Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szerelemről árulkodó írásjelek

2024. december 12.

A szerelemről mindenki tudja, hogy sötét verem, na meg azt is, hogy vak. Meg persze, hogy jó, hogy csodálatos, és hogy veszélyes is. Hatalmas érzelmek dúlnak ilyenkor bennünk, és minden ilyen érzelmi fellángolás meglátszik a kézírásunkon. 

A grafológiával a francia felvilágosodás korában kezdtek igazán foglalkozni. A spiritualitás és a lélek titkai iránt fogékony művészek levelezéseinek megfigyeléséből egy francia Michone nevű abbé tette az első jellegzetes megállapításokat. Tulajdonképpen ő a grafológia atyja. A grafológiai megfigyelések aztán a párizsi és bécsi szalonokban terjedtek el, főleg a nemes asszonyok titkolt viszonyainak, szerelmes leveleinek és intrikáinak eszközeként szolgált. A jungi időszaktól kezdve a pszichológia "mostohagyereke" lett a grafológia, és tudományos kutatások sorozatát végzik mind a mai napig a lélek és a kézírás összefüggéseire.

Amikor valaki írni kezd egy papírra, birtokba vesz egy teret. Az a mód, ahogyan azt teszi, megmutatja, hogyan viselkedik akkor, ha a való életben bizonyítania kell egy helyzetben.

Amikor egy fecnire firkálunk egy receptet, iskolai jegyeztet írunk, önéletrajz kísérőlevelét fogalmazzuk, vagy éppen szerelmes levelet írunk, minden helyzet más és más kihívásokkal szembesít bennünket. Minden helyzetet másként is oldunk meg. Ezek a jellegzetes viselkedéseik együttesen példázzák személyiségünket. A kis fecnire "szabad" csúnyán írni, gyorsan firkálni. Az állásinterjún a maximális teljesítményt várják tőlünk, tehát gyönyörűen kell írnunk, és a szerelmes levélben, pedig az illatos papírra, és sok apró üzenetre van szükségünk. A grafológus azonban minden írásban meglátja az embert, hiszen a viselkedésen túl az ember általános személyisége is benne rejlik.

A szerelemről mindenki tudja, hogy "sötét verem" na meg azt is, hogy vak. Meg persze hogy jó, hogy csodálatos, és hogy veszélyes is. Hatalmas érzelmek dúlnak ilyenkor bennünk, és minden ilyen érzelmi fellángolás meglátszik a kézírásunkon.

Szeretni, szerelmesnek lenni, azonban - mint annyi mást! - nem felnőtt korunkban tanulunk. Biztos önök közül is sokan emlékeznek arra, hogy már az óvodában volt egy "szerelmük", vagy arra, hogy az iskolában kivel bújtak el "doktorost" vagy "papás mamást" játszani a bokrok közé, bekukucskálva egymás intim fehérneműje alá. Amikor szeretni - tovább megyek; szerelmeskedni! - tanulunk, még igencsak picik vagyunk. Többnyire óvodás éveink elején járunk. A gyerekek ilyenkor mondják: - Apucikám, én hozzád megyek feleségül! - Édesanya, feleségül veszlek téged! Ebben az életkorban megtanuljuk, hogy eléggé szerethetőek vagyunk-e a másik nem számára. Ez az élmény meghatározza későbbi párválasztásunkat. Nem minden mozzanatát, de a gyökereket mindenképpen ez adja.

Az híres Ödi-puszi!

Amikor tehát felnőttként szeretni kezdünk valakit, pontosan úgy tesszük ezt, mint ahogy annak idején sikerült, vagy éppen nem sikerült meghódítani velünk ellenkező nemű szülőnket. Attól függően, hogy az ellenkező nemű szülő jelen volt-e a kritikus időszakban, és hogy gyermeki közeledésünket milyen módon fogadta, elutasította, vagy örült neki, illetve, hogy volt-e esélyünk az azonos nemű szülőnkkel szemben az ellenkező nemű szülőnk kegyeiért, egész életünkben meghatározó élmény marad. Amikor tehát a grafológus a szerelmet vizsgálja, ugyanakkor látja azt is, hogy az író személynek milyen volt a gyermekkora, milyen volt a szüleivel való viszonya, és hogyan éli meg ezeket a dolgokat azóta is újra és újra.



Ételintoleranciára gyanakszik?

2024. december 12.

Ha ételintoleranciára utaló tüneteket észlelünk magunkon, ne kezdjünk bele megszorító diétába. Inkább ragadjunk tollat és papírt, és kezdjünk naplóírásba! Ezzel a gasztroenterológusnak is segítséget nyújthatunk a pontos diagnózis felállításához – tanácsolja dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa, akit a táplálkozási napló jelentőségéről faggattunk.

Fotó: 123rf.comA „nemszeretem” ételek és az ételintolerancia

Amikor filmnézés közben elfogyasztunk egy tál pattogatott kukoricát, és elkortyolunk hozzá egy pohár üdítőitalt, két akciójelenet között nem feltétlenül jut eszünkbe, hogy milyen sokféle anyagot és ételkomponenst juttatunk a szervezetünkbe, amelyek feldolgozása akár kihívást is jelenthet számára.

Az emésztőrendszerünkbe jutott élelmiszerek és élelmiszer-komponensek alapvetően kétféleképpen válthatnak ki panaszokat: ételintolerancia és ételallergia formájában. E kettő közül az ételintolerancia gyakoribb megjelenési forma, amely a lakosság 10-30 százalékát érintheti – magyarázza dr. Pászthory Erzsébet.

Az ételintolerancia az allergiával összehasonlítva egy kevésbé súlyos állapotot jelent, és röviden úgy lehetne jellemezni, hogy az emésztőrendszerünk nem képes bizonyos ételeket vagy ételösszetevőket megfelelően feldolgozni. A klasszikus ételintoleranciákat enzimdefektus okozza (ezt látjuk például laktózintolerancia esetében), de étrendünk sokféle összetevője, élelmiszer-adalékanyagok (pl. szulfitok, nátrium glutamát), az élelmiszerekben előforduló természetes vegyi anyagok (pl. hisztamin) vagy toxinok is kiválthatják panaszainkat. Ha csak abból indulunk ki, hogy hány ezerféle adalékanyagot használnak az élelmiszeriparban, hogy ízeket, színeket, megfelelő állagot és eltarthatóságot adjanak a feldolgozott élelmiszereknek, abból már sejthető, milyen nagy kihívásokkal kell emésztőrendszerünknek megbirkóznia.

Természetesen az ételintolerancia is sok kirakóelemből áll össze, így többek között az emésztőszerv állapota, az esetlegesen fennálló felszívódási zavarok vagy az emésztőenzimek működése is hatással van kialakulására. Összességében egy rendkívül kellemetlen állapotról van szó, ami igen sokszínű tünetek formájában jelentkezhet, és megkeserítheti az érintettek életét. Ezek a tünetek ráadásul sokszor késleltetve, az étkezés után akár órákkal vagy napokkal később jelentkeznek, ami miatt nehéz a problémát jelentő étel tetten érése. 

Így segítheti az ételnapló az ételintolerancia diagnózisát

Mint Pászthory doktornő hangsúlyozza, ha bizonyos ételek elfogyasztásakor tüneteket tapasztalunk, már a gasztroenterológussal történő találkozást megelőzően célszerű ételnaplót vezetnünk, első lépésben saját magunk számára. A naplóban tételesen listázni kell a panaszokat megelőző 48 órában elfogyasztott valamennyi étel és ital típusát, elkészítési módját, mennyiségét (pl. 2 szelet felvágott, 1 dl kefir, 1 kis tányérnyi leves, egy marék mogyoró) és időpontját. Fontos, hogy ha készételt (pl. joghurtot, kenyeret vagy felvágottat) vásároltunk, azt is írjuk mellé, hogy milyen gyártmányú volt a készítmény (márkanév, fantázianév), hiszen elképzelhető, hogy a benne lévő adalékanyagok (ételízesítők, fűszerek, tartósítószerek) okozzák panaszainkat; továbbá azt is jegyezzük fel, hogy az adott ételt mivel kombináltuk az étrendünkben (ne feledkezzünk meg a felhasznált ételízesítő anyagokról sem).

Az ételek felsorolásán túl panaszainkat is listázzuk (mikor jelentkeztek, milyen jellegűek és intenzitásúak voltak). Végül hasznos lehet egyéb tényezők rögzítése is (pl. az étkezést követő edzések, fizikai tevékenységek; a szedett gyógyszerek, étrend-kiegészítők, gyógynövények, illetve az alkoholfogyasztás). (Az étkezési naplót papíralapú vagy digitális formában egyaránt vezethetjük, de mobilapplikációk formájában is elérhetők.)



Stresszoldás és depresszió kezelése természetesen, Qi gonggal

2024. december 11.

Amikor stresszt élsz át, az agyad aktiválja a szimpatikus idegrendszert, növelve a kortizol és az adrenalin hormonok termelését. Ennek hatására a szívverés felgyorsul, a vérnyomás emelkedik, s bár ez hasznos lehet rövid távon, hosszú távon a folyamatos stressz számos testi tünetet és mentális problémát okozhat. Például pánikrohamokat, depressziót idézhet elő, bipoláris zavarban szenvedőknél felerősítheti a hangulatingadozásokat, és még hosszan lehetne sorolni. Tudtad, hogy mindezt kivédheted a Qi gong egy különleges fajátjával? 

Qi gong – az életerő áramlásának harmonizálása

Az energiaáramlás blokkjai gyakran összefüggésben állnak a stressz okozta betegségekkel és feszültségekkel. A Qi gong (csikung) segít a test belső energiájának, vagyis a „Qi” áramlásának javításában, ami hozzájárulhat az általános jóléthez, lehetővé teszi a szervezet számára, hogy erősítse és szabályozza az ideg- és immunrendszert, a hormonokat, valamint felszabadítsa a mélyen gyökerező érzelmeket és stresszt.

„A folyamatos rohanás, a végtelennek tűnő feladatok állandó nyomása komolyan megterheli a szervezetet mind testi, mind lelki szinten. Ahhoz, hogy valóban megoldjuk ezeket, el kell érnünk e problémák gyökerét. Az általunk oktatott Qi gong a Calligraphy Health rendszerén alapul. A technikák kiemelt hangsúlyt fektetnek a DanTian-légzésre, mely segít összekapcsolni a tudatot és a testet. Hosszú távon ez a folyamat csökkenti a stressz által okozott fizikai megterhelést és segít fenntartani az érzelmi egyensúlyt.

A segítés sejtszinten történik azáltal, hogy kapcsolatot építünk ki az elme és a lélek között. Ezzel megkezdődik a mély sejtszintű gyógyulás, azaz sejtről sejtre képesek leszünk elengedni azt, ami visszatart minket. Nem erővel, akarattal vagy külső támogatással, hanem azzal, hogy a saját testünk hallgat minket, megnyílik és működik”
– árulja el R A Y, aki jelenleg a Calligraphy Health Qi gong egyik legmagasabban képzett vezetője, Magyarország egyedüli mestertanára.



Mikor kell hepatológushoz és mikor gasztroenterológushoz fordulni?

2024. december 11.

Hepatológia és gasztroenterológia – talán nem mindenki számára világos fogalmak. Ugyanazzal foglalkozik a gasztroenterológus, mint a hepatológus? Milyen problémával lehet az egyes szakorvosokhoz fordulni? A legautentikusabb válaszokat dr. Németh Alíz , a Gasztroenterológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus adta. 

Fotó: 123rf.comMivel foglalkozik a gasztroenterológus és a hepatológus?

A gasztroenterológia alapvetően az emésztőrendszerrel, annak betegségeivel foglalkozik, de van tudása a máj működéséről is. Ez utóbbiban azonban egy külön szakterület, a hepatológia tud mélyebben elmerülni, ugyanis a hepatológus tulajdonképpen „májdoktor”. A hepato szó jelentése máj, a hepatológus azonban nem csak a májjal, hanem az epeút összes szervével tisztában van, vagyis a májbetegségeken kívül az epeproblémákat is képes diagnosztizálni és kezelni.

Mivel pedig ebben a szervrendszerben szerepe van a hasnyálmirigynek is, ennek vizsgálatát egy hepatológus és egy gasztroenterológus is el tudja végezni (jellemzően utóbbi szokta), ugyanis az egyik szerv betegsége hatással van a többire is. Egyes hepatológusok pedig kifejezetten a végstádiumú májbetegségekre és májátültetésre specializálódnak. 

– Úgy fogalmazhatunk, hogy minden hepatológus gasztroenterológus is egyben, de ez fordítva nem feltétlenül igaz. Vagyis a gasztroenterológiai szakvizsga után lehet a hepatológia irányába szakosodni – foglalja össze a tudnivalókat Németh doktornő. 

Mivel foglalkozik tehát a májorvos?

Alapvetően májproblémák kapcsán jutnak el az emberek a hepatológushoz. Ezeknek sokszor és sokáig nincs jellegzetes tünete, csak esetleg egy más célból elvégzett laborvizsgálat kapcsán tűnik fel, hogy a májfunkciós értékek eltérnek a normálistól. Néha az általános tünetek, például hasfájás, emésztési zavarok miatt felkeresett gasztroenterológus javasolja, hogy érdemes hepatológus szakorvoshoz fordulni. Utóbbi olyan betegségeket próbál felfedezni vagy kizárni, mint például a hepatitiszek (májgyulladások), zsírmáj (ami kialakulhat az alkoholbetegség talaján, de attól függetlenül is), májcirrózis, akut vagy krónikus májelégtelenség és májdaganat. Ritkább kórképek is előfordulnak a hepatológiai praxisban, mint a Wilson-kór vagy az autoimmun májbetegségek.

Ugyancsak a hepatológus foglalkozik az epeúti betegségekkel, többek közt az epevezeték szűkülettel, az epekővel, az epepangással, az epehólyag-gyulladással és az itt kialakuló daganatokkal. 



6 tipp a téli letargia ellen

2024. december 10.

Ahogy véget ér a nyár, rövidebbek lesznek a nappalok, lehűl az idő és visszarázódunk a dolgos hétköznapokba, egyre kevesebb programot szervezünk és a hideg estéket inkább otthon töltjük a meleg nappali biztonságában. A téli bekuckózásnak is megvannak a maga előnyei, ha azonban azt vesszük észre, hogy egyre rosszabb a hangulatunk, csökken az energiaszintünk és lassan semmihez sincs kedvünk, itt az idő a változtatásra! A téli letargia ellen számos kreatív módszerrel harcolhatunk, lássuk, mik a legjobb megoldások.  

1. Keljünk fel a kanapéról

A hideg napokon alig várjuk, hogy a munkából hazaérjünk, ezt követően pedig sokszor elképzelhetetlennek tartjuk azt, hogy még megmozduljunk. A sportolás azonban a legjobb eszköz letargia ellen, ezért próbáljunk meg erőt venni magunkon: ha a konditeremhez tényleg nincs energiánk, akkor sétáljunk egy nagyot a környéket vagy próbáljuk ki az otthoni edzéseket. Jógázzunk, erősítsünk néhány súlyzó segítségével vagy indítsuk el a zenét és táncoljunk egyet: ha így teszünk, az energiaszintünk és a hangulatunk is azonnal emelkedni fog.

2. Legyenek céljaink

A szezonális depresszió első jele is lehet az, hogy értelmetlennek, céltalannak érezzük a mindennapjainkat. Ezen nagyon könnyen segíthetünk: találjunk ki apró feladatokat, például egy új recept kipróbálását, a régi iratok vagy ruhák szanálását vagy egy nagytakarítást. Állítsuk magunkat kisebb kihívások elé, így újra érezzük majd, hogy a napjainknak van valami célja, ami motivációt és lendületet ad ahhoz, hogy kikerüljünk a jelenlegi állaptunkból.

3. Pihenjük ki magunkat

A téli időszakban fáradékonyabbak vagyunk, ennek ellenére a munkánkat és az otthoni feladatokat is el kell látnunk. Figyeljünk arra, hogy ne terheljük túl magunkat: a hétvégéken nevezzünk ki egy napot, amikor nem foglalkozunk a házimunkával és az egyéb teendőkkel, és a fotel kényelmében, egy meleg takaróba burkolózva engedjük ki az elmúlt napok feszültségét. Ezen az estén feküdjünk le időben és aludjuk ki magunkat, így reggel energiával tele ébredünk majd.



Csak akkor szedjen a gyerek antibiotikumot, amikor tényleg indokolt

2024. december 10.

 Egy nemrég végzett kutatás szerint a jelenleg alkalmazott antibiotikumok 50 százaléka hatástalan – ez pedig a kórokozók ellen alkalmazott gyógyszerek indokolatlan használatának is köszönhető. Ezért fontos, hogy csak akkor írjon fel antibiotikumot az orvos, ha a betegséget bizonyítottan baktérium okozza. A K&H gyógyvarázs szakértői szerint az 5 perc alatt eredményt adó gyorstesztek az orvost is segítik és a szülőket is megnyugtatják.

Fotó: 123rf.comA hűvösebb idő beköszöntével egyre több gyermeknek fáj a torka, füle. Ez lehet egy egyszerű nátha, de akár a tüszős mandulagyulladás jele is, így nem árt orvoshoz fordulni a tünetekkel. „Az elmúlt években a streptococcus által kiváltott megbetegedések, így például a tüszős mandulagyulladás tünetei megváltoztak, ezért nagy segítség a házi gyermekorvosoknak, ha helyi labordiagnosztikai eszközökkel is alátámaszthatják diagnózisukat” – fejti ki Dr. Bence Zsófia házi gyermekorvos, a K&H jövő gyógyítói díj zsűritagja.

„Így elkerülhetjük a felesleges antibiotikumkúrát, ami azért is fontos, mert túlzott használatuk felgyorsítja a bacilusok ellenállóképességének kialakulását – ez pedig ahhoz vezet, hogy az eddig bevált gyógyszerek nem elég hatásosak a kórokozók ellen. Szerencsére a modern orvosi eszközök, például a helyben elvégezhető gyorstesztek 5 perc alatt kimutatják a baktériumok jelenlétét, ellentétben a régi gyakorlattal, amikor postán küldtük a kenetet a laborba, ahonnan tenyésztés után szintén postán küldték vissza az eredményt. Ez akár 10 napig is tarthatott, ezért az orvosok inkább tapasztalataikra hagyatkozva állították fel a diagnózist.”

Az 1940-es évek legnagyobb orvostudományi áttörése a penicillin, az első antibiotikum alkalmazása volt, amely rengeteg életet mentett meg. A helyesen alkalmazott baktériumölő gyógyszerek használata ma is nagyon hatékony lehet, hiszen akár 48 órán belül elpusztíthatják a kórokozókat és meggátolhatják szaporodásukat. Ugyanakkor az is beigazolódott, hogy a gyakori használattól módosulnak a baktériumok, és ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal szemben – az indokolatlan esetekben történő használatot ezért vissza kell szorítani. Az antibiotikumrezisztencia ugyanis ijesztő méreteket öltött: egy nemrég végzett ausztrál kutatás szerint a ma használt antibiotikumok közel 50 százaléka hatástalan, az ENSZ szerint pedig 15 éven belül tízmilliók életébe kerülhet világszerte az antibiotikumok ellenállóvá válása. 

A szülők egy része úgy gondolja, az antibiotikumok jelentik minden gondra a gyors megoldást, míg mások semmiképp sem akarnak ilyen gyógyszert adni gyermeküknek, ha nem egyértelmű, vírussal vagy bakteriális fertőzéssel állnak szemben. „Mindkét tábort megnyugvással töltheti el, ha az orvosok szakértelme mellett innovatív műszerekkel végzett vizsgálatok is kimutatják a baktériumok jelenlétét – mondja Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H Csoport kommunikációs vezetője.

„A K&H gyógyvarázs 21 éves fennállása alatt 24 háziorvosi rendelőt támogattunk közel 15 millió forint értékben korszerű orvosi eszközökkel, így a doktorok helyben végezhetik el azokat a vizsgálatokat, amelyekért eddig szakrendelőbe, kórházba kellett külön elmenni – ezt a plusz kört pedig sokszor nem vállalta a szülő vagy nem javasolta az orvos. A rendelői innovatív eszközöknek köszönhetően pontosabb és gyorsabb lehet a diagnózis, így a személyre szabott kezelési terveknek köszönhetően a gyerekek hamarabb felépülhetnek, teljes életet élhetnek.”



Elegendőek-e a gyógyszertári gyorstesztek az ételallergia vizsgálatához?

2024. december 09.

Fotó: 123rf.com

Számtalan ételféleség okozhat megmagyarázhatatlan hasi vagy egyéb panaszokat, de vajon elegendőek-e a kereskedelmi forgalomban is beszerezhető IgG-alapú gyorstesztek ezek beazonosításához? Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus szakembere szerint a saját magunk által leletezett eredmények tévútra vihetnek bennünket.

Divat lett allergiásnak lenni? 

Egyre többen keresik az ún. mentes élelmiszereket, népszerűek a mentes vendéglátóhelyek, cukrászdák, és az online térben is mind több influenszerrel, életmód-tanácsadóval találkozhatunk, akik sokszor orvosi diagnózist nélkülöző mentes diétákra biztatják követőiket. Mint Dr. Balogh Ádám mondja, sokan vannak abban a tévhitben, hogy saját vagy gyermekeik emésztőszervi panaszait valamilyen étel vagy ételösszetevő okozza, és önmaguk által felállított allergia diagnózissal jelennek meg a szakorvosi rendeléseken. A helyzetet tovább bonyolítják a kereskedelmi forgalomban is elérhető gyorstesztek, vagy a magánlaborok által biztosított egyéb IgG alapú, úgynevezett ételintolerancia tesztek, amelyek eredményeit a betegek szentírásként kezelve fognak bele egy-egy diétába. 

Az evidenciák viszont azt mutatják, hogy az IgG alapú tesztek alkalmatlanok mind az ételallergiák, mind az ételintoleranciák vizsgálatára. Mielőtt azonban önkényesen kizárnánk a gyanúsnak hitt élelmiszereket az étrendünkből, utána kell járni, hogy pontosan mi is okozza panaszainkat: allergia vagy ételintolerancia? Allergia esetén a szakember azt is kivizsgálja, hogy azonnali típusú (IgE) vagy késleltetett (nem-IgE mediált) allergia áll-e fenn nálunk. 

IgE vagy IgG? Mit is vizsgálunk pontosan?

Az ételallergiák és ételintoleranciák diagnosztizálása komplex megközelítést igényel, így nem elegendő a kereskedelmi forgalomban is egyre szélesebb körben elérhető IgG alapú tesztekre hagyatkozni – hangsúlyozza Dr. Balogh Ádám, aki hozzáteszi, hogy az IgG/IgG4-tesztekkel kapcsolatos ellentmondásokra immár számos hazai és nemzetközi allergiaszervezet is felhívta a betegek figyelmét. Először is fontos megérteni, hogy az ételallergia az immunrendszer közvetítésével létrejövő reakció, melynek során az adott élelmiszerrel vagy komponensével szemben a szervezet ellenanyag termeléssel reagál (immunglobulin E – IgE). Ez az ellenanyag az allergénnel való közvetlen találkozást követően kezd el termelődni a szervezetben, és ennek szintjét tudjuk mérni az allergia vérvizsgálatok során. Magas koncentráció esetén, az allergiagyanú megerősödik, ha a koncentráció alacsony, a gyanú gyengül.

Amint arra a MAKIT (Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság) is felhívja a figyelmet, az azonnali típusú allergia vagy a szenzibilizáció kimutatására a jelenlegi rutindiagnosztikában csak az IgE-alapú tesztek alkalmasak, az IgG-típusú ételintolerancia vizsgálatoknak pedig nincs szakmai megalapozottságuk.  Az ún. IgG-típusú tesztekkel ugyanis az egyes élelmiszerek fehérje komponenseivel szembeni specifikus IgG (immunglobulin G) típusú ellenanyagok mérése történik meg. Ez az ellenanyag akkor termelődik, amikor szervezetünk bármilyen idegen anyaggal találkozik, ami azonban nem jelenti azt, hogy allergiások (vagy intoleránsak) is vagyunk rá.



3 ok, amiért hasznos lehet a folyamatos szöveti glükózmonitor használata

2024. december 09.

A szöveti glükózmonitor (CGM- continuous glucose monitor) egzaktabb képet ad a beteg szénhidrát-anyagcsere állapotáról. A napi 24 órás monitorozással nyert adatok ismeretében pedig a vércukor-ingadozások is megelőzhetővé válnak – hangsúlyozza dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont belgyógyász, diabetológus szakorvosa, aki a CGM három jelentős előnyét emelte ki a cukorbetegek terápiájában.

Fotó: 123rf.comA glükózszenzorok előnyei

Egyre több cukorbeteget láthatunk a karjukra rögzített kis fehér tapaszokkal, az ún. glükózszenzorokkal, amelyek a sejtközötti folyadék vércukorszintjét mérik. Ez a viszonylag új technológia rendkívül értékes segítséget jelent a cukorbetegek terápiájában, hiszen részletes cukorprofilt nyújt, és megmutatja, hogy a különböző életmódbeli tényezők miként befolyásolják a glikémia alakulását. Mivel a folyamatos glükózmérő rendszerek képesek a vércukorszint változásainak folyamatos nyomon követésére, ezáltal érzékenyen jelzik a vércukor-ingadozásokat is – hangsúlyozza dr. Para Györgyi, aki szerint ennek a betegek életminőségének javításán túl a későbbi súlyos szövődmények megelőzésében is nagy jelentősége van.

De milyen további előnnyel kecsegtet a folyamatos vércukor monitorozás?

Nagyobb rálátás a vércukorháztartásra

A legtöbb CGM-rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a beteg a mérési adatokat megoszthassa kezelőorvosával, dietetikusával, ami több szempontból is előnyös. Az adatok áttekintése, korrekt elemzése a szakember kompetenciájába tartozik, és segítheti a pontosabb terápiás döntéshozatalt is – ehhez ráadásul immár nem szükséges a beteg személyes jelenléte sem.  Ezek az eszközök nemcsak a valós idejű glükózmérés miatt kapnak kiemelt figyelmet a diabéteszesek terápiájában, hanem azért is mert nagyobb rálátást biztosítanak a betegek vércukormintázatainak alakulására is (pl. a lassú és gyors glükózszint emelkedésére bizonyos időszakokban).

Mindemellett előre jelezhetik, és korrekciós javaslatokkal megelőzhetővé teszik a küszöbön álló hipoglikémiát is. A heti vagy akár havi vércukoradatok áttekintése segíthet tehát e minták beazonosításában, így jobban kézben tartható a vércukorkontroll, és javulhat a glükóz céltartományában eltöltött idő (Time-In-Range) is. 

–A TIR-nek ideális esetben mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegeknél a nap legalább 70%-ában a 70-180 mg/dl (3,9-10 mmol/L) glikémiás céltartományban kellene lennie. Ugyanakkor ez nem kőbe vésett szabály, elsősorban – főként kezdő CGM használók esetében – arra törekszünk, hogy a beteg egyéni igényeinek megfelelően állítsuk be a magas és alacsony vércukorértékeket – magyarázza a diabetológus szakember. Hozzáteszi: a későbbiekben, a folyamatos szöveti glükózmonitor rendszeres használatával a beteg maga is egyre jobban megismerheti vércukorértékeinek alakulását, és cukorbetegségének menedzselését (gyógyszereinek, fizikai tevékenységeinek vagy étkezéseinek módosítását) is saját kezébe veheti.



Amit a mezoteliómáról tudni érdemes

2024. december 08.

Egyre nagyobb figyelem fordul egy ritka rákos megbetegedés, a mezotelióma felé, amelynek jellemzője a hosszú, 20-40 éves lappangási idő. A diagnózist nehezíti, hogy tünetei kevéssé jellegzetesek, más betegségek tüneteivel is megegyezhetnek. Milyen típusú betegség és milyen szerveket érinthet?

AFotó: 123rf.com mezotelióma egyfajta rákos megbetegedés, amely leggyakoribb kiváltó okának az azbesztet tartják. A betegség a belső szervek felszínét borító hártyát támadja meg, leggyakrabban a mellhártyát (pleurális mezotelióma), de előfordul a tüdő, a szív vagy a hashártya daganatos megbetegedése is. 

A betegség tünetei a pleurális mezotelióma esetén – amely az összes mezotelióma megbetegedés 70-90%-át teszi ki – sem jellegzetesek (légszomj, éjszakai izzadás, krónikus köhögés, hátfájdalom, mással nem magyarázható súlycsökkenés), megegyezhetnek más betegségek tüneteivel is.

A tünetek a betegség előrehaladtával egyre erősödnek. Annak eldöntésére, hogy az ezen tüneteket produkáló beteg esetén milyen betegség állhat a háttérben, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Fontos arról tájékoztatni a kezelőorvost, hogy a beteg az élete során kerülhetett-e kapcsolatba azbeszttel, ezzel a súlyosan rákkeltő anyaggal, mert az orvostudomány jelenlegi ismeretei alapján a megbetegedés hátterében leggyakrabban az azbesztnek való kitettség áll.

A diagnosztizálás és a kezelés

A kivizsgálás során vérvételre, röntgen, MR vagy CT felvétel készítésére kerül sor, de a diagnózis további pontosítása érdekében sor kerülhet szövettani mintavételre is. A diagnózist követően meghatározott, különféle terápiákból álló célzott kezelés – amely függ a mezotelióma típusától, a betegség stádiumától, a beteg általános állapotától – néhány hónappal meghosszabbíthatja a beteg életét.

Sajnos, általánosságban elmondható, hogy mire a betegség tünetei jelentkeznek, addigra a betegség már igen előrehaladott állapotban van, a beteg életkilátásai rosszak, az átlagos túlélési idő mindössze 12 hónap. A mezoteliómával diagnosztizált beteg mindennapjai során előforduló problémákra vonatkozóan nem csak a kezelőorvosától kaphat segítő támogatást, de érdemes felvennie a kapcsolatot betegtársakkal, ritka betegségekkel foglalkozó szervezetekkel.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon 1982-ben tiltották be a szórt azbeszt használatát, a teljes tilalom pedig 2005-ben lépett életbe[, várható, hogy a mezoteliómás megbetegedések száma a hosszú lappangási idő miatt emelkedni fog az elkövetkezendő években.



Bőrproblémákat, akár szívtáji fájdalmakat is okozhat a hideg

2024. december 08.

A fotó illusztráció: pixabay.comA hideg idő egészségi hatásairól tett közzé tájékoztatót a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a Facebookon. Bőrproblémákat, súlyosabb esetben szívtáji fájdalmat is okozhat a hideg időjárás.

Markánsan lehűlt a levegő. Az előző naphoz képest az ország nagy részén jelentősen, az ország déli felében 10 fokkal, a déli határvidéken pedig 15 fokkal esett vissza a hőmérséklet.

A hideg idő előidézhet fokozott könnyezést, orrfolyást, nehézlégzést, izomgyengeséget, korlátozott mozgást, okozhatja az ízületek duzzadását és megmerevedését is. A hideg kiszárítja a bőrt, amely viszkethet, begyulladhat, hámlani kezdhet, a végtagokon elfehéredhet, zsibbadás és fájdalom is jelentkezhet. Súlyosabb esetben pedig akár szívtáji fájdalom, ritmuszavar is előfordulhat.

A réteges öltözködést, a sapka, a sál, a kesztyű viselését. A nedves ruhát, lábbelit pedig mielőbb szárazra kell cserélni. A hidegben ajánlott mozogni, az ugyanis javítja a keringést. Mivel mínusz 10 Celsius-fok alatt fennáll a fagyás veszélye, fémtárgyat nem ajánlott kesztyű nélkül megfogni.

A kihűlt testrészeket nem szabad dörzsölni, hanem langyos vízzel kell felmelegíteni – emelték ki. Javasolt a sok folyadék fogyasztása. Az alkohol viszont kerülendő, mert az fokozza a hőleadást, kitágítja az ereket. Fontos továbbá a magas C vitamin-tartalmú gyümölcsök, zöldségek fogyasztása. Ajánlott az E vitaminban és olajokban gazdag krémek használata az arcon és a kezeken.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...345...571
hírek, aktualitások

Influenza: az elmúlt évek legerősebb szezonja várható, érdemes már most felkészülni

2024. december 17.

A szezonális influenza évente akár 50 millió, tüneteket okozó megbetegedésért felelős az Európai Unióban és 15 000-70 000 európai polgár hal meg influenzával összefüggő okok miatt. A betegség jellemzően rövid időtartama ellenére jelentős egészségügyi és gazdasági terhet is jelent az egyes országok számára.

Az őszi hazai adatok alapján az érintettek negyede a gyerekek közül kerül ki, ennek oka elsősorban a még nem teljesen kifejlett immunrendszer és a szociális érintkezések magas száma. A 2024-es szezonban Magyarországon az influenzaszerű megbetegedések száma várhatóan tovább emelkedhet, mivel az eddigi járványügyi adatok erősebb influenzaszezont vetítenek előre, mint az előző években. Jó hír, hogy immáron negyedik éve október elejétől elérhető szuszpenziós orrspray influenzavakcina is a patikákban.  

A 2024-es év őszének első hetei alapján Magyarországon, az influenzaszezon kezdetén már több mint 40 000 influenzaszerű megbetegedést regisztráltak, és a szakértők előrejelzései szerint a számok tovább emelkednek a tavaszi hónapokig. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 40. héten (szeptember 30. és október 6. között) 228 ezren fordultak orvoshoz akut légúti fertőzéssel, ebből 18 600-an influenzaszerű tünetekkel. Október 7-13. között pedig 20 400 fő fordult orvoshoz influenzaszerű, és 210 400 fő akut légúti fertőzés tüneteivel. Mindkét adat jelentős növekedést mutat az elmúlt három év azonos időszakához képest.

A betegek negyede 0-14 év közötti gyermek. Gyermekkorban a megbetegedés leggyakoribb szövődménye a heveny középfülgyulladás, mely a korosztályukban felírt antibiotikum-kezelés mintegy 80%-áért felelős. Tanulmányok szerint szervezetük hosszabb ideig üríti a vírust: akár 10 napon túl is fertőzhetnek, a kisgyermekek pedig napokkal a tünetek megjelenése előtt is terjeszthetik a betegséget, így kiemelt szerepet játszva annak továbbadásában.

Megelőzés: Higiéniai szokások és a védőoltás szerepe

Az influenza megelőzésének egyik legfontosabb eszköze továbbra is a védőoltás. A 2024-es szezonban a WHO által ajánlott influenzaoltás a legfrissebb vírusmutációk ellen is védelmet nyújt, a 2-18 évesek számára pedig idén is elérhető a tű nélküli orrspray formájában beadható vakcina, a Fluenz. A készítmény, mely a WHO és az Európai Unió által javasolt vírustörzseket tartalmazza hasonló hatékonysággal bír, mint az injekció formájában adott vakcinák. Az ingyenes elérhetőségről a gyermekek háziorvosánál lehet érdeklődni.

A rendszeres testmozgás képes javítani a látásromláshoz vezető szembetegségeken?

2024. december 17.

A testmozgás az egészséges életmód egyik legfontosabb eleme. Nem csupán a jó szív- és érrendszeri állapot, a testsúly kezelése és a mentális jólét javításának egyik fő tényezője, de a megfelelő edzésprogram jótékony hatással van a látásra és a szem általános egészségére is.

Bár a testmozgás nem befolyásolja közvetlenül a látást, azonban hatással lehet más egészségügyi problémákra, például a cukorbetegségre és a magas vérnyomásra. Mindkét alapbetegség károsíthatja a szemünk ereit, ami számos szembetegség kialakulásához vezethet. Dr. Török Mátyással, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosával szedtük össze milyen jótékony hatása lehet a testmozgásnak a látásra.

A fizikai aktivitás és a szem egészsége közötti kapcsolat


Fokozott vérkeringés


A testmozgás egyik legfontosabb előnye a vérkeringés javítása. „A testedzés, különösen a kardio és aerob mozgásformák (a futás, az úszás, a kiadós séta, a kerékpározás vagy a tánc) fokozzák a vérkeringést az egész testben. Így több oxigén és tápanyag jut el a szervezetünk különböző részeibe, beleértve a szemünket is. Ez segít megőrizni a retina és a látóideg egészségét, ami kulcsfontosságú a jó látás fenntartásához. Egy másik előny a keringési rendszerre gyakorolt ú.n. shear stress, amely pozitívan hat az erek rugalmasságára és a vér áramlási képességére” – mondja Dr. Török Mátyás. Lássuk, milyen betegségeken segíthet:


Szürkehályog: Napi 30 perc futás vagy séta segíthet kitolni az időskori szürkehályog megjelenését.

Makuladegeneráció: Az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD) kiemelkedően hozzájárul az idősek látásromlásához. A heti három vagy többszöri testmozgással azonban csökkenthető a szembetegség kialakulása, amit több tanulmány is alátámaszt. A kutatók 4000 idősebb felnőttet követtek 15 éven keresztül. Azt találták, hogy azoknál, akik hetente háromszor vagy többször sportolnak, kisebb valószínűséggel alakul ki exudatív (nedves) makuladegeneráció. Még jobb hatást érhetünk el, ha a rendszeres testmozgás mellé antioxidánsokban és tápanyagokban gazdag, kiegyensúlyozott étrendet is beiktatunk. Az antioxidánsok, mint a C- és E-vitamin, valamint a cink és a lutein döntő szerepet játszanak a makula – a retina éleslátásért felelős – központi részének védelmében. Ezek az antioxidánsok gyakran megtalálhatók a gyümölcsökben, zöldségekben és a teljes kiőrlésű gabonákban.

Glaukoma (zöldhályog): A glaukóma számos olyan szembetegséget foglal magában, amelyek potenciálisan károsíthatják a látóideget és tartós látásromlást okozhatnak. Elsődleges terápiaként általában szemnyomás csökkentést alkalmazunk. A rendszeresen végzett, mérsékelt intenzitású, alacsony terhelésű gyakorlatok jelentősen csökkenthetik a szemen belüli nyomást, különösen a glaukómás fiatal felnőtteknél. Bár a testmozgás nem önálló gyógymód a glaukóma kezelésére, szerepet játszhat az állapotjavulásban.

Savós vagy gennyes középfülgyulladás?

2024. december 16.

Az őszi-téli időszakban jelentős mértékben megnövekedik az akut légúti fertőzéssel orvoshoz fordulók száma, a fertőzések szövődményeként jelentkező középfülgyulladás pedig elhúzódó vagy visszatérő panaszokat is okozhat az érintetteknek. A betegség típusától függően azonban mind a tünetek, mind pedig a szükséges kezelés eltérő lehet – hívta fel a figyelmet dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakorvosa.

Megfázásból középfülgyulladás

Ha az elmúlt hetek légúti vírusainak valamelyikét elkaptuk, melynek szövődményeként középfülgyulladás (otitis media) alakult ki nálunk, akkor kétféle lefolyással számolhatunk. Az akut középfülgyulladáson viszonylag hamar túleshetünk, míg a betegség bizonyos formáiban ez egy hosszan elhúzódó, nehezen gyógyuló folyamat és hajlamos lehet a kiújulásra is. Az egyes típusokon belül is meg kell azonban különböztetnünk a betegség hurutos és gennyes formáit, amelyek nem feltétlenül válnak el egymástól, hiszen sokszor egymásba átalakuló kórképként mutatkoznak meg.

A középfülgyulladás típusai

A savós középfülgyulladás a középfület az orrüreggel összekötő fülkürt működési zavara miatt kialakuló betegség. Az őszi-téli vírusfertőzésekben gazdag időszakban általában egy megfázás, banális felsőlégúti fertőzés indítja el a folyamatot. Ilyenkor az orrgarat nyálkahártyájának vagy az orrmandulának a duzzanata akadályt képezhet a középfülbe jutó levegő-utánpótlásnak, és a fülkürt elégtelen szellőzéséhez, valamint a dobüregi nyomáskiegyenlítés zavarához vezethet.

Ez esetben fülkürt hurutról beszélünk, amit fülpattogás, füldugulás és némi halláscsökkenés kísér. Ebben a fázisban általában elegendő a nyálkahártya lohasztó készítmények alkalmazása, és a helyes orrfúvási technikával végzett gyakori orrfújás (gyermekek esetében a porszívós orrszívó alkalmazása). Ha azonban a fülkürt működési elégtelensége hosszabb ideig fennáll, akkor a középfülben vákuum jön létre, a dobhártya behúzódik, a középfül ereiből kilépő savós (sárgás színű) folyadék felszaporodik az üregben, heveny, savós középfülgyulladás alakul ki. Ezen a ponton a betegnek a hallása nagymértékben romlik, de fülfájdalmat még nem érez. Amennyiben fülfájdalom, hőemelkedés, láz is társul a fentiekhez, akut fülgyulladásról beszélünk, ezért tüneti kezelésként az orrnyálkahártya lohasztó készítmények mellett gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapító készítmény alkalmazása javasolt.

Az antibiotikus kezelésnek ez esetben nincs létjogosultsága, valamint a különféle növényi olajok és a fülgyertya használata sem javasolt. Amint arra dr. Holpert Valéria felhívja a figyelmet, előfordulhat, hogy kórokozók jutnak be a vírus által legyengített fülbe, és a középfülben elszaporodva gennyes középfülgyulladást okoznak. A betegség tünetei, illetve kezdeti lefolyása hasonló, mint az akut nem gennyes középfülgyulladás esetében, de a láz és a fájdalom is kifejezettebb, elhúzódóbb lehet (A két folyamatot csak fül-orr- gégész, illetve gyermekorvos tudja elkülöníteni a dobhártya kép megítélésével.) A felszaporodó gennyes váladék a dobhártyát feszítve jelentős lüktető fájdalmat okoz a betegnek, ami csak akkor enyhül, amikor a genny utat tör a hallójárat felé.