Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen
2022. január 18.
A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.
Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.
- Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
- Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
- Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.
A külső hőmérséklet befolyásoló lehet, de ez ne általános
Tény, hogy a külső hőmérséklet befolyásolhatja a vérnyomás alakulását. Általában a meleg tágítja az ereket, így a vérnyomás csökkenhet. A hideg inkább az érösszehúzódást váltja ki, emiatt a vérnyomás emelkedhet. Azonban ez nem általános. Van beteg, aki nyáron kevesebb vérnyomáscsökkentőre szorul, mint télen, de ez nem mindenkinél van így.
Akinél ez a jelenség létezik, semmi mást nem kell tenni, mint szakorvoshoz fordulni, és a vérnyomás ellenőrzése mellett a vérnyomáscsökkentő gyógyszer adagját a kívánalomnak megfelelően kell módosítani. Hangsúlyozni kell, hogy a hipertónia nem minden esetben jár tünetekkel, ezért érdemes rendszeresen megmérni, hogy kiderüljön a probléma!
Mandulakő is okozhat rossz szájszagot
2022. január 18.
Kövek több ponton is kialakulhatnak a szervezetben. A vese- és epekő mellett a mandulákban is létrejöhetnek kemény és olykor fájdalmas képződmények. Jelenlétükre a kellemetlen lehelet is felhívhatja a figyelmet.
Torokmandula – az immunrendszer védőbástyája
A szájpad, vagy torokmandula a torok hátsó részén elhelyezkedő, mirigyszerű, szőlőfürtre hasonlító, páros nyirokszerv. Immunrendszerünk őrbástyájaként is szokás emlegetni, hiszen jelentős szerepet játszik a légúti fertőzések megelőzésében és leküzdésében. A mandulákat nyirokszövetek alkotják, benne limfociták találhatók, mely a fehérvérsejtek egyik, a nyirokszervekben felhalmozódó típusa – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Ha kórokozó kerül a szervezetbe, a fehérvérsejtek feladata azok legyőzése. A mandulák tehát egyfajta szűrőként is működnek, amelyen a levegőből a torokba jutó baktériumok és vírusok fennakadhatnak.
Így keletkeznek a mandulakövek
A mandulák felülete egyenetlen, belseje mély járatokkal tagolt. Itt a kórokozók és egyéb anyagok, elhalt sejtek és nyák összegyűlik, majd apró fehér foltok formájában megjelenik a mandulákban. Mandula kövek akkor keletkeznek, ha az összegyűlt anyag megkeményedik, vagy elmeszesedik. Ez rendszerint akkor következik be, ha a betegnél a mandulák krónikus gyulladása alakult ki, vagy visszatérő mandulagyulladástól szenved.
Mikor kell gyanakodnunk?
A mandulakövek eltérő nagyságúak és elhelyezkedésűek lehetnek. Bizonyos esetben csak a röntgen, vagy CT vizsgálat segíthet kimutatni a jelenlétüket, melyre az alábbi tünetek utalhatnak:
- rossz lehelet,
- torokfájás,
- néhány esetben a kövek szabad szemmel is jól láthatóan megjelennek a mandulákon, fehér folt formájában,
- a kő elhelyezkedésétől és nagyságától függően okozhat akár nyelési nehézséget, fájdalmat is,
- duzzadt, megnagyobbodott mandula, esetleg fülbe sugárzó fájdalom is jelentkezhet.
A globális antibiotikum-fogyasztás 46 százalékkal nőtt
2022. január 17.
Két évtized alatt 46 százalékkal nőtt a globális antibiotikum-fogyasztás – derül ki a Lancet Planetary Health című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból.
Az antibiotikum rezisztenciáról folyt globális kutatási (GRAM) program keretében, amely átfogó elemzést ad az emberek teljes antibiotikum-fogyasztásáról világszerte, 204 ország adatait vizsgálták 2000 és 2018 között.
Az antibiotikumok helytelen használata a gyógyszereknek ellenálló fertőzések fontos előidézője, az antibiotikum-fogyasztásól azonban kevés adat áll rendelkezésre – olvasható az Oxfordi Egyetem közleményében.
A kutatók, köztük az egyetem szakemberei új megközelítést alkalmaztak, amely magában foglalt statisztikai modellezési technikákat, továbbá az alacsony és közepes jövedelmű országokban a háztartásokról gyűjtött nagyszabású felméréséket és az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) gyógyszereladási adatait.
A globális antibiotikum-fogyasztás mintázatának megértése segít bennünket abban, hogy számos közegészségügyi kihívásra választ adjunk – közölte Annie Brown, a tanulmány első szerzője.
A tanulmány szerint Észak-Amerikában, Európában és a Közel-Keleten magas az antibiotikum-fogyasztás aránya, a Szaharától délre fekvő térségekben és Délkelet-Ázsia egyes részein nagyon alacsony. Egyes országok között akár tízszeres is lehet az antibiotikum-fogyasztás aránya.
Miközben a globális fogyasztás aránya 46 százalékkal nőtt 2000 és 2018 között, a magas jövedelmű országokban ez az arány viszonylag stabil maradt, a közepes és alacsony jövedelmű országokban azonban 76 százalékkal nőtt ezen időszakban az antibiotikumok használata.
A legnagyobb növekedést – 116 százalék – Dél-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában és a Közel-Keleten – 111 százalék – mutatták ki az adatelemzők.
A széles spektrumú penicillin fogyasztása a magas jövedelmű országokban a legnagyobb arányú és Dél-Ázsiában a legalacsonyabb – olvasható az Oxfordi Egyetem honlapján közzétett közleményben.
Top 10 tipp a téli depresszió ellen
2022. január 17.
A karácsonyi stressz, a szilveszteri mulatságok és az évkezdet után sokakat elkap a téli depresszió. A sötétebb színek, a mozgáshiány és a kevesebb szabadban töltött idő hónapokon át tartó lelki és fizikai fáradtságot is okozhat, ám ennek nem feltétlenül kell így lennie. 10 bevált ötlet a jó hangulatunk megőrzésére.
A téli depresszió is nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy lappangó betegségeink, hajlamaink felerősödjenek, így nem árt áttekinteni, hogy miképp védekezhetünk ez ellen mi magunk. Dr. Ongaro néhány trükkjével a borongós, hideg időben sem érezzük magunkat rosszabbul, mint a verőfényes nyári napsütésben. „Csak tőlünk függ, hogy egy pohár félig üres vagy félig tele” – véli a Quintess nemzetközi orvos-igazgatója, akinek tippjei:
- Menjünk a szabadba minden alkalommal, amikor egy kicsit is süt a nap.
- Legyünk együtt családunkkal és barátainkkal annyit, amennyit csak lehet.
- Kezdjünk el egy meditációs, jóga vagy tai chi tanfolyamot azért, hogy megtanuljunk relaxálni, és csökkenteni tudjuk a stresszt.
- Nevessünk annyit, amennyit csak lehet. Kerüljük a szomorúságot még film vagy könyv formájában is.
- Próbáljuk meg emelni a teljes kiőrlésű gabonákból származó szénhidrátok arányát, mely növeli az agy szerotonin-termelését, így könnyebben stabilizálódik a kedélyállapotunk.
- Hallgassunk zenét a stabil hangulatért, ritmusos zenét válasszunk.
- A tánc remek testmozgás, ami egyben a kedélyállapotra is jó hatással van. Főleg, ha olyan valakivel táncolunk, akit kedvelünk.
- Ha tehetjük, utazzunk el valahova a sötétből és hidegből meleg és napsütötte helyre.
- Ne alkohollal biztosítsuk a jó hangulatot. Ez csak átmenetileg segít, utána rosszabb lesz, nem beszélve arról, hogy az egészségünkre is káros.
- Rendszeresen mozogjunk, mivel ez endorfint termel és boldoggá tesz.
A depressziót semmiképp ne vegyük félvállról. Kérjünk külső segítséget, ha a helyzet komolyra fordul.
Védje magát! – Támad az influenza!
2022. január 16.
Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniátert, a Fül-orr-gégeközpont orvosát arról kérdeztük, hogy a védőoltás mellett milyen praktikákat érdemes bevetni, hogy elkerüljük az influenzát vagy továbbadjuk a fertőzést.
Tényleg használjon zsebkendőt!
Az influenzáról tudjuk, hogy cseppfertőzéssel terjed. Egy tüsszentés alkalmával közel 40 ezer apró nyálcsepp kerül a levegőbe, az influenzát okozó vírusok ezekhez tapadva még órákig lebegnek a levegőben és képesek nagyobb távolságra is eljutni. Ezért nagyon fontos, hogy ha ön vagy a környezetében valaki beteg, tegye a kezét vagy zsebkendőt a szája elé, hogy megakadályozza a kórokozók levegőben való terjedését!
Fordítson elég időt a kézmosásra!
A legkorszerűbb, antibakteriális és illatos kézmosó sem ér semmit, ha elnagyoltan, a kézmosást összecsapva használjuk. Szánjunk rá legalább 20 másodpercet, átdörzsöljük a kezünket és ne feledkezzünk meg az alapos öblítésről sem!
Ne látogassa a beteget!
Sokan akkor sem pihennek, ha már betegek. Ezzel viszont nemcsak a saját gyógyulásukat nehezítik, de a többieket is könnyen megfertőzhetik. Az sem szerencsés, ha túl hamar térünk vissza a munkába, a náthával ellentétben az influenza vírusát nemcsak 3, de akár 5-7 nap múlva is tovább adhatjuk.
Viseljen maszkot!
Megfelelő távolságot tartani jóval nehezebb, ha a velünk egy lakásban élő családtagunk lett beteg. Ilyen esetben csakis a zsebkendő használat, a rendszeres kézmosás, illetve az orrot és a szájat betakaró egészségügyi védőmaszk viselése segíthet meggátolni a kórokozók terjedését.
Tudja, hogy mitől beteg!
A téli időszakban gyakori nátha és az influenza tünetei hasonlóak lehetnek, ám van néhány olyan eltérés, ami alapján mi magunk is el tudjuk dönteni, hogy melyik betegség miatt érezzük rosszul magunkat.
- A magas láz és az erős fejfájás náthában ritkább, és az izomfájdalmak és erős fáradtságérzet is az influenzára jellemző.
- A náthából gyorsabb a felépülés, influenza után a fáradtság és a gyengeség még akár 2-3 hétig is megmaradhat.
- Torokfájás mindkét betegség esetén gyakori tünet,
- az orrdugulás és a tüsszögés azonban a nátha jele.
- Köhögés is mindkét esetben előfordulhat, ám influenza esetén jóval erősebb és elhúzódó lehet.
Aludjon sokat, egyen jókat és mozogjon!
A fenti mondatban tulajdonképpen minden benne van, amit tudnunk kell arról, hogyan csökkenthetjük a téli betegségek kockázatát. Kutatások igazolják, hogy aki keveset – napi 7 óránál kevesebbet – alszik, könnyebben megbetegszik. Igyekezzünk változatosan táplálkozni, és mozogjunk! Ezzel nemcsak az ellenállóképességünket növeljük, hanem az immunrendszer működését gyengítő stressz levezetésének is remek eszköze.
Korábban kell kezdeni az immunerősítést
2022. január 16.
Korábban jelentkeznek a megfázásos betegségek, ezeket a legkönnyebben erős immunrendszerrel kerülhetjük el. Ha már kiskorában hatékonyan óvjuk gyermekünk immunrendszerét, az felnőtt korában is fokozott védelmet nyújt a szervezetének. Az igazán hatékony megelőzés kezdete azonban a magzati kor.
Az idei évben az időjárás nemcsak a nyaralóknak nem kedvezett, de az immunrendszerünknek sem tett jót: az enyhe nyár után korán megérkezett a hideg, csapadékos ősz, vele pedig az első meghűlések, felső légúti megbetegedések.
„Idén meglepően korán, már szeptember elején végigsöpört az első betegséghullám az iskolákban, óvodákban” – mondja Dr. Király Balázs házi gyermekorvos. „A rendelők most is tele vannak felső légúti betegséggel küzdő gyerekekkel.”
A gyerekek szervezetét érdemes minél hamarabb felkészíteni a hideg időre, de a közösségbe kerülés is próba elé állítja az immunrendszerüket.
Az első 1000 nap nagyon fontos
„Életünk első 1000 napja kulcsfontosságú az immunrendszer és a bélflóra kialakulása szempontjából. A bélflóra nélkülözhetetlen az egészség megőrzéséhez, hiszen ez a szervezet egyik fő védvonala, itt szívódnak fel a szervezetünk számára nélkülözhetetlen tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok. A gyermekek immunrendszere 3 éves korukig fejlődik a legintenzívebben, ezért ebben az időszakban rendkívül fontos a C- és D-vitamin, valamint a vas és a kalcium pótlása is.
Ezeket azonban nehéz megfelelő mennyiségben pusztán táplálkozás útján bevinni a gyerekek szervezetébe, ezért érdemes a gyermekek igényei szerint összeállított táplálékkiegészítőket is az étrend részévé tenni. És nemcsak a gyermekeknél, hiszen az első 1000 napba a magzati kor és a szoptatás időszaka is beleszámít, így nagyon fontos, hogy az édesanya is változatosan, egészségesen táplálkozzon!” – mondja az Első 1000 nap program szakembere.
- Az anyatej és a zöldségek-gyümölcsök fontosak
Csecsemőkorban nagyon lényeges az anyatejes táplálás, hiszen az anyatej tele van olyan anyagokkal, amelyek számos fertőzéstől megóvják a kicsit.
Később fontossá válik, hogy a gyerekek minden nap fogyasszanak zöldséget, gyümölcsöt, erre az ősz is kiváló alkalmat nyújt még. Az alma, a szőlő, a körte, a szilva, valamint a sütőtök mind kiváló vitaminforrás.
A C- és D-vitamin jelentősége az immunerősítésben
Ilyenkor ősszel a legfontosabb szervezetünk számára a C-vitamin, ugyanis jelentős szerepet játszik az ellenálló szövetek felépítésében, segít a fertőzéseket is legyőzni. Ma már egyre többet tudunk a D-vitamin jelentőségéről, segíti az immunrendszer egészséges működéséhez is, valamint szerepe van a fertőző betegségek elleni védekezésben. A téli, napfény nélküli hónapokban a D-vitamin pótlás megfelelő minőségű, D-vitamint tartalmazó tápszerrel és gyerekitallal megoldható, melyeket speciálisan a csecsemők és kisgyerekek igényei szerint fejlesztettek ki szakemberek.
Nem mindig szűnik meg magától a szülés utáni pajzsmirigyprobléma
2022. január 15.
A szülés utáni rossz közérzet gyakori probléma, melynek hátterében leggyakrabban a hormonális változások illetve a kimerültség áll. Azonban előfordulhat, hogy szülés utáni pajzsmirigyzavarról van szó. Hogy ez pontosan mit is jelent, miért alakul ki és miként lehet kezelni, azt dr. Koppány Viktóriától, a Budai Endokrinközpont endokrinológusától tudtuk meg.
A várandósság alatt bekövetkező változások
A várandósság alatt számtalan változás megy végbe az anyuka szervezetében. Ilyen többek között a fokozott vérellátás, mely a méh működését támogatja, a megnövekedett progeszteron-és az ösztrogénszint, valamint a medence ízületei és szalagjai meglazulnak és rugalmasabbá válnak. Továbbá a terhesség alatt a kismama immunrendszeres takarékra van téve, relatív immunszuppresszió áll fenn- tehát nem olyan erős az immunrendszer működése, hogy a genetikailag félig idegen magzat ne lökődjön ki a szervezetből. Ám ez a szülés után megszűnik, amikor is el kezd dolgozni az immunrendszer, vagyis a pajzsmirigy autoimmun gyulladása fellángol vagy kialakul.
Szülés utáni pajzsmirigygyulladás
A terhesség utáni pajzsmirigygyulladás – azaz a postpartum thyreoiditis – járhat pajzsmirigy túlműködéssel, de alulműködéssel is, mely a szülést követően alakul ki. Általában túlműködési tünetekkel kezdődik: ekkor szapora szívdobogás, nyugtalanság, álmatlanság, idegesség lép fel. Azonban ez a fázis rövid, utána pedig kevesebb hormon termelődik, és kialakul az alulműködés, ami hízással, aluszékonysággal, fáradtsággal jár – mondja dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
Vannak esetek, mikor a probléma rövid időn belül megszűnik, viszont nem zárható ki a tartós zavar (általában alulműködés) illetve a golyva kialakulása sem. Jellemzője, hogy a pajzsmirigy fájdalommentesen megduzzad, felületén göbök keletkezhetnek amit UH segítségével könnyen megállapítható. Sajnos egyértelmű, erős tünetek nem minden esetben jelzik a probléma meglétét, de a tartós fáradtság és a pajzsmirigyzavar fajtájától függően elhízás/fogyás léphet fel.
További figyelemfelkeltő tünetek:
- hajhullás
- szédülés
- heves szívdobogás
Tudomány a betegek szolgálatában
2022. január 15.
Csúcskategóriás MR-gép érkezett Budapestre, a 3 Tesla-s SIGNA Architect. A gép a jelenleg elérhető legújabb technológia, valamint a GE által fejlesztett szoftvereknek köszönhetően a primer képalkotáson túl, mesterséges intelligencia vezérelte eljárások segítségével elemzi az adatok mélyrétegeit.
A MIND Klinika 2020 őszén kezdte meg működését a fővárosban. Küldetése, hogy egy új tudományterület szűk spektrumában nyújtson magas szintű szolgáltatást, mely egyedülálló nemcsak hazánkban, hanem a közép-kelet európai régióban is.
Ez a tudományterület a bél-agy tengely körüli betegségek és kórállapotok, melyek húsz évvel ezelőtt még ismeretlennek számítottak, de az utolsó nyolc év óriási áttörést hozott ezen a területen. 2013-ban publikálták a humán mikrobiom térképet, mely a velünk élő baktériumok összességét jeleníti meg hét testtájban.
„Ma már tudjuk, hogy a velünk élő baktériumok változásai szoros összefüggést mutatnak emberi betegségekkel. Bizonyított, hogy gyulladásos betegségek gócpontjai helyezkednek el a bélben, valamint számos idegrendszeri betegség kiindulási pontja is a bélben található. Ilyen betegségek a migrén, a stroke, az Alzheimer-, a Parkinson-kór, az időskori memóriazavarok, illetve bizonyos daganatos megbetegedések is” – mondta el Dr. Schwab Richárd belgyógyász, gasztroenterológus.
A MIND Klinika missziója, hogy transzlációs kutatások műhelye legyen
A Klinika küldetése, hogy a csúcstechnológia a klinikum szolgálatába álljon, minél előbb elérhetővé tegye a betegek számára és megtalálja az alkalmazási lehetőségeket a gyógyításban. Jelen pillanatban már több mint tíz nemzetközi céggel van kutatási együttműködésük számos klinikai vizsgálatra, amely folyamatosan bővül.
A közelmúlt nagy eseménye mind a járóbeteg szolgáltatásban, mind pedig kutatási területen, egy csúcskategóriás 3 Teslás, 48 tekercses, General Electric MR gép üzembe helyezése volt, mely ténylegesen egyedülálló tudással bír egész Közép-Kelet Európában. Ez a gép a jelenleg elérhető legújabb technológia, valamint a GE által fejlesztett szoftvereknek köszönhetően a primer képalkotáson túl, mesterséges intelligencia vezérelte eljárások segítségével elemzi az adatok mélyrétegeit. Így képes felhívni a figyelmet szabad szemmel szinte alig látható képletekre, nem helyettesítve, de nagyban segítve ezzel az leletező orvosok munkáját.
Kiemelt jelentősége van a daganatos betegségek kezelésének értékelésében is
A választott terápia kezdetétől számítva akár már két hétre megmondható, hogy a daganatos sejtek életképessége hogyan változott: reagál-e a páciens a kezelésre. Ennek a gyógyításban nagy jelentősége van, hiszen gyorsabban derül ki, ha egy kezelésre a páciens nem reagál, így elkerülhető a felesleges gyógyszer-mellékhatás, és gyorsabb kezelés-váltásra van lehetőség. Fontos, hogy a kezelés megkezdése előtt kell már egy MR vizsgálatot végezni, hiszen a készülék daganatos sejtek életképességének változását tudja nagyobb érzékenységgel kimutatni.
Ekcéma csecsemőkorban
2022. január 14.
Az ekcéma a csecsemő- és kisdedkor leggyakoribb krónikus bőrbetegsége. Gyakorisága 8-15 százalék és ez az arány egyre nő. Dr.Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus segítségével utána jártunk, mi okozhatja a panaszokat és hogyan kezeljük a tüneteket.
Tipikus tünetek
Az ekcéma első jelei már a pár hetes babán is megjelenhetnek, jellemzően azonban az 1-2. életévben, az arcon és fejbőrön jelentkeznek vörös, viszkető foltok, kiütések formájában. Az először nedvedző hólyagocskák pár nap elteltével felszakadva beszáradnak, majd az egész folyamat ismétlődik. A gyermekek és szülők számára talán a legnehezebb, hogy az ekcémás tüneteket rohamszerű viszketési ingerek kísérik, melyek nappal, vagy éjszaka egyaránt jelentkezhetnek.
Kiváltó okok
Csecsemő- és kisgyermekkorban leginkább atópiás ekcémával találkozhatunk, ami azt jelenti, hogy a tünetek kialakulásában nagy szerepet játszik az allergiás hajlam öröklődése. A gyermekkori ekcéma sajnos előre jelezheti a későbbiekben megjelenő allergiás betegséget. Az atópiás, vagyis allergiára hajlamos csecsemőknél 2 éves kor alatt ekcémás bőrtünetek jelentkezhetnek, melyek táplálékallergiával is társulhatnak, majd 2 és 3 év között gyakori a savós középfülgyulladás és végül óvodás-kisiskolás korban megjelennek a légúti allergiára jellemző tünetek: köhögés, szemviszketés és orrfolyás.
Irány az orvos!
A bőrgyógyász többnyire már az első vizsgálat során felismeri a jellegzetes tüneteket, melyek alapján megszületik a diagnózis: ekcéma. A terápia felírása során az orvos minden esetben figyelembe veszi a gyermek életkorát, s ennek megfelelően állítja össze az alkalmazandó szerek listáját. Az ekcéma kezelésében helyi szteroid készítmények –krémek- használhatóak a panaszok jelentkezésekor. Ezeket kisgyermekeknél rövid ideig, higított formában alkalmazzuk. Fontos szerepet játszanak a panaszok fellángolásakor jelentkező nagyfokú viszketés csillapításában, azonban a tünetek javulását követően a kis beteg kezelésében inkább a testápolásra helyeződik a hangsúly.
2 éves kor után alkalmazhatók az ún. helyi immunmoduláló szerek, melyek lényege, hogy érzékenyebb bőrfelületeken is alkalmazhatóak, illetve fenntartó kezelésként, hosszabb távon, panaszmentes állapotban is használhatjuk őket, a tünetek megelőzésére.
Fontos a gondos testápolás
Az ekcémás csecsemő érzékeny, gyakran igen száraz bőre gondos ápolást igényel. Fontos a nedvesség- és lipidpótlás, melyekről hypoallergén kozmetikumok segítségével gondoskodhatunk. Kerüljünk minden olyan terméket, amely illatanyagot és színezéket tartalmazhat. A kicsi ruháit, ágyneműit, illetve minden olyan textíliát, amely a bőrével közvetlenül érintkezhet folyékony, színtelen mosószerrel mossuk. Öblítőből a szenzitív, vagy bababarát változatot válasszuk, de az is jó megoldás, ha tiszta vízzel öblítjük át alaposan a ruhácskáit. A nedvesség fokozottan irritálhatja a pici érzékeny bőrét, ezért a pelenkát cseréljük gyakrabban. Ügyeljünk rá, hogy a gyermekszobában ne legyen túl meleg és a kicsit ne öltöztessük túl, mivel a verejtékezés fokozza a panaszokat.
A cukorfogyasztás korlátozásának 4 módja – szenvedés nélkül
2022. január 14.
A cukor számos tekintetben egészségünk „ellensége”, de teljes törlése étrendünkből mégsem ajánlott, mert többek közt frusztrációt okozhat. Hiszen sokunknak hiányzik az édes íz, amelyre az eddigi táplálkozásunktól eltérő, különböző hasznos módszerekkel is szert tehetünk. Íme néhány tipp a túlzásoktól mentes, mérsékelt cukorfogyasztás eléréséhez.
1. Válasszunk alacsony glikémiás indexű élelmiszereket
Miért?
Még ha nem is tökéletes, azért jó viszonyítási alap a glikémiás index (GI – az egyes élelmiszerek vércukoremelő képessége), mert az alacsony GI-jű élelmiszerek elegendő, de minimális inzulinszintet tartanak fenn. A magas glikémiás indexű élelmiszerek viszont ellenkezőleg, inzulin emelkedést okoznak a vérben, amelynek visszapattanó, reaktív hipoglikémiát (alacsony vércukorszintet) okozó hatása van – némi fáradtság kíséretében –, ami növeli az édes íz utáni vágyat.
A magas inzulinszint elősegíti a zsírok raktározódását, és általános gyulladásos állapotot vált ki a szervezetben. Az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek előnyben részesítésével megtarthatjuk az édes ízt (pl. a szárított sárgabarack, alma,körte, aszalt szilva viszonylag alacsony GI-jű) a magas GI értékű ételek káros hatásai nélkül.
Hogyan?
Könnyen megtaláljuk az interneten vagy különböző kiadványokban az élelmiszerek összefoglaló GI táblázatait. De azt mindenképpen jegyezzük meg, hogy a feldolgozott ételek magas glikémiás indexűek, akárcsak a különféle cukrok (a glükóz csúcsértéke 100)) és a keményítők (különösen, ha nagyon főtt állapotban). A kenyér- és gabonafélék, tészták vagy rizs csökkentik a glikémiás indexet, ha teljes kiőrlésűek.
Édesítéshez ajánlott a kókuszcukor vagy a nyírfacukor, melyek alacsony GI-jűek. A méz vagy a juharszirup GI-je magasabb, majdnem azonos a szacharózzal (étkezési fehér cukorral), de tápanyagtartalmuk miatt fontosak lehetnek a szervezet számára, és erős édes ízük miatt segítenek a minimális adagolásban is.
2. Vegyük észre a rejtett cukrokat az élelmiszerek címkéin feltüntetett összetevők között
Miért?
A rejtett cukrok a jéghegy csúcsai… Nemcsak azért, mert azok majdnem mindegyik iparilag feldolgozott termékben megtalálhatók, hanem mert nem mindig mutathatók ki. Ilyenek a készételek, a különféle szószok, ketchupok, pizzák stb. Az ízfokozóként használt cukor pedig hozzájárul a termékek eltarthatóságának meghosszabbításához. De nem csak ahhoz: azt a zsír pótlására is használhatják bizonyos „light” jelzésű termékeknél, ezért figyelnünk kell a címkéken leírtakra.
Hogyan?
A cukor „felfedezéséhez” vegyük számba azokat az összetevőket, amelyek “óz”-ra végződnek a címkén (pl. szacharóz, glükóz, galaktóz, dextróz, fruktóz, maltóz), vagy a szirupokat, cukornád-származékokat (pl. bepárolt nádlé, dehidratált nádlé, nádlé szilárd kivonatai).
A bonbonokon, édes pékárukon, cukrászsüteményeken, lekváron, különféle cukrokon, mézeken kívül táplálkozásunkban nem szabad felesleges cukornak előfordulnia. Észrevehetjük, hogy az összetevőket általában az élelmiszerekben található mennyiségük szerint osztályozzák a címkéken. Amennyiben a cukor megjelenik a „top 3-ban”, kerüljük a vásárlást, különösen, ha sós élelmiszerről van szó.