2020. június 14.
A hajhullás időben történő megfékezésére fokozottan ügyelnünk kell, hogy ne csak akkor essünk pánikba, amikor már jelentős a baj…
Az egészséges haj mennyisége tükrözi a szervezet belső egyensúlyi állapotát, de minőségét természetesen számos külső tényező is befolyásolja. Amikor ez az egyensúly bármely okból megbomlik, vagy az időjárás okozta megpróbáltatások, esetleg a helytelen kezelés miatt a haj-fejbőr állapota romlik, annak egyik következménye lehet a hajhullás.
Ismerjük fel a vészjelzéseket!
Ha naponta kb. 50–80 hajszálat veszítünk, az normálisnak tekinthető. Sürgősen lépéseket kell tennünk azonban, ha ez a mennyiség észrevehetően növekszik. Jól tesszük, ha megfigyeljük, hogy egyre több hajszál gyűlik-e pl. a fürdőkád, zuhanyozó alján tisztálkodás után, vagy a fésűnkben, hajkefénkben. De a figyelmeztető jelek közé tartozik az is, ha azt tapasztaljuk, hogy a hajunk tömöttsége, sűrűsége már nem a régi, amikor csupán kezünkkel végigsimítunk rajta. És a legtöbbször nemcsak azt érezzük, hogy ritkul a hajunk, hanem azt is, hogy hajszálaink vékonyodnak.
Kutassunk az okok után!
A hajhullást számos külső-belső körülmény, hormonális változás befolyásolhatja: terhesség vagy betegség utáni állapot, nagyon szigorú kalóriaszegény diéta (mely különböző hiánybetegségek eredője lehet), erős fáradtság, stressz. De a túl erős menstruációs ciklus, a fogamzásgátló tabletta elhagyása, a változókor is ide sorolható ok lehet. A külső tényezők közül kiemelhető az évszakok, az időjárás hirtelen változása, mely az ún. szezonális hajhullást válthatja ki. És ha mi magunk végképp nem tudunk rájönni, mi okozhatja a problémát, forduljunk kezelőorvosunkhoz, bőrgyógyászunkhoz.
2020. június 13.
Életünk során a test és a lélektani alkat szoros egységet alkot. Így egyik meghatározható a másik által, s ez azt jelenti, hogy az emberi test arányait figyelembe véve, egyes testrészek formáját megvizsgálva következtetéseket lehet levonni a lelki alkatról is.
Első blikkre
A legtöbbször – ha először találkozunk valakivel – már az első pillanatban eldől, hogy vajon hová fejlődhet kapcsolatunk. Rokonszenves az illető, vagy sem? Tetszik nekünk, vagy éppen ellenszenvet vált ki belőlünk? Ilyenkor ösztönösen, s tudattalanul mérjük fel a másik ember testi mivoltát, s egyben felmérjük azt is, hogy saját lelki alkatunkhoz mennyire illeszkedik a másik ember karaktere. A személyiség külső jegyek alapján történő vizsgálatakor talán a legalapvetőbb, s legegyszerűbb a testalkat milyenségét figyelembevevő vizsgálódás.
Ugyan édes komámasszony, miért kend olyan sovány assszony...
Gondoljunk csak arra, hogy a kerek, gömbölyded típusú emberek nagyon szeretnek enni, de általában minden mást is nagyon szeretnek az életben, ami az élet élvezetével áll összefüggésben. Tehát lelki alkatuk szempontjából nagyon fontos nekik, hogy megtalálják az érzéki örömet az életben. Míg a nagyon vékony emberek általában nem motiválhatóak egy jó vacsorával, vagy egyéb finomsággal, hiszen ők a mozgás világában élnek. Nagyon szembetűnő rajtuk csontosságuk, s kissé szögletesek a formáik. Testileg és lelkileg is nagyon szívósak, kitartóak, általában pontosan tudják, hogy mit akarnak, s megvesztegethetetlenek. Nagyon szeretik a szabadságot, függetlenséget, s minden körülmények között megállnak a saját lábukon.
Még egy nagyon fontos csoportot különböztethetünk meg, mégpedig azokat az embereket, akik agyuk segítségét veszik igénybe saját "túlélő technikáik" alkalmazásánál. Testileg jellemző rájuk a háromszögforma, arcuk is sokszor háromszög alakú, az áll irányában keskenyedik el. Legtöbbször azonban nem "tisztán" fordulnak elő ezek testi és lelki jegyek, hanem – különböző arányban ugyan -, de mindhárom személyiségvonás fellelhető egy-egy emberben.
2020. június 13.
Az önértékelés lehetővé teszi, hogy önmagunk kritikai megfigyelésén keresztül megítéljük a képességeinket, a viselkedésünket, valamint minősítsük önmagunkat. Az egészséges önértékelésű személy reálisan ítéli meg a képességeit, tisztában van a hiányosságaival, képes alkalmazkodni bizonyos helyzetekhez, miközben teljesítménye kiegyensúlyozott marad. Vannak azonban, akiknek alacsony az önértékelésük. Lássunk most néhány okot, mely ennek a hátterében állhat!
1. Önismeret hiánya
Minél több információnk van önmagunkról, annál nagyobb az esélye annak, hogy az önértékelésünk reálissá válik. Az a személy, aki elzárkózik azoktól a helyzetektől, melyek révén jobban megismerheti önmagát, az önértékelése kapcsán az alul-, vagy felülértékelés esélyét növeli.
Az önismereti csoportok, az önismereti játékok, de akár még a csapatépítő programok is remek lehetőséget jelenthetnek arra, hogy önmagunkat változatos helyzetekben - akár mások szemén keresztül - megfigyelve új tapasztalatokat építhessünk az énképünkbe ezáltal téve reálisabbá az önértékelésünket.
2. Negatív visszajelzések
Az önértékelés a környezet visszajelzései révén is formálódik. Az a személy, aki a számára fontos személyektől folyamatosan negatív visszajelzéseket kap, hajlamossá válik az énképe részévé tenni azt, melynek következtében csökkenhet az önértékelése.
Kiemelten fontos tehát főként gyermekek esetében, hogy soha ne a személyét, hanem a viselkedését minősítsük, azt is olyan módon, hogy világos legyen, min kell változtatnia ahhoz, hogy a teljesítménye eredményesebbé válhasson. Ne a negatív visszajelzés megfogalmazása legyen tehát a cél!
Az öncélú, mások puszta megbántására irányuló megjegyzések, sértő minősítések rendkívül károsan hatnak az önértékelésre.
2020. június 12.
Gyerek nélkül a nő lehet igazán teljes értékű nő? Vajon a társadalom elfogadja azokat, akik nem akarnak gyereket? Vagy lesajnálják azokat, akiknek sehogy sem adatik meg ez a csodálatos lehetőség? A lombikprogram tényleg beavatkozás a sorsba? Ilyen érdekes témákról beszélgetünk ma, tarts velünk!
Az biztos, hogy a nők két dologért bármit megtennének: eleinte, hogy ne legyen, aztán meg hogy legyen gyerekük.
Alapvető minden nő gondolataiban az, hogy egyszer gyermeket szeretne. Alapvető, hiszen ez kódolva lett belénk, nőkbe. Ősi ösztön. És mégis előfordul – a mai akcelerált világban szinte minden második esetben – hogy a gyermek érkezése várat magára, vagy esetleg reménytelennek is tűnik. Sok nőben ilyenkor felmerülnek kételyek, hogy gyerek és az anyaság megélése nélkül kiteljesedhet-e női mivoltuk? Sok esetben a konvenciók és a társadalmi elvárások is ráerősítenek ezekre a kételyekre, hiszen az esküvő napján már felkerül a napirendi pontok közé a gyerekkérdés.
Vészjelzés társadalmi nyomásra
Amíg nincs gyerekünk addig akár naponta érezhetjük a kirekesztettségünket egy-egy munkahelyi beszélgetés kapcsán, vagy akár a baráti körünkben is, mikor a gyerekekkel kapcsolatos témák előkerülnek. Az „Oh Te ezt nem értheted! Majd, ha lesz gyereked megtudod!” „Tényleg mikor lesz nálatok gyerek?” kérdések és mondatok csak úgy záporoznak ránk és azon kapjuk magunkat, hogy bár nem terveztük eddig és talán még a párunkkal kis közös együtt töltött időre lenne szükségünk kettecskén, mégis beindulnak a hormonjaink, mintha ezek a mondatok bekapcsolnák a „gyerek kell” vészjelzőt. A lavina elindul és kezdődhet az orvoshoz járás, a sok rossz hír és a rengeteg csalódottság-érzés hónapról hónapra. Titkoljuk a világ előtt a megéléseinket, a kudarcainkat. Mosolyogva megyünk nap, mint nap dolgozni, pedig a kérdések csak jönnek és a válaszaink egyre elcsépeltebbek.
2020. június 12.
Nem vagy egy sütitündér? Próbáld ki ezt a receptet, annyira egyszerű, hogy ezt bárki el tudja készíteni! Hajrá!
Hozzávalók:
2 tojás
10 dkg margarin
15 dkg cukor
2 dl tej
20 dkg liszt
1 tk. vaníliaaroma
1 cs. sütőpor
1 tk. fahéj
4 db alma
mazsola
A margarint kikeverem a cukorral, majd hozzáadom a vaníliaaromát és a tojásokat. Alaposan kikeverem, hozzáadom a tejet.
A sütőport összekeverem a liszttel, a mazsolával és a fahéjjal. Hozzáadom a folyékony keverékhez, olyan nokedli sűrűségű tésztát kell kapni. Belereszelem az hámozott almát, összekeverem, és egy papírral bélelt tepsibe teszem. Közepes méretű tepsit használok hozzá. 180 fokra melegített sütőbe teszem, tűpróbáig sütöm.
2020. június 11.
A nyakfájdalom meglehetősen gyakori panasz, de nem minden esetben jelez komoly problémát. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos azokra az esetekre hívja fel a figyelmet, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgáltatni.
Vészhelyzetben nem szabad késlekedni
Vannak bizonyos vészhelyzetek, amikor késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulni a nyakfájdalom miatt, ilyenek például a baleset, gerincsérülés miatt fellépő fájdalom, vagy a komoly, más szimptómákkal párosuló fájdalom. Az alábbiakban azonban nem ezekről a vészhelyzetekről lesz szó, hanem azokról a szituációkról, amikor nem tudjuk eldönteni, szükség van-e orvosi vizsgálatra vagy sem.
Nagyon ritkán, de előfordul, hogy a nyakfájást fertőzés, autoimmun betegség, daganat vagy más rendszerbetegség okozza, de ilyenkor jellemzően más komoly panaszok is jelentkeznek, amelyekkel feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Vannak emellett olyan figyelmeztető jelek, amelyek megléte esetén szintén szükség van kontrollra, hogy kiderülhessen, pontosan mi okozza a gondot.
Ezek a következők:
6 hétnél régebben áll fenn a panasz.
A fájdalom nem elhanyagolható, és nem javul, esetleg romlik.
Legalább egy tényező társul a nyakfájdalom mellé az alábbiak közül.
– A gerinc érintésre fájdalmas.
– Indokolatlan fogyás tapasztalható.
– Láz és/vagy hidegrázás jelentkezik.
– Komoly fejfájás és/vagy nyaki merevség és/vagy láz és/vagy zavartság lép fel. Ezek akár agyhártyagyulladás jelei is lehetnek.
– Hirtelen fellépő, ún. thunderclap (mennydörgés) fejfájás, ami ugyan döntően ártalmatlan, de ki kell vizsgáltatni.
– Lüktető, pulzáló fájdalom a halántékban vagy a fej hátsó részén.
– Végtagokban jelentkező furcsa érzések: gyengeség, zsibbadás, rossz koordináció, amit gyakran nem is kapcsolunk össze a nyakfájással.
– Megmagyarázhatatlan hányinger, hányás, ami akár a nyaki gerinc stabilitási problémáira is utalhat.
– Szteroid vagy droghasználat, valamint a HIV fertőzés fennállása, amelyek komoly nyakfájdalmat okozhatnak.
– Más testtájon is jelentkező ízületi fájdalmak, 40 éves kor előtt megjelenő és egyre romló panaszok, nehéz emésztés, irritált szemek – ezek mind utalhatnak bizonyos autoimmun betegségekre.
2020. június 11.
A terhesség alatt 25-50 %-kal nő a koleszterinszint, még egészséges nőknél is. Azoknál a kismamáknál pedig, akiknek eleve magas volt a kiindulási koleszterinszintjük, az emelkedés még magasabb lehet. Ennek a speciális helyzetnek a kezeléséről beszélt dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.
A koleszterin egy bizonyos szintig szükséges
A koleszterin a testzsírok egy típusa és két úton kerülhet a szervezetünkbe. Egyrészt élelmiszerekkel vihetjük be őket (bár erről az elméletről egyre több cáfolat születik), másrészt a májunk is termel ilyen anyagot. A koleszterin ugyanis egy bizonyos mennyiségig szükséges, ugyanis ez a sejtek egyik alkotóeleme, részt vesz a hormontermelésben és a D-vitamin szintézisében is. Ugyanakkor, ha túl magas a vérben a koleszterinszint, különösen a „rossz”, azaz a LDL-koleszterin szintje, az a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából káros, mert a felesleg lerakódik az erekben és számos szív-érrendszeri betegséghez.
Tudni kell, hogy az emelkedés nem csak a mozgásszegény életmód, a telített zsírsavakban gazdag élelmiszerek fogyasztása, az elhízás miatt következhet be, de egyes betegségek (pl. diabétesz, vese- és májbetegség) és bizonyos gyógyszerek (pl. szteroidok, béta-blokkolók, antidepresszánsok) is megemelhetik az értékeket.
– Ezen kívül „örökölni” is lehet a magas koleszterinszintet. Az úgynevezett familiáris hiperkoleszterinémia öröklődhet az egyik szülőtől és nagyon ritkán mindkettőtől is – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa. – Becslések szerint világszerte mintegy 10 millió személynek van familiáris hiperkoleszterinémia betegsége, és a betegek 80 %-ánál nem ismerik fel ezt. Az érintett magyar betegek száma 20-50 ezer lehet, és jelenleg alig 1 százalékuk tud a problémájáról. Ezért is fontos a rendszeres laborvizsgálat – panasz és tünetek nélkül is!
2020. június 10.
A gyógyszerek szedésénél nemcsak a helyes dózisra, hanem a bevétel időpontjára is fontos odafigyelni. A szervezetben zajló számos biokémiai folyamat ugyanis egy, a „belső óra” által diktált biológiai ritmust követ; ezt figyelembe véve fokozódik a gyógyszerhatás, és a mellékhatás csökken.
Akarantén, a megváltozott munkahelyzet, az állandó stressz megviseli a szervezetet, ezért még inkább oda kell figyelni a megfelelő gyógyszerszedési tanácsokra. A biológiai ritmus figyelembevétele minden esetben a hatásosabb és kevesebb mellékhatással járó gyógyszeres terápiát szolgálja. Ahhoz, hogy ajánlásokat tudjunk tenni az optimális gyógyszerbevételi időpontra, részleteiben kell ismerni a cirkadián ritmust és a gyógyszeres terápiában betöltött szerepét. Ezzel kapcsolatosan napjainkban is folynak kutatások.
A hormontermelés napszakonként változik
A napi ritmus, a belső óra kifejeződésének a legismertebb példája a kortizol nevű hormonnak a termelődése. A szteroid jellegű kortizol jelentős szerepet tölt be a szervezetet érő stresszre adott válasz kialakításában. Naponta körülbelül 15-60 milligramm kortizol termelődik, azonban stressz hatása alatt a mennyiség a 240 milligrammot is elérheti.
A kortizol felszabadulása a szervezetben nem folyamatos, hanem a napi ritmust követve változik. Ez azt jelenti, hogy a maximális vérplazmaszintet a kortizol reggel 6 és 9 óra között éri el, míg a minimális koncentrációt éjféltájban.
Mi ebből a tanulság?
A szteroid gyulladáscsökkentővel végzett terápiában részesülő, kortizolszerű gyógyszert szedő betegeknek (pl. rheumatoid arthritisben szenvedők) a szájon át szedett szteroidos gyógyszereiket érdemes a reggeli órákban bevenniük, hogy az adagolás a természetben jellemzőhöz minél inkább hasonló lehessen. Megfigyelték azt is, hogy a szervezet bioritmusához igazodó tablettabevétel kevesebb mellékhatást vált ki, mint az egyéb napszakokban történő bevétel.
2020. június 10.
Az elmúlt hónapok történései minden szinten kihatottak hétköznapi életünkre. Ennek az egyik meghatározó eleme a maszkviselés, hiszen ezzel óvhatjuk magunkat és a környezetünket egyaránt. A járványhelyzet ugyan enyhült, a maszkviselés azonban még mindig sok helyen kötelező, így az elkövetkezendő időben sminkrutinunkat is némileg ehhez kell igazítanunk.
2020. június 09.
Több mint 3 millió életet mentettek meg a koronavírus-járvány megállítására elrendelt korlátozások Európában a brit Imperial College London kutatócsoportjának becslése szerint.
A tudósok a BBC-nek elmondták, hogy “az áldozatok száma óriási lett volna” a kijárási korlátozások és a bezárások nélkül.
Az Imperial College kutatása 11 európai ország – Ausztria, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svájc és Svédország – korlátozásainak hatását elemezte az intézkedések kezdetétől május elejéig. Mintegy 130 ezer ember halt meg ezekben az országokban az időszak végére, világ
A kutatók betegségmodellezést végeztek, hogy megbecsüljék, hány áldozata lett volna az új koronavírus okozta Covid-19 betegségnek a korlátozó intézkedések nélkül. A tanulmányt ugyanaz a kutatócsoport készítette, amelyik az Egyesült Királyság bezárásokat elrendelő döntéseihez nyújtott segítséget.
A becslés szerint május 4-ig 3,2 millió ember halt volna meg, ha nem zárják be az intézményeket és nem kérik arra az embereket, hogy maradjanak otthon.
Ez azt jelenti, hogy körülbelül 3,1 millió életet mentettek meg a bezárások, ebből 470 ezret az Egyesült Királyságban, 690 ezret Franciaországban, 630 ezret Olaszországban – olvasható a Nature tudományos lap aktuális számában közölt jelentésben.
A számításokhoz feltevések is járulnak, melyek befolyásolják a becslést. Feltételezik, hogy az új koronavírus veszélye miatt senki sem változtatna a viselkedésén a korlátozások nélkül, valamint a kórházak nem terhelődnének túl, ami a halálozások emelkedését eredményezné.
A tanulmány a kijárási korlátozások egészségi következményeit sem veszi figyelembe, melyekből talán évek alatt lehet felgyógyulni. A kutatók szerint az említett országok lakosságának legfeljebb négy százaléka fertőződött meg.
