Nem a műtét a leghatékonyabb az endómetrózis kezelésében

2022. augusztus 27.

Régóta úgy gondolják, hogy az endometriózis – egy világszerte minden tizedik nőt érintő krónikus gyulladásos betegség – kezelésének legjobb módja a laparoszkópos műtét, amelynek során eltávolítják a sérült szöveteket a szervezetből. Brit szakértők szerint azonban nem biztos, hogy a műtét elég hatékony a tünetek enyhítésében, sőt, egyes betegek állapotán ronthat is.

“Azt tapasztaljuk, hogy a betegek állapota nem mindig javul a műtéttől és azok, akiknek mégis segít, gyakran csak nagyon rövid ideig érzik jobban magukat” – mondta el Andrew Horne, az Edinburgh-i Egyetem MRC Reproduktív Egészségügyi Központjának professzora a The Guardian brit napilapnak.

Az endometriózis tágabb értelemben egy olyan betegség, amikor a méhet bélelő szövethez hasonló szövet – az úgynevezett endometriális szövet – a test más részein növekszik. Korábban úgy vélték, hogy ez egy kizárólag a kismedencét érintő betegség, de ma már tudják, hogy a test minden szervében előfordulhat.

Horne szerint az endometriózist valójában egyértelműen három különálló betegségfélére kell elkülöníteni: a felszínes peritoneális endometriózisra, a cisztás petefészek-endometriózisra (vagy endometriómára) és a mélyen infiltráló endometriózisra.

Mint a professzor elmondta, egészen a közelmúltig az orvosok az endometriózis minden esetét azonos megközelítéssel kezelték, ami általában műtéttel járt. A bizonyítékok azonban ma már azt mutatják, hogy a legoptimálisabb kezelés nagyban függ attól, hogy a beteg a háromféle betegség közül melyikben szenved és hogy milyen típusú endometriumszerű szövetet találnak.

Amikor a betegség miatt a petefészkekben ciszták alakulnak ki, amelyek súlyos fájdalmat és gyulladást okozhatnak, a betegek valószínűleg jelentős enyhülést tapasztalnak e ciszták eltávolításával, ezért a műtét gyakran szükséges része a kezelési folyamatnak.

Az endometriózisban szenvedők 80 százalékának azonban felszínes peritoneális megbetegedése van, és ezeknél a betegeknél kevésbé valószínű, hogy maga a hibás szövet okozza a páciens fájdalmainak és tüneteinek többségét, inkább az a mód, ahogyan a beteg szövet kölcsönhatásba lép a kismedencei idegekkel. Ezekben az esetekben a műtét valójában ronthat a helyzeten.

A fájdalom messze a leggyakoribb és legsúlyosabb tünete az endometriózisnak. Egy 2021-es tanulmány szerint az endometriózisban szenvedő nők 59 százaléka számolt be arról, hogy több mint öt éve kismedencei fájdalmat érez. Egy 2020-as tanulmány szerint a betegek 39,9 százaléka tapasztalt olyan erős fájdalmat, hogy sürgősségi osztályon kellett jelentkeznie.

“Az endometriózisban sokféle mechanizmus okozhat fájdalmat, és a különböző fájdalomtípusok különböző típusú kezelésre reagálnak” – hangsúlyozta Katy Vincent, az Oxfordi Egyetem Nuffield Női és Reproduktív Egészségügyi Tanszékének vezető fájdalomkutatója és docense. “A műtét nagyon fontos eszköz az endometriózis kezelésében, de jobban meg kell értenünk, hogy mikor és hogyan kell alkalmazni egy személyre szabottabb kezelési terv részeként” – tette hozzá.

A kutatások egyre inkább azt mutatják, hogy az endometriózisban szenvedők zöme nagyfokú neuropátiás fájdalmat, azaz sérült idegvégződésekből eredő fájdalmat tapasztal. Az oxfordi kutatók szerint az endometriózisos betegeknél valószínűleg háromféleképpen alakulhat ki az idegfájdalom. Az első az, hogy a betegség elváltozásait körülvevő idegek túlérzékennyé válnak. A második, hogy egyes elváltozások fizikailag összenyomják az idegeket, és így fájdalmat okoznak. A harmadik pedig az, hogy az idegek károsodhatnak az endometriózissal kapcsolatos műtétek során.

A kutyák és a macskák gyakran elkapják a fertőzést gazdáiktól

2022. augusztus 26.

Két új kutatás szerint is nagy eséllyel megfertőzhetik a velük együtt élő kutyákat és macskákat a koronavírussal fertőzött emberek. Kanadai kutatók szerint a legveszélyeztetettebbek a gazdáik ágyában alvó macskák.

Korábbi tanulmányokból már kiderült, hogy a kutyák és macskák elkaphatják az embertől a Covid-19-et, az azonban nem volt világos, mennyire fogékonyak rá, és mi növelheti a fertőződés kockázatát. Ezen kérdések megválaszolása mind a közegészségügy, mind az állategészségügy szempontjából fontosak.

A hollandiai Utrechti Egyetem kutatója, Els Broens és kollégái 196 háztartás 156 kutyáját és 154 macskáját vizsgálták meg. Egy mobil állatorvosi klinika látogatott végig az elmúlt 200 napban koronavíruson átesett háztartásokat és vett nyál- és vérmintákat a házikedvencektől.

Az állatok közül hat macska és hét kutya PCR-tesztje lett pozitív, 31 macska és 23 kutya esetében mutatta ki teszt antitestek jelenlétét. A pozitív PCR-tesztet produkáló hét állat mindegyikének pozitív lett később az antitest-tesztje és az újabb PCR-tesztje. Későbbi, harmadik PCR-tesztjük már negatív lett.

A bizonyítottan fertőzött állatokkal egy háztartásban élő négylábúak tesztje negatív lett, ami azt sugallja, hogy a vírus nem terjed az együtt élő háziállatok között. A 196 háztartásból 40-ben (20 százalékban) voltak antitestjei a háziállatoknak, a Covid-19 tehát gyakori a fertőzött emberek házikedvenceinél.

Broens kiemelte: aki megfertőződik koronavírussal, annak ugyanúgy kerülnie kellene a kapcsolatot a kutyájával vagy macskájával, ahogyan az emberekkel is.  “A legfőbb aggodalmat ugyanakkor nem az állatok egészsége okozza, hiszen ha van tünetük, akkor is csak enyhe, hanem az a potenciális veszély, hogy a háziállat vírushordozóvá válhat és visszajuttathatja az emberi populációba” – fogalmazott a szakértő.

Dorothee Bienzle, a kanadai Ontarióban lévő Guelphi Egyetem kutatója és kollégái hasonlóképpen vizsgálták a koronavírus-fertőzésen átesett emberek kutyáit és macskáit.

Az állatokon – 77 háztartás 48 macskáján és 54 kutyáján – antitestvizsgálatot végeztek a korábbi fertőzöttség kiderítésére. A tulajdonosokat pedig kikérdezték arról, naponta mennyi időt töltenek velük, és milyen a kapcsolatuk a házikedvenceikkel: simogatják- és puszilgatják-e őket, beülhetnek-e ölükbe az állatok, alhatnak-e az ágyukban, megengedik-e nekik, hogy arcon nyalják őket – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Arra is kitértek, volt-e beteg az állat abban az időszakban, amikor a gazdi koronavírussal megfertőződött, és hogy voltak-e tüneteik a házi kedvenceknek.

Az emberrel élő állatokon kívül 75, menhelyen élő kutyán és macskán, valamint 75 kóbor macskán is végeztek antitestvizsgálatot.

A gazdival élő macskák 67 százalékának, a kutyák 43 százalékának lett pozitív az antitesttesztje, ami azt jelzi, hogy átestek a fertőzésen. Ehhez képest a menhelyen élő kutyáknak és macskáknak csupán 9 százaléka, a kóbor macskáknak pedig 3 százaléka produkált pozitív tesztet.

A kutyák 20 százalékánál léptek fel tünetek, többnyire energiahiány és étvágytalanság formájában. Egyes állatoknál köhögés vagy hasmenés is jelentkezett, de a tünetek mind enyhék voltak és gyorsan megszűntek.

A várandósság alatti diéta nem segíti az allergia megelőzését

2022. augusztus 26.

Azokban a családokban, ahol egyik, vagy mindkét szülő allergiás, a gyermeknél is magas a betegség kialakulásának kockázata. A megelőzésben azonban a várandósság alatti diétának nincs szerepe, sőt a változatos étrend inkább segíti az allergia megelőzését. Ezt igazolta a JAMA Pediatrics decemberi számában közölt vizsgálat is.

Egyre több a mogyoróallergiás gyermek

A mogyoróallergiás betegek száma 1997 és 2010 között több mint háromszorosára emelkedett az Egyesült Államokban. Becslések szerint a gyermekek 1,4%-a érintett lehet. Mivel az első tünetek megjelenése rendszerint gyermekkorban kezdődik, az allergén étrendbe történő bevezetésének időpontjában, ezért a kutatók vizsgálódásának célja a várandósság alatti mogyoró fogyasztás és a gyermeknél jelentkező allergia közti kapcsolat feltérképezése volt.

Az allergológus véleménye

Várandós betegeim részéről gyakran felmerülő probléma, hogy érdemes-e az étrendben kerülni az allergén élelmiszereket. A diéta kérdése főként a közismerten allergén ételek kizárására irányul: hazánkban ez jellemzően a tej, tojás, gabonaféléket jelenti – számolt be tapasztalatairól dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus. Egyértelműen állíthatjuk, hogy az ilyesfajta étrendi megszorításoknak csak az esetben van értelme, ha a kismama önmaga is igazoltan allergiás egyik, vagy másik összetevőre, de ez esetben feltehetően már a teherbeesés időpontja előtt is ezek elhagyásával étkezett. A növekvő magzat szempontjából a változatos étrend biztosíthatja az optimális feltételeket a fejlődéshez. Igyekezzünk tehát ezt szem előtt tartani, az allergia megelőzésének céljából ne iktassunk ki feleslegesen élelmiszereket az étrendből.

A változatos étrend a lényeg

A mogyoróallergia tünetei valóban nagyon ijesztőek lehetnek, sok esetben életveszélyes állapot is kialakulhat következtében. Érthető tehát, hogy a szülők szeretnék megelőzni gyermeküknél a betegség kialakulását, azonban a vizsgálatban részt vett 140 mogyoróallergiás gyermek esetében is beigazolódott, hogy a prevencióban a mogyoró fogyasztásának kerülése nem segít. Épp ellenkezőleg, a kutatók megfigyelései szerint az allergia kockázata azoknál a gyermekeknél volt a legalacsonyabb, ahol a kismama heti öt, vagy ennél több alkalommal is fogyasztott mogyorót. A kutatók ezért azt ajánlják, hogy minden egészséges – nem mogyoróallergiás – kismama fogyasszon bátran a kérdéses élelmiszerből a várandósság időszakában. Az olajos magvak e típusa rendkívül jó fehérjeforrás, ezen kívül folsavban is gazdag, amely köztudottan a fejlődési rendellenességek megelőzésében is fontos szerepet játszik.

Mit tegyünk, ha romlik szexuális életünk?

2022. augusztus 25.

“Két éve vagyok együtt a barátommal, és szexuális életünk sajnos már nem a régi, bár nagyon szeret engem. Félek kritizálni, mert attól tartok, hogy megbántom, de eléggé elkeseredettnek érzem magam. A párom elhanyagolja az előjátékot és a kényeztetést is. Hogyan lehetne javítani a helyzeten? ” – kérdezi a 42 éves Angéla.

A szexológus válaszol:

Ön empatikus ember, Angéla, és ez alapjában véve nagyszerű tulajdonság. Nem akarja megbántani a barátját, tart minden kritikától a szexet illetően, mert az rossz irányba terelné az amúgy is romló intim viszonyt önök közt. Bizonyos fokig igaza van, mert mindenki érzékeny a bírálatra, és még inkább talán ezen a téren. Ezért gyengéd, de határozott kifejezési módot kell találnia az intim együttlét javítására, hogy haladást érjenek el.

Szeretővé válni

Az ön esetében a barátját, kedvesét szeretőnek is hívhatjuk, és a jelenlegi cél az lehet, hogy váljanak ismét igazi szeretőkké! Az ön feladata, hogy felfedje a párjának, a gyakorlatban is, hogy szexuális kapcsolatuk alakulását miképp szeretné megvalósítani. Amellett bizonyos tekintetben meg is kell tanítania neki, hogyan térhetnek vissza ahhoz az ön által hiányolt szexuális „minőséghez”, amilyen kezdetben jellemezte intim együttléteiket. 

Amit ön tegyen

Valóban vesse el a gondolatot, hogy kritizálja a párját a szexben, inkább bátorítsa őt arra a viselkedésre, ami önnek tetszik, és ha eredményt ér el, dicsérje meg. Nem elképzelhető, hogy semmi sem a régi, azaz minden rossz jelenlegi szexuális kapcsolatukban. Bizonyára van jó is benne, aminek a fejlesztésére bíztatni kell a párját, de előbb azt tanácsos helyrehozni, amiben ön hibát talál.  

Túl rövid ideig kényezteti, simogatja? Magyarázza el neki, hogy azt milyen finoman teszi, és ösztönözze a hosszabb kényeztetésre. Pl. “Imádom, ha így simogatsz, folytathatnád? Sosem unom meg!” Ez elősegíti, hogy a kedvese arra koncentráljon hosszabb ideig, ami már önnek kellemes volt. És ha a simogatása kissé túl erőteljes, netán durva, mondja inkább: “Milyen jól eső simogatások, különösen akkor, ha még gyengédebben csinálnád …”, és ezzel ön jelzi, hogyan szeretné.

Szerelmeskedés után fejezzen ki valami pozitívat a szexuális viselkedésében, pl.: “ma tetszett ez a pozíció”, vagy “értékeltem, hogy gyengédebb voltál” vagy “hogy több időt szántál rá” … Hangsúlyozzon minden, önnek előnyös részletet. Más jellegű kapcsolatra is vonatkozik, hogy a bátorítás gyakran sokkal hatékonyabb, mint a kritika. És még kellemesebb is mind fogadni, mind pedig kimondani…

A külvilágból érkező zavaró ingerek feldolgozása

2022. augusztus 25.

Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Agyi Képalkotó Központjának munkatársai azonosították azokat az agyi folyamatokat, amelyek a külvilágból érkező irreleváns, zavaró ingerek feldolgozásáért felelősek.

A kutatók nagy téri-időbeli felbontású multimodális képalkotó módszerek segítségével mutatták ki, hogy – a korábbi feltételezésekkel ellentétben – az agy nem képes egyszerűen figyelmen kívül hagyni azokat a külső zavaró ingereket, amelyek az emlékezetünkben aktuálisan tárolt vizuális információhoz hasonlóak – olvasható az ELKH csütörtöki közleményében.

A vizsgálatok során a kutatók igazolták, hogy az irreleváns ingerek zavaró hatásának tompítása egy aktív agyi folyamat, és egyúttal az ebben a folyamatban kiemelt szerepet játszó agyi hálózatot is feltárták. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a NeuroImage című tudományos szaklapban jelent meg.

“A korunk emberére nehezedő óriási mértékű ingeráradat miatt kiemelt jelentőségűvé vált az a képességünk, hogy agyunk véges információfeldolgozási erőforrásait minél hatékonyabban fókuszálni tudjuk azokra az információkra, amelyek az aktuális cselekvéseink végrehajtása szempontjából fontosak. A vizsgált téma jelentőségét az is növeli, hogy ez a képesség sérül leginkább idős korban, valamint a figyelmi funkciókat érintő különböző neurokognitív fejlődési zavarok – mint például az ADHD – esetében” – írják.

Az Agyi Képalkotó Központ munkatársai a kutatás során az aktuálisan végzett feladat szempontjából irreleváns, de külső jegyeik alapján az adott feladathoz nagyon hasonló ingerek agyi feldolgozásának folyamatait vizsgálták.

A vizsgálatba bevont személyek egy olyan vizuális munkamemória-feladatot kaptak, amelyben arcokat és rácsozott mintázatokat kellett rövid időn keresztül fejben tartaniuk. A visszakérdezést megelőzően azonban az emlékezetben aktívan fenntartott képekhez nagyon hasonló, de a feladatvégzés szempontjából irreleváns képek jelentek meg a képernyőn. A kutatók a feladatvégzés alatt a legkorszerűbb elektroenkefalográfia (EEG) és funkcionális mágnesesrezonancia-képalkotás (fMRI) módszerek segítségével vizsgálták az ezen zavaró, irreleváns képek által kiváltott agyi aktivitást.

A kutatók a zavaró képekre egy korai, szelekciós negativitásként ismert EEG-komponens jelenlétét mutatták ki, amely eredmény arra enged következtetni, hogy az agyunk nem képes egyszerűen figyelmen kívül hagyni azokat a zavaró, irreleváns ingereket, amelyek az emlékezetben aktívan fenntartott vizuális információhoz hasonlóak.

Stroke-hoz vezethet a terhességi magas vérnyomás

2022. augusztus 24.

A várandósság bár magában örömteli időszak, mégis vannak olyan tényezők, melyek beárnyékolhatják a boldog babavárást. Ilyen például a magas vérnyomás, ami a legfrissebb kutatások szerint azért is veszélyes, mert megnöveli a szívinfarktus és a stroke kialakulásának kockázatát. A terhességi magas vérnyomásról és annak kezeléséről dr. Kapocsi Judit  magas vérnyomás specialista beszélt.

A Canadian Stroke Congress legújabb közleménye szerint a terhességi magas vérnyomás drasztikusan megnöveli a későbbi stroke és szívroham kialakulásának kockázatát. Dr. Aravind Ganesh, a University of Calgary munkatársa szerint ez főleg a preeclampsia-eclampsia-ra (l.: lejjebb) vonatkozik, ugyanis ekkor több mint 40 százalékra nő a későbbiekben az említett betegségek előfordulási esélye.
A magas vérnyomás az egyik leggyakoribb probléma, ami felléphet a várandósság alatt, amit muszáj kezelni, ugyanis csökkent véráramlást eredményezhet a méhlepénybe, sőt, akár még koraszülést is okozhat.

Veszélyes a terhességi magas vérnyomás

„Az enyhe, illetve a közepesen súlyos magas vérnyomás kezelésének a várandósság alatt nincsenek egységes irányelvei. Mivel mind az anyára, mind pedig a magzatra rossz hatással van a hipertónia, magas érték esetén a gyógyszeres kezelés javasolt. Természetesen várandósság során nem minden vérnyomáscsökkentő gyógyszer szedhető, azonban vannak olyan készítmények, melyek biztonsággal alkalmazhatóak – persze csakis orvosi javallatra, így ez esetben mindenképpen orvosi konzultáció javasolt!”- figyelmeztet dr. Kapocsi Judit.

A terhességi hipertónia fajtái

A magas vérnyomás bár lehet idült – tehát még babavárás előtti-, azonban a várandósság során jelentkezik, akkor három formáját különítjük el.

1. Preeclampsia-eclampsia: ez egy súlyos, az anya és a magzat életét is veszélyeztető állapot. Ebben az esetben a 20. hét után lép fel magas vérnyomás, továbbá a vizelet tesztcsík 1+, vagy több fehérjét jelez. A korábban már ismert, idült hipertónia és a dohányzás a preeclampsia előfordulásának jelentős kockázati tényezője.
2. Rárakódásos preeclampsia: a várandósság 20. hete után fellépő magas vérnyomás, melyet fehérjevesztés és ödéma kísér. Általában vesebetegeknél fordul elő.
3. Átmeneti terhességi hipertónia: ekkor a várandósság harmadik trimeszterében, szülés alatt vagy a szülés utáni időszak első 24 órájában alakul ki a hipertónia a korábban normál vérnyomással rendelkező nőknél, egyéb toxémiás tünetek nélkül. Általában a szülést követő 10 napon belül rendeződik.

Természetes vizek jóllétünk előmozdítására

2022. augusztus 24.

Az utóbbi időben sokunk számára a természet hozott megnyugvást a világjárvány káosza közepette. Míg terjedtek a bezárások, a „zöld” és „kék” terek nyitottak, szabadok voltak…. De minden időben ösztönösen tudjuk, hogy a természetes vizek közelében lenni csodálatos dolog, elősegíti jóllétünket. Vajon gondoltunk-e már arra, hogy miért és hogyan javíthat közérzetünkön a víz? Erre a kérdésre keressük a választ.

A felmérések szerint az emberek túlnyomó többségének a jóllétét nagymértékben elősegíti, amikor alkalma nyílik hosszabb-rövidebb időt tölteni valamilyen víz mellett. És szintén tekintélyes számban találják úgy, hogy a természetes víz nyugalmat hoz számukra. De miben áll még ez az összetett, pozitív hatás? 

A „kék terek” előnyei

Sokan kutatják a víz és a jóllét közti összefüggést: miért javítja a természetes víz a közérzetünket? A vizes helyek sokfélék lehetnek: tengerek, tavak, folyók, vízesések, patakok, tavak, szökőkutak – melyek mindegyike kedvező hatást gyakorol ránk. Ugyanakkor az emberek már régóta keresik az olyan „terápiás vidékeket”, ahol rátalálnak a megnyugvás és a testi-lelki egyensúly helyreállításának színterére. Teljesítmény-központú, rohanó világunkban, amely óriási értéket tulajdonít a produktivitásnak, a víz mellett töltött idő ellenszert kínál. 

Míg a „zöld” tájak és a mentális egészség közötti kapcsolat jól dokumentált, a kutatókat egyre inkább érdekli, hogy a „kék (vizes) terek” hogyan váltanak ki pozitív hangulatot, miként vetnek gátat a negatív gondolatok, érzések eluralkodásának. Arra is kíváncsiak, hogy a vizek miért segítik a tudatos jelenlétet („mindfulness”), vagy mely okból érezzük energikusabbnak és összeszedettebbnek tőlük.

Azt is gyakran tapasztaljuk, hogy „vörös módban” élünk, azaz nap mint nap stresszesnek, aggódónak, szorongónak érezzük magunkat. Amikor az agy „kék módra” vált, és vizek közelében vagyunk, pozitívabb lesz életszemléletünk, megnyugszunk, és tudjuk gyakorolni a „tudatos jelenlétet” is.

A víz egyszerűen segít a pszichológiai öngondoskodásban („self-care”), az önmagunkkal való összekapcsolódásban is. Az öngondoskodás elhanyagolásának pedig egyik eleme, amikor elszakadunk önmagunktól, különösen a testünktől. Előfordult-e már velünk, hogy nem tettünk semmit saját fizikai erőnlétünk, helyes táplálkozásunk érdekében, mert stresszben éltünk, illetve nem volt időnk rá? Bizonyára igen… Ha viszont  víz közelében vagyunk, az lehetővé  teszi,  hogy gyengéden „lelassuljunk”, elfoglaljuk gondolatainkat, és „visszatérjünk a testünkhöz” oly módon, amilyenre más természetes térben  nem lennénk képesek.

Könnyed tudatos jelenlét

A kutatások azt mutatják, hogy még a víz látványa is csökkenti a vérnyomást és a stresszhormonok, a kortizol és az adrenalin szintjét. Ezek a „kék terek” könnyed tudatos jelenlétet kínálnak, lehetőséget az ellazulásra, amikor nem arra koncentrálunk, amit „otthon hagytunk”, hanem a víz megnyugtató látványára és hangjaira. A természetben és a víz mellett való tartózkodás javítja a jóllétet, mert gyógyító hatása is  számos tekintetben, pl. a víz segíthet a rehabilitációban és a krónikus fájdalomkezelésben.

Amellett a „kék terek” előmozdítják az amygdala, az érzelmek feldolgozásáért felelős agyterület (szorongás és pánikközpont) aktivitásának szabályozását. Ennek oka, hogy a víz lehetővé teszi a figyelem önkéntelen, békés sodródását, ahelyett, hogy kényszerített vagy irányított volna. A „nagy kékség” tehát nem csupán egy semleges háttér, hanem saját vízi világa, növényzete mellett velünk és érzelmeinkkel is együtt él. Ez megváltoztatja agyunk neurológiai mintáit, így nyugodtabbnak, békésebbnek érezzük magunkat.

A 6 éves gyermekek 40 százalékának jók a fogai

2022. augusztus 23.

A hatéves gyermekek csupán 40 százalékának jók a fogai – mondta Tóth Tünde, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat fogászati roadshow-jának fogorvosa.

A szűrés keretében mintegy 5100 gyermek fogait ellenőrizték. Az eredmények szerint a gyerekek 60 százaléka fogászati ellátásra szorul, 12-13 éves korukban pedig az az átlagos, hogy 2-3 maradandó foguk szuvas.
Az orvos szerint a problémát nemcsak a fogápolás hiánya okozza, hanem az a szülői szemlélet is, miszerint nem gond, ha a tejfog lukas, hiszen kihullik. A gyermekek egy bizonyos életszakaszában egyszerre vannak tejfogaik és maradó fogaik, amelyek egymásra hatással vannak – mutatott rá Tóth Tünde, aki az egészséges táplálkozásra is felhívta a figyelmet a téma kapcsán. (MTI)

Magyarázatot találtak arra, miért gyakoribb az Alzheimer-kór a nőknél

2022. augusztus 23.

Új kutatást publikáltak az ELTE kutatói az Alzheimer-kórról, az egyetem szakemberei magyarázatot találtak arra, hogy miért gyakoribb az időskori betegség a nőknél – közölte a ELTE Kommunikációs, Marketing és Rekrutációs Igazgatósága az MTI-vel.

 Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói a PLOS ONE folyóiratban jelentették meg új cikküket, ahol Fellner Máté mesterszakos és Varga Bálint doktori hallgató Grolmusz Vince professzor vezetésével rájöttek, hogy a férfiak hippokampuszának kapcsolatai szabályosabbak, mint a nőké, ez a felismerés pedig magyarázatot adhat arra, hogy a nőknél miért fordul elő gyakrabban betegség – olvasható a közleményben.

Mint írják, a tudósok azt vizsgálták, hogy mely területekhez kapcsolódik a hippokampusz a leggyakrabban. Megnézték, hogy mely, legfeljebb 4 terület fordul elő legalább 80 százalékos gyakorisággal az alanyok agygráfjában, és ezen szomszédok eloszlását számították ki a férfiak és a nők agygráfjaiban. Azt kapták, hogy a férfiak esetében sokkal több gyakori szomszédhalmaza van a hippokampusznak, mint a nőknél.

Az agy talán legtöbbet vizsgált területe a tengeri csikóhoz hasonló alakú hippokampusz, amely a rövidtávú emlékek tárolásában és a térbeli tájékozódásban is fontos szerepet játszik. Ez a terület annyira fontos, hogy sok agykutató egész tudományos karrierje során csak az aránylag kicsiny hippokampusszal foglalkozik. A neurodegeneratív betegségek, így az Alzheimer-kór is elsőként a hippokampuszt betegíti meg, ezért is az első tünetek egyike a rövidtávú memória zavara.

Mit tehet a kismama, ha tetves?

2022. augusztus 22.

Előfordulhat, hogy miközben az anyukák az egyik gyermeküktől „elkapják” a tetvességet, éppen a másik gyermekükkel várandósak. Felmerül a kérdés, hogy milyen gyógyszereket és módszereket vethet be a kismama, amivel a tetveket hatékonyan elpusztíthatja, ugyanakkor a megszületendő gyermeke egészségét nem veszélyezteti.

Mit tehetsz, ha tetves vagy?

• Legkézenfekvőbbnek az tűnik, hogy kémiai anyagok, irtószerek alkalmazása nélkül próbál meg a kismama a tetvektől és a hajszálakra ragasztott tetű-petéktől, az ún. serkéktől megszabadulni. Ehhez speciális, sűrű fogazatú tetűfésűk állnak a rendelkezésükre. Hogy a kifésülhetőség könnyebb legyen, célszerű a fésülés előtt hajat mosni. Bár a tetűfésű önmagában – rendszeresen alkalmazva – eredményre vezető lehet, a tetveket valamilyen módon elpusztító hatóanyagot tartalmazó szerekkel szemben alul marad a versenyben.
• A klasszikus tetűirtó szerek úgy élnek az emberek gondolatában, hogy erős, penetráns vegyszerszagúak. A tetvekre idegméregként ható szintetikus d-fenotrint vagy permetrint tartalmazó alkoholos oldatok hajszeszként kerülnek forgalomba. Ezek néhány tized százalékban (általában 0,2 % – 1,0 %) tartalmaznak hatóanyagot és viszonylag sok alkohol található bennük. Nemcsak tetű- és serkeirtásra, de megelőzésre is alkalmasak, előírásszerű használatukat követően a következő hajmosásig (akár 2-3 hétig is) megakadályozzák, hogy újabb tetvek telepedjenek meg a hajon. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szerekkel szembeni rezisztencia Európa-szerte terjedőben van, azaz a tetvek „megtanultak védekezni” az irtószerrel szemben. Emiatt az említett szerek sajnos nem minden esetben pusztítják el 100 % biztonsággal a tetveket.

Kismamáknál és szoptató anyáknál lehetőleg kerülni kell a vegyi anyagokkal (d-fenotrin, permetrin hatóanyagok) való tetűirtást. Egyrészt, mert nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű adat azokról a kismamákról, akik a szintetikus hatóanyagú tetűirtókat használták, így azok biztonságossága nem bizonyított; másrészt, mert szerencsére léteznek olyan egyéb megoldások, amik a várandós nőknél is biztonságos alternatívát jelentenek a tetűirtásban.

Mit használhatnak a kismamák és a szoptató anyák, ha meg akarnak  szabadulni a tetvektől?

Az általuk használható szerek a magzatra vagy a szoptatott csecsemőre nézve nem lehetnek károsak, ugyanakkor hatékonyan el kell pusztítaniuk a tetveket. Ezeknek a kritériumoknak felelnek meg bizonyos olajok és a dimetikon hatóanyagot tartalmazó készítmények, amik esetükben is alkalmazhatók.

1. Az olajos tetűirtó patikaszerek közül a gyógyszertárakban általában a kókuszolajos-ánizsolajos és/vagy repceolajos-kókuszolajos kapható. Az olajok hatásmechanizmusa egyszerű: bevonják a tetveket, befolynak a tetvek légzőnyílásaiba és ezeket a nyílásokat elzárva ölik meg őket. A petékre, a serkékre nem hatnak így az olajok, azokat nem pusztítják el. Mintegy egy hetet vesz igénybe, míg a serkéből tetű lesz, emiatt az olajjal való kezelést 7-8 nap után ismételni kell, hogy a serkékből időközben kifejlődött tetvek is elpusztuljanak. Visszafertőződés ellen az olajos szerek nem biztosítanak védelmet, megelőzésre nem használhatók. A szintetikus hatóanyagú tetűirtókkal szemben az olajok előnye, hogy hatásmechanizmusuknál fogva velük szemben rezisztencia nem alakulhat ki.
2. A dimetikont tartalmazó készítmények – az olajokhoz hasonlóan – fizikai módon fejtik ki a hatásukat: bevonják, és ez által megfojtják a tetveket. Sajnos a serkéket nem ölik meg, így egy hét elteltével szükség van a kezelés megismétlésére. A dimetikonos patikaszerek alkalmazása terhesség és szoptatás alatt is biztonságos.

(Érdekesség, hogy a dimetikont egyéb területen is alkalmazza a gyógyszeres terápia: puffadás esetén a bélben jelenlévő gázbuborékok roncsolására, a puffadás okozta hasi feszítő érzés megszüntetésére szolgál. A tetűirtásra kifejlesztett dimetikonos szerek azonban csak az alkalmazási előiratban rögzítetteknek megfelelően, a hajas fejbőrön használhatók, azonat szájon át alkalmazni nem szabad,- még puffadás esetén sem!)