2020. május 14.
Összefüggés van a születési súly és a magasvérnyomás betegség kialakulása között. A későbbiekben epidemiológiai (a betegségek elterjedésének statisztikai vizsgálatával foglalkozó orvosi tudományág) vizsgálatok megerősítették, hogy mind a születési súly, mind a fejkörfogat inverz korrelációt mutat a későbbi szisztolés vérnyomással. Ennek hátterében az alacsony súllyal születettek alacsonyabb nefron (a vesék működési és szerkezeti egységei) száma áll.
Állatkísérletekben, amennyiben patkányokban a vemhesség ideje alatt megszorították az energiabevitelt, az utódok születési súlya alacsonyabb lett, valamint kevesebb lett a nefronszámuk is. További állatkísérletes modellben igazolták, hogy amennyiben magas fehérjetartalmú étrendet adnak újszülöttkorban a patkányoknak, az fokozott súlygyarapodást és fehérjevizelést fog eredményezni.
Ezek után egyértelmű, hogy miért kiemelt jelentőségű a csecsemőtáplálás.
A „noncommunicable diseases” fogalom magyarul az idült, nem fertőző betegségeknek felel meg. Közös jellemzőjük, hogy általában lassan alakulnak ki és tartósan fennállnak. A négy legfontosabb krónikus megbetegedés közé a cardiovascularis (szívinfarktus és stroke), a daganatos, a krónikus légúti betegségek (idült, elzáródásos tüdőbetegség, közismert angol rövidítése COPD, asthma) és a diabetes (2-es típus) tartoznak. Tekintettel arra, hogy a krónikus betegségek következtében fellépő halálozás minden területen növekedést mutat, jelentős erőfeszítések zajlanak annak érdekében, hogy a rizikófaktorok felismerésre kerüljenek.
2020. május 13.
Elkészült az emberi test fehérjéinek eddigi legnagyobb kapcsolati térképe – számolt be róla a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
Az emberi testet sejtek milliárdjai alkotják, mindegyiküket a sejtalkotók számtalan interakciója teremti meg és tartja fenn. Az emberi genom projekt feltérképezte a sejtek “alkatrészeit”, de a sejt jó vagy rendellenes működése csak akkor érthető meg, ha tudjuk, ezek az alkatrészek hogyan működnek együtt.
A kérdés megválaszolásához a tudósoknak szükségük volt a sejteket felépítő és nagyrészt működtető, gének által kódolt fehérjék interakcióinak térképére, az úgynevezett interaktomra. “Tanulmányunk az első emberi interaktom térképet vázolja fel, egy információs állványzatot, amely segít megérteni többek között azt, hogyan okoznak a hibás gének betegségeket – köztük rákos daganatot -, de azt is, hogy a vírusok hogyan kapcsolódnak az emberi gazdatest fehérjéihez” – mondta el Marc Vidal, a bostoni Dana-Farber Rákkutató Intézet biológiai kutatóközpontjának (Center for Cancer Systems Biology, CCSB) igazgatója.
Az emberi fehérjék interakcióinak térképe (Human Reference Interactome, HuRI) 8275 emberi fehérje közötti 52 569 interakciót foglal magában – írták a kutatók a Nature tudományos folyóiratban.
Az embernek nagyjából 20 ezer fehérjekódoló génje van, azonban a tudósok még keveset tudnak az általuk kódolt fehérjék többségéről. “A térkép a fehérjeműködés előrejelzésére is használható. Megkeresi az ember a kedvenc fehérjéjét, és abból, hogy milyen más fehérjékkel teremt kapcsolatot, elképzelése lehet a működéséről” – mondta Frederick P. Roth, a Torontói Egyetem molekuláris biológusa.
2020. május 13.
…és a belőle készített tejszínes körtekrémleves. Valóban fejedelmi csemege. Már csupán az íze is elég cégér lenne ennek a mennyei ételnek, de a körte és a belőle készült ételek ezen felül rendkívül egészségesek is!
Süsü odavolt érte, Kormos István hőse, Vackor pedig még a nevét is viseli a körte vadon termő ősének. Tudta, hogy mára a vadkörte veszélyeztetett fajnak számít a világon? Hogy a középkorban csak főzve merték fogyasztani, mert mérgezőnek tartották? Hogy már 3000 éve termesztik, és az első példányokat oltással hozták létre? Hogy a görög mitológiában Tantalosznak, akit örök éhségre és szomjúságra ítéltek az istenek, az a büntetése, hogy a feje fölé lógó, körtétől roskadozó fáról soha ne szakíthasson? Hogy a körtefa fehér virágai a keresztény kultúrkörben Szűz Máriát jelképezik?
A fentieket persze ma már nem biztos, hogy tudjuk. Annyiról azonban tanúskodnak ezek az ismeretmorzsák, hogy a körte mélyen beágyazott gyümölcse a kultúránknak, és kár lenne mellékszereplőként gondolni rá akkor is, amikor asztalaink fogásait tervezgetjük. Az ősz ajándéka, amely hosszú ideig eltartható, így a hideg időkben remek kiegészítője lehet rokonának, az almának, ha egészséges nassolnivalóról vagy alapanyagról van szó.
A körte valóságos elixír! Felsorolni is hosszú jó élettani hatásait. C- és K-vitamin tartalmának, a B6 -vitaminnak, a benne található réznek, káliumnak, vasnak és magnéziumnak, a folsavnak köszönhetően remek fegyver a daganatos betegségek elleni küzdelemben. Mivel az egyik legrostdúsabb gyümölcsünk, rendszeres fogyasztása salaktalanítja a szervezetet, gyorsítja az emésztést, megköti és segít eltávolítani az epesavat. Bárkinek, aki emésztőszervrendszeri problémákkal, epebántalmakkal él, segítő társa lehet a körte. Ráadásul a körte hipoallergén, vagyis a csecsemők kezdő, szilárd táplálékaként is tökéletes választás. Csontritkulás, makula degeneráció, vagy a vércukorszint szabályozása – megoldás: körte.
2020. május 12.
Nem gyengíti az immunrendszert a bakteriális agyhártyagyulladás elleni védőoltás, így a koronavírus okozta helyzetben is fontos beadatni – hívta fel a figyelmet Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.
A fertőző agyhártyagyulladás nagyon gyors lefolyású betegség, esetenként az első tünetek megjelenésétől, amelyek – amúgy lázas felső légúti megbetegedésekre adnak gyanút – 24 órán belül a páciens intenzív osztályra kerül, illetve a betegek egyötöde elhalálozik.
A betegségnek nagyon magas a halálozási arányszáma, sok betegnél a gyógyulás végtageltávolítással jár, illetve nagyon magas a végleges idegrendszeri sérüléseknek a száma is.
A betegség leginkább a csecsemőkre és az öt év alatti gyermekekre, illetve a 16 és 20 év közötti korosztályra veszélyes. Az igazolt évi esetszám 50 es 70 között van Magyarországon – mondta, megjegyezve, hogy gennyes agyhártyagyulladásban ennél sokkal többen halnak meg, csak sok esetben nem sikerül pontosan kimutatni a baktériumot.
2020. május 12.
Válás, házastárs elvesztése, a családi fészket elhagyó gyerekek… Ha olykor nem is gondolunk rá, egyik napról a másikra mindnyájan egyedül maradhatunk. De hogyan lehet megvalósítani, hogy ne szenvedjünk a magánytól, hanem azt derűs nyugalommal éljük meg? Néhány pszichológiai és életvezetési jó tanács segítségül.
Szembenézés önmagunkkal
A félelem attól, hogy szembenézzünk önmagunkkal, aggodalom a ránk váró üresség felmerülésekor, vagy rettegés az elhagyatástól, az ismeretlentől… azaz az egyedüllét elutasítása különböző okokra vezethető vissza. Ilyen például, ha elképzelhetetlennek tartjuk a bizonytalan jövőt: a „nem lennék képes egyedül élni, inkább elviselem a (házas)társam hibáit” kijelentések oda vezethetnek, hogy magányosnak érezzük magunkat a párkapcsolatban is. Ez az érzés gyakran párosul az önértékelés hiányával. Nem tartjuk magunkat elég erősnek ahhoz, hogy teljesen egyedül megálljunk a talpunkon, a korábbival azonos szinten éljünk, megfelelően gondoskodjunk magunkról.
A leginkább érintett személyek azok, akik „érzelmi függők”, akik úgy érzik, hogy csak mások szemén keresztül léteznek. De azok is rettegnek a magánytól, akiknek állandó kontrollra, irányításra van szükségük. Ugyanakkor panaszkodnak az egyedüllétre, de nem szeretik, ha minden előzetes nélkül zavarják őket, gyűlölik a váratlant. A napirend telezsúfolása érdektelen dolgokkal, a mindig bekapcsolva hagyott televízió, a nap 24 órájában elérhetőség és tallózás a közösségi hálón… Az ilyen életvezetés bizonyos fokig ellensúlyozhatja, enyhítheti a magány érzését, de távol áll attól, hogy „szövetségesünkké” tegye az egyedüllétet. Márpedig nem árt tudnunk, hogy amikor a magányt „partnerünknek” választjuk, az egy új szabadság és felszabadultság érzés lehetőségét kínálja, továbbá új távlatokat is nyithat.
2020. május 11.
A hagyományos májusi szezonnyitás biztosan elmarad a budapesti strandokon, a fürdőegységek fokozatos visszanyitásának reális esélyét júliusra teszi a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt.
A BGYH a koronavírus terjedése miatt kialakult helyzetre tekintettel, alapítói határozat szerint 2020. március 15-től valamennyi fürdőegységét, gyógyászati egységét határozatlan ideig zárva tartja, nincs olyan fürdőegységük, amely üzemelne. Ezzel együtt a tulajdonosi elvárásoknak eleget téve március 15-től – egyéb kikötések nélkül – felfüggesztette a tulajdonában álló üzlethelyiségek bérleti díjának beszedését is.
A BGYH hangsúlyozta, hogy figyelemmel kísérik a vírus terjedéséről és annak megelőzéséről szóló kormányzati tájékoztatásokat, utasításokat és maradéktalanul eleget tesznek ezeknek. Emellett folyamatosan elemzik mind a nemzetközi, mind a hazai fürdőszektor intézkedési terveit, és ennek függvényében mérlegelik, készítik elő a saját intézkedési tervüket is.
A jelenlegi terveink szerint, amint feloldják a kijárási korlátozást, a kollégáik megkezdik a fürdők strandfelkészítési, karbantartási munkálatait, ütemezetten. A munkavégzés alatt ügyelnek a fertőzés megelőzésére, terjedésre. Meg kell még ismerniük a szabadtéri fürdőegységek üzemeltetésének esetlegesen megváltoztatott szakhatósági feltételeit, a BGHY már február végétől nagyon szigorú üzemeltetési előírásokat vezetett be és a nyitást követően is külön protokoll eljárásrendet kíván megvalósítani – jelezték.
2020. május 11.
Túl magas, vagy alacsony a hangod? Tegyél ellene! Testi adottságaink is befolyásolják, hogy felnőtt korunkra magas vagy mély lesz-e a hangunk. Aki elégedetlen jelenlegi hangszínével, azon beszédterápia segíthet.
Alkat és hangszín
Általában azt mondjuk, hogy a magas, vékony alkatúaknak mélyebb a hangja, a hangszalag hosszabb, vékonyabb, a rezonanciás üregei jóval tágabbak. A magas hangúak rendszerint alacsonyabbak, piknikus alkatúak, rövid nyakúak, a hangszalagok rövidebbek és szélesebbek, szűkebbek a rezonanciás öregek is. Az anatómiai viszonyok tehát bizonyos mértékig meghatározzák, hogy milyen hangmagasságon tudunk beszélni.
Rossz hangképzés?
A hangmagasság attól is függ, hogy hogyan, hol használjuk a hangunkat. Nem megfelelő hangképzés esetén a hang a magasabb és mélyebb is lehet, mint amit a hangképző szerv anatómiai adottságai megkövetelnének , emiatt hamar elfárad, gyakori rekedtségre, torokfájásra panaszkodnak az érintettek. Ez különösen azoknál jelent problémát, akik a hangjukat hivatásszerűen használják, így például tanárok, színészek esetében. A számunkra ideális, jól terhelhető hang eléréséhez először tehát azt kell megtalálnunk, hogy melyik a hangképző szervüknek megfelelő hangmagasság.
2020. május 10.
A vesekő okozta fájdalom egyike a legkomolyabbaknak – azok a felnőttek, akik átestek rajta, jól tudják ezt. Igen ám, de gyermekkorban a kicsik és szüleik nem tudnak olyan pontos információkkal szolgálni a panaszokról és tünetekről, mint egy felnőtt, így a betegség felismerését is jóval nehezebbé teszik. Pedig a vesekő egyáltalán nem a felnőttek “kiváltsága”, sajnos gyermekekben is egyre gyakrabban fordul elő.
Mi okozhat vesekövet a kicsiknél?
Akik ismerik a vesekő kiváltó okait, meglepődhetnek: hisz azok, így az egészséges táplálkozás, a mozgásszegény életmód és az ülőmunka – nem jellemző a gyermekekre. Így hát gyermekkorban más okokat kell keresnünk.
Például a fejlődési rendellenességeket, amelyek ma már a terjedőben lévő ultrahangszűrésnek hála, hamar felismerésre kerülnek.
A különböző anyagcsere-betegségek is jellemzően gyermekkorban derülnek ki. Ilyenkor egy kóros bomlástermék képez követ a vesében.
A nem felismert húgyúti fertőzések is járhatnak ilyen következménnyel, hiszen ilyenkor a tartós baktériuminvázió miatt akár anatómiai rendellenességek is kialakulhatnak. Ezért fontos, hogy ha egy lázas gyermeknél más betegség nem található, vizeletvizsgálat történjen. A túlzott és indokolatlan antibiotikum-használat elfedheti a jellemző tüneteket, míg magát a vesebetegséget nem előzi meg.
2020. május 10.
Az érszűkület Magyarországon mintegy négyszázezer embert érint. A betegség a szívinfarktus és a stroke után a leggyakoribb érbetegség és ahhoz, hogy elkerülhessük a kialakulását, nagy segítséget jelenthet, ha megfelelően táplálkozunk. De hogy pontosan mit is együnk, és milyen ételekre helyezzünk hangsúlyt, azt dr. Kósa Éva érszűkület specialista osztja meg velünk.
„Bizonyított tény az, hogy az érelmeszesedés kialakulásában az életmódnak és az egészséges táplálkozásnak fontos szerepe van. A megfelelő összetételű ételek fogyasztásával csökkenthető a vér teljes- és az LDL koleszterinszintje (érfal károsításában fő szerepet játszó ún. rossz koleszterin), a testsúly, a vércukorszint és a vérnyomás, melyek az érelmeszesedés fő rizikótényezői.”
Fontosak a zöldségek és a gyümölcsök
Ahhoz, hogy táplálkozásunk hatékonyan egészséges legyen – ez nem titok – megfelelő mennyiségű vitaminokra és mikroelemekre van szükségünk. „A jelenlegi ajánlások szerint étrendünk változatosan tartalmazzon zöldségeket és gyümölcsöket, így például spenótot, sárgarépát, őszibarackot, grapefuitot, és bogyós gyümölcsöket. (Zárójelben megjegyzendő, hogy a már koleszterincsökkentő gyógyszert szedőknél a grapefruit fogyasztása óvatosságot igényel, mivel növeli az izompanaszok kialakulásának előfordulását.)
Kikerülhetetlen a hal is
Természetesen a gabonafélék esetében sem mindegy, hogy milyet fogyasztunk, valamint dr. Kósa Éva a Trombózisközpont érszűkület specialistája rámutat arra is, hogy miért fontos a hal fogyasztása.
2020. május 09.
A hagyományos köreteket felválthatja a baconos zöldbab. Jól harmonizáló ízek, érdemes megpróbálni!
Hozzávalók:
50 dkg zöldbab (ceruzabab, vagy nagyjából hasonló méretű hosszúkás fajta)
10-12 szelet baconszalonna
olaj
só
fokhagyma
Elkészítése:
A zöldbabot megpucolom, megpróbálom egyforma hosszúakra hagyni. Vizet forralok, sózom. és előfőzöm benne a babot.
Amikor félig megfőtt, leszűröm és megszárítom. Nagyjából 10-12 kupacot csinálok, ezeket betekerem baconbe. Egy tűzálló tálat kiolajozok, és beleteszem a babos tekercseket. A fokhagymát összezúzom és rászórom a babra. (Lehet fűszerezni még borssal, kakukkfűvel is.)
180 fokon addig sütöm, amíg a szalonna meg nem pirul. Köretként, de friss magos péksüteménnyel akár vacsorának is jó!
