Mi befolyásolja az intelligenciát?

2020. augusztus 15.

Az emberi intelligencia függ attól, hogy az agy hippokampusz része milyen más agyi területekkel van kapcsolatban – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kar (TTK) PIT (Protein Information Technology) Bioinformatikai Csoport matematikusainak legújabb, több mint 400 alany bevonásával végzett vizsgálatából. A kutatók kimutatták, hogy a hippokampusz bizonyos szomszédainak megléte az intelligenciára jó vagy rossz hatással van.

A különböző biológiai és pszichológiai tulajdonságok és az emberi agy egyes területeinek nagysága közötti összefüggések kutatása régóta fontos az agykutatásban. Az agyi területek méretét régebben boncoláskor, később különböző orvosi képalkotó eljárásokkal vizsgálták. Ma már a diffúziós MRI technikák fejlődésével a durva nagyságmérés helyett az egyes agyi területek kapcsolatait is részleteiben tudják elemezni.

Ez azért fontos, mert az agy 80 milliárd neuronja, azaz idegsejtje egyenként nem sok mindenre képes, együttesen, a sok százmilliárd kapcsolatán keresztül azonban az emberi kultúra nagy alkotásainak létrehozására is alkalmasak – közölte az ELTE.

A tanulmányról beszámoló közlemény szerint az intelligencia és a különböző agyterületek közötti kapcsolatok összefüggései rávilágíthatnak arra, hogy mely agyterületek együttműködésének eredménye az a nehezen megfogható jelenség, amelyet emberi intelligenciának hívunk.

Prosztatarák: sokszor túl későn fordulnak orvoshoz

2020. augusztus 15.

Az európai átlagnál rosszabb a prosztatarák halálozási aránya Magyarországon, mert panaszaikkal a betegek későn fordulnak orvoshoz – a Semmelweis Egyetem online előadással és ingyenes szűrési lehetőséggel szeretné felhívni erre a figyelmet. A július 22-i Semmelweis Egészség Napokra az egyetem honlapján lehet jelentkezni. A témában az előadásra jelentkezők közül csaknem százan részt vehetnek egy szeptemberi díjmentes prosztatarák-szűrésen is a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján.

Hazákban az európai átlag feletti az olyan prosztatarák megbetegedések aránya, amelyeket már csak a daganatos áttétek kialakulását követően vesznek észre, amikor már nehezebb megmenteni a páciens életét. Nálunk mintegy 30 százalék ez az arány, míg Nyugat-Európában jellemzően 10-15 százalék. Éppen ezért is hívja fel a figyelmet egy online előadás az urológiai szűrővizsgálat jelentőségére a Semmelweis Egészség Napokon.

A prosztatarák megbetegedési statisztikában az európai középmezőnyben található Magyarország, de a halálozási arányszám sokkal magasabb. Lakosságarányosan majdnem annyian halnak meg Magyarországon prosztatarákban, mint azokban a Skandináv országokban ahol két és félszeres a betegség gyakorisága. Hazánkban a férfiak daganat miatti elhalálozásának negyedik leggyakoribb oka a prosztatarák. Ha valakinél időben fedezik fel a betegséget, akkor a radikális prosztata-eltávolítással javulnak az életkilátásai, viszont ha késői a felismerés, akkor már csak gyógyszeres kezelésre van mód, és a várható életkor is alacsonyabb – mutatott rá dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója.

Koriander – szagos vagy illatos?

2020. augusztus 14.

Minden relatív, tartja a szólás-mondás. Ez a helyzet az ernyősvirágzatúak (Apiaceae) családjába tartozó kerti koriander (Coriandrum sativum) illatával és ízével is. A koriandernek az ikerkaszattermését használjuk a gyógyászatban, emellett levele kedvelt fűszer a közel-keleti és ázsiai konyhában.

Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány szerint, a szaglásban résztvevő receptorok genetikai változatossága határozza meg azt, hogy a koriandert kellemesen csípős illatúnak vagy szappanra emlékeztető, rossz szagúnak találjuk. A vizsgálatban összesen 26 455 fő vett részt, közülük 14 604-en voltak azok, akik szerint rossz szaga van a friss növénynek, míg 11 851-en azok, akik szeretik a koriandert.

A vizsgálatba bevont személyeknek két eldöntendő kérdést kellett megválaszolniuk:
1) Szappanos illatúnak érzi a friss koriandert?
2) Szereti a friss koriander ízét?
Ezenkívül ismert volt a résztvevők genetikai profilja is.

A kerti koriander komponensei közül az aldehidek jelentős aromával bírnak. Telítetlen aldehidek adják a növény kellemes gyümölcsösséget, csípősséget, ezzel szemben az (E)-2-alkénal vegyületei a kellemetlen szappanosságot („poloska szag”) kölcsönöznek az illatának, szagának.

A leggyakoribb fogmosási hibák

2020. augusztus 14.

„Fogmosás, ugyan már!” – legyintenek sokan. Egyszerű az, mint az egyszeregy, nem lehet elrontani. Pedig igenis el lehet, ráadásul számtalan tévhit kering azzal kapcsolatban, hogy naponta hányszor kell fogat mosni, mennyi idővel étkezés után, vagy hogy a rágózás kiváltja-e a fogtisztítást. Éppen ezért néztük meg, hogy mik azok a leggyakoribb fogmosási hibák, amiket sokan elkövetnek, mert így te is leellenőrizheted, hogy mindent jól csinálsz-e.

1. hiba: túl gyakori fogmosás

Igen, a fogtisztítás fontos, de mint minden mást, ezt is túlzásba lehet vinni. Azt is mondhatjuk, hogy ez a tipikus esete a több nem feltétlenül jobb elvnek, ugyanis a túl gyakori fogmosás nem hogy nem használ, de egyenesen káros is lehet. Hogy miért? Azért, mert a napi négy-öt alkalom károsíthatja az ínyt, és a fogzománcot is elvékonyítja. Azaz amivel használni szeretnél, azzal tulajdonképpen ártasz magadnak.

Mindehhez persze hozzátartozik, hogy még ma is sokszor hallani, hogy minden étkezés után mossunk fogat. Ezek után képzeld el, hogy valaki ötször eszik egy nap, ami öt fogmosást jelent. Ráadásul úgy, hogy az illető ki sem várja azt a 30 percet, aminek az étkezés és a fogmosás között el kellene telnie, hiszen egyszerűen nincs rá ideje. A legideálisabb, ha 2-3-szor tisztítod meg a fogaidat egy nap, a többi étkezés után pedig jöhet a rágó.

Apropó! A rágó ugyan nem helyettesíti a fogmosást, de ha például nincs alkalmad a fogak tisztítására, akkor jó helyettesítő lehet. És nem, nem szedi ki a fogtömést, ha az jól lett elkészítve.

2. hiba: csak a fogakra koncentrálunk

A fogak persze fontosak, de a megfelelő szájápolásnak a fogközök tisztítása, illetve a lepedék nyelvről való eltávolítása is lényeges része. Erről sokan megfeledkeznek, miközben a fogközökben, ha nem fordítunk figyelmet rájuk, könnyen megtelepszik a plakk, ami idővel fogkővé alakul. Azt pedig, hogy a fogkő milyen további problémákat tud okozni, nem kell ecsetelni – ínyvérzés, gyulladás, hogy csak a legismertebb következményeket említsük.

Éppen ezért napi egyszeri fogselymezést is iktass be a rutinodba, illetve a nagyobb fogközökben használj fogköztisztító kefét! A nyelv tisztítását se hagyd ki, ami azért szükséges, mert a rajta található lepedékben is rengeteg baktérium képes megtelepedni. Ezenkívül az íny finoman történő átmasszírozása is hasznos lehet, amit a fogkefével könnyen megtehetsz.

A természetes koffeinnek hosszabban tartó hatása van

2020. augusztus 13.

A természetes koffeinnek hosszabban tartó és egyenletesebb hatása van a gondolkodási folyamatra és a hangulatra, mint a mesterséges koffeinnek – állapították meg a New York állambeli Clarkson Egyetem kutatói.

A Nutrients című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői a természetes és a szintetikus koffein hatását vetették össze – olvasható a Medicalxpress orvostudományi hírportálon.

“Azt akartuk kideríteni, hogy van-e különbség aközött, ahogy az adaptogénekkel dúsított természetes koffein hatással van a kognitív folyamatokra, a kedélyállapotra és a fiziológiai funkciókra (pulzusszám, vérnyomás és szem-kéz koordináció) és aközött, ahogy a mesterséges koffein teszi ugyanezt” – magyarázta Ali Boolani, az egyetem professzora.

“A szintetikus koffein az, amelyik az energiaitalok többségében található, míg természetes koffein például a kávéban fordul elő” – tette hozzá a szakember.

A tanulmány legfőbb megállapítása, hogy az adaptogénekkel dúsított természetes koffein hatása egyenletesebben, míg a mesterséges koffeiné hirtelen jelentkezik.

Boolani szerint mindkettő javítja a gondolkodási folyamatot és a kedélyállapotot, ám míg a szintetikus változatnak 30 perc elteltével kiugró hatása van, amely azután csökkenni kezd, addig a természetes koffein fokozatosan fejti ki jótékony hatását.

Édes vitaminbomba: a sárgadinnye!

2020. augusztus 13.

A sárgadinnyét gyümölcsként tartjuk számon, bár a tökfélék családjába tartozó zöldségféle.

Mindig édes illatú, egészséges héjú sárgadinnyét válaszszunk, semmiképp ne legyen puha, foltos, repedezett. Mielőtt behűtenénk, mossuk le róla a szennyeződéseket. A felvágott sárgadinnye csak hűtőszekrényben tárolható, a vágási felületet borítsuk be polietilénfóliával, távolítsuk el a magházat is, mert így tovább eláll.

A sárgadinnye önmagában, jégbe hűtve, felkockázva is tökéletes frissítő, de pohárkrém, fagylalt, smoothie, gyümölcssaláta formájában is kerülhet az asztalra.Gyümölcslevesnek, krémlevesnek turmixolva is készíthetjük, vegyíthetjük más gyümölcsökkel.

Ne csak édességként, kiegészítő fogásként gondoljunk rá! Édes íze jól párosítható a nyers, füstölt sonkával (pár mai, Serrano), a mozzarellával, csirkemellel, zöldségfélékkel, de halfilével és a tenger gyümölcseivel is. Töltött étel és hideg tésztasaláta egyik összetevője is lehet a sárgadinnye. A sárgadinnye héja tálalóedényként is szolgálhat gyümölcssaláta, sorbet, leves vagy bólé szervírozásakor.

Hasznos semmittevés – hogyan működik? 

2020. augusztus 12.

Harmonikus, meleg hangulatú, barátságos otthon, nyugodt élet, relaxálás napi szinten… Ki ne vágyna rá? Hát még, ha rendszeresen időt szakítanánk a „semmittevésre”, a nappali álmodozásra – megállítva egy kis időre a „mókuskereket”… A hollandoknak az utóbbi időben divatossá vált  életszemlélete, a niksen, valami ilyesmire alapoz. Szerintük a „semmittevés művészete” többek közt az inspiráció forrása és a boldog élethez, a mentális jólléthez vezető egyik út lehet.  Fedezzük fel, mit profitálhatunk mi is belőle!

Néhány éve a dán életérzés, a „hygge” népszerűsítésével kezdődött az a törekvés, mely a boldog élet elérésének lehetőségét elsősorban az otthon melege, barátságos légköre, kényelme és lakóinak lelki békéje megteremtésében látta. Később megjelent egy egyszerű fogalom Hollandiában, a „niksen”, mely a semmittevés művészetét fedi. Ez a holland életmód-irányzat, de inkább gondolkodási trend valójában segít a „hygge”-hez hasonlóan a boldog élet megvalósításában. Elsősorban a stressz csökkentése, a nyugodt, de mégis aktív életvitel szerepel céljai közt, amely lehetővé teszi, hogy engedjük meg magunknak a pihentető semmittevést is…

Merítsünk inspirációt belőle 

A niksen koncepciója határozottan olyasvalami, amelyből mindannyian ihletet meríthetünk mai rohanó világunkban. Lehetővé tenni magunknak, hogy pl. csak üldögéljünk otthon vagy a szabadban saját gondolatainkkal, az igazi relaxálást jelenti. A holland törekvés szerint a semmittevés beiktatása a mindennapok zsúfolt teendői közé inspirálhatja gondolatmenetünket. Amellett elengedhetetlenül fontos lehet a stressz enyhítésében és a mentális jóllét megteremtésében. A kikapcsolódásnak nem szabad nehezen mennie, akkor sem, ha pl. nincs semmilyen tervünk ezzel kapcsolatban otthon vagy a munkahelyen, és úgy érezzük, nem tudunk szünetet tartani. A niksen arra ösztönöz, hogy lassítsunk, és kényeztessük magunkat az adott időben.

Az év végén kezdődhet meg vakcinájának tömeggyártása

2020. augusztus 12.

Az év végén vagy 2021 elején kezdődhet meg az orosz Vektor kutatóközpont által a Covid-19 ellen kifejlesztett vakcina tömeggyártása – jelentette ki Ilnaz Imatgyinov, a novoszibirszki székhelyű Állami Virológiai és Biotechnológiai Vektor Intézet vezetője a Rosszija 24 televíziónak.

“Az általam ismert adatok szerint az ipari partnerek készek a vakcinakészítmények regisztrálása után megkezdeni az üzemi gyártást. Ha nem tévedek, ez az év végén vagy a jövő év elején lesz” – mondta Imatgyinov.

A Vektor vezetője nem értett egyet azzal a felvetéssel, hogy addigra a lakosság többsége megszerzi az immunitást az új koronavírussal szemben. Rámutatott, hogy könnyű lefolyású betegség után az antitestek csak néhány hónapig maradnak meg a szervezetben, ezért nem világos, hogy milyen hatást válthat ki benne a járvány egy esetleges második hulláma.

A Vektor – Oroszországban másodikként – kezdte meg oltóanyagának klinikai tesztelését. Elsőként a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM) által kifejlesztett vakcinát próbálták ki önkénteseken, vezető katonai és polgári klinikák bevonásával.

Ennek bejegyzését az Interfax szerint augusztus 10-12-re várják, de a nyár utolsó hónapjában még csak szelektíven fognak oltani vele – elsősorban orvosokat, pedagógusokat és több mint 1500, ambulásan megfigyelendő önkéntest. A hírügynökséget úgy tájékoztatták, 5-6 hónapra lesz szükség ahhoz, hogy meggyőződjenek az oltóanyag hatékony és ártalmatlan voltáról. A vakcinát jelenleg az orosz gyógyszerszakértői tudományos központ ellenőrzi.

A rágógumi károsítja a fogakat?

2020. augusztus 11.

Sokszor halljuk a szülőktől, hogy a „rágózás” árt a fogazatnak, kiszedi a töméseket, felfújva gusztustalan, az iskolapad lapja alá tapasztani neveletlenség. Mi szülők tudjuk, hogy milyen nehéz a pólókból, farmerekből a beragadt rágógumit kiszedni. De hát divat a rágózás, a haverok befolyása erősebb, a konzervatív szülői intelemnél. De a fogakra is káros?

Egy kis rágógumi történet

Néha azt hisszük, hogy a rágógumizás új keletű dolog. Ez azonban nincs így. A rágógumi története az ókorba nyúlik vissza.

• Az ókorban is rágóztak az emberek, azonban akkor még teljesen más alapanyagokból készítették a rágógumit.
• Görögországban például a pisztácia gyantáját, és gyanta állagú méhviaszt használták a rágógumi anyagaként.
• Az indiánok körében divat volt a lucfenyő gyantáját rágni. A varázslók az átszellemüléshez a kábulatot okozó bételdiót rágták.
• Igazi áttörést jelentett a XIX. század végén, amikor az amerikai esőerdőkben termő szapotilfa tejszerű nedvéből, a kaucsukból kezdték gyártani az első modernkori rágógumikat. A rágógumi William Wrigley-nek köszönheti a világhírét, aki egyszerű bolti eladóként álmodott arról, hogy a rágógumi világsiker lesz. Később a Mexikóból behozott kaucsukból készült rágógumik már sokkal puhább, tisztább és simább termékek voltak. 1910-es évektől ő uralta az amerikai rágógumi piacot. William Wrigley a rágógumikirály 71 éves korában hunyt el, és óriási vagyont, valamint a rágógumi „titokzatos összetételéről” készült receptet (nyilván ez egy gyártástechnológiát jelent) hagyott fiára és lányára.
• Az Egyesült Államokban 1869-ben Williem Semple szabadalmaztatta a rágógumi gyártás egyik technológiáját. Tehát a rágógumi 150 évvel ezelőtt indult el világhódító útjára.
• Amerikában a II. világháború alatt a rágógumi a katonai ellátmány része volt. A gyártók kísérletekkel bizonyították, hogy a rágógumi rágása segít az agy frissen tartásában, ezáltal az éberség megőrzésében. Az ajánlásokban és a szórólapokon még az is szerepelt, hogy a rágógumi rágása segíti a stresz leküzdését, és a nyugalom megőrzését, vagyis a csaták előtti feszültség oldására ajánlották.

Horkolás: miért kell komolyan venni?

2020. augusztus 11.

A horkolás soha nem ártalmatlan. Mivel rendszerint csak a környezetet zavarja, a horkoló személy nem nagyon törődik vele, elhanyagolja, vagy csak nagyobb baj esetén veszi figyelembe. Ez annál is inkább sajnálatos, mert ez az alvás közben kialakuló hangjelenség kisebb-nagyobb betegségeket takarhat. 

Még akkor is, ha a horkolás a férfiaknál kissé gyakoribb, a nők sem maradnak le sokkal mögöttük, különösen az életkor előrehaladtával. Ugyanis ötvenéves kor után becslések szerint a nemek közti arány kiegyenlítődik. A horkolás és az alvási apnoé (légzéskimaradás) a nőket főként a menopauza (változókor) után érinti. Ezt az életszakaszt megelőzően bizonyos fokig a női hormonok védelmet nyújtanak a horkolás ellen.

A hormontermelés csökkenése nyomán azonban az izomszövetek lazulnak testünk különböző részein, beleértve a garatot, ami összefügg ezzel a hangjelenséggel.  Azt is fontos tudni, hogy míg a környezetében lévők számára az adott személy horkolása nyilvánvalóan kellemetlen, az káros lehet az egészségre is. Márpedig, aki horkol, ritkán fordul orvoshoz. 5 jó ok, ami miatt az érintetteknek komolyan kell venniük a horkolást.

1. Tartósan zavarja az alvást

A közhiedelemmel ellentétben nem alszunk mélyen, amikor horkolunk.  A horkolás azonban egy éjszaka során számos „mini-felébredést” okozhat, ami megszakítja a folyamatos alvást. Ez nagyon kellemetlen, mert általában a könnyű alvás során jelentkező, gyakori „mini felébredések” akadályozzák a mély alvás fázisának elérését. Ami pedig elengedhetetlenül fontos a kielégítő, pihentető alváshoz, a regenerálódáshoz, mind fizikai, mind pedig mentális értelemben.