatában alakítsuk a napi folyadékbevitelt.

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.

Szívritmuszavar: a csendes ellenség, amely bárkit érint

2025. július 09.

A szívritmuszavar napjainkban egyre növekvő egészségügyi kihívást jelent világszerte és Magyarországon egyaránt. Legújabb becslések szerint hazánkban közel 400 ezer1 ember érintett a leggyakoribb szívritmuszavar-típusban, a pitvarfibrillációban, miközben sokan még nem is tudnak betegségükről. Az okoseszközök már ezen a téren is segítségünkre lehetnek. A Budai Egészségközpont szakembere a szívritmuszavar világhete alkalmából elmagyarázza, hogyan. Egyúttal pedig beavat a szívprobléma felismerésével, kezelésével és megelőzésével kapcsolatos tudnivalókba.

A szívritmuszavar, szaknyelven aritmia, a szívverés ritmusának megváltozását jelenti. Egészséges körülmények között a felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver szabályos ritmusban. Szívritmuszavar esetén azonban a szív túl gyorsan (tachycardia – 100 feletti pulzusszám), túl lassan (bradycardia – 60 alatti pulzusszám) vagy szabálytalan ritmusban dobog. A szív négy üregének összehangolt működését és ezáltal a folyamatos vérkeringést egy „természetes pacemaker” irányítja, amelynek kiindulópontja a jobb pitvarban található szinuszcsomó. Amikor ez az elektromos rendszer meghibásodik, szívritmuszavar alakul ki, amely bármely életkorban előfordulhat, gyakorisága azonban az évek számával együtt növekszik (főként 65 év fölött). A leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció több mint 11 millió embert érint csak Európában. Magyarországon a betegek száma megközelíti a 300 ezret. Aggasztó azonban, hogy az érintettek mintegy 25 százaléka, vagyis csaknem 100 ezer ember nem is tud a betegségéről.

Mi váltja ki a szívritmuszavart?

A szívritmuszavar kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribbak közé tartoznak a szívbetegségek (szívroham, szívelégtelenség, szívbillentyű-problémák, koszorúér-betegség, valamint örökletes szívizom és ioncsatorna betegségek), az elektrolitegyensúly-zavarok (nátrium, kálium, kalcium és magnézium hiánya vagy túltengése), a hormonális problémák (pajzsmirigy túl- vagy alulműködése), valamint közvetetten a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a szívritmuszavar megjelenésében. Adohányzás, illetve a nikotinbevitel, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a krónikus stressz, az alvási apnoe és az elhízás mind növelik a kockázatot. Emellett bizonyos gyógyszerek mellékhatásai is szerepet játszhatnak.