A hosszú nyári nappalok becsapják a belső óránkat
2022. augusztus 09.
Akár a keringési betegségek kialakulásának rizikóját is növelheti a szociális jetlag nevű jelenség, ami a szabad- és munkanapok alvási időszakának eltéréséből fakad – derül ki a Semmelweis Egyetem kutatóinak tanulmányából.
A Semmelweis Egyetem kutatóinak sikerült először összefüggést kimutatniuk a szociális jetlag és a szívműködés idegi szabályozása között: tanulmányuk szerint minél inkább a szociális elvárások és nem a belső óránk határozza meg az alvási ritmusunkat, annál rosszabb az alvásminőség és annál előnytelenebbül alakulnak a szívfrekvencia variabilitás mutatói, ami egyes keringési betegségek kialakulásának magasabb rizikóját is jelenti – olvasható a SOTE szerdai közleményében.
“Munkanapokon jellemzően korábban fekszünk le és korábban is kelünk, míg a szabadnapokon nagyobb lehetőségünk van arra, hogy magunk döntsünk az ébredés időpontjáról. Amennyiben rendszeresen akár több órás eltérés is van ebben a ritmusban, az hatással van a szívműködés idegi szabályozására is” – állapították meg a kutatók.
Káldi Krisztina, az Élettani Intézet egyetemi docense kiemelte: “Szabadnapokon és hétvégén inkább a saját biológiai óránk által diktált ritmus szerint élhetünk, vagyis akkor feküdhetünk le, amikor álmosak vagyunk és akkor kelhetünk fel, amikor kipihentük magunkat”. A kutató szerint a két időablak között több órás eltérés is lehet. Ezt nevezik szociális jetlagnek, ami olyan, mintha minden hétvégén 2-3 időzónát átlépő utazást tennénk. A téma különösen aktuális, hiszen az év során most a leghosszabbak a nappalok, és ez a nyári időszámítás miatt azt jelenti, hogy még este fél 10-kor is világos van.
A kutatók szerint ez a meghosszabbodott esti világos időszak becsapja a belső óránkat, azt az információt közvetíti felé, hogy korán van. Ezáltal csökkenti az álmosságot, és nehezíti az elalvást a munkanapokon, ami a korai kelés miatt alváshiányhoz vezet, hétvégén pedig még jobban kitolja az alvásablakunkat, ami tovább növeli a szociális jetlaget.
A Kronofiziológiai Munkacsoport munkatársai a Magatartástudományi Intézettel együttműködve fiatal, egészséges férfiakon vizsgálták, hogy a szociális jetlag és a szubjektív alvásminőség, valamint az autonóm idegrendszer állapotát jól jellemző szívfrekvencia variabilitás között van-e összefüggés.
Az alvásminőség jellemzésére egy standardizált kérdőívet használtak, melynek eredményei kimutatták: azok, akik hétköznapokon nem a biológiai órájuk szerinti ritmusban aludtak – például azért, mert úgynevezett bagoly-típusúak, azaz maguktól később feküdnének és később kelnének – rosszabb alvásminőségről számoltak be.
Az eredmények szerint azoknak, akiket a szociális jetlag jobban érint, hétköznap alacsonyabb volt a szívfrekvencia variabilitásuk, azaz kevésbé előnyös a kardiovaszkuláris rendszerük alkalmazkodási képessége, és ez növelheti az olyan kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázatát, mint az infarktus vagy a magas vérnyomás. Fontos azt is megjegyezni, hogy az alacsonyabb variabilitás az alvás kevésbé pihentető voltára is utal – mutatott rá Káldi Krisztina.
Őrizzük meg a nyár nyugalmát!
2022. augusztus 09.
A nyári vakáció alatt addig szorítóan sürgős napi tennivalóink abbamaradtak, „lelassultunk”, kikapcsolódtunk – így szervezetünk endorfint („boldogsághormont”) választott ki. Ahhoz, hogy megőrizzük jó közérzetünket, a feltöltődés pozitív hatásait a vakáció utáni hétköznapokban, alkalmazzunk stresszoldó praktikákat! Íme néhány közülük.
Engedjünk meg magunknak napi 30 perc meditálást!
Ébredés után, a jó napkezdéshez, az ebédidő körüli pihenő idején, a feltöltődéshez vagy lefekvés előtt a könnyebb elalváshoz és a pihentető álomhoz ajánlott.
• Egyenes háttal, de nem mereven tartva, leszegett fejjel, lazán tartott szemhéj mellett nyitott szemmel üljünk le egy székre. Enyhén behajlított lábbal a talpunkat nyugtassuk a talajon, a vállunkat tartsuk lazán.
• Végezzünk belégzést orron át, majd lassan kilégzést a szájon keresztül.
• Képzeljük el, hogy gondolataink kis, múlékony felhők belsejében rejtőznek.
• Közömbösen hagyjuk elhaladni őket magunk előtt. Ugyanis gyakran el akarjuk hessegetni egyes gondolatainkat, de nem sikerül, vagy törekszünk megjegyzésükre – és ekkor sokasodnak, megzavarva lelki békénket. A lényeg, hogy az említett „felhőmódszerrel” hagyjuk őket eltávozni, és mindig térjünk vissza a megfelelő légzéshez, hogy koncentrálni tudjunk folyamatosan a jelen pillanatra.
7 dolog, amire figyeljen asztmásként
2022. augusztus 08.
Nyaralás alatt, a gyógyszerek megfelelő tárolása és az előírt adagolás szerinti használata odafigyelést igényel. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa egy praktikus lehetőségre is felhívja a figyelmet, ha a tünetek az otthontól távol esetleg rosszabbodnak.
Így készüljön fel
- Gondoljuk át, hogy milyen hatások érnek majd bennünket a nyaralás helyszínén. Allergiás asztma esetén például a magas pollenkoncentráció is ronthatja a tüneteket, de a hőségben az emelkedő talajközeli ózonkoncentráció is erősödő tüneteket okozhat és erre kell számítanunk sajnos akkor is, ha az időjárás párás, esős vagy szeles időt ígér.
- Indulás előtt keressük fel kezelőorvosunkat, írassunk fel elegendő gyógyszert, legyen nálunk recept. Készüljünk pótlásra is, ha a jövés-menés közben netán elkeveredne az inhalátor.
- Egyeztessük az asztma akciótervet, a teendők listáját és a szükséges gyógyszereket arra az esetre, ha rosszabbodna az asztma.
Erre figyeljen a csomagolásnál
- Ha több csomagunk is van, célszerű nem egy helyre tenni az összes gyógyszert. Ha bármi történne az egyik csomaggal, legyen nálunk egy biztonsági tartalék is.
- A szállítás során figyeljünk a gyógyszerek tárolására. A melegben megváltozhat az asztma spray-k hatóanyag koncentrációja, ezért hűvös, árnyékos helyen szállítsuk, szükség esetén kisméretű hűtőtáskában, például az immunterápiás készítményt.
Miért ne diétázzon öndiagnózis alapján?
2022. augusztus 08.
Az allergiás betegségek előfordulása folyamatos emelkedést mutat, sőt a legújabb kutatások már arról számolnak be, hogy az ételallergia nemcsak gyermekeknél, hanem felnőttkorban is egyre gyakrabban jelentkezik. Ezzel együtt megnőtt az utóbbi években azok száma is, akik kizárólag tüneteik alapján, öndiagnózis nyomán kezdenek diétába, vagy vonják ki a problémásnak vélt élelmiszert gyermekük étrendjéből. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a felesleges kiadások és a hiányos táplálkozás mellett ez miért kockázatos.
Többen gondolják magukról, hogy ételallergiájuk van
Egy korábbi svéd kutatás szerint sok szülő tévesen gondolja, hogy gyermekénél problémát okoz valamilyen élelmiszer fogyasztása. A vizsgálatok elvégzése után a kutatók tízből mindössze egy gyereknél mutattak ki ételallergiát. A leicesteri University Hospital dietetikusa pedig egy interjúban arra figyelmeztet, hogy az utóbbi években, Angliában a lakosság 20 százaléka véli magáról, hogy ételallergiás, miközben a valós adatok felnőttek körében 1-2%, gyermekeknél 4-6% között mozognak.
„Érdekesség, hogy voltak szülők akik már kész allergia diagnózissal jöttek, de ha ezt végül nem tudtuk igazolni, szinte csalódottak, időnként mérgesek voltak. Ez elsősorban angliai tapasztalat, mintha ott egyfajta „divat” lenne, hogy a gyermeknek ételallergiája vagy intoleranciája van” – meséli dr. Balogh Ádám, aki az elmúlt hét és fél évben a szigetországban praktizált.
Az is tény azonban, hogy a szülők meglehetősen elcsigázottak, mire a diagnózis kiderül, Angliában ugyanis az elsődleges ellátó helyeken – a háziorvosi rendszerben vagy a sürgősségi osztályokon – az esetek nagy részében a gyermekek először nem gyermekorvossal találkoznak.
Ráadásul a legtöbb háziorvosnak, illetve sürgősségi osztályon dolgozó orvosnak csak minimális gyermekgyógyászati tapasztalata van, vagy egyáltalán nincs. A háziorvos ugyan a járóbetegellátás keretein belül utalhatja gyermekgyógyászhoz a kis betegeket, azonban a várakozási idő az ilyen esetekben a magyar rendszerhez képest időnként szokatlanul sok lehet.
Hová forduljunk, ha ételallergiára gyanakszunk?
Csecsemő- és kisgyermekkorban valóban sok olyan bizonytalan tünet jelentkezhet, amely első körben allergiás eredetűnek tűnhet. A lényeg, hogy ha bármilyen szokatlan tünetet észlelünk, forduljunk első körben gyermekorvoshoz. Amennyiben célzott kivizsgálásra van szükség, a tünetek alapján ő tudja a megfelelő szakemberhez irányítani a kis beteget. Az öndiagnózis alapján kezdett diéta nemcsak felesleges vagy hiányállapotokhoz vezethet, de elfedhet komolyabb betegségeket is.
„Ha a gyermek panaszait valóban valamilyen élelmiszer okozza, akkor is lényeges meghatározni, hogy ételallergiáról, korai vagy kései típusú reakcióról vagy intoleranciáról van-e szó. Ez azért lényeges, mert a megfelelő vizsgálatokkal nagy valószínűséggel meg tudjuk állapítani, hogy fennáll-e életveszélyes reakció, anafilaxia esélye, a gyermek kinőheti-e az allergiát, pontosan mi az az összetevő, amit kerülni kell, fogyaszthat-e az allergént nyomokban tartalmazó késztermékeket – ezek ismerete nélkül a diéta még nehezebb vagy akár felesleges is lehet.”
Allergiás tünetek gyermekkorban
Gyermekkorban allergiás tüneteket leggyakrabban a tej, tojás és mogyoró okoz, de allergia kialakulhat szinte bármilyen ételre, ami fehérjéket tartalmaz. Gyakran előfordul légúti allergia is, mely leginkább asztma és szénanátha képében jelentkezik. Ezt követik krónikus urtikáriás (csalánkiütés) tünetekkel jelentkezők és azok, akinek tünetei sokkal inkább bizonytalanok, de allergiás eredetűnek gondolják őket. Ekcéma egy határterület a bőrgyógyászattal, ami sok esetben önálló betegség, de bizonyos esetekben egyes ételallergiák is szerepet játszhatnak a kialakulásában, illetve a betegség fennmaradásában.
Cserepes ajkak nyáron – ekcéma tünet?
2022. augusztus 07.
A nyári erős napsütésben az ajkak érzékeny bőrét is megfelelően védjük a napsugarak ellen. Ha azonban ennek ellenére is száraznak, cserepesnek érezzük az ajkakat, az ajak dermatitisz jele is lehet, mellyel kapcsolatban dr. Schmidt Emese bőrgyógyász, klinikai onkológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.
Kiújuló panaszok esetén nem elég az otthoni kezelés
Az ajkak érzékeny bőrét a téli hideg, a szeles időjárás és a nyári hőség, az erős napsugárzás is kikezdheti. Az ajkakat ezért nagyon fontos az időjárás megpróbáltatásaitól is védeni, ajakápoló készítményekkel hidratálni. Nyáron a fényvédelemről se feledkezzünk meg, a bőr daganatos elváltozása ugyanis ezen a területen is kialakulhat! Ha azonban a gondos ápolás ellenére az ajkak rendszeresen kiszáradnak, cserepesek, a szájszél bereped, arra is gondolni kell, hogy komolyabb kezelést igénylő bőrprobléma áll a háttérben – hívja fel a figyelmet dr. Schmidt Emese.
Érzékeny bőrűeknél gyakoribb
Főként atópiás, vagyis allergiára hajlamos, érzékeny bőrű személyeknél fordul elő az ajak környékén is bőrirritáció. Gyakori, hogy nemcsak az ajkak, hanem az ajak körüli területen is jelentkezik irritáció. A bőr kipirosodhat, hámló, száraz, viszkető és gyulladt lehet, fájdalmasan húzódik.
A kiváltó okot kell megkeresni
Az ajak dermatitiszt az ajkak harapdálása, a hormonszint változása, cigarettafüst, stressz, fokozott verejtékezés is okozhatja, gombás vagy bakteriális fertőzés is kiválthatja, de allergiás eredetre is gondolni kell. Nyáron a bőrre tapadó pollenek miatt is jelentkezhetnek a panaszok, de akár a kozmetikumok, fogkrémek, fogpótlások vagy fogszabályozó valamely összetevőjével szembeni érzékenység is kiválthatja.
Az ülő életmódtól a rendszeres testmozgásig
2022. augusztus 07.
Általában nem könnyű a mozgásszegény vagy ülő életmódból a fizikai aktivitás rendszeres gyakorlása felé elmozdulni. Mindenekelőtt meg kell találnunk a motivációt, azután ajánlott, hogy lassan és fokozatosan kezdjünk hozzá.
5 jó tanács a rendszeres testmozgás/sportolás megkezdéséhez – vagy folytatásához – és a kitartáshoz:
1. Testmozgás a mindennapokban
Már azzal is jót teszünk magunknak, ha változtatunk rossz szokásainkon, ami a testmozgást illeti. Pl. nem autózunk a munkahelyünkre, hanem egy megállóval hamarabb szállunk ki a metróból, buszból vagy egyéb közjárműből; nem használjuk a liftet vagy a mozgólépcsőt, ha egy-két emeletet kell megmásznunk; gyalog menjünk vásárolni, ha nem kell cipekedünk stb. (Az utóbbi esetben ugyanis a nehéz szatyrok, csomagok ismételt hordozása káros lehet a szív- és érrendszer egészségére, sőt, még szívritmus zavart is előidézhet.)
Ha ülőmunkát végzünk, javasolt, hogy minden órában álljunk fel, legalább pár perce, egy kicsit megmozgatni a tagjainkat. (Szükség esetén állítsunk be hozzá figyelmeztető jelzést a mobiltelefonunkon). Hazaérve végezzünk hosszabb testmozgást, nem leszünk tőle fáradtabbak, sőt, ellenkezőleg! Minden számít: kipakolni, amit várásoltunk (ha mégis autóval mentünk, valószínűleg nagyobb mennyiségről van szól), porszívózni, vasalni, teregetni, vagy akár füvet nyírni, ha van kert. De természetesen még jobb sétálni, gyalogolni vagy labdázni, tollaslabdázni, futni a gyerekekkel.
2. Rutin kialakítása
Ami a legfontosabb: a a rendszeresség, mert a fizikai aktivitás jótékony hatása csak 24 órán át tart … Amellett az idő múlásával ez a fizikai tevékenység nem járhat túl sok korlátozással (pontos időbeosztás, odautazás, felszerelés összekészítése stb.), különben azt kockáztatjuk, hogy megunjuk, és hamar abbahagyjuk… Gyakran előnyösebb beiratkozni egy sportklubba vagy sportegyesületbe, nemcsak az irányításért vagy a társaságért, hanem mert biztosabban tehetünk szert rutinra.
Kapor, a boszorkányok távol tartója és a szerelmi bájitalok alapanyaga
2022. augusztus 06.
A kaporról általában mindenkinek először a tökfőzelék jut eszébe az iskolai menzáról. Azonban számos jótékony élettani hatása is ismert és elismert. Megmutatom mire jó ez a fűszernövény!
Története
A kapor a Földközi-tenger vidékéről származik és a rómaiak által jutott be és terjedt el Európában. Már időszámításunk előtt ismerték, adófizető eszközként használták - ez bizonyítja, hogy mekkora értéket képviselt. A középkorban úgy gondolták, hogy e növény segítségével távol tudják tartani a boszorkányokat és a rossz szellemeket. Az ókori görögök a csuklás kezelésére használták. A rómaiak is valami titokzatos erőt tulajdonítottak neki, ezért a gladiátoraik a kapor terméséből sajtolt olajjal kenték be testüket. Ezen kívül szerelmi bájitalok készítésére is használták.
Termesztése
A meleg, napos helyeket kedveli, földje legyen tápanyagdús és jó vízáteresztő.
Élettani hatása
A gyomorbántalmak házi ellenszere már régóta. Csökkenti a puffadást, a gyomorfájást, csillapítja a görcsöket. Ezért használható menstruációs panaszok ellen is. Csuklásra, fejfájásra, álmatlanság ellen is hatásos. A kismamáknak szánt teakeverékek alkotóeleme, hiszen serkenti a tejképződést és a babának is jót tesz, hiszen az első hónapokban jelentkező hasfájást is enyhíti.
Tea készítése: 1 teáskanálnyi termést összetörünk, egy bögre forró vízzel leforrázzuk és 15 percig állni hagyjuk. Leszűrjük és naponta kétszer fogyasztjuk!
Sóbarlang-terápiák – Mit gondol erről a gyermekpulmonológus?
2022. augusztus 06.
A sóbarlang-terápiák a légutak krónikus gyulladását csökkentik, megelőzve, illetve enyhítve a légúti tüneteket.
A sóbarlangok légúti tünetekre gyakorolt kedvező hatása több évszázados megfigyelés: a sóbarlangban tartózkodó krónikus légúti betegségekben (arcüreggyulladás, asztma, krónikus bronchitis, hörgőtágulat stb.) szenvedők tünetei jelentősen csökkentek, illetve elmúltak.
A sóbarlang-terápia elve
A belélegzett levegő magas NaCl-tartalma, ozmotikus hatása révén, magához vonzza a nedvességet a hörgők felszínén. Az ozmotikus hatás következtében nyákoldás következik be, mely elősegíti a köpet eltávolítását a hörgőrendszerből. A sóbarlang levegője bakteriosztatikus és baktericid hatású.
A sóbarlang-terápia fajtái
1. Száraz sóbarlang-terápia: természetes kősó száraz, tehát nem vízhez kötött NaCl részecskéinek légtérbe juttatása.
2. Nedves sóbarlang-terápia: sót párologtatnak nedves közegben.
3. Természetes sóbarlang-terápia: földalatti üregek, melyek levegőjében sórészecskék vannak. A bánya levegőjének nagyfokú a tisztasága, csíramentessége. A sóbányák páratartalma mind a hideg, mind a meleg évszakban állandó.
Ma a leggyakoribb krónikus betegség gyermekkorban az asthma bronchiale. Az asztma és az egyéb krónikus légúti betegségek alapja a légúti nyálkahártya krónikus gyulladása.
Gyermekkorban a sóbarlang-terápiák kedvező hatására van példa, azonban azok nem egyértelműen bizonyítottak.
Sóbarlang-terápia a legkisebbeknek nem ajánlott
Számításba kell venni azt is, hogy gyermekkornak számít a csecsemőkortól, kisdedkoron keresztül, a 18 éves életkorig. A csecsemők és kisdedek esetében a sóbarlang-terápia eredményeként főleg a koncentráltabb mesterséges sóbarlangokban a pár mm-es hörgőkben létrejövő intenzív nyáktermelődés és váladékoldás akár előnytelen is lehet, mivel a keletkezett bőséges nyák eltömeszelheti a kishörgőket, így köhögést, nehézlégzést esetleg zihálást is kiválthat. A légúti fejlődési rendellenességben szenvedő csecsemőknél (ezek közül leggyakoribb a porgyengeségből adódó légúti szűkület), a szűkület mögötti túlzott váladéktermelődés és pangás jelenthet fokozott tüneti kockázatot.
A sóbarlangban történő tartózkodás során, különösen a koncentráltabb, száraz só technikák esetében a belélegzett só akár irritatív is lehet, és provokálhatja a fenti tüneteket. További rizikótényező, hogy főként a mesterséges sóbarlangok légtere relatíve kicsi, a terápián résztvevő csecsemők és kisdedek hurutos betegségei az intenzívebbé váló köhögés során cseppfertőzéssel egyik gyermekről a másikra terjedhetnek. A kúrán akut hurutos tünetekkel részt vevő gyermekek légúti fertőzések terjesztői is lehetnek.
Csecsemő- és kisdedkorban ezért a sóbarlang-terápiák nem ajánlottak.
4 ok, ami miatt "szagos" lesz a verejték
2022. augusztus 05.
A verejtékezés fontos élettani mechanizmus, hiszen a párolgása hőt von el, vagyis a test az izzadással hűti magát. A túlzott verejtékezés azonban igen kellemetlen lehet, sőt, egyes betegségek is okozhatnak ilyen tünetet. Dr. Boros-Gyevi Márta, esztétikai bőrgyógyász az okokról és a megoldási lehetőségekről beszélt.
Természetes vs. kóros izzadás
A testünkben működő kétféle verejtékmirigy közül a nagy mennyiségű sós verejték kiválasztásáért felelős ekkrin típusúak főként a tenyéren, talpon és a homlokon találhatóak, a háton jóval kevesebb van. Az apokrin, azaz az illatmirigyek a hónaljakon, a nemi szervek környékén, a szemhéjakon, a száj és az orrnyílások környékén helyezkednek el, számuk jóval alacsonyabb.
A hónalj fokozott verejtékezéséért elsősorban az ekkrin mirigy a felelős, amelynek stresszhatás miatt fokozódik a tevékenysége. És bár a kellemetlen szagot jórészt az apokrin mirigy bomlástermékei okozzák, az ekkrin mirigy tevékenysége miatt kialakuló nedvesség teremt remek táptalajt a baktériumoknak. A dezodorok éppen a baktériumok által okozott szagokat fedik el, nem csökkentik magát az izzadást. Az izzadásgátlóként hirdetett termékek az ekkrin mirigy kivezető csövében húzzák össze a pórusokat, így valóban csökkentik a verejtékezést. Ezek túl gyakori használata azonban irritációhoz vezethet, sőt a hónaljban igen kellemetlen verejtékmirigy-gyulladás alakulhat ki.
Mitől válik kellemetlen szagúvá a verejték?
A verejték alapvetően színtelen, szagtalan, csak néhány esetben válik kellemetlen szagúvá:
- Ha baktériumok szaporodnak el benne.
- Ha olyan táplálékot vagy italt fogyasztunk, amelyik a verejtékmirigyeken keresztül választódik ki, ilyen például a fokhagyma és az erősebb alkoholok.
- Ha olyan gyógyszert vagy vitamint szedünk, ami ezt eredményezi, mint a B- és a C-vitamin.
- A ruhából kioldott festékek és a szervezetbe bevitt anyagok hatására a verejték szaga és a színe is megváltozhat.
Már csecsemőkorban megjelennek az agyban az Alzheimer-kór kockázatára utaló jelek?
2022. augusztus 05.
Már csecsemőkorban kimutathatók az agyban azok az eltérések, amelyek az Alzheimer-kórra genetikai hajlammal rendelkezőknél jelentkezhetnek – állapította meg egy új amerikai tanulmány.
A kutatók 162 csecsemő agyáról készítettek felvételeket. Közülük 60 örökölte az APOE-e4 nevű gént, amely növelheti az időskori Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát – írta a JAMA Neurology című szaklapban megjelent tanulmányt ismertetve a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál.
A génnövekedés csak hajlamosít, nem jelent automatikusan betegséget
A szakemberek az átlagosnál kisebb növekedést tapasztaltak az APOE-e4 gént hordozó csecsemők agyának középső és hátsó részén számos olyan területen, amelyeken a betegeknél jelentkeznek az Alzheimerrel járó elváltozások. Az APOE-e4 gént hordozó csecsemők agyának elülső részén egyes területek viszont hajlamosak voltak a nagyobb növekedésre.
A kutatók hangsúlyozták, hogy az APOE-e4 génnel született gyermekeknél látott agyi elváltozások nem szükségszerűen az Alzheimer-kór első jelei, és nem azt jelentik, hogy mindenképpen kialakul náluk a betegség.
A kutatóknak azonban a vizsgálatok során az APOE-e4 génhez kapcsolódó legkorábbi agyi elváltozásokat sikerült kimutatni, és tanulmányuk számos kérdést is felvet. Milyen szerepet játszhat ez a gén az agyfejlődésben, hogyan függhetnek össze az elváltozások az Alzheimer-kór későbbi fellépésével, és a feltárt elváltozások korai kezelésével vajon megelőzhető-e a betegség kialakulása?
