Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az ideális alvás a stresszmentes nappalokért

2020. szeptember 03.

Amikor az ideális alvásról beszélünk, mindig figyelembe kell venni, hogy nem vagyunk egyformák, ami az egyik embernél működik, az a másiknál nem biztos. Azonban vannak azok az optimális körülmények, amelyek az emberek többségét hozzásegítik a mély és nyugodt alváshoz.

Fotó: gettyimages.comEz a cikk a Galenus Kiadó Magyar Alváskönyve alapján készült, amely könyvben a kedves olvasó sokat megtudhat az alvás és az életmód, illetve az alvás és az egészség kapcsolatáról.

Bagoly, pacsirta, vagy vegyes alvástípus?

Érdemes megnézni, hogy Ön milyen típusba tartozik. A reggeli kronotípusúak, a “pacsirták” reggel tudnak igazán aktívak, és kreatívak lenni. Korán kelnek, és korábban is fekszenek, amíg az esti kronotípusúak, a “baglyok” pont fordítva vannak ezekkel. Este aktívak, sokáig szeretnek fent lenni és későn kelnek. Az emberek legnagyobb része azonban vegyes kronotípusú: ha reggel kell aktívnak lenniük, akkor pacsirtává válnak, ha pedig este akkor bagollyá. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy a családtagjaik milyen típusúak, ahhoz, hogy az egész család harmonikusan tudjon (együtt)működni.

Melatonin termelődés és a “kütyük”

Az alvást segítő melatonin hormon éjszaka termelődik. Ez egy kémiai hírvivő anyag, ami a test minden egyes részének, minden sejtjének megmondja, hogy éjszakavagy nappal van e. A mesterséges világítás blokkolja a melatonin termelődést, segít ébernek maradni. A kék és fehér fény gátolhatja a nyugodt alvást, ezért érdemes a korlátozni a mobiltelefon-, tablet-, számítógép használatot és a TV-nézést lefekvés előtt. Az a legjobb, ha ezek az eszközök nincsenek a hálószobában.



A potencianövelő hatékony lehet a meddőség ellen?

2020. szeptember 02.

Fotó: gettyimages.com

A potencianövelőkből egész polcnyi, sőt, még annál is több kelleti magát az elbizonytalanodott férfiak előtt. Mert, bár ez fura lehet, de ezeket a szereket főleg az önbizalom növelése miatt szedik a férfiak. A klasszikus értelemben vett meddőség ellen semmi hatásuk nincsen, tágabb értelemben mégis használhatóak.

A témában Ratkó Tünde szülésznő, termékenységi szakember van a segítségünkre.

Meddőség

Orvosi értelemben a meddőség a férfiaknál tulajdonképpen a megtermékenyítésre való képtelenséget fedi. De ez így azért egy picit megtévesztő, hiszen ebbe igen sok dolog belefér.

A klasszikus értelemben vett meddőség az, amikor a spermiumok minősége és mennyisége egész egyszerűen nem elegendő a megtermékenyítéshez. A gond adódhat a túl alacsony spermiumszámból, a nem megfelelő morphológiuából, a mozgékonyság sérüléséből és még számtalan egyéb részletből.

Másrészt azonban a meddőség, vagyis a megtermékenyítési képtelenség nem csak a spermiumok szemszögéből értelmezhető. Ilyen formán a meddőség egyik ága lehet az is, ha maga az aktus nem jön létre a férfi merevedési zavarai miatt. Az impotencia ellen pedig – amennyiben az nem súlyos fokú – sok esetben a potencianövelők is hatásosak lehetnek. Ezek a szerek jellemzően a vérkeringés fokozásával, vagy a pénisz simaizmainak ellazításával érik el, hogy a vér egyenletesebben és hatékonyabban áramolhasson a barlangos testekbe.



Nem tesznek különbséget az étrend-kiegészítők és a gyógyszerek között

2020. szeptember 02.

Fotó: gettyimages.com

A fiatalok 72 százaléka tisztában van azzal, hogy az étrend-kiegészítők a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, 23,6 százalékuk azonban tévesen a gyógyszerek csoportjába sorolja ezeket a termékeket, ráadásul nagy arányban próbálják ki ezeket a szereket –  derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. idei közös kutatásából.

A 18-30 éves korosztályra vonatkozó kutatásban, amelybe 500 embert vontak be, megállapították, hogy a válaszadók 66,2 százaléka szedett már valamilyen étrend-kiegészítőt: a 18-22 éves korosztály 56,6 százaléka, a 23-26 év közöttiek 64,4 százaléka, míg a 27-30 éves korcsoport 74,4 százaléka szedett már ilyen készítményeket. A felmérés szerint a nők körében népszerűbbek az étrend-kiegészítők (73 százalék), mint a férfiaknál (58,2 százalék).

A fiatalok leggyakrabban azért vásárolnak étrend-kiegészítőt, mert azok koncentrált formában tartalmazzák a hatóanyagokat, de az egészségük megőrzése is fontos motiváció számukra. Ugyanakkor megjegyezték, a válaszadók 46,8 százaléka szerint az is meghatározó szempont, hogy az étrend-kiegészítőket nem szükséges orvossal felíratni.



Tizenévesek a plasztikai sebésznél

2020. szeptember 01.

Fotó: gettyimages.com

Egyre több tinédzser feküdne plasztikai sebész kése alá, de a beavatkozásokat csak alapos indokkal szabad elvégezni! Dr. Kathó Jenő, az Oxygen Medical plasztikai sebésze az orvosok felelősségéről és a beavatkozások hatásairól beszélt.

Növekvő számban fordultak az amerikai tinédzserek plasztikai sebészhez az elmúlt években – derül ki az American Society for Aesthetic Plastic Surgery felmérésből. A 18 év alattiak közt a fülplasztika a legnépszerűbb beavatkozás, de előfordul, hogy kémiai hámlasztás vagy akár hajbeültetés miatt is keresték a szakembereket a fiatalok. Az orvosok egyetértenek abban, hogy ha megfelelő az indíttatás és a beavatkozás mikéntje, az ilyen műtétek nagyfokú fizikai és lelki erősödést eredményezhetnek.

A leggyakoribb beavatkozások

  • Fülplasztika

Ezt a fajta műtétet már akkor el lehet végezni, amikor befejeződött a fül növekedése, vagyis 5-6 éves kor után. Egy jól sikerült beavatkozás megelőzheti az iskolai csúfolódások okozta lelki traumákat.

  • Orrplasztika

Amint az orr elérte a végső méretét és formáját, lehet változtatni rajta, ha szükséges. Ez lányoknál 16 éves korra, fiúknál 18 éves korra tehető.

  • Mellkisebbítés, – nagyobbítás

A túl nagy mell zavarhat egy tinédzsert a sportolásban, illetve hát- és vállfájdalmat is okozhat. Ha a mell elérte végső méretét, sor kerülhet a beavatkozásra. Mellimplantátum azonban 18 éves kor alatt nem helyezhető be. Egyes fiúknak komoly lelki terhet jelent a megnövekedett mellük, ez is korrigálható már tizenévesen.



Szerinted a gyerekek hülyék? Mondd! Te hülye voltál gyerekként?

2020. szeptember 01.

A felnőttek egy része azt gondolja, hogy a gyerek nem önálló lény. Valahogy a papa, mama, nagyszülő bioszféra oldalnyúlványaként gondol rá, akiknek mindenképp dolga van a gyerekkel, míg neki, mint idegennek, vagy legalább is kívülállónak lehetőleg semmi ne legyen. Nekik van egy rossz hírem.  

És kell is. 
Merthogy te vagy ebben az esetben a társadalmi közeg, amiben a gyerek felnő. Olyan közeg, amelyből megtanulja, hogy milyen is a világ. És eldöntheted, hogy egy tiszteletteljes, normális, embercentrikus világot akarsz, vagy egy olyat, amiben átnéznek az ember(gyereke) feje felett, és tuskó módon bánnak vele és szeretteivel. Ez nem a szülein, meg a nevelésükön múlik, hanem rajtad. 
 
A napokban többször is találkoztam olyan sztorikkal, hogy egy kicsi gyerek (tényleg kicsi!) valamit rosszul csinált. Tudatlansága oka nem az volt, hogy buta, hanem – ahogy az öreg Karak mondta Vuknak – még keveset tud. Még nem volt információja arról a dologról, és nem tudhatta, hogy kéne, mert még nem is volt sosem olyan helyzetben. Még sosem látott kutyát közelről, csak képes könyvben, vagy tévében. Még sosem úszott, pancsolt egyedül a medencében, még sosem ment oda üzemben levő motorkerékpárhoz, stb… 
 
A szülője pedig egyszerűen nem készítette fel erre a helyzetre, mert fogalma nem volt arról, hogy a helyzet eljön. A valóság az, hogy ezekre a helyzetekre nem előre készülünk ám fel, hanem amikor benne vagyunk, tapasztalunk róluk. Mind így tanultunk. Te is, én is. Egyikünk kezét sem fogta – remélem – 24 órán keresztül apu, vagy anyu, mert akkor nyámnyila alakok lennénk, hanem hagyott minket tapasztalni.

Valahogy mostanában nem divat beszélni egy gyerekkel

Pedig a gyerekek kedvesek, okosak, figyelmesek és szívesen tanulnak, ha jól szólunk hozzájuk. Nem a mi dolgunk megnevelni őket, de a mi dolgunk, hogy ha a gyerek kapcsolódik hozzánk, akkor a saját kereteinket megszabjuk vele szemben. 
 
Ha a gyerek rosszul közelít a kutyánkhoz, akkor állítsuk meg, mondjuk el neki, hogy ez nem volt jó, hogy veszélyes volt, vagy éppen fájdalmas. Tanítsuk meg arra, hogy máskor hogyan tegye. Mivel mi tudjuk, de a szülője nem biztos, hogy tudja. közös érdek.


Aki sokat tévézik, rosszabbul beszél

2020. augusztus 31.

Fotó: pixabay.com

Azok a gyerekek, akik naponta két óránál többet tévéznek, kisebb szókinccsel rendelkeznek, ügyetlenebbül mesélnek történeteket, és több a nyelvtani hiba az írásbeli munkájukban, mint azokéban, akik kevesebbet ülnek képernyő előtt. 

A würtzburgi egyetem pszichológusai 330 óvodást és kisiskolást vizsgáltak négy éven át rendszeresen. Mérték a gyerekek nyelvi kifejezőkészségének változását, később iskolai eredményeiket, és általános intelligenciájuk alakulását. A kísérletbe bevont szülők naponta készítettek feljegyzéseket gyermekük tévézéssel töltött idejéről.

A sok tévénézés hátrányai

Az adatok kiértékelése után az derült ki, hogy a sokat tévéző gyerekek – még akkor is, ha gondos családi háttérrel rendelkeznek – különösen gyenge szóbeli teljesítményt nyújtanak.

Úgy tűnik, a TV előtt töltött szótlan órák az évek során leginkább a nyelvi-szóbeli kifejezőkészséget veszélyeztetik. A kevéssé intelligens gyerekeknél még nagyobb hátrányt jelent a sok tévézés. A 85 IQ-nál kevesebbel rendelkezők olvasási képessége és szóbeli teljesítménye igen nagy lemaradást mutat, ha hosszabb időn át napi két óránál többet tévéznek.

Az egészen kicsik beszédfejlődését is lassítja, ha a televízió túl nagy szerepet kap az életükben. Ebből a szempontból alig van jelentősége, hogy mit néz a gyerek. A lényeg, hogy a képernyő olyan tevékenységektől vonja el az idejét, amelyek pótolhatatlanok a verbális képességek, és később az írni-olvasni tudás szempontjából.



A tudatos táplálkozás öt kulcsa

2020. augusztus 31.

Fotó: gettyimages.com

Eredményesek lehetünk, ha a tudatosságot alkalmazzuk a táplálkozásunkban, és szeretnénk megszabadulni felesleges kilóinktól.

A tudatos evés valójában a táplálkozás normál módja, amikor teljes figyelmünket az evés folyamatára és a közben jelentkező érzeteinkre, az étkezés élvezetére fordítjuk. A probléma az, hogy ezt a „normális módot” nem eléggé gyakran alkalmazzuk.

Általában ahelyett, hogy testünk jelzéseire figyelnénk, étkezési megszorításokat alkalmazunk, amelyeknek sokszor több a káruk, mint a hasznuk. Az is gyakran előfordul, hogy az evésbe menekülünk a gondjaink elől, vagy érzelmeink megnyugtatására, a stressz elűzésére, egy nehéz helyzet „megoldására”…

Rossz válaszok ezek, amelyek már eltávolodtak valódi táplálkozási szükségleteinktől, és súlygyarapodáshoz vezetnek. De mit tehetünk ellenük?

Szoros kapcsolat a testünkkel
A megoldás bennünk van, és nem a kész módszerekben. A diéták/fogyókúrák sikertelensége rendszerint annak tudható be, hogy receptjeik nem veszik figyelembe egyéni éhség- és teltségérzetünket, és alkalmazásukkor nem hallgatunk testünk jelzéseire. Elengedhetetlenül fontos pl., hogy megkülönböztessük a valódi, fiziológia éhséget (az üres gyomorhoz kötődően) és az érzelmi éhséget (pl. stressz, düh hatására).

A tudatos táplálkozás, mely minden érzetünkre figyelemmel van, ezt lehetővé teszi. Lényege, hogy étkezéskor szoros kapcsolatban álljunk a testünkkel, koncentráljunk a jelen pillanataira étkezés közben, így felismerve a kétféle éhségérzetet is. Emellett értsük meg és fogadjuk el érzelmeinket anélkül, hogy elnyomnánk őket. Mindezek nyomán a jelentudatos táplálkozás a testsúly csökkentése szempontjából is eredményes lehet.

A tudatos táplálkozás folytán a jó alak elérése és megtartása sikerének 5 kulcsa a következő.



Melyik az a virág, amelyet ha tíz percig alulról szagolunk, az életünkbe kerül?

2020. augusztus 30.

Melyik az a virág, amelyet ha tíz percig alulról szagolunk, az, az életünkbe kerül?
/A tavirózsa vagy a vízililiom./

A gyöngyhalász munkamódszere jól példázza az alternatívák keresését lehetővé tevő, horizontális megoldási módszert, azaz a divergens gondolkodást.Egyszerre nagy mennyiségű kagylót hoz fel, és csak ezután lát a kagylók felnyitásához – holott a konvencionális megoldás szerint minden lemerülés alkalmával csak egy kagylót kellene felszínre hoznia, utána felöltöznie és hozzákezdenie a kagyló felnyitásához, majd levetkőzve újra lemerülnie. Megoldása annyira kézenfekvő, hogy eszünkbe sem jut az, hogy ezt másként is el lehetne végezni.

Az életben elénk kerülő feladatoknál mégis könnyen beleesünk az általunk ismert vagy kedvelt megoldások csapdájába, pedig kis gondolkodással gyorsabban, kevesebb fáradsággal és a vártnál sikeresebben is boldogulhatnánk a feladattal.

Edward de Bono angol pszichológus a kreativitás ilyen megnyilvánulásait, (a horizontálisan egymás mellett található lehetőségek végiggondolását, majd az ezek közül való választás módszerét) „lateral thinking”-nek nevezte el.

Miként lehet rászoktatni magunkat a többféle megoldás keresésére, a lateral thinkingre?



Mesterséges intelligencia segíti a stroke-betegek kezelését

2020. augusztus 30.

Fotó: pixabay.com

A stroke-betegek gyorsabb és hatékonyabb kezelését szolgálja egy mesterséges intelligenciát is alkalmazó számítástechnikai rendszer, amelyet már több dunántúli kórház használhat – közölte a Pécsi Tudományegyetemaz MTI-vel.

Magyarországon évente csaknem negyvenezren kapnak stroke-ot és tizenháromezer ember veszti életét a vérrög okozta érelzáródás miatt kialakuló agyi érkatasztrófa következményeként. A stroke gyógyításában a terápia mielőbbi megkezdése kulcsfontosságú, a legjobb kezelési módszert pedig a modern képalkotó diagnosztikára, a CT- és MR-vizsgálatok eredményeire támaszkodva alakítják ki.     

A felvételek gyors kiértékelését számítógépes program támogatja, amely a mesterséges intelligencia segítségével azonosítja a sérült agyterületet, megtalálja az érelzáródás helyét és ki tudja mutatni az ennek következtében kialakuló véráramlási zavart.

A PTE Orvosi Képalkotó Klinika és a Pécsi Diagnosztikai Központ (PDK) szakembereinek együttműködésében olyan megoldás született, amely a diagnosztika helyszínétől távol lévő kórházaknak is lehetővé teszi a számítógépes kiértékelő rendszer alkalmazását.     

Dóczi Tamás akadémikust, a PDK ügyvezető igazgatóját idézve közölték: a rendszer interneten keresztül továbbítja a régió egészségügyi intézményeiben készült CT-képanyagot, annak kiértékelését pedig a PDK központi számítógépe a nap bármely szakában képes elvégezni. Az eredményt – akár egy okostelefonnal is – néhány percen belül megtekintheti a beutaló orvos.  



Új, életveszélyes dizájnerdrog jelent meg a kábítószerpiacon

2020. augusztus 29.

Új, életveszélyes hatóanyagú dizájnerdrog jelent meg a magyar kábítószerpiacon, amely a jelenlegi információk szerint már tizenegy ember haláláért felelős – hangzott el a rendőrség budapesti sajtótájékoztatóján.

Csákó Ibolya alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság A fotó illusztráció: pixabay.comkiemelt főreferense elmondta: egy miskolci, lyukóvölgyi haláleset nyomán azonosították az új pszichoaktív anyagot a szakértői intézetben. A szakértők ezt követően megvizsgálták májusig visszamenőleg a gyanús eseteket és megállapították, hogy tizenegy haláleset köthető a bika nevű anyaghoz.

Az elhunytak többsége drogfogyasztó múlttal rendelkezett, a halált megelőzően fáradékonyak voltak, szívtájéki fájdalomra, légzési nehézségre panaszkodtak, a halál előtt görcsös rohamuk volt, több esetben őrjöngtek. A legfiatalabb elhunyt 23 éves volt, a legidősebb 36 éves, a halálesetek zöme Borsod-Abaúj-Zemplén megyében történt, de volt Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Tolna megyében, valamint a fővárosban is.

Az áldozatok “varázsdohányban” vagy “herbálban” szívták el a dizájnerdrogot.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőrök az év eleje óta dolgoznak azon, hogy azonosítsák az úgynevezett számozott utcákban és a Lyukóvölgyben megjelenő dílereket – ismertette -, és elfogták azt a három férfit is, aki a gyanú szerint a “varázsdohányt” eladta a 23 éves lyukóvölgyi áldozatnak.

Csesztregi Tamás, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Kábítószervizsgáló Szakértői Intézet igazgatója elmondta, hogy a vegyület a szintetikus kannabinoidok családjába tartozik. Tapasztalatuk szerint általában egy domináns hatóanyag van forgalomban az utcán, amelyet időnként lecserélnek. Ez történt most is, az új anyag neve “4fmdmb-bica”, amely kémiai szerkezetében csak kicsit tér el a korábbi domináns hatóanyagtól, de több halálesetért felelős.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...431432433...684
hírek, aktualitások

Állás vagy járás közben fáj a dereka? Ez lehet a megoldás

2026. július 26.

A derékfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a páciensek szakorvoshoz fordulnak, sokan azzal a panasszal, hogy járás vagy állás közben a legrosszabb. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a fájdalom hátterében álló leggyakoribb okokat vette számba.

Ezért fájhat a dereka állás vagy járás közben 

Izomfáradtság
A hosszú álldogálás vagy gyaloglás feszítő hatást gyakorolhat az alsó háti szakasz izmaira, ami fájdalmat eredményezhet. Ez a fájdalom enyhül, ha leülünk vagy lefekszünk. (A túlsúly ebből a szempontból kiemelt kockázati tényezőnek számít.)

A kezelés alapja is maga a pihentetés, szükség esetén borogatás, majd kis idő után az izmok finom nyújtása. Hosszú távon pedig a testsúlyrendezés és a stresszkezelés is fontos lépés lehet.

Gerinccsatorna szűkület
A gerinccsatorna beszűkülése extra nyomást helyez a gerincvelőre és az idegekre, és ez a probléma igen gyakran az alsó háti szakaszt, a derekat érinti. Sokan azt tapasztalják, hogy a fájdalom erősödik leüléskor vagy előre hajoláskor. Emellett olyan tünetek is előfordulhatnak, mint a lábak elgyengülése, a zsibbadás, érzéskiesés a derékban, a fenékben vagy a lábakban, illetve éles, a lábak felé sugárzó fájdalom. Súlyos esetben a bél- és húgyhólyag problémák is jelentkezhetnek, illetve a szexuális funkció is sérülhet. Bár létezik veleszületett gerinccsatorna szűkület is, leggyakrabban azonban az 50 feletti populáció találkozik a betegséggel.

A gerinccsatorna szűkület kezelésének első lépéseként a nem műtéti megoldások jönnek szóba, minta a fizikoterápia, a gyulladáscsökkentő injekciók és gyógyszerek, valamint esetleg olyan komplementer módszerek, mint az orvosi akupunktúra.  Ha az állapot nem javul, vagy romlik, olyan műtéti megoldást szokás választani, ami stabilizálja a gerincet és csökkenti az idegeket érő nyomást. 

Zsírdaganatok

2026. július 26.

Szervezetünk igen fontos építõanyagai a különbözõ összetételû és funkciójú zsírok, amiket lipoidoknak, zsírnemû anyagoknak nevezünk.

A lipoidok zsírban oldódó szerves anyagok, igen nagy az energiatartalmuk, és a sejtek különleges építõanyagait képezik.

Az emberi zsíranyagcsere sokféle összetevõjének élettani szerepe és mûködése még napjainkban sem teljesen tisztázott. Megkülönböztetünk neutrális zsírokat (olein, palmitin, sztearin), foszfatidokat (glicerin, lecitin, kefalin), cukortartalmú lipoidokat (cerebrozidok, gangliozidok), szteroidokat (koleszterin), viasszerû anyagokat és színtestecskéket is tartalmazó zsírokat (karotin, lipofuscin).

Előrelépések az akupunktúra alkalmazásában

2026. július 25.



Az elmúlt két évtizedben mind mennyiségben, mind minőségben megnőtt azon bizonyítékok száma, amelyek az akupunktúra hatékonyságát igazolják. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőrszerint mára nagyon szilárd alapokon nyugszik ezen eljárás bizonyíthatósága számos téren, de különösen a fájdalomcsillapítás területén.

Egyre nagyobb szükség van rá

Az akupunktúra, mint a hagyományos kínai orvoslás egyik legrégebbi ága, egyre keresettebbé és elismertebbé válik a fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés terén. E két terület azért kiemelten fontos, mert az elöregedő, mozgáshiányos társadalmakban hatalmas problémát jelent a mozgásszervi betegségek, problémák kezelése, az ezzel együtt élők hatékony ellátása. Vagyis ezen a területen, különösen az ún. fájdalomszindrómáknál egyre nagyobb szükség van a nyugati – es keleti gyógymódok ötvözésére az integratív medicina szellemiségében.

Éppen ezért nem véletlen, hogy 1997 és 2010 között több, mint 600 klinikai vizsgálatról született publikáció a témában. Ezek közül is az egyik legszigorúbb analízist az angol National Institute for Health Research végezte.  A kutatók első lépésként kiválasztottak 29-et a legmagasabb minőségű, randomizált, ellenőrzött vizsgálatok közül. Ezek a kutatások közel 18.000 páciens esetében hasonlították össze a valódi akupunktúra, az „ál-akupunktúra” és a nyugati típusú orvosi kezelések hatékonyságát. „Ál-akupunktúra” alatt olyan kezelést értettek, amely során a tűszúrások nem érték el a bőr megfelelő mélységét vagy rossz helyeken történtek a szúrások.