Annyi a munka, hogy nincs időd enni?

2023. január 12.

Sajnos sokaktól hallom, hogy "de nincs időm enni". Minden másra, például az utazásra, vásárlásra, munkára tudatosan készülünk, addig az étkezésünk többnyire valahol az utolsók között szerepel a fontossági sorrendünkben.  

Az ételeinkben fellelhető tápanyagokból építi fel saját magát a szervezetünk. Ezek által képes fenntartani a biológiai folyamatainkat. Ha nem kap elegendőt, akkor hosszú távon megsínyli a testünk, egészségi állapotunk. Sajnos, nagyon sok emberre jellemző, hogy amikor este hazaér és végre nyugi van, akkor próbálja bepótolni az egész napos kimaradást. Ez mindenképpen elhízáshoz vezet, hiszen a napközbeni „éhezés” következtében lelassul az anyagcsere, majd az este kapott táplálékot megpróbálja elrakni a raktárainkba (zsír), hiszen arra számít, hogy másnap sem fogunk enni. A lényeg az, hogy a testünk tartalékoló üzemmódba kapcsol, aminek egyenes következménye a zsírraktárak felszaporodása.

A legfontosabb az az, hogy napközben is próbáljunk beiktatni étkezéseket. Ezek lehetőleg ne a legközelebbi pékség által felvonultatott finomságok legyenek, hanem valami, ami tápláló és egészséges.

Nézzünk meg néhány kifogást, amit leggyakrabban hallok akkor, amikor tudatos étkezésre buzdítom az egészségesebben élni, netán fogyni vágyó embereket:

1. „Nincs időm semmit enni, mit is tudnék magammal vinni, hiszen egész nap rohanok?”
Érdemes már előző nap kigondolni, hogy másnap mit vinnénk magunkkal. Ezt értem én tudatosság alatt. A napi háromszori étkezés mellett nem lenne rossz, ha be tudnánk iktatni két kisebb étkezést is. Ezekre érdemes magatokkal vinni gyümölcsöt, korpás kekszet, zöldségsalátát, bulátát, kölesgolyót. Ezek mind olyan ételek, amelyek pillanatok alatt elfogyaszthatóak, jól szállíthatóak, tehát ideális, ha az ember ki se látszik a munkából, vagy akár rohangálnia kell egyik helyről a másikra.

2. „De nem tudom hogy elvinni”
Érdemes beszerezni egy pici műanyag dobozkát. Sokféle kapható már a boltokban. Én azt szoktam javasolni, hogy azt válasszák, ami körülbelül akkora, mint egy kisebb müzlis tányér. Ha ebbe pakoljuk bele reggel, amit tízóraira vagy uzsonnára viszünk magunkkal, akkor még egy pici női táskákba is ügyesen belesüllyeszthetőek, könnyen szállíthatóak. Tehát két kifogás máris törölve, hiszen könnyedén találtunk rá megoldást.

3. „Mindig szendvicset eszek”
Ha valami tartalmasabbra vágyunk, akkor még mindig a legjobb, gyors megoldás a szendvics. Lehetőleg most ne a hagyományos zsömle-párizsi kettősre gondoljatok, hanem valami sokkal finomabbra és táplálóbbra. A reform szendvics készülhet kenyérből, kifliből, vagy zsömléből, egyetlen kitétel van, hogy ezek teljes kiőrlésű lisztből, vagy rozslisztből álljanak. Akinek nincs súlyfeleslege, gondolhat még a magos változatokra, azonban, akinek problémái vannak, inkább hanyagolja az olajos magvas változatokat. A pékárut kenjük meg egy kis margarinnal, de vajjal is akár. Erre tehetünk érlelt sonkákat, vagy ha van otthon, akkor akár grillhúst vagy natúrszeletet. Megspékelhetjük egy szelet sajttal, pár szelet tojással és természetesen tegyünk bele zöldséget. A zöldség lehet bármi, amit csak szeret az illető. Ha valaki szeretné, hogy a szendvicse ne nedvesedjen át tőlük, akkor a már említett pici tartóban magával viheti külön felszeletelve.

Megúszhatjuk a fogorvosnál a fájdalmat

2023. január 12.

A fogorvosi fúró hangja szorongást válthat ki bennünk, és egyes kutatások szerint a kezelés közben az ősi túlélési ösztöneink kapcsolnak be. A legtöbben szégyelljük, hogy félünk a fogorvostól, pedig van megoldás, amellyel úrrá lehetünk a rettegésen, és megmenekülhetünk a fájdalomtól.

Maguk a fogorvosok sem tudják mindig fesztelenül kezelni, ha ők kerülnek a pácienseik helyébe. Ez a félelem, szorongás egy természetes emberi reakció, amelynek több oka is lehet, azonban a feloldásukra is van megoldás. Karácsonyi Heni, a Lacalut dentálhigiénikusa minden félelmünkre tud megoldást.

Természetes, hogy félünk

Annak, hogy nem szívesen engedjük a szánkba a fogorvos éles, szúrós vagy hegyes eszközeit, egyszerű biológiai okai is vannak. A szánk ugyanis a testünk egyik legsebezhetőbb része, amivel a legalapvetőbb szükségleteinket elégítjük ki, azaz a légzést, ivást és evést végezzük vele. „A fogorvosok számára teljesen természetes, hogy a páciens fél. Emiatt ne szégyenkezzünk, bátran mondjuk el az érzéseinket és engedjük, hogy a szakértő segíteni tudjon” – mondta Karácsonyi Heni.

Kontrollmánia és tehetetlenség

A fogorvosi székben kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetünk, előfordulhat az ismeretlentől való szorongás is.  Ráadásul ezek az érzések felerősödhetnek azokban, akik az élet minden területén szeretik ellenőrzés alatt tartani a dolgokat. A szakértő ezért azt javasolja, hogy bátran tegyük fel a kérdéseinket az orvosunknak a kezelés lépéseiről, mert minél több információval rendelkezünk, annál nyugodtabban viseljük majd a beavatkozásokat. Ha tisztába kerülünk azzal kapcsolatban, hogy mi vár ránk, a beavatkozás maga is sokkal kevésbé lesz félelmetes.

Félős szülőnek félős a gyereke

Mint minden ilyen, a fogorvostól való félelem is visszavezethető a gyermekkorunkra. A rettegéshez azonban nincs szükségünk rossz élményekre és tapasztalatokra, bőven elegendő, ha a szüleinken azt látjuk, hogy félnek, tartanak a fogászati kezelésektől. Ezt a szociális mintát nagyon könnyen átvesszük, hiszen a veszélyes helyzetek elkerülése ösztönös folyamat. A szakértő ezért azt javasolja, hogy vigyük magunkkal a gyermekeinket a saját kezeléseinkre is, hogy amikor náluk lesz szükséges a szűrés, illetve a beavatkozás, akkor már ismerős és biztonságos közegbe térjen vissza.

Jobban félünk, mint amennyire fáj 

A fogorvostól való félelem egyik legelterjedtebb oka a fájdalom, ami szintén ösztönös, viszont a legkevésbé indokolt. Az érzéstelenítésre használt korszerű módszerekkel a páciensek többsége alig érez fájdalmat. „Ha nem járunk gyakran fogorvoshoz, azt sem vesszük észre, hogyan fejlődik az orvostudomány, és hogyan lesz egyre fájdalommentesebb a fogászati beavatkozás. Ráadásul, ha fájdalom nélkül érkezünk a fogorvoshoz, nagy a valószínűsége annak is, hogy fájdalom nélkül távozunk. Ezért javasoljuk a rendszeres, fél éves szűrővizsgálatot, ahol még csírájában meg tudjuk oldani a legkisebb problémákat is” – tette hozzá a szakértő.

Tél a lakásban

2023. január 11.

Hogyan gondozzuk szobanövényeinket télen? Milyen dísznövényeket vehetünk, amelyek a hideg hónapokban virágoznak? A növények mellett mi mindennel tehetjük lakásunkat kellemessé, otthonossá? Hogyan varázsolhatunk melegséget a szobákba?  

Több éve gondozott, régi szobanövényeinket a téli hónapokban havonta egyszer langyos vízzel zuhanyoztassuk le, a nagyobbaknak csak mossuk le a leveleit. Kéthetente tápoldatos vízzel locsoljuk meg őket, és a száraz leveleiket rendszeresen szedjük le. Ügyeljünk rá, hogy a nagyobb fényigényű növényeink az ablakhoz közelebb kapjanak helyet, ha nem tudjuk szobánkat átrendezni, akkor a természetes fény egy részét az esti órákban halogén lámpával próbáljuk pótolni.

A panellakások száraz levegője kifejezetten ártalmas a szobanövényekre, csak néhány dísznövény tűri ezt a klímát. A száraz levegőt a radiátorra tehető párologtatóval, vagy erre a célra fejlesztett párologtató géppel tehetjük magunk és növényeink számára is elfogadhatóbbá.

A száraz levegőt tűrő növényeinket – mint például a szcindapszuszt (Epipremnum aureum), vagy a zebrapletykát (Zebrina pendula) – is gyakrabban locsoljuk, két-három naponta pedig permetezzük leveleiket. A szcindapszusz egy léggyökeres liánnövény, szárainak hossza akár a 2 m-es hosszúságot is elérheti, olykor meg is haladhatja. Ajánlatos mohakaróra futtatni vagy függőkosárba, falitartóba helyezni. A hajtáscsúcsok lecsípésével bokor alakúra nevelhetjük. Óvjuk a huzattól. Leveleit szabálytalan alakú, sárga mintázatok tarkítják. A zebrapletyka nagyon dekoratív növény, hosszanti, bordó levelei viszonylag kicsik, selymes szõrökkel fedettek. A levelek fonákja sötétvörös színû. Tavasszal és õsszel lilás virágokat hoz a hajtás végén. Függőkosárba téve mutat a legjobban.

Sokak kedvenc téli növénye a mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima), mely november-decemberben lep meg bennünket szép piros leveleivel. Karácsony után azonban egyre rosszabb állapotba kerülhet, ha nem gondozzuk, levelei hervadni, hullani kezdenek, és szép lassan felkopaszodik a növény. Mindez akkor történhet, ha nagyon meleg, sötét szobában van és gyakran kiszárítjuk a földjét. A legjobb, ha 18-20 C-os hõmérsékleten tartjuk és földjét állandóan nyirkosan hagyjuk. Ha elég ügyesek és türelmesek vagyunk, több év alatt akár 1 méteres növényt is nevelhetünk belõle. Mindezt hogyan érhetjük el? Amikor a levelek felett található sárga virágok elnyíltak, s a színes levelek is kezdenek fakulni, a növényt vágjuk vissza 5-8 cm-re. Tegyük 15 C körüli hõmérsékletû helyiségbe, s tartsuk szárazon. Áprilisban ültessük nagyobb cserépbe, ’B’ típusú földbe, öntözzük rendszeresen. A mikulásvirág rövidnappalos növény, ami azt jelenti, hogy csak akkor virágzik, illetve akkor hozza színes leveleit, ha a nappalok rövidebbek, mint az éjszakák. A karácsonyi kivirágoztatáshoz ezt mesterségesen kell elérnünk. Szeptembertől úgy kell elhelyezni a növényt, hogy körülbelül két hónapon keresztül csak 10-12 órán keresztül kapjon fényt. Ezt megoldhatjuk egy papírdobozzal is. Tegyük bele a növényt, s minden nap reggel 7 órakor nyissuk ki a doboz tetejét, s este 7-9 óra között zárjuk be. Vigyázzunk! A lámpafény is fénynek számít. Ha mindez nagyon macerásnak tûnik, tekintsük növényünket ’egytélinek’, s jövő karácsonykor vegyünk újat.

Bodzával az influenza ellen

2023. január 11.

Magyarországon tombol az influenzajárvány, és bár a tünetek kezelésére világszerte használják a bodzát, itthon ritkán hallani jótékony hatásairól. A bodza gyümölcse a betegség megelőzésében és kezelésében is segítségünkre lehet. Ráadásul hazánk Európa egyik fő nemesbodza ellátója, így aki a bogyós gyümölccsel gyógyulna, bármelyik boltban könnyen hozzájuthat.

Tetőzik a járvány

Tetőzik az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma Európában. Magyarországon a becslés szerint az elmúlt héten közel 82 ezer ember fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel.

Nem csak a népgyógyászati utalások szólnak a bodzafogyasztás előnyeiről – világszerte egyre több tudományos vizsgálat is foglalkozik az egészségre gyakorolt pozitív hatásaival.

Az Aarhus-i, a Missouri és a Freiburg-i Egyetem szakértőinek egymástól független kutatásai és cikkei alapján kijelenthető: a bodza vírusellenes, antibakteriális, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, immunerősítő és antiproliferatív (sejtszaporodást gátló), pozitív hatásait ráadásul úgy fejti ki, hogy közben védi a gyomor nyálkahártyáját, a májat és a hasnyálmirigyet is.

A tudósok abban is egyetértenek, hogy a bodza hatékony az influenza tüneteinek enyhítésében, mert blokkolja a vírusok szaporodását, és az első tünetek jelentkezésétől számított 3-4 nap alatt meggyógyíthatja a beteget.

Pozitív hatásai miatt a bodza az egyik legnépszerűbb, gyermekgyógyászatban is használt gyógynövény: étrend-kiegészítők, hagyományos növényi gyógyszerek és egyéb természetes kivonatokat tartalmazó egészségügyi termékek, gyümölcslevek és szirupok formájában segít a megfázás és az influenza tüneteinek enyhítésében.

Az erős antioxidáns hatása miatt hatásos lehet olyan betegségek kezelésében, mint például az érelmeszesedés, a 2-es típusú cukorbetegség, vagy a magas vérnyomás.

A hígítatlan bodzalé 100 ml-es napi adagja a megelőzésben játszik szerepet, míg a 200 ml-es, terápiás napi dózisa a már kialakult betegség kezelésében segíthet. Vírusos fertőzés esetén nagy mennyiségű hatóanyagra van szükség: a javaslat 2 x 200 ml bodzalé fogyasztása az első és a második napon, majd egy héten belül fokozatosan kell csökkenteni 100 ml-es napi adagra.

A 7 legjobb méregtelenítő étel

2023. január 10.

A túlsúly, fáradtság, kedvetlenség, alacsony energiaszint, petyhüdt, mitesszeres bőr, cellulitisz a méreganyagok felhalmozódásának jelei is lehetnek. A méregtelenítés minden évszakváltáskor javallott, tavasszal pedig szinte kötelező, de a karácsonyi-újévi időszak "nagy zabálásai" után is erősen megfontolandó. Van néhány olyan ételcsoport, amelyek hatékony segítséget nyújtanak a fogyókúrában és a méregtelenítésben.  

Tartsd szem előtt, hogy e két folyamat kéz a kézben jár: amikor megszabadítjuk a szervezetünket a méreganyagoktól és a felhalmozódott anyagcseretermékektől, az az esetek többségében kilókban vagy centikben mérhető fogyással is jár, feltéve, hogy megfelelően végeztük.

Amit semmiképp ne csinálj: ne villámdiétáktól vagy egy ételféleségen alapuló, drasztikus fogyókúrától várd a látványos súlycsökkenést, mert ez valóban többet árt, mint használ. Az amúgy is kiürült ásványianyag- és vitaminraktárait egy ilyen ésszerűtlen módszer révén nem tudja feltölteni a szervezet, így könnyen hiánybetegségek alakulhatnak ki, a legyengült immunrendszer pedig fogékonyabb lesz a fertőzésekre.

Könnyű méregtelenítő étrend

A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, hogy a szezonálisan beszerezhető, vitamindús ételféleségekből kímélő eljárásokkal készítünk könnyű, energetizáló fogásokat. Egy ilyen kímélő ételekből összeállított étrendet nyugodtan követhetsz egy-két hétig is, a szervezeted nagyon hálás lesz érte, hogy az emésztésen megspórolt energiát a méregtelenítésre tudja fordítani.

Az 5 legfontosabb alapszabály:

1. Egyél minél több zöldséget, gyümölcsöt nyersen!
Tévhit, hogy a nyers ételek nehezebben emészthetők, mint a főtt fogások. A nyers ételek tele vannak az emésztéshez elengedhetetlen enzimekkel és élő tápanyagokkal, amelyek a téli ínség idején kiemelten fontosak.
Iktass be minél több gyümölcsöt, vacsorára, ebédre egyél salátát idényzöldségekből.

2. Használj kímélő konyhai eljárásokat!
Vagyis a zöldségeket hosszas sütés-főzés helyett párold meg, az sem baj, ha ropogósak maradnak. A kínai konyhaművészetből ellesheted a hirtelen sütés titkát: az így készült zöldségfélékben is sokkal több az értékes anyag, és ízletesek is. Ha igazán jót akarsz magadnak, kevés hidegen sajtolt olajon süss vagy párolj!

3. Vedd kisebbre az adagokat!
A kétharmadig telt gyomor emészt a legnagyobb hatásfokon. Ezért sose edd tele magadat, és ne szedj kétszer. Jobb, ha egy-két hétig a befejező fogásként fogyasztott desszertet is kihagyod.

4. Csökkentsd a szénhidrátfogyasztást!
Jobb, ha minimális szénhidrát alapú ételféleséget, vagyis gabonafélét, burgonyát, péksüteményt fogyasztunk, elősegítve ezzel a gyorsabb bélmozgást. Nem kell őket teljesen száműzni, de a fehér lisztből készült pékárukat jobb, ha elfelejted erre az időre. Inkább válassz teljes kiőrlésű rozskenyeret a salátához, vagy készíts barnarizst, kölest, hajdinát köretként.

Harc a boltban, harc a csokiért

2023. január 10.

Sok szülő rémálma válik valóra, amikor „nekiindul” pár éves gyermekével, aki nemhogy kicsit sír, hanem üvölt, nemritkán persze földhöz is vágja magát a bolt közepén. Égő, szégyenteljes a szituáció? A cikkemben megpróbálom fókuszba helyezni a szülő és a gyermek nézőpontját, valamint praktikus tanácsot adni egy ilyen nehéz helyzetben.

Egyik páciensem megtörtént példájával szeretném érzékeltetni, hogy a gyermek sokszor sajátos módon kommunikál, néha olyan döntést hoz egy feszült helyzetben, amelyben elmosódik a racionalitás, és a viselkedés érzelmi indíttatásúvá válik. Ábel szorongásos panaszok miatt keres fel, házas, egy négyéves kislány édesapja.

Amikor gyermekkoráról beszél, önmagát „hisztisnek” jellemzi, aki mindig mindent meg akart kapni. gyakori szituáció volt, amikor édesanyjával vásárolni mentek, hogy hirtele feje tetejére állt minden, szó szerint: ha nem kapta meg azt a csokit, vagy amire rámutatott, levetette magát a földre és üvöltött. Ez odáig fajult, hogy a végén már a fejét verte a földbe, ami nem írói túlzás részemről.

Ez az a pont, ahol még egy nyugodt szülő is joggal elkezd pánikolni a tehetetlenség miatt. Ami érdekes, hogy mindez csak akkor fordult elő, ha az édesanyjával ment vásárolni.

Érdemes látni, hogy páciensem, Ábel, nem elmebeteg, sőt még személyiségzava sem feltételezhető nála, még ha mindenki fejében ott is van az a felvetés, hogy „ez a pasas nem normális”. Álljunk meg egy pillanatra, és próbáljuk megérteni a mögöttes tartalmakat.

Hangsúlyozom, hogy a páciensem nem emiatt a gyermekkori incidens miatt kért segítséget, és hiba is lenne részemről erre visszavezetni mindent. Azonban jó példának tartom, amelyen keresztül megérthetjük, mi miért történik, ha a gyermek sajátos eszközt talál arra, hogy akarata érvényesüljön.

Dac, ellenkezés, szűnni nem akaró hiszti
Az első dackorszak egy- és hároméves kor között jelentkezik. Sokszor egyik napról a másikra, hirtelen jelentkezik az érzelmi túlfűtöttség, amely nemcsak a szülő, hanem a gyermek számára is terhes, aki rendszertelenül, indokolatlanul és gyakran tiltakozik ellenáll. Sok szülő úgy fogalmaz, hogy gyermeke kifordult önmagából, rossz lett. Mondjuk ki, a gyermek nem rossz. Ne egyszerűsítsük le ennyire, még akkor sem, ha belefáradtunk az állandó vitatkozásba.

Amikor a gyermek első szava a nem, az utal arra, hogy készen áll a leválásra: a gyermek nagyon sokáig azonosnak érzi önmagát az anyjával, de rájön arra, hogy ő bizony egy „önálló” valaki, aki élvezi, hogy van akarata, és annak van foganatja. ez az önállóság korántsem azt jelenti, hogy nincs szüksége a gyermeknek az anyjára. Sőt, ebben a korszakban a legnehezebb megtalálni az egyensúlyt, hogy engedjünk is, utat nyerhessen a függetlenség iránti vágya, de közben keretet is szabjunk a gyermek sokszor hajmeresztő ötleteinek.

A legfontosabb, hogy a szülő azt sugallja minden egyes rezzenésével, hogy „nem haragszom, megértelek, én itt vagyok…” A gyermek követelésében – a boltban – nem az a legfontosabb, hogy mit szeretne, hanem az, hogy az akaratban gyakorolja magát, aminek egy teátrális kinyilvánítása a „földhöz verem magamat” jelenet.

Mit tegyünk, ha fehérköpeny-fóbiás a gyerek?

2023. január 09.

Jelen cikkben azt vennénk sorra gyakorlati szempontból, hogy mit csináljon a szülő, ha orvoshoz kell vinni a gyereket, és vajon minden gyerek fél-e az orvostól.

Ha a félelem fogalmát kellene meghatároznom, akkor azt mondanám, hogy olyan érzés, sőt lehangoló, nyomasztó érzés, amelyet akkor élünk meg, ha fenyegetve érezzük magunkat. Tehát egy külső veszélyre vagy akár fájdalomra adott válasz.

A pszichológusok a félelmet olyan alapérzelmek közé sorolják, mint például az öröm, szomorúság és a harag. Mielőtt tovább értelmezném a félelem fogalmát és annak jelentőségét, szeretném hangsúlyozni, hogy a félelem nem egyenlő a szorongással. ezek nagyon gyakran a hétköznapi szóhasználatban összemosódnak, de ki kell mondani, hogy az elnagyolt szóhasználat még szakmai körökben is felbukkan. Részben ez annak is köszönhető, hogy nehéz meghatá- rozni az átmenetet.

Sok hasonlóság érhető tetten, de gyakran az általánosítás terméke, vagyis az emberek nem tudatosan, saját maguk egyszerűsítenek le fogalmakat az érthetőség, megfoghatóság érdekében. Ennek értelmében egy gyerek vagy egy felnőtt a legtöbb esetben fél az orvostól, tart a helyzettől, ami csak ritkábban fordul át szorongásba.

Az orvostól való félelem annyira gyakori, hogy már külön neve is van: fehérköpeny-fóbia. Már azt is kimutatták, hogy sok embernek az orvos látványától, jelenlététől is megemelkedik a vérnyomása, még akkor is, ha ő maga egyáltalán nem érzi izgatottnak, idegesnek magát.

Mindezt azért hangsúlyozom, hogy tartsuk szem előtt: a gyermek félelme az orvostól nem hiszti, és persze ne gondoljunk bele túl nagy dolgot sem, vagyis nem kell rögtön pszichológushoz futni.

Fontosnak tartom, hogy a szülő ne elvárja a gyermekétől, hogy ne féljen a doktor bácsitól, hanem hangolódjon rá, készítse fel az esetleges kellemetlenségekre. Ha mi, felnőttek félünk az orvostól, akkor természetes, hogy a gyermek is viszolyogni fog már a rendelő látványakor. És az is természetes, hogy a gyerek sírással, olykor igen hangos sírással fejezi ki azt, ami neki nem jó. Minél kisebb a gyermek, annál dominánsabb a sírás mint kommunikációs eszköz. Itt jegyzem meg, hogy a felnőttek gyakori reakciója nem a sírás, hanem az elkerülés, bagatellizálás. Másképpen fogalmazva egy gyerek sír, egy felnőtt el sem megy, nagy ívben elkerüli még a rendelő környékét is.

Heti két óra a természetben a jó egészség elengedhetetlen feltétele

2023. január 09.

Heti két óra eltöltése a természetben jelentősen növeli az egészséget, a jólétet, még úgy is, ha csak egyszerűen üldögél az ember és élvezi a nyugalmat – vélik brit kutatók.

A szabadidő parkokban, erdőkben vagy strandokon való eltöltésének fizikai és mentális hatásai jól ismertek, de ez az első olyan nagy kutatás, amely kiderítette, mennyi idő szükséges ezen hatások eléréséhez – olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon.

Az Exeteri Egyetem orvostudományi karának kutatói húszezer embert kérdeztek ki Angliában előző heti tevékenységükről. Rossz egészségi állapotra panaszkodott azoknak az egynegyede, akik csekély vagy semennyi időt nem töltöttek el a természetben, és mintegy fele elégedetlen is volt az életével. Azoknak viszont, akik legkevesebb két órát eltöltöttek a természetben, csupán egyhetedük panaszkodott rossz egészségi állapotra és egyharmada volt elégedetlen életével.

“Igazán az lepett meg minket, hogy ez minden csoportra fennáll, fiatalra és idősre, gazdagra és szegényre, városi és vidéki emberre egyaránt” – mondta Mathew White, a Scientific Reports című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmány vezetőszerzője.

Azokra is fennáll, akik tartós betegségben szenvednek, vagy fogyatékosok. “Tehát a kiszabadulás a természetbe mindenkire jó hatással van. És nem kell, hogy testedzést végezzünk, a padon való üldögélés is elégséges” – tette hozzá.

A kutatókat az is meglepte, hogy egyáltalán nem számít az, hogy ez a két óra egybefüggő volt, vagy több rövidebb időszakból áll, és az sem, hogy városi parkba, erdőbe, vagy strandra mentek az emberek. 

Nem mérték azt, hogy az emberek mennyi időt töltöttek el saját kertjükben. White elmondta, hogy az emberek fele kertjére inkább teherként és nem élvezetként tekint.

Az adatok azt mutatták, hogy két óra volt az a küszöbérték, amelynek pozitív hatásai voltak: a természetben eltöltött jóval több időnek sem volt plusz hatása az egészségre.

Mit sportoljunk inzulinrezisztencia esetén?

2023. január 08.

Manapság egyre több embert érint az inzulinrezisztencia, ami orvosi kezelés, jól beállított diéta és megfelelő mennyiségű mozgás mellett kordában tartható, így elkerülhető a 2-es típusú cukorbetegség. Hogy miért fontos a betegség esetén a mozgás, és milyen sportot érdemes választani, arról Dr. Gógl Álmos sportorvos beszél.

Az inzulinrezisztencia terápiája komplex, hiszen személyre szabott diétából, rendszeres mozgásból és szükség esetén gyógyszeres kezelésből áll. Nem mindegy azonban, hogy áll neki a beteg a sportolásnak. “Mozgás hatására csökken a vércukor-, ezzel pedig az inzulinszint, ezért inzulinrezisztencia esetén a kezelés gerince a szigorú szénhidrátmegszorítás mellett a rendszeres mozgás, ha látható eredményeket szeretnénk elérni.”

“A legelső lépés minden esetben a diagnózis felállítása, mely gyanú esetén többpontos terheléses cukor-, és inzulinszintmérésből áll. Ha a terheléses laborvizsgálat eltérést mutat, fel kell építeni a komplex kezelési tervet, a sport pedig segíthet a gyógyulásban. Korábban az aerob mozgás fontosságára hívták fel a figyelmet a szakemberek, de ma már tudni, hogy az úgynevezett rezisztencia edzés, vagyis a súlyzós és saját testsúllyal végzett edzés is eredményes” – mondja a sportorvos.

Az edzés hatására hormonális és anyagcsereváltozások következnek be, többek között csökken az étvágy, és a mozgás alatt és után a cukor a vérből inzulin segítsége nélkül az izomsejtekbe vándorol, nem a zsírszövetbe.

Nem lehet kifogás a túlsúly 

A betegség egyik gyakori tünete a túlsúly, ami nem lehet kifogás a sportban. “Ha súlytöbblet van, akkor is el lehet kezdeni a mozgást sétával, majd felépíteni egyre tempósabban – az intervall edzések itt is eredményesek, a sétába bele-belefuthatunk. Fontos, hogy szakember segítsen az edzések megtervezésében, hisz az edzésterv függ az adottságoktól és az egyéni céloktól. Érdemes olyan sportot választani, ami nem növeli az éhségérzetet, inzulinrezisztencia, illetve túlsúly esetén például nem ajánlott ilyen szempontból az úszás, de a kocogás, futás igen.”

A zöldteafogyasztás növeli a cukorbetegség kockázatát

2023. január 08.

A kutatók két 1996-ban megkezdett tanulmány, a Shanghai Women’s Health Study (SWHS) és a Shanghai Men’s Health Study (SMHS) csaknem 120 ezer résztvevőjének adatait elemezték. Ezen két tanulmány adatait rendszeresen felhasználják a rák és egyéb krónikus betegségek hátterében álló genetikai és más biomarkerek, valamint az életmódból fakadó kockázatok vizsgálatára.

Az alanyok egyike sem küzdött diabétesszel a tanulmány kezdetén és mindannyian részletes információkkal szolgáltak teafogyasztási – típus, mennyiség – szokásaikról.

A kínai Futan Egyetem, az amerikai Vanderbilt Egyetem és más kutatóintézetek szakemberei mind a női, mind a férfi alanyoknál a 2-es típusú cukorbetegség fokozottabb kockázatát mutatták ki nagyobb mennyiségű zöld tea fogyasztása esetén.

Az International Journal of Epidemiology című folyóiratban publikált tanulmányukban a kutatók megjegyezték, hogy a zöldteafogyasztás és a 2-es típusú cukorbetegség közötti összefüggést nem befolyásolja az elhízottság vagy a dohányzás.

A szakemberek szerint további tanulmányokra van szükség az összefüggés hátterében álló mechanizmus megértéséhez, de úgy vélik, hogy a tealeveleken maradó rovarirtószerek szerepet játszhatnak a dologban.

Az elmúlt években a zöld tea mint egészséges innivaló tett szert hatalmas népszerűségre, miközben a kutatók egymásnak ellentmondó eredményeket publikálnak a fogyasztása és a 2-es típusú cukorbetegség kapcsolatáról.