Fóbiáink, újfajta félelmeink (1. rész)
2021. november 02.
Bizonyos fóbiák megmosolyogtatnak, de mindegyik fájdalmas az érintettek számára. A világjárvány kezdete óta pedig újfajta, gyakran eltúlzott félelmeink is megjelentek. Hogyan magyarázzuk a fóbiákat, az erős szorongásos állapotokat, és milyen megoldások lehetségesek? Tudjunk meg többet róluk.
A Covid-19 világjárvány nyomán olyan új fóbiák jelentek meg, mint pl. a nozofóbia (betegségtől kóros rettegés) vagy haptofóbia (más emberek megérintésétől, a fizikai kapcsolattól való félelem). Egyre többet beszélünk a “kabin szindrómáról” is, amely a bezártság után az otthon elhagyása, a szabadon mozgás nehézségeit jelenti. Az átélt válság számos stressztényezőt hozott. magával.
Ilyen pl. korlátozott hozzáférés védőeszközökhöz a járvány kezdetén (maszkok, gumikesztyűk, kézfertőtlenítők stb.), a minket és a hozzátartozóinkat érintő fertőzéstől való félelem, az elszigeteltség érzése, a sokszor homályos vagy akár ellentmondásos információáradat, vagy a gazdasági szintű következményektől való rettegés.
Amellett a korlátozó intézkedések hosszú és bizonytalan időtartama miatt új életmódbeli egyensúly jött létre. Alkalmazkodnunk kellett ehhez a valósághoz, amelyben semmi sem működött úgy, mint korábban, és ahol távolságot kellett tartanunk egymástól. Ráadásul hosszú ideig, több mint egy évig tartott az erős korlátozottság társadalmi interakcióinkban, és a válságnak még nincs vége…
Ezen további stresszfaktorok arra kényszerítettek minket, hogy szellemi erőforrásainkból merítsünk, és sokunkban szorongást váltottak ki, vagy traumát okoztak. Azt is éreztük, hogy a társadalmi távolságtartás nehézkessé tette a közvetlen kapcsolattartást másokkal. Ugyanakkor az a tény, hogy képernyőkön kommunikálunk, és maszkot viselünk, megvédett a másik tekintetétől, ami megnyugtató lehet azokban az emberekben, akik szociális fóbiában szenvednek, de hajlamosak megerősíteni az elkerülés dinamikáját.
Különböző típusú fóbiák
Bizonyos fóbiák minden bizonnyal az evolúciós folyamatok eredményeképpen alakultak ki. Ezek adaptív (alkalmazkodó) jelleggel rendelkeznek, és ilyen lehet az egyes állatoktól való fóbiás félelem is. Más (specifikus) fóbiák pedig gyakran egy traumatikus lenyomat kifejeződései. Pl. egy szokványos hely fóbiája még akkor is kialakulhat, ha az nem jelent veszélyt, miután valami rossz történt az adott személlyel ezen a helyen.
De gyakorlatilag bármi lehet a fóbia tárgya: vihar, magasság, rovarok, injekció, vér, alagút, lift … Az agorafóbia viszont megfelel az olyan helytől való félelmünknek, ahonnan nehéz lenne elmenekülni (tömegközlekedési eszközök, bevásárlóközpontok, sorok zárt helyen stb.), és nem specifikus, mivel nem egyetlen helyzetre jellemző. A szociális fóbia, amelyet fokozott félelem jellemez mások rossz véleményétől (túl az egyszerű félénkségen) közösségben, vagy nyilvános szerepléskor, meglehetősen gyakori szorongásos zavar, és nagyon sok beilleszkedési problémát okozhat.
De vajon úgy véljük-e, hogy minden félelem fóbia lenne? Nem így van – pontosítanak a pszichiáterek –, mert az egyik meghatározó elem a fóbia esetében, hogy a félelemnek ésszerűtlennek és aránytalannak kell lennie a helyzet (tárgy, jelenség) valós veszélyéhez képest. A félelem egyébként olyan erős is lehet, hogy valódi pánikrohamot okozhat, és az érintettnek az a benyomása is támadhat, hogy meg fog halni…
Kik a veszélyeztetett személyek?
Vannak olyan emberek, akik a fóbia nagyobb kockázatának vannak kitéve életük során (gyakran olyan időszakban, amikor sebezhetőbbek)? A szorongások, a gyermekkori érzelmi környezet, az oktatás, az egyén múltja, a traumatikus események mind-mind szerepet játszanak, amikor a kockázat nő. Az a tény például, hogy valaki visszahúzódó családban nőtt fel, és nem ösztönözték az érvényesülésre, valamint a közvetlen környezetében a mások ítélete túlzott helyet foglalt el, szociális fóbiát válthat ki. Ami pedig a specifikus fóbiákat és az agorafóbiát illeti, a tapasztalatok szerint a nők gyakrabban érintettek.
A magyarok közel harmada rendszertelenül étkezik
2021. november 01.
Miközben a koronavírus-járvány miatt gyakran szóba kerül az immunrendszer erősítése, arról kevesebbet beszélünk, hogy ennek egyik fontos része a helyes táplálkozás.
A NaturMed Hotel Carbona országos reprezentatív felmérést készített a lakosság étkezési, táplálkozási szokásairól, amelyből kiderül, hogy a megkérdezettek 31 százaléka rendszertelenül vagy kevésbé rendszeresen étkezik, 30 százaléka választja csupán az egészségesebb növényi olajat a zsírral szemben, 40 százalék a teljes kiőrlésű gabonából készült ételeket a finomított gabonával szemben, csupán 25 százalék fogyaszt halat, és csak 26 százalék szed valamilyen vitamint. Holott étkezési szokásaink változtatásával erősíthetjük immunrendszerünket. Az eredménnyel és a hasznos tanácsokkal kapcsolatban orvos szakértő ad rövid összefoglalót.
Az őszi időszakban mindig téma az immunrendszer erősítése. Idén ez a koronavírus-járvány miatt sokkal égetőbb kérdés, mint egy átlagos őszi náthaszezonban. Az egészségünk megőrzéséhez kulcsfontosságú az egészséges étrend. A megkérdezettek 78 százaléka gondolja úgy, jellemzően egészségesen táplálkozik. Dr. Somogyi Katalin, a Carbona belgyógyász, diabetológus szakorvosa szerint azonban, ha részletesebben vizsgáljuk a válaszokat, az is egyértelművé válik: többen rendszertelenül étkeznek, sokan továbbra is zsírt választják a növényi olajjal szemben, és a finomított gabonaféléket a teljeskiőrlésűvel szemben. Ugyanakkor az immunrendszer erősítése az egészséges étrenddel kezdődik.
Nem mindegy, mennyit eszünk
Amikor az egészséges táplálkozásra gondolunk, elsősorban az egészséges élelmiszerek és ételek jutnak eszünkbe. Az immunrendszerünk kiegyensúlyozott működését és erősítését elősegítő helyes étrend azonban a rendszerességgel és a mennyiséggel kezdődik.
A felmérés eredményei szerint a válaszadók 31 százaléka rendszertelenül vagy kevésbé rendszeresen étkezik, és akár főétkezéseket is kihagy. Majdnem 15 százalék azok aránya, akik többet vagy sokkal többet esznek, mint amennyit kívánnak, és csupán a megkérdezettek 1,4 százaléka viszonyul annyira tudatosan saját testéhez, hogy kevesebbet fogyaszt, mint amennyit kíván. Dr. Somogyi Katalin orvos ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a modern táplálkozástudomány a napi többszöri étkezést javasolja.
Ideális napi 5 alkalommal kisebb mennyiségeket enni, egyenlő időközönként, ami biztosítja a stabil vércukorszintet és a megfelelő mennyiségű energiát. Ez azért is fontos, mert így nem terheljük túl szervezetünket, az emésztés ugyanis sok energiát igényel, amit a testünk például egy fertőzés leküzdésére is fordíthatna.
Mit kell tudni a fogínygyulladásról?
2021. november 01.
A fogínygyulladás tünetei
A fogínygyulladás leggyakoribb tünete a vörös, gyulladt és vérző fogíny. A rossz szájhigiénia és a krónikus fogínygyulladás következménye lehet a fogágybetegség, a fogínysorvadás és a krónikus rossz lehelet. Fontos tudni, hogy bizonyos esetekben az ínygyulladással nem társul fájdalom vagy látható jel, így sokan nem is veszik észre. A fogínygyulladás és így számos szájüregi betegség megelőzhető a megfelelő fogápolással, amely a helyes fogmosással kezdődik.
Szónikus vagy mágneses fogkefe?
Az elektromos fogkefék hatalmas fejlődésen mentek keresztül az elmúlt évtizedekben, egyre hatékonyabb tisztítást kínálva. A szónikus és mágneses elektromos fogkefék közti legalapvetőbb különbség, hogy míg egy szónikus fogkefe előre-hátra mozog vízszintes síkban, addig a mágneses technológiát alkalmazó fogkefék kerek feje oszcilláló-rotáló, azaz rezgő-forgó mozgást végez, ami rendkívül hatékony, mégis kíméletes tisztítást eredményez.
A magas vérnyomás 3 M-je: Mérj! Mozdulj! Monitorozz!
2021. október 31.
A magas vérnyomás „lesből támad”, vagyis a legtöbbször tünetmentesen van jelen, és csak a következményei hívják fel rá a figyelmet. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a kezelés lépéseiről, dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke az életmód gyógyító szerepéről beszélt.1.lépés: Mérj!
A Magyar Hypertonia Társaság felmérése szerint Magyarországon a 8,3 millió felnőtt lakosból 3,5 millióra becsülhető a magas vérnyomásban szenvedők száma, akik közül sokan nem is tudnak az állapotukról. Ennek legfőbb oka, hogy a hipertónia ritkán jár zavaró tünetekkel. Ma már, a könnyen beszerezhető vérnyomásmérőkkel ki-ki magának is ellenőrizheti az értékeit, mégis gyakori, hogy egy rendelői mérés során derül fény az emelkedett vérnyomásra. Ekkor sem kell azonban megijedni!
Dr. Kapocsi Judittól, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistájától megtudható, hogy magas vérnyomásról csak akkor beszélhetünk, ha térben és időben egymástól elkülönítve ellenőrizzük a vérnyomást, és azt találjuk, hogy nyugalmi állapotban végzett legalább két, három mérés során a vérnyomás értéke 140/90 Hgmm, vagy ennél magasabb. Ekkor lenne igazán fontos kivizsgáltatni magunkat. A kivizsgálásnak azonban nem szabad kizárólag a vérnyomásmérésre szorítkoznia, a laborvizsgálatoknak, a 24 órás vérnyomásmérésnek, az EKG-nak és más kiegészítő vizsgálatoknak az a szerepe, hogy a kardiológus felmérje a szervezet állapotát, megállapítsa, okozott-e már valamilyen következményes problémát a magas vérnyomás.
2. Mozdulj!
Ha diagnózis születik a magas vérnyomás betegségről, tudnunk kell, hogy a kezelés ettől kezdve feltétlenül szükséges, ugyanis a kezeletlen állapot súlyos betegségekhez vezethet. A magas vérnyomás szövődményként okozhat veseelégtelenséget, szívinfarktust, agyvérzést és más szív- és érrendszeri megbetegedést, amelyek akár végzetessé is válhatnak. A hipertónia tudniillik az egyik legsúlyosabb rizikófaktora a szív-érrendszeri megbetegedéseknek, és az ebből eredő halálozásnak.
– Vagyis kiemelten fontos az orvos által elrendelt kezelés, azonban tudni kell, hogy ez 160/100 Hgmm alatti vérnyomásnál, szövődmények nélkül és társbetegségek hiányában kifejezetten életmódkezelés, e fölötti vérnyomásnál életmódkezelés is – a gyógyszeres kezelés mellett. Ez utóbbi általánosságban akkor indokolt, ha az életmódkezeléssel 3 hónap alatt a célérték elérése nem sikerült, illetve magasabb vérnyomásértékeknél, társbetegségek és vagy szövődmények megléte esetén – hangsúlyozza dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke. – Az életmódkezelés egyik része a mozgásterápia, amely magas vérnyomás esetén a lehetőleg minden nap végzett közepes intenzitású kardiomozgásra (intenzív sétára, futásra, kerékpározásra, úszásra) épül. 140-160 Hgmm közötti magas vérnyomásban a rezisztencia-edzés, vagyis a súlyokkal végzett gyakorlatok (akár szabadsúlyosak, akár kötöttpályásak) nem befolyásolják káros irányban a vérnyomást.
Az életmódkezelés másik fontos eleme a táplálkozási iránymutatás, összefüggés van ugyanis a túlsúly és a magas vérnyomás közt, és bizonyított tény, hogy a normál testsúly felett a fogyás 10 kg-ként 5-20 Hgmm-rel csökkenti a vérnyomást. Hasonló ok, vagyis a vérnyomás csökkentése miatt ajánlatos visszaszorítani a só- és a transzzsírok, az alkohol fogyasztását. Ezen felül jó hatású lehet a szervezet általános állapotára a stressz kezelése is, amelyhez ma már számos jó módszer elsajátítható.
Fontos a fertőtlenítés!
2021. október 31.
Itt az ősz, hagyományosan a megfázások és az influenza kezdetének időszaka, amire most soha nem látott mértékben ráerősít a Covid-járvány. Kell-e, és főleg hogyan, milyen mértékben súlyt helyezni a folyamatos fertőtlenítésre annak érdekében, hogy megvédjük magunkat és szeretteinket, de közben ne essünk át a ló túloldalára?
Hányadán is állunk vele?
Mielőtt kibillent volna az életünk a megszokott kerékvágásból, a családok alapvetően két különböző elv valamelyikét követték a fertőtlenítést illetően. Az egyik szerint nem kell azt túlzásba vinni, elég a tisztítószeres (vagy akár tiszta vizes) takarítás, és hasonlóképp a személyi higiéné: a gyerek immunrendszerének is jót tesz, ha idejekorán megismerkedik a környezetünkben előforduló mikroorganizmusokkal. A másik szemlélet hívei nem bízták a dolgot a véletlenre, és szívesen használtak fertőtlenítő le- és felmosást a háztartásban, és minimum a gyakori törlőkendős kéztörlést gyereknél-felnőttnél egyaránt, ha éppen nem volt mód rendszeres kézmosásra.
Mint ahogy az élet számos más területén, a higiéné kérdésében végképp felforgatta az elveinket és vele az életmódunkat az elmúlt másfél év pandémiás helyzete. A kezdeti információhiány és tanácstalanság után mostanra már rengeteg tapasztalatunk és tudásunk van ahhoz, hogy objektíven mérlegre tegyük ismét a kérdést: mi most a reális (szükséges és elégséges) eljárás a fertőzésekkel szembeni mindennapi védekezés terén?
Lendületet kaphat a dohányzásról való leszokás a járvány elmúltával
2021. október 30.
A WHO újra meg újra felhívja az emberek figyelmét a dohányzás pusztító hatásaira és arra, hogy évente több millió ember hal meg ennek következtében. Az idei világnapnak különös aktualitást ad az, hogy a legtöbb előrejelzés szerint a világ nagy részén lassan visszaszorítják a járványt, és a dohányosok új ösztönzést kaphatnak a leszokásra. A COVID-19 járványból a reális forgatókönyvek szerint is kifelé tartunk. A pandémia emberek tömegeinek változtatta meg drasztikusan a hétköznapjait és a társadalmi érintkezési szokásait, de az egészséghez való hozzáállását is. Generációk egész sora találkozott először olyan helyzettel, amikor hosszú időn keresztül egy egészségügyi probléma szolgáltatja a legfontosabb híreket. A járványhelyzet alatt nagy mértékben nőtt az emberek egészségtudatossága, és az ennek jegyében született döntések egy része a dohányzásra vonatkozik: a WHO becslése szerint milliók határozták el a járvány alatt, hogy leszoknak a dohányzásról1.
A dohányzás káros hatásai közismertek. Amellett, hogy a fizikai és szellemi teljesítőképesség is csökken, a dohányzás súlyos betegségek kialakulásában is főszerepet játszik. Világviszonylatban a tüdőrákos halálesetek 80%-a vezethető vissza a dohányzásra2, míg a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) betegek többsége dohányzik, vagy dohányzott korábban.
A COPD-ről
A COPD és annak veszélyei egyre inkább ismertté válnak. A COPD egy visszafordíthatatlan betegség, amely következtében a tüdőszövet károsodik, a légutak beszűkülnek – gyakorlatilag a tüdő gyors öregedése zajlik. Bár a COPD jelenleg nem gyógyítható, de a tünetei sok esetben jelentősen enyhíthetők, és a betegség előrehaladása lassítható.
A hazai tüdőgyógyászati ellátásban mintegy 195 ezer COPD-s beteget tartanak nyilván3, de valószínűsíthető, hogy a nem diagnosztizált betegekkel együtt a valós számuk ennek 2-3-szorosa.
A pandémia alatt visszaszorult a beteg-orvos kapcsolattartás, és a COPD-t tekintve ez két okból is komoly problémát jelent: kevesebb beteg került diagnosztizálásra, és a már diagnosztizált betegek nehezebben jutottak hozzá orvosaik tanácsaihoz, így a terápia követése is akadályokba ütközött. Pedig a korai felismerés különösen nagy mértékben javítja az életkilátásokat, mivel az időben diagnosztizált COPD súlyosbodása számottevően lassítható.
Ugyanakkor minden sikeres terápia alapja az, hogy a diagnosztizált beteg elhagyja a dohányzást. A beteg ezzel teheti a legtöbbet a COPD folyamatának lassításáért, a saját életkilátásainak komoly mértékű javításáért.
A temetőtüzek megelőzhetők, ha ezt a 6 hatékony szabályt betartod!
2021. október 30.
A napokban egyre többször riasztják a tűzoltókat kegyeleti mécsesek vagy gyertyák okozta tüzekhez. Tavaly ilyenkor tíz temetőben keletkezett tűz, amelyet a tűzoltóknak kellett eloltaniuk. A gyertyák és mécsesek nemcsak a temetőkben, hanem otthon is veszélyes helyzetet teremthetnek. Minden évben előfordul, hogy egy Mindenszentek vagy Halottak napja alkalmából meggyújtott gyertya miatt teljesen kiég egy lakás.
Tavaly országszerte tíz temetőben keletkezett tűz. Volt ahol kripták, sírhelyek égtek, máshol a temetőbe kihelyezett hulladékgyűjtő konténerek, szeméttárolók gyulladtak ki. Tavaly ilyenkor a miskolci, csengeri, dévaványai, hernádnémeti, jászkiséri, kengyeli, nagykőrösi, rózsaszentmártoni, tiszaroffi és zagyvaszántói temetőben csaptak fel a lángok.
Ahhoz, hogy megelőzzük a temetőtüzeket, az alábbiakra érdemes figyelni:
- Tisztítsuk meg a sírhely környezetét a száraz avartól, elszáradt virágoktól és koszorúktól, mert ezek könnyen lángra kapnak!
- Csak tartóban lévő mécsest gyújtsunk meg a szabadban!
- A mécsest úgy helyezzük el, hogy a közelében ne legyen éghető anyag, és ne tudjon felborulni!
- A mécsestartóban égő mécsest a sírtól való távozás előtt oltsuk el!
- Ne dobjunk a temetőben kihelyezett hulladékgyűjtőbe forró mécsestartókat!
- Ha azt szeretnénk, hogy távollétünkben is égjen az emlékezés lángja, akkor néhány száz forintért vásárolható eső- és szélálló LED mécsest helyezzünk a sírra, ám mivel ez környezetszennyező, vásároljunk olyat, amely napelemes, és esetleg többször is felhasználható.
A hagyományos ceruzaelemmel működő mécseseket akár több éven át is használhatjuk, de az elemeket soha ne dobjuk a zöld hulladék közé, kizárólag a kijelölt elemgyűjtőkbe, mert fohozottan környezetszennyezők!
Őszi lepény - sütőtökkel és dióval
2021. október 29.
Illatos, ízes, igazi őszi finomság! Próbáld ki, nem fogod megbánni!
Őszi lepény - sütőtökkel és dióval
Hozzávalók: 50 dkg liszt, 10 dkg vaj (olvasztva), 3 ek. cukor, 4 dkg élesztő, 2,5 dl tej, fél rúd vanília
A tetejére: 40 dkg sütőtök, 2 marék darabos dió, ízlés szerint fahéj és barnacukor
Az élesztőt felfuttatom a tejben a cukorral majd hozzáöntöm a liszthez, ebből egy közepesen kemény tésztá készítek. A végén hozzágyúrom az olvasztott vajat is és letakarva 30 percre félreteszem pihenni.
A sütőtököt megmosom, megtisztítom és kis kockákra vágom, a diót darabosra töröm. A kész tésztát egy nagy gáztepsibe nyomkodom (olajos kézzel amivel előtte kicsit átkentem a tepsit is). A tetejére szórom a sütőtököt, a diót kevés barna cukrot és fahéjat. Sütőben 180 fokon addig sütöm míg nem kezd a tetején pirulni a sütőtök és a dió.
A krónikus sebek ellátását segítő mesterséges intelligencia
2021. október 29.
A krónikus sebek ellátását segítő, mobiltelefonos applikáción keresztül használható mesterséges intelligencia prototípusát készítették el a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és a MedInnoScan Kft. kutatói.
A fejlesztést a közelmúltban mutatták be a mesterséges intelligencia matematikai alapjait kutató, NKFIH által finanszírozott Nemzeti Kiválósági Program zárókonferenciáján.
“A sebkezelés komoly feladatot, megterhelést jelent az egészségügyi ellátórendszernek nemcsak a kórházi ellátás alatt, hanem később, a beteg otthonában végzett folyamatos átkötözések során is, amely a gyakran több hónapig, néha évekig tartó gyógyulási folyamat része. A most létrehozott mesterséges intelligencia az orvosok szaktudását bocsátja az ápolószemélyzet közvetlen rendelkezésére a mobiltelefonos applikáció segítségével, a seb állapotának változása szerint mindig a gyógyulást legjobban elősegítő kötszertípusra javaslatot téve” – idézi az MTI-hez eljuttatott közlemény Farkas Pétert, a Magyar Sebkezelő Társaság elnökségi tagját, az Országos Mozgásszervi Intézet-OORI Szeptikus Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályának vezetőjét.
Magyarországon körülbelül 200 ezer ember szorul folyamatos kezelésre, átlagosan kétnaponkénti kötözésre. Ha a seb állapota változik, a kötszer típusát érdemes váltani. Ebben a döntésben segít az a mobil applikációval egybeépített mesterséges intelligencia.
A klinikai próbák után, a tervek szerint a jövő év során lesz elérhető a termék az ápoló szakszemélyzet számára.
“A kutatáshoz szükséges, 5500 páciensről készült 220 000 kép összegyűjtésében országos összefogással mintegy 70 intézmény vett részt, a Pécsi Tudományegyetem vezetésével a négy orvosegyetem, az OORI mint országos intézmény, egy tucat kórház és több mint ötven ápolási szolgálat, illetve magánpraxist folytató sebkezelő centrum is” – idézi a közlemény Szoldán Pétert, a MedInnoScan Kft. ügyvezetőjét.
Amikor minden csont fáj: arthritis - a reuma őszintén
2021. október 28.
A rheumatoid arthritis szervi manifesztációi révén nemcsak az izületeket, hanem az egész szervezetet érinti a gyulladásos folyamat. Így jelentkezhet gyengeség, fáradékonyság, rossz közérzet, hőemelkedés. A betegség izületeken kívüli megjelenési formája lehet bőralatti reumás csomó, szem- és szájszárazsággal járó könny- és nyálmirigygyulladás, szív-, tüdő-, szem-, ér- és ideggyulladás.
A rheumatoid arthritis (rövidítve: RA), régebbi nevén krónikus progresszív polyarthritis (rövidítve: PCP) sok izület gyulladását jelenti, a betegség közismertebb neve a reuma. A betegség főleg a fiatal, középkorú nőket támadja meg – előfordulása háromszor gyakoribb nőkön, mint férfiakon –, de jelentkezhet gyermek- és időskorban is. Hazánkban lassan népbetegségnek számít, hiszen 70-80 ezer embert érint.
Tünetek, okok, következmények
A rheumatoid arthritis megjelenése változatos, a betegség kezdődhet lassan, de kezdődhet az egész testet érintő tünetekkel is. A betegség a test valamennyi izületét megtámadhatja, beleértve a nyaki gerincet is.
Lassú lefolyás tünetei
- ébredés utáni reggeli kézmerevség
- általában a kéz kisizületek szimmetrikus fájdalmas duzzanata,
- az ínhüvelyek fájdalma,
- általános rossz közérzet,
- gyengeség, fogyás
Heveny gyulladás tünetei
- heves fájdalom
- leggyakrabban a kéz- és láb kisizületeket (tő- és középső izületeit), csuklókat, térd-, váll-, bokaizületeket érintő duzzanat
- láz
A rheumatoid arthritis autoimmun eredetű megbetegedés, azonban pontos kiváltó okai nem ismertek. Örökletes és külső környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak kialakulásában, gyakran fertőzés, megfázás, nagy lelki trauma vagy krónikus testi-, lelki kimerültség, stressz előzi meg.
A betegség során a szervezet immunrendszerének kórosan működő fehérvérsejtjei az izület alkotórészeit idegenként ismerik fel és védekező reakciót, autoimmun gyulladást indítanak el. Ez a gyulladásos folyamat roncsolja az izületet.
Az izület gyulladás során az izületi tokot belülről borító belhártya vérbő lesz, több kóros izületi folyadékot termel. Ettől az izületek megduzzadnak, pirossá, fájdalmassá válnak. Az izületben gyulladásos enzimek szaporodnak fel, burjánzó gyulladásos szövet képződik, amely idővel fokozatosan tönkreteszi az izületi porcot, és „kirágja” az izületet alkotó csontokat. A gyulladásos folyamattal tehát károsodik mind az izületi porc, mind a csont. Az izületi tok és szalagok a gyulladástól elgyengülhetnek, megnyúlhatnak. A fájdalmas gyulladásos folyamattal izületi deformitások, összenövések alakulhatnak ki.
A rheumatoid arthritis szervi manifesztációi révén nemcsak az izületeket, hanem az egész szervezetet érinti a gyulladásos folyamat. Így jelentkezhet gyengeség, fáradékonyság, rossz közérzet, hőemelkedés. A betegség izületeken kívüli megjelenési formája lehet bőralatti reumás csomó, szem- és szájszárazsággal járó könny- és nyálmirigygyulladás, szív-, tüdő-, szem-, ér- és ideggyulladás.
A betegség lefolyása hullámzó, kimenetele változatos. A betegség a betegek 10 százalékában teljesen visszafejlődhet, 30 százalékában enyhe lefolyású, 60 százalékában típusos hullámzó lefolyású, ahol az izületek károsodása fokozatosan súlyosbodik. Kezelés nélkül feltartózhatatlanul megy előre a folyamat, rontva az izületek funkcióját, a betegek munkaképességét, önellátását, életminőségét az érintettek 10 százalékánál súlyos rokkantságot okozva.
Kezelés, ellátás
Nagyon fontos, hogy több izület egyidejű tartós, heteken át tartó gyulladása esetén mielőbb reumatológus szakorvoshoz kerüljenek a betegek. A kivizsgálást követően a betegség első időszakában gyakoribb szakorvosi vizsgálatra van szükség, hogy a betegség lefolyása, tünetei nyomon követhetőek legyenek, de a rendszeres orvosi ellenőrzés, gondozás később is elengedhetetlen.
Az ellenőrzés során az orvos megvizsgálja a nyomásérzékeny és duzzadt izületek számát, megkérdezi a beteg fájdalmának mértékét, a reggeli izületi merevség időtartamát, valamint ellenőrzi az izületi aktivitásra jellemző laboreltéréseket, a magasabb vérsejtsüllyedést és a gyulladásra jellemző fehérjeszintet, a CRP-szintet. Ezekből a paraméterekből kiszámítható a betegség aktivitásának mértéke, - DAS-28 index - amelynek változása később a terápia hatékonyságának megítélésére is alkalmas.
Az immun-labor vizsgálatok, a süllyedés, a CRP, a szérum vas, vaskötő kapacitás, a vérkép, a máj- és vesefunkciók, a vizeletvizsgálat a diagnózis felállítása és a betegség súlyosságának megítélése mellett a gyógyszerek mellékhatásainak nyomon követése céljából is szükségesek. Egy új gyógyszer beállítását követően eleinte havonta, majd később 3 havonta szükségesek a laboratóriumi ellenőrző vizsgálatok.
A beteg gyógyszeres kezelése akkor van jól beállítva, ha a betegség remisszióban van, azaz a betegnek nincsenek izületi aktivitásra jellemző tünetei. Remisszióban van a betegség akkor, ha a beteg nem fáradékony, nincs izületi fájdalma, nincs izületi nyomásérzékenysége, nincs izületi duzzanata, a reggeli izületi merevség érzése kevesebb, mint 15 perc, nincs duzzanat az izület környéki lágyrészeken, ínhüvelyekben és a vérsüllyedés kevesebb, mint 20-30 mm/óra.
A gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos a lelki és fizikai kimerültség kerülése, az elegendő alvás, az egészséges életmód és táplálkozás, az izületvédelem, a gyógytornász által betanított gyógytorna és séta naponkénti rendszeres végzése, úszás, szükség esetén fizikoterápiás eljárások, gyógyászati segédeszközök használata a maradandó izületi károsodások elkerüléséhez. D-vitamin és calcium pótlás szükséges a csontritkulás megelőzéséhez, ill. kialakult csontritkulás esetén osteoporosis centrumban gondozás indokolt.
