Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Emberéletekkel játszanak a vírustagadók

2020. november 13.

Fotó: pixabay.com

Emberéletekkel játszanak a vírustagadók, akiknek a veszélyt lekicsinylő véleménye a közösségi médiában és internetes portálokon terjed – mondta Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatornán.

A vírustagadó bejegyezések egyetlen ellenszere, hogy saját magunkat és a környezetünket is kritikus gondolkodásra neveljük.

A jól csomagolt tévhitek nagyon könnyen terjednek a közösségi médiában, ezért is kell tudatosan olvasni a híreket. A közösségi média 15 éve megjelent, de a magyarországi iskolákban csak mostanában kezdtek információkezelést tanítani.

A hírek esetén árulkodó lehet a forrás, de minden esetben kell az állítások mögötti tartalmak hitelességét is vizsgálni – hívta fel a figyelmet.

Azoknak, akik tudatosan figyelik a híreket hihetetlennek tűnik, de a digitalizált világ virtuális társadalmában élő, a mindennapoktól elszakadt felhasználóknak még a járvánnyal járó halálozásokról szóló hírek sem tűnnek valódiaknak – magyarázta a médiakutató.



Ezek a tünetek utalhatnak bőrrák megelőző állapotra

2020. november 13.

Fotó: gettyimages.com

A „rákmegelőző állapot” kifejezést meglehetősen ijesztő, ám „csupán” annyit jelent, hogy a bőr erősen károsodott a napsugárzás vagy a szoláriumozás miatt. Dr. Rózsa Annamária, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza szerint ebben a fázisban még sokat lehet tenni a bőrrák megelőzéséért, de ehhez szükséges a rendszeres bőrgyógyászati szűrés.

Ezt kell tudni a rákmegelőző állapotról

Amikor egy bőrgyógyász aktinikus keratózist (napfény okozta, elszarusodással járó bőrelváltozást) diagnosztizál, tulajdonképpen rákmegelőző állapotot nevesít, amelynek számos tünete lehet. Íme, a leggyakoribbak:
– érdes felületű, rózsaszín, vöröses, sárgás folt vagy kinövés, amely fájdalmassá válhat, ha dörzsölik,
– alig észrevehető, érdes tapintású folt, amely egyes esetekben ég vagy viszket,
– folyamatos szárazság érzet az ajkakon,
– időnként eltűnő, majd napfény hatására kiújuló bőrelváltozás.

A bőrrák sokszor megelőzhető

A rákmegelőző állapotból szakszerű kezeléssel jó eséllyel nem lesz bőrrák, bár egyelőre nincs olyan módszer, amellyel teljes bizonyossággal megmondható, melyik rákmegelőző állapotból fejlődik ki bőrrák és melyikből nem. Éppen ezért minden gyanús jellel orvoshoz kell fordulni, és szükség esetén meg kell kezdeni a megelőző kezelést. Egyes rákmegelőző állapotok olyan kellemetlen tüneteket okoznak, mint a viszketés, a bőrérzékenység, vagy a vérzés. Időben elkezdett, hatékony bőrgyógyászati kezeléssel ezektől is mentesülni lehet.

– A rákmegelőző állapot kezelése az esetek egy részében csak egyszeri alkalom, későbbi kontrollal. Más esetekben ennél több alkalomra és kombinált kezelésekre is szükség lehet – hangsúlyozza dr. Rózsa Annamária, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza. – Főként a sugárzástól erősen károsodott bőrnél fordul elő, hogy több aktinikus keratózis is felfedezhető a bőrön. Ez még akkor is előfordulhat, ha esetleg nem látható gyanús folt vagy kinövés, csupán a bőrgyógyász azonosíthatja be a jelenséget. Más esetekben akár úgy is érezheti a páciens, mintha dörzspapír felületű lenne a bőre. De akár látható a rákmegelőző állapot, akár nem, a bőrgyógyász többféle kezelést is javasolhat, a fagyasztástól a kémiai hámlasztáson át a photodinámiás vagy lézeres eljárásig. Minden kezelés legfőbb célja, hogy kivédje a valódi bőrrák kialakulását



Medencéről kötélpályára váltott az olimpiai bajnok vízilabdázó

2020. november 12.

Kiss Gergely beteg gyerekeknek ad bátorságot


A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó figyelme a Bátor Tábor kedvéért terelődött a magasba. Az alapítvány Lépd meg! – égig érő bátorság kampányának nagyköveteként támogatja a súlyosan beteg gyerekeknek sok éve erőt és önbizalmat adó Bátorkodópálya újjáépítését. 


Boldog integetés a mászófal tetejéről, még egy bátor lépés a kötélpályán, diadalkiáltás a 9 méter magas óriáshintán. A Bátorkodópálya a hatvani tábor szíve-lelke, ahol a beteg gyerekek és családjaik a magasság mellett a félelmeiket is legyőzhetik.
 

Kiss Gergely előtt nem csak a sikerek, de az erőn túli kitartás és a még egy lépéssel tovább lendítő akarat ereje sem ismeretlenek. „Élsportolóként jól tudom, milyen küzdeni és megmérettetni magam. Küzdelemről szólnak a súlyosan beteg gyerekek mindennapjai is, de ők az egészségükért vállalnak emberfeletti harcot. Itt van ez a fantasztikus hely, a Bátor Tábor, ahol a sorstársaikkal együtt élvezhetik, hogy újra önfeledt gyerekek lehetnek. Édesapaként kötelességemnek érzem, hogy odafigyeljek ezekre a hősökre és én is hozzátegyek még egy lépést az új Bátorkodópálya felépítéséhez. Nagyon szeretném, ha az adománygyűjtő kampány során közösen elérnénk, hogy a táborban újra égig érjen a bátorság.”



Bencze Ilona: Szépkorúak

2020. november 12.

Nem azért adtam az írásomnak a fenti címet, mert kedvelem az időskor helyett ezt a jelzőt. Sőt. Kifejezetten nem. Van benne valami finomkodás, kedveskedés, tapintatoskodás, de közben burkolt lesajnálás. Nyilván a „szép kort megélt” mondásból származtatják, és aki kitalálta, nem bántó szándékkal tette, az is valószínű, hogy ő maga „csúnya korú” volt, tehát fiatal.

Egy kedves anekdota jut eszembe, amit Királyhegyi Pálnak, a kiváló humorú írónak tulajdonítanak. Egy fontoskodó fiatalember – talán ő is kedveskedésből – mondta Pali bácsinak: „Azért az időskornak is megvannak a maga szépségei.” Mire ő: „Igazán? Na, egyet mondj!” Akár igaz, akár nem, tapasztalatból fakadó bölcsesség, bár kissé sarkított, szarkasztikus humorú megállapítás. Magam sem gondoltam, hogy egyszer csak bekerülök egy olyan csoportba, akiket veszélyeztetett korú vagy krónikus beteg és hasonló, nem éppen hízelgő jelzőkkel illetnek, mert hirtelen mindenki azzá lett 65 év fölött, aki az életkoránál fogva magas vérnyomással, magasabb vércukorszinttel, vagy „neadjúristen” keringési rendellenességgel stb. diagnosztizálható. Nincs cizellálás, pedig micsoda különbség a 65 vagy a 85.

Annyira naiv azért nem voltam, hogy higgyek az örök fiatalság meséjében, de azt reméltem, hogy tisztes időskort megérve nem kevés eredménnyel, tudással, tapasztalattal a tarsolyomban megbecsült tagja leszek szűkebb és tágabb világomnak kor- és sorstársaimmal együtt. Persze világjárvány nélkül, ami egy soha, de legalábbis száz éve nem látott szituáció. Már egy ideje aggasztja a világot az a tény, hogy az életkor felső határa kitolódott, egyre nagyobb teher lett az idős korosztály számtalan szempontból.

Ezzel a nem éppen humánus szemlélettel már fiatalkoromban is találkoztam, legalábbis én 36 évesen annak gondoltam magamat. Akkor szembesültem először azzal a kijelentéssel, hogy „35 év fölött már nincs nő, csak öregaszszony”. Szerintem akkortájt szökkent szárba igazán nőiességem, erőm és képességeim teljében váratlanul ért, de szerencsére nem küldött padlóra, csak elgondolkodtatott, még akkor is, ha nem általános véleménynek kezeltem, hanem egyesek túldimenzionált fiatalos hevületének.

Ahogy teltek az évek, egyre többször hallottam 50-es hölgyektől, hogy nem találnak munkát, mert túl korosak. Már bolti elárusító vagy ügyintéző is csak huszonéves lehetett az új trend szerint, képzettség, tapasztalat, tudás nélkül akár, de miniszoknyában, sortban, testre cuppantott nadrágokban valóban jobban mutattak, mint az 50-60 évesek, ez tény. És a plázák butikjaiban a „tilos leülni” 8-10-12 órán keresztül elvárásnak is jobban megfeleltek, nyelveket beszéltek, az is vitathatatlan. De ennyi.



A szoptatás hosszú távú hatásai

2020. november 11.

A szoptatás az anya és a gyermek egészségére is fejthet ki jótékony hatást. A szoptatás védő hatásait illetően a tanulmányok több területet vesznek górcső alá.

Fotó: 123rf.com• a gyulladások és fertőzések hatása: az emberi anyatejben található bioaktív anyagok, immunanyagok védelmet nyújtanak, elősegítik az immunrendszer fejlődését, megkönnyítik az immuntolerancia és a megfelelő gyulladásos válasz kialakulását. A szoptatás jelentősen csökkenti a hasmenéses vagy alsó légúti fertőzések miatti kórházi felvétel kockázatát, de a hatás fokozatosan csökken a szoptatás abbahagyása után.

allergia: vitatott a szoptatás és az allergiás betegségek kockázata közt fennálló kapcsolat kérdése. Nincs elég adat ahhoz, hogy az ételallergiák kivédésére nézve végleges következtetést lehetne levonni.

kognitív fejlődés: egy áttekintő tanulmány szerint a szoptatás és a későbbi életkor IQ-ja között pozitív korreláció van. Érdekes tény, hogy a 6-12 hónapos koruk között a „csecsemőtáplálási irányelvek” szerint táplált gyermeknél, akik több gyümölcsöt, főzeléket és otthon készült ételt fogyasztottak, a teljes és a verbális IQ-t magasabbnak, valamint az emlékezőképességet jobbnak találták.

túlsúlyosság és elhízás: bizonyos szakmai állásfoglalás szerint a felnőttkorban bekövetkező túlsúlyosság kockázata a csecsemőkorban kapott szoptatás tartamának minden további hónappal való megnyúlásával 4-4%-kal csökkenthető. Azonban óvatos értelmezésre van szükség ebben az esetben is, a figyelembe nem vett, az eredményt befolyásoló zavaró körülmények fennállásának lehetősége miatt.

hyperlipidaemia és 2-es típusú diabetes mellitus: a női tejnek magas a koleszterintartalma, ami a májban termelődő egyik anyagot lefelé szabályozza és csökkenti a koleszterin szintézist, azonban a szoptatásnak hosszú távú programozó hatása nincs a vérlipidekre. A 2-es típusú diabetes mellitus valószínűleg már a korai életkorban programozódik, az egyének korától függően más-más a hatás. A védő hatás különösen serdülő korban nyilvánvaló



Bővül az okosélelmiszerek kínálata

2020. november 11.

Fotó: pixabay.com

Új sütőüzemet alakít ki debreceni központi telephelyén a Hajdúsági Sütödék Zrt. az okosélelmiszerek fagyasztott verzióinak gyártására – közölte a cégcsoport vezérigazgatója.

A Smart Food élelmiszer- és egészség-koncepció a koronavírus-járvány időszakban különösen felértékelődik. A koncepció 2018-ban bekerült a 100 legérdekesebb magyarországi innováció közé, 2019-ben pedig Magyar Innovációs Nagydíjon a 40 legelismertebb innováció közé választotta be a szakmai zsűri – jelezte Szakács Tamás vezérigazgató.

A szakember emlékeztetett rá, hogy az okos élelmiszereket hosszú ideig tartó kutatási, fejlesztési és innovációs program keretében a debreceni központú Hajdúsági Sütödék-csoport cégei fejlesztették ki.

Mára négy önálló sütőipari brand született, amelyek különböző kedvező élettani hatásokkal bírnak. “Olyan új funkciókkal ruházunk fel alapvető élelmiszereket, amelyek tudományosan igazoltan hatékonyan és biztonságosan támogatják az egészséget, sőt – egyes termékek esetében – betegségek kialakulásának a kockázatát is csökkentik” – magyarázta.

Egyelőre csak a csomagolt cipó-verziók vannak piacon, hamarosan megjelennek majd az első, úgynevezett “helyben sütött” verziói ezeknek a termékeknek kenyér, zsemle, szendvicsalap és egyéb formátumokban.



Magyarországon a tizenötödik legjobb gyereknek lenni

2020. november 10.

Fotó: pixabay.com

Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) jelentése alapján Magyarország a tizenötödik helyen áll a 41 európai uniós és OECD-országot a gyermekek mentális és fizikai egészsége, tudományos ismeretei és szociális készségei szerint rangsoroló listán.

Az UNICEF Magyarország közleménye szerint a jelentés – országos és nemzetközi felmérések adatai alapján – azt mutatja be, hogy milyen tényezők befolyásolják a gyerekek jóllétét a magas jövedelmű országokban.

Magyarország a gyerekek készségei alapján a 13., a gyerekek mentális egészsége alapján a 15., a fizikai egészségük szerint a 21. helyen végzett. A térségből Magyarországot csak Szlovénia (9. hely) és Horvátország (11. hely) előzte meg.

A jelentés szerint a magas jövedelmű országokban öngyilkosság, boldogtalanság, elhízás és alacsony tudományos, valamint társas készségek jellemzik a gyermekkort. Hollandiában, Dániában és Norvégiában a legjobb gyereknek lenni az EU és az OECD országai közül, míg a rangsort Chile, Bulgária és az Egyesült Államok zárja.



Az álmok valóra válnak

2020. november 10.

Gyermekkoromban volt egy nagy álmom, egy pici boltocska: tele rengeteg különleges lekvárral, ínyenc édességekkel, aprócska ajtóval, hatalmas felirattal: ÍZ-LIK. A lekvár bolt mellett sokszor gondoltam, belőlem igazán jó bölcsis néni válna, végül matematika – fizika szakos tanár lettem. Álmomban is volt egy gyönyörű kislányom, kisfiam, akik soha nem voltak betegek. Álmomban nem tudtam, hogy mi az a gluténérzékenység, tejfehérje allergia, glutén és tejmentes diéta….

Sára lányom születése sem volt eseménytelen, a pici hölgynek rettenetesen sietős dolga volt a kinti világban, 12 héttel hamarabb született, mint vártuk. A táplálása baba korában nem volt egyszerű, de ma már látom, hogy sok korababa pont ugyanazonon a nehézségeken megy keresztül, amiket mi is végig jártunk. Emlékszem, 8 hónapos volt, mikor egy doktornéni javaslatára elkezdtük bevezetni a glutént, ha esetleg problémát okozna neki, derüljön ki minél hamarabb. Mi csak néztünk egymásra a férjemmel, nálunk ilyen gond biztos, hogy nem lesz, hiszen a családban nincs gluténérzékeny. Sára viszont örömmel fogadta az előírt glutén adagot és fogatlan szájacskájával naponta majszolta jóízűen a kiflicsücsköt. Pár évvel később nekem lett gyanús a lányom: már elmúlt 5 éves, de még nem nőtte ki a kruppot.

A krupp mellé jött az asztma, növésben elmaradt a kortársaitól, naponta többször volt hasmenése, ha valaki tüsszentett a városban, ő lázas lett, nem volt olyan betegség, amit ne kapott volna el. Ráadásul igen furcsa szokásai voltak, mi ezeket csak mizériáknak hívtuk. Folyékony szappannal tilos volt kezet mosni, mert csúszós maradt, a cipő tépőzárnak kötelezően ugyan addig kellett érni mindkét oldalon, a nadrágok két madzagja is mindenképpen egyforma hosszú kellett, hogy legyen, és persze az sem volt mindegy, hogy mit vett fel. Hát álmomban soha nem gondoltam, hogy nekem egyszer egy ilyen mizériás kislányom lesz.



Áfonya, a legjobb antioxidáns

2020. november 09.

A fekete áfonya Észak-Európából származik, ahol vadon él. A vörös áfonya hegyvidéki faj. Ritkább, mint a fekete áfonya, ezért védett növény.

 

Fotó: pixabay.comAz amerikai vörös áfonya, más néven tőzegáfonya (Cranberry) Észak-Amerika őshonos gyümölcse. Vitaminjai: C- és A-vitamin, ásványianyag-tartalma: kalcium, kálium, magnézium, vas, cink és foszfor.

A vörös áfonya

Elsősorban antocianidineket (96 mg), flavánokat (katechinek) és flavonolokat (kvercetin) tartalmaz. Flavonoidtartalmának köszönhetően érvédő hatású, csökkenti a szívinfarktus kialakulásának veszélyét. A húgyúti fertőzések megelőzésére kiváló, mivel megakadályozza az Escherichia coli baktérium megtelepedését.

Amerikai kutatók megállapították, hogy a vörös áfonya leve gátolja a fogszuvasodást okozó baktériumok megtapadását a fogakon, és a fogínygyulladás ellen is védelmet nyújt. A szervezet ellenálló képességét növeli, s – egyes kutatási eredmények szerint – gátolja az agy öregedésével járó Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulását. Látásjavító gyümölcsnek is nevezik, mert az időskori retinaleválások ellen hat, emellett az ízületek rugalmasságának megőrzésében is segít. A 2. világháború alatt a pilóták rendszeresen fogyasztottak fekete áfonyát az éjszakai látásuk javítása érdekében.

A fekete áfonya
Erős antioxidáns hatást mutat: elősegíti a kollagén bioszintézisét, csökkenti a kapillárisok áteresztőképességét és törékenységét, gyulladáscsökkentő, valamint megakadályozza a vérlemezkék öszszetapadását, javítja a mikrokeringést. Antibakteriális, antiallergén hatása is van.

Áfonyás fogások
A vörös áfonya nyersen önmagában kevéssé élvezhető, de almával, naranccsal, körtével vagy sárgarépával párosítva tompíthatjuk a savait. Készíthetünk belőle turmixot és smoothie-t, lekvárt, áfonyalevet, szörpöt is. Legtöbbször müzlibe, joghurtba, tejberizsbe, zabkásába keverjük az aszalt vörös áfonyát, de paszszol az édesburgonya- és a kelbimbóköret mellé is.

Az Egyesült Államokban különösen hálaadáskor tradicionális fogás a vörös áfonya. Az áfonyaszósz elsősorban a pulykasült hagyományos kiegészítője ezen az ünnepen. Itthon kedveljük a rántott sajt (különösen a camembert) mellé, de a vadhúsokhoz, a libamájhoz, a sült csirkéhez is illik. A svéd húsgolyók mellé áfonyalekvár dukál. Az angolok az ún. „relisht”, vagyis a kandírozott áfonyát kedvelik.



Százezer antigénteszt beszerzését indítja el a fővárosi önkormányzat

2020. november 09.

Intenzív tesztelési kapacitásbővítésbe kezd a fővárosi önkormányzat, százezer antigénteszt beszerzését indítják el napokon belül a koronavírus-járvány megfékezéséért – közölte a főpolgármester szerdán online sajtótájékoztatón.

Karácsony Gergely szerint erre azért van szükség, mert a PCR-tesztek eredményei lassan érkeznek meg, néhány szociális intézményben akár tíz napot is várni kell azokra, és így nem lehet hatékonyan védekezni.

A tesztelés során továbbra is az önkormányzati intézmények lakói és dolgozói a legfontosabbak, de a fővárosi önkormányzat 50 ezer tesztet oszt szét lakosságarányosan a kerületek között, hogy minden, különösen veszélyeztetett ágazatban dolgozónak, így a pedagógusoknak és oktatást segítő más munkavállalóknak is biztosítsák az önkéntes alapú szűrést.

Tudatta, hogy a pedagógusok teszteléséhez adománygyűjtést is indítanak, mert a fővárosi önkormányzat az elmúlt időszakban sok bevételtől esett el, így anyagi helyzete “drámai”. Az adománygyűjtésről a www.koronavirus.budapest.hu honlapon lehet tájékozódni.

Karácsony Gergely a kedden bejelentett kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban úgy vélekedett: az éjszakai kijárási korlátozás hozzájárulhat a járvány terjedésének fékezéséhez, az ingyenes parkolás viszont káoszt fog okozni, növeli a belvárosi forgalmat és tovább rontja a levegő minőségét, ami pedig segíti a járvány terjedését.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...253254255...524
hírek, aktualitások

Elég -e „Majd a sírban pihenni”? – Az alvás világnapja alkalmából

2024. április 22.

Az alvás világnapja alkalmából érdemes lehet átgondolni, hogyan is állunk az alváshoz, és ezzel hogyan járulunk hozzá vagy nehezítjük meg a jóllétünket.

Az alvással, pihenéssel kapcsolatban rögtön a következő magyar szólásmondás jut eszembe. „Majd­ a ­sírban ­pihenek” – ezt a mondatot meghallva mentális egészséggel foglalkozó szakemberként össze szoktam ráncolni a szemöldökömet. Ez a szólás, ill. valójában az e mögött húzódó gondolkodásmód, véleményem szerint, egy olyan, a pihenéssel, alvással való negatív kapcsolatról árulkodik. Megakadályozhat minket abban, hogy megfelelően energetizáltak legyünk ahhoz, hogy igazán jól érezzük magunkat a bőrünkben, és életünkben jelenleg és a jövőben is.

Ezt a mondatot különösen gyakran hallom a 60–65 év feletti korosztály tagjaitól, és ez elgondolkodtat. Elképzelhető, hogy azok a generációk egy olyan korban nőttek fel és dolgoztak, ahol nem volt lehetőség megállni és hátradőlni. Most pedig, amikor már lehetne pihenni a nyugdíjas években, már nagyon nehéz „feltenni a lábat” vagy szundítani egyet, hiszen a fejükben visszhangzik az említett szólás. Ez az akkori közvélekedést tükröző mondat egyszerre sarkall örök tevékenykedésre és bélyegzi meg a pihenést (azaz a „semmittevést”).


Pedig aki az alváson spórol, lehet, hogy rövid távon időt nyer, de hosszú távon időt veszít.


Legalábbis azok, akik az alvást kellemetlen kényszerűségnek tekintik, és így is bánnak vele, azok az életminőségükkel (és akár egészségesen töltött életéveikkel) fizetnek. Az alvás szerepével és előnyeivel (hiányában pedig súlyos és összetett következményeivel) foglalkozó kutatások száma olyan népes és egyre gyarapodó, hogy nehéz röviden összefoglalni. Az biztos, hogy ha ezekkel az eredményekkel mind tisztában lennénk, a legtöbben sürgősen elsőrendűvé tennénk a megfelelő alvási rutin és az alvási higiénia kialakítását.


Az alvás ugyanis egy rövid és hosszú távú befektetés testi, lelki és szellemi egészségünkbe.


A megfelelő mennyiségű és minőségű alvással már


rövid távon is frissebbek és kiegyensúlyozottabbak lehetünk,
hosszú távon pedig immunrendszerünk erősítéséhez, agyi egészségünk fenntartásához és lelki folyamataink „megolajozásához” járulunk hozzá.


Természetesen mindig vannak és lesznek „rövidebb éjszakáink” – az élettel együtt járó néha örömteli (pl. csecsemő a családban), néha fájdalmas dolgok miatt (pl. betegeskedő szerettünk miatti aggodalom). Ez az élet része, és ilyenkor természetesen nem a 8 óra alvás az elsőrendű, hanem a biztonság, a kapcsolódás stb. Sokkal fontosabb a nehéz kivételekre való fókuszálás helyett azon gondolkodnunk, hogy amikor a megszokott módon alakulnak a hétköznapjaink, miképpen állunk az alváshoz. Úgy kezeljük-e, mint azt a szupererőt, mellyel számottevően tehetünk a jelenlegi és a jövőbeli testi, lelki és szellemi egészségünkért?

Jó reggelt!

2024. április 22.

Nincs jó reggel kellemes, pihentető éjszakai alvás nélkül. Azután jöhet a szép nap és a kellemes esti készülődés. A jó alváshoz.

Az alvás olyan fontos része az életünknek, hogy álmosítóan sokat hallunk róla. Az álmosság és az alvatlanság számos betegség oka és előidézője, egyre inkább népbetegség; megelőzésére, kezelésére sokkal több figyelmet kell fordítanunk.

A magyarországi alvásegészségügy nemzetközileg is elismert szakemberei, a munkájuk összefogására alakult szakmai-társadalmi szervezet, a Magyar Alvás Szövetség munkatársai újabb kötetükkel, a 2019-ben kiadott Magyar ­alváskönyv 2., átdolgozott kiadásával erősíteni kívánják a globális trendet: az emberiség egyre rosszabbul alszik, ennek megváltoztatása közös feladat.

A legutóbbi esztendőkben sokat változott a világ: világjárvány és háborúk, az élet-körülmények módosulása kihat az alvásunkra is. Az alvással foglalkozó tudományok új irányainak a kijelölése, eredményeinek a mielőbbi hasznosítása mindennapi teendőnk: az orvosoknak, a gyógyítóknak, a betegeknek és az egészséges embereknek egyaránt.

A magunk részéről üdvözlünk és támogatunk minden törekvést, amely közelebb hoz bennünket az alapvető élettani folyamatok, így a fény, az oxigén, a víz alvásunkra és a mindennapi életünkre gyakorolt hatásainak a megismeréséhez.


Egyre inkább felismerjük, hogy az alvászavarok, miközben számos problémát okozhatnak, valójában rendszerszintű rendellenességek, amelyek többszörösen hátrányos következményekkel járnak.


Felborítják az életritmusunkat, széttördelik a szervezetünk és a lelkünk harmóniáját, kikezdik az egészségünket. Az emberiség egyre kevesebbet és egyre nyugtalanabbul alszik. Elmérgesedett az alváshoz való viszonyunk. A szaktudomány alvásválságról beszél, amely világméretű.


Az amerikai felnőttek 40%-a alváshiányos.
A Nagy-Britanniában végzett felmérések során a megkérdezettek közel egyharmada panaszkodik, hogy a megelőző fél évben éjjelente átlagosan kevesebbet alszik 7 óránál.
A japánok kétharmada hétköznap éjszakánként nem alszik eleget.
Európában a felnőtt lakosság 29,6%-ának vannak alvással kapcsolatos panaszai.
Magyarországon ez a szám megközelítően 40%–a Budapesti Alvásközpont legutóbbi felmérése szerint.



A magyarok tehát rosszabb alvók a kontinens átlagánál.


Ezt személyesen is megtapasztalhatjuk a háziorvosi és az alvás-szakambulanciai rendeléseken, de mindenki érzékelheti a környezetében és saját magán. Az elmúlt negyedszázadban a kommunikációs technológia olyan mértékű fejlődésének vagyunk a részesei és élvezői, amely a kapcsolatteremtés új dimenzióit hozza a mindennapjainkba – a közvetlen környezetünkkel és az egész világgal. Kapcsolattartásra vagyunk beprogramozva: amikor úgy gondoljuk, hogy kikapcsolunk, akkor is az állandóan felfokozott várakozás izgalmi állapotában létezünk, így alvó állapotba kerülni – valljuk be – nem könnyen működik. Hovatovább a fennmaradás, a siker kulcstényezője lesz, hogy ki milyen módon tudja a rendelkezésére álló 24 órát a legeredményesebben hasznosítani. Ez pedig – legalábbis napjainkban – leginkább az ébrenlét meghosszabbításával, az éjszaka rovására lehetséges.

Egyre többen ismerik fel azonban:

Ezért nem szabad halogatni a hallásromlás kivizsgálását!

2024. április 21.



A hallásromlás nem mindig orvosolható hallókészülékkel. Bizonyos elváltozások kapcsán műtétre is szükség lehet ahhoz, hogy a hallásunkat visszanyerjük. Ilyen eset, ha például a fül csontosodási zavara, vagyis otoszklerózis áll a halláscsökkenés hátterében. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy miért nagyon fontos a betegség korai diagnózisa.

Csontosodási zavar a háttérben

A középfülben a három hallócsontocska, a kalapács, az üllő és a kengyel továbbítják a dobhártya rezgéseit a belső fülbe. Otoszklerózis esetén a kengyel elveszti mozgóképességét, ezáltal a rezgéseket nem jutnak el megfelelően a belső fülben található Corti-szerv felé, amely a rezgéseket továbbítja a hallóidegen keresztül az agyba. Ilyen esetben vezetéses halláscsökkenésről beszélünk.

Súlyossági foktól függően a csontosodási zavar elérheti ezt a régiót is, ha pedig már átterjedt a belső fül egyéb területeire, akkor már idegi eredetű halláscsökkenés jelentkezik, melynek kapcsán fülzúgás és szédülés is jelentkezhet. Az otoszklerózis fájdalommal nem jár, de érintheti egyik vagy mindkét fület is.

Kiket veszélyeztet az otoszklerózis?

Az otoszklerózis kialakulásában örökletes tényezők játszanak szerepet, megfigyelhető a családi halmozódás. Emellett feltehetően hormonális okok is állnak a hátterében, mert gyakrabban jelentkezik a pubertás és a várandósság időszakában lévő hölgyeknél. 

Hallásromlás esetén idejében forduljon orvoshoz!

Az otoszklerózist a beteg tünetei, a fül-orr-gégészeti kivizsgálás és az audiológiai vizsgálat eredményei alapján meg lehet diagnosztizálni. Az egyéb, halláscsökkenést okozó betegségek kizárására tympanometriás vizsgálatot is végeznek, ezzel a középfülben lévő levegőnyomást lehet mérni. Így lehet megbizonyosodni például arról is, hogy a halláscsökkenést nem a középfülben lévő folyadék – savós középfülgyulladás – okozza-e. 

A kivizsgálást nem érdemes halogatni, mert a csontosodási zavar magától nem szűnik meg, sőt idővel már a hallás épsége sem visszaállítható.