A dicséret jobb viselkedésre ösztönzi a diákokat a büntetésnél
2020. március 11.
A dicséret jobb viselkedésre, nagyobb figyelemre ösztönzi a diákokat, mint a büntetés – állapította meg egy új amerikai kutatás.
A kutatók három évet töltöttek 2536 diák osztálytermi viselkedésének megfigyelésével Amerika-szerte. A gyerekek életkora az óvodástól 12 éves korig terjedt. Az Educational Psychology folyóiratban publikált tanulmány szerint a gyerekek 20-30 százalékkal jobban figyeltek az órán, ha a tanárok többször dicsérték, mint szidták őket.
A Paul Caldarella által jegyzett tanulmányon dolgozó kutatócsoport Missouri, Tennessee és Utah államban 19 általános iskolában ült be 151 osztályba. Az osztályok felében a tanárok a CW-FIT elnevezésű viselkedésfejlesztési programban dolgoztak. A programban a diákoknak elmondják, hogy milyen viselkedést várnak el tőlük az órákon, és ha eszerint dolgoznak, jutalmazzák őket. A többi osztályban a tanárok a megszokott eszközökkel fegyelmezték a gyerekeket.
A kutatás megállapította, hogy a dicséret és a megrovás aránya összefüggésben áll a diákok órai koncentrációjával. Más szavakkal: a tanár minél többször dicsérte és minél kevesebbszer szidta a gyerekeket, annál jobban figyeltek rá vagy dolgoztak a feladataikon – ismertette az eurekalert.org tudományos portál.
A dicsérettel ösztönzött diákok 20-30 százalékkal jobban viselkedtek és dolgoztak az órákon, mint azok, akiknek a legkevesebb dicséretben volt részük a szidásokkal szemben. Ezt az összefüggést mindkét vizsgált osztálycsoportban megfigyelték.
“Sajnos korábbi kutatásokból kiderült, hogy a tanárok gyakran hajlanak arra, hogy a rossz viselkedésért megszidják a gyerekeket, és ez többször fordul elő, mint hogy megdicsérnék őket a jó viselkedésért, ami aztán rossz hatással van az osztály és az egyes diákok viselkedésére” – magyarázta Caldarella, a Brigham Young Egyetem kutatója.
Légúti betegségek fenyegetik a városban élőket
2020. március 11.
A hideg és a szmog együtt a legveszélyesebb
A városban élőket fenyegetik leginkább a fül-orr-gégészeti megbetegedések. Amit sokszor egyszerű megfázásnak hiszünk, az valójában baktérium okozta fertőzés is lehet, és komoly légúti huruttá, mandulagyulladássá, vagy akár arc- és homloküreg-gyulladássá is fokozódhat. Nem jelent igazán védelmet az sem, ha a kritikus időszakban otthon maradunk, hiszen a kórokozók a lakás melegében is utolérhetnek. Fontos, hogy ne kezeljük félvállról az első tüneteket, és igenis csináljunk nagy problémát egy kis megfázásból.
Mindannyian ismerjük a nátha kellemetlen tüneteit, amelyek önmagukban nem döntenek le a lábunkról, ezért sokszor nem is vesszük komolyan a panaszokat, csak várjuk, hogy idővel enyhüljenek. Pedig szakemberek szerint érdemes jelentőséget tulajdonítani a torokfájásnak, a kellemetlen, szúró érzésnek az arc- és a homloküregben, ugyanis ezek komolyabb bajt is jelezhetnek. A félvállról vett féloldali, vagy elhúzódó nátha orrmelléküreg-gyulladást is jelezhet, aminek csak az antibiotikum-kezelés vethet véget.
A náthának álcázott fertőzések a városban élőket fenyegetik a leginkább. Számukra az sem jelent teljes védelmet, ha otthon maradnak, és nem érintkeznek másokkal. A baktériumokat akár szellőztetés közben is beengedhetjük az ablakon, a felülfertőződés pedig akár egy-két napon belül is bekövetkezhet.
Dr. Pintér László, tapasztalt háziorvos szerint nincsen ok pánikra, a legtöbb ilyen szövődmény megelőzhető, ha odafigyelünk magunkra, és időben, megfelelő módon reagálunk a kezdeti tünetekre.
A ClinSin med szakértője szerint a magas sótartalmú („hipertóniás”) oldat korai stádiumban képes megállítani a további fertőződést, ezzel pedig kiváltani akár az antibiotikus kezelést is. Az ilyen sóoldat ugyanis nemcsak átmossa az orr- és garatüreget, de elpusztítja az orr és az arc melléküregeiben felgyülemlett baktériumokat is. A tisztításon kívül a hipertóniás oldat össze is húzza a nyálkahártyát fertőzések, allergiák (szénanátha), arcüreggyulladás és a melléküregekben felhalmozódott váladék esetén.
Veszélyes közelről tévét nézni?
2020. március 10.
Alighanem a legtöbb kisgyermekes szülő találkozott már azzal a problémával, hogy gyermeke hajlamos közvetlenül a kijelző előtt állva nézni a televíziót. Ilyen esetekben természetesen azonnal el is hangzik a rutinszerű intelem: “Ne nézd olyan közelről a tévét, mert elromlik a szemed!” De vajon tényleg reális ez a kockázat?
A válasz igazából, hogy is-is. Egyrészt ugyanis a múlt század közepén piacra dobott tévékészülékek sok esetben erős röntgensugárzást bocsátottak ki, ami a közelebb ülő nézőkre valóban veszélyt jelentett. Különösen nagy mértékben lépte át az egészségügyi határértéket a 60-as években a General Electric egyik hibás terméke, amelyet a gyártó rövid időn belül vissza is hívott. Természetesen ez a probléma a ma használatos eszközöknél már nem áll fenn. Ettől függetlenül az óvatosság változatlanul megmaradt a köztudatban, ami viszont egyáltalán nem baj, hiszen segít kivédeni egyéb ártalmakat.
Káros alkalmazkodás
“Az emberi szem számára nem természetes, hogy folyamatosan közelre kell néznie, hiszen ehhez alkalmazkodnia kell, ami hosszú távon akár tartós rövidlátáshoz is vezethet, vagy fokozhatja a már meglévő betegséget” – mutatott rá dr. Tóth Eszter, az Oxygen Medical szemész főorvosa. A szakember kifejtette, közellátáskor a szem sugárizmai összehúzódnak, ellazítva ezáltal a lencsefüggesztő rostocskákat. Akárcsak egyéb izmok esetében, például sportoláskor, ha a sugárizmok túl sokat vannak ebben a megerőltető helyzetben, akkor kialakulhat egy alkalmazkodási görcs, amely súlyosbítja a rövidlátást.
Miért rossz a kék fény?
A különböző kijelzők, így például a televíziók, monitorok, táblagépek és okostelefonok további veszélyeket is jelentenek gyermekekre és felnőttekre egyaránt. Érdemes például lefekvés előtt két-három órával már kerülni az ilyen készülékek használatát, mivel az általuk kibocsátott mesterséges kék fény alvászavarokat idézhet elő azáltal, hogy csökkenti a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelős melatonin termelődését.
“A kék fény az erek összeszűkítése révén rontja az ideghártya vérkeringését is, ami szintén okozhat problémát. Érdemes megemlíteni továbbá, hogy a makuladegenerációval összefüggésben álló ultraibolya sugárzást a szaruhártya és a lencse nagyjából 90 százalékban képes megszűrni, a hullámhossz tekintetében ehhez közelálló kék fény viszont szinte teljes egészében az ideghártyán összpontosul. Egyelőre még nem tisztázott pontosan az orvostudomány előtt, hogy milyen következményei lehetnek ennek, de elképzelhető, hogy káros folyamatokat generál” – mondta el a szemész.
Mivel a kijelzőkre figyelve kevesebbet pislogunk a kelleténél, könnyen kialakulhat szemszárazság is. A kellemetlen panasz rendszerint felnőtteket érint, de gyerekeknél is előfordulhat. Veszélyt jelent, hogy ahogyan a kiszáradt bőr berepedezik, úgy a szaruhártyán, kötőhártyán is létrejöhetnek mikrosérülések, amelyekben a kórokozók könnyen megtelepszenek, ennek pedig gyulladás a következménye. Már önmagában a szemszárazság diszkomfortérzést okoz, míg a hámsérülés nagyobb problémához is vezethet.
Nyirokpangás is okozhat dagadó végtagokat
2020. március 10.
A végtagdagadás gyakori tünet, hátterében számos ok húzódhat meg, mint pl. visszérbetegség, szívbetegség, májbetegség, veseproblémák. Kevésbé ismert oka a nyirokrendszer problémája, a nyirokkeringés zavara. Az ún. nyiroködéma enyhe formája a narancsbőrre emlékeztet, és szinte csak szépészeti problémát okoz, ám súlyos esetben az életet lehetetlenné tevő un. elefantiázist eredményezhet – vezet be a limfödéma ismereteibe dr. Szélessy Zsuzsanna főorvosnő, a Trombózisközpont hematológusa.
A 
nyirokkeringés szerepe
A nyirokkeringés fő feladata – a vénás rendszer mellett – a szövetközti folyadék elszállítása, visszajuttatása az érrendszerbe. Emellett a nyirokrendszer fontos szerepet lát el a szervezet immunvédelmében, az immunrendszer támogatásában. A nyirok folyadék a nyirokpályákon áramlik, és a nyirokutak hosszabb-rövidebb lefutás után a borsónyi-babnyi nyirokszűrő szervekbe, az ún. nyirokcsomókba nyílnak. A nyirokcsomók feladata – többek között – a nyirok szűrése és a nyirokáramba került szemcsés anyagok, baktériumok visszatartása, így a nyiroknedv a véráramba megtisztulva ér. Amennyiben a nyirokkeringésben zavar keletkezik, úgy az el nem szállított nyirok, szövet közti folyadék felgyülemlése esztétikai, illetve egészségügyi problémákat von maga után.
Nyirokpangás a végtagdagadás hátterében
A nyirokrendszer működésének zavara esetén a nyiroknedv felgyülemlik a szövetek közti térben. Ekkor nyirokpangásról, azaz limfödémáról beszélünk. Jellemző tünete az egyik, vagy mindkét oldalon lévő végtagok – az ujjakat is beleértve- duzzanata, szorító érzése. Fontos megjegyezni, hogy a nyirokpangás sosem az egész testet érinti, csupán annak egy-egy részét!
Nyirokpangás kezdeti stádiumában a bőr benyomása után a „lenyomat” még hosszan látható – később már nem -, a bőr fakó színű, továbbá észrevehető hurkák jelennek meg, melyeket mélyebb ráncok határolnak. Mindezeken kívül jelzésértékű az ujjakon lévő apróbb ráncok eltűnése – mely a vizenyő nagymértékű jelenlétére utal- , valamint a bőr megvastagodása és érdessé válása. Az érintett részen a nyirokpangás miatt akár fájdalom is felléphet, aminek hatására az adott végtag mozgástartománya lecsökken.
A szennyezett levegő összefügg az agyszerkezeti elváltozásokkal
2020. március 09.
Tizenkét éves korra agyszerkezeti elváltozásokat okoz, ha a gyerek egyéves korában forgalmas környéken, erősen szennyezett levegőnek volt kitéve – állapították meg amerikai kutatók.
A Cincinnati Gyermekkórház kutatóinak tanulmánya arra az eredményre jutott, hogy azoknak a gyerekeknek, akik születésük után a nagy közúti forgalom miatt súlyosan szennyezett levegőjű környéken élnek, 12 éves korukra kisebb lesz az agyuk szürkeállománya és vékonyabb az agykérge a kis korukban kevésbé szennyezett levegőt szívó kortársaiknál.
Travis Beckwith, a kórház kutatója, a PLOS One tudományos portálon online publikált tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta, hogy eredményeik szerint “az a hely, ahol élünk és az a levegő, amit belélegzünk hatással van az agyunk fejlődésre“.
Miközben az agyi struktúra elváltozása sokkal csekélyebb, mint amit egy degeneratív betegségnél lehetne tapasztalni, ez a kis méretcsökkenés is elég lehet arra, hogy különböző testi és mentális folyamatok fejlődését befolyásolja az agyban – tette hozzá.
A szürkeállomány az agy azon részeit is magában foglalja, amelyek részt vesznek a mozgásirányításban, valamint az érzékelésben, például látásban és hallásban. Az agykéreg vastagsága a külső szürkeállomány mélységét tükrözi. A tanulmány megállapította, hogy a homloki és a falcsonti lebeny, valamint a kisagy speciális régióiban 3-4 százalékos csökkenés tapasztalható az erősen szennyezett levegőben élő gyerekeknél – idézte a kutatást az eurekalert.org amerikai tudományos portál.
“Ha a korai életévekben a forgalom okozta levegőszennyezés visszafordíthatatlanul károsítja az agy fejlődését, a strukturális következmények fennmaradhatnak, függetlenül attól, hogy mikor végeznek el újabb vizsgálatokat” – szögezte le Beckwith.
A tanulmányhoz a kutatók 12 éves gyerekek agyát vizsgálták mágneses rezonancia (MR) képalkotással. A vizsgálatban résztvevő 147 gyerek azok közül került ki, akik korábban egy gyerekkori allergiát és a légszennyezettséget vizsgáló cincinnati tanulmányban is szerepeltek. A gyerekeket 1, 2, 3, 4, 7 és 12 éves korukban vizsgálták meg.
Tíz szuperétel az egészségéért!
2020. március 09.
Hízás, nyomott kedélyállapot, romló bőrminőség a helytelen táplálkozás? Vonalaink, jó kedélyünk és szép bőrünk megőrzése érdekében tíz ismert és kevésbé elterjedt „szupertáplálékból” válogattunk, amelyek megoldást jelenthetnek a problémákra.
Avokádó – a zsírsavak „ásza” Ugyanolyan telítetlen zsírsavakat tartalmaz, mint pl. az olívaolaj, bővelke- dik rostokban, nyomelemekben, valamint B-, C-, A- és E-vitaminban (utóbbi hat többek közt a bőröregedés ellen), továbbá nagyon kevés glucid van benne. Az avokádó jóllakat, és nem ingadozik tőle a vércukorszint – így hasznos a kisebb éhség elnyomása szempontjából is a nap folyamán. Nagyon finom ecetes, borsos mártással, szendvicseken vagy néhány csepp citromlével, püré alakban, illetve meleg vagy hideg levesnek elkészítve.
Tojás – komplett fehérjeforrás
Gazdag A-, D-, E-, K-vitaminban, B-vita minokban és még antioxidánsokat is tartalmaz. Szeléntartalma hat a bőröregedés ellen, a benne lévő kis mennyiségű tirozin aminosav pedig természetes antidepresszáns, fejleszti a reflexeket. A tojásban lévő megannyi fehérje, amellett, hogy energikussá tesz, elősegíti a fogyást, hiszen ha pl. reggelire fogyasztunk tojást, a nap folyamán – hosszabb jóllakottságérzésünk miatt – kalóriabevitelünk csökkenni fog. Sokan tartanak attól, hogy a tojás emeli a koleszterinszintet, de ha mértékkel fogyasztjuk, nincs okunk a félelemre.
Zöld tea – antioxidánsok tárháza
Az antioxidánsok közül a polifenolszerkezetű flavonoidvegyületeket koncentráltan rejti magában. Élettani hatását tekintve a benne lévő katekin nevű polifenol a legfontosabb. A zöld tea emellett hőfejlesztő, zsírégető hatással is rendelkezik – felgyorsítja az anyagcserét, így elősegítve a fogyást. Ezenfelül enyhíti a stresszt egy benne lévő anyag, a nyugtató GABA (gamma-amino-vajsav) révén. Javít a bőr állapotán, pl. a narancsbőrön is.
Lazac – bőséges ómega-3-zsírsavforrás
Bár étrendünkben ritkán (inkább ünnepi alkalmakkor) szerepeltetjük, jótékony hatásai miatt törekedjünk a lazac gyakoribb fogyasztására. Hiszen bővelkedik ómega-3 esszenciális zsírsavakban, amelyek közreműködnek a hangulat javításában; azután tartalmaz még szeléniumot (amely elősegíti többek közt a szép, fiatalos bőr megtartását), B-vitaminokat. Kiváló proteinforrás, emiatt tovább érezzük jóllakottnak magunkat. Hogy megőrizzük a lazac tápanyagait, ne főzzük-süssük meg túlságosan, mert az elpusztítja az ómega-3-tartalom egy részét. A pácolt, pár percig főzött, párolt vagy hideg salátának elkészített lazac különösen ajánlott.
Kinoa, az értékes álgabona
2020. március 08.
A rizsparéj bizonyosan nem olyan jól csengő név, mint a kinoa, pedig a kettő egyazon növényt jelöli: a disznóparéjfélék családját gyarapító, Dél-Amerikában őshonos Chenopodium quinoát. Az Andok fennsíkjain évezredek óta termesztett növényre az inkák az istenek ajándékaként tekintettek, és méltán nevezték anyamagnak: virágfürtjei magas tápértékkel bíró, értékes magvakat érlelnek, amelyeket a mai nyugati kultúra funkcionális élelmiszerként tart számon.
Bár felhasználását tekintve a kinoa hasonló a gabonafélékhez, botanikailag közelebb áll a spenóthoz vagy a kevésbé ismert, korábban Európa-szerte termesztett főzeléknövényhez, a kerti labodához. Ezért is soroljuk – ahogyan az egyéb gabonaszerű kétszikűeket, pl. a hajdinát vagy az amarántot is – az álcereáliák (álgabonák) közé.
Beltartalmát tekintve a kinoát a fehérjék, szénhidrátok és zsírok különleges aránya különbözteti meg a gabonaféléktől.
Magja fehérjékben kifejezetten gazdag (15%), és azok minősége is kivételes, hiszen az emberi szervezet számára esszenciális aminosavak mindegyike megtalálható bennük.
Nem tartalmaz glutént, ezért mind a csecsemők, mind a gluténérzékenyek étrendjébe könnyen beilleszthető.
Megközelítőleg 60%-nyi keményítőtartalma alkalmassá teszi, hogy köretként főzve vagy lisztjét tésztákhoz felhasználva fogyasszuk, ugyanakkor glykaemiás indexe viszonylag alacsony (40-50), tehát kevésbé terheli az inzulinháztartást, mint a magas indexű rizs vagy kukorica fogyasztása. A kinoamag olajának zsírsavprofilja a szójaolajhoz hasonló. Legnagyobb arányban ómega-3-típusú linolsav található benne, fogyasztása a szív-ér rendszeri megbetegedések kockázatát csökkenti, valamint az inzulinérzékenységet fokozza. Az E-vitaminban gazdag olaj a rákmegelőzésben fontos gyulladáscsökkentő fitoszterineket is tartalmaz, nagyobb arányban, mint a tökmagolaj.
Nőnapra – Milyen volt...
2020. március 08.
Szeretettel küldjük nőnapra Juhász Gyula szépséges versét!
JUHÁSZ GYULA:
Milyen volt…
Milyen volt szőkesége, nem tudom már,
De azt tudom, hogy szőkék a mezők,
Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár
S e szőkeségben újra érzem őt.
Milyen volt szeme kékje, nem tudom már,
De ha kinyílnak ősszel az egek,
A szeptemberi bágyadt búcsuzónál
Szeme színére visszarévedek.
Milyen volt hangja selyme, sem tudom már,
De tavaszodván, ha sóhajt a rét,
Úgy érzem, Anna meleg szava szól át
Egy tavaszból, mely messze, mint az ég.
1912
8 étkezési szabály kismamáknak
2020. március 07.
A kismama táplálkozása nem csak a saját egészsége és jó közérzete miatt fontos, de a magzat fejlődése szempontjából is döntő jelentőségű. Azonban nem szükséges kettő helyett enni, így a szintén mindkettejük egészségét befolyásoló elhízás is elkerülhető. A legfontosabb szabályokról dr. Demjén László, az Oxygen Medical szülész-nőgyógyász szakorvosa beszélt.
Cél a kiegyensúlyozott táplálkozás
„Általánosságban elmondható, hogy a várandósság alatt napi 300 kalóriával nő meg a kismama energiaigénye a korábbihoz képest. Ennek a bevitelét azonban sok esetben megakadályozza a terhesség első hónapjaiban jelentkező émelygés, hányinger, esetleg hányás. A nők gyakran megijednek ettől és emiatt vagy a hízástól való félelmük miatt nem figyelnek eléggé a rendszeres táplálkozásra. Erre a lelkiismeretes szakembernek ajánlatos felfigyelnie és elbeszélgetni erről a kismamával.” – figyelmeztet dr. Demjén László
A kismamáknak a rosszulléttől függetlenül meg kell próbálkozniuk a kiegyensúlyozott és vitaminokban gazdag táplálkozással.
A dohányfüstben hatvanféle mutagén anyag van
2020. március 07.
A dohányfüstben hatvanféle mutagén anyag van, amely sejtmutációt, DNS-károsodást okoz – közölte a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának munkatársa .Losonczy György azt mondta, hogy minél több mutáció alakul ki egy sejtben, annál nagyobb a valószínűsége, hogy daganatossá válik.
A dohányzásról való leszokás után ezek a károsodások mindhalálig megmaradnak, ennek ellenére látható, pozitív változás következik be a leszokók állapotában – tette hozzá.
Példaként azt említette, hogy pár héten belül megszűnik a köhögés, mert a tüdőben megmaradt egészséges sejtpopulációk terjedni kezdenek. Ezáltal egyre nagyobb arányban lesznek az egészséges sejtek a betegekhez képest, mint a dohányzás ideje alatt.
