5 meglepő dolog a fémallergiáról
2021. szeptember 18.
Az arra érzékenyeknél elsősorban bizsuk viselése során jelentkeznek panaszok. Égő, viszkető érzés, bőrvörösség, viszketés jelzi, ha allergiásak vagyunk az ékszer valamelyik fém összetevőjére. A tünetek meg is szűnnek, ha levesszük a nyakláncot, vagy fülbevalót. Ám a fémallergia ennél összetettebb problémákat is okozhat, sokszor például még az allergénmentes fémekben sem bízhatunk meg.A titániumra is lehetünk allergiásak
A fogászatban és az ortopédiai műtétek során alkalmazott implantátumok ezért – a fémallergiás betegek számára – a hypoallergénként ismert titániumból készülnek. Korábbi vizsgálatok is igazolták azonban, hogy sajnos ez sem jelent mindenki számára megoldást, mert bár nagyon ritkán, de a titániumból készült implantátumok, ékszerek is allergiás reakciót okozhatnak.
Ételek is kiválthatják
A nikkel allergia nem csak bőrtüneteket okozhat – figyelmeztet dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allegiaközpont főorvosa. Bizonyos ételek – például a csokoládé, zab, mogyoró és paradicsom – nikkel tartalma magas, ha valaki nikkel allergia szindróma esetén ezeket fogyasztja, akkor a táplálkozás során bevitt nikkel gyakori fejfájást, krónikus fáradékonyságot, hasi panaszokat, görcsöket és vérszegénységet is okozhat az érintetteknél.
Tetoválást fémallergiával?
A tartós festékek legtöbbje valamilyen fémet tartalmaz, ezért fémallergiások körében egyértelműen magasabb az allergiás reakció kockázata. A tetoválás után néhány nappal vagy néhány héttel később az adott bőrterületen allergiás ekcéma – kiütések, bőrpír, viszketés – jelentkezhet. A vörös festék okozza a legtöbb problémát a tetováló festékek közül. Alapféme egy higany származék, ám ezen kívül több szín is tartalmaz króm- és vas-oxidot, kobalt és réz származékot, titán-dioxidot.
Nem mindegy, milyen kozmetikumot használ!
A sminkszerekben található összetevők, színezőanyagok, de a rúzstok fémtartalma, vagy a gyöngyházfényt eredményező bizmut miatt is jelentkezhetnek allergiás tünetek. A szemfesték kobaltot és nikkelt tartalmazhat, de a fémallergiásoknak a hajfesték megválasztása során is körültekintőnek kell lenniük, az allergiás reakció fejbőr viszketés, kiütések mellett hajhullást is okozhat.
Ha nem eszik jól a gyerek, ne erőltessük!
2021. szeptember 17.
Csak könyököl a gyerek a tányérja mellett? Úgy véljük, hogy gyakran nem eszik eleget? Nincs nagy baj! Ahelyett, hogy fölöslegesen idegeskednénk, vagy aggódnánk emiatt, inkább kutassuk fel az okokat.
Még csak három falatot – ha nem eszed meg, aputól kikapsz, amikor hazajön! Gyakran ilyen és ehhez hasonló „fenyegetések” hangzanak el az anyák részéről, ha a gyereknél nehezen megy le a spenót, a sárgarépa-főzelék, vagy más, általa nem kedvelt étel, és a nagy része ott marad a feltálalt adagnak.
A gyermek buzdítása arra, hogy egyen meg mindent, ami a tányérján van, sokszor belénk rögződött reflex. Emellett nem szabad pazarolni – eleget hallottuk gyermekkorunkban, és meglehet, hogy tudat alatt ezt is „átörökítjük” csemetéinkre. Pedig a szakemberek rég rájöttek arra, hogy fölösleges erőltetni, ha nem akar már többet enni a gyerek, sőt, idővel megzavarhatja az étvágyát, kedvetlenné válhat, ha közeleg az étkezés ideje. Hagyjuk hát kelletlenül enni, finnyáskodni? Íme a gyermekpszichológusok és dietetikusok néhány jó tanácsa a kompromisszumos megoldásokra:
Bízzunk az étvágyában!
A kisbaba annyit eszik, amennyire szüksége van – ez veleszületett tulajdonsága. Nem falánkságból, vagy további kínálásra, mint mi felnőttek… És ahogy növekszik, minél inkább hagyjuk szabadon dönteni afelől, hogy mennyit egyen, annál hosszabb ideig megőrzi „hatodik érzékét” a helyes mennyiségű táplálék elfogyasztásához. Ez lehetővé teszi számára, hogy ne egyen se túl sokat, se túl keveset.
Ha gyermekünknek nehezére esik befejezni egy fogást az ebédnél, a szervezetének bizonyára már nincs szüksége több táplálékra.
Talán az étkezést megelőzően nem fordított elég energiát fizikai tevékenységre, vagy túl sokat evett előző este, esetleg kifáradt az iskolában – így egyszerűen már nem éhes. Meg kell értenünk az okokat, és nem szabad tovább erősködnünk, hogy pl. „tarts egy kis szünetet, és egyél még”…
Talán túl sokat tettünk a tányérjára…
Gyakran a gyermek azért húzódozik attól, hogy az elé tett mennyiséget elfogyassza, mert túl sokat tettünk a tányérjára (előfordul, hogy annyit, mint magunknak). A mennyiséget minden esetben igazítsuk az életkorához, és a porcióknál vegyük figyelembe azt is, hogy főétkezés után a legtöbb gyerek alig várja az édességet (ami nem feltétlenül süteményt, tortát jelent) – figyelmeztetnek a dietetikusok. Amennyiben túl sokat kívánunk tőle az asztalnál, és már „nyámmog” az ételen, azzal a kockázattal jár, hogy elrontja a gyomrát, elmegy az étvágya máskor is, és a súlyának sem teszünk jót.
5 tipp az önbecsülés növeléséhez gyermekkorban
2021. szeptember 17.
Önbecsülésnek nevezzük, ahogyan magunkat látjuk, azt, ahogyan értékeljük, milyenek vagyunk. A kisgyermekben a környezet visszajelzései alapján alakul ki ez a kép, ezért nagyon fontos az őt körülvevő felnőttek szerepe. Licsár Szilvia pedagógussal, a Játékliget szakértőjével arról beszélgettünk, milyen jelekből vehetjük észre, ha alacsony gyermekünk önbecsülése és milyen módon növelhetjük.
Alacsony önbecsülés – milyen jelekből vehetjük észre?
Lara úgy érzi, hogy a környezete elfogadja. Ennek megfelelően a fellépése magabiztos, büszkén mutatja a rajzot, amit éppen alkotott az óvodában. Tudja, hogy ügyesen rajzol. Ha régi emlékekről beszélgetünk, Lara kellemes történeteket idéz, olyan alkalmakat, amikor szerinte valami jól vagy viccesen sikerült. Bátran jelentkezik a következő feladatra, hiszen bízik magában, tudja, hogy képes azt megoldani.
Jázmin félve mutatja elkészült rajzát, mert nem bízik magában. Aztán végül bosszúsan megmutatja, de sajnálkozik, mert a madár szárnya nem úgy sikerült, ahogyan szerette volna. Úgy érzi, soha nem fog olyan jól rajzolni, mint a többiek a csoportban. Nem is jelentkezik a következő feladatra, hogy elénekelje a dalt, ami alapján a rajza készült, fél, hogy nem sikerülne jól. Ha régi dolgokról esik szó, általában olyan történeteket mesél, amelyekben – szerinte – balul, vagy nem elég jól sültek el a dolgai.
Másként látjuk a világot
A stabil önbecsüléssel rendelkező gyerekek, mint Lara, nem félnek új dolgokat kipróbálni. Igyekeznek a legtöbbet kihozni magukból az adott helyzetben, de akkor sem csüggednek, ha nem járnak épp sikerrel. Akkor is újra próbálkoznak, ha eleinte kudarcot vallanak. Ez egy tanulási folyamat, mellyel sok tapasztalatot szereznek, ami tovább erősíti az önbecsülésüket. Ennek eredményeként pedig jobban teljesítenek az iskolában, otthon és a barátaik körében. Szemben a Jázminhoz hasonló, alacsony önértékelésű gyerekekkel, akik bizonytalanok magukban, sokszor már akkor sem csatlakoznak a többiekhez, ha valamiért úgy érzik, nem fogadják el őket. Nehezen állnak ki magukért, könnyen feladják vagy meg sem próbálják, sziklatömbként nehezedik rájuk egy-egy – mások által akár észre sem vett – hiba vagy kudarc súlya.
„Az önbecsülés a gyermeket körülvevő felnőttek visszajelzéseiből fejlődik, már egészen csecsemőkortól kezdve, amikor a kicsi pozitív figyelmet és szeretetteljes gondozást kap. Ha a gyermek biztonságban érzi magát, szeretett és elfogadott, akkor az önbecsülése az évek során tovább fejlődik. A következő mérföldkő, amikor a gyermek elkezd önállóan próbálkozni, új dolgokat tanul meg. Az önértékelése növekszik, ha a szülők odafigyelnek rá, hagyják, hogy próbálkozzon és hogy megmutassa, büszke az új képességeire. Ez a folyamat nem áll meg, az önbecsülés tovább fejlődik, ahogyan a gyermek nő. Az önbecsülése nő, ha új ismereteket szerez az iskolában, vagy a sportban, zenében, ha érzi, hogy megértik és elfogadják a családi és baráti körben.”
Felkészületlenül érkezünk az orvoshoz – új magyar applikáció segíti a betegeket
2021. szeptember 16.
A magyarok 92 százaléka nem, vagy csak nagyon röviden készül fel az orvossal történő találkozásra, közel ötödük pedig soha nem jár szűrővizsgálatokra – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) országos közvéleménykutatásából.
A megkérdezettek több mint harmada jelezte, hogy egészségügyi problémájával a koronavírus-járvány alatt inkább nem keresett fel szakembert, azt későbbre halasztotta. Az egészségügyi tájékozottságot vizsgáló felmérés eredményei alapján alapvetően az orvosunkra hagyatkozunk, azonban az sem ritka, hogy az interneten próbáljuk megfejteni kézhez kapott leleteinket. Annak érdekében, hogy tudatosabban készüljünk az orvostalálkozókra, tájékozottabbak legyünk egészségügyi kérdésekben és személyre szabottan megismerjük a szükséges szűrővizsgálatokat, hazai szakemberek bevonásával új mobiltelefonos applikációt fejlesztettek. A Tájékozottbeteg alkalmazás Android és iOS telefonokra is letölthető.
Az egészségünkre is jelentős hatással van, hogy mi magunk mennyire vagyunk tájékozottak például az ajánlott szűrővizsgálatokkal kapcsolatban, mit gondolunk egyes betegségekről, és alaposan felkészülünk-e az orvossal történő találkozásokra. Egy hazai kutatás eredményei azt mutatják, hogy a legtöbb területen fontos lenne növelni a tudatosságunkat és tájékozottságunkat. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) országos közvéleménykutatása szerint ugyanis nem igazán készülünk tudatosan az orvosi vizitekre, a kelleténél ritkábban megyünk szűrővizsgálatokra, és gyakran fordulunk az internethez a kézhez kapott leleteink magyarázatáért.
- Segít alaposan felkészülni az orvosunkkal történő találkozásra:
- az applikációban található speciális űrlap előzetesen segít átgondolni a felmerülő kérdéseket, amelyeket – az azokra kapott válaszokkal, a szedett gyógyszerekkel és a következő találkozó időpontjával együtt – el is menthetünk,
- az űrlapot emailben elküldhetjük vagy kinyomtathatjuk, és a találkozóra magunkkal vihetjük.
- Összesíti a kor alapján ajánlott, személyre szabható szűrővizsgálatokat, amelyeket vizsgálatonként a naptárunkba is elmenthetünk.
- Ezen felül tartalmaz:
- laborlelet értelemző szótárt,
- különböző betegségekkel kapcsolatos tényeket és tévhiteket,
- a magyar onkológiai betegút állomásait a tünetek jelentkezésétől, illetve a szűréstől kezdve a gyógyult beteg utánkövetéséig,
- valamint gyermekkori és felnőttkori védőoltásokkal kapcsolatos információkat.
Az alkalmazás Android készülékekre itt, iOS készülékekre pedig ezen a linken tölthető le.
ORVOSTALÁLKOZÁSOK: A MAGYAROK 8 SZÁZALÉKA KÉSZÜL FEL ALAPOSAN
A kezelőorvosunknak átadott információ kulcsfontosságú a diagnózis felállításakor, és jó tudnunk azt is, milyen kérdéseket teszünk majd fel a szakembernek. Éppen ezért fontos, hogy lehetőség szerint minden előzményt összeszedve, kérdéseinket jó előre átgondolva érkezzünk egy vizsgálatra vagy konzultációra.
Az AIPM kutatásának eredményei alapján a jelentős többségre ez nem jellemző: a magyarok 6 százaléka jelezte, hogy jóval a találkozó előtt átgondolja, mit fog mondani, és mindössze 2 százalék volt azok aránya, akik átgondolják és össze is írják a lehetséges kérdéseiket. A legtöbben (48%) egyáltalán nem szoktak készülni, 44 százalék pedig csak a találkozó előtt röviddel gondolja át, mit mond és kérdez majd. A Tájékozottbeteg alkalmazás egyik fontos funkciója éppen ezen a területen segít: egyszerű kérdésekre válaszolva tudunk alaposan felkészülni az orvossal történő találkozásra, majd a kitöltött adatlapot emailben elküldhetjük magunknak.
A MAGYAROK KÖZEL ÖTÖDE SOHA NEM JÁR SZŰRŐVIZSGÁLATOKRA
Az egészségügyi tájékozottságunkkal kapcsolatos másik fontos terület, hogy mennyire ismerjük személyre szabottan a szükséges szűrővizsgálatokat, amelyek eredménye kulcsfontosságú lehet a betegségek korai felismerésében és hatékony kezelésében. A Tájékozottbeteg applikációban kor és nem szerint beállítható a szűrési ajánlás, amit igény esetén a telefonunk naptárjába elmenthetünk vizsgálatonként, a megfelelő időpontban pedig értesítést is kaphatunk róla.
Mindez azért különösen fontos, mert a kutatás eredményei alapján az emberek saját egészségük szempontjából a szűrővizsgálatokat és a modern terápiák hozzáférhetőségét támogatják kiemelkedően. A válaszadók fontosnak tartják, hogy könnyen részt tudjanak venni szükséges szűrővizsgálatokon (91%), valamint szintén sokan tartják elengedhetetlennek, hogy baj esetén a legújabb fejlesztésű gyógyszereket, kezeléseket is megkaphassák (81%).
Mennyi folyadékot igyon egy iskolás?
2021. szeptember 16.
Legyen szó bármilyen évszakról, mindig oda kell figyelni a gyermekek folyadékbevitelére. A hidratációnak nem csak sport vagy mozgás közben, de a számítógépek előtt ülve is fontos szerepe van. Nagy-Parádi Tímeát, az Absolute Live táplálkozási szakértőjét kérdeztük.
– 6-14 éves gyerekeknek mennyi folyadékot kell fogyasztaniuk naponta?
A különböző ajánlásoknak megfelelően a 6-8 éveseknek naponta 1,2-1,6 liter, a 8-12 éveseknek 1,6-2 liter, a 12-14 éveseknek pedig 2-2,4 liter folyadékra van szükségük. Édesanyaként is tudom, hogy ezek a mennyiségek csak számok. A lényeg az, hogy gyermekeinket a rendszeres folyadékfogyasztásra ösztönözzük. Meg kell nekik tanítani, hogy amikor már a szomjúságot érzik, az már késő, olyankor már a szervezet védelmi rendszere kiált segítségért.
– Mi számít folyadéknak?
Természetesen minden, a nap folyamán elfogyasztott folyadékot figyelembe kell venni. Gyermekek esetében legjobb, ha a folyadék legalább 60%-a ivóvíz, a többi lehet kisebb mennyiségben leves, gyümölcslé, tea, vagy a sporttevékenység kiegészítéséhez jó választás az izotóniás vagy a vitaminos ital is.
– Sok gyermek ül a számítógép előtt, ők milyen rendszeresen igyanak?
A számítógép teljesen leköti a gyermekek figyelmét, ezért nagyon fontos, hogy készítsünk be nekik folyadékot. A gyerekek sokszor nem szívesen isznak vizet, ezért jó praktika például egy vitaminital, ami nem tartalmaz felesleges cukrot, esetleg gyümölcstea pici mézzel ízesítve. Lehetőség szerint próbáljuk meg őket elmozdítani a gép elől, és egészséges, rengeteg mozgással tarkított programokat szervezni.
– Hosszú távon érdemes-e vitaminitalt innia egy gyereknek?
– A vitaminok fogyasztása nagyon fontos rövid és hosszú távon is. Sajnos nagyon sok gyerek van, aki egyáltalán nem, vagy csak nagyon minimális mennyiségben eszik gyümölcsöt, zöldséget, így nekik még fontosabb a vitaminok pótlása. A gyerekek a tablettákat nem szívesen nyelik le, a rágótablettákat kellemetlen szagúnak titulálják. Ezért is jó választás a vitaminozott ital fogyasztása, melynek van még egy plusz hozadéka a vitaminpótlás mellett, nevezetesen ezzel tudjuk biztosítani a számukra szükséges folyadékbevitelt is, ráadásul a folyadékkal bevitt összetevők hatékonyabban tudnak felszívódni, a felesleg pedig könnyedén kiürül. Jó szívvel ajánlom a Fit Kid izotóniás italt, amely biztosítja az energiát rövid és hosszú távon, négyféle B-vitamin tartalma pedig jó hatással van a kitartásra. Napközben, amikor az iskolai feladatokat végzik a gyerekek, a multivitaminos, vagy az immunity C+D italokkal pótolhatják a szükséges folyadékot és vitaminokat.
– Ha a kisiskolás rendszeresen sportol, mire figyeljünk?
Aki sportol – akár gyerekről akár felnőttről beszélünk – annak jobban oda kell figyelnie magára. Ezt jó, ha már gyerekkorban megtanítják az embernek. Több folyadékot, vitamint, ásványi anyagot, aminosavakat, értékes kalóriát kell fogyasztani. Naponta 5-ször, 6-szor kell kiegyensúlyozottan, rostdúsan táplálkozni, oda kell figyelni a tudatos folyadékfogyasztásra, illetve pihenni kell, s testileg, lelkileg feltöltődni.
Fogzománc sérülés: gyakran mi okozzuk, pedig csak az alaposságot visszük túlzásba
2021. szeptember 15.
A depresszió tünetei gyermek és serdülőkorban
2021. szeptember 15.
A depresszió szó a köznyelvben sokszor az általános rosszkedv kifejezésére szolgáló hangulatfestő kifejezéssé vált, azonban fontos megkülönböztetnünk a klinikai depressziót, mely egy betegség és kezelést igényel, az általános rosszkedvtől és szomorúságtól, mely egy természetes, mindenkinél előforduló állapot.
A tüneti kép nagyon eltérő lehet egy csecsemő és egy kamasz esetében
Az alábbiakban kitérnénk arra, hogy az egyes életkorokban hogyan jelenik meg a depresszió, mi az, amit a szülő vagy a pedagógus leggyakrabban észlelhet a gyermeknél.
Depresszió tünetei különböző életkorokban
Csecsemő- és kisdedkorban:
Fontos tudni, hogy a csecsemőkori depresszió egy nagyon ritka állapot, szerető szülői közeg, anyai gondoskodás mellett normál esetben nem jön létre. Azoknál a babáknál tapasztaljuk, akiket valamilyen oknál fogva elválasztanak az édesanyjuktól, vagy attól a személytől, aki gondozza őket, pl. egy hosszabb kórházi kezelés, vagy állami gondozásba kerülés kapcsán. Jellemző tünet az apátia vagyis az érdektelenség a környezet irányába, szociális visszahúzódás, szomorú arckifejezés, testtartás megváltozása, akár a hangszín megváltozása, aktivitás csökkenése, étel elutasítása, testi fejlődés elmaradása, testsúly csökkenése vagy a gyarapodás elmaradása, alvászavar, vigasztalhatatlan sírás.
A depresszió csecsemőknél észlelt tünetei nagyon általánosak, különböző testi betegségek ehhez hasonló képet mutathatnak. Fontos, hogy észben tartsuk, hogy a rossz állapot, vagy a gyarapodás elmaradása mögött sokkal nagyobb valószínűséggel áll valamilyen testi betegség pl.: lisztérzékenység, mint depresszió. Így az első lépés a gyermekorvos felkeresése, és az esetleges testi betegségek kizárása.
Óvodáskorban:
Az ovis gyermekek tünetei sokban hasonlóak a kis csecsemők viselkedéséhez. Depresszió esetén ezek a gyerekek gyakran visszahúzódnak a társaiktól, akár szoronghatnak a közösségben, hogyha rájuk nézünk szomorúság van a tekintetükben, arcukon.
A gyerek nem mondja: szorongok, csak fáj a hasam
2021. szeptember 14.
A gyermekek 8-25%-a folyamatosan fennálló, visszatérő hasfájásra panaszkodik, annak ellenére, hogy annak bármilyen orvosilag meghatározható magyarázata lenne. Az ilyen eseteket funkcionális hasfájás címkével illetik. Gyakran előfordul, hogy a fájdalmon kívül semmilyen egyéb tünet nem mutatkozik.
Ha a gyermeked azt mondja, hogy fáj a hasa, de azt nem lehet semmivel magyarázni, nem jelenti azt, hogy nem valós a fájdalma, csupán azt, hogy az ok, nem a szervezet funkcióromlásában keresendő.
Tapasztaltad már azt, hogy a gyereknek az iskola első napján, egy vizsganapon vagy valamilyen megmérettetésen megfájdult a hasa? Ez igazából nagyon gyakori a kiskorúaknál. A szorongás szokott megmutatkozni ilyen formában.
A hasunkban van a “második agy”-unk
Ha közelebbről megnézzük az emésztőrendszerünket, akkor láthatjuk, hogy mikroorganizmusok ökoszisztémája található itt, amellett saját ideghálózattal, az enterális idegrendszerrel is rendelkezik.
Ezzel magyarázható a pillangó érzés a gyomorban és az izgulás miatti gyomorfájdalom, székrekedés, hasmenés vagy akár hányás is. A pszichológiai megterhelések az egész emésztőrendszerre hatással lehetnek, amely szinte azonnal reagál azokra.
Ezért egyáltalán nem kizárt, hogy ha a gyermeknek valamilyen lelki problémája adódik, arra hasi fájdalommal reagál.
Nehezen induló reggelek: derékfájdalmak, berozsdásodott ízületek
2021. szeptember 14.
Akiknek fáj a dereka tudja, hogy ez a panasz a reggeli órákban a legerősebb, ilyenkor még a kiegyenesedés is nehezünkre esik, ezért gyakran kényszertartást veszünk fel a fájdalom ellensúlyozására. Pedig nem kellene ezt elfogadni, indulhatnának frissen, fájdalommentesen is a reggelek, utána pedig egész nap lehetnénk olyan aktívak, mint a panaszaink kialakulása előtt.
Természetesen nem a műtét az egyetlen megoldás erre, hiszen ma már ismertek olyan kezelési módok, amellyel a derékfájdalom gyorsan és hatékonyan megszüntethető, és rövid időn belül teljes gyógyulás következik be. A kémiai anyagoktól idegenkedőknek pedig jó hír, hogy a terápia során csak természetes hatóanyagokat alkalmaznak. Erről az új eljárásról, Dr. Arnold Dénes Arnold, a Fájdalomközpont fájdalomspecialistája beszél.
Gyakori jelenség a reggeli derékfájdalom
A derékfájdalom gyakori jelenség, öt felnőttből négynél legalább egyszer kialakul az élete során. Nagymértékben befolyásolhatja a mindennapi életvitelt, ez az egyik leggyakoribb oka annak, ha valaki orvoshoz fordul, de emiatt hiányoznak az emberek a munkából is a legtöbbet. Főleg reggel erősödnek fel a panaszok, és ilyenkor legszívesebben az ágyban maradnánk, hiszen minden mozdulat nehézkes, nyilalló, és még néhány olyan egyszerű mozdulat elvégzése is bonyolultnak tűnik, mint az ágyból való felkelés, a fogmosás, vagy éppen a nadrágunk felvétele.
Ilyen esetekben érzi úgy az ember, mintha a tagjai be lennének rozsdásodva, és bizony legalább egy fél órának el kell telnie ahhoz, hogy enyhüljön a fájdalom, és az izmok-ízületek bejáratódjanak. A legtöbb ember ilyenkor inkább gyorsan visszabújna az ágyába, ehelyett azonban, a fájdalomtól már korán reggel elgyötörten, munkába kell indulnia.
Mi okozza a reggeli derékbántalmakat?
Az egyik lehetséges ok a stressz, amelynek következtében nem tudnak ellazulni az izmok az éjszaka folyamán. Ha az ember feszíti az izmait, akkor lassul a keringés, és nem regenerálódik a szervezet, pedig éppen ez lenne a célja az alvásnak. A másik ok, a porckorongban rejlik. A porckorong vízszintes helyzetben veszi fel a fiziológiás működéséhez szükséges folyadékot és tápanyagokat. Ha az izmok feszessége miatt ez a folyamat zavart szenved, akkor a porckorongok dehidratálódnak, azaz vizet veszítenek, valamint kevesebb tápanyaghoz is jutnak. Elvesztik a rugalmasságukat, ennek következtében pedig sérülhetnek, szakadhatnak és megnő a discus hernia (porckorongsérv) kialakulásának veszélye is.
Ha már meglévő porckorong bántalomról van szó, abban az esetben a csigolyák közül kitüremkedő porckorong telik meg folyadékkal. Ez reggelre már nyomhatja az ideggyököt, ami fájdalmat okozhat. Pár óra múlva, amikorra az testünk „bejáratódik”, a felesleges víz a porckorongok közül kipréselődik, méretük kisebb lesz, és a körülöttük lévő képletek már kevésbé nyomódnak össze, a panaszok csökkennek.
Mesterséges intelligenciával egy nap alatt megállapítható lehet a demencia
2021. szeptember 13.
Brit kutatók mesterséges intelligencián alapuló rendszert tesztelnek, melyről úgy vélik, egyetlen agyi felvétel alapján egy nap alatt képes diagnosztizálni a demenciát.
A rendszer azt is előre jelezheti, hogy a betegség éveken át változatlan marad, lassan romlik, vagy azonnali kezelést igényel. Jelenleg számos agyi felvételt és tesztet kell készíteni a demencia diagnózisához. A kutatók szerint a minél korábbi diagnózis jelentősen javítja a páciensek kilátásait.
“Ha korán beavatkozunk, a betegség előrehaladása lassul, így a további károk megelőzhetők. Valószínű, hogy a tünetek későbbi életkorban, vagy talán soha nem jelentkeznek” – idézte a BBC hírportálja Zoe Kourtzi, a Cambridge-i Egyetem és az adattudománnyal és mesterséges intelligenciával foglalkozó Alan Turing Intézet munkatársát.
Kourtzi professzor rendszere összehasonlítja a demenciára gyanakvó páciensek és a már diagnosztizált sok ezer beteg agyi felvételeit és leleteit. Az algoritmus olyan mintázatokat képes azonosítani a felvételeken, amelyeket tapasztalt idegspecialisták sem látnak, és adatbázisában megkeresi, milyen kilátások várhatók.
A preklinikai teszteken a mesterséges intelligencia évekkel a tünetek jelentkezése előtt képes volt diagnosztizálni a demenciát, még ha a felvételen a károsodásnak nem is voltak nyilvánvaló jelei.
A klinikai tesztekkel az Addenbrooke Kórházban és Nagy-Britannia más memóriaklinikáin az vizsgálják, vajon a módszer – a hagyományos diagnosztikai eszközökkel együtt – kórházi körülmények között is működik-e. Az első évben nagyjából 500 páciens részvételével számolnak.
