Tegyünk szellemi frissességünk megőrzéséért
2022. február 02.
Szellemileg frissnek maradni, jó memóriával, tanulási képességgel rendelkezni az évek múlásával is lehetséges. Azzal a feltétellel, hogy „karbantartjuk” az agyunkat, és ugyanúgy törődünk megfelelő működésével, mint fizikai erőnlétünkkel. Íme 6 hasznos tanács ahhoz, hogy megtudjuk, mit tegyünk, milyen életmódot folytassunk elménk jó formában tartása érdekében.
1. Éljünk változatos társadalmi életet
A családi, rokoni kapcsolatok fenntartása, a szociális élet erősítése (vendégségbe, kirándulni járni, baráti találkozókon részt venni stb.) összefüggésben van az agyi információk feldolgozásának gyorsaságával, a jobb memóriával és a (a térben való tájékozódáshoz szükséges) téri-vizuális képességekkel, melyek megfelelő szinten tartása egyre fontosabb a kor előrehaladtával. Erre a megállapításra jutottak többek közt 2017-ben egy írországi tanulmány szerzői, miután 39 kutatási munka eredményét összegezték a témában.
Kimutatták azt is, hogy pl. a nevetés vagy a közös ünneplés családtagokkal, barátokkal stimulálja az agyműködést, így megakadályozva a szellemi hanyatlást. Ezzel szemben a magányosság elősegíti a kognitív funkciók (a gondolkodási és az értelmi képességek összességének) romlását. 11 év után 31%-os rosszabbodást tárt fel egy 2020-ban megjelent francia-amerikai tanulmány, mely 14410 50 év feletti személyen végzett vizsgálódások alapján készült.
2. Csináljuk azt, ami nekünk tetszik
Számos tanulmány rámutat továbbá, hogy az olyan, a kognitív funkciókat is stimuláló, kedvelt szabadidős tevékenységek, mint az utazás, barkácsolás, kertészkedés vagy akár egy koncertlátogatás szintén a szellemi frissesség megőrzésének előmozdítói. Így az egyik angol szaklapban, 2018-ban megjelent írás, mely 3400, 50 év fölötti felnőtt körében 10 éven át végzett kutatásokon alapult, azt az eredményt hozta, hogy a rendszeres színházba vagy koncertre járás jó agyi kapacitásokat segít elő.
Ezen hobbik/szabadidős tevékenységek, miközben kilépünk megszokott szféránkból, pl. mozgósítják a felkészültséget, szakértelmet (know-how), megkövetelik az események tervezését vagy az információszerzést. Amellett ezek a feladatok ösztönzik új idegi kapcsolatok kialakítását.
3. Őrizzük meg kíváncsiságunkat
Olvasni, nyelvet tanulni vagy új szakterületre lépni, pl. fényképészetet, festést, rajzolást tanulni… Mindezek a tevékenységek új neurális kapcsolatokat hoznak létre, az agy rugalmasságának köszönhetően, ami a megélt tapasztalatok alapján átformálja az idegi hálózatot. Az új idegi kapcsolatok kialakulása pedig lehetővé teszi a neurális veszteségek kompenzálását és értelmi funkcióink megfelelő szinten tartását.
Ezzel szemben az intellektuális passzivitás gyorsítja a kognitív öregedést. Egy 2019-ben megjelent tanulmány eredménye szerint, melynek szerzői 3660 50 év fölötti, napi több, mint 3 és félórát televíziót néző személyen végeztek megfigyeléseket, a szavak megtanulását és felidézését lehetővé tevő verbális memória romlását tapasztalták a vizsgálatot követő hat éven át.
4. Törődjünk többet magunkkal
A helyes életmód, az egészséges táplálkozás, a rendszeres fizikai aktivitás, a dohányzás- és alkoholmentes élet védi az agyunkat, elősegíti annak egyenletesen jó működését. Ami a táplálkozást illeti, egyes diéták is hatékonynak bizonyulhatnak a kognitív hanyatlás kockázatának csökkentésére Ilyen pl. a mediterrán diéta, melynek elnevezése az angol mozaikszó, DASH (Dietary Approaches to Stop Hypertension), azaz étrend a magas vérnyomás csökkentése, illetve kialakulásának megállítása érdekében.
Márpedig a hipertónia a kognitív hanyatlás egyik kockázati tényezője. Ez a diéta a friss zöldséget-gyümölcsöt, különösen a leveles zöldségeket (saláta, spenót..) és a káliumban gazdag piros bogyós gyümölcsöket, olajos magvakat, növényi olajokat kiemelten részesíti előnyben, számos más előírása mellett.
Önismeret - az egyik és a másik, vagy ki tudja hányadik énem
2022. február 01.
Régóta más szemmel tekintek az önismeret tudományára. Divat lett az önismeret, hisz ha nem ismerem meg saját magam, akkor honnét fogom tudni, hogy ki vagyok én valójában, milyen vágyaim, álmaim vannak, és azok valósak e, vagy csak abból az "énemből" származnak, amit meg kellene javítanom?
És valóban meg kell javítani? De akkor ki vagy mi fog megjavítani kit vagy mit? Én javítom meg a hibás énképemet, de ha hibás az énképem, honnét tudom, hogy nem éppen a hibás énkép szólal meg akkor, mikor fejlődni akarok, és még hibásabbat hoz létre? És ki szerint hibás a hibás, és mért éppen ő a hibás?
Ugye hogy most már azt sem tudjuk, mit csinálunk valójában? Kissé összekuszálódtak a szálak, és azt érzem, hogy az önismerettel foglalkozók valahogy így forognak körbe-körbe, mint amikor a kutya a saját farkát kergeti.
Sokat gondolkodtam magam is azon, ki vagyok én, ki vagyok valójában. Az vagyok, aki lelkes, szorgalmas, szeretetteljes, vagy az, aki lusta, néha semmihez nincs kedve, és bizony gyakran elfogja a vágy, hogy jól megmondja a véleményét valakinek?
Valahogy sosem tudtam eldönteni, melyik vagyok valójában, és most már nem is akarom eldönteni, hisz rájöttem: mindkettő én vagyok. Nem lehetek csak ilyen vagy csak olyan. Nem lehetek csak jó vagy csak rossz. Nem akarok mindenkit egyformán szeretni sem, pedig ezt várnák el tőlünk a „Mesterek”. Ha te is így vagy ezzel, ne legyen lelkiismeret furdalásod.
Egyik kedvenc íróm, családállító kolléga,Wilfried Nelles fogalmazott a következőképpen:
„Tudunk változni, de nem tudjuk magunkat megváltoztatni. A megváltozás gondolata énes gondolat, azt az illúziót kelti, hogy tehetünk valamit. Az én „dolgozik magán”, változtatja meg magát – vagyis az én megdolgozza az ént, és közben ugyanaz marad. Ez az úgynevezett változás. Ám ez csupán egy kozmetika, mivel az én lényegét tekintve nem tudja megváltoztatni önmagát.”/ Wilfried Nelles: A gyógyító valóság/
Az elmúlt évek során megtapasztaltam, bizony Wilfried Nelles-nek igaza van. Én, én vagyok. Nem lehetek másféle én. Hogy hogyan lehet mégis változni/változtatni? Úgy, ha szembenézünk azzal, ami van. Akik vagyunk.
Amikor elkezdtem a családállítás tudományával foglalkozni, az első saját állításomon egy világ omlott össze bennem. Csak néztem az előttem zajló történéseket, és nem akartam elhinni, hogy ez az én lelkemben zajlik. Pedig éppen ez történt. Abban a pillanatban úgy éreztem, nem tudok magamról semmit, amit eddig hittem magamról, abból szinte semmi nem igaz. Az csak illúzió, a valóság pedig éppen most, ebben az állításban, itt zajlik az orrom előtt.
Éreztem úgy, hogy nagyon tudok szeretni. Amikor pedig megtapasztaltam milyen a „valódi” szeretet érzése, döbbenten álltam előtte. Éreztem úgy, hogy állandó konfliktusaim vannak valakivel, és nincs köztünk szeretet. Közben, a mélyben nagyon is jelen volt a szeretet, csak az érzésre rárakódtak az évtizedes családi minták, és ezért éreztem szeretetlennek a kapcsolatot.
A pecsételő vérzés hormonális okai
2022. február 01.
Pecsételő vérzéssel a legtöbb nő minimum egyszer biztosan találkozik élete során. Bár a zavar hátterében több ok is húzódhat (ciszta, gyulladás, nem tökéletes peteérés), meglehetősen gyakori, amikor hormonális zavart jelez. Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa a lehetséges okokat és összefüggéseket ismerteti.
A pecsételő vérzés, a barnás folyás hátterében legtöbbször progeszteronhiány áll, így a gyermeket tervező nőknél kiemelt jelentőséggel bír, hogy kezelve legyen a probléma, hiszen hiányában a beágyazódás nehézségekbe ütközik, mert a méhnyálkahártya leválik. Nem hiába nevezik a terhesség hormonjának. A progeszteronhiány jellegzetes tünete a menstruáció előtti pár napos – akár egy hetes – pecsételő vérzés, mely ebben az esetben inkább barnás, mint vöröses színű.
Azt azonban nem árt tudni, hogy az állapot gyakran nem önmagában fordul elő, hanem más betegségekkel karöltve. Éppen ezért, amennyiben progeszteronhiányra gyanakszik, esetleg már be is bizonyosodott, érdemes tovább kutakodni, nincs-e esetleg más probléma is.
Pajzsmirigy alulműködés
A progeszteronhiány gyakran társul pajzsmirigy alulműködéshez, ugyanis a pajzsmirigy és a progeszteron szoros kapcsolatban állnak egymással. Így tehát nem ritka, amikor a két állapot egyszerre áll fenn. A progeszteronhiány, azaz az ösztrogéndominancia ugyanis könnyen rossz irányba befolyásolja a pajzsmirigy hormonokat, mivel az ellensúlyozatlan ösztrogén csökkenti a pajzsmirigy hormonok hatását. A szervezet ezt persze érzékeli, így több TSH-t termel.
Viszont érdemes tudni, hogy nem csak a progeszteronhiány okozhat pajzsmirigyzavart, hanem fordítva is, tehát a pajzsmirigy alulműködése könnyen vezethet progeszteronhiányhoz. Ennek oka, hogy a pajzsmirigy hormonjainak feladata többek között az, hogy segítségék a sejtek progeszteron felvételét. Így ha kevés a pajzsmirigy hormon, mindez akadályokba ütközik és kialakul a progeszteronhiány- mondja Dr. Koppány Viktória endokrinológus.
Inzulinrezisztencia
A pajzsmirigy alulműködés mellett a progeszteronhiány gyakran jár együtt inzulinrezisztenciával (IR) is (sőt, az sem ritka, amikor a három zavar együttesen fordul elő). Inzulinrezisztencia esetében a sejtek “éheznek”, ugyanis a sejt felszínén képződő inzulin-receptorokhoz az inzulin csak gyengén tud kapcsolódni. Ennek oka általában az, hogy maga a receptor jön létre “hibásan”, ami miatt a sejtek rezisztensek lesznek az inzulin hatására, és ami miatt lényegesen több inzulinnak kell jelen lennie a vérben ahhoz, hogy sejtbe a cukor bekerülhessen. Sajnos az IR gyakran jár együtt progeszteronhiánnyal, így a menzeszt megelőző pecsételő vérzés esetén érdemes vérvétellel szűrni a problémát.
Nem bízol meg a társadban? Ez rólad (is) szól!
2022. január 31.
Sok olyan pont van egy kapcsolatban, főleg, miután a rózsaszín felhők eloszlottak, amikor sérülhet a két ember közötti bizalom. Mi ennek a valós oka, ki a hibás a történetben?
Mi adja egy párkapcsolat varázsát az első időkben? Szex, szerelem, rózsaszín felhők, rengeteg jó tulajdonság és mindenféle képesség, amit ráaggatunk a másikra, akár valós, akár nem. És mindezeken kívül van még valami, amit nem szokás ide sorolni, mégis itt van, és számít: a bizalom.
A kapcsolat elején még semmi sem biztos: hogy milyen lesz, mennyit fog tartani, ki viseli majd a kalapot, mit nyújtanak egymásnak a felek, mennyi és milyen kompromisszumra lesz majd szükség, stb. Nem létezik még a “Mi” fogalma, a közös programok rendszeressége és az egyéni programok szabályai.
Mindezeknek a dolgoknak sokszor paradox módon az a következménye, hogy kevesebb az elvárás a másik iránt és talán nagyobb a bizalom. A felek nem birtokolják egymást: egymás szabadidejét, kapcsolatait, terveit, reményeit, álmait. A kapcsolatnak ebben a szakaszában még nincs olyan erős kötelék, aminek az elszakadása elviselhetetlen lenne, ezért kisebb a félelem az elszakadást illetően, tehát kevésbé kapaszkodunk a másikba. Talán ilyenkor még több a tisztelet is a másik dolgai iránt Egyfajta várakozás van ilyenkor, hogy lássuk, milyen a másik személy? Mit nyújt nekem? Mit enged meg magának? Hol vannak a határai?
Ahogy telik az idő, a két fél megismeri, megszokja egymást, lassan létrejön egy rutin és fontossá válhat a felek számára, hogy egymás terveit, tetteit, életét birtokolják, sokszor a másik személyt téve felelőssé a saját boldogságukért. („Ha nélkülem mész el találkozni a barátokkal, nekem az rosszul esik.”, „Boldogtalan vagyok, ha nem jössz haza időben.” stb.) Ha az egyik fél ki akar lépni a kialakult a rutinból, a másik megijed, bizalmatlan lesz és jönnek az elvárások. Például ha addig mindent együtt csináltak és egyszer csak az egyik fél egyedül szervez valamilyen programot, kész is a balhé. Pedig a rutin is lehet végzetes, de a sértett fél nem gondol arra, hogy a változtatás, például egy egyéni program a barátokkal pont megmentené a kapcsolatot.
Ilyenkor a pár egyszer csak azt veszi észre, hogy oda a rózsazsín felhő, oda a tűz, oda a varázs. Maradtak a viták, a szomorú esték, a gyanakvás, a féltékenység és talán a szakítás.
Miért történik mindez? Miért lesz valaki bizonytalan a társában – merül fel a kérdés az érintettekben.
- Az egyik lehetséges válasz az, hogy azért, mert egyszer már vagy akár többször is megégette magát. Lehet, hogy a jelenlegi kapcsolatában volt már kellemetlen tapasztalata, vagy előző kapcsolataiban veszítette el a bizalmát annyira, hogy ez mottószerűen kiterjedt az azt követő kapcsolataira („a férfiakban/nőkben nem lehet megbízni”).
Ebben az esetben nagyon nehéz megnyerni az illető személy bizalmát, az is lehetséges, hogy soha nem fog teljes mértékben megbízni a társában. Mindig gyanakvó lesz, és gyanakvására bizonyítékokat fog keresni. Ez sajnos megviseli a kapcsolatot, akár véget is vethet neki. - A másik lehetséges okot már kereshetjük sokkal mélyebben, ugyanis a másokban való bizalom szoros kapcsolatban van az önbizalommal. Akkor tudunk megbízni egy másik személyben, ha mi magunk is bízunk önmagunkban.
Az a személy, aki nincs megelégedve önmagával, aki nem tartja magát elég jónak, okosnak, szépnek, stb., az félni fog attól, hogy hiányosságai miatt a párja előbb utóbb lelép és tökéletesebb társat keres. Paradox módon ez a félelem sokszor kiváltó oka annak, hogy a társ tényleg el is hagyja őt, mert nem bírja elviselni az örökös önbizalomhiányt. - A mások iránti bizalmatlanság harmadik oka lehet a családi modell, ahol az illető felnőtt. Azokban az esetekben, amikor valaki gyerekként megéli azt, hogy a szülei hazudnak egymásnak vagy megcsalják egymást, végignézi a szenvedésüket, konfliktusaikat, nagy valószínűséggel az 1-es pontnál említett minta jellemzi a párkapcsolatait: „a másikban nem lehet megbízni”.
Ezek tehát a fontosabb okai annak, hogy valaki nehezen vagy egyáltalán nem bízik meg a társában. A bizalmatlanság akár oda is vezethet, hogy az illetőnek csak futó kalandjai lesznek, mert ebben az esetben nem kell tartania a fájdalmas csalódástól. Sőt az is megtörténhet, hogy a bizalmát elveszített személy senkit nem fog közel engedni magához és magányosan tölti az életét.
Mire jó a pszichoterápia?
2022. január 31.
Napjainkban a pszichológiai tárgyú kiadványok, cikkek, média megjelenések sokasága zúdul ránk. És gyakran elveszünk bennük – így nem árt a megbízható tájékoztatás és népszerűsítés. Hiszen lelki problémáink esetén gyakran tanácstalanok vagyunk, nem ismerjük a különféle pszichoterápiák lényegét, így feltétlenül tanácsos tájékozódnunk.
Mindenkinek a neki megfelelőt
Miért és mikor kell konzultálni? Akkor van okunk rá, ha belső szenvedéseinktől nem sikerül egyedül megszabadulnunk. A következő lépés: pszichoterápiát választani. Bizonyos lelki gyógymódok különösen célravezetők specifikus pszichés gyötrelmek esetén. Ilyenek pl. a kognitív és viselkedésterápiák a szorongás, stressz, fóbiák oldására. A pszichoterápia kiválasztása természetesen függ a személyiségünktől, érzésvilágunktól is.
Lehet, hogy a humanisztikus (személyközpontú) megközelítésre van szükségünk, melynek nem célja a múltbeli események feltárása, de célja a jelen történéseinek értelmezése. Vagy bizonyos esetekben javasoltak lehetnek a pszichokorporális terápiák (hipnózis, szofrológia…), melyek összekötik a testet és a lelket. Szeretnénk megvizsgálni, vagy újra átélni gyermekkorunk egyes szakaszait? Pszichoanalitikus, azaz mélylélektani vizsgálati és kezelési módszer látszik megfelelőnek. Egy adalék a határozatlanoknak: a különféle irányzatokon túl egy pszichoterápia sikere nagyban függ a terapeutához való viszonytól.
De nem azért, mert pl. egy barátunk az egekig dicséri a lélekgyógyászát, és mi úgy véljük, hogy az illető szakember biztosan megfelel nekünk is. Az első ülésektől (pszichoterápiás egységektől) kezdve tegyünk fel magunknak idevágó kérdéseket: jól esik nekünk, ahogyan a terapeuta meghallgat minket (pl. empatikusan)? Biztonságban, jól érezzük-e magunkat vele? Az a benyomásunk, hogy törődik velünk, megvigasztal, segít? Ezek megválaszolására bízzunk abban a bizonyos belső hangban, ami megszólal bennünk. És ha a jelenlegi terapeutánál az említett típusú kérdésekre nemleges a válasz, ne bátortalanodjunk el. Hiszen a legtöbbször időbe telik megtalálni a megfelelő lélekgyógyászt.
Milyen eredményei lehetnek a jó pszichoterápiának?
Túljutunk az imposztor szindrómán
Talán azok közé tartozunk, akik úgy gondolják, hogy nem érdemlik meg a sikert, mert az olyan külső tényezőknek köszönhető, mint a szerencse, ügyesség, vagy a kapcsolatok? Akik azt hiszik, hogy a sikerükkel kapcsolatos, feltételezett csalásuk („imposztorságuk”) egy szép napon kiderül, pld.”lepleztem, hogy igazából nem értek hozzá, mégis felvettek”?
Ha így vagyunk vele, akkor érintettek vagyunk az ún. imposztor (szélhámos) szindrómában, mely gyakran veszélyezteti az olyan diplomás nőket, vagy felső vezetőket, akik speciális önbizalomhiányban szenvednek. Ha tehát folytonosan kételkedünk saját képességeinkben, és emiatt szorongástól, sokszor szégyenérzettől szenvedünk, forduljunk pszichoterapeutához.
A kezelés során a szakember a tények, a valóság világába vezet minket, előmozdítja önmegerősítésünket. Pl. azt gondoljuk, hogy a munkahelyi értekezletek során rendszeresen nullát produkálunk? A terapeuta meg fogja kérdezni tőlünk, hogy milyen bizonyítékát tudjuk adni ennek a vélelmünknek, és abból levezeti valószínű tévedéseinket hozzáértésünk, sikerességünk tekintetében.
Talpra állunk egy megpróbáltatás után
Válás, súlyos betegség, munkahely elvesztése… Az élet különféle, lesújtó eseményei próbára teszik ellenálló képességünket, illetve azt, hogy mennyire vagyunk képesek talpra állni. Mint mindenben, e téren is eltérőek vagyunk. Annál is inkább, mert sokunknál a jelenlegi szenvedéshez hozzáadódik egy abból fakadó, a múltból felidézett másik gyötrelem. Pld. egy válás emlékezetünkbe idézheti az elhagyatottság érzését gyermekkorban (amikor pl. a szülők nem eleget foglalkoztak velünk). A pszichoterápia, összekötve a jelent a múlttal és begyógyítva az utóbbi sebeit, lehetővé teszi a távolságtartást a mostani fájdalmas eseménytől. Identitást megerősítő szerepet tölt be, és segít túljutni a múlt fájdalmain is, anélkül, hogy gyökértelenné válnánk.
A tökéletes este 5 titka - bevezetés a harmónia rejtelmeibe
2022. január 30.
Egy tökéletes, intim és romantikus este azt gondoljuk, teljes lehet egy finom vacsorával, vagy mécsesek, gyertyák meggyújtásával, esetleg egy szexi fehérnemű bevetésével, amely felvillanyozza kedvesünket. A harmónia azonban az érzékek doppingolásánál jóval több. Speciális megoldások békés percekre.
A harmóniát általában egy-egy nagyobb élvezetben, örömforrásban mérjük, majd elmúlik a nap, a békés este, és emlékeinkben csak egy félsiker marad a helyén. Fontos, hogy harmonikus perceket alakítsunk ki, mert anélkül, az élvezet nem lehet teljes. Mit jelent ez a harmónia? Természetesen az öt érzéktárgy, melyet érzékszerveink segítségével érzékelünk, teljes egyensúlyát, igényes egymáshoz kapcsolását.
1. Illat
Az illatok tárháza a tisztaságnál kezdődik el, a kellemetlenségek, a bűzök és szagok eltávolításával, így a szellőztetés, a friss és oxigéndús levegő, ha hiszed, ha nem még egy kis ágyhancúrhoz is szükséges, mert anélkül bizony elalszol. Ezután következik a kellemes illatok létrehozása. A pikáns és szúrós illatok egy gyors együttlétet eredményeznek, a romantikus hangulathoz inkább lágyabb, de nem túl édes illatárnyalatok illenek. A túl édes, gejl szagok pedig, baráti érzelmeket váltanak ki. Ha az illatáradatot túlzásba viszed, akkor az bűzzé válik.
2. Szín
A színekről sokat hallhatunk mennyire fontosak. A piros, vörös, a fekete és a rózsaszín egyértelműen fokozzák a szenvedélyt, de minden színnel kiválthatunk romantikát. Fontos, hogy ne legyen egyhangú a berendezés. Se túl fakó, se túl élénk. A szürke szín dominanciáját a legnehezebb kezelni egy hangulatos estéhez. Ha otthonod nagyobb részt szürke, akkor élénkvörös, bordó, narancs és rózsaszín keverésével dobd fel. Fehér virágszirmok, színes selymek kellenek. A csak hideg színek nem tudnak neked ebben kellőképp segíteni. A ruházatod mellett hangulatod is kivált egy színt az aurádban, ezért érdemes vidám hangulatba kerülnöd egy tökéletes estéhez.
3. Íz
Az ízek nagyon fontosak, nem csupán a főételek, hanem a falatnyi kis nassolnivalók. Pl. egy csokoládé íze lehet fenomenális, de lehet rossz is, attól függően, minőségi termék-e, és nem mindegy, milyen ízt viszünk be otthonunkba. De ide tartozik pl. a bőröd íze is, ami higiéniától és a bevitt ételektől függ. Ha sötétben való romantikára gondolsz, fontosabb, hogy ajkaid mondjuk eperízűre legyenek zsírozva, mint az, hogy rossz ízűre, de vérvörösre legyenek festve. A legjobb, ha természetes ízekkel kápráztatjuk el a kedvest. A rossz, zsíros és könnyen romló ételek bevitele rosszabb ízt ad bőrödnek.
4. Hang
Egy romantikus estén elsősorban a zenével azonosítjuk, noha nagyon sok apró, érzéki és finom hang létezik, a gyertya sercegésétől kezdve, a tűz pattogásán át, a csobogó szaladó hangjáig. Ide tartozik az is, hogy megfelelő hangtónusban beszéljünk érthetően, de nem túl élesen hangosan vagy sipákolva.
Brilliáns prezentációkkal zárult a 21 nő MentorProgramja
2022. január 30.
A 21 Nő alapítványa idén indította el MentorProgramját középiskolás diákok számára. A programra 129 diák jelentkezett az ország 38 városából, közülük kerültek ki azok a szerencsés diákok, akik az ország legkiválóbb egészségügyi szakembereitől kaptak személyes mentorálást.
A „21-ek”, a 21 Nő az egészségügyért alapítvány tagjai a hazai egészségügy és tudományos élet ismert és elismert szereplői. 2021-ben kezdődő programjukban a mentorok 1-1 középiskolás diáknak nyújtottak személyre szabott tehetséggondozást. A mentorok célja az volt, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalokat megismertessék a saját szakterületükkel, és bátorítsák őket, hogy merjenek nagyot álmodni, hiszen a tudásnak, az ismeretszerzésnek nincs határa.
A MentorProgram2021 diákjai a mentorokkal való személyes találkozáson túl számos közös eseményen kaptak életre szóló élményt és tapasztalatot a kutatás, a természettudományok, a gyógyszergyártás, az egészségügy és a kommunikáció működéséről.
Meglátogatták a Magyar Tudományos Akadémiát, a Semmelweis Egyetem laboratóriumait, a Szegedi Egyetemet, a Béres Gyógyszergyárat, ahol személyesen Béres Klára kalauzolta őket, lehetőségük volt interjút készíteni a Prima Primissima díjas Kondorosi Évával és Lovász Lászlóval, találkozhattak Karikó Katalinnal (online), a Nobel-díjas Peter Dohertyvel, beszélgethettek Jakab Zsuzsannával, a WHO igazgató helyettesével, Peták István és Schwab Richárd kutató orvosokkal, két diák előadást tartott a kórházi gyógyszerészek rangos konferenciáján, de hallhattak a hamis áruk és információk felismeréséről, valamint a pályaválasztásról is.
Az online tartott záróeseményén az alapítványt létrehozó Hungaropharma nevében dr. Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója, majd Prof. Dr. Antal István, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja és Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke köszöntötte a diákokat, a mentorokat és a pedagógusokat, akik nap mint nap segítik a fiatalokat.
A legveszélyesebb alvási probléma, ami a rák kockázatát is növeli
2022. január 29.
Egyre több életmódtanácsadó és szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy a környezetünkben elszaporodó, sugárzást és fényt kibocsátó készülékek, mint például a televíziók, laptopok, iPad-ek, e-book olvasók, mobiltelefonok azt a tévképzetet keltik az agyban, hogy nappal van. Éjszaka a szervezetünket érő hullámok megzavarják az alvási mintánkat és nemcsak tartós álmatlansághoz, hanem számos más komoly egészségügyi problémához vezethetnek. 6 tipp az egészséges alváshoz és a rizikófaktorok csökkentéséhez.
Bár ez a probléma gyakorlatilag azóta létezik, mióta Edison feltalálta a villanykörtét, napjainkban jelent igazán komoly fenyegetést a szervezetünkre a laptopok, iPad-ek, e-book olvasók tömeges elterjedésével. Az iPad képernyője – főleg ha éjszaka használjuk - például azért különösen veszélyes, mert viszonylag kis távolságról sugározza a fényét a szemünkbe. Ez még annál is komolyabb terhelést jelent, mint a hálószobában elhelyezett tévé, amitől régóta óva intenek az alváskutatók.
A cirkadián ritmus, ami minden életfunkciónkra hatással van
A szervezetünknek ugyanúgy megvan a maga saját ritmusa, mint az évszakok, az éjszaka és a nappal vagy az árapály váltakozásának a természetben. Ez a 24 órát felölelő cirkadián ritmus, amely nemcsak az alvás-ébrenlét ciklusait szabályozza, hanem ezen keresztül befolyásolja a hangulatunkat, a különböző életfunkcióinkat, a testsúlyunkat és számos betegség kialakulására is hatással van. Az ember természetes ritmusa eredendően illeszkedik a természet körforgásába, ez az oka annak, hogy amikor ezzel összhangban vagyunk, magunktól felébredünk napkeltekor és napnyugtakor bújunk ágyba.
Modern, felgyorsult életvitelünk azonban számos ponton megzavarja ezt a kifinomult szabályozást, különféle mesterséges eszközökkel természetellenesen hosszúra nyújtva a nappali órákat.
A sugárzó, világító kütyük megzavarják az agyműködést
Elhitetik ugyanis az agyunkkal, hogy még mindig aktívnak kell lennünk, holott már rég lement a nap. A mesterséges fény megbontja az alvás-ébrenlét természetes ritmusát és az enyhébb álmatlanságot elmélyítheti. Ennek az az oka, hogy a szemben lévő fényreceptorok ingerlése azt az üzenetet továbbítja az agyba, hogy maradjunk éberek. A tobozmirigy ilyenkor felfüggeszi az alváskor termelődő melatonin hormon elválasztását. Ez a hormon egyúttal hatékony rákmegelőző, antioxidáns hatású vegyület is.
Az agyunk normál állapotban este 9-10 óra körül kezdi el a melatonin termelését, ettől leszünk álmosak. A hormon meghatározott időben történő, rendszeres termelődése segít szabályozni az alvási ciklust, amikor azonban rendszeresen megbontjuk ezt a ciklust, és nem engedve az álmosságnak, jóval később fekszünk le, az az alvási mintánkat is károsítja.
A problémát pedig tovább fokozzák a ma már rendkívüli választékban kapható elektronikus készülékek, amelyek a nappali órákban szokásos természetes fényhez rendkívül hasonló kék fényt bocsátanak ki. Erre a fényre a szemünk különösen érzékenyen reagál, így a melatonintermelődés könnyedén megszakadhat, főleg, ha az esti órákban használjuk ezeket.
A CNN a témával kapcsolatban közölte egy J. D. Moyer nevű oaklandi férfi személyes kísérletét is, amely jól példázza a cirkadián ritmus működését. Moyer azt próbálta bizonyítani, hogy az éjszakai fényterhelés megváltoztatja az alvási ciklusunkat. Kísérletében egy hónapon keresztül minden nap, pontban naplementekor lekapcsolt minden lámpát és áramtalanított minden kütyüt a lakásban, a laptopjától egészen a hűtő rejtett világításáig bezárólag.
Korábban rendszerint éjfélkor ment aludni, a kísérlet ideje alatt viszont már este 9-kor álomba zuhant, viszont korán reggel nagyon energikusan ébredt, amit még a barátai is észrevettek. „Ez alatt az egy hónap alatt többször is előfordult, hogy váratlanul boldognak éreztem magam, bár látszólag nem volt rá semmi okom. Általában beérjük 6-7 óra alvással is, de 8 vagy 9 órát aludni – az már egy más tudatállapot.” – számolt be Moyer a személyes élményeiről.
Pörgesd fel az agyadat - a 15 legjobb módszer
2022. január 29.
Felpörgetnéd az agyadat, turbóznád a memóriádat, fejlesztenéd a kreativitásodat? Energikusabb, éberebb szeretnél lenni, pengeéles gondolatokkal? 15 bevált módszer az agyműködés fokozására.
1. Mozgasd meg magad!
A testünkben keringő vér és oxigén több mint 20 %-a közvetlenül az agyba jut. A mozgás, különösen a kardióedzés remekül stimulálja ezt a folyamatot. Ha nem annyira vagy híve az izzasztó sportoknak és a megerőltető mozgásnak, válaszd a jógát! Jónéhány ászana, például az egyszerű gyertyaállás révén is sokkal több vér áramlik az agyba.
2. Hidratálj!
Ha szükséged van egy kis energialöketre, ne dobj be automatikusan egy kávét – próbálkozz egyszerű vízzel! A kávéban és a kólában található koffein rövid távon éberebbé tesz, de hosszú távon erőteljesebben érvényesül majd a fáradtságérzés, mivel a kávé dehidratálja az izmokat és összehúzza a véredényeket. Ha azonban naponta elegendő mennyiségű vizet iszunk (1,5 -2 liter), a szervezetünk minden életfolyamatot megfelelően tud kivitelezni, köztük természetesen a kifinomult agyi működéseket is.
3. Stimuláld az érzékszerveidet!
Ez ösztönző hatással van az agyműködésre is. Például ha elhelyezel az irodában egy-két figyelemfelkeltő dekorációt, vagy időnként átváltasz valamilyen különlegesebb betűszínre a szövegszerkesztődben, plusz inspirációt adhatsz az agyadnak. A citrom, a menta és a ciprus aromaolajok párologtatása is ösztönzőleg hat az agytekervényekre.
4. Összpontosíts örömteli gondolatokra!
Az agyunk, különös tekintettel a memóriánkra, nem igazán szereti a stresszt. Ha feszült, fáradt vagy boldogtalan vagy, az agyad sem működik a maximális sebességen. Találj módot a stressz megfelelő kezelésére, átalakítására, akár a munkád, akár a magánéleted terén küzdesz épp kihívásokkal.
5. Játssz!
Elbutulásban szenvedő alanyokkal végzett kísérletekkel is sikerült igazolni, hogy a szójátékok és kirakók növelik, sőt, képesek helyreállítani is a kognitív agyi funkciókat.
6. Nézz igényes műsorokat!
A témában végzett kutatások szerint passzívan bambulni a képernyőt egyáltalán nem hat ösztönzőleg a produktivitásunkra és agyi funkcióinkra. A Legyen Ön is milliomos-típusú kvízműsorok viszont nagyon is hatékonynak bizonyultak e tekintetben: számos új információt észrevétlenül felszív az agyunk közben. Az ehhez hasonló podcastek, vagy youtube csatornák (Tanulom magam péládul ilyen) nagyon hasznosak és követésre méltók!
7. Szörfölj a neten!
A legfrissebb amerikai tanulmányok szerint a világhálón való keresgélés, böngészés az agy döntéshozásért és komplex gondolkodásért felelős részét stimulálja – így egy egyszerű guglizás is valószínűleg elősegíti az agy finom ideghálózatának gyarapodását.
Korszerű agyi pacemakert ültettek be egy Parkinson-kórban szenvedő betegnek
2022. január 28.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idegsebészeti klinikáján a világon elsők között ültettek be Parkinson-kórban szenvedő betegbe célzott mély agyi stimulációt lehetővé tevő korszerű elektródát – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.
A mély agyi stimuláció során egy apró, pacemakerszerű eszközt, neurostimulátort ültetnek a mellkas bőre alá, hogy az vékony elektródákon keresztül jeleket küldjön az agy betegségért felelős területére.
A beavatkozás a már gyógyszeres kezelésre kevéssé vagy egyáltalán nem reagáló, előrehaladott állapotú Parkinson-kóros betegek állapotának jelentős javítását szolgálja. A terápia éppen akkor segíthet a betegeknek, amikor még a legapróbb feladatok is kihívást jelentenek számukra.
A 75 éves páciensnek beültetett elektróda jelenleg az egyetlen, amely a célzott stimuláció – a korábbi, általános helyett az agyi mag irányított, pontos ingerlése – mellett kompatibilis egy az agyi aktivitást is mérő megoldással, és amely a jövőben lehetővé fogja tenni, hogy a stimulációt a beteg egyéni igényeinek megfelelően, akár automatikusan állítsa a rendszer. Így nem az orvosnak kell minden alkalommal változtatnia a beállított stimulációkon, hanem a rendszer, érzékelve az agyi aktivitásokat, a megfelelő mértékben emeli vagy csökkenti a stimulációs paramétereket.
Az eljárásnak köszönhetően sokkal nagyobb hatásfokkal csökkenthetők a súlyos állapotú betegekre jellemző akaratlan, intenzív remegések, súlyos lemerevedések és egyéb tünetek. Emellett ez a mély agyi stimulációs rendszer kompatibilis a jobb minőségű felvételeik miatt a klinikai gyakorlatban egyre inkább elterjedt 3 tesla erősségű mágneses teret létrehozó MRI-készülékekkel.
A beültetett eszköz a tényleges idegingerlés mellett az agyi elektromos tevékenységet is képes regisztrálni. Így a kontrollra érkező páciensnél látható, hogy a rendellenesen túlműködő agyi terület aktivitása milyen mértékű volt, mikor jelentkeztek nála túlmozgások vagy elesések, és az egyensúlyi állapot elérése érdekében ehhez tudják igazítani a beteg stimulációs beállításait, és az aktuális gyógyszerelését.
A mély agyi stimulációs terápia már számos embernek segített abban, hogy folytassa munkáját, gondoskodjon családjáról, visszatérjen kedvenc tevékenységéhez – áll a közleményben.
