Nem biztos, hogy pánikbetegség – lehet Conn-szindróma is

2022. november 18.

Erős szívdobogás, izomgyengeség és magas vérnyomás? Nem biztos, hogy – komolyabb kivizsgálás nélkül – bele kell törődni a pánikbetegség diagnózisába, dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa szerint alapos vizsgálatokkal utána kell járni, nem Conn-szindróma áll-e a háttérben.    

Nem csak a pánik okozhat erős szívdobogás érzést

A Conn-szindróma oka, hogy a mellékvesekéreg vagy annak daganata az egyik hormonszerű hatóanyagból, az aldoszteronból többet termel a kelleténél. Ezzel összefüggésben növekszik a szervezet magas nátrium- és víztartalma, továbbá ezzel párhuzamosan a szervezet az úgynevezett nátrium-kálium-pumpán keresztül káliumot veszít, amely fokozódó izomgyengeségben, sőt a szív pumpafunkciójának gyengülésében mutatkozik meg.

A nem megfelelő mélységű kivizsgálások miatt bizonyos tünetekből – erős szívdobogás érzés, érzészavarok, izomgyengeség – akár pánikbetegségre is lehet következtetni. Mielőtt azonban kizárólag a pszichiátriai kezelésben bízna a beteg, érdemes egy alapos kardiológiai vizsgálatot is végeztetni. 

– A diagnózis felállítása és a vizsgálatok során feltűnhet a kevésbé vagy kifejezettebben magas vérnyomás és a látszólag ok nélkül alacsony káliumszint. Az is kiderülhet, hogy a szívdobogás érzését valódi ritmuszavar, pitvarfibrilláció váltja ki. Ez utóbbi akár tünetileg is kezelhető, de fontos kideríteni, mi a kiváltó ok. A “szokásos” alapbetegségek ugyanis nem minden esetben vannak jelen, ezek közé tartozik például a koszorúér- vagy pajzsmirigy betegség – hangsúlyozza Vaskó doktor.

Érdemes szem előtt tartani, hogy a magas vérnyomással élő betegek kb. 0,5 százalékánál állítható fel a Conn-szindróma diagnózisa. Az ilyen betegek 80 százaléknak aldoszteront termelő jóindulatú mellékvesekéreg-daganata van, ötödük betegségének hátterében viszont a hormont termelő sejtek ismeretlen eredetű diffúz megnagyobbodása áll. Az érintettek kb. 1 százalékában rosszindulatú daganat okozza a problémát.

Milyen vizsgálatokkal igazolható a gyanú?

fontos a megfelelő laborvizsgálat, amely többek közt a szérum kálium- és nátriumszintet vizsgálja, ezen kívül az aldoszteron szintet, valamint a plazma renin szintet is fontos monitorozni. Bizonyos vérnyomáscsökkentő vagy vizelethajtó gyógyszerek szedése befolyásolhatja a hormon vizsgálatok eredményeit, így ezek szedését a vérvétel előtt hetekkel előtte abba kell hagyni, illetve erről egyeztetni kell a kardiológussal – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. – Az EKG-ből is következtetni lehet az alacsony szérum káliumszintre. Bizonyos esetekben szükség lehet CT-vizsgálatra, angiográfiára, esetleg katéteres vizsgálatra a mellékvesekéreg feltérképezése miatt.

Szemjóga: próbáljuk ki!

2022. november 18.

A hagyományos indiai jóga kevéssé ismert ága, a szemjóga túlmutat az egyszerű szemtornán. Segíthet nyugtatni, erősíteni a szemet és megvédeni a modern világ vagy az életkor káros hatásaitól. Napjaink egyik gyakori problémája pl. a digitális eszközök hosszas használata okozta szemfáradtság, mely ellen is hatékonyak lehetnek a rendszeres szemjóga gyakorlatok.

Miért próbáljuk ki?

Főképpen a szemfáradtság enyhítésére, a szem védelmére, izmai erősítésére… Hiszen a szemünk „szenved” pl. a rendszeres képernyő-használattól, vagy egyéb okokból is lehet túlerőltetett. Felmérések során nem kevesen számoltak be arról, hogy naponta a képernyők előtt eltöltött, hosszú idő miatt szemszárazságot, olykor látászavarokat észlelnek.

bben nincs semmi meglepő, mert a képernyőre szegezve tekintetünket kevesebbet pislogunk, és akár 60 százalékkal csökkenhet a pislogások száma, ami mérsékli a szem hidratáltságát. De a szemhéjak becsukása által előidézett sötétség rövid ideig pihentető hatása is rövidül. Azáltal, hogy a szemet másképp működtetjük, és pihenőidőket kínálunk neki, a szemjóga csökkenti a fáradtságot és a különféle kényelmetlenségeket (száraz vagy könnyező szem, viszkető, vörös szem, stb.).

Kényeztessük a szemet

A szemünknek oxigénre, természetes fényre és stimulálásra van szüksége.  Bebizonyosodott, hogy pl. a gyermekek gyakori rövidlátása azzal is összefügg, hogy kevesebbet tartózkodnak a szabadban (nem eleget profitálnak a nappali fényből), nagyon közelről olvasnak, és túl sokáig nézik a képernyőket. A korrekciós szemüveg enyhíthet a bajon, és segíthet a mindennapi életben, de a szem hajlamos lustává válni… Eredmény: egyre kevésbé tudjuk a szemüveget nélkülözni. A szemjóga lehetővé teszi, hogy gyengéden törődjünk a szemünkkel. (a gyakorlatokat soha nem szabad túl gyorsan végezni, vagy úgy, hogy fájjanak). 

De akárcsak a tradicionális jóga, ez sem egyszerű szemtorna. És hozzáadódnak hasznos tanácsok az életmódról, a természetes szemápolásról, az étkezésről, a légzésről is, amelyek hasznosak lehetnek a szemjóga szempontjából is. Ha ugyan ezt a fajta alternatív szemerősítő módot, mint Dr. William Bates amerikai szemész módszerét, vagy mint szem csikung (qi gong) gyakorlatot a hagyományos orvoslás nem ismeri el, kényeztetjük vele a szemet, miáltal dolgoztatjuk, javítjuk a komfortérzetét, enyhítjük a szemfáradtságot, de bizonyos esetekben stabilizáljuk is a látást a gyakorlatokkal.

Enyhe kezdés javasolt

– Szemellazító, relaxációs gyakorlat

A „tenyerezés” (palming, szemtakarás) technika lényege, hogy néhány percre pihentetjük a szemünket, majd ellazítjuk.

A gyakorlat: dörzsöljük össze a két tenyerünket, hogy felmelegedjenek, majd összezárt ujjakkal tegyük a bal kéz tenyerét a bal szemünk fölé (anélkül, hogy hozzáérnénk a szemgolyóhoz vagy az orrunkhoz), és a jobb kézzel tegyük ugyanezt a jobb oldalon. Teljes sötétségben kell lennünk, zárjuk ki a legtöbb fényt (nyitott szemmel ellenőrizzük). Azután csukjuk be a szemünket, és maradjunk így 30-45 másodpercig… nem tovább! Ha fárasztó munkát végzünk, ismételjük a gyakorlatot 45 percenként vagy óránként.

Télen is friss táplálékunk: a káposzta

2022. november 17.

A káposzta az egyik leggyakoribb zöldségünk. Kétéves növény, a második évben palántálják és növesztik fejekbe. Több fajtája ismert, színben, nagyságban, stb. A leggyakoribb a zöld-fehér káposzta, mely nyár végétől, késő őszig tart. A kései fajtáját télire savanyítják, amelynek szintén megvan a kitűnő tápértéke.  

A káposzta vad fajtáját már az ókorban is ismerték és nagyon nagyra tartották. Egyes kutatási eredmények szerint a káposzta az egyik legkitűnőbb rákellenes táplálékunk.                 

Tápértéke: Tartalmaz káliumot, ként, jódot, kalciumot, foszfort, vasat, klórt, nátriumot, nagy mennyiségű A vitamint, B vitamin komplexet, C vitamint és U vitamint. Ezeket az elemeket egyébként a káposztafélék családjának a többi tagja is tartalmazza. S mivel mind jobb eredmények fűződnek ezekhez a táplálékainkhoz, a tudósok komolyabban kezdtek velük foglalkozni. Bebizonyosodott, hogy rákellenes tulajdonságuk van, amely lassítja, a karcinogén tehát a rákkeltő anyagok felszívódását a szervezetben, illetve gátolja a sejtek mutálását, s a mutált sejtek növekedését, amelyek egyébként a rákos daganatokat képezik.

Gyógyhatása: A káposzta az egyik legrégibb és legelterjedtebb természetes gyógyszerünk. Nyersen, főve vagy savanyítva hat a szervezetünk gyógyítására. Ezt a tulajdonságát annak köszönheti, hogy nagy mennyiségben tartalmaz ként. Mint tudjuk, testünk minden sejtjében megtaláljuk a ként. Gyógyító hatásához még hozzájárul két elem, a klór és a jód. Ez a kombináció teszi lehetővé azt, hogy az emésztőrendszerünk legtökéletesebb gyógyszere.

Tisztító hatású: A C vitamin tartalomból eredően a gyulladásos fogínyt kitűnően gyógyítja, ha a káposztalét fele-fele arányban sárgarépa lével fogyasztjuk. A nyers káposztalé rendkívül jól tisztítja a beleket, különösen a vastagbelekre van jó hatással akkor, amikor azok nem ürülnek rendesen. Arról tudjuk meg, hogy valami nincs rendben a vastagbélben, ha a káposztalé elfogyasztása után szokatlanul nagy mennyiségű gázok keletkeznek. Ez annak a jele, hogy a vastagbél nem ürül rendesen, illetve idegen baktériumok vannak jelen. Mint ismeretes, ha megengedjük, ezeknek a baktériumoknak az elszaporodást, annak súlyos következményei lehetnek. Később okozhatja az önpusztító betegségek kialakulását. Ha ezt tapasztaljuk, legjobb, ha rátérünk azonnal a kitakarításra, amely célra szintén megvannak a megfelelő zöldséglék. (Lásd alma, spenót.)

Bőrkiütésre: A legtöbb esetben a bőrkiütés közvetett jele a máj gyengülő működésének, illetve a székrekedés következménye. Ha a vastagbélben felszaporodó anyag sokáig nem távozik, bőrkiütést észlelünk testünkön. Ez hamar megszűnik, ha rendszeressé válik a széklet.

Feloldja a mérgeket: Említettük, hogy közvetetten hat a máj munkájára a káposzta. Azt tudjuk, hogy környezetünkből, vagy táplálékunk által nagy mennyiségű méreg jut a szervezetbe. A máj feladata, hogy ezt kiszűrje. Ha erre nem képes, súlyos helyzet állhat elő. A káposzta fogyasztásával segítséget adunk a májnak a kobalt, nikkel és a réz mérgek semlegesítésére. Ugyanezt a munkát még a fokhagyma és a vöröshagyma is elvégezi.

Szabályozza a vércukrot: A cukorbetegek számára mindenképpen ajánlatos a káposzta fogyasztása, mert az elfogyasztás után hamarosan érezhető a vércukor csökkenése vagy emelkedése a vérben. Ugyanezt a munkát elvégezi a zeller és a salátalé is. Ezek a zöldségfélék tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek hatnak a vércukor szabályozására.

Koleszterin-csökkentő: A legutóbbi kutatások bebizonyították, hogy a káposztában található kén-aminosav csökkentőleg hat a magas koleszterin szintre.

Ezekre ügyeljen a várandósságnál, ha trombofíliás

2022. november 17.

Családalapításra a legtöbb nő izgatottan készül, ám némi félelem kúszhat be ebbe a boldog időszakba, ha az illető trombofíliás. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy egy trombózis után kezelésre van szükség a várandóság során, azonban mi van akkor, ha a leendő kismamának igazoltan fokozott hajlama van rá, ám ezidáig szerencsésen elkerülte a trombózis?

Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa elárulja, hogy a genetikai mutáció hordozása megnöveli-e a terhességben bekövetkezett trombózis esélyét, valamint a várandósság alatt hogyan lehet megelőzni a kialakulását.

Várandósság és fokozott trombózis veszély

Akár trombofíliás a kismama, akár nem, terhesség során négyszeresére, a gyermekágyban tizennégyszeresére nő a trombózis veszélye, hiszen ilyenkor a szervezetben automatikusan megnő az alvadási faktorok koncentrációja, és csökken a váralvadást gátló fehérjék mennyisége. A női szervezet felkészül, hogy a méhlepény leválását követő hatalmas sebfelületen a vér megalvadjon és szülést követően a vérzés elálljon. Magyarázza az élettani folyamatot Dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus főorvos.

A szakértő szerint a fokozott trombózishajlam bizonyos esetekben a teherbeesést is megnehezíti, de gyakoribb, hogy spontán vetélést, korszülést okozzon. Nem is beszélve a kismama esetleg súlyos lefolyású mélyvénás trombózisáról.

Amennyiben még nem volt mélyvénás trombózisa, tüdőembóliája a várandósnak, de trombofíliája ismert, akkor az illetőnek nem mindig kell a terhesség elejétől alvadás gátlóval szúrnia magát, így erre többnyire csak a terhesség vége felé és a gyermekágyban van szükség. De természetesen több tényező dönti el, hogy a terhesség hányadik hetében rendelik el a trombózist megelőző injekciót: pl. testsúly, ágyhoz kötöttség, ikerterhessége, trombofília súlyossága, visszértágulat, bizonyos nőgyógyászati/belgyógyászati betegségek.

Trombózis után szigorúbb szabályok

Amennyiben már volt trombózisa az illetőnek és trombofíliás, akkor a terhesség kezdetétől és a szülést követően 6 hétig véralvadást gátló injekcióval kell szúrnia magát!

Túlélni a túlélhetetlent

2022. november 16.

A helyzet kritikus. Mondhatnám úgy is, hogy krízis van. Krízis akkor keletkezik, amikor a régi már tarthatatlan, de az újnak sincs még itt az ideje. Rengeteg könnyet látok mostanában, és sokan azt mondják, ha ennek az időszaknak hamarosan nem lesz vége, feladják. Elsősorban természetesen a párkapcsolatok azok, amelyek a legtöbb fájdalmas élményt okozzák, ezt követi a sok váratlan haláleset és a lelki összeomlások.  

Mi történik most, ami ennyire kiélezte a helyzetet? Miben és miért változtak meg az energiák, az emberek és élethelyzetek?

Nem vagyok asztrológus, de követem néhány általam hitelesnek tartott asztrológus írásait, előrejelzéseit. Egy biztos. Az elmúlt 1-2 év munkájának gyümölcsét aratjuk le most. Ha az utóbbi években foglalkoztál önmagaddal, ha kerested a válaszokat arra, mi dolgod van itt a Földön, ha elkezdted azoknak a problémáknak a gyökerét megkeresni, amelyek visszatérő vendégek az életedben, akkor hamarosan hátradőlhetsz. Így sincs könnyű dolgunk, mert rengeteg karmikus feladatot dolgozunk most le. Az elengedések idejét éljük, ami már elég régóta tart ahhoz, hogy azt mondjuk: elfáradt a lelkünk. Bizony vannak napok, amikor felkelni sincs kedvünk, amikor feladatainkat nem hogy félgőzzel de épp hogy el tudjuk végezni.

Sokan megbetegednek, így adva maguknak egy kicsi pihenőidőt. Légúti gyulladások, torokfájás, gyomorpanaszok, emésztési problémák, hányinger, hányás, hasmenés, gyakori fejfájás. Ezek a tünetek, amelyekkel most leggyakrabban találkozunk. Ha bármelyik tünetet észleled magadon, ne ijedj meg. A tested tisztul, hisz nem csak lelkileg, de testileg is szabadulunk meg a salakanyagoktól, mérgektől. Ha teheted, fogyassz több kímélő ételt, hogy szervezeted könnyebben végezhesse a dolgát. Fontos lenne a mozgás is nagyon.

A fiatalok, középkorúak és idősek is magányosnak érzik magukat

2022. november 16.

Egy új kutatás szerint különösen életük három periódusában érzik magukat magányosnak az emberek: húszas éveik végén, ötvenes éveik közepén és nyolcvanas éveik végén.

Az International Psychogeriatrics folyóiratban publikált tanulmány kutatóit is meglepte az eredmény, elsősorban azért, mert a kutatásban részt vevők háromnegyede panaszkodott magányosságra, akadtak, akik mérsékelten érzékelték az egyedüllétet, mások viszont nagyon egyedül érezték magukat. A kutatók a felmérés előtt legfeljebb a résztvevők egyharmadától várták azt a választ, hogy magányosnak érzik magukat – ismertette a CNN a honlapján.

“Tudnunk kell, hogy a magányosság szubjektív élmény. A magányosság nem azt jelenti, hogy valaki egyedül van, és azt sem, hogy nincsenek barátai. A magányosság egy ‘szubjektív nélkülözés’. Eltérés az egyénnek a vágyott társadalmi kapcsolatai és a meglévő társadalmi kapcsolatai között” – magyarázta Dilip Jeste, a tanulmány vezető szerzője, a Kaliforniai Egyetem pszichiátriai és idegtudományi professzora.

Jeste hozzáfűzte, hogy kutatásuk szerint a magány és a bölcsesség között fordított kapcsolat áll fenn: “Más szóval, azok az emberek, aki elég bölcsek, nem érzik magányosnak magukat, és fordítva”.

Jeste a tanulmány bevezetőjében Vivek Murthyt, a korábbi amerikai tisztifőorvost idézte, aki szerint a magányosság annyira csökkenti a várható élettartamot, mintha az ember napi 15 cigarettát szívna el.

A kutatásban 340 San Diegó-i lakos vett részt 27 évestől 101 évesig, és egyiküknek sem volt semmilyen komoly fizikai vagy szellemi betegsége. Jeste és csoportja a kutatás előtt azt feltételezte, hogy az idősebbek mondják majd magányosnak magukat. Meglepetésként érte őket, hogy életkor szerint a nyolcvanas éveik végén járókon kívül további két magányossági csúcspontot is találtak: a húszas éveik végén és az ötvenes éveik közepén járóknál.

Az eredményekből nem derült ki, hogy miért érzik kiugróan magányosnak magukat ezekben az életkorokban a válaszadók, de Jeste megosztotta erről saját elméletét.

A magasvérnyomás-betegség lelki háttere

2022. november 15.

A hypertonia pszichoszomatikus szemléletének elfogadása a mai napig kisebb-nagyobb ellenállást vált ki a szakemberekből, mégis a kutatások egyértelműen azt bizonyítják, hogy a magas vérnyomás hátterében gyakran lelki eredetű problémák állnak.

A szív- és érrendszeri problémák korunk egyik legelterjedtebb betegségei közé tartoznak, szakmai lapok gyakran népbetegségről beszélnek. Talán emiatt is kap egyre nagyobb figyelmet a magas vérnyomás témaköre is. A riasztó adatok azt mutatják, hogy a fiatalok sincsenek biztonságban, a hypertonia nem válogat fiatal és idős között, azaz a betegség nem kortól függ.

Tényként kezelendő, hogy a vérnyomás értéke változik a nap folyamán, a „jó vérnyomás” nem egy állandó, stabil érték. Fizikai aktivitás, szellemi, vagy akár lelki megterhelés képes befolyást gyakorolni az erekben lévő nyomásra. A vérnyomás akkor válik abnormálissá, amikor az ingadozás a normálérték feletti tartományban tartósan megragad. A kezeletlen vérnyomás ezért károsítja az egészséget, ilyenkor szövődmények léphetnek fel: szívelégtelenség, agyvérzés, szívroham. A 65 év felett elhunyt emberek közel 40%-a a hypertonia okozta szövődmények következtében hal meg.

Pszichoszomatikus szemlélet

A magas vérnyomás kialakulásának hátterében számos ok található. A kiváltó tényezők közé sorolandó a genetika, idegrendszeri folyamatok, valamint a vese működésének zavarai. További rizikófaktor az elhízás, alkoholizmus, dohányzás, valamint a stressz. Az orvosok hajlamosak nem nagy hangsúlyt fektetni a lelki eredetű tényezőkre, így annak kezelése sok esetben el is marad.

Pszichológusként úgy gondolom, hogy a magas vérnyomás önmagában egy igen komplex, sok rizikófaktor által meghatározott betegség, ezért érdemi kezelésében szükségszerű és jogos több diszciplína megjelenése. A közös cél a betegség megértése és annak szakszerű korrigálása. A pszichológia, mint tudományág, azt képviseli, miszerint a magas vérnyomás pszichoszomatikus megalapozottsága vitathatatlan. A pszichoszomatika kifejezés elsősorban a test és a lélek elválaszthatatlanságát helyezi előtérbe, vagyis a lélek és a test egységére utal.

A merev, csak organikus okokra visszavezető orvoslás mellett nagy teret kap napjainkban a pszichoszomatikus orvoslás. A gyógyítás olyan általános irányultságát jelenti, amely megbetegedések keletkezésében, lefolyásában, valamint kezelésében figyelembe veszi a lelki, testi és társadalmi kölcsönhatásokat.

Cél, hogy a betegséget ne különálló folyamatként szemlélje az orvos, hanem képes legyen a gyógyítás középpontjába a beteget állítani és nem a betegséget. A magas vérnyomás mint betegség, ennek tükrében úgy értelmezhető, miszerint elfogadható az organikus, genetikai háttér, azonban a pszichés stresszt mint rizikótényezőt hiba nem elfogadni, ezáltal a gyógyítás folyamatát negatív módon határozná meg.

A pszichés stressz bizonyítottan rontja a szervezet védekezőképességét. Mindebből az következik, hogy közvetve, vagy közvetlenül lelki eredetű problémák testi megbetegedéshez vezethetnek. A transzperszonális pszichológia álláspontja szerint a betegség, a szervezet egyensúlyának felbomlását jelzi, vagyis az ember nem tud megküzdeni az őt érő behatásokkal, így a coping mechanizmusok gyengülnek. Szeretném jelezni, hogy nagy egyéni különbségek vannak abban, hogy ki mennyire szomatizál, vagyis milyen mértékben fordít pszichés konfliktusokat testi tünetekké.

Sötét foltok és barna csík – Fokozott pigmentáció a terhesség alatt

2022. november 15.

A terhesség kilenc hónapja számos változással jár együtt: előbb-utóbb a bőrön is látható jelei lesznek a várandósságnak.

Amellett, hogy a kismamák arca sugárzik a boldogságtól, a homlokon, a halántékon, az orrháton, a szemek környékén és a dekoltázs területén nagyobb kiterjedésű sárgás, sárgásbarna foltok jelenhetnek meg, ezek a májfoltok, amit terhességi maszknak is neveznek. A kismamák mintegy háromnegyedét érintő problémáról van szó, ami bár zavaró, kezelésre nem szorul.

Annak érdekében, hogy a helyzet ne romoljon, a babavárás hónapjai alatt ajánlott kerülni az intenzív napozást és tiltólistán van a szolárium, mivel UV-fény hatására az előbbi barnás elszíneződések intenzívebbekké válhatnak. Napon tartózkodás esetén gondolni kell a megfelelő fényvédelemre, magas fényvédő faktorral rendelkező készítményt kell használni! A szülést követően általában a májfoltok maguktól eltűnnek.

Ha ez mégsem következne be, léteznek különféle, hámlasztáson vagy kémiai reakción alapuló halványító kezelések,- a megfelelő megoldás kiválasztását célszerű bőrgyógyász szakemberre bízni.

„Linea nigra” a hasunkon

Körülbelül a terhesség fele táján sokaknál megjelenik a barna csík, vagy sötét csík, az úgynevezett „Linea nigra”, ami a köldöktől a szeméremívig húzódik. Ártalmatlan pigmentfelhalmozódás eredményeképpen jelenik meg a bőrön az egyre nagyobbodó hasat függőlegesen mintegy kettéosztó vonal.

A vonal szélessége általában csak néhány milliméter, maximum egy centiméter. Egyeseknél a vonal megjelenése a 18. hét körül tapasztalható, másoknál csak a 22. héten jelenik meg. Néhány kismama arról számol be, hogy nála a terhesség vége felé közeledve sem jelent meg láthatóan a „Linea nigra”.

Az sem kóros, ha valakinél a terhességi hetek előrehaladtával a vonal elkezd felfelé kúszni, és a köldöktől a mellek magasságáig is megjelenik a barna csík folytatása.

Mi az oka a barna csíknak?

A barna csík megjelenése hormonális okokra vezethető vissza: a hormonális hatásra bekövetkező fokozott pigmentanyag- (melanin) termelés eredményeként a feszülő bőrben pigmentfelhalmozódás következik be. A sötétebb bőrű kismamáknál a „Linea nigra” megjelenése intenzívebb, láthatóbb; míg a világos bőrűeknél, a szőkéknél általában kevésbé sötét a barna csík. Aggodalomra nincs ok, a terhességet követően a barna csík néhány hónap alatt nyomtalanul eltűnik.

A prosztatamegnagyobbodás tünetei

2022. november 14.

A prosztata megnagyobbodása az életkorral együtt jár, és az azzal járó esetleges panaszok megelőzésére, kezelésére már 45 éves kortól gondolni kell.

50 éves korban minden második férfinél, míg 80 éves korban a férfiak háromnegyedénél kimutatható a prosztata jóindulatú megnagyobbodása. A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (idegen szóval benignus prosztata-hiperplázia) esetén a prosztata mirigyállományának a felszaporodása a húgycső szűkítéséhez és a húgyhólyag irritációjához vezet. Emiatt a vizelés, főként reggelente, nehezen indul meg.

A vizeletürítés során a vizeletsugár gyenge, a vizelet ürítése akadozik, a húgyhólyag nem ürül ki teljesen, utócsepegés tapasztalható. Nem ritka a sürgető vizelési kényszer sem, ami az éjszakai alvás nyugalmát is megzavarhatja. A húgyhólyagban visszamaradt vizelet húgyúti fertőzéseket okozó baktériumoknak szolgálhat táptalajul, és akár súlyos húgy – úti fertőzésekhez vezethet.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodásra általában a vizeletürítéssel kapcsolatos panaszok hívják fel a figyelmet. Ezek jelentkezésekor lényeges orvoshoz (urológushoz) fordulni, mert ritka esetekben a panaszok hátterében egyéb, súlyos kórképek (pl. hólyagrák) is állhatnak. Fájdalmas vizelés, láz, az elmúlt időszakban észlelt véres vagy zavaros vizelet, valamint vizeletinkontinencia fellépésekor azonnali orvosi ellátás szükséges.

Hatásosak a növényi alapú készítmények
A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás enyhe és közepesen súlyos eseteiben a gyógynövényalapú szerek alkalmazása javasolható; súlyos esetekben pedig a szintetikus hatóanyagok mellett alkalmazhatók a növényi eredetű patikaszerek. A szabalpálma (más néven törpepálma vagy fűrészpálma), a nagy csalán, a kisvirágú füzike, a közönséges tök és az afrikai szilvafa ezen a téren mutatott hatásosságát klinikai vizsgálatok is igazolják.

Az említett növényi kivonatok alkalmazása általában jól tolerálható, a mellékhatások fellépése ritka. A prosztatamegnagyobbodás kezelésében alkalmazott növények – a szintetikus hatóanyagokkal ellentétben – mellékhatásként nem okoznak szexuális zavarokat, így pl. libidócsökkenést. Tudni kell azonban, hogy a gyógynövényalapú kezelések nem rövid időre tervezettek. A maximális hatás eléréséhez több esetben hónapokon keresztüli adagolás szükséges.

Ha gennyesedik az arcüreg vagy a középfül

2022. november 14.

„Hol genny van, azt le kell bocsátani.” Hippokratész eme bölcs mondása ma is érvényes, akkor is, ha az antibiotikumok segítségével a gyulladásos betegségek könnyebben kezelhetők. Ez a régi szabály különösen vonatkozik a középfül és arcüreg gennyesedésének gyógyítására.

A legtöbb felnőttkori fülbetegség a gyermekkori hurutos betegségek szövődményeiből alakul ki. A közönségesen induló, majd elhúzódóvá vált nátha arcüreggyulladást, az pedig középfülgyulladást idéz elő. Ez főképp a gyermekkor sajátja, de a fel nem ismert, ki nem kezelt középfülbetegségek egy életen át elkísérhetik az embert.

Az orr és a fül közös csatornarésze

Az orr a füllel és az alsó légutakkal szoros anatómiai és funkcionális kapcsolatban van. Az orrüregből nem csak az arcüreg nyílása ered, hanem a fül belső járata is, amit szaknyelven fülkürtnek nevezünk.

Ez a csatorna nagyon fontos élettani funkciót lát el. Hibás működése esetén károsodik a hallás, és tartós gyulladás alakulhat ki a középfül területén.

Amikor a váladék felgyülemlik

Egyszerű nátha vagy allergiás orrdugulás miatt a termelődő váladék és a duzzanat eldugaszolja a fülkürt nyílást, így az egyensúlyt fenntartó, levegőt közvetítő mechanizmus zavart szenved. A gyakori pattogás jelzi, hogy hurutos a fülkürt. A fülkürtnek légnyomás-kiegyenlítő szerepe van: minden nyelő mozgásnál, ásításnál kinyílik, és levegőt juttat a középfülbe.
A tartós elzáródásnak az a következménye, hogy a középfül légtartalma csökken, majd megszűnik, a helyében folyadék képződik, amely kitölti az üregrendszert a fülben. Mivel a folyadékban kevésbé jól terjednek a hangok, halláscsökkenés alakul ki.

Ez a folyadék még nem okoz lázat és fájdalmat, ám ha a fülkürtön át – az orr felől – a sűrű sárgás orrváladék bejut a dobüregbe, azonnal kialakul a középfülgyulladás.

Ha a fülben gennyes váladék szaporodik fel, és magas lázat okoz, akkor azt le kell folyatni. Az orvos által végzett piciny metszés, „fülfelszúrás” éles, a szélei jól gyógyulnak. A fájdalom szinte a szúrás pillanatában megszűnik, hamarosan lemegy a láz is.

Ne várjuk meg, amíg magától fakad ki a gennyes váladék, mert akkor elhúzódik a fádalom, nem szűnik a láz, a repesztett seb gyógyhajlama rossz (előfordulhat, hogy be sem gyógyul).

Ebből is adódnak a felnőttkorban csak műtéttel korrigálható középfül elváltozások.

Fülmelegítés

Magas láz esetén ne melegítsük a fület – ez csak a gyulladás kezdetén célszerű, amikor még csupán füldugulás, hasító fájdalom, hőemelkedés, sűrű orrváladékozás uralja a képet. Ilyenkor viszont sokat segíthet az eljárás az úgynevezett lobgát kialakulásában. A melegítés javítja a középfül szellőzését, csillapítja a nyirokcsomók duzzanatát, és enyhíti a fülfájdalmat.