Petefészek ciszta – mikor szükséges műteni?

2020. március 03.

A petefészek ciszta igen gyakori nőgyógyászati kórképnek számít, és gyakran különösebb beavatkozás nélkül felszívódik. Igen ám, de mi a helyzet akkor, ha fájdalmas panaszokat okoz, vagy ha nem tűnik el? Vajon műteni kell? A kérdéseket dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-sebésze válaszolja meg.

Ártalmatlan képződmény vagy aggódnom kell?

Először is érdemes tudni, hogy a petefészek ciszta több állapotot is takar, mely lehet jó-és rosszindulatú elváltozás is. Leggyakrabban a petefészek ciszta a fogamzókorú nőket érinti, amikor hormonális elégtelenség miatt nem alakul ki domináns tüsző, ami megrepedhetne, hanem helyette több, kisebb-nagyobb folyadékkal teli ciszta keletkezik (PCOS). Ez megfelelő diétával, mozgással, esetleg gyógyszeres kezeléssel orvosolható, és gyakran elegendő a ciszta megfigyelése komolyabb beavatkozás nélkül. Érdemes tudni, hogy a petefészek ciszta endomertiózis következtében is kialakulhat, ezért ekkor az alap betegséget is kezelni kell ahhoz, hogy hosszútávú megoldást lehessen elérni

Sajnos előfordulhat, hogy a petefészek ciszta rosszindulatú daganat jelenlétére hívja fel a figyelmet, főleg, ha az nagy méretű, panaszokat okoz és nem szívódik fel. 

A petefészek ciszta tünetei

A petefészek ciszta jelenléte gyakran tünetmentes, ám ha mégis okoz panaszokat, akkor azok a következők:

• Alhasi fájdalom (mely lehet egyoldali is)
• Éles fájdalom a ciszta megrepedése miatt lehetséges, ekkor sürgős orvosi beavatkozás indokolt
• Puffadás
• Gyakori vizelési inger
• Fájdalmas közösülés
• Menstruációs zavarok

A túlsúly és a mozgáshiány a legfőbb egészségi kockázat

2020. március 02.

A következő években a magyarok egészségét leginkább befolyásoló kockázati tényező a túlsúly és a mozgáshiányos életmód az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) felmérésének eredményei szerint.

Az AIPM harmadik innovatív gyógyszeripari körképéből kiderül, hogy a szakemberek szerint némileg nő a magyarok egészségben eltöltött éveinek száma. Ehhez azonban – több más tényező mellett – elengedhetetlen az egészségértés fejlesztése és a legújabb egészségügyi innovációkhoz történő hozzáférés további gyorsítása. Ennek fontos lépése volt 26 új gyógyszerkészítmény befogadása a társadalombiztosítási támogatásba idén januártól.

A vállalatvezetők óvatosan optimisták a magyarok egészségi kilátásait illetően. Úgy gondolják, a következő tíz évben kicsit növekszik majd az egészségben eltöltött évek száma, amely az Eurostat adatai szerint most átlagosan 60,2 év a magyar nők és 59,5 év a férfiak esetében. A kutatás eredményei szerint kis mértékben nő a magyarok egészségértésének mértéke, az, hogy mennyire tudjuk feldolgozni az egészségünkkel kapcsolatos információkat. Kevésbé optimisták ugyanakkor a megkérdezettek az innovatív terápiákhoz való hozzáférés idejével kapcsolatban. Erről ugyanis az összesített eredmények szerint úgy gondolják, inkább változatlan marad, ami indokolhatja az egészségügyi mutatókkal kapcsolatos visszafogott optimizmust.

A megkérdezettek szerint ugyanakkor a következő tíz évben a magyar társadalom egészségi állapotát és a születéskor várható élettartamot javító tennivalók közül éppen az emelkedik ki, hogy a magyarok hozzáférjenek a korszerű terápiákhoz. Szintén nagyon fontosnak tartják a finanszírozás bővítését, azaz az egészségügyi kiadások növelését – legalább a V4-es országok átlagára.

Mai menü: padlizsánpástétom, mézes pulykaszárny, muffin

2020. március 02.

A hidegebb időjárás csökkenti a testhőmérsékletünket, ami stimulálja az étvágyat. Ez azért van, mert az evés segít létrehozni a belső hőt, és utólag testhőmérséklet emelkedéshez vezet. Télen a szervezet nehezebben működik és több energiát éget el, így az étvágy a természetes energiafelhasználás következménye.

Répás padlizsánpástétom

Hozzávalók
3 padlizsán
4 nagyobb répa
1 fej hagyma
5 gerezd fokhagyma
2 ek Vénusz étolaj
1 tk őrölt koriander
100 g Vénusz Sütőmargarin
só, bors

Elkészítés: Melegítsük elő a sütőt 170 fokra. Mossuk meg az összes zöldséget. A hagymát, fokhagymát héjastól! A répát pucoljuk meg, majd a többivel együtt helyezzük mély, enyhén beolajozott tepsibe. Sózzuk finoman, fedjük be alufóliával, és süssük az előmelegített sütőben 50 percig, amíg minden megpuhul. Ha megpuhultak a zöldségek, szedjük ki a héjából a padlizsánt, hagymát, fokhagymát, majd a répával együtt tegyük aprítógépbe. Pürésítsük össze, több fordulóban, közben adagoljuk hozzá a koriandert és a Vénusz Sütőmargarint is. Sózzuk ízlés szerint, és már tálalhatjuk is.

Hatékonyabb kezelés a Parkinson-kórban szenvedőknek

2020. március 01.

Új mélyagyi stimulációs eszközt ültettek be egy előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegnek a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Kelet-Közép-Európában elsőként alkalmazott eljárás az agyi elektromos aktivitás valósidejű detektálására és rögzítésére is alkalmas.

Klivényi Péter, az SZTE Neurológiai Klinikájának igazgatója az MTI-nek elmondta, a Parkinson-kór jellegzetes tünetei gyógyszeres terápiával kezdetben jól csökkenthetők, de a betegség előrehaladásával – általában négy-hat év elteltével – ennek hatékonysága csökken.

A világon 2005, Szegeden 2011 óta alkalmazott mélyagyi stimulációs műtéti eljárással – amely az adott agyterület elektromos ingerlését jelenti egy beültetett eszközzel – komoly javulás érhető el. A beavatkozásnak köszönhetően jelentősen javul a páciens életminősége, csökkenthető, esetenként el is hagyható a gyógyszeres kezelés – közölte a professzor.

Magyarországon mintegy 20 ezer Parkinson-kóros páciens él, 15-20 százalékuk állapota indokolná egy ilyen beavatkozás elvégzését, mintegy felük azonban nem vállalja azt, elsősorban az agyi műtéttől való félelem miatt – tudatta az egyetemi tanár.

A Kis Dávid, az SZTE Idegsebészeti Klinika osztályvezető egyetemi adjunktusa által elvégzett műtét újdonsága, hogy egy idős, előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegnek a világon ötödikként egy olyan eszközt ültettek be, amely a korábbi rendszerekhez képest nemcsak stimulálásra, hanem az agyi elektromos aktivitás detektálására és rögzítésére is alkalmas.

A méz hatása a szépségápolásban

2020. március 01.

Ezt az értékes, a méhek által összegyűjtött nektárból származó, édes anyagot ősidők óta alkalmazzák a gyógyászatban és a szépségápolás területén. A méz jótéteményei napjainkban is számos területen megmutatkoznak. Így többek közt a sebgyógyításban és a bőrápolásban kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak a méz használatának.

Kellemesen édes, télen jólesően melengető ízén és illatán túl a méz értékes gyógyhatású tulajdonsággal is rendelkezik. Már az ókori, egyiptomi gyógyszerkönyvben, az egyik legősibb, papíruszra vetett iratunkban is szerepelt. Baktériumölő hatása miatt gyógyszerként használták, sebeket, fekélyeket balzsamoztak vele, melyek így nem fertőződtek el. A halhatatlanság forrásaként ez a természetes anyag a holttestek bebalzsamozására is szolgált.  Bőrszépítő hatására pedig az a legenda utal, mely szerint Kleopátra a fürdőjébe is tett belőle, hogy megőrizze szépségét…

Néhány jellemzője

Számos mézfajtát ismerünk, attól a virágtól-fától függően osztályozva, melyen a méhek gyűjtik a nektárt. Ezek a változatok különféle ízűek, aromájúak és színűek, az átlátszótól az aranybarnáig, de állaguk is sokféle, a folyékonytól vagy a majdnem szilárd halmazállapotig terjedően. Eltérőek a mézek a víz- és gyümölcscukor-tartalom (glükóz és fruktóz) tekintetében, ami befolyásolja az állagot. Így minél kevesebb vizet tartalmaznak, annál inkább kristályosodnak, és minél magasabb a fruktóz mennyisége bennük, annál folyékonyabbak. A méz több mint 180 összetevőt tartalmaz: döntő arányban (80%-ban) cukrokat, de vitaminok, ásványi anyagok, oligo-elemek, enzimek, proteinek, illóolajok és organikus savak is találhatók benne.

Kiváló sebgyógyító, hegesítő hatású

Az ősi tapasztaláson túl a napjainkban készült tanulmányok is kimutatták, hogy a mézzel kezelt sebek mintegy kétszer olyan gyorsan gyógyulnak, mint amikor más szereket alkalmaznak. Ennek oka a méz erős antibakteriális és vírusölő, valamint hámosító hatásában rejlik, ami a hegesedés, a sebgyógyulás elősegítésében és az elfertőződés megelőzésében jelentős szerepet tölt be. Ugyanis  magas cukortartalma akadályozza a baktériumok további szaporodását, a benne lévő vitaminok és ásványi anyagok pedig a sebek állapotromlását hátráltatják. A méz hatása olykor vetekszik az antibiotikumokéval…

A gyermekkori szívbetegsége kezeléséhez nyújtottak segítséget

2020. február 29.

Gyermekem varázslatos gyógyulásának története pályázaton három kórházi osztály összesen nettó hárommillió forint értékben nyert műszertámogatást. A pályázó szülők ezzel hálálták meg azt az áldozatos munkát, amelynek köszönhetően gyermekük felépült. A budapesti Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Gyermekkardiológiai Intenzív részlege így egy pacemaker készülékkel lett gazdagabb, amely a gyermekkori szívbetegségek kezelésében nyújt hathatós segítséget.

Magyarországon minden századik gyermek szívhibával születik, ami az egyik leggyakoribb ritka betegségnek számít. Gyermekkardiológiai ellátásban több mint 15 000 gyermek részesül. A szívbetegségek egyik leggyakoribb formája a ritmuszavar, amelynek kezelése a picik mérete és gyenge immunrendszere miatt újszülött – és csecsemőkorban különösen nehéz. A megfelelő gyógyszeres kezelés mellett hatékony és innovatív megoldást nyújthat azonban a nyelőcsőbe vezethető, elektródával működő pacemaker, amellyel most a K&H gyógyvarázs: gyermekem varázslatos gyógyulásának története pályázat jóvoltából a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet is gazdagodott. 

„Évente 1000 gyermeket veszünk fel a GOKI Gyermekszív Központba, és körülbelül évente 500 szívműtétet és 200 szívkatéteres beavatkozást végzünk, ezért fontos, hogy korszerű, innovatív műszerekkel legyünk ellátva. Az elnyert pacemaker a gyermekkori szívritmuszavarok kezelésében van nagy segítségünkre, és a gyors szívfrekvenciával járó, visszatérő ritmuszavarok kezelésére fogjuk használni az újszülöttek, valamint csecsemők esetében” – mondta Dr. Ablonczy László, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központjának gyermekellátásért felelős orvos igazgatója. 

Megállították az egyik legagresszívebb mellrák sejtjeit

2020. február 29.

A melldaganatok egyik legagresszívebb formája, a tripla negatív mellrák sejtjeinek terjedését állították meg laboratóriumi kísérletekben a CRISPR nevű génszerkesztést használva.

Az Oncogene című szaklap friss számában megjelent eredményekről a medicalxpress.com számolt be. A tanulmány a betegség legyőzésének új útjait mutatja meg.

A Machesteri Egyetem, a Glasgow-i Egyetem és a Sheffieldi Egyetem kutatócsoportja az úgynevezett tripla negatív mellrákot vizsgálta. Ez az altípus nem reagál azokra a kezelésekre, amelyeket a daganat más altípusai ellen alkalmaznak.

A rosszindulatú melldaganatok mintegy 15 százaléka tripla negatív, ez az altípus nagy valószínűséggel terjed át más szervekre, és nagyobb eséllyel újul ki a kezelések utáni első években.

A CRISPR génszerkesztési technológiával a kutatócsoport eltávolította két fehérje – a RUNX és a CBF béta – egyikét a rákos sejtekből. Bármelyiket is vágták ki a “genetikai ollóval”, a rák terjedése megállt, noha a CFB béta nevű fehérje kimetszése úgy tűnt, nagyobb hatást fejt ki. Amikor a két fehérje bármelyikét visszaszerkesztették a sejtekbe, a rák folytatta a terjedést.

Paul Shore, a Manchersteri Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője elmondta, a felfedezés fontos mérföldkő az áttéteket képező rák terjedésének megértésében, noha hosszú még az út, amíg az eredményekből hatékony terápiákat lehet kifejleszteni.

Hozzátette azonban, hogy a két fehérje más, egészséges szövetekben is megvan, tehát olyan szert kell találni, amely ezeket kíméli.”Fontos, hogy nem tudjuk még, minden tripla negatív sejtre igaz-e a felfedezett hatás, mivel a betegségnek több típusa is van” – mutatott rá.

Jobban kellene szeretnünk az idénygyümölcsöket?

2020. február 28.

Laktációs tanácsadó: a hozzátáplálás és elválasztás szakértője

Bár mostanában sokat játszadozik velünk a szeszélyes időjárás, mégis kijelenthetjük: a náthaszezonnal karöltve megérkezett az idei ősz is. Ilyenkor mindig kérdésessé válik, hogyan ússzuk meg a betegségeket.

Nem sokkal azok után, hogy a HáziPatika.com nemrég saját matricacsomaggal jelentkezett a Viberen, elindította Viber Community-jét is, amely hasznos tartalmakat biztosít az olvasóknak az egészségmegőrzéssel kapcsolatban. A rövid idő alatt több mint 30 ezer fősre növekedett platformon kérdezett rá a szerkesztőség az olvasók kedvenc gyümölcseire és vitaminszedési szokásaira.

A vitaminokat a szervezet nem állítja elő magától, azt táplálkozás útján juttatjuk be a szervezetbe. Ez nyáron a sok elfogyasztott, friss gyümölcs, zöldség és napon eltöltött idő miatt szinte észrevétlenül megtesszük, ám az őszi-téli időszakban érdemes odafigyelni, a megfelelő gyümölcsöket választani, illetve vitaminok szedésével rásegíteni. Úgy tűnik, a HáziPatika.com olvasói ezt már jól megtanulták: a Viber Community-ben válaszolók 63%-a szed legalább egy vitamint rendszeresen, 15,3 százalékuk pedig háromnál többet.

Az orvosok többségének közös álláspontja – és ezt szakcikkek is alátámasztják –, hogy az őszi szezon betegségeinek ideje alatt a D-vitamin és a C-vitamin segíti a megelőzést.

Mivel a C-vitamin minden növényben megtalálható, így nem nehéz hozzáférni étrend-kiegészítők nélkül sem, ám vitaminbevitel szempontjából nem mindegy, melyik gyümölcsöt tesszük be kosarunkba. Az egészségügyi portál olvasóinak az eper (26%), a dinnye (23%) és a banán (13%) a kedvenc gyümölcsei. Tápanyagtartalom és vitaminok szempontjából viszont érdemes minél többet fogyasztani az idénygyümölcsökből, így fontos, hogy a tudatosságot beépítsük a piacozós bevásárlólistánk összeállításába is. A szőlő például tele van antioxidánsokkal, gazdag rostokban, és a magas cukor tartalma miatt energiát is biztosít a fáradt őszi napokra, míg az alma javítja az étvágyat és az emésztést is.

Mikor hívjunk mentőt a gyerekhez és mikor elég a házi praktika?

2020. február 28.

Íme néhány tipp, mikor hívjunk mentőt, keressünk fel szakembert, és mikor érdemes bevetni néhány természetes, otthoni praktikát, amelytől gyorsabban meggyógyulunk. Dr. Sal Péter, homeopata-gyermekorvos javaslatai alapján ezekre a tünetekre fontos figyelni.

Elsősorban 3 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél kell készenlétben lenni és orvoshoz fordulni, amennyiben szabályos csillapítás ellenére sem enyhülő magas lázat és elesett állapotot tapasztalunk. Szintén komolyan kell venni az intenzív, nem múló köhögést, a kínzó fülfájást és bizonyos hasi tüneteket.

Sal Péter szerint ilyen esetekben akár többszöri vizsgálatok is szükségesek lehetnek. A homeopata-gyermekorvos hozzáteszi, amennyiben egy kisgyermek 4 napnál hosszabb ideig lázas, mindenképp újbóli vizsgálat javasolt, hiszen ellenőrizni kell az esetleges bakteriális szövődmények keletkezését. A szakember ennek alapján dönt a továbbiakról, addig semmi esetben sem ad rutinszerűen antibiotikumot, hiszen a feleslegesen adott antibiotikum is az egyik oka a világon immár egyre nagyobb fenyegetést jelentő rezisztens törzsek elszaporodásának

Amikor tényleg kell a segítség

A pánikot általában érdemes kerülni, de akadnak helyzetek, amikor nincs idő tétovázásra. Ha a gyermek nem vesz levegőt, eszméletlen vagy a pulzusa nem tapintható, mindenképpen hívjunk mentőt és a segítség megérkezéséig kövessük a szakemberek utasításait.

Fontos, hogy ilyen helyzetekben amennyire lehet, próbáljuk megőrizni nyugalmunkat, ugyanis minél több információval tudunk szolgálni a mentősöknek, a szakemberek annál hatékonyabban és gyorsabban tudnak segíteni, illetve mi is annál jobban tudunk reagálni a feszült helyzetben. Szintén értesítsük a mentőket egyes légzészavarok, valamint olyan idegrendszeri tünetek esetén, mint az eszméletlenség,  izomrángások, feltűnő aluszékonyság vagy szokatlan, heves nyugtalanság. Ha a gyermek eszméleténél van, a mentősök utasításait követve igyekezzünk nyugodt környezetet teremteni számára.

Ezekre figyeljen, ha rossz levegőjű környéken él!

2020. február 27.

Visszatérő probléma a téli hónapokban jelentkező magas légszennyezettség. A gépjárművek mellett a szmog kialakulásában döntő szerepet játszik a kéményekből felszálló füst, mely téli estéken egész településeket boríthat ködbe. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát a légszennyezettség hatásairól kérdeztük.

Kiket veszélyeztet különösen a magas légszennyezettség?

Régóta tudjuk, hogy a hurutos betegeknek, különösen a krónikus hörghurutban szenvedőknek nagyon ártalmas a légszennyezés. A másik különösen veszélyeztetett csoport a kisgyerekek, ezért nagyon lényeges, hogy a levegőztetés és játék a szabadban lehetőleg a forgalmas utaktól távol eső részeken történjen. 

Mi jelenti a legnagyobb veszélyt az egészségre nézve?

A levegőben lévő nagyobb szemcsék általában az orrgarat tájékán kicsapódnak. Erre szolgálnak az orrszőrök, amik megszűrik a belélegzett levegőben lévő szennyeződéseket, illetve az orrnyálkahártyán is meg tudnak tapadni. A gáznemű anyagok azok, amelyek lejutnak az alsóbb légutakba. Ott károsodást tudnak okozni, krónikus gyulladást tartanak fenn a nyálkahártyán.

Mit tehetünk az egészségünkért?

Ha rossz levegőjű környéken élünk és nincs módunk, vagy más okból nem szeretnénk elköltözni, akkor fontos néhány dologra figyelni. Az egyik például a szellőztetés időpontja. Ezt a hajnali, kora reggeli órákban javasolt végezni, amikor még alacsony a légszennyezettség.

Érdemes légszűrő berendezést beszerezni a lakás levegőjének tisztításához. Ez egyszeri nagyobb kiadással jár ugyan, de egészségünk érdekében megfontolandó beruházás. A készülék nemcsak a kívülről bekerülő, hanem a lakásban lévő és termelődő szennyeződéseket is képes kiszűrni. 

„Igen fontos szempont, hogy a lakás levegőjének minőségéről is ejtsünk szót, hiszen a téli hónapokban időnk nagy részét zárt térben töltjük. A vírusok és baktériumok, allergének mellett az épületben használt építőanyagok, festékek, bútorpác, tisztítószerek és egyéb vegyianyagok kipárolgása is növelik a légszennyezettséget. Ezek belélegzése a nyálkahártyát irritálja, az arra érzékenyeknél köhögést, fulladás érzést okozhat.”