4 módszer, amivel télen is könnyen rávehetjük magunkat a mozgásra

2023. március 08.

A bezárkózós téli időszakban gyakran még a sportolók is nehezen találnak motivációt a mozgáshoz. Ilyenkor persze mindig jobban esik a kellemes benti melegben tölteni az időnket, azonban a fejlődéshez elengedhetetlen, hogy erőt vegyünk magunkon, és belevágjunk a mozgásba. Honnan merítsünk motivációt még a leghidegebb téli napokon is a sportoláshoz? Mutatjuk a bevált technikákat!  

1. Jelöljünk ki egy konkrét célt!

Akár néhány kilót szeretnénk leadni, vagy éppen hatalmas izomtömeget akarunk építeni, tűzzünk ki egy pontos célt. Ez már önmagában rengeteg motivációt adhat, hiszen egy konkrét, mérhető eredményt hajszolhatunk az edzéseink során. Ehhez a célhoz pedig tartsuk magunkat még a lazábbra vett ünnepi időszak alatt is, hogy a tél végén elmondhassuk, valóban hasznosan töltöttük a decembertől február végéig tartó időszakot.

Állítsunk össze egyéni edzéstervet!

Legyen szó konditermi edzésről, biciklizésről vagy futásról, edzésterv készítésével pontosan tudni fogjuk, hogy mit kell csinálni a következő alkalmak során. Így egy kis változatosságot vihetünk minden egyes edzésünkbe, és sokkal motiváltabbak lehetünk, mintha rendszer nélkül vágnánk bele a mozgásba.

2. Motiváljuk magunkat videókkal!

Kedvenc sportolóinkról és példaképeinkről bizonyára rengeteg edzésvideót találunk a neten. Megnézhetjük, hogyan kezdték, és hová jutottak az évek folyamán a kőkemény és kitartó edzésüknek köszönhetően. A motivációs videóknak pedig már külön kultuszuk van, ugyanis látványos képi effektek és valóban adrenalint pumpáló zenék ösztönöznek a sportolásra.

Még akkor is érdemes ilyen videókat nézni, ha nem szeretnénk élsportolók lenni, hiszen a helyes példát látva még télen is hatalmas motivációt kaphatunk a rendszeres mozgáshoz.

Kapcsolat a meddőségi kezelése és a prosztatarák között

2023. március 07.

Azoknál a férfiaknál, akiket termékenységi problémájuk miatt kezeltek, nagyobb prosztatarák-kockázatot állapított meg egy új tanulmány.

A British Medical Journalban publikált kutatásban 1,2 millió terhességet vizsgáltak húsz éven át. Azt tapasztalták, hogy a terméketlenség miatt kezelt férfiak körében megnőtt a prosztatarákos esetek száma.

A kutatásban a svéd Lundi Egyetem tudósai az országos születési nyilvántartást és egy daganatos betegségekkel foglalkozó adatbázis adatait használták. Az 1994 és 2014 közötti több mint egymillió születést és az ebben az időszakban történt rákos megbetegedéseket elemezték.

A gyerekek túlnyomó része, 97 százalékuk természetes úton fogant, 1,7 százalékuk, 20 618 gyerek viszont mesterséges megtermékenyítéssel, bár az adat azt nem jelezte, hogy a nőnek vagy a férfinak volt-e termékenységi problémája.

Csaknem 15 ezer gyerek úgy született, hogy az apát előtte kezelték meddőségi problémái miatt, és spermájából egy jó minőségűt választottak ki és juttattak be az anya petesejtjébe. Ezt az eljárást – az ICSI-t (intracitoplazmatikus spermiuminjektálás) – először 1992-ben alkalmazták Svédországban, azóta minden esetet rögzítettek.

A természetes úton fogant gyerekek csoportjában az apák közül 3244-nél, azaz 0,28 százalékuknál diagnosztizáltak prosztatarákot. A mesterséges megtermékenyítéssel fogant gyerekek csoportjában az apák közül 77-nek, vagyis 0,37 százaléknak lett prosztatarákja, az ICSI-csoportban pedig 63 férfinak, azaz 0,42 százaléknak alakult ki prosztatarákja.

 A tanulmány szerzői megállapították, hogy az ICSI-csoportba tartozó férfiaknál magasabb a kockázata a prosztatarák korai, 55 éves kor előtti kialakulására.

A kutatást vezető Yvonne Lundberg Giwercman professzor a BBC-nek elmondta: miközben a prosztatarákos esetek száma alacsony volt, a megbetegedett férfiak túl fiatalok voltak.

“Egy kis, magas kockázatú csoportról van szó, akikre jobban oda kell figyelni” – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy reméli, egy újabb kutatás majd az általuk megtalált kapcsolatot is megmagyarázza.

A leggyakoribb kérdések a klimaxról

2023. március 07.

A klimax előbb-utóbb minden nő életében bekövetkezik, és a legtöbben félve tekintenek rá. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza azokat a kérdéseket válaszolta meg, melyek a legtöbbször el szoktak hangozni a nőgyógyászati rendelőben a menopauza kapcsán.

Már több menstruációm is kimaradt. Ez már a klimax?

Nem biztos. A menstruáció elmaradásának számtalan oka lehet, és ezekből csak az egyik a klimax. Okozhatja pl. hormonzavar, stressz, terhesség, anovuláció, PCOS is, ezért mindenképp kivizsgálás javasolt, főleg, ha többször is előfordult. Érdemes azt is tudni, hogy a klimax nem az egyik napról a másikra köszönt be, hanem akár 10-15 évig is elhúzódhat. Ennek elején csupán a progeszteron szintje csökken, majd csak utána az ösztrogéné. Így eleinte “csupán” vérzészavarok jelentkeznek, a menstruáció nem szűnik meg hirtelen. Hogy el lehessen dönteni, klimax okozza-e a panaszt, ahhoz ellenőrizni kell a progeszteron, ösztrogén, tesztoszteron, LH, FSH, AMH szinteket, csak úgy állítható fel a diagnózis. Amit még fontos tudni, hogy menopauzáról akkor beszélünk, ha egy teljes évig már elmaradt a menstruáció.

35 évesen nem lehetek klimaxos

Sajnos különböző környezeti hatások, kóros állapotok, betegségek, egészségtelen életmód miatt egyre több embernél jelentkezik korai klimax. Ez főleg azok számára tragikus, akik még családalapítás előtt állnak. Bár teherbeesésre az elején még van némi esély (főleg hormonkezeléssel), ám minél több időt vár az illető, annál kevesebb.

A hormonterápia árt az egészségnek

A klimax okozta tünetek igen kellemetlenek, melyekre a hormonterápia hatékony megoldást ígér. Sokan mégsem mernek belevágni, mivel úgy gondolják, az egészségre ártalmas. Szerencsére ma már igen csekély hormondózissal nagyon jó eredményeket lehet elérni, ráadásul több tanulmány kimutatta, hogy pl. a csontritkulásra kifejezetten jó hatással van ez a terápia.  Való igaz, némileg megnöveli bizonyos daganatok, illetve a trombózis esélyét, ám a kezelés előtti rizikóbecslés pont azt a célt szolgálja, hogy a veszélyeztetett csoport tagjait kiszűrjék.

Késleltethető a menopauza?

A menopauza időpontja sajnos nem késleltethető (vagyis még nem tudnunk róla), ám az olyan tényezők betartásával, mint az egészséges életmód, túlsúly leadása, dohányzás abbahagyása, rendszeres testmozgás mind segít megelőzni a korai klimax esélyét- mondja dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza.

Kobra-póz a lazításért

2023. március 06.

Ez a jógapóz jótékonyan hat az idegekre, a harag és a bosszúság ellenszere. Ha sokszor zsörtölődsz, vagy mérges vagy másokra, akkor jó, ha naponta gyakorlod ezt a tartást.  

Hasonfekvésből indítsd a mozgást. Zárd össze a sarkad úgy, hogy a lábfejed legyen nyújtva (ha nem ér össze, nem baj, de törekedj rá), és feszítsd meg a farizmod.

Tedd a tenyereid a lengőbordák mellé, úgy, hogy közben a könyökök közeledjenek egymás felé. Ez tágítja a mellkas terét. Belégzéssel nyomd a medencéd a talajhoz, és a kezed segítségével emeld fel a törzsed, a fejed pedig annyira hajtsd hátra, hogy tekinteteddel felfelé fordulj. Kilégzésre lassan engedd vissza magad a hasadra, és mikor már lent van a fejed, akkor lazítsd a farizmot.

Ez utóbbi azért nagyon fontos, hogy a deréktájék ne legyen megerőltetve. Egymás után 3-5-ször is megismételheted a gyakorlatot, majd maradj benne pár légzésig, és tartsd ki a pózt.

A korai menzesz és menopauza is hajlamosíthat szívbetegségekre

2023. március 06.

Friss kutatások szerint a korán érkező menstruáció, a korai menopauza és a vetélés is a szívbetegségek rizikófaktorainak számíthatók. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a további hajlamosító tényezőkről és a kivizsgálás jelentőségéről beszélt.

A reproduktív rendszer problémái összefügghetnek a szív-érrendszer problémáival

Egy, a Heart című szaklapban megjelent tanulmány szerint vannak bizonyos reprodukcióval összefüggő tényezők, amelyek a nőknél növelhetik egyes kardiovaszkuláris betegségek kockázatát. A University of Oxford kutatói 267.440 nő adatait tekintették át és nyomon követték a 40-69 éves asszonyok kórtörténtét 7 éven át. Összességében 3.075 esetben találtak szív-érrendszeri betegséget a beszámolókban, 1.635 esetben szívkoszorúér megbetegedést és 1.504 esetben stroke-ot.

Kiderült, hogy a 12 éves kor előtt jelentkező menstruáció 5 %-kal növelte a szívkoszorúér-megbetegedés kockázatát, és 7 %-kal a stroke-ét. A korai menopauza és az átlagosnál fiatalabb életkorban történő első szülés a szív-érrendszeri betegségek rizikóját növelték, a petefészek- és méheltávolítás pedig megduplázta ezt a kockázatot.  Minden vetélés 4 %-kal emelte a rizikót, minden szülés pedig 14 %-kal.

A vizsgálatban tekintetbe vették a testtömeg-indexet, a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a dohányzás és más, életmódra, egészségre vonatkozó adatot is. Az összefüggések oka azonban még így sem tisztázott. A tudósok azt feltételezik, hogy a női reproduktív rendszerben jelentkező rendellenességeket ugyanazok az okok váltják ki, mint a szív-érrendszeri betegségeket, nevezetesen a gyulladások és az erekben jelentkező diszfunkciók, zavarok. Messzemenő következtetéseket egyelőre még nem lehet levonni a kutatási eredményekből, de a kutatás vezetői szerint mindenesetre érdemes szem előtt tartani, hogy a fenti problémákkal rendelkező nőknél fokozottan fontos a kardiológiai ellenőrzés.

Kellemes kinyújtózás: szánjunk rá 5 percet!

2023. március 05.

Merevnek érezzük az izmainkat? Sokat ültünk egy helyben, és úgy gondoljuk, nehezünkre esik még csak megmozdulni is? Könnyen segíthetünk rajta akár 5 percben is – nincs ebben semmi visszafordíthatatlan! Csak végezzük el az alábbi 4 gyakorlatot, melyek rugalmasabbá teszik testünk érintett részeit.

1 perc a nyak megmozgatására

Álló vagy ülő helyzetben billentsük a fejünket az egyik oldalra, az azonos felünkön lévő, behajlított karunkkal megtámasztva. Ezután nyújtóztassuk a nyakunkat, amennyire csak tudjuk, 5 másodpercig, eközben a vállunkat engedjük le és tartsuk lazán. Némi szünet után ismételjük meg a gyakorlatot háromszor, mielőtt oldalt váltanánk.

2 perc a boka és a csukló ellazítására

Üljünk leeresztett karral, és körözzünk a kézfejünkkel lehetőleg anélkül, hogy megmozdítanánk a karunkat. Végezzük el a gyakorlatot mindkét oldalon, külön-külön, 15-ször. Ezután ugyanígy körözzünk a lábfejünkkel, miközben a lábszárunk viszonylag mozdulatlanul maradjon. Váltogassuk az irányt, és szintén 15-ször körözzünk mindkét lábbal.

1 perc a váll rugalmassá tételére

Térdeljünk le a talajra, a lábunkat zárjuk össze, majd üljünk a sarkunkra. Mellünkkel lehetőleg érintsük a combunkat hátratett kézzel úgy, hogy fonjuk össze a karjainkat a hátunkon. Emeljük fel a kezünket, amennyire csak tudjuk, lehajtott fejjel anélkül, hogy felemelkednénk a sarkunkról. Tartsunk szünetet, és ismételjük a gyakorlatot tízszer.

Változások várandósság idején

2023. március 05.

Várandósság idején a női szervezet működése több ponton is megváltozik, amiért jórészt a női hormonok, az ösztrogén és a progeszteron szintjének változásai felelősek. Kilenc hónapon keresztül folyamatosan zajlanak a változások a női testben és lélekben egyaránt, melyek egyre szembetűnőbbek lesznek a kismama környezetében élők számára is.

Elsőként a mellfeszülést, fáradtságot, sűrű vizelési ingert, émelygést tapasztaltam, nálam hányinger nem volt jellemző. A nők nagyobb részénél az émelygés hányingerrel, hányással társul. Ebben az esetben segíthet keksz, pirítós rágcsálása, fűszeres ételek kerülése. Sok kismamának jó a tapasztalata pár korty jeges vízzel, gyömbérteával vagy gyömbértartalmú rágótabletta, gyömbéres cukorka, B6-vitamin fogyasztásával. Jellemzően az első trimesztert követően alábbhagynak a hányingerrel járó rosszullétek, de itt is egyéni különbségek jelentkeznek.

Érzelmi szinten is megmutatkozik a változás, gyakran hangulatingadozások észlelhetők; jellemzően leginkább az első 12 hétben. Magamon nem érzékeltem különösebb hangulatingadozásokat, de az jellemző volt, hogy érzékenyebb lettem, könnyebben kezdtem sírni.

Müzli, ami nem müzli

2023. március 04.

A müzlit sokan az egészséges táplálkozással azonosítják, míg mások nem tudják elképzelni, hogy „madáreledel” kerüljön a tányérjukba. Hívei naponta fogyasztják, ez a tendencia évről évre növekszik. A müzli az egészséges étrend részeként valóban számos előnyös tulajdonsággal bír: gyorsan elkészíthető, tápanyagdús, laktató, olcsó.

Egészségünk megőrzése céljából tudnunk kell, mit veszünk le a boltok polcairól, hiszen nem minden „müzli” egyenlő az egészséggel, sőt, nem minden müzlinek látszó élelmiszer felel meg a müzli „kitalálója” szerinti kritériumoknak.

A müzli szó eredete a német kása (Mus) szóra vezethető vissza, amely svájci dialektus szerint Müesli. A XIX. század végéig a svájci pásztorok mindennapi étele volt a kásafélékből, friss és aszalt gyümölcsökből, tejből, valamint dióból álló keverék. A táplálkozástudomány és a korszerű táplálkozás számára éppen száz évvel ezelőtt fedezte fel dr. Maximilian Oskar Bircher-Benner (1867–1939) zürichi körzeti orvos, majd indult világot meghódító útjára.

Az orvos receptje szerinti klasszikus müzli a következőkből készül: két evőkanál gabonapehely (zab-, köles- vagy búzapehely), két evőkanál tejszín vagy joghurt, egy evőkanál aprított mogyoró vagy mandula, egy friss reszelt alma, egy teáskanál citromlé, méz, barnacukor, ízlés szerint melasz és tej. Ennek az összeállításnak a tápanyagaránya 12% fehérje, 27% zsír és 61% szénhidrát. Ez a tápanyagarány majdnem megegyezik az egészséges táplálkozásban ajánlott napi tápanyagaránnyal (fehérje: 12%, zsír: 30%, szénhidrát: 58%), továbbá sok rostot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, kevés benne a telített zsírsav (különösen, ha tejszínt nem használunk) és a cukortartalmát is minimálisra lehet csökkenteni.

Egy adag müzli hosszú órákon át teltségérzetet és egyenletes vércukorszintet biztosít, ezt a benne található rostok és lassan felszívódó szénhidrátok és növényi olajok okozzák. A müzlit először fogyasztók akár hasi diszkomfortérzetet is tapasztalhatnak a nagy rosttartalom (a 10 grammot is elérheti) miatt. Ekkora rostbevitelnél fontos tisztában lenni a folyadékfogyasztás szükségességével, hiszen kevés folyadékfogyasztás mellett székrekedést is okozhat.

A GfK Hungária Piackutató Intézet szerint az elmúlt másfél évtizedben a hazai müzli- és gabonapehely-fogyasztás folyamatosan nőtt. A müzlik és gabonapelyhek különösen a fiatal felnőttek, a nők és a magas iskolai végzettséggel rendelkezők körében hódít. Minden harmadik nő és minden ötödik férfi legalább heti egyszer fogyasztja ezt a rostokban gazdag reggelit.

A gabonapehely nem müzli

A fenti kutatás is erősíti azt a hiedelmet, hogy a müzlit és a gabonapelyheket együtt kell tárgyalni, táplálkozásbiológiailag nincs köztük nagy különbség. Ez azonban nagy tévhit, hiszen míg a müzli egy természetes gabonapelyhekből – azaz a hengerekkel szétlapított teljes gabonaszemből –, gyümölcsből, magvakból és tejtermékből álló nagy tápanyagtartalmú reggeli, addig az ízesített gabonapelyhek a legtöbb esetben finomított lisztből nagy mennyiségű cukorszirup felhasználásával készülnek, és az eredeti müzlihez képest – többek között – kis rosttartalmú élelmiszerek. A jelenleg a piacon kapható termékek rosttartalma között négyszeres különbség van: 3 g és 11,9 g között változnak (100 g termékben). A cukortartalomban is nagy különbségek vannak, a legkisebb cukortartalmú termék 10 g-ot, míg a legtöbb cukrot tartalmazó müzli 33,8 g-ot tartalmazott 100 grammonként.

Tudjunk meg többet a kakaóról és a csokoládéról!

2023. március 04.

Az étcsokoládénak 50%-nál magasabb a kakaótartalma, a tejcsokoládé mintegy 30% kakaót tartalmaz. A fehércsokoládéban egyáltalán nincs kakaó, kizárólag zsiradékok, cukor és tejszármazékok összessége, tehát lényegében csak nevében csokoládé. Az alábbiakban ezért a fehér csokoládé összetevőivel nem foglalkozunk.

A csokoládé legfontosabb összetevői (100 grammra vonatkozó adatok):

Energiatartalom: 510–520 kcal (2145–2170 kJ)

Szénhidrátok: Igen magas a csokoládé szénhidráttartalma (étcsokoládé: 51 g, tejcsokoládé: 57 g). A csokoládéban található szénhidrátok többsége hozzáadott cukor, bár a kakaóbabban nagyon kis mennyiségű keményítő is megtalálható.

Zsírok: A kakaóvaj, így a csokoládé is jelentős mennyiségű zsírt tartalmaz, melynek mintegy 30%-a a telített zsírsavakhoz tartozó sztearin- és palmitinsav. Emellett jelentős mennyiségben egyszeresen telítetlen olajsav is szerepel az összetevők között.

Fehérje: Az étcsokoládénak alacsony (kb. 4%), a tejcsokoládénak kissé magasabb (6–8%) a fehérjetartalma.

Rostok: A kakaóbab jelentős mennyiségű étrendi rostot is tartalmaz. A kevés rendelkezésre álló adat alapján úgy tűnik, hogy ez nagyrészt lignin, melynek fiziológiai jelentősége alig ismert. Ezenkívül cellulózszerű és nem cellulózszerű poliszacharidok is jelen vannak mind a tej-, mind az étcsokoládéban, 1,0 g/100 g, illetve 3,0 g/100 g arányban.

Ásványi anyagok és vitaminok: Első pillantásra a csokoládé gazdag vasforrásnak tűnhet (az étcsokoládé több mint 2 mg, a tejcsokoládé mintegy 1 mg vasat tartalmaz). Azonban a csokoládéban található vas rosszul szívódik fel, ezért nagy része nem hozzáférhető a szervezet számára. A tejcsokoládénak viszonylag magas (200–250 mg) a kalciumtartalma, az étcsokoládéban nincs tej, ezért kalciumtartalma alacsony (30 mg). A csokoládé nem túl jelentős vitamin- és nyomelemforrás. Mindazonáltal viszonylag magas az A-vitamin-, thiamin-, riboflavin- és niacintartalma, a nyomelemek közül pedig magnéziumot és rezet tartalmaz említésre méltó mennyiségben. Szintjük a csokoládéfajták függvényében változó.

Gyomor- vagy bélhurut kezelése homepátiával

2023. március 03.

A gyomor- és bélhurut általában könnyű lefolyású és rövid ideig tartó betegség, a mai kor kényelmes embere ebben az esetben is könnyen nyúl a „nehézfegyverzethez”, vagyis az antibiotikumokhoz. Pedig van más megoldás is!

Ez az alapvetően jóindulatú kór például egyedül Franciaországban 5 millió embert érint évente, időseket és fiatalokat egyaránt. Minden előjel nélkül lép fel, és általában nem tart tovább három napnál. Ez alatt az idő alatt viszont olyan súlyos fájdalommal és fáradtsággal jár, hogy az illető képtelen kikelni az ágyából.

A betegség legjellemzőbb tünete a gyakori hasmenés és hányás. Mint említettük, szerencsére nem súlyos betegségről van szó, de mindenképpen vegyük komolyan! A fő veszély, ami ellen védekeznünk kell, a kiszáradás, a veszélyeztetett korcsoport pedig a gyerekek (különösen a csecsemők) és az idős emberek.

Annak ellenére, hogy a panaszok kiváltó oka az esetek 90%-ában vírusos eredetű – amikor az antibiotikumok tudvalevőleg nem használnak – az orvosok egy tekintélyes része mégis ilyen típusú gyógyszert ír fel a betegeknek. Sajnos a homeopátiás szerek alkalmazása még nem nyert igazán polgárjogot ezen a területen.

A homeopátiás kezelés kipróbálása

Ez a hasonszenvi gyógymód korunkban az érdeklődés és a viták középpontjába került, de a legkülönbözőbb területeken vannak már sikeres példák az alkalmazására.

A szóban forgó betegség egyénenként eltérő tüneteket produkálhat, egyik esetben hasmenés, máskor inkább hányás lép fel, émelygés, vagy például lázas állapot, elesettség, fáradtság. A homeopátiás kezelés előnye éppen az, hogy a tünetektől függően alakítható ki, a betegség lefolyása szerint. A legfontosabb cél mindig az, hogy a megfelelően ellensúlyozzuk a kiszáradási folyamatot, figyelembe véve a gyomor- és bélrendszer sajátosságait.

A kezelés rövid ideig tart és hatékony, elsősorban a fertőzés kezdeti stádiumában, amikor még csak enyhe panaszok jelentkeznek: émelygés, hasfájás. A homeopátiás kezelésnél is kérjük ki a szakember tanácsát! Vigyázat: súlyosabb esetben, erőteljes kiszáradáskor ez a módszer már nem alkalmazható, ilyenkor speciális és hatásos gyógyszert kell felírnia az orvosnak. Ne feledjük azt se, hogy a homeopátiás kezelés mellett is be kell tartani az étkezésre vonatkozó előírásokat, melyek ebben az esetben is ugyanazok, mintha szokásos orvosi kezelést, gyógyszereket kapnánk.