Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pulmonális hypertonia: mit kell tudni a betegségről?

2021. május 17.

A WHO 2012-ben nyilvánította május 5-ét a pulmonális hypertonia világnapjává. Azóta minden évben e napon a figyelem erre a ritka betegségre irányul. Csak Magyarországon több száz beteg él ezzel a gyógyíthatatlan betegséggel. A világnap kapcsán beszélgettünk Dr. Karlócai Kristóffal, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának főorvosával és Csabuda Eszterrel, a hazai betegszervezet, a Tüdőér Egylet elnökével.  

Fotó: pixabay.comMit kell tudni erről a betegségről? 

Karlócai Kristóf: A magas vérnyomás viszonylag ritka betegségcsoportja a pulmonális hipertónia (PH), aminek egyik fontos típusa a pulmonális artériás hipertónia (PAH). Ez a szívet a tüdővel összekötő verőerekben, a kisvérkörben alakul ki. A lényege, hogy az említett verőerekben magasvérnyomás alakul ki, ami egyre nagyobb terhelésnek teszi ki a jobb szívfelet. A tüdő erei rendszerint megvastagszanak, merevvé válnak, amitől a nyomás tovább nő, a szív egy idő után elfárad, hiszen egy magas nyomású érrendszerbe kell pumpálnia ugyanazt a mennyiségű vért, vagy akár többet is, ha a beteg terhelésnek teszi ki magát. 

Mik a tünetei?  

KK: A legnagyobb probléma, hogy a kezdeti tünetei nagyon általánosak, ezért gyakran a háziorvosok sem gondolnak rá, ha fáradékonyságra vagy nehézlégzésre panaszkodik a beteg. Tovább nehezíti a diagnózis felállítását, hogy a tüdőben jelentkező kisvérköri magasvérnyomás – ellentétben a nagyvérköri (közismertebb) magas vérnyomással – egy egyszerű felkaron elvégzett vérnyomásméréssel nem mérhető. Ezért a pontos diagnózist, a szív ultrahangos vizsgálata után szívkatéterezéssel lehet felállítani. Ezért a PAH-ot sokszor csak késve, másfél-két év alatt állapítják meg. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú lenne. 

Később a tünetek súlyosbodnak, a nehézlégzés már kis terhelésre – ötven-száz méter megtétele után – is jelentkezhet. Előfordulhat az ajak elkékülése, szapora szívverés, akár ritmuszavar, folyadék jelenhet meg a hasüregben, és nem ritka az előzmény nélküli eszméletvesztés sem.  

Melyek lehetnek a betegség kiváltó okai?  

KK: A pontos kiváltó okok máig ismeretlenek. Lehet örökletes is, de lehet más betegségekhez társuló is, többek között veleszületett szívbetegségek, kötőszöveti betegségek, HIV-fertőzés, vagy akár illegális kábítószer-használat (pl. amfetamin) következményeként is kialakulhat. Nemtől és kortól függetlenül bárkinél előfordulhat, becslések szerint 100 ezer emberből kb. 4-6 érintett, bármely korosztályban – gyerekeknél is – előfordul. Gyakrabban jelentkezik nőknél, illetve a 30-60 éves korosztályban.

Mi módon kezelhető a PAH?

KK: Súlyos, egyelőre meg nem gyógyítható, de jól kezelhető betegségről beszélünk. Ma már a megfelelő terápiákkal az élet jelentősen meghosszabbítható, az életminőség javítható, főleg a korai felismerés után, időben megkezdett kezeléssel. A diagnózissal rendelkező páciensek, állapotuktól függően – a nemzetközi protokolloknak megfelelően –, többféle tablettás, súlyosabb esetben parenterális kezelést kapnak életkilátásaik javítására, állapotuk stabilizálására, mivel a PAH gyógyszerek többsége Magyarországon is elérhető és támogatott. A szervátültetésre alkalmas, előrehaladott PAH-ban szenvedő betegeknél a tüdőtranszplantáció jelenthet még megoldást.



Nagy fájdalmakhoz vezethet a helytelen testtartás

2021. május 17.

A nem megfelelő testtartásból számtalan mozgásszervi probléma adódhat, így nem ritka, amikor kínzó váll-hát-nyak-vagy vállfájdalomban bosszulja meg magát a gyenge izomzat. Dr. Váradi Éva főorvosnővel, a Fájdalomközpont aktív fájdalomcsillapítás specialistájával a hanyag tartásból eredő problémákat és kezelési módjaikat vesszük sorra.

Ezért okoz sok gondot a helytelen testtartás

Amikor valaki görnyedten tartja magát, akkor a teste a normálistól eltérő pózba kerül. Ez természetesen nem marad megtorlatlanul, hiszen a test minden apró izma más-más feladattal és teherbírással rendelkezik. Az izomzat egy egymással pontosan összehangolt rendszer, így ha egy részén valamilyen zavar áll be, úgy az kihat a környező területekre is. Éppen ezért tartásbeli hiba esetén, míg egyes izmokra, izomcsoportokra a kelletésénél kevesebb terhelés jut, addig más részek kénytelenek plusz terhet vállalni, ami egy idő után megbosszulja magát. Ez azért is fontos, mivel a probléma az idő múlásával csak rosszabbodik, mivel az izomzaton kívül az ízületeknél, porckorongoknál, csigolyáknál is gond keletkezhet.

Milyen problémákat okozhat a görnyedt hát?

Hanyag tartás esetén a leggyakoribb panaszok közé a hát/csípő/derék/nyak fájdalma sorolható. Ekkor elsősorban a test különböző részein lévő feszültség miatt megjelenő izomcsomók okozzák a fájdalmat, mivel nyomhatják a környező idegeket. Ezek a csomók egy ördögi kört indítanak el, ugyanis kialakulásuk még nagyobb feszülést eredményez, ami további csomók megjelenéséhez vezethet. A megváltozott viszonyok miatt az ízületek és a porckorongok túlságosan is terheltté válnak, amik elősegíti a kopásos megbetegedések, porckorong sérv, idegbecsípődés létrejöttét.

Így tudja megelőzni a fájdalmat

  • mozogjon rendszeresen, erősítse hát-és hasizmait
  • számítógép használat közben is ügyeljen az egyenes tartásra
  • amennyiben ülés közben nehezére esik magát kihúzni, használjon szék helyett fittball-t


Plakk a bőrön: mi a különbség a pikkelysömör és a bőrrák közt?

2021. május 16.

Fotó: 123rf.com

A pikkelysömör és a bőrrák bizonyos tünetei hasonlóak lehetnek, ezért bármilyen gyanús bőrtünettel minél hamarabb ajánlott orvoshoz fordulni. Dr. Rózsa Annamária, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza a fő különbségek ismertetésén túl a felismerés és a kezelés jelentőségéről beszélt.

A plakk, a vérzés pszoriázisra és a bőrrákra is utalhat

A pikkelysömörnek és a bőrrák is több fajtája ismert, és ezek közül néhánynak vannak hasonló tünetei, amelyek megtévesztőek lehetnek. A pszoriázis 5 fő típusa közül (plakkos, guttált, inverz, pustulózus, eritrodermiás pikkelysömör) főként az első kettő okozhat olyan bőrelváltozásokat, amelyek hasonlíthatnak bizonyos bőrrák okozta jelekre.

Melyek lehetnek ezek?
– Kiemelkedő, piros folt, amely viszkethet
A plakkos pikkelysömör megjelenésekor azonnal viszkethet, és legtöbbször az fejbőrön és az ízületek körül jelentkezik. A hasonló foltként feltűnő basaliómára nem jellemző a viszketés, és főként a napsugárzásnak kitett tesztrészek az érintettek.
– Pikkelyes, durva folt, amely vérezhet
A plakkos pikkelysömörben jelentkező plakkok akkor véreznek, ha kikaparják őket. A szintén plakkos foltként mutatkozó laphámsejtes karcinoma a napsugárzásnak kitett helyeken alakul ki, nem jellemző rá a vérzés.
– Vastag, pikkelyes, kiemelkedő bőrelváltozás
Plakkos pikkelysömör esetén ezek a piros plakkok jellemzően a fejbőrön, az ízületek körül mutatkoznak, míg a bőr lymphoma esetén bárhol felbukkanhatnak, és gyakran lilás árnyalatúak.
– Lapos vagy kiemelkedő pöttyök
A guttált pikkelysömörnél – amely főként gyerekeket, fiatalokat érint – gyakran kis pöttyökként mutatkozik a tünet, míg a felnőtteknél ritkán kialakuló Kaposi szarkómánál a lilás, pirosas, barnás pöttyök jobbára a lábon, arcon jelennek meg.



Nem fáj, mégis nagyothallást okozhat a kicsiknél

2021. május 16.

Fotó: gettyimages.com

Komoly következményei lehetnek a középfülgyulladásnak, ami a kisgyerekeknél visszatérő probléma a téli és tavaszi időszakban. Legtöbbször nagy fájdalommal és lázzal jár, de létezik olyan fajtája is, melynek nincs tünete, ám ha nem ismerik fel, maradandó hallásromláshoz vezethet.

Dr. Tamás László, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója szerint ez igen gyakori, mert kisgyerekeknél nehéz észrevenni.

A gennyes középfülgyulladás, ami fáj

A téli-tavaszi időszak náthás fertőzései sok kisgyereknél rendszeresen visszatérő középfülgyulladáshoz vezethet. Ennek egyik fajtája az akut gennyes középfülgyulladás nagy fájdalommal és magas lázzal jár. Ezt a vírusos nátha bakteriális felülfertőződése okozza. Ilyenkor ha a betegség nincs jól kezelve, egy idő után fel is szakadhat a dobhártya. Ritka esetben súlyos szövődményt okozhat. Amikor például az agy, vagy a belső fül irányába továbbterjed, akár életet veszélyeztető agyhártyagyulladáshoz, agytályoghoz, arcidegbénuláshoz is vezethet.

Középfülgyulladás, ami nem fáj

Kevesen tudják, hogy létezik a középfülgyulladásnak egy másik, ugyancsak veszélyes fajtája, amikor sem fájdalom, sem láz nem jelentkezik. A savós középfülgyulladás lassan kialakuló probléma, és a gyermek hallásromlásához vezethet. Leggyakrabban olyan gyerekeknél alakul ki, akiknek a gyakori fertőzések miatt az orrmandulájuk túl gyorsan nő nagyra, a fülkürtöt lezárja, így a középfül nem tud levegőzni. Ha pedig a fülkürt tartósan le van zárva, vákuum alakul ki a középfülben, majd hetek-hónapok alatt savós folyadék szaporodik fel.

Ezeknél a gyerekeknél lassan romlik a hallás, ami feltűnhet a szülőknek, ha mindkét oldali fület érinti, ha azonban csak az egyiket, nem biztos, hogy észreveszik. Ez a probléma sok óvodás korú gyermeket érint, de ha időben észreveszik, gyógyítható. Amikor viszont a fenti gyulladásos állapot hónapokig fennáll, akkor elindulhat a hegesedés a középfülben és ez tartós hallásromlással járhat, ami már műtéttel is nehezen javítható. Ezért a professzor azt tanácsolja a szülőknek, hogy a legkisebb gyanú esetén is vigyék el fül-orr- gégészetre a gyermeket, ahol indokolt esetben a hallásvizsgálatot is elvégzik. Kiemelte még, hogy felnőtt korban is nagyon komolyan kell venni a tartós féloldali nagyothallást, mert orrgarati daganat is okozhatja a savós középfülgyulladást.



Zsibbad a lába ülés közben?

2021. május 15.

Fotó: 123rf.com

Mindenkivel előfordul olykor, hogy ülés közben elzsibbadnak a végtagjai. Amennyiben ez a kellemetlen tünet ugyanazon a területen, rendszeresen előfordul, akkor érdemes utánajárni a problémának, mivel akár porckorongsérv tünete is lehet. Dr. Váradi Éva főorvosnő, a Fájdalomközpont aktív fájdalomcsillapítás specialistája az állapot kialakulásáról és kezelési módszereiről beszélt.

A gerincoszlop felépítése

A gerinc az emberi test leginkább igénybevetett része. A gerincoszlopot csigolyák alkotják, melyek közt rugalmas kollagénnel teli porckorongok húzódnak. Ezek szerepe, egyrészt, hogy levegyék a terhet a csigolyákról, másrészt, hogy segítsék, a gerinc mozgását. A porckorong kettős állományból épül fel: kocsonyás pulpából és az azt körülvevő rostos gyűrűből. Ez utóbbinak kiemelt szerepe van, hiszen ez biztosítja a középen lévő anyag helyzetét.

Így alakul ki a porckorongsérv

Porckorong sérvről akkor beszélünk, amikor a rostos gyűrű károsodik, meggyengül, és ezáltal a kocsonyás anyag kitüremkedik és nyomás alá kerül- magyarázza Dr. Váradi Éva főorvosnő, a Fájdalomközpont aktív fájdalomcsillapítás specialistája. Ez kezdetben semmilyen panaszt nem okoz, ám ha ez az anyag a gerincidegeket is eléri, az kellemetlenséggel, fájdalommal jár.

Amennyiben ülés közben visszatérően zsibbadást tapasztal a lábában, úgy érdemes isiászra –melynek oka akár gerincsérv is lehet-gyanakodni.  Ez az érzés jelentkezhet a comb külső oldalán, a térd alatt, esetleg a lábujjaknál is, attól függően, milyen méreteket öltött a probléma.

Főbb tünetei

  • lábfájdalom
  • zsibbadás
  • reflexkiesés
  • fokozódó tünetek köhögéskor/tüsszentéskor


Ne várd meg még mindened fáj! Így vigyázz a testedre

2021. május 15.

Gyakran fájnak az ízületeid vagy túlzott izomlázat érzel egy kimerítő edzés után? Összegyűjtöttük a legfontosabb tanácsokat, hogy tökéletesen felkészülhess tested védelmére az edzések előtt, közben és után is.  

Hogyan vigyázz a testedre?

Nézzük, hogyan is előzheted meg az ízületi fájdalmakat és a sportsérüléseket!

Viselj minőségi sportcipőt!

Akár konditeremben szoktál edzeni, akár a helyi futópályán szoktad róni a köröket, a megfelelő sportcipő elengedhetetlen a kényelmes és sérülésmentes mozgáshoz. Ugyanis egy rossz cipő okozta sérülés akár hónapokig is keresztülhúzhatja a számításaid.
Tipp: Mivel egy átlagos futócipő kb. 1000-1500 km-nyi futást bír ki, ezért ha lazának és leharcoltnak érzed a cipőd, mindenképpen szerezz be egy újat a sérülések megelőzése érdekében!

Végezd helyesen a gyakorlatokat!

Még a rutinos sportolóknál is előfordul, hogy egy-egy gyakorlatot szabálytalanul végeznek. Konditeremben gyakran látni például görnyedt háttal történő guggolást vagy túlzott lendülettel végzett súlyemelést. Ilyenkor nagyon hamar meghúzódhatnak az izmaid, és sokszor hetekig ki kell hagynod az edzéseket, amíg nem regenerálódik a tested.
Ha valamelyik gyakorlatot még nem próbáltad, vagy bizonytalan vagy a helyes végrehajtásában, nyugodtan kérdezd meg a tapasztaltabb sportolókat. Sokan nem mernek a másiktól kérdezni, pedig a rutinosabbak mindig szívesen segítenek. Persze az edzésvideók alapján is megtanulhatod a gyakorlatok szabályos kivitelezését, ahol szintén részletesen bemutatják a mozgásformákat.

Ne erőltesd a túl nagy súlyokat!

Ez az egyik legveszélyesebb dolog, amit edzés közben tehetsz. Habár az edzés lényege pont az izomzatban való mikrosérülések okozása, azonban a túlzott erőltetés mindig sérülésekhez vagy akár komoly izomszakadásokhoz is vezethet. A nagyobbnál-nagyobb súlyok pakolása helyett inkább a gyakorlatok tökéletes kivitelezésére törekedj!
Használj olyan súlyt, ami kellő kihívást jelent sorozatonként! Ha fekvenyomásból 4x8 ismétlést szeretnél elvégezni, akkor az a megfelelő súly, amivel a 7-8. ismétlés már tényleg nehezebben megy.
Célszerű az ízületeket és procokat térderősítő vitamin és porcerősítő segítségével is óvni, hogy minél kevesebb eséllyel sérülj meg edzés közben.

Pihenj elegendő időt!

Edzés után fáradt izmokkal térsz haza. Ilyenkor a szervezetednek szüksége van a kellő mennyiségű pihenésre. Ugyanis az izmaid nem edzés, hanem pihenés és alvás közben regenerálódnak. Amikor alszol, a fehérjeszintézisnek és a növekedési hormon felszabadulásának köszönhetően gyarapodik az izomzatod.
Általában 7-9 óra alvás szükséges a szervezeted számára egy kiadós edzés után. Ha másnap is szeretnél edzeni, mindenképpen próbálj meg legalább 8 órát aludni. Így energikusabban indul a napod, jobban megy majd az edzés, és nem mellesleg jelentősen csökkented a sérülésveszélyt is.

Szedj vitaminokat és porcerősítőt!

A vitaminok többek között a tested kémiai reakcióit is szabályozzák, hogy a táplálékot energiává alakítsák. Sportolók számára tanácsos multivitamint szedni, hogy garantáltan biztosítva legyenek a fontos vitaminok és ásványi anyagok.


A sportoló nőknek, kisebb az esélyük a cukorbetegségre

2021. május 14.

Csökken a cukorbetegség kialakulásának veszélye azoknál a nőknél, akik rendszeresen végeznek izomerősítő gyakorlatokat – állapította meg egy amerikai kutatás.

A vizsgálat során százezer nővér egészségi állapotát követték nyolc éven át. A PLoS Medicine című szaklapban megjelent tanulmány szerint a súlyemelés, a fekvőtámasz és a hasonló izomerősítő gyakorlatok hatása hozzáadódik a kardioedzések – már ismert – jótékony hatásához, így tovább csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Kardioval és izomerősítéssel a cukorbaj ellen

A kutatás eredményei szerint a leginkább azoknál csökkent a diabétesz kockázata, akik heti 150 perc kardio mellett legalább egyórányi izomerősítő gyakorlatot is végeztek. Esetükben a cukorbetegség kialakulásának kockázata harmadával volt kisebb, mint azoknál, akik semmilyen testedzést nem végeztek – írja a BBC News.

Az már korábban is ismert volt, hogy a rendszeres kardioedzés – a futás, a gyaloglás vagy az úszás – segít a diabétesz megelőzésében. Azt is igazolták kutatási eredmények, hogy az izomerősítés csökkenti a vércukorszintet.

A Harvard Egyetem orvosi karának kutatói szerint az izomerősítő gyakorlatok pozitív hatása részben abban rejlik, hogy segít nagyobb izomtömeget fenntartani, amely védelmet nyújt a diabétesz ellen.

A kutatók megjegyzik, hogy eredményeik nem tekinthetők “tökéletesnek”, hiszen csak egy bizonyos réteget vizsgáltak, és a mozgás mennyiségét sem mérték, hanem a résztvevők beszámolói alapján jegyezték le. Eredményeik azonban összhangban vannak egy férfiak bevonásával végzett korábbi vizsgálatéval.



Diót, mogyorót, s minden jót

2021. május 14.

Csonthéjas gyümölcseink, a dió, a mogyoró, a mandula és a gesztenye. Gazdagok zsírokban és fehérjékben, kicsi a szénhidráttartalmuk, de bőségesen tartalmaznak vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket. Mik ezek?

Nagy energiatartalmú élelmiszerek. Energiájuk 40% feletti olajtartalmuknak tulajdonítható. Zsírösszetételük kedvező – nagyon hasonlít az olívabogyó, és a tengeri halak olajához – zömmel telítetlen esszenciális zsírsavak alkotják, melynek kedvező hatását a jelenlévő magnézium és a jelentős élelmi rosttartalom támogatják.

Fogyasztásukkal, nélkülözhetetlen zsírban oldódó antioxidáns vitaminokhoz jut a szervezet. Viszont a magas zsírtartalom miatt az olajos magvak avasodásra, magas páratartalmú meleg helyen tárolva penészedésre hajlamosak. Ezért lehetőleg frissen feltörve fogyasszuk őket, és a maradékot hűtőszekrényben tárolhatjuk.

A hazai terméket válasszuk, a trópusi országokból érkező és szabad szemmel nem látható avas, penészes termékek májrákot okozó vegyületeket (aflatoxint) tartalmazhatnak.

A magbélben lévő fehérjék mennyiségi és minőségi szempontból vetekszenek a húsokkal és a hüvelyesekkel. Tény, hogy nem teljes értékűek, de gabonafélékkel, hüvelyesekkel jól kiegészíthetők. Héjas gyümölcseink egész évben rendelkezésre állnak.

A reformkonyha értékes alapanyagai, olyannyira, hogy mindenkinek ajánlott naponta 10–15 szem mandulát vagy mogyorót, illetve 2-3 dióbelet enni.

Gyerekeknek csak óvatosan az olajos magvakkal!

A babák étkezésébe az olajos magvakat 8–10 hónapos kortól lehet bevezetni. Hároméves korig (a félrenyelés, a leszippantás veszélye miatt) a gyerekek csak darált vagy aprított formában fogyaszthatják. A félrenyelés fulladást okozhat. A nagyobb gyerek is csak nyugalmi állapotban, és felnőtt jelenlétében rágcsálhatja.

Diófélék

A dió (paradió, kesudió, fenyőmandula) olajos magva – a dióbél – ízletes, nagy energiatartalmú, közkedvelt és gyógyító finomság. Élettani hatású zsírokat (60%), értékes fehérjéket, sokféle vitamint (A-, B-, C-, E-vitamin, folsav), ásványi anyagot (kalcium, foszfor, kálium, magnézium, vas, cink stb.) és rostanyagot tartalmaz. Esszenciális zsírsavjai között az ómega-3 is megtalálható, mely létfontosságú a szervezet számára, viszont előállítani azt nem tudja. Bőséges kalcium- és foszfortartalma segíti a gyermekek csontjainak az erősödését. Serkenti a vérképzést, erősíti az idegeket, fokozza a szellemi tevékenységet, méregtelenít, erősít. Jót tesz a termékenységnek, a hormonháztartásnak, segíti az emésztőszervek munkáját és mérsékelt mennyiségben fogyasztva csökkenti a vér koleszterinszintjét. A természetgyógyászok használják parazitaölő, féreghajtó vértisztító, és rákellenes hatását is.

Vásárláskor válasszuk a nagy szemű aranysárga fajtát, melynek héja vékony, könnyen törik. A már feltört dió gyorsan avasodik és penészesedik. Az ép szemű dió száraz, hűvös helyen tárolva 1 évig, a dióbél hűtőben szintén 1 évig, szobahőmérsékleten csak 1 hónapig őrzi meg zamatát és beltartalmi értékét.



Sportolhatnak-e a kismamák?

2021. május 13.

A sportos életmódot folytató kismamák általában ragaszkodnak ahhoz, hogy a terhességük hónapjai alatt is sportolhassanak. Ártanak esetleg ezzel – az egyébként egészséges – időtöltésükkel a megszületendő gyermeküknek?

Fotó: gettyimages.comNem az ördögtől való a terhesség alatti sport

Lényeges azonban, hogy mielőtt bármilyen sporttevékenységbe fognának a kismamák, beszéljék meg azt a szülész-nőgyógyász orvosukkal. Legyen szó akár évek óta sportos életmódot folytató kismamáról, akár a terhességét megelőzően nem igazán sportos típusú nőről, a kezelőorvossal való egyeztetés lényeges. Veszélyeztetett terhesség esetén előfordulhat, hogy az ágyból való felkelés sem javasolt, és ilyen esetekben érthető, hogy messze kerülendő bármiféle sport, testmozgás, vagy rázkódással járó tevékenység.

Amennyiben az orvosnak nincs kifogása a terhesség alatti sporttal szemben, akkor nyugodtan hódolhat hobbijának a kismama. Tegye ezt lehetőleg a friss levegőn! A megfelelő formában és mértékkel végzett sporttevékenység nemcsak a fizikai erőnlétet javítja, de a kismama hangulatára is pozitívan hat. A hangsúly a nem megerőltető, kíméletes sportoláson van. Amíg a kismamának jól esik a mozgás, végezze nyugodtan! Ő érzi, ő tudja azt, hogy mennyi az elég, és mi az, ami már sok. Ha bármilyen sport, mozgásforma megerőltető számára, nem szabad azt végeznie. A terhesség előrehaladtával egyre kevesebb megterhelés javasolt, fokozatosan kell kevésbé terhelő típusú mozgásformára váltani.

Mi az, ami megterhelő?

Irányadóként: ügyelni kell arra, hogy pl. úszásnál 20 percet meghaladóan a pulzusszám ne emelkedjen 120 fölé, és pl. futásnál vagy fitness esetén se legyen az tartósan (20 percet meghaladóan) 130 fölött. A megadott értékek csak közelítőek, ugyanis a nyugalmi pulzusszám is jelentős személyenkénti eltérést mutat. A fitness-stúdiókban általában van lehetőség a pulzusszámot is mérő eszközök használatára.

  • Futásnál és egyéb sportoknál úgy kell megválasztani a tempót, hogy ne fogyjon ki a szusz a kismamánál. Ha futás vagy sport közben még arra is marad a kismamának levegője, hogy valakivel beszélgessen, akkor oxigénhiány miatt nem történhet baj a babával.
  • Az ún. anaerob tréning, azaz egy esetleges oxigénhiányhoz vezető tevékenység, illetve mindazok a sporttevékenységek, amiket nagyobb magasságokban (hegymászás), esetleg magas külső hőmérsékleten végez a kismama, kerülendők.
  • Úszásnál 20-35 °C a víz ideális hőmérséklete, ennél melegebb nem javasolt.
  • A jelentős ütés-, ütközés- vagy rázkódásveszéllyel járó sportok (pl. boksz, síelés, lovaglás) helyett – minél korábban, már az első trimeszterben – javasolt kímélő sportágak választása.
  •  A terhelés minimalizálása érdekében, a nagy tömegű súlyzók emelgetése helyett mini súlyokra kell váltani, és inkább az ismétlésszámot kell emelni.
  • A hasizomgyakorlatok végzése felügyeletet igényel. Az ún. egyenes hasizmok izolált edzését legkésőbb a 20. terhességi hét táján abba kell hagyni, nehogy azok egymástól való eltávolodása provokálva legyen. A ferde hasizmok kíméletes trenírozása tovább folytatható.

Sportolj a könnyebb szülésért!

Jó hír a sportos kismamáknak, hogy a megfelelően kivitelezett sporttevékenység csökkenti a terhességi diabétesz, a terhesség alatti derékfájás gyakoriságát, és kordában tartja a terhesség alatti súlygyarapodást. A szülészorvosok véleménye szerint a kismamáknál a szülés lefolyását is kedvezően befolyásolja a sportos előélet.
Egy 2011-ben megjelent norvég tanulmány is alátámasztja azt, hogy a terhesség alatti testmozgás nem káros a magzatra. Sőt, az aerobikozó kismamák újszülötteinek a születéskori Apgar-értéke (Az Apgar-teszt az újszülött fizikai állapotának felmérésére szolgál. A szívverést, légzést, izomtónust, reflexeket és a bőrszínt vizsgálják, mindegyik vizsgált paraméter maximum 2-2 pontot kaphat. Így az Apgar-érték elvileg 0 és 10 közé eshet, optimális értéke 7-10 között van.) minimálisan magasabb, mint a nem tornázó kismamák újszülötteié.



Legtöbbször felesleges a gyerekkori mandulaműtét

2021. május 13.

Legtöbbször felesleges a gyerekkori mandulaműtét – állapította meg a Birminghami Egyetem kutatóinak nagyszabású új tanulmánya.

A tudósok több mint 1,6 millió gyerek adatait elemezték a brit elektronikus orvosi adatbázisból, információik a 2005 és 2016 közötti időszakból, több mint 700 háziorvosi praxisból származtak.

Megállapították, hogy a 18 271 gyerek közül, akinek ebben az időszakban kivették a manduláját, csak 2144-nek (11,7 százaléknak) volt elég súlyos és gyakori torokgyulladása ahhoz, hogy indokolja az operációt – írta a Medicalxpress.com a British Journal of General Practice című szaklap aktuális számában megjelent tanulmány alapján.

Az egyetem Alkalmazott Egészségkutatási Intézetének munkatársai szerint évente 32 500 gyereken végeznek feleslegesen mandulaműtétet Nagy-Britanniában, ennek költsége 36,9 millió font (13,6 milliárd forint).

Azt is megállapították, hogy sok gyereknek javára válna a mandulaműtét, mégsem operálják meg őket: 15 764-nek volt elég sok és elég súlyos torokgyulladása ahhoz, hogy kivegyék a manduláját, de csak 2144-nek (13,6 százaléknak) távolították el.
A tudományos tényeken alapuló brit egészségügyi irányelvek szerint ahhoz, hogy egy gyerek számára előnyös legyen a műtét, egy év alatt hétnél több, vagy két egymást követő évben évente öt, vagy három egymást követő évben évente három dokumentált, kivizsgált torokgyulladáson kell átesnie.

Ezzel szemben az elemzésből az derült ki, hogy a megműtött gyerekek 12,4 százalékának volt évente 5-6 torokgyulladása, 44,7 százalékának évente 2-4, 9,9 százalékának évente csak egy. “Azoknak a gyerekeknek, akiknek az irányelvekben előírtnál kevesebb torokgyulladása van évente, nem jelent előnyt a mandulaműtét, mivel a torokgyulladások maguktól is ritkábbá válnak a későbbi években” – mondta Tom Marshall, az egyetem professzora.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...216217218...524
hírek, aktualitások

Elég -e „Majd a sírban pihenni”? – Az alvás világnapja alkalmából

2024. április 22.

Az alvás világnapja alkalmából érdemes lehet átgondolni, hogyan is állunk az alváshoz, és ezzel hogyan járulunk hozzá vagy nehezítjük meg a jóllétünket.

Az alvással, pihenéssel kapcsolatban rögtön a következő magyar szólásmondás jut eszembe. „Majd­ a ­sírban ­pihenek” – ezt a mondatot meghallva mentális egészséggel foglalkozó szakemberként össze szoktam ráncolni a szemöldökömet. Ez a szólás, ill. valójában az e mögött húzódó gondolkodásmód, véleményem szerint, egy olyan, a pihenéssel, alvással való negatív kapcsolatról árulkodik. Megakadályozhat minket abban, hogy megfelelően energetizáltak legyünk ahhoz, hogy igazán jól érezzük magunkat a bőrünkben, és életünkben jelenleg és a jövőben is.

Ezt a mondatot különösen gyakran hallom a 60–65 év feletti korosztály tagjaitól, és ez elgondolkodtat. Elképzelhető, hogy azok a generációk egy olyan korban nőttek fel és dolgoztak, ahol nem volt lehetőség megállni és hátradőlni. Most pedig, amikor már lehetne pihenni a nyugdíjas években, már nagyon nehéz „feltenni a lábat” vagy szundítani egyet, hiszen a fejükben visszhangzik az említett szólás. Ez az akkori közvélekedést tükröző mondat egyszerre sarkall örök tevékenykedésre és bélyegzi meg a pihenést (azaz a „semmittevést”).


Pedig aki az alváson spórol, lehet, hogy rövid távon időt nyer, de hosszú távon időt veszít.


Legalábbis azok, akik az alvást kellemetlen kényszerűségnek tekintik, és így is bánnak vele, azok az életminőségükkel (és akár egészségesen töltött életéveikkel) fizetnek. Az alvás szerepével és előnyeivel (hiányában pedig súlyos és összetett következményeivel) foglalkozó kutatások száma olyan népes és egyre gyarapodó, hogy nehéz röviden összefoglalni. Az biztos, hogy ha ezekkel az eredményekkel mind tisztában lennénk, a legtöbben sürgősen elsőrendűvé tennénk a megfelelő alvási rutin és az alvási higiénia kialakítását.


Az alvás ugyanis egy rövid és hosszú távú befektetés testi, lelki és szellemi egészségünkbe.


A megfelelő mennyiségű és minőségű alvással már


rövid távon is frissebbek és kiegyensúlyozottabbak lehetünk,
hosszú távon pedig immunrendszerünk erősítéséhez, agyi egészségünk fenntartásához és lelki folyamataink „megolajozásához” járulunk hozzá.


Természetesen mindig vannak és lesznek „rövidebb éjszakáink” – az élettel együtt járó néha örömteli (pl. csecsemő a családban), néha fájdalmas dolgok miatt (pl. betegeskedő szerettünk miatti aggodalom). Ez az élet része, és ilyenkor természetesen nem a 8 óra alvás az elsőrendű, hanem a biztonság, a kapcsolódás stb. Sokkal fontosabb a nehéz kivételekre való fókuszálás helyett azon gondolkodnunk, hogy amikor a megszokott módon alakulnak a hétköznapjaink, miképpen állunk az alváshoz. Úgy kezeljük-e, mint azt a szupererőt, mellyel számottevően tehetünk a jelenlegi és a jövőbeli testi, lelki és szellemi egészségünkért?

Jó reggelt!

2024. április 22.

Nincs jó reggel kellemes, pihentető éjszakai alvás nélkül. Azután jöhet a szép nap és a kellemes esti készülődés. A jó alváshoz.

Az alvás olyan fontos része az életünknek, hogy álmosítóan sokat hallunk róla. Az álmosság és az alvatlanság számos betegség oka és előidézője, egyre inkább népbetegség; megelőzésére, kezelésére sokkal több figyelmet kell fordítanunk.

A magyarországi alvásegészségügy nemzetközileg is elismert szakemberei, a munkájuk összefogására alakult szakmai-társadalmi szervezet, a Magyar Alvás Szövetség munkatársai újabb kötetükkel, a 2019-ben kiadott Magyar ­alváskönyv 2., átdolgozott kiadásával erősíteni kívánják a globális trendet: az emberiség egyre rosszabbul alszik, ennek megváltoztatása közös feladat.

A legutóbbi esztendőkben sokat változott a világ: világjárvány és háborúk, az élet-körülmények módosulása kihat az alvásunkra is. Az alvással foglalkozó tudományok új irányainak a kijelölése, eredményeinek a mielőbbi hasznosítása mindennapi teendőnk: az orvosoknak, a gyógyítóknak, a betegeknek és az egészséges embereknek egyaránt.

A magunk részéről üdvözlünk és támogatunk minden törekvést, amely közelebb hoz bennünket az alapvető élettani folyamatok, így a fény, az oxigén, a víz alvásunkra és a mindennapi életünkre gyakorolt hatásainak a megismeréséhez.


Egyre inkább felismerjük, hogy az alvászavarok, miközben számos problémát okozhatnak, valójában rendszerszintű rendellenességek, amelyek többszörösen hátrányos következményekkel járnak.


Felborítják az életritmusunkat, széttördelik a szervezetünk és a lelkünk harmóniáját, kikezdik az egészségünket. Az emberiség egyre kevesebbet és egyre nyugtalanabbul alszik. Elmérgesedett az alváshoz való viszonyunk. A szaktudomány alvásválságról beszél, amely világméretű.


Az amerikai felnőttek 40%-a alváshiányos.
A Nagy-Britanniában végzett felmérések során a megkérdezettek közel egyharmada panaszkodik, hogy a megelőző fél évben éjjelente átlagosan kevesebbet alszik 7 óránál.
A japánok kétharmada hétköznap éjszakánként nem alszik eleget.
Európában a felnőtt lakosság 29,6%-ának vannak alvással kapcsolatos panaszai.
Magyarországon ez a szám megközelítően 40%–a Budapesti Alvásközpont legutóbbi felmérése szerint.



A magyarok tehát rosszabb alvók a kontinens átlagánál.


Ezt személyesen is megtapasztalhatjuk a háziorvosi és az alvás-szakambulanciai rendeléseken, de mindenki érzékelheti a környezetében és saját magán. Az elmúlt negyedszázadban a kommunikációs technológia olyan mértékű fejlődésének vagyunk a részesei és élvezői, amely a kapcsolatteremtés új dimenzióit hozza a mindennapjainkba – a közvetlen környezetünkkel és az egész világgal. Kapcsolattartásra vagyunk beprogramozva: amikor úgy gondoljuk, hogy kikapcsolunk, akkor is az állandóan felfokozott várakozás izgalmi állapotában létezünk, így alvó állapotba kerülni – valljuk be – nem könnyen működik. Hovatovább a fennmaradás, a siker kulcstényezője lesz, hogy ki milyen módon tudja a rendelkezésére álló 24 órát a legeredményesebben hasznosítani. Ez pedig – legalábbis napjainkban – leginkább az ébrenlét meghosszabbításával, az éjszaka rovására lehetséges.

Egyre többen ismerik fel azonban:

Ezért nem szabad halogatni a hallásromlás kivizsgálását!

2024. április 21.



A hallásromlás nem mindig orvosolható hallókészülékkel. Bizonyos elváltozások kapcsán műtétre is szükség lehet ahhoz, hogy a hallásunkat visszanyerjük. Ilyen eset, ha például a fül csontosodási zavara, vagyis otoszklerózis áll a halláscsökkenés hátterében. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy miért nagyon fontos a betegség korai diagnózisa.

Csontosodási zavar a háttérben

A középfülben a három hallócsontocska, a kalapács, az üllő és a kengyel továbbítják a dobhártya rezgéseit a belső fülbe. Otoszklerózis esetén a kengyel elveszti mozgóképességét, ezáltal a rezgéseket nem jutnak el megfelelően a belső fülben található Corti-szerv felé, amely a rezgéseket továbbítja a hallóidegen keresztül az agyba. Ilyen esetben vezetéses halláscsökkenésről beszélünk.

Súlyossági foktól függően a csontosodási zavar elérheti ezt a régiót is, ha pedig már átterjedt a belső fül egyéb területeire, akkor már idegi eredetű halláscsökkenés jelentkezik, melynek kapcsán fülzúgás és szédülés is jelentkezhet. Az otoszklerózis fájdalommal nem jár, de érintheti egyik vagy mindkét fület is.

Kiket veszélyeztet az otoszklerózis?

Az otoszklerózis kialakulásában örökletes tényezők játszanak szerepet, megfigyelhető a családi halmozódás. Emellett feltehetően hormonális okok is állnak a hátterében, mert gyakrabban jelentkezik a pubertás és a várandósság időszakában lévő hölgyeknél. 

Hallásromlás esetén idejében forduljon orvoshoz!

Az otoszklerózist a beteg tünetei, a fül-orr-gégészeti kivizsgálás és az audiológiai vizsgálat eredményei alapján meg lehet diagnosztizálni. Az egyéb, halláscsökkenést okozó betegségek kizárására tympanometriás vizsgálatot is végeznek, ezzel a középfülben lévő levegőnyomást lehet mérni. Így lehet megbizonyosodni például arról is, hogy a halláscsökkenést nem a középfülben lévő folyadék – savós középfülgyulladás – okozza-e. 

A kivizsgálást nem érdemes halogatni, mert a csontosodási zavar magától nem szűnik meg, sőt idővel már a hallás épsége sem visszaállítható.