Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogy alakul ki a tejcukor-érzékenység?

2022. szeptember 15.

Fotó illusztráció: pixabay.com

Az emberek többsége minden következmény nélkül el tud fogyasztani egy pohár (2 dl) tejet. A mennyiség növelésével azonban előbb-utóbb megjelennek a laktózérzékenység jelei.

A laktóz a tejben és egyes tejtermékekben előforduló természetes anyag, amely nem képes felszívódni az emésztés során. Ehhez szükség van a belekben lévő laktáz nevű enzimre, amely az szétbontja egyszerű cukrokká. Van, amikor nem termelődik a belekben megfelelő mennyiségű enzim, netán teljes enzimhiány lép fel. Az ilyenkor jelentkező emésztési zavar már komoly tünetekkel járó kellemetlenséget okozhat.

Melyek a tünetek?

Az emésztetlen tejcukor több kellemetlen tünetet okoz. Megbontja a vízfelszívódás egyensúlyát (ozmotikus hatás), ami hasmenéssel jár. A széklet rossz szagú, bűzös, csecsemőknél híg, habos, zöldes, savanyú szagú. A bélbaktériumok által bontott laktózból fejlődő gáz felfúvódást, szeleket, görcsöket eredményez. Mindezeket émelygés, hányinger, általános rossz közérzet és bőrtünetek kísérhetik. A tünetek a tejcukortartalmú élelmiszer fogyasztása után fél–két óra között jelentkeznek és – ha nem követte az említett étkezést újabb tejcukortartalmú élelmiszer fogyasztása – 24–48 óra után következmény nélkül elmúlnak.

A vastagbélből felszívódó hidrogén a vérárammal eljut a központi idegrendszer területére is, ahol fejfájásos rohamokat okozhat.

2 g tejcukorból (kevesebb mint 0,5 dl tej laktóztartalma) közel 1,5 l hidrogéngáz képződhet.

A tejcukor-érzékenység viszonylag könnyen kezelhető. Pótlólag kell bevinni a szervezetbe az enzimet.



Hogyan változtatja meg egy alternatív iskola a gyermekünk személyiségét, jövőjét?

2022. szeptember 14.

Sokan még ma sem tudják, mit kezdjenek az "alternatív intézmény" fogalmával, és azt gondolják, hogy egy átlagos gyereknek semmi szüksége rá. Pedig a gyermekközpontú, játékos mindennapok, a környezettudatos, zöld nevelés vagy a projektoktatás valójában a túlélésük kulcsa lehet a jövőben.  

Egy megújuló alternatív óvoda és iskola, a Gyermekliget igazgatójával, Koszorú Csabával beszélgettünk arról, miben más egy öko-iskola, ahol elsősorban projekt alapú oktatás zajlik, és ahol a NAT mentén, de más ütemben haladnak a gyerekek a tanulással.

Miben más az állami sulinál az alternatív? Miért jobb?

- Erről nagyon sokat lehetne beszélgetni. Vidéken például még mindig kicsit csodabogárként tekintenek az alternatív intézményekre, a fővárosban ez már megváltozott. Budapesten több évtizedes múltra visszatekintő általános és középiskolák működnek alternatív pedagógiai alapokon, ilyen az AKG vagy a Rogers, de egyre több önálló brand és koncepció alakul. Az alternatív iskolák kivétel nélkül részben alapítványi vagy egyesületi fenntartásúak, a szülőknek térítési, képzési díjat kellé fizetniük. Ez azonban nagyon eltérő összeg az egyes intézményekben. 

Visszatérve az alternatív iskolák megítélésére, egyrészt az a kép él róluk, hogy drága, elitista magániskolák, vagy az, hogy ezekre a helyekre csak problémás gyerekek járnak. Nos, egyik sem igaz szerencsére.

Nálunk, a kecskeméti Gyermekligetben például teljesen vegyes az összetétel, azokat az arányokat képezik le a gyerkőcök, mint egy átlagos, állami suliban. Viszont mivel az alternatív iskolákban kisebb csoportlétszámokkal dolgozunk, több idő, tér és türelem jut arra, hogy a papíros diákokkal differenciáltan foglalkozzunk. Ugyanakkor a pedagógiai módszereknek hála, a projektoktatásnak és élménypedagógiának köszönhetően mindenkinek lehet sikerélménye, mindenki megtalálja a helyét és értékét a közösségben. Nem ütköznek ki napi szinten olyan problémák, mert a gyerekek is sokkal nyitottabbak, elfogadóbbak és természetes nekik, hogy sokféle emberke alkothat egy csapatot, és attól még közös célok felé haladunk.

Az alternatív iskolákban talán több lehetőség van olyan modulokat is becsempészni, amelyek az állami iskolákban nem jelennek meg. Ilyen nálunk az ökokert-művelés, a színjátszás, a táncos mozgásfejlesztés, a filmelemzés, a fafaragás, a jóga, a bűvészet vagy épp az agykontroll. Ezek egy része órarendi keretben is meg tud valósulni, mások pedig szakkörök, táborok formájában. Az ilyen ovi-sulikban általában a szülők is nyitottabbak az újdonságokra, sőt, van, mikor kérik, hogy ők is kipróbálhassák ezeket a műhelyeket.



A rugalmas test megőrzése

2022. szeptember 14.

Fotó: gettyimages.com

A hajlékony alak megőrzésére való törekvés annak is a jele, hogy nem adjuk fel az öregedés lassításáért folyó küzdelmet. A bőrünk és a külsőnk a megfelelő egészségi állapotunk hű visszatükröződése.

A sport igazi gyógyszer

Tanulmányok sora mutat rá, hogy a sport igazi gyógyszer – többek közt hatékony
krónikus betegségekre is (pl. diabétesz, asztma, depresszió stb.).

Jótéteményei

Mindenfajta sporttevékenység hozzájárul az ízületek karbantartásához. Ha rendszeresen űzünk valamilyen spor tot, eleget mozgunk, ízületeink kevésbé „rozsdásodnak”, és így „olajozottabban” mozognak. Minél „lustábbak” vagyunk, főleg egy kor után, annál nehezebbé válik mozgásunk, izmaink pedig gyengülnek, ún. dekondicionált állapotba kerülnek, csökken az edzettségük.

Kutatások kimutatták, hogy a fizikai aktivitás továbbá serkenti az agyműködést, és enyhíti a stresszt, illetve immunerősítő is lehet. Fokozott a hatás, ha szabad levegőn sportolunk, ott végzünk bármilyen testmozgást. Japán pszichológusok újabb felfedezése szerint pl. az „erdőfürdőzés” (pl. erdei kirándulás, erdőben végzett testmozgás) még betegségmegelőző tulajdonsággal is rendelkezik.

Elérendő célok

Legalább 30 perc fizikai aktivitás naponta (gyors járás, séta, kerékpározás, úszás, torna) elengedhetetlenül fontos. De ha nem akarjuk, hogy sajogjon a hátunk, térdünk, jobban tesszük, ha betartjuk a fokozatosság elvét. Fájdalom vagy izomláz esetén várjuk meg, míg elmúlik, és csak utána kezdjünk fokozatosan újabb sporttevékenységbe, testmozgásba.

A test ilyenkor „felébred”, csökken a légszomj, és még erőnléti sportokkal is próbálkozhatunk (ha bírjuk, 45 percig megszakítás nélkül), melyek javítják a légzést és a kondíciót.



Intim egészség: a vizelésről

2022. szeptember 13.

Fotó: pixabay.com

Naponta többször ürítünk vizeletet, anélkül, hogy figyelnénk rá. De vajon mit tudunk erről a veseműködés eredményeképpen bekövetkező, létfontosságú folyamatról?

Kevesebb vizeletet ürítünk, ha meleg van

IGAZ
Egy liter vizelet kb. 950 g vízből áll, míg a maradék mennyiség nátrium-, klorid-, kálium-, kalciumionokat, karbamidot (azaz ureát, mely a vizelet színét adja) és egyéb anyagcseretermékeket (urobilin, húgysav vagy az említett kreatinin) tartalmaz. Amikor meleg van, többet izzadunk, és így a szervezet másképp üríti ki a vizet – ami természetesen csökkenti a vizelet mennyiségét. Így minél inkább izzadunk, annál kevesebb vizeletet ürítünk, ha nem iszunk elég folyadékot.

Lehetőleg mindig ülve kell vizeletet üríteni

IGAZ
Ez a pozíció a megszokott, és természetesen kényelmesebb. Fő előnye, hogy lehetővé teszi jól kiüríteni a húgyhólyagot, és nem szükséges erőltetni a vizelést (nyomást gyakorolni), ami számos kiválasztószervi bántalom, fertőzés, vizeletszivárgás stb. elősegítője lehet. Emellett a közhiedelemmel ellentétben a WC-ülőkéktől nem lehet fertőzést kapni – még a rendben tartott, nyilvános WC-k esetében sem.



A serdülő folyton elégedetlen az alakjával

2022. szeptember 13.

Túl kövér, túl sovány, nem elég nyúlánk, itt-ott meglehetősen kerekded… A serdülő lányok szinte soha nem elégedettek valamelyik testrészükkel, vagy az egész alakjukkal „harcban állnak”… Gyakran lelki szenvedés a vége, pedig lehetséges, hogy a hiba nem a testformájukban, hanem a fejükben van! Lássuk, hogyan reagáljon rá a szülő.

Fotó: iStockA serdülőkor a testi-lelki átváltozások időszaka. Egyesek bizonyos fokig elfogadják ezt a radikális átalakulást, másoknak a rögeszméjévé válik a külsejük. Konfliktusba kerülnek testük különböző részeivel, sokszor addig a pontig, amíg megszállottjai lesznek alakjuk valamely valós, vagy vélt hibájának – állapítják meg a pszichológusok. Súlyos probléma ez a gyermek, vagy a szülő számára? Nem annyira, mint gondolnánk, hiszen egy serdülő lánynak kisebb-nagyobb kételyei mindig vannak a külsejét illetően, így az elégedetlenség normális megnyilvánulásnak tekinthető. De csak akkor, ha az nem válik igazi fóbiává!

Annyi bizonyos, hogy a szülőnek rá kell jönnie az azzal összefüggő okokra. Pld. legyen arra kíváncsi, hogy ez a magatartás egyszerűen rossz önértékelésre utal-e, mely elhomályosítja a gyermeke saját testfelépítéséről alkotott, korábban kedvezőnek hitt képét; vagy a mások véleményétől való túlzott függőség okozza-e az elégedetlenséget. Ilyen esetekben a serdülő természetesen nem kritizálásra, hanem megnyugtatásra, az önbizalom erősítésére szorul – de hogyan tegye ezt meg a szülő? Számba vesszük a leggyakoribb problémákat és azok orvoslási lehetőségeket.

Arcának egy-egy részletére összpontosít

A serdülő aggodalmaskodásának gyakori oka lehet megváltozott arcberendezése, eddig nem észlelt, „furcsa” orra, nagy álla, elállónak vélt füle… Összességében számos kivetnivalót talál az arcán, és az elégedetlenség mértéke általában nem áll arányban a tényleges hiba, tökéletlenség nagyságával. Még ha nem is megalapozott a serdülő örökös panaszkodása, mi szülők ne kicsinyeljük le a bajt, és semmiképp se gúnyoljuk ki emiatt.

Minden alkalommal türelmesen meg kell hallgatni, mert aggódása arra hív fel minket, hogy nyugtassuk meg gyermekünket. Ennek során tanácsos kiemelni arca, majd alakja előnyös pontjait, ezzel javítva önképét, és segíteni abban, hogy hibáit ne nagyítsa fel. Megkérhetünk egy másik, általa kedvelt személyt is a környezetéből, hogy értékelje, vagy dicsérje arca, külseje előnyeit. Mindig számít, hogy mit mond a harmadik fél…

Zavarják kerekded formái

A serdülőt elszomorítja, hogy már nem olyan a teste, mint gyermekkorában – nehezen fogadja el kikerekedett csípőjét, combját, mellét, fenekét… Sokan teltnek tartják magukat, és életüknek ebben a szakaszában – a statisztikák szerint – ők jóval többen is vannak, mint akik nem küszködnek vélt, vagy valós súlyfelesleggel. Nyugtassuk meg leányunkat, hogy szép így is, és majd maguktól, természetes úton lemennek róla a felesleges kilók, ha egészségesen él, sokat mozog, és helyesen táplálkozik.

De amikor rögeszméjévé válik a testsúlya, folyton fogyni akar, ideje orvoshoz, pszichológushoz fordulni, aki meggyőzheti az objektív valóságról alakjával kapcsolatban. Érvelését alátámaszthatja azzal is, ha felhívja a serdülő figyelmét a testtömeg-indexére (ez a testsúly kg-ban osztva a méterben mért magasság négyzetével), amely valószínűleg nem is olyan rossz…

Ez a megnyugtatás segítséget nyújt olyan rejtett problémák körvonalazásában is, mint hogy önbizalomhiányról, vagy a tökéletességre való törekvésről van-e szó, illetve azt is felfedi, hogy pusztán csak több figyelmet igényel-e a serdülő. Ha pedig megtörtént a „felismerés”, a szülőnek is sokkal könnyebb a dolga…



Megint szerelmes? – Óvatosan az új társ bemutatásával!

2022. szeptember 12.

Új társra leltünk, szerelmesek vagyunk, ismét van esélyünk a boldogságra… Csak hátra van még ennek bejelentése gyermekeinknek. Bár túl lennénk már rajta! De hogyan hozzuk összhangba hirtelen fellángoló érzelmeinket a kiegyensúlyozott családi élettel? Pszichológusok magyarázatai és jó tanácsai új párunk sikeres megismertetéséhez.

Fotó: gettyimages.comA hetedik mennyországban érezzük magunkat, érzelmi életünkben végre kedvező változás állt be. Hiszen régen elváltunk, gyermekeinket egyedül neveljük, és most új szerelem kopogtat az ajtónkon! Elhatároztuk, hogy beengedjük… De hogyan mondjuk meg a csemetéknek?

Eddig sikerült összeegyeztetnünk a munkát és a gyereknevelést egyedül is, szerelmi életünket időnként el is felejtettük, de mostanra minden felbolydult. Ennek az emocionális viharnak a nyomán, melyet most átélünk, nem árt megtenni néhány „óvintézkedést”, mielőtt bejelentenénk a nagy eseményt és bemutatnánk gyerekeinknek a szerencsés kiválasztottat.

Óvjuk őket az érzelmi megrázkódtatásoktól!

„Hagyjuk gyermekeinknek megélni a gyermekkorukat!” – tanácsolják a pszichológusok. Napjaink gyakori tendenciája azonban az, hogy a legtöbb családi, érzelmi problémát mielőbb hozzuk gyerekeink tudomására, akár válásról, különélésről, új szerelemről, vagy a régi társ távozásáról van szó. De nem mindegy, hogy mikor, és milyen mértékben avatjuk be őket. A mi esetleges érzelmi válságunk általában rendkívüli módon aggasztja őket is.

A szülők szerelmi kapcsolatait, ha értesülnek róla, nem is tudják mire vélni – megterheli idegrendszerüket, hátráltatja őket a tanulásban, szociális életükben. Ezek a fajta információk egy olyan világot tárnak fel előttük, mely nem az övék, és zavarba ejti őket. Ezért csak óvatosan, fokozatosan bocsátkozzunk bele, ha egy új társ jelenik meg az életünkben, és lassan, a megfelelő időpontokat és helyzeteket kiválasztva készítsük elő a bemutatást.

Ne feledjük, hogy gyermekeink a maguk sajátos módján fogják értelmezni a mi új párkapcsolatunk nyomán várható eseményeket a család életében. Reakcióik váratlanok lehetnek, távolságtartásuk kétséges, és mindent, amit elmondunk, szó szerint értendő számukra – figyelmeztetnek a pszichológusok.

Összegezve elmondható, hogy a gyermekeket nekünk, szülőknek meg kell védenünk az érzelmi megrázkódtatásoktól. Ide tartozik új párunk bemutatása is, melyre ideális esetben, kellő előkészítés után, a gyermekeink érzelmi életének messzemenő megóvása mellett kerüljön sor.

Felesleges sietnünk!

Esetünkben nagyon fontos, hogy addig várjunk a gyerekek előtt történő bejelentéssel, amíg biztosan tartóssá válik az új szerelmi kapcsolat. Bármennyi idő telt is el az utolsó szakításunk (válásunk) és az új párunk érkezése között, a gyerekek érzelmeire a korábbi esemény már hatott. Ha balszerencsénkre az új párunkkal sem sikerül a tartós viszony, és már „bekapcsoltuk” őt a családi életbe, az a gyerekeket ismét szomorúvá teszi, elősegíti biztonságérzetük elvesztését. Várjunk tehát türelmesen, fontoljuk meg jól a teendőket, hogy ezt a kockázatot elkerüljük. Ez azt jelenti, hogy csak akkor beszéljünk az új párkapcsolatról a gyerekeinknek, ha érintettek lesznek a család élet átalakítására vonatkozó terveinkben. Minden esetben óvakodjunk a sietségből adódó, fölösleges bonyodalmaktól.

Miközben várunk a bejelentéssel…

A szerelmi kapcsolat fenntartása az első időkben sok szervezési problémával jár. Mikor randevúzzunk, ha egyedül vagyunk a gyerekekkel? Ez az elsődleges gond, és természetesen, ha nem tudjuk őket rábízni senkire, halasztgatni kell a találkozókat új társunkkal – ami nem tesz jót a kapcsolatnak. Ha pedig „váltásban” vagyunk a gyerekek másik szülőjével a felügyeletüket, illetve tartózkodásukat illetően, könnyebben megoldható az idő alatt az új viszony kibontakoztatása.

Megoldhatók a találkozások úgy is, hogy baby-sittert fogadunk (ritkább esetben), de sokkal tanácsosabb, amennyiben mód van rá, a nagyszülőkre hagyatkoznunk (nagy szerencse például, ha a környéken laknak, és örömmel is vállalják a gyerekeket). Az utóbbi esetben sem kell sietnünk az új kapcsolat bejelentésével a nagyszülők előtt, mert az – szakítás esetén – további bonyodalmakat okozhat. Célszerű adott esetben csak annyit közölnünk, hogy egy barátunkkal szeretnénk találkozni, és maradjunk könnyedek mind a gyerekek, mind a nagyszülők előtt.



Gyógynövény kontra gyógyszer: szennalevél és fokhagyma

2022. szeptember 12.

Fotó: pixabay.com

A gyógynövények egy része bizonyos gyógyszerekkel együtt alkalmazva olyan kölcsönhatásokat eredményezhet, amiknek a kimenetele akár a gyógyszerhatás elmaradása vagy súlyos mellékhatások fellépése lehet.

Szennalevél, anyalevél 

A szenna levele (szennalevél – Cassia senna) és termése (anyalevél – Cassia angustifolia) bélmozgást fokozó növényi hashajtók. Hatásmechanizmusuk részeként gátolják a víz és ásványi anyagok (sók) vastagbélből való visszaszívódását. Másként kifejezve: ezeknek a természetes hashajtóknak a tartós, nagyobb dózisú alkalmazásakor a szervezetben egyes sók, ionok (pl. kálium) szintje olyan mértékben lecsökkenhet, hogy az bizonyos gyógyszerek hatására is befolyással lehet. A káliumkoncentráció csökkenése miatt egyes szívgyógyszerek, így a szívelégtelenségben is alkalmazott digitoxin, illetve digoxin hatása fokozódhat, nem kívánatos hatások léphetnek fel.

Fokhagyma 

A fokhagyma (Allium sativum) a magyar konyha sokoldalúan alkalmazható fűszernövénye, ami számos betegség orvoslására is javasolható. Körültekintően kell azonban eljárni, mielőtt valaki fokhagyma vagy fokhagymás patikaszerek szedésébe kezd. A fokhagyma számos szintetikus vérnyomáscsökkentő hatóanyag (pl. lizinopril, perindopril, amlodipin, felodipin) hatását fokozhatja, illetve véralvadásgátló gyógyszerekkel (pl. acenokumarol, warfarin) együtt alkalmazva a vérzési hajlamot emelheti.



„Holdkóros” a gyerek

2022. szeptember 11.

Egyes felmérések szerint a 13 év alatti gyerekek közel 25%-a volt már holdkóros – azaz alvajáró. Ez a jelenség általában 5 éves kortól merül fel, de ahogy nő a gyerek, az életkor előrehaladtával elmúlik.

A fotó illusztráció: pixabay.comSokan megijednek gyermekük e különös magatartásától, és amikor tanúi lesznek a rövid éjszakai „sétáknak”, nem tudják, hogyan reagáljanak rá. Őket igyekszünk az alábbiakban megnyugtatni, és tanácsokkal ellátni az óvintézkedéseket illetően, ideggyógyászok tapasztalatai alapján.

Éjszakai séták

Vannak gyerekek, akik szeretnek „holdkórost” játszani,  és  előre tartott karokkal, a semmibe vesző, üres tekintettel vagy bugyuta arckifejezéssel járkálni éjjel a lakásban… De a valóságban az alvajáró többnyire tudja, hová megy és a karját a teste mellett lelógatva tartja. „Igazi” holdkórosságról akkor beszélünk, amikor a gyermek éjjel rendszeresen felkel az ágyából, kifejezéstelen arccal sétál a lakásban (vagy sajnos megtörténik, hogy azon kívül) és néhány perc múlva visszamegy aludni.  Gyakran ismétlődő, tudattalan/gépies viselkedésről van szó, amely a legtöbbször elmúlik észrevétlenül.  De a szülőnek nem kell azonnal megijednie, amikor például a gyerek éjjelente kisétál a toalettig vagy a konyhába, „holdkóros” állapotban – sokkal jobban teszi, ha megtud többet a jelenségről, és óvintézkedéseket tesz.

Az alvás első három órájában fordul elő

Ahhoz, hogy megbizonyosodjunk afelől, hogy egyszerű alvajárásról és nem egy olyan rejtett betegségről van szó, mint például az epilepszia, elsősorban két fő jelre figyeljünk, melyek alapján valószínűleg nem tévedünk – mondják a neurológusok.

Az első jel: a különös jelenség/tünet az éjszaka kezdetén következik be, rendszerint az elalvást követő, első három órában, a mély alvás szakaszában. Később pedig a gyermek egyáltalán nem emlékszik az alvajárás epizódjára. Valójában gyerekeknél a jelenség gyakorisága az alvás mélységétől függ. Azért általában rendkívül nehéz (és nem is tanácsos) felébreszteni őket ebben a periódusban, azaz az alvajárás alatt. Az alvást náluk ilyenkor meglehetősen lassú és nagy amplitúdójú hullámok jellemzik. Amint nőnek, az esetlegesen regisztrált hullámok egyre kevésbé szélesek, és ezek az éjszakai séták megszűnnek. 13 éves kor után a gyerekeknek csak mintegy 3,3%-a mutat még „holdkórosságot”.

Hogy mindez mire vezethető vissza? Az említett örökletességen kívül nem igazán lehet tudni. De az elfogadható okok között szerepel egy neurobiológusok által támogatott feltevés, mely szerint a jelenséget az agyműködés éretlensége okozza.

Kísérd vissza az ágyába

Megtörténik, hogy a kisgyerek zokogásban tör ki, vagy kiáltozni kezd éjjel, amikor valóban felébred az alvajárásból. Ez a félelem és a csodálkozás reakciója, mert máshol találja magát, mint korábban, azaz az ágyában. Amikor már nagyobb lesz, védekezési reflex alakulhat ki nála, ami gyakran agresszív viselkedést mutat.

A meglepődött alvajáró azért viselkedik így, hogy önkéntelenül is védje magát. Teljesen fölösleges ilyenkor felébreszteni, mert nem fogja érteni, miért teszik azt vele a szülei. Sokkal többet ér, ha visszakísérjük az ágyába – rendszerint könnyen elfogadja. És soha nem fog visszaemlékezni az éjszakai járkálás perceire, aminek, úgy tűnik, hogy célja van. Amikor elmondják neki, mit csinált éjjel, látszólag nem céltalanul, nem tud rá semmilyen magyarázattal szolgálni.



A hólyaghurut kezelése gyógynövényekkel

2022. szeptember 11.

Fotó: gettyimages.com

A hólyaghurut (cisztitisz) sűrűn előforduló fertőzés a nőknél, amely fájdalmas betegség, és még munkaképtelenséget is okozhat. Kezelésére számos gyógynövény alkalmazható „szelíd” gyógymódként. Íme néhány az értékes gyógyfüvek közül, amellett, hogy a hólyagfertőzés ellen több nyomelem, köztük a réz is hasznosnak bizonyulhat.

Hanga

Miért hasznos? 
A hanga (Erica carnea) vizelethajtó, húgyúti fertőtlenítő, a vizeletkiválasztó szerveket nyugtató hatású növény. A vizelet mennyiségét növelve gátolja a baktériumok szaporodását, és segít a gyulladás csillapításában.

Ajánlott alkalmazás:
Gyógyteaként: Hagyjunk ázni 2 kávéskanálnyi szárított, hántolt hangát 20-25 cl forró vízben, 10 percen át, szűrjük le, és igyunk belőle 3-4 csészével naponta.

Kapszula formájában szintén kapható, és hangaméz is készül belőle (a fanyar ízű tea édesíthető vele). 

Szegfűszeg és citrom esszenciális olaj

Miért hasznos?
A szegfűszeg (Eugenia caryophyllata) esszenciális olaja fertőtlenítő hatású, tisztítja a húgyutakat anélkül, hogy a bélflóra és a hüvelyflóra egyensúlyát felborítaná. A citrom esszenciális olaj (citrus llimon) segíti a májműködést, serkenti az immunrendszert. A két olaj együttesen még hatékonyabb húgyúti fertőzések, cisztitisz esetén is.

Ajánlott alkalmazás:
Mindkét esszenciális olajból tegyünk 1-1 cseppet egy kenyérbél galacsinra vagy egy semleges tablettára. Vegyük be egy pohár vízzel, étkezés közben, háromszor naponta, 3-5 napon át. 

Mindkét olaj kapszula formájában is kapható.

Ellenjavallt terhes és szoptatós anyák, epilepsziás betegek, 12 év alatti gyermekek és májelégtelenségben szenvedők esetében



Az energia-gyógyítás etikájáról

2022. szeptember 10.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ez a kérdés legtöbbször fel sem merül, pedig nagyon fontos. Mert bizony senkinek sem lehet "lenyomni a torkán" a gyógyítást - illetve lehet, de abban nincs sok köszönet. Mielőtt bármilyen energiaküldésbe vagy távgyógyításba kezdenénk, érdemes feltenni a legfontosabb kérdést : miért?

Azaz:

- Miért akarsz (miért akarok) meggyógyulni?
- Én miért segítek neked? (Miért kérem mások segítségét?)


A változásra való hajlandóság

Látszólag felesleges kérdések, valójában a lényegük a tudatosítás. A mélyebb döntéseket nem a külső tudatosság szintjén hozzuk. A miért? kérdés segít átemelni a mélyebb tudat által meghozott döntést a felszínre. Ha ezt a kérdést őszintén megvizsgáljuk - kulcsszó az őszinteség - kiderülhet, hogy az illető - bár szavaival kinyilvánította a gyógyulás iránti vágyát, valójában valamilyen okból még nem látta elérkezettnek az időt a változásra.
A gyógyulás: változás. Belülről kiinduló változás. Erre pedig nem mindenki hajlandó.

Ragaszkodunk-e a betegséghez? 

Lehetséges továbbá, hogy az illető azért "ragaszkodik" a betegségéhez, mert ez az állapot számára több előnnyel, mint hátránnyal jár - az is igaz, hogy az ilyen ember valószínűleg mélyen felháborodva utasítaná vissza ezt az állítást.

Ne blokkoljuk a tudatos önvizsgálatot!

Az is lehetséges, hogy a betegség állapota olyan tanulási lehetőség az ember számára, amilyen tanulásra az "egészséges" állapot nem ad lehetőséget, és ilyenkor bár a tudatos én mindent megtesz a gyógyítás érdekében, a mélyebb tudatosság rendre keresztülhúzza szándékait. Ezt az állítást is nehéz elfogadni, mert a mélyebb tudatosságban lezajló folyamatok nem látványosak, maga a folyamat alig-alig tettenérhető, így célszerűbb a következmények megvizsgálásából kiindulni. Így tehát ha valaki minden orvoshoz elmegy, minden gyógyító technikát és eljárást, minden gyógyszert kipróbál, állapota mégsem javul, ez azt jelzi, hogy a mélyebb tudatosság állított fel egy tiltó kaput. Ez a blokkolás alapos, őszinte, tudatos önvizsgálattal oldható fel.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...193194195...598
hírek, aktualitások

Mi a véleménye a neurológusnak a migrén piercingről?

2025. április 28.

Aki krónikus migrénnel küzd, szinte mindennel hajlandó megpróbálkozni, amitől a panaszok enyhülését reméli. Így jutnak el néhányan a migrén piercingig, amelyről dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa mondta el a szakmai állásfoglalást és a véleményét.

Miért fontos a migrén kivizsgálása?

A fejfájás okainak felderítése során a betegek első körben rendszerint neurológushoz fordulnak, aki a panaszok függvényében további kivizsgálást javasolhat, akár belgyógyászati, akár szemészeti, fogászati téren és bizonyos esetekben képalkotó vizsgálat (CT, MR, érvizsgálat) elvégzése is szükséges lehet.
– A migrénes fejfájás kivizsgálása és kezelése mindenképpen orvosi feladat, már csak azért is, mert a nem megfelelő indikációval beszedett, jelentős mennyiségű fájdalomcsillapító további fejfájást generálhat, vagyis a kezelési mód lesz a kiváltó ok is egyben – hangsúlyozza dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa.
– Általában a rohamok súlyossága és gyakorisága határozza meg, milyen gyógyszert javaslunk. Vannak azonban általános szabályok, amelyek minden migrénes rohamnál igazak. Minél hamarabb, megfelelő gyógyszermennyiséget a megfelelő formában kell alkalmazni, az orvos utasításainak megfelelően. Ugyanakkor tudni kell, hogy specifikus rohamgyógyszert havi 10 alkalomnál többször nem ajánlott bevenni és szintén nem ajánlottak a kábító fájdalomcsillapítók sem.
Létezik megelőző kezelés is, az úgynevezett profilaxis, ami akkor javasolt, ha havi 4-5 alkalomnál gyakoribb, vagy hosszan tartó, az alkalmazott kezelésre nem reagáló fejfájások jelentkeznek. Ilyen esetben a betegnek folyamatosan kell szedni egy gyógyszert, azért, hogy ne alakuljon ki akár minden másnap a migrén. Ide tartozó szerek például bizonyos antidepresszánsok, epilepszia ellenes gyógyszerek, bétablokkolók– csakis megfelelő orvosi felügyelet mellett. Ugyancsak beválhat krónikus migrén ellen a Botox-terápia. A Botox-injekciókat a fej és a nyak területére injektáljuk, hogy a benne található exotoxin nevű anyag csökkentse azt a feszültséget, görcsösséget az adott izmokban, ami kiváltója lehet a migrénes rohamoknak. A kúraszerűen alkalmazott Botox-terápia már 10-14 napon után hatékony lehet, és ha 3 havonta megismételjük a kezelést, akár tartósan is meg lehet szabadulni a rettenetes migrénes fejfájástól. 

Milyen más módszerekkel próbálkoznak a migrénesek?

Egy 2002-es felmérés szerint a fejfájós páciensek 85%-a alkalmazott már valamilyen alternatív terápiát, és 60%-uk hatékonynak is érezte azt. Az American Headache Society és egy másik szervezet a Petasites hybridus (acsalapu) nevű gyógynövénnyel kapcsolatban fogadta el azokat a kutatásokat, amelyek szerint csökkenti a migrénes rohamok gyakoriságát és súlyosságát. (Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy alkalmazáskor rendszeresen ellenőrizni kell a májenzimek szintjét.) Kevésbé erős bizonyítékok támasztják alá néhány további étrend kiegészítő hatásosságát, de van, akinél beválik a magnézium, a B2 vitamin, a Q10 koenzim és a melatonin. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik a masszázs, a jóga, az akupresszúra és az akupunktúra is.

Ismét álhírgyártó csalók élnek vissza Prof. Dr. Karikó Katalin nevével az interneten

2025. április 27.

Ismételten hamis hírek és álinterjúk jelentek meg, amelyekben a csalók „általános orvos”-ként és az emésztőrendszeri betegségek „szakértője”-ként hivatkoznak Prof. Dr. Karikó Katalinra, aminek nincs semmiféle jogalapja. A sosem volt „interjúkhoz” meghamisított fotók változatait használták fel az álhírgyártók.

Prof. Dr. Karikó Katalin az alábbi tájékoztatást adta:

Hangsúlyozom: nem nyilatkoztam „a székrekedés veszélyei”-ről, nem adtam a nevemet az ezt tárgyaló állítólagos interjúhoz. Ez az újabban terjedő hírverés ugyanúgy a valótlan állítások közé tartozik, mint azok a korábbi reklámok, amelyekben – többek között – a körömgomba elleni készítményt vagy az ízületi és gerincfájdalmak elleni módszert és kapszulát hirdették a nevemmel és képmásommal visszaélve.

Újólag arra figyelmeztetem a jóhiszemű embereket, hogy ne higgyenek az efféle híreknek és interjúknak.

Az álhírgyártóknak és a csaláson alapuló szövegek, hamis fotók terjesztőinek a magatartása sérti polgári és személyiségi jogaimat. Ezek a médiamegjelenések egyrészt visszaélnek személyes adataimmal, másrészt tisztességtelenek, mert megtévesztik azokat az embereket, akik a betegségük miatt fogékonyak minden információra, különösen azokra, amelyekről azt állítják, hogy tőlem származnak.

A médiafogyasztó emberek figyelmébe ajánlom a „fake news”, vagyis a „kamu hírek” terjedése ellen küzdő nyelvészek javaslatát: mindig fokozott óvatossággal, körültekintően olvassanak és tájékozódjanak, mert az álhírekben el vannak rejtve olyan megfogalmazások, kifejezések, melyek az állítások valótlanságára utalnak.

Fontosnak tartom, hogy az olvasottakat mindig alaposan mérlegeljék, mielőtt döntenek a kizárólag interneten elérhető „titkos szer” megvásárlásáról vagy az ott ajánlott „csodamódszer” alkalmazásáról.

Őszintén remélem, hogy az illetékes szerkesztőségek, hivatalok és hatóságok haladéktalanul megteszik a szükséges lépéseket, azaz megtisztítják közösségi és egyéb médiafelületeiket a hamis hírektől, álinterjúktól.

Ismételten hangsúlyozom: a nevemet soha nem adtam és a jövőben sem adom semmiféle termék, gyógyhatásúnak feltüntetett készítmény reklámjához.

Évente 5 ezren halnak meg itthon vastagbélrákban, pedig szűréssel megelőzhető

2025. április 27.

Ugrásszerű növekedést mutat az utóbbi évtizedekben a vastag- és végbéldaganatok száma: Magyarországon mintegy kilencezer új vastagbéldaganatot diagnosztizálnak évente, és ez a második leggyakoribb halált okozó daganatos betegség, amely évente mintegy ötezer ember életét követeli. A már kialakult daganat felismerése mellett a betegség meg is előzhető az időben elvégzett vastagbéltükrözéssel (kolonoszkópia), és a daganatos elfajulásra hajlamos polipok eltávolításával. A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója azt mutatja be, hogyan kell a vizsgálatra felkészülni, mi történik a vastagbéltükrözés során, és mire kell számítani azt követően.

A vastagbéltükrözés a vastag- és végbéldaganatok szűrésének és megelőzésének, valamint az alsó tápcsatornai vérzések (vérszékelés) legfontosabb vizsgálati módszere. Az eljárásra az alsó tápcsatorna megbetegedései, vagy azok gyanúja esetén van szükség.



Bár a vastagbéltükrözéstől sokan tartanak, megfelelő előkészítéssel, felkészüléssel és együttműködéssel – akár bódítás vagy altatás mellett – a vizsgálat elvégzése nemcsak a bélbetegségek diagnosztikáját, hanem terápiás beavatkozások elvégzését és a daganatok kialakulásának megelőzését is lehetővé teszi, egyetlen erre alkalmas eljárásként – mondja dr. Miheller Pál, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológai Klinika egyetemi tanára.

A Semmelweis Egyetem új oktatóvideójából az is kiderül, hogy a kolonoszkópia csak úgy lesz sikeres, ha a bél megfelelően kitisztul, ebben bizonyos étrendi korlátozások is segíthetnek. Legtöbb esetben a vizsgálatra való előkészítés otthon történik. Egy héttel a beavatkozás előtt már nem szabad apró magvas ételeket fogyasztani (pl. szőlő, magvas péksütemények, mák), sőt paradicsomot és a paprikát sem. A kolonoszkópia előtti napon könnyű reggeli (pl. kefir vagy joghurt, egy szelet fehér kenyér), délben pedig már csak hús- vagy zöldségleves szűrt leve fogyasztható. A beavatkozás napján már csak vizet ihat a páciens, a vizsgálat előtt két órával pedig már azt sem.