A zen meditáció

2021. október 17.

A zen (kínaiul csan, szanszkritül dhjána) szó elmélyülést, meditációt jelent. A szó az évszázadokon keresztül meghonosodott használat alapján egy bizonyos módszer segítségével való elmélyülést jelenti: a légzés figyelésén keresztől való elmélyülést.  

Mivel egy, évszázadok alatt egészen Buddháig Buddha koráig visszanyúló, sőt az azt megelőző időkben kicsiszolt, valláshoz nem kötődő gyakorlatról van szó, szabadon végezhetjük, felekezeti, vagy hitbéli hovatartozástól függetlenül. Tehát a zen valójában egy tárgyas meditáció, melynek tárgya a légzés. Ez maga a gyakorlat: a légzés figyelése, s ebben is a nagyobb hangsúly a kilégzés figyelemmel kísérésére esik.

A zen nem vallás, a hagyományos értelemben, hanem egy gyakorlat, Buddha tanításán és és az azt követő nemzedékek tapasztalatán kicsiszolódott gyakorlat. A zen meditáció, egy bizonyos testtartás felvéve a légzés figyeléséből, a légzés folyamatának figyeléséből áll. A légzést természetesen mindenféle testtartásban lehet figyelni, de a zenben ez inkább ülést jelent. Ennek neve zazen.

A testtartás

Az ülésnek több formája lehet, de mindegyikben az a legfontosabb, hogy a csípőnk egy kissé, mintegy 15 fokban előredőljön, éppúgy mikor állunk, mert ha megfigyeljük, állás közben a csípő kissé előredől. Általában a széken ülve a csípőnk berogy, ami itt, a gyakorlat szempontjából helytelen, mert a csípő előredőlése biztosítja a szabad energia áramlást, s segíti azt is, hogy az idegrendszer nyugodtabb allapotba kerüljön, valamint a hátunkat sem kell megfeszítenünk, hogy egyenes legyen - a csípő dőlése ezt a feladatot is elátja.

Az ülés

A csípőnek ezt a dőlését úgy érhetjük el, ha - amennyiben a földön ülünk, a fenekünk alá teszünk egy 5-15 cm magas nem túl puha párnát. A lábunkat négyféleképpen tehetjük, nehézségi sorrendben:

a,1 
Üljünk a párna szélére, s lábainkat helyezzük lótusz ülésbe, azaz egyiket a másik combra, és viszont. Ez a legkényelmetlenebb, számunkra legszokatlanabb,de a leghatékonyabb is, s egyben ez a legszabályosabb ülésmód is.

A hasat kicsit toljuk előre, hogy enyhén kidülledjen. Ebben az ülésben is a test három ponton nyugszik: a farcsontokon és a két térden.

a,2
Üljünk a párna szélére törökülésben, majd az egyik lábunkat helyezzük a másik láb vádlijára, vagy combjára. (Un. féllótusz ülés) A hasat kicsit toljuk előre, hogy enyhén kidülledjen. Ebben az ülésben is igaz az, hogy a test három ponton nyugszik: a farcsontokon és a két térden.

a,3
Üljünk a párna szélére. Az egyik sarkunkat magunk alá húzzuk, körülbelül a gát elé, (ez azért lehetséges, mert a párna szélén, és magasabban ülünk, mint a sarkunk ), a másik sarkunkat tegyük a gát elé helyezett sarkunk elé, s a csípőt, ahogy már mondtuk toljuk előre, hogy a has egy kissé kidülledjen. (ennek a légzésnél lesz szerepe) Ebben az ülésben a test három ponton nyugszik: a farcsontokon és a két térden.

a,4
Ha túlnehéz lenne bármelyik tartás, akkor üljünk egy magasabb párnára lovaglóülésben úgy, hogy a csípőt itt is döntsük kissé előre! (Ha nem elég magas a párna ez nem fog menni) Európaiaknak általában ez az ülés a legkényelmesebb. Előfordulhat, hogy kissé merev a lábunk s túl kényelmetlen, olyannyira, hogy már a meditáció rovására megy, akkor ülhetünk széken is.

a,5
Ha széken ülünk - csússzunk egészen előre a szék szélére, egészen addig, amíg a csípönket előre tudjuk dönteni úgy, hogy a hasunk egy kissé kidülled. Ebben az esetben lábunkat kis terpeszbe nyissuk szét, a talpunk feküdjön a talajra. A test itt is három ponton nyugszik: farcsontok, és a két talp.

Egyszerű náthától is fájhat a fül

2021. október 17.

A középfül-gyulladás okozója lehet vírus, vagy baktérium. A fertőzés forrása gyakran más betegség – például nátha, influenza, vagy allergia – amely az orrjáratok és a torok duzzanatát okozza. A tünetekről és a kezelésről dr. Augusztinovicz Mónika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa nyilatkozott.

Az Eustach-kürt szerepe

A fület a garattal összekötő járat biztosítja a nyomás kiegyenlítését a középfülben, illetve a megfelelő szellőzést. Az Eustach-kürt hivatott továbbá a fülben normális körülmények között termelődő váladék elvezetésére is. Felső légúti fertőzés, vagy allergia miatt létrejövő duzzanat, gyulladás, vagy túlzott váladék termelődés miatt a járatok könnyedén elzáródhatnak, így funkciójukat nem tudják tökéletesen ellátni – magyarázza a középfülben létrejövő panaszok okait dr. Augusztinovicz Mónika. Anatómiai okok miatt a középfül-gyulladása gyermekeknél gyakoribb panasz: szűkebb, a felnőttekéhez vízszintesebben elhelyezkedő járatok, melyek így könnyebben záródnak el. A gyermekek testarányaikhoz viszonyítva nagyobb méretű, és aktívabban működő mandulákkal rendelkeznek, mint a felnőttek. A fertőzést esetükben a járatok közvetlen közelében elhelyezkedő mandulák megnagyobbodása is előidézheti.

A betegség tünetei és szövődményei

Gyermekeknél jelentkező középfül-gyulladás kezdeti jele a fülfájás, mely fekvő helyzetben erősödik. A kicsi nehezen alszik, nyűgös, étvágytalan, fejfájásra panaszkodik. A füle váladékozhat, láz is jelentkezhet. Felnőtteknél a fülfájás mellett a fül váladékozása és csökkent hallás a legjellemzőbb tünet. A halláscsökkenés rendszerint átmeneti, a betegség tüneteinek megszűnését követően a hallás is a korábbihoz hasonlóan rendeződik. A gyulladás következtében felgyülemlett váladék, gyakran a dobhártya átszakadásával távozik a fülből. A jelenség rendszerint nem jár komolyabb komplikációval, a dobhártya átlagosan 72 órán belül gyógyul, ezalatt arra kell ügyelni, hogy víz ne kerüljön az érintett fülbe. Szövődményeket a kezelés nélküli középfül-gyulladás okozhat, a fertőzés a környező szövetekre is átterjedhet: mastoiditis (csecsenyúlvány-gyulladás) jelentkezhet.

Lucullus szexcsakrája, avagy az ízek mágiája

2021. október 16.

Lucullus neve hallatán először valószínűleg nem az európai területre honosított növények (őszibarack és cseresznye), a házinyúl, vagy az uralkodó bibliotékája jut eszünkbe, hanem pompás lakomái. A római nagypolgár színpompás látványt teremtett maga köré a lakomák fényűző helyszínén, ahol különleges ízekkel kápráztatta el Róma előkelő társaságát, minden érzéket gyönyörködtető, felejthetetlen élményt nyújtva vendégeinek.  

Történt ez Kr.e 60-50. között, mikor is az étkezésre elsősorban mint az élvezet forrására tekintettek, s ezt párosították a luxus kényelemmel. Az asztalok három oldalához tett klinék (fekvő alkalmatosságok) mellett, félig fekve, félkönyökre támaszkodva kényelmesen eszegethették a legrafináltabb ételkölteményeket, míg az asztal negyedik oldalát az ételek szervizelésének hagyták szabadon. Ezzel egyidejűleg a teríték is változatosabbá vált:  egy-egy étkezéshez személyenként tizenkét darabból álló étkészletet, tálakat, kancsókat, tálcákat, csészéket, és keverő edényeket is használtak. Az étkezések között virágkivonattól illatozó vízzel telt kézmosótálat hordozott körbe egy szolga, hogy a következő fogáshoz már tiszta kézzel tudjanak hozzálátni a vendégek.

Szexcsakra - az élet élvezete

Az eddigiekből is világosan kiderül, hogy Lucullus szexcsakrája, vagyis  második csakrája igencsak jól működött. Ehhez a csakrához tartozik az érzékszervi funkciók közül az ízlelés, valamint a bőség, kreativitás, szexualitás, szaporodás, öröm, érzések, kapcsolatok, és nem utolsósorban ezt tartják Isten női megnyilvánulási formája, Shakti székhelyének is.

Ízlések és pofonok

Ízérzékelésünk egyéni, valaki sósabban eszik, valaki pedig az édeset szereti jobban. Oka van annak, hogy mikor kívánjuk a savanyút és van olyan korszakunk, hogy megőrülünk az erősért. Ugye nem lepődsz meg, kedves olvasó, ha azt mondom, hogy a különböző ízek más és más csakrához rendeltettek? Ez megmagyarázza, hogy miért épp azokat az ízeket szeretjük és melyik csakránkat szeretnénk ezáltal tudattalanul is erősíteni. Minden energiaközpontunkhoz más-más testrészek és szervek tartoznak, melyeket az adott csakra lát el energiával. A csakrákban érzések is vannak, melyekhez gondolatok társulnak - ezek minőségétől függ, hogy mennyire van blokkolva a csakra, és érzéseket, energiákat tárol éppen. A csakra, a testrészek, a szervek és a gondolatok, illetve az érzéseink mind-mind összefüggenek. Nem meglepő tehát, hogy az egyes energiaközpontokhoz tartozó ízzel befolyással tudunk lenni az adott csakrára és a vonatkozó egyéb testrészekre, érzelmekre is.

Négy gyógynövény a visszérbetegség kezelésére

2021. október 16.

A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) amellett, hogy hazánkban díszfaként ültetik, egyúttal gyógynövénynek is számít. A növény magjából nyert kivonatot számos étrend-kiegészítő termékben felhasználják kapszula, tabletta, krém vagy gél formájában. A vadgesztenyemagban ugyanis olyan szaponin típusú hatóanyagok vannak, amelyek segítenek a krónikus vénás elégtelenség tüneteinek kezelésében. Számos vizsgálat bizonyította, hogy ezek az anyagok csökkentik a kapillárisok membránjának átjárhatóságát – ezáltal gátolják az ödéma kialakulását –, fokozzák a vénák tónusát, ugyanakkor gyulladáscsökkentő hatásúak is. A készítmények biztonságosan alkalmazhatók, mellékhatások jelentkezésére nem kell számít.

A szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) erdők aljnövényzetének örökzöld cserjéje, melyet régebben nagy mennyiségben gyűjtöttek a virágkötészet számára, így napjainkra védett növénnyé nyilvánították. A gyógyászati szempontból hasznos hatóanyagok a növény gyökerében és gyökértörzsében találhatók. A vadgesztenye tartalomanyagaihoz hasonlóan ezek az anyagok is csökkentik a kapillárisok átjárhatóságát, gyulladáscsökkentők, ugyanakkor össze is húzzák a vénákat, valamint gátolják az elasztáz enzim működését. Mindennek köszönhetően jótékony hatást fejtenek ki a visszeres panaszokra. A szúrós csodabogyó kivonatát jellemzően más gyógynövényekkel, illetve hatóanyagokkal együtt alkalmazzák krémekben és kapszulákban. Terápiás dózisban alkalmazásuk biztonságosnak tekinthető.

A cékla jótékony hatásai: így használd a hideg hónapokban!

2021. október 15.

Néhány zöldség már csak a színével is képes feldobni egy szürke őszi reggelt. A cékla gyönyörű mély bordó színe pontosan ilyen. Nem is beszélve illatáról és ízéről, ami földes jegyeivel kellemesen meghatározza az adott ételt vagy italt, amelybe belecsempésszük. Bár a külseje kicsit robosztus, de a cékla valójában nagyon is rokonszenves gyökérzöldség, ha az egészségünkről van szó.  

Miért és hogyan érdemes céklát fogyasztani?

Összegyűjtöttünk néhány hasznos tudnivalót céklafronton, hogy Te is megbarátkozz ezzel a formás gumóval, ha eddig még nem tetted meg.

A cékla igazi átváltozóművész: reszelheted salátába, készíthetsz belőle pürét vagy levest, összesütheted egyéb zöldségekkel, rágcsálhatod nyersen, beledobhatod a turmixodba, de préselhetsz belőle egy finom smoothie-t is. Túl intenzív az íze? Semmi gond! Használj hozzá fűszernövényeket, amelyek lágyítják az aromáját: a rozmaring és a tárkony például remekül kiegészíti a mély ízjegyeket, míg a kecskesajt kiválóan ellenpontozza az édeskésségét.

A zöldséglevek kedvelői esküsznek a céklalére, ami nem véletlen, hiszen még felsorolni sem egyszerű, hogy mennyi jótékony hatással bír ez a csodaital, ami koncentráltan tartalmaz jó néhány vitamint és ásványi anyagot, amelyekre minden nap szükséged van az egészséged megőrzéséhez.

A cékla és a céklalé számos jótékony egészségügyi hatással hozható összefüggésbe, ami a magas nitrát- és betalaintartalmának köszönhető.

●        csodálatos vitamin- és ásványi anyag-forrás: folsav, mangán, kálium, vas és C-vitamin tartalma igen magas;

●        csökkentheti a vérnyomást, ezáltal mérséklődhet a szívbetegségek kockázata is;

●        javíthatja az oxigénfelhasználást, az állóképességet és a fizikai teljesítményt;

●        enyhítheti a gyulladásos és krónikus állapotokat;

●        és segítheti a májfunkciókat, miközben csökkenti a koleszterinszintet is.

Erre ügyeljen, ha magnéziumot szed!

2021. október 15.

Az ajánlások szerint felnőtteknél a napi szükséges magnéziumbevitel 375 mg. Kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozással ennek a mennyiségnek az egésze, de legalábbis a jelentős része fedezhető.

Mikor van szükség plusz magnéziumra?

Plusz magnéziumbevitelt tesz szükségessé a fokozott izommunka, a gyakori stressz és nyugtalanság, a környezeti zajártalom, a várandósság, néhány betegség és számos egyéb élethelyzet. Ez magnéziumtartalmú gyógyszerek és étrend-kiegészítők formájában könnyen megvalósítható. Bár a magnéziumpótlásra szolgáló patikaszerek vény nélkül kaphatók, alkalmazásukkal kapcsolatban néhány dologra nem árt odafigyelni.

A készítmények egyetlen adagjának magnéziumtartalma nagyon eltérő lehet. Nehezíti az összehasonlítást, hogy a különféle szerek különböző formában tartalmazhatják a magnéziumot, például magnézium-laktát-dihidrát vagy magnézium-orotát sóként. A készítmények csomagolásán meg kell keresni azt, hogy az adott dózisú sótartalom mennyi magnéziumtartalomnak felel meg. A napi 375 mg bevitel ugyanis a „tiszta” magnéziumra, nem a só-formára vonatkozik.

• A magnézium szedése általában kúraszerűen történik; négy–hat hétig történő alkalmazás általában már érezhető hatással jár.
• A napi adagot célszerű a nap folyamán egyenletesen elosztva, két-három részletben bevenni. Ennek megfelelően a (bevont) tablettákból a napi adag több tablettát takar.

375 mg „tiszta” magnézium/nap

• Jellemző mellékhatásként a híg széklet és a hasmenés fordulhat elő. Ez nem véletlen; elegendő csak arra gondolni, hogy sok esetben magnézium-só (keserűsó = magnézium-szulfát) tartalmú gyógyvizeket ajánlanak a patikusok a székrekedés kezelésére.
• Az alkohol gátolja a magnézium szervezetbeni felszívódását és fokozza annak a kiürülését is. A magnézium szedésének ideje alatt az alkoholfogyasztás nem javasolt.

Így könnyítheti meg fogyását cukorbetegként

2021. október 14.

A cukorbetegség rizikófaktora és következménye is lehet a túlsúly, melytől a vércukor értékek helyreállításához a betegnek meg kell próbálni megszabadulnia. Azonban sokan komoly akadályokba ütköznek a fogyást illetően, és szomorúan konstatálják, hogy a súlycsökkenés elmarad. Ennek oka többek között az, hogy vannak olyan antidiabetikum gyógyszerek, melyek megnövelik a testsúlyt. Hogy mégis mi minden segítheti elő azt, hogy kevesebbet mutasson a mérleg, azt dr. Porochnavecz Mariettától, a Cukorbetegközpont diabetológusától tudtuk meg.

Fogyást elősegítő gyógyszerek

Metformin

A cukorbetegség kezelésének több fajtája is van, mely lehet egyedül az életmódterápia, illetve azt kiegészítheti gyógyszeres vagy/és inzulinos kezelés is. Bár rengeteg, különböző hatásmechanizmusú készítmény van forgalomban, mégis vannak olyan szerek, melyek nagyobb mértékben hozzájárulnak a fogyáshoz.  Ilyenek például a metformin hatóanyagú gyógyszerek, melyek az inzulinhatást fokozók csoportjába tartoznak, és ma már az egyik legtöbbet alkalmazott antidiabetikumok közé sorolandók. Pozitív oldaluk, amellett, hogy hozzájárulnak a vércukorszint normalizálásához (mivel csökkentik a máj glükóz-kibocsátását és fokozzák az inzulin hatását), étvágycsökkentő hatással is bírnak, így nagy segítséget jelentenek a cukorbetegeknek.

Inkretin-alapú terápia

Ezen kívül léteznek ún. inkretin alapú terápiák is, melyek szintén hasznos segítségére lehetnek a betegeknek a fogyásban. Az inkretinek lényegében olyan anyagok, melyek az étkezést követően termelődnek és segítik az inzulin felszabadulását. Mivel hamar, hosszantartó teltségérzetet okoznak és lassítják a gyomor ürülését, ezért csökkentik az étvágyat, így elősegítik a fogyást. Ide tartoznak az inkretin-hatást fokozó vegyületek (DPP-4 gátlók), valamint az inkretin mimetikumok (GLP-1 analóg/GLP-1 agonsita). Nagy előnyük továbbá, hogy használatuk során minimális csupán a hipoglikémia esélye, továbbá remekül kombinálhatóak metforminnal is – mondja dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa.

Olaszos egytál - maradék rizsből!

2021. október 14.

Megmaradt egy kis rizs a vasárnapi ebédből? Ne dobd ki! Készíts gyors és ízletes egytálételt belőle!  

Hozzávalók:

2 bögrényi főtt vagy párolt rizs,
2-3 kemény paradicsom,
1 tk. olívaolaj
ízlés szerint friss bazsalikom és oregano
csipet bors, só

Elkészítés:

A paradicsomot kis kockákra vágom (ha zavar a magot ki lehet belőle szedni), a zöldfűszereket is aprítom. A rizst az olajon átmelegítem, majd hozzászórom a paradicsomot és a fűszereket. Alaposan összekeverem, 1-2 percig átmelegítem, és már kész is!

A tetejére lehet egy kis reszelt parmezánt szórni vagy mellé szeletelni néhány karika mozzarellát!

Langyosan a legjobb, finom, könnyű vacsorára vagy ebédre való!

Édesburgonya, avagy batáta

2021. október 13.

Az édesburgonya, amelynek semmi köze a burgonyához, a világ egyik legfontosabb népélelmezési cikke, gazdag A- és C-vitamin-forrás, sőt csökkenti az inzulinrezisztenciát.

Magyarországon még nem eléggé ismerik, pedig éghajlati adottságaink alapján – kis odafigyeléssel – nálunk is termeszthető lenne.

Vásárláskor mindig a friss, feszes és sima bőrű példányokat keressük. Nagy nedvességtartalma miatt csak néhány napig tárolható száraz, hűvös helyen. Előkészítése, tisztítása hasonlóképpen történhet, mint a burgonyáé: lehet hámozni, vagy csak vizesen ledörzsölni, kaparni is a héját, de héjában is elkészíthető. Ételkészítéskor a benne lévő természetes ízanyagnak köszönhetően már nincs szükség vaj vagy só hozzáadására.

Érdemes vele kísérletezni, hasonlóképpen felhasználható, mint a rebarbara, a sütőtök és a burgonya. Fogyasztható köretként sovány húsokhoz vagy más zöldségekhez, de készítenek belőle lisztet, csipszet, keményítőt és szeszes italt is. Édes sütemény, lepény is süthető édesburgonyából.

Beltartalmi értékei, élettani hatása
Egy 1992-ben készült tanulmányban 18 zöldségfélét osztályoztak a rostok, a vitaminok és a tápanyagok mennyisége szerint. Közülük kimagaslóan az édesburgonya érte el a legjobb eredményt, és vezette a listát.

Egy édesburgonya biztosítja a napi javasolt A-vitamin-bevitel kétszeresét és a napi C-vitamin-szükséglet egyharmadát. Gazdag B6-vitaminban, rostban, vasban és káliumban, nagyon kevés zsírt és nátriumot tartalmaz.

Az édesburgonya rendelkezik az egyik legnagyobb A-vitamin-tartalommal (béta-karotin, vagyis karotinoidok formájában). A karotinoidok adják a gyümölcsök és zöldségek piros, sárga vagy narancssárga színárnyalatát. Az A-vitamin az immunrendszerünket erősíti, és köztudottan fontos tápanyag az egészséges fogaknak, csontozatnak, lágy szöveteknek, a nyálkahártyának és a bőrnek. Antioxidáns is egyben, ami megvédi a sejteket a sérülésektől. Válasszuk a sötétebb színű (narancssárga) édesburgonyát, mert annak nagyobb a bétakarotin-tartalma.

A szívritmuszavar és a szénhidráttartalmú étrend

2021. október 13.

A szénhidrátok megvonása árthat a szívnek, az alacsony szénhidráttartalmú étrenden élők, vagyis a kevés gabonát, gyümölcsöt és keményítőben gazdag zöldségeket fogyasztók esetében jelentősen nő a pitvarfibrilláció (AFib), a leggyakoribb szívritmuszavar kockázata – állapították meg kínai kutatók.

Az Amerikai Kardiológusok Társaságának éves tudományos ülésén bemutatott tanulmányukban a szakemberek csaknem 14 ezer ember több mint két évtizedet felölelő egészségi adatait elemezték, ez az első és legnagyobb léptékű tanulmány, amely a szénhidrátfogyasztás és a pitvarfibrilláció közötti kapcsolatot mérte fel.

A pitvarfibrilláció a felnőttek körében a leggyakoribb szívritmuszavar. Ez olyan szívritmuszavar, amikor a szív nem ritmusosan húzódik össze, ezért a pulzus tapintásakor nem a megszokott lüktetés tapasztalható, hanem ritmustalan pulzálást lehet érezni. A betegségben szenvedők esetében ötszörösére nő a stroke kockázata és szívelégtelenség is kialakulhat.

A szénhidrát megvonása népszerű súlycsökkentő módszerré vált az elmúlt években. Az alacsony szénhidráttartalmú étrendek, köztük a ketogén, vagy az Atkins-diéta a fehérje fogyasztásra helyezi a hangsúlyt, korlátozva a cukor, a gabonák, gyümölcsök és keményítőben gazdag zöldségek – köztük a burgonya – fogyasztását.

“A szénhidrátmegvonás hosszú távú hatása még ellentmondásos, különösen ami a szív-és érrendszeri betegségeket illeti. A szívritmusra gyakorolt lehetséges hatásáról tanulmányunk azt jelzi, hogy ezt a népszerű súlycsökkentő módszert óvatosan szabad ajánlani” – idézte a Science Daily tudományos hírportál Csuang Hsziao-tungot, a kínai Szun Jat-szen Egyetem kórházának kardiológusát, a tanulmány vezető szerzőjét.      

Az alacsony szénhidráttartalmú diéták összefüggenek a pitvarfibrilláció növekvő kockázatával, függetlenül attól, hogy milyen fehérjét vagy zsírt fogyasztanak a szénhidrátok kiváltására” – magyarázta.

A tanulmány 14 ezer résztvevője közül a vizsgált 1985-2016 közötti időszakban mintegy 1900-nél állapítottak meg pitvarfibrillációt. A résztvevőknek fel kellett jegyezniük, hogy naponta 66 különféle ételből mit és mennyit fogyasztottak. Ebből a Harvard egyetem táplálkozási adatbázisa alapján kiszámolták, mennyi szénhidrátot fogyasztottak és ez a napi bevitt kalória hány százalékát teszi ki.

Átlagban a résztvevők kalóriafogyasztásának a felét adták szénhidrátok. Az étrendre vonatkozó amerikai irányelvek szerint a napi kalóriabevitel 45-65 százalékának kell szénhidrátból származnia.

A kutatók három csoportra – alacsony, mérsékelt és magas szénhidrátbevitelre – osztották a résztvevőket. Az első csoport 44,8 százaléknál kevesebb, a második 44,8 és 52,4 százalék, a harmadik 52,4 százaléknál több kalóriabevitele származott szénhidrátból.

Az alacsony szénhidrátbevitel esetében volt a legvalószínűbb a pitvarfibrilláció kialakulása. Esetükben 18 százalékkal nagyobb volt az AFib kockázata, mint a mérsékelt és 16 százalékkal nagyobb, mint a magasabb szénhidrátbevitellel élőknél.