Nem mindegy mit sportol, ha visszerekkel küzd

2021. május 30.

A visszértágulatokkal teli láb nem csupán esztétikailag nyújt zavaró látványt, hanem komoly fájdalmakat és szövődményeket is okozhat. A rendszeres mozgás elengedhetetlen az állapot gyorsabb romlásának megakadályozásában, de akár prevenciós módszernek is megállja a helyét. Dr. Sepa Györgytől, a Trombózisközpont érsebész főorvosától megtudhatja, milyen mozgásformákat érdemes visszerekkel végezni.

Ezért fontos a mozgás a visszereseknek

A visszeresség jellemzője, hogy a vénabillentyűk működése sérül, az erek veszítenek rugalmasságukból, illetve az izompumpa nem dolgozik megfelelően. Ezek hatására a vér pangani kezd, így az erek kitágulnak. Bár az állapot sokszor genetikai okokra vezethető vissza, ám gyakran a túlsúly és a mozgásszegény életmód okozza a panaszokat, melyeket az ülő-és az állómunka csak tovább ront.

Az érfal erősítése és a keringés javítása ezért kiemelt jelentőséggel bír a visszérkezelés terén- ezáltal megakadályozható a kitüremkedő, kanyargós erek megjelenése, illetve az állapot gyors romlása.

Nem mindegy, milyen mozgásformát végez

Mivel a visszértágulatokra megnövekedett vénás nyomás jellemző, ezért kerülendőek az olyan sportok, melyek jelentős fizikai terheléssel járnak. Éppen ezért a súlyzós, izomépítős edzésektől tartózkodjon, vagy az edzést feltétlenül kompressziós harisnyában végezze. Kutatások szerint az úszás, a sík terepen való séta/enyhébb kocogás és a kerékpározás a legelőnyösebbek, mivel mindhárom segít a vénás pangás megszűntetésében, az izompumpa fokozásában. Ez utóbbi főleg az úszás előnye, ráadásul ekkor a hideg víz össze is szűkíti az egyébként kitágult ereket, és a vízen való úszás kiiktatja a gravitáció okozta káros hatást, hozzájárulva ezzel a vénás visszaáramláshoz- mondja dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.

Tipp: fokozatosan szoktassa hozzá magát a testmozgáshoz, valamint semmiképp se hagyja ki a bemelegítést és a nyújtást! Továbbá érdemes rendszeresen vénatornát is végeznie, a vér pangásának elkerülése érdekében!

Így spórolhatsz a fogászati kezeléseken egészségpénztári tagként

2021. május 30.

Egészségpénztári tagként rengeteget spórolhatsz, elsősorban a befizetésed után igényelhető adó-visszatérítéssel, ami évente akár közel 150 ezer Ft pluszt is jelenthet számodra. De érdemes élni az árkedvezményekkel is, amit sok egészségügyi szolgáltató nyújt a pénztártagoknak. Ha pedig egy másik családtag is belép a pénztárba, még nagyobb lesz a megspórolható összeg.  

A konzultációtól a fogtömésen át a fogimplantátumig

Szilárd 45 éves, sajtófigyelőként dolgozik egy ügynökségnél. Fogorvosát kiterjedt fogágybetegséggel kereste fel. Szerencsére a rendelő az OTP Egészségpénztár szolgáltatója, amelynek Szilárd több mint 8 éve tagja. Ez alatt az idő alatt viszonylag tekintélyes összeget gyűjtött össze egészségszámláján, amiből most fedezni tudja fogainak rendbetételét. 

A konzultáció során kiderült, hogy összesen 12 fogat kell kihúzni a kiterjedt fogágybetegség miatt, amelyek már menthetetlenek. Az elvégzett panorámaröntgen és az ún. kis fogröntgen pedig rávilágított, hogy további 6 fogat be kell tömni, illetve kettőnél a tömést cserélni. Ezek közül 2 fog gyökérkezelést is igényel. Szükség lesz a fogágybetegség kikezelése érdekében fogkőtisztításra, valamint zárt kürettálásra is 9 fog esetében.

Fogmosás és COVID? Nem is gondolnád, hogy mennyire összefügg!

2021. május 29.

A fogágybetegségben (parodontitis) szenvedők gyakrabban halnak bele a COVID-19 betegségbe, kerülnek intenzív osztályra vagy légeztetőgépre, mint azok, akiknek egészségesek a fogaik és nem gyulladt az ínyük.  

A COVID-19 betegség egyelőre nem tűnt el az életünkből. hiszen a gyerekeket jelenleg még nem is oltják. Pont emiatt fontos a higiéniai szabályok betartása továbbra is, így a maszkhasználat, a gyakori kézmosás, a rendszeres fertőtlenítés és a hatékony fogmosás, a megfelelő szájhigiénia.

A Curaprox svájci fogápolási márka segítségével összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a fogmosás és a COVID-19 kapcsolatáról. Bár home office idején mi magunk is hajlamosak vagyunk a szokásos testápolási rutinokat elhanyagolni. A fogmosást nem szabad elhagyni, míg egy zuhany vagy hajmosás elmaradása maximum csak esztétikai probléma, addig a fogmosás hiányával a fertőzés szövődményeit kockáztatjuk.

A folyamat hátterében az áll, hogy a fogágybetegség nyitott kapuként szolgál a különböző kórokozók és toxinok számára, amelyek a szervezetbe jutva fokozzák a gyulladásos reakciókat, így hozzájárulhatnak az úgynevezett citokin vihar kialakulásához is. Tehát a világjárvány is rámutatott arra, hogy a szájüreg és a fogak egészsége nemcsak a fogak megőrzése, de az egész szervezet védelme szempontjából fontos.

Gyors és egyszerű – Ebédek hétköznapokra

2021. május 29.

Egy kisgyerekkel sok a feladat, ráadásul jön a jó idő is, és ilyenkor több időt töltünk kint a szabadban. Főzni ilyenkor is kell, illetve javasolt, hogy mi főzzünk, de az értékes játékidőből senki sem szeret elvenni. Ilyenkor jönnek jól a finom, és gyors receptek, amik közül most egy édeset és egy sósat választottam.

Zabpelyhes banános palacsinta

Hozzávalók 12 darabhoz: 2 nagyobb banán (130 g kb. darabonként), 2 db M-es tojás (57 g kb.), 40 g apró szemű zabpehely, 40 g vaj a sütéshez.

A banánt kis darabokra törjük, és a tojással együtt habosra turmixoljuk, majd keverjük bele a zabpelyhet.
A turmixolás során levegőt tudunk vinni a masszába, így kissé meg is tud emelkedni a palacsinta, körülbelül úgy, mint az amerikai pan cake (vastagabb tésztájú palacsinta). Egy serpenyőben közepes hőfokra hevítjük a vajat, és egyszerre kb. három, 7-8 cm átmérőjű tésztamasszát öntünk.

Addig sütjük, amíg a széle elkezd pirulni, ekkor egy széles fejű lapáttal megfordítjuk, és a másik felét is megsütjük.
Önmagában is finom, de egy kis mézzel, porcukorral megszórva desszertnek is kitűnő lehet.

Extrém szélsebességű viharokat okoz a klímaváltozás

2021. május 28.

Fokozódó, extrém szélsebességű viharokat és ezzel együtt növekvő viharkárokat hoz a klímaváltozás Magyarországon – állapította meg Péliné Németh Csilla meteorológus a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldalon közzétett cikkében.

Miközben a globális felmelegedés miatt az átlagos szélsebesség csökkenése a Föld mindkét féltekéjén megfigyelhető, ezzel párhuzamosan nő a szélsőséges szeles események valószínűsége. A Kárpát-régió hegyvidéki területeinek az átlagos szélsebességre vonatkozó trendvizsgálatai is minden hónapban csökkenést mutatnak. Bár ez a csökkenés a modellek alapján a század végére is jellemző marad, ugyanakkor a viharok intenzitásnövekedése is várható.

A Közép-Európára vonatkozó mérési adatok és modelleredmények alapján az üvegházhatású gázok koncentrációjának emelkedésével Magyarország térségében növekedni fog a ciklontevékenységhez köthető viharok száma. Ebből kifolyólag Magyarországon is erősebb szélviharokra lehet számítani a jövőben.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság éves jelentései szerint a viharkárokkal kapcsolatos beavatkozások száma országszerte emelkedő tendenciát mutat az utóbbi években. A tűzoltókat egy-egy viharos napon gyakran riasztják műszaki mentéshez autókra, háztetőkre, utakra kidőlt fák, leszakadó elektromos vezetékek, megbontott tetőszerkezetek miatt. Problémát okoz a viharokkal, viharciklonokkal együtt járó hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék is, mely elönti az alacsonyabban fekvő területeket, pincéket, aluljárókat. A jelentős anyagi károkat okozó viharokat kísérő jelenség a jégeső is, mely megrongálhat tetőket, autókat vagy megsemmisítheti a gyümölcsfák, szőlőültetvények termését. Az idei első jelentős jégesőt egy átvonuló hidegfront okozta április 22-én, melynek hatására Szlovákiában tornádó is kialakult.

A melegedés mértéke a Kárpát-medencében kissé nagyobb a globális átlagnál. Az extrém hideg periódusok száma, hossza erősen csökken, míg a hőhullámok gyakoribb előfordulása várható. A télen jellemző gyakoribb ciklonokhoz köthető viharok száma várhatóan csökken, de azok viszont intenzívebbek lehetnek.

Így nyerhetjük vissza szülés után az alakunkat

2021. május 28.

A gyermekáldás fantasztikus dolog és talán az egyik legszebb időszak egy nő életében. Viszont szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy testünk megváltozik, bőrünk veszít rugalmasságából. A kisbabával sajnos felesleges zsírpárnákat is kapunk ajándékba, amit egy idő után már nagyon nehéz elfogadni. A most következőkben bemutatjuk a Hollywoodi sztárok féltett titkait, melyekkel az újdonsült anyukák gyorsan visszanyerhetik fittségüket!

A test és a lélek harmóniája nagyon fontos minden ember számára, egy nőnek pedig különösen lényeges, hogy miután anya lett, ugyanúgy vonzó nőnek is érezze magát egyúttal. Kezdetben csak a sztárok számára volt elengedhetetlen, hogy alakjukat minél előbb visszanyerjék a szülés után, de ma már minden nőnek megvan a joga és lehetősége, hogy kismamaként is fantasztikusan nézzen ki. Íme néhány hatékony tipp hozzá, amit érdemes megfogadni!

Csodatévő szuperételek

Az újdonsült anyukák számára létszükséges, hogy szervezetük megkapja a maximum tápanyagokat. Gwyneth Paltrow régóta nagy rajongója a szuper ételekkel végzett diétának, a gyönyörű színésznő csak úgy, mint Victoria Beckham ijesztő gyorsasággal szabadult meg a várandósság alatt felszedett kilóktól. Fontos, hogy olyan ételeket válasszunk, melyek tápanyagban gazdagok, de kevés kalóriát és zsírt tartalmaznak, mint például a hal. A tej és a joghurt szintén szuperételnek számítanak, mivel kalciumban gazdagok, így biztosítják az erős csontokat. Persze a fehérjéről se feledkezzünk meg, a sovány csirkehús, és a bab kitűnő erre a célra.

Korrigáljuk a testtartásunkat!

Egész egyszerűen megfogalmazva a test sokkal jobban működik, ha ügyelünk a helyes testtartásra, és ez igaz a medencefenékre is. A rossz testtartás a várandósság gyakori velejárója – a gond az, hogy szülés után is megmarad a rossz testtartás, és emiatt a medencefenék működése is gyengülhet. Tehát még egy ok arra, hogy kihúzzuk magunkat!

Természetes olajok a mellek védelmében

Aggodalomra nincs ok, amennyiben nem volt kóros súlynövekedés, a mellek visszanyerik szülés után  eredeti alakjukat. Fontos azonban, hogy már a babavárás alatt is akár természetes olajokkal ápoljuk a melleket, ezzel ugyanis megelőzhető a striák, azaz csíkok kialakulása. Emellett ne feledkezzünk el különböző mellfeszesítő gyakorlatokat végezni.

Nők és a lisztérzékenység

2021. május 27.

Május 16-a immár 16. éve a Coeliakia Nemzetközi Napja. Az Európai Coeliakia Egyesületek Szövetségének kezdeményezésére létrejött lisztérzékenységi világnapon ezúttal a nők szerepére hívják fel a figyelmet. E betegségben kétszer annyi nőt diagnosztizáltak, mint férfit, és jellemzően a hölgyek azok, akik figyelnek a családtagok élethosszig tartó diétájára, de a betegszervezeti tagok túlnyomó többsége is nő.

Európai Coeliakia Egyesületek Szövetségének (AOECS) kezdeményezésére 2005 óta minden év május 16-a a Coeliakia Nemzetközi Napja. Azóta a világban mindenütt működő hasonló szervezetek is csatlakoztak Európához, és ehhez a naphoz. A Világnap célja ismertebbé tenni e betegség létezését, felhívni a figyelmet a coeliakiás betegek mindennapjainak nehézségeire, az egészségügyi és szociális ellátó rendszerek működésének hiányosságaira. 

A coeliakia (lisztérzékenység) a népesség 1-2%-át érintő autoimmun betegség, amelyben egyes egyénekben a táplálékkal elfogyasztott glutén gyulladásos folyamatot válti ki a vékonybél-rendszerben (A glutén a gabonafélékben – búza, árpa és rozs – található összetett tároló fehérje, más néven a sikér). 

A coeliákia egyike a leggyakoribb, aluldiagnosztizált krónikus betegségeknek, Európában mindössze a betegek 15-20 %-át diagnosztizálják, azaz 7-8 esetből csupán egyet! 

A betegségnek emésztőrendszeri és nem emésztőrendszeri tünetei is lehetnek, mint például a hasmenés, a hastáji fájdalmak, puffadás, vérszegénység, fáradékonyság, a jellegzetes hólyagos bőrkiütések, de a fel nem ismert betegség következménye lehet az ismeretlen eredetű meddőség és az ismétlődő vetélések is. A coeliakia ma ismert, egyetlen, bizonyítékokon alapuló hatékony kezelése az élethosszig tartó szigorú gluténmentes étrend, azaz a gluténtartalmú ételek és élelmiszerek teljeskörű elhagyása.

A COELIAKIÁS NŐK

Lisztérzékenységgel – korosztálytól függetlenül – kétszer annyi lányt és asszonyt diagnosztizálnak, mint fiút és férfit. Ennek lehetnek genetikai okai is, de az is közismert, hogy a nők sokkal egészségtudatosabbak, jobban törődnek az egészségükkel, sokkal előbb kezdenek foglalkozni már az enyhébb tüneteikkel is, és fordulnak orvoshoz velük, mint a férfiak. A coeliakia diagnosztizálása azért sem könnyű, mert a betegségnek jellegzetes tünete, tünetegyüttese nincs, ráadásul a tünetek bármely életkorban kialakulhatnak. 

„Csökkent fogamzóképesség, vetélés, kis születési súlyú újszülöttek. Csak három ok, amiért érdemes arra gondolni, hogy az asszony coeliakiában szenvedhet.” Ez a legfontosabb megállapítása annak a tudományos cikknek, ami a Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemlében jelent meg*.

A lisztérzékenységben szenvedő nők fogamzóképes időszaka lerövidül, első menstruációjuk idősebb korban jelentkezik, és hamarabb kerülnek menopausába. Az ismeretlen okból meddő nők 4-8%-a (diagnosztizálatlan) coeliakiás, a meddőség csökkent fogamzóképesség vagy gyakoribb spontán vetélések képében jelentkezhet, ezért például az ismeretlen okú meddőségben szenvedő nők coeliakia szűrésére készültek már szakmai ajánlások.

Egy évekkel ezelőtt elvégzett, nagy esetszámú, egész népességre kiterjedő svéd vizsgálat szerint gyakoribb volt a méhen belüli fejlődés elmaradása, a kis, vagy igen kis születési súly, a koraszülés és a császármetszés kockázata azoknál a terheseknél, akiknél csak a szülés után diagnosztizálták a coeliakiát (vagyis a terhesség ideje alatt nem kezelték őket). Ha viszont már a terhesség előtt kiderült a betegség, és megfelelően kezelték is, akkor ezek a kockázatok nem haladják meg az átlagos népességben észlelhető szintet. Ezenkívül a coeliakia terhesség alatti felismerése és megfelelő kezelése hozzájárulhat a késői szövődmények (pl. lymphoma, osteoporosis) megelőzéséhez.

Egészséges ételek biztonságosan

2021. május 27.

A babáknak féléves korukig nincs szükségük az anyatejen kívül semmilyen ennivalóra. Ezt követően viszont elkezdődhet a kiegészítő táplálás.

Valamennyi csecsemőtáplálással foglalkozó szakmai szervezet, beleértve az allergológiai társaságokat is, világszerte egyetértenek abban, hogy a 6. hónapban kezdődjön el a gluténtartalmú (búza, árpa, rozs tartalmazza) kiegészítő táplálékok adása. Ezzel a táplálékallergiát, a coeliakiát és az egyes típusú cukorbetegséget kívánják megelőzni. Erre először a babakekszet ajánlják a szakemberek, ami nem tartalmaz tejet és tojást sem.

Lehetőleg még szoptatás mellett kapja meg az első fél kekszecskéjét a csecsemő.

 Kiegészítő táplálás etetőhálóval

Az anyatej mellett először kis mennyiségű pépesített ételek adása célszerű. Emellett 6 hónap feletti babák etetéséhez használhatnak etetőhálót, amit az édesanyák ötletei alapján fejlesztettek ki. Akkor adják oda kicsijüknek, ha meg tudja fogni, mert akkor már a szájához veszi és rágcsálja. Az etetőháló használatával a csecsemők élvezhetik a természetes ízeket és a szilárd ételek egyéb előnyeit a fulladás veszélyének kizárásával. Tehetnek a hálóba friss gyümölcsöket, zöldségeket, de pároltat vagy főzöttet is. Melegen is etethetik belőle a babát, akár főtt hússal, hallal is és nem kell aggódniuk, hogy megakad az étel a torkán. A babakekszet is betehetik a hálós etetőbe, mert a baba nyálával pépet képezve kirágcsálja belőle.

Hűtött, de soha nem a fagyasztott gyümölcs a fogzási fájdalmak megnyugtatására is szolgálhat.  

Milyen a jó etetőháló?

– Nem nehéz és a baba könnyen meg tudja fogni.
– Biztonsági csatja van, ami megakadályozza az étel kiesését.
– Anyaga biztonságos, nem lehet durva vagy éles felületű.
– Egyszerű lenyitni a tetejét, könnyű beletenni az ételt.
– Könnyen tisztítható és sterilizálható.
– Kapható hozzá pótháló.

Édes bűnözés okosan: az édesítőszerekről (1.rész)

2021. május 26.

Az édesítőszerek olyan élelmiszer adalékanyagok, amelyeket az élelmiszerek édes ízének kialakítására vagy asztali édesítőszerként használunk.

Ezen belül az alacsony energiatartalmú és energiamentes édesítők (intenzív édesítőszerek) olyan ízesítőszerek, amelyek sokszorosan édesebbek, mint a cukor (szacharóz). Energiatartalmuk grammonként nullától 4 kilokalóriáig terjed, de gyakorlatilag mindegyik intenzív édesítőszer elhanyagolható energiatartalmú, mivel csak nagyon minimális mennyiségben kell alkalmazni az élelmiszerek, ételek édesítéséhez.

Állagukat tekintve találunk por, folyékony, tabletta formájú édesítőszereket.

Felhasználási lehetőségük a teljesség igénye nélkül: háztartásokban italok és ételek ízesítésére, befőttek, lekvárok, savanyúságok készítésére; az élelmiszeriparban a csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélkül előállított termékek: tej- és tejtermékalapú készítmények, pudingporok, gabonamag-alapú desszertek (például müzliszelet, rizses szelet), dzsem, zselé, marmelád, kandírozott gyümölcsök, hozzáadott cukor nélküli rágógumi, édes-savanyú gyümölcs- és zöldségkonzervek, alkoholmentes sör vagy legfeljebb 1,2%-os (V/V) alkoholtartalmú sör, édes-savanyú halkonzervek vagy félkonzervek, szószok, mártások, mustár, stb.

A fizikai érintés jelentősége

2021. május 26.

Ne érintkezzünk közelről másokkal, lehetőleg ne lépjünk fizikai kontaktusba, tartsuk meg a távolságot! Talán még soha nem értek minket ilyen és ehhez hasonló tiltások, a belőlük következő hatások mindennapi életünkben, mint most, a koronavírus-járvány idején. Márpedig a személyes kapcsolattartás, az emberi érintés hiánya elsősorban szociális és érzelmi életünkre nézve súlyos következményekkel járhat. De miért nem élhetünk vagy élünk nehezen érintések nélkül? És milyen utakat találhatunk az újbóli kapcsolatba lépéshez? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.

Az ölelések, kézfogások vagy egyszerűen a vállon nyugvó kéz látványa már-már a múlthoz, az egészségügyi válság előtti világhoz tartozónak tűnnek. Noha a pszichológusok szerint a fizikai kontaktusra szinte ugyanúgy szükségünk van, mint a beszélgetésre, az ivásra vagy az evésre.

Az érintés táplálja pl. az érzelmi kötelékeket: amikor (a legtöbbször spontán módon) megérintünk valakit, érdeklődést mutatunk iránta, és ezt sokáig aligha tudjuk nélkülözni…Ha pedig  tartózkodunk  az érintéstől, mert tiszteletben kell tartanunk az előírásokat, állandó éberséget jelent, vigyáznunk kell gesztusainkra. Minden kötődési elmélet az érintésen alapul. Pl. az egyik neves amerikai pszichológus apró majmokon végzett, úttörő jellegű kísérletében kimutatta a fizikai kapcsolat, kötődés jelentőségét. Kiterjesztve az emberekre, azt bizonyította, hogy az érintés, testkontaktus hiánya (pl. anya-gyermek kapcsolatban) akadályozza a kicsik szociális fejlődését.

3 jó ok a fizikai érintés helyreállítására

1. A támogatottság vagy a támogatás jó érzése

Az érintés a legegyszerűbb, közvetlen módja a másikhoz való viszonyulásnak, mert megtöri az elszigeteltséget. Pl. az élet nehéz perceiben, gyász, súlyos betegség, halálos baleset stb. esetén, amikor már nincsenek szavak, megöleljük az illetőt. De így van ez életünk legörömtelibb perceiben is… Amikor elárasztanak minket az érzelmek, a legfőbb dolog, ami megnyugtató lehet, az a fizikai kapcsolatfelvétel, pl. a másik ember karjára, vállára tesszük a kezünket, átkaroljuk stb. Érintés nélkül nehéz egy megnyugtató, biztonságos „buborékot” létrehozni magunk vagy mások körül. – állítják a pszichológusok.

Egyébként Japánban, ahol, kultúrájuk jellegéből eredően, az érintés ritka, a testkontaktus hiánya egyre inkább érezhetővé vált. Ezért Japán volt az első, mely „ölelés bárokat” nyitott a világon, a fizikai érintkezés igénye olyan erős lévén az országban.  De bármilyen legyen is a kultúra, a vigasz mindenekelőtt az érintés révén jön létre. Amikor gyengeséget, bizonytalanságot érzünk, ösztönösen megérintjük a másikat. Amellett vannak helyzetek, amikor szinte elképzelni sem tudjuk, hogy ne érintsük meg az érintett személyt. Pl. ha sír a gyermek vagy a szeretett személy éppen „kiborult”.

2. Kommunikáció

A fizikai érintés részt vesz a nem a verbális kommunikációban. Az érintésben nincs hazugság, mert olyan kapcsolat, melynek jóindulatúnak, szívből jövőnek kell lennie. Egyébként a tapintás az első érzék, amely az embernél a terhesség második hónapjától kezdve kialakul; az első kapcsolat, az első „dialógus” a baba és a mama között. Egész életen át tart, anélkül, hogy változna, szemben a látással vagy a hallással.

Egyébként pl. a gondozók számos franciaországi egészségügyi intézményben megvalósították az ún. „kapcsolati érintést” is. Azzal a céllal, hogy olyan páciensekkel is kontaktust tudjanak teremteni, akiknél a verbális kommunikáció nem lehetséges. Az elmúlt években bevált ez a gondozási gyakorlat, főként az idős és az Alzheimer kóros betegeknél.