Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ki viszi le a szemetet?

2021. augusztus 04.

Manapság, amikor a legtöbb nő ugyanúgy dolgozik, mint a férfiak, a nők joggal várják el párjuktól, hogy ők is aktívan kivegyék a részüket a házimunkából. Azonban ez is egy olyan kérdés, amit a párok nem szoktak előre megbeszélni egymás között. Így az összeköltözés vagy a házasság után a házimunka az egyik leggyakoribb konfliktusforrás.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A hagyományos házasságban egyértelműen a férfié a vezető szerep, ő hozza a döntéseket, a feleség követi őt. Ezekben a kapcsolatokban a háztartás egyértelműen az asszony feladata. Ma is akad néhány jól működő hagyományos házasság, ahol ez a szereposztás mindkét fél igényeinek megfelel. Jóval gyakoribb azonban a partnerszerű házasság, ami a nők számára általában nagyobb megelégedést eredményez, viszont számos problémát vet fel.

Az egyenrangú, partnerszerű házasságban ugyanis hiányoznak a "munkaköri leírások". Az együttélés szabályai, a házastársak feladatai nincsenek előre meghatározva, ezeket ki kell dolgozni, sőt, az élethelyzet változásainak megfelelően folyamatosan alakítani, módosítani kell.

A két fél különböző mintát látott eredeti családjában

Elég sok olyan család van, elég sok olyan fiatalember van, aki otthonában azt látta, hogy a férfiú a munkából hazatérve kényelembe helyezi magát, felveszi papucsát, kezébe fogja a sörét, és olvassa az újságot vagy nézi a tévét. Ez az idősebb generációban meglehetősen gyakori volt, még akkor is, hogy ha az asszony dolgozott. A lánygyerek általában segített a konyhában, a fiútól legfeljebb azt várták el, hogy tartsa a létrát, amikor apja becsavarja a villanykörtét.

A nők ritkán fogadják el ezt a mintát, még akkor sem, ha az anyjuktól ezt látták. Elvben a férfiak is ellenzik, de nagyon könnyen belecsúsznak ebbe a kényelmes szerepbe. Ilyenkor szoktak kialakulni - vagy inkább feléledni - azok a sztereotípiák, hogy vannak jellegzetesen női és jellegzetesen férfimunkák. Férfimunka minden javítás, fúrás, faragás, szerelés, a háztartás viszont egyértelműen az asszony feladata.

Ebből a merev elképzelésből aztán számos probléma adódik.

1. Az értelmiségi férfi nem ért a villany- és vízszereléshez. Szíve szerint hozzá se fogna, de az asszony elvárja, mert ezt látta otthon az apjától. Így belevág, de több bajt csinál, mint hasznot. Az asszony lekicsinylő megjegyzéseket tesz: „Még erre se vagy képes? Az apám nem járt egyetemre, mégis mindet megcsinált!” Végül mégis kénytelenek szerelőt hívni, ami jóval többe kerül, mintha nem kontárkodott volna.

2. A férfi ezermester, és tényleg mindent meg tud csinálni, de nincs ideje rá. Mégis úgy gondolja: szóba se jöhet az, hogy mesterembert hívjanak. „Az ember minek adjon pénzt azért, amit maga is meg tud csinálni?” A tető beázik, a csap csöpög, a villanykapcsoló zárlatos, de nem hívunk mesterembert, mert „ amint lesz rá időm meg fogom javítani.”

Természetes, hogy ha csak az egyik fél dolgozik, akkor a másikra hárul a háztartás túlnyomó része. Amikor a korábban dolgozó nő otthon marad gyesen, természetes, hogy ő vállalja a nagyobb részét a háztartásnak, hiszen neki van rá jóval több ideje. A gondot az szokta okozni, amikor az asszony a gyesről visszamegy dolgozni, mégsem rendeződnek vissza az otthoni feladatok. Hiszen a férj már megszokta, hogy felesége végzi a háztartási munkákat. Ha nem ülnek le, nem beszélik meg újra a munkamegosztást, akkor nagyon nehéz visszazökkenni még azoknak a pároknak is, akik a párkapcsolat kezdeti időszakában arányosan tudtak megosztozni a feladatokon.

A mai emancipált világban egyre több fiatal pár tartja igazságosnak, ha minden munkán teljesen egyenlően osztoznak meg. Vagyis egyik nap az egyik, másik nap a másik főz. Az egyik héten az egyik, másik héten a másik porszívózik. Első ránézésre jónak, igazságosnak tűnik, azonban ez nem szokott jól működni. Gondoljunk csak bele: lehet, hogy a férj csapnivalóan rossz szakács. Egyrészt számára rengeteg időt vesz igénybe a főzés, másrészt nem csak az idő vész kárba, hanem a legjobb szándékkal összekotyvasztott étel is élvezhetetlen. Ennek semmi értelme, ha a nő szívesen főz.

Ez az egyenlősdi szokott egyébként hatalmi harccá silányulni, amikor a párok - mint a marakodó testvérek - azon vitatkoznak, hogy, hogy ki végzett többet: „én ötször vittem le a szemetet, te csak kétszer, én két adag szennyest mostam ki, te csak egyet, te csak a nappaliban porszívóztál, a hálószobát elfelejtetted”. 

Lényeg az, hogy ez az egyenlősdi a házasságban ugyanúgy árt, mint a testvérkapcsolatban. (Ha a testvérek – persze a szülők hatására - nagyon figyelnek arra, hogy mind a ketten pontosan ugyanazt és ugyanannyit kapjanak karácsonyra, húsvétra, születésnapra, abból nem alakul ki jó testvéri kapcsolat). Hogy ha a párok nagyon kínosan vigyáznak arra, hogy mindketten pontosan ugyanannyit végezzenek el, az az esetek többségében nem vezet jóra. Állandó hatalmi harc kérdése lehet az is, hogy milyen típusú munkák tartoznak bele a felosztásba: például munkának számít-e, hogy ki viszi a gyereket pingpongozni vagy angolórára.



Erre is fontos figyelni az asztmásoknak nyáron!

2021. augusztus 03.

Fotó: gettyimages.com

Asztma esetén fulladást, nehézlégzést, asztmás rohamot is kiválthat, ha az allergiát okozó növény virágpora magas koncentrációban van jelen a levegőben. A pollenjelentés mellett azonban a légszennyezettségi adatokat is érdemes átböngészni, mielőtt szabadtéri programot szervez – figyelmeztet dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa. A nyári hőségben a talajközeli ózon koncentrációja emelkedhet magasba, ilyenkor erre is érdemes figyelni, különösen a délutáni és kora esti órákban.

Milyen légszennyezettségi értékeket figyeljen?

A levegőben található apró, szabad szemmel nem látható részecskék közt pollenek, égéstermékek, por is megtalálható, ezeket belélegezve, az asztmásoknál jellemző gyulladt légutakat irritálják, felerősítik a tüneteiket. Asztmások esetében különösen a talajközeli ózon és a kisméretű részecske szennyezés értékének emelkedése okoz panaszokat, ilyenkor sok betegnél lépnek fel köhögési rohamok, jelentkezik nehézlégzés, mellkasi diszkomfort, bizonytalan, égő érzés a tüdő területén. 

Közvetve is rontja az asztmás tüneteket

A légszennyezettség nemcsak önmagában jelent problémát. A légutakat irritáló szennyeződések belélegzése miatt az asztmás beteg érzékenyebb lehet más triggerekre (rohamot provokáló tényezők) is. Így például a magas légszennyezettség idejére szervezett szabadtéri program után az otthonában található, egyébként panaszt nem okozó allergének, mint például a penész és a poratka is irritálhatja, fokozhatja a tüneteit.

Az ózon inkább nyáron, a részecske szennyeződések inkább télen okoznak gondot

A légszennyezettség bármelyik évszakban lehet magas. Télen, a köd, pára és gyenge légmozgás miatt különösen a nagyvárosokban, forgalmas utak mellett, vegyes tüzelésű fűtés miatt, elsősorban a felhalmozódó kisméretű részecske szennyezés jelent gondot. A nyári hőségben a talajközeli ózon koncentrációja emelkedhet magasba, ilyenkor erre is érdemes figyelni, különösen a délutáni és kora esti órákban.



Az ország legkorszerűbb gyermekpszichiátriai centruma épül

2021. augusztus 03.

Fotó: gettyimages.com

Az ország legkorszerűbb gyermekpszichiátriai centruma épül meg uniós támogatással mintegy 2,3 milliárd forintból Szegeden – tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága az MTI-t. Az egyetem jelenleg három telephelyen működő Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai részlege 2022-ben költözne át az új épületbe.

A Gyermekgyógyászati Klinika Tisza-parti főépületéhez kapcsolódik majd egy új szárny. A 2500 négyzetméteres, ötszintes épületszárnyban az ország legkorszerűbb gyermekpszichiátriai intézetét alakítják ki. Az osztály és a járóbetegegységek ellátási területe korábban kizárólag Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyére terjedt ki, de 2012 óta kibővült a teljes dél-dunántúli régióval, Pest megye dél-keleti részével és Szolnok megye néhány kisvárosával. Így duplájára, csaknem 2 millióra nőtt az ellátandók száma.

A pszichiátriai és addiktológiai ellátórendszeren belül Magyarországon az elmúlt tíz évben nem történt a szegedihez mérhető jelentős infrastrukturális fejlesztés, miközben a kezelésre szoruló betegek száma egyre nő.

Az épületet Balogh László Árpád tervezte, a kivitelezési munkákat a Dél-Konstrukt Zrt. végzi. A Tisza közelsége miatt speciális alapozási módszert alkalmaznak. A szintenként 500 négyzetméteren, a nemzetközi szakmai normatíváknak és orvostechnológiai elvárásoknak is megfelelve, modern és korszerű infrastrukturális háttér, tágas helyiségek állnak majd a betegellátás szolgálatába. Az épületrész tervezésénél kiemelt figyelmet fordítottak az anya-gyermek kapcsolat és az együttlét kulturált biztosítására, a gyermekükért izguló szülők megfelelő elhelyezésére, a szakmailag ideális belső betegutak kidolgozására, valamint a gyermekek gyógyulását pszichésen is támogató barátságos környezet kialakítására – áll a közleményben.



Indul a hallójárat-gyulladás szezonja!

2021. augusztus 02.

Fotó: 123rf.com

A középfül-gyulladás inkább a téli hónapok betegsége, nyáron elsősorban hallójárat-gyulladás miatt fordulnak orvoshoz a betegek – mondja dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter. A Fül-orr-gégeközpont orvosát a két betegség közti különbségekről és a helyes fülcsepphasználatról kérdeztük.

Középfülgyulladás
Baktérium vagy vírusfertőzés következtében „húzódik a fülre” a betegség és jelentkeznek a középfülgyulladás tünetei. Ilyenkor a felső légutak, orrüreg vagy garat megfázásos eredetű gyulladása terjed át a fülkürtön keresztül a középfülre. A fülkürt rövidsége miatt gyerekeknél gyakoribb, de felnőttkorban is előfordul: erős fülfájás, rossz hallás, láz, levertség jelzi a betegséget. Kezeléséhez antibiotikumra, orrcseppre lehet szükség. A gyulladás a dobhártya átszakadását okozhatja, ha ez bekövetkezett – és a dobhártya már nem zárt – fülcsepp használata tilos!

Hallójárat gyulladás
A külvilág felé haladva, a fül következő része a középfül után a külsőfül, a hallójárat. Ezen a területen gyulladás rendszerint a nyári hónapokban jelentkezik, hiszen kialakulásában döntő szerepe van a fül felázásának. A meleg és a túlzott nedvesség meggyengíti a hallójárat bőrének védőrétegét, így az könnyen befertőződhet. A hallójárat gyulladást baktériumok vagy gombák okozzák, a betegséget a hallójárat beszűkülése és erős fájdalom jelzi.

A beszűkülés miatt a fülcsepp használata kezdetben eredménytelen lehet, így a gyulladást első körben a hallójárat alapos kitisztításával és gyógyszeres gézcsíkkal kell lecsökkenteni, majd ezt követően lehet a gyulladáscsökkentő fülcseppet használni. A hallójáratot szakorvosnak kell kitisztítania, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő szedésére is szükség lehet, a meleg borogatás szigorúan tilos! A gyógyulásig a fület a víztől is óvni kell.



Nyáron is életet ment a véradás

2021. augusztus 02.

Fotó: gettyimages.com

Nyáron is fontos, hogy elég sokan adjanak vért, hiszen a véradás életet ment, ennek érdekében a Magyar Vöröskereszt hétfőn tájékoztató kampányt indít a közösségi médiában – közölte a szervezet az MTI-vel.

A nyár végéig a Magyar Vöröskereszt tájékoztató kampánnyal hívja fel a figyelmet az önkéntes segítségnyújtás fontosságára: a Facebookon és az Instagramon a legalapvetőbb tudnivalókat osztják meg a véradásról, letisztult és közérthető formában.

“A véreddel életet menthetsz! Nyáron is! – Te adod?” című kampány üzenete, hogy a véradás nyáron is az egyik legegyszerűbb és legnagyszerűbb módja a segítségnyújtásnak.

Nyáron rendszerint csökken a véradási aktivitás, a megfelelő vérkészlet biztosításához azonban ilyenkor is legalább napi 1600-1800 véradó megjelenésére van szükség az országban. A cél az, hogy minél többen látogassanak el a segélyszervezet weboldalára, ott válasszanak egy véradási helyszínt a kereső (www.voroskereszt.hu/veradas) segítségével, majd menjenek el vért adni.

Vért bárki adhat, aki egészségesnek érzi magát és elmúlt már 18 éves, de még nem töltötte be a 65. életévét. A véradási helyszínek és időpontok, valamint a véradással kapcsolatos összes információ megtalálható az Országos Vérellátó Szolgálat és a vöröskereszt honlapján.



A bántalmazásról beszélni kell, ne hunyjunk szemet a zaklatás felett!

2021. augusztus 01.

Minden harmadik nő érintett világszerte

Egyre gyakrabban szembesülünk borzalmas történetekkel és megdöbbentő adatokkal, amelyek megmutatják, hogy a kapcsolati erőszak és a nemi megkülönböztetésen alapuló erőszak milyen mértékben van jelen mindennapjainkban. Habár a statisztikák csak a legsúlyosabb bántalmazási formákat vizsgálják, világszerte minden harmadik nő elszenvedett már valamilyen fajta fizikai vagy szexuális erőszakot élete során.

Érdemes ugyanakkor feltennünk a kérdést, vajon lelki erőszak hány nőt érinthet nap mint nap, amelyek ugyanolyan mély sebeket ejthetnek, csupán könnyebben leplezhetők, könnyebben szemet huny felettük társadalmunk. Az AVON évek óta kiemelten fontos ügyként kezeli a kapcsolati erőszak minden formáját, és figyelemfelhívó kampányokkal küzd azért, hogy a bántalmazottak felszólaljanak és tudják, van kihez fordulniuk segítségért. A vállalat legújabb #watchmewearit, #felhívomafigyelmet kampánya során kitűzők segítségével igyekszik felhívni világszerte a figyelmet erre a fontos társadalmi problémára és minden eladott kitűző után pénzadománnyal is támogatja a bántalmazottak megsegítését.

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a bántalmazás nem csupán a fizikai erőszakot jelenti, hanem a lelki bántalmazást is, amelyet sok nő és fiatal lány átél akár a mindennapok során is. Bántalmazásnak számít a szexuális erőszak, egy elcsattant pofon, a fizikai vagy gazdasági korlátozás, de az utcán való lelki bántalmazás, zaklatás is, legyen az egy kéretlen mondat vagy egy zavarba ejtő füttyögés egy idegen lány irányába. A nők napjainkra megtanultak együtt élni azokkal a tényekkel, hogy nem vehetnek fel akármit, nem sminkelhetnek akárhogy és esténként folyamatosan tartaniuk kell attól, nehogy valaki leszólítsa őket, amikor egyedül sétálnak hazafelé.

Társadalmunk sajnos szemet huny ezen problémák felett, de az AVON szeretné most mindenki figyelmét felhívni arra, hogy ez súlyos lelki megpróbáltatás minden nő számára. Nem normális, hogy a nőknek minden nap át kell gondolniuk, milyen ruhát vesznek fel, nem normális, hogy este a kulcsukat szorongatva vagy telefonálva mernek csak hazamenni, és nem normális az sem, hogy csak akkor érzik magukat teljes biztonságban, ha egy barátjuk elkíséri őket!

A vállalat #watchmewearit kampánya mellé állva mi magunk is kifejezhetjük véleményünket ezzel a világszerte leginkább nőket érintő társadalmi problémával kapcsolatban. A nők biztonságáért folytatott harcot szimbolizáló kitűzők megvásárlásával és viselésével felhívhatjuk a környezetünk figyelmét arra, hogy foglalkozni kell ezzel az égető problémával, nem szabad tovább hallgatnunk, hiszen ez sokszor ártatlan nők életébe is kerülhet. „A mellrák elleni küzdelmet hirdető Avon Remény Szalagja Kitűzők után most a kapcsolati és a nemi megkülönböztetésen alapuló erőszak elleni küzdelemre fektetjük a hangsúlyt, és új kitűzőinkkel igyekszünk felhívni a figyelmet arra, hogy a bántalmazottaknak van hova fordulniuk.” – nyilatkozta Kósa Anita, az AVON Magyarország szóvivője.



Mit érdemes tudni az édesítőszerekről (3.rész)

2021. augusztus 01.

Mindenki mindegyik édesítőszert használhatja bátran vagy vannak megkötések? Ennek jártunk utána.

Fotó: pixabay.comKik használhatják?

Elsősorban azoknak ajánlott, akik testtömegfelesleggel küzdenek, cukorbetegeknek, vagy akiknek az elhízással összefüggő betegségük (magas vérnyomás, érelmeszesedés, köszvény, stb.) van. A Táplálkozástudományi és Dietetikai Akadémia (korábbi nevén Amerikai Dietetikusok Szövetsége) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az engedélyezett energiamentes édesítőszerek fogyasztását gyermekeknek és kismamáknak biztonságosnak ítélte meg.

Kinek tilos?

Az aszpartámot fenilketonuria-anyagcsere betegségben (PKU) szenvedő egyének nem fogyaszthatják.
A sztevia feltehetően allergiás reakciót idézhet elő olyan egyéneknél, akik érzékenyek a napraforgófélékhez tartozó növényekkel szemben.

Házi praktikák

Édesítőszer választás során mindenképpen érdemes segítségül hívni a termék címkéjét, mert előfordulhat, hogy ugyanaz a gyártó különböző formájú és összetételű (por, folyékony) édesítői eltérő energiatartalommal rendelkeznek (vagy ugyanannyi energiát tartalmaznak mint a kristálycukor), illetve az adagolási javaslatot is célszerű elolvasni.

  • Sztevia: javasolt adagolása általában 20 dkg liszthez fél kávéskanál sztevia. Sütemények készítésekor adjunk egy késhegynyi szódabikarbónát (a sütőpor mellé), így a sütemény fel fog jönni.
    A szacharin és ciklamát kombinációjából álló készítmények, bár a szacharin miatt nem hőállóak, kompót készítésekor főzés előtt alkalmazva sokan nem észleltek minőségromlást.
  • Az aszpartám alapú édesítőszereket a forralás végén ajánlott adagolni az édes íz megőrzésének érdekében.

Több édesítőszer por, kocka, granulátum formában is kapható, kinek-kinek pénztárcája és ízlése szerint. Cukorbetegeknek, fogyókúrázóknak célszerű az energiát adó édesítők helyett a mindennapi folyadékokat – kávét, teát, limonádét, stb. –, vagy otthon készített nyalánkságokat energiamentes édesítőkkel ízesíteni.



Édes bűnözés okosan (2.rész)

2021. július 31.

Fotó: gettyimages.comAz édesítőszerek olyan élelmiszer adalékanyagok, amelyeket az élelmiszerek édes ízének kialakítására vagy asztali édesítőszerként használunk.

Szacharin (E 954) a legrégebbi mesterséges édesítőszer.

Hátránya, hogy hő hatására kesernyés, fémes utóízt okoz az ételben. Asztali édesítőként különböző elnevezéssel por, tabletta, vagy folyadék formájában található meg. A boltok polcain ezen kívül, csökkentett energiatartalmú üdítők, gyümölcslevek, dobozos vagy üveges gyümölcskonzervek, cukorkák, rágógumik, édességek stb. tartalmazzák.

A ciklamátnak (E 952) mellékíze nincs, nagy koncentrációban sós utóíze lehet.

Főzéshez, sütéshez alkalmazható. Általában más édesítőszerekkel kombinálva hozzák forgalomba. Asztali édesítőként különböző fantázianevekkel ellátott por, tabletta, vagy folyadék formájában található meg. Ezen kívül “light” üdítőitalok, alkoholmentes italok, szeszesital vagy bor keverékéből álló italok, édességek, dzsemek, salátaöntetek, étrend-kiegészítők, gyógyszerek, stb. tartalmazhatják.

Aceszulfám-K (E 950) hőhatásnak nagyon jól ellenáll, mellékízmentes, de ha az édesítő nagy koncentrációban van jelen, keserű mellékízt okozhat.Asztali édesítőként más édesítőszerrel keverve található meg a boltok polcain. Ezen kívül tej- és tejtermékalapú italokban,üdítőkben, kakaó- vagy szárítottgyümölcs-alapú édességek (például szárított szilva csokoládéba mártva), pudingporokban, reggeliző-pelyhekben, mustárban is megtalálható.

Aszpartám (E 951) alacsony energiatartalmú édesítőszer (4 kcal/g), hő- és fényérzékeny, így főként italok, hideg ételek, gyümölcskészítmények édesítésére használjuk. Legkevésbé „mesterséges” édesítőszer, mellékíze nincs. Asztali édesítőszerként por, tabletta formában van forgalomban. A boltokban ezen kívül fagylaltok, jégkrémek, csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélkül előállított desszertek, alkoholmentes italok, rágógumik, leheletet frissítő apró édességek tartalmazhatják.

Aszpartám-aceszulfám só (E 962) íze a cukorhoz hasonló, mellékíze nincs. Ezt az édesítőszert alkotóelemeihez (E 951, E 950) hasonlóan alkalmazzák.

A neoheszperidin DC (E 959) egy olyan energiamentes édesítőszer, amelyet a narancshéj keserű anyagából állítanak elő. Hőhatásnak ellenáll, nagy koncentrációban mentolszerű utóíze van. Általában más édesítőkkel kombinálják. A következő élelmiszerek tartalmazhatják: csökkentett energiatartalmú illetve cukormentes alkoholos italok, dobozos vagy üveges gyümölcskonzervek, rágógumik, desszertek, édességek, stb.

A szukralóz (E 955) vízben jól oldódik, édesítő erejét magas hőmérsékleten is megtartja, ezért főzésre, sütéshez bátran használhatjuk.  Asztali édesítőként különböző fantázianevekkel ellátott por és folyadék formájában találkozhatunk vele. A szukralóz megtalálható hozzáadott cukrot nem tartalmazó fagylalttölcsérekben és ostyákban, kakaó-, tej-, szárított gyümölcs- vagy zsíralapú krémekben, finom pékárukban, süteményekben.



Ez vár ránk, ha nem mozgunk eleget!

2021. július 31.

Fotó: pixabay.com

A rendszeres sportolásnak számtalan pozitív hatása ismert: önbizalmat ad, levezeti a felesleges energiákat, fejleszti az erőnlétet, állóképességet, és az egészség megőrzésében is segít. Ám azt csak kevesen tudják, milyen súlyos, sőt, akár végzetes következményei lehetnek a mozgásszegény életmódnak, de az örök igazság erre is érvényes – elkezdeni sohasem késő!

Szakértők szoros összefüggést véltek felfedezni a passzivitás és a rossz egészségügyi állapot között. Az elhízás ma már önálló betegségnek számít, mely hazánk lakosainak több mint felét érinti, és ha nem hormonzavarhoz, vagy genetikai okokhoz köthető, hátterében a fizikai tétlenség áll.

Ezzel jár a passzív életmód

Ha nem mozogunk rendszeresen, az a súlygyarapodáson kívül olyan komoly problémákhoz vezethet, mint szív- és érrendszeri betegségek, anyagcserezavarok, gyomor- és bélbetegségek, mozgásszervi és gerincbántalmak, csontritkulás, reuma, légzőszervi panaszok, tüdőembólia, vérrögök képződése, vagy akár a váratlanul lecsapó stroke. De a cukorbetegség az a leggyakoribb következményeknek, hiszen minél kevesebbet mozog valaki, annál kevesebb vércukrot használ fel a szervezete, ráadásul a vér zsírtartalma is megugrik, ami a korai érelmeszesedés egyik melegágya. Sokan azzal a ténnyel sincsenek tisztában, hogy a mozgás hiánya nem csupán testi, de lelki bajok okozója is lehet, amelyek egészen a mély depresszióig fajulhatnak.

A sok ülés a fiataloknak sem tesz jót

Azok vannak a leginkább veszélyben, akik a rendszeres sport mellőzése mellett folyamatos ülőmunkát végeznek. Az ízületek roncsolódása, lábfájás, visszér, keringési megbetegedések, aranyér és vastagbélrák mind-mind fenyegetik korunk dolgozó embereit, és a monitor vagy a tv előtt görnyedő fiatal és idősebb generációkat egyaránt. A sok ülés következtében a térdinak is megrövidülnek, amin már csak orvosi beavatkozás segíthet.



Van a családjában olyan, aki zöldhályoggal küzd?

2021. július 30.

Fotó: gettyimages.com

A glaukóma a látásvesztés egyik vezető oka, így fontos, hogy tisztában legyünk a hajlamosító tényezőkkel. Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája a családi halmozódásra hívja fel a figyelmet.

A zöldhályog (latin néven glaukóma) az egyik leggyakoribb súlyos szembetegség a fejlett közegészségügyű országokban, és világszerte a vakság egyik vezető oka. Zöldhályog esetén valójában semmiféle hályog nincsen a szemen, hanem a látási információt az agy felé továbbító idegsejtek és a hozzájuk tartozó idegrostok pusztulnak el. Ez a látótér és a látás egésze tekintetében jelent a beteg számára romlást, ami kezeletlen esetben akár a teljes vakságig fokozódik.

Az idegsejt- és rostvesztés folyamatos- azaz, ami már elhalt, az vissza nem állítható. Éppen ezért fontos, hogy a zöldhályogot korai állapotban fedezzük fel, amikor a még meglévő és a beteg mindennapi élete szempontjából még kielégítő látás megfelelő kezeléssel megmenthető.

Zöldhályog néven számos glaukóma formát foglalunk össze. Ezek nagy részének ismertek a kockázati tényezői (rizikófaktorai). Az egyik fő rizikófaktor az, ha a vérrokonok valamelyikén, vagy akár több közeli vérrokonon előfordult már a zöldhályog.

Ha valamelyik szülőjénél vagy testvérénél diagnosztizáltak glaukómát, akkor Önnek is fokozott a kockázata erre a betegségre. Éppen ezért rendszeres, célzott szemészeti vizsgálatra (szűrésre) van ilyenkor szükség, hiszen reális az esély arra, hogy a betegség és az azzal járó látáskárosodás előbb-utóbb Önnél is kialakul.

Az örökletes tényezőkön kívül a zöldhályognak más ismert kockázati tényezői is vannak, például a 40 év feletti életkor, a magasvérnyomás, a cukorbetegség, a rövidlátás, a túllátás (hipermetrópia). Ezek szintén indokolttá teszik az glaukóma irányú célzott szemészeti vizsgálatot. Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ glaukóma specialistája most a családi kockázattal kapcsolatos orvosi ellenőrzés fontosságára hívja fel a figyelmet.

 A zöldhályog erős családi halmozódást mutat

A zöldhályog családi halmozódása vagy genetikai jellemzők miatt alakul ki (ilyenkor a glaukómát eredményező genetikai variánsok öröklődnek), vagy a szem olyan jellegzetességei öröklődnek, melyek másodlagosan okozhatnak zöldhályogot (pl. túllátóság, azaz hipermetrópia, rövidlátás). Fokozott veszélyben vannak azok, akiknek elsőfokú rokonaiknál (szülő, testvér, gyermek) már kialakult zöldhályog. Ilyenkor akár 9-szer nagyobb az esély arra, hogy glaukóma fellépjen. Természetesen, akinek nincsen a vérrokonai között zöldhályogos, az is lehet glaukómás, ezért az időszakos szemészeti vizsgálat minden felnőttnek ajánlott- figyelmeztet a professzor.

Ne várja meg, amíg tüneteket okoz!

A glaukóma kezdeti állapotban nem okoz tüneteket, ám a romlás ilyenkor már megkezdődött. Sajnos gyakran előfordul, hogy a beteg csak akkor keres fel szakembert, amikor a látótér és a látás romlása már olyan mértékű, hogy az zavarja a mindennapi életben. Fontos megérteni, hogy ez nem a kívánatos eljárás, hiszen a már kialakult látásromlás vissza nem fordítható. A kezelés a további romlás ellen irányul. Így a beteg a legjobb esetben is olyan látással kell, hogy leélje az életét, amilyennel az első szemorvosi viziten megjelent.

Éppen ezért bír kiemelt jelentőséggel a zöldhályog irányú célzott szűrés, melynek során a glaukóma még korai állapotban, a panaszok megjelenése előtti stádiumban felfedezhető. Ez különösen azoknak ajánlott, akik rizikócsoportba tartoznak.

“Amennyiben valakinek a családjában előfordult már zöldhályog (glaukóma), nagyon fontos, hogy az illető rendszeres, célzott glaukóma szűrésen vegyen részt akkor is, ha semmilyen panasza nincs! Így idejében kiszűrhetőek az elváltozások, és a terápia, mellyel megakadályozható a további látásromlás, azonnal megkezdhető”– hívja fel a figyelmet Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ glaukóma specialistája.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...320321322...643
hírek, aktualitások

Mit érdemes tudni a köhögésről?

2025. december 15.

Az ingerköhögés (száraz, improduktív) és a hurutos köhögés (produktív, váladéktermeléssel járó) egymástól eltérő kezelést igényel, amire a gyógyszerész ad tanácsot.

Köhögéshez (akut bronchitis) többnyire a légutak vírusfertőzés okozta akut gyulladásai vezetnek. A betegség szinte mindig az orr-garat tájék gyulladásával együtt jelenik meg. Kezdetben rendszerint száraz ingerköhögés jelentkezik, ami két-három napig tart, majd hurutos köhögéssé alakul. A köhögés „le is húzódhat”, mellcsonti fájdalmat okozhat – ami egyben a légcső gyulladását is jelzi. Vírusfertőzésre utal, ha a váladék átlátszó és tiszta. A sárgás vagy zöldes váladék oka bakteriális felülfertőződés lehet. A köhögés terápiájában hatékony lehet az inhalálás, ami főként növényi illóolajokkal történik, de az orvos más hatóanyag alkalmazását is rendelheti inhalációs módszerrel.

Az inhalálás helyes módja


Az inhalálás már nem azt jelenti, mint a korábban bevett módszer – azaz kendővel letakart fejjel a forró víz fölé hajolás. Ez a módszer ugyanis ingerli a szem nyálkahártyáját, így az inhalálás túl korai megszakításához vezet.
Olyan inhalátorok használata javasolt, amelyek az orrot és a szájat összeszorító (hámhoz hasonló) szerkezettel rendelkeznek.
A tüdő eléréséhez hatékonyabb a szipka alkalmazása. Forró vízbe cseppentett illóolajjal történő inhaláláshoz nyálkaoldó és hörgőgörcsoldó hatás is társul, emiatt az inhalálás hatékonyabb, mint a mellkasi bedörzsölő alkalmazása.
A legfontosabb, hogy elég hosszú ideig tartson az inhalálás (legalább 15 percig), valamint, hogy azt napi több alkalommal célszerű megismételni.

Mit fogyasszunk, ha vesekövünk van?

2025. december 14.

A cél a kövek növekedésének és az új kő képződésének a megakadályozása.

A vesekő esetében fontos szempont a bőséges folyadékbevitel (2,5–3,0 liter/nap), legalább 2 liter/nap. Ez elősegíti, hogy a vizelet kellően híg legyen, így az nem koncentrálódik be, nem csapódik ki kristály belőle. A bőséges folyadékbevitel mellett a vizelet fiziológiásan enyhén savas vegyhatásának lúgos irányba (6,0–6,5 pH között) történő változtatása is fontos. Az étrendbe így lúgos vegyhatást eredményező összetevőket kell beiktatni. Csökkenteni kell a savas vegyhatást eredményező nyersanyagokat, élelmiszereket.

Nem mindegy, milyen italokkal pótoljuk a folyadékot: a folyadékpótlásnak a vízfogyasztáson kell alapulnia. Az üdítőitalok növelik a vesekőképződés kockázatát. A közkedvelt jeges tea szintén nem előnyös választás: nagy az oxálsavtartalma, aminek a sói (oxalátok) kicsapódnak és kisebb-nagyobb kövecskékké állhatnak össze.

Oxalát minden teában jelen van, akár hideg, akár meleg, azonban a jeges változata több veszélyt rejt, ha a vesekő kialakulásáról van szó. A nagy teakedvelők válasszanak inkább – a fekete helyett – zöld teát, és adjanak hozzá citromlevet, ami (a citrát miatt) ellensúlyozza az oxalátok hatását. Az alkoholfogyasztás szintén növeli a vesekőképződés kockázatát.

Nyakunkon a légúti megbetegedések szezonja – a védelem kulcsa a megelőzés

2025. december 14.

Minden második egy év alatti csecsemő, és lényegében az összes kisgyermek kétéves koráig átesik az RSV (légúti óriássejtes vírus) fertőzésen Magyarországon. Közülük mintegy 3700 kórházba is kerül a szövődmények miatt. Szakemberek, az őszi RSV-szezon kezdetén, azokra a megelőzési módokra hívják fel a figyelmet, amelyek segíthetnek abban, hogy a kisgyerekek elkerüljék a kórházi kezelést.

Az ősz beköszöntével megérkezik a légúti megbetegedések szezonja is. Erről a legtöbb embernek az influenzajárvány jut az eszébe, pedig egy másik, kevésbé ismert, mégis komoly egészségügyi kockázatot jelentő légúti fertőzés, a főként az alsó légutakat megtámadó RSV (légúti óriássejtes vírus) is ebben az időszakban kezd el terjedni és a szezonja egészen áprilisig tart. Ez a vírus azonban az influenzánál súlyosabb lefolyású betegségeket okoz a csecsemők és kisgyermekek körében, akik a leginkább védtelenek a fertőzéssel szemben.

A légúti óriássejtes vírus, vagyis az RSV világszerte évente 33 millió 5 év alatti gyereket betegít meg, Magyarországon 2 éves kor alatt gyakorlatilag minden kisgyerek (90%) átesik a fertőzésen. Az egy év alatti csecsemők közel fele kapja el az RSV-t, ami mintegy 30–38 ezer (több tízezer) esetet jelent évente, közülük pedig körülbelül 3700-an kórházba is kerülnek a vírus okozta megbetegedések – bronchiolitis vagy tüdőgyulladás – következtében. Ez a szám a háromszorosa az influenzához köthető kórházi kezelések számának ebben a korosztályban. Az RSV az egyik vezető oka a csecsemők kórházi kezelésének, nehéz megjósolni, mely csecsemőknél alakulnak ki súlyos tünetek, melyek orvosi ellátást igényelnek.

Dr. Farkas Ferenc Balázs, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosjelöltje elmondta: bár jóval kisebb figyelem irányult rá, de már a COVID járvány idején is több kisgyerek került kórházba az RSV, mint a koronavírus miatt. Sajnos, a szövődmények következtében, ritkán, de halálesetek is előfordultak. “A vírus cseppfertőzéssel és érintéssel terjed, ezért a fertőződés elkerülése érdekében fontos a gyakori, szappanos kézmosás, a vírus ugyanis órákig életképes marad a tárgyakon és a felületeken. Fontos továbbá a zárt terek rendszeres szellőztetése, a téli hónapokban is” – tette hozzá a szakember.