Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jó tanácsok a szobatisztaságra szoktatáshoz

2020. február 04.

Fontos esemény a kisgyermek életében – és általában kihat az egész családéra is –, amikor elhagyjuk nála a pelenkát, szobatiszta lesz.

Fotó: 123rf.comSokszor aggódunk miatta, hogyan, mikor sikerül, de könnyebben fog menni, ha elfogadjuk a kezdeti próbálkozások sikertelenségét, és semmilyen pressziót nem gyakorlunk a kicsire. Az éjszakai pelus elhagyását pedig jóval későbbre kell halasztanunk. Fontos, hogy a szobatisztaságra szoktatás a kellő időben, mindenképpen a kicsi ellenkezése nélkül sikerüljön.

Milyen korú gyereknél kezdjünk foglalkozni vele?

Természetesen addig nem aktuális a szobatisztaságra szoktatás, amíg nem tud járni a kisgyermek. A legjobb, ha 18 hónapos és 2 éves kor között megy végbe annak megtanulása. Hiszen ebben a korban még a mindennel ellenkezés kora előtt van a kicsi, és könnyebben boldogulunk vele e téren is. Kedvező jelek lehetnek a szoktatás megkezdésére, amikor észrevesszük, hogy a kicsi pihenője után száraz a pelenka, vagy észleljük, hogy csemeténk meg akar szabadulni a pelenkájától. 

Hogyan szoktassuk?

Egyik „alapszabály”, hogy egy kisgyermeket nem szabad erőltetni a szobatisztaság tekintetében sem. Vannak olyan kicsik, akik jó ideig nem törődnek az ilyesmivel, és nem is éreznek semmilyen késztetést a bilire járásra. Akkor sem, ha megmutattuk annak használatát, és próbáltuk elmagyarázni, az ő kis szintjén, a pelenka elhagyásának előnyeit. Ilyen esetekben különösen ajánlott, hogy rendkívül óvatosan kezdjünk hozzá a szoktatáshoz, mintha egy játékról lenne szó. E cél érdekében válasszunk valamilyen, a kisgyereknek tetsző, színes, vagy ha kapunk az üzletben, állatfigurás bilit, és hagyjuk, hadd ismerkedjék vele – akár még pelenkásan is üljön rá néhányszor.

Utána mondhatjuk neki, hogy meztelen popsival kell ráülni, és meg fogja szokni. Amellett bízzuk magunkat testi szükségletei ritmusára, és vegyük célba azokat az időpontokat a bilire ültetéshez, amikor amúgy is pelenkázni kellene a kicsit. Kezdetben meghatározhatunk adott „bili-napot” is, amikor előre szólunk neki a dologról. A könnyebb szoktatáshoz ajánlott még, hogy játékos módon kétóránként ültessük a bilire, és legfeljebb 10 percig hagyjuk ott üldögélni, amíg valószínűleg lesz egy kis vizelet. Amellett a fürdőszobában, vagy a WC-ben helyezzük el a bilijét, hogy megismerje az ilyen helyiségek funkcióját a lakásban.



Vitaminpótlás a hideg hónapokban

2020. február 04.

Télen hajlamosak vagyunk mellőzni a szabadtéri programokat, és kevésbé kívánjuk a nyers zöldségeket és gyümölcsöket is. Pedig a hideg időszakban még fontosabb a nyomelemek, vitaminok pótlása, hogy elkerüljük a náthás és influenzás megbetegedéseket.  

4+1 táplálkozási tipp a téli időszakra:

1. Friss gyümölcsök, zöldségek: Akárcsak nyáron, télen is bőségesen van miből választanunk. A banán, a citrusfélék és az alma különösen népszerű, és egyben kiváló vitaminforrás is ebben az időszakban. Ne feledkezzünk meg a zöldségekről sem, hiszen ezekből is jócskán válogathatunk és legtöbbjük igazi „vitaminbomba”. Hidegen sajtolt olajos öntettel készült saláták vagy nyers zöldségmártogatósok fogyasztásakor a zsírban oldódó vitaminok jobban hasznosulnak.

2. Savanyúságok és fagyasztott termékek: A korszerű eljárásoknak köszönhetően a fagyasztott zöldségek és gyümölcsök megőrzik vitamin és ásványianyag-tartalom tekintélyes részét, így hozzájárulhatnak a napi szükséges vitaminbevitel biztosításához. A kiolvasztás során keletkező levet is érdemes felhasználni, mert abban is vannak értékes vitaminok és ásványi anyagok. A savanyúságok közül is bátran válogathatunk, közismert például a savanyú káposzta magas C-vitamin tartalma, de naponta 10-15 dkg-nál többet nem ajánlott nyersen elfogyasztani a magas konyhasó-tartalma miatt. Kiváló C-vitamin-forrás a szobahőmérsékleten kiáztatott csipkebogyó tea is.

3. Kiegyensúlyozott étrend: A szervezetünk számára szükséges vitaminok és nyomelemek nemcsak a zöldségekben és gyümölcsökben találhatóak meg, hanem egyéb élelmiszerekben is. Többek között a máj, a tojás és egyes növényi olajok is kiváló vitaminforrások!

4. Vitamintabletták: Megfelelően összeállított étrend mellett a vitamintabletták akár el is hagyhatóak, azonban amikor szervezetünknek megnövekszik a vitaminigénye – például egy betegséget követően – hasznosak lehetnek. Ne feledjük azonban, hogy ezek a készítmények önmagukban nem váltják ki a kiegyensúlyozott táplálkozást!


A kiskamaszok többsége több ezer forint zsebpénzzel gazdálkodik

2020. február 03.

Fotó: 123rf.com

A magyar kiskamaszok többsége évi több ezer forint zsebpénzzel gazdálkodik – ismerteti egy felmérésre hivatkozva a K&H Bank, a pénzügyi ismeretek minél korábbi megszerzésére felhívva a figyelmet.

Magyarországon általában 7-10 éves kor között kezdenek el a szülők a költőpénzről gondoskodni, a 11 éven felülieknek már 84 százaléka kap zsebpénzt.

A 6 éven aluliak általában 500 forint alatti összegből, a 7-14 évesek 500-1000 forintból, míg a 15 éven felüliek 2000-5000 forintból gazdálkodhatnak havonta – derül ki a felmérésből. Ez éves szinten 6000-12 000 forintot, az idősebb korosztálynál akár 24 000-60 000 forintot jelent. Ekkora éves kereteknél a gyerekek már lehetőséget kapnak a zsebpénz elköltése mellett a megtakarításra is.

A 3-10 éves korosztály 20 százalékának van bankszámlája, bár ezekhez a gyerekek még nem férhetnek hozzá a törvényi szabályozás miatt. A 15 évnél idősebbek fele viszont már a szülői engedély birtokában rendelkezhet a számlán lévő összegről.

A K&H Bank azt tapasztalja, hogy a 6-11 éves korosztály tagjai közül számlával rendelkezők aránya az elmúlt 10 évben nagyságrendileg nem változott. A 10-14-éves korosztályból viszont az előbbi csoporthoz képest közel kétszer annyian rendelkeznek bankszámlával.

Fontos, hogy mire az általános iskolások eljutnak a bankszámlanyitásig, tisztában legyenek bizonyos pénzügyi fogalmakkal.



A grönlandiak egészségének titka

2020. február 03.

A világviszonylatban legtöbb ómega-3-zsírsavat fogyasztó grönlandiak körében nem ismertek a krónikus szív-ér rendszeri betegségek. Ez nem a véletlen műve.

Az ómega-3-zsírsavak speciális többszörösen telítetlen zsírsavak. Az ómega-3-zsírsavakat a szervezet – a vitaminokhoz hasonlóan – nem képes szintetizálni.

Fotó: 123rf.comFontosságáról már nyolcvan éve tudunk, azonban a kutatások még mindig nem zárultak le, folyamatosan jelennek meg tanulmányok a jótékony biológiai hatásukkal kapcsolatban. Leglényegesebb ma ismert tulajdonságuknak tekinthető a szív-ér rendszerre gyakorolt hatás. A megfelelő ómega-3-zsírsav-ellátottság csökkenti a triglicerid- és az LDL-koleszterin-szintet, a pulzusszámot, a vérnyomást és az érelmeszesedés kialakulását. Ezek mellett bizonyítottan csökkenti egyes daganatok előfordulását, javítja az immunrendszer működését és az agyi funkciókat, valamint gyulladáscsökkentő hatása is ismert.

A természetben tíz típusa ismert az ómega-3-zsírsavaknak, azonban a táplálkozásban kiemelten három típust kell megemlítenünk. Az első nagyobb mennyiségben megtalálható a növényi olajokban (repce-, dió-, szója-, lenmagolaj), míg a második, harmadik típusnak a legjobb forrásai a hidegvízi halak. A kardiovaszkuláris prevenció szempontjából utóbbi két típus fontos. A legjobb állati ómega-3-zsírsav-források a lazac, a makréla, a hering és a szardínia, édesvízi halak közül a busa.

A napi szükséglet

A többszörösen telítetlen zsírsavak az összes energiafelvétel legfeljebb 10%-át képezhetik az étrendben. Az ómega-3-zsírsavak bevitelére jelenleg nincs meghatározott ajánlás, ám azt korábban bizonyították, hogy heti két-három adag ómega-3-zsírsavakban gazdag hal elfogyasztása rizikócsökkentő hatású. Más források férfiaknak naponta 1,6 g, nőknek 1,1 g mennyiséget javasolnak.



Melyik hormon felelős a spontán vetélésért?

2020. február 02.

Talán struccpolitika, talán az egészséges lélek védekezése, de a köztudatban nincs igazán benne, mekkora a „magától” korán megszakadó terhességek aránya. Pedig a kívánt terhességeknek körülbelül 10%-a spontán vetéléssel végződik.

Fotó: 123rf.comVetélésről a terhesség 24. hetéig beszélhetünk, innen már a (kora)szülés kifejezés használatos. A vetéléseknek számos oka lehet, de jelentős részüket még a szövettani vizsgálattal sem lehet kideríteni.

A hormonkezelés segíthet?

Az azonban már tudományosan igazolt, hogy a terhesség első két hónapjában lezajló vetéléseknek kb. az egyharmadáért a progeszteron nevű női hormon alacsony szintje felelős. A progeszteront (más néven sárgatesthormont) – ahogy a neve is mutatja – a tüszőrepedés helyén kialakuló sárgatest termeli. Ez a hormon védi a terhességet körülbelül a 10. hétig. Ezután a hormon termelését az időközben kialakuló lepény veszi át.

Ezt azért fontos tudni, mert a spontán vetélések ezen egyharmada progeszteronkezeléssel megakadályozható (tehát ha más okozza a vetélést a terhesség első két hónapjában, akkor hatékony kezelés nem áll rendelkezésünkre). A progeszteronhormon vérszintje laboratóriumi úton meghatározható ugyan, azonban ebből nem lehet következtetni arra, hogy adott terhesség fenntartásához ez a szint elegendő-e.

Mikor szükséges tehát sárgatesthormont adni a terhesnek? A kezelésre általában az alábbi esetekben kerül sor:

• terápiás javallat alapján fenyegető vetélés (kevés vérzés) esetén,
• megelőzés céljából, ha a kórelőzményben egy vagy több spontán vetélés szerepel,
• azoknál a betegeknél, akiknek több éves meddőség vagy kezelés után fogant meg a terhességük.

Mindezen esetekben feltételezhető – vagy legalábbis nem zárható ki –, hogy a spontán vetélések hátterében progeszteronelégtelenség áll.



Az érszűkület korai diagnózisa életet menthet

2020. február 02.

Az elhanyagolt érszűkület következményei igen súlyosak lehetnek, elég, ha csak a stroke-ra, vagy az infarktusra gondolunk. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa arra figyelmeztet, hogy a tünetek miatt maguk a betegek is felismerhetik, és számos orvosi diagnosztikai módszer, így a boka-kar index is jelezheti a betegséget.

Fotó: 123rf.comEzért nevezik kirakatbetegségnek az érszűkületet

– Az érszűkületet sokszor kirakatbetegségnek is hívják, ugyanis az egyik fő tünete, hogy a vádliban éles fájdalom jelentkezik, amely miatt a betegnek gyakran meg kell állnia, mintegy kirakatot nézegetni. Vagyis a gyaloglás egyfajta diagnosztikai módszer is, ugyanis abból, hogy hány méterenként kell megállnia az érszűkületes betegnek, az orvosok következtetéseket tudnak levonni. A fájdalommentes gyaloglás hossza – érszűkület esetén – meglepően állandó érték, amelyet a betegek meglehetősen pontosan észlelnek is. Kezelés és életmódváltás nélkül azonban e távolság fokozatosan csökken, végül fellép az ún. nyugalmi fájdalom – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. 

Műszeres diagnosztikai lehetőségek

  • Az úgynevezett boka-kar indexet (doppler-index) meghatározó készülékkel a bokán mért vérnyomás értéke elosztódik a karon mért értékkel, aminek normál esetben 1-nek kell lenni. Ha ez a hányados 0,8 alá esik, érszűkületről beszélünk. Ugyanígy az sem jó, ha túl magas az alsó érték, és a hányados 1,2 fölött van, hiszen ez meszes erekre utalhat. A speciális készülék a két érték közti különbség megbízható meghatározásához szükséges automata, a két karon és a két bokán egyidejűleg végzett mérésre is lehetőséget ad – így a kardiovaszkuláris kockázat ellenőrzésének fontos eszköze. 
  • Az arteriográfos módszer alkalmas lehet korai stádiumban, esetleg tünetmentes betegnél is a kezdődő folyamat kimutatására. Magyarországon ez még nem napi gyakorlat, holott ez a szűrővizsgálat nagyon hasznos lenne a 40 éves kor felett, különböző rizikófaktorokkal rendelkező személyeknek, hiszen a megelőzés éppen ebben a fázisban lenne a legfontosabb. 
  • Számos más vizsgálat során is fény derülhet az érszűkületre, például egy hasi- vagy mellkasröntgen is kimutathat egy meszesebb aortát. A hasi ultrahangvizsgálatok is láthatóvá teheti a nagy hasi aorta szűkületét, tágulatát (aneurysma).
  • Az esetlegesen szükséges műtét előtt azonban mindenképpen szükséges lehet az érfestés nevű eljárás is, amelynek eredménye befolyásolja a műtét típusát, nagyságát, utókezelését, rehabilitációját.


Termálfürdőzés: egyre népszerűbb a fiatalok körében

2020. február 01.

Fotó: 123rf.com

Magyarország köztudottan termálvíz-nagyhatalom, aminek előnyeivel a fiatalok is mindinkább tisztában vannak, mert egyre többen keresik fel a termálfürdőket – derül ki a hévízi NaturMed Hotel Carbona adataiból. Az orvosszakértő szerint ez nem véletlen, hiszen a termálvíz sok, a modern életvitelhez kapcsolódó problémára is megoldást kínál.

Egyre népszerűbb a termálfürdőzés a fiatalok körében az egyik legnagyobb hévízi szálloda adatai szerint. A látogatottsági adatok mellett kutatási eredmények is megerősítik a tendenciát: a 18-24 éves korosztály több mint egyharmada jár évente legalább egyszer termálfürdőbe.

Dr. Kurth Géza, a hévízi NaturMed Hotel Carbona reumatológus, rehabilitációs szakorvosa szerint a növekvő népszerűségnek több oka is van: a termálvíz a fiatalok modern életvitelből fakadó problémáira is sokféle hatékony megoldást nyújt, valamint a termálfürdőzés egyre vonzóbb közösségi élmény. Az alábbiakban az orvosszakértő segítségével foglaljuk össze azokat az előnyöket, amelyek a termálfürdőzés növekvő népszerűségét magyarázzák.

A termálvíz stresszoldó és regeneráló hatású

A hazai termálvizek összetételükben változatosak, és számos olyan egészségügyi probléma kezelésére alkalmasak, amelyek a fiatalok körében is előfordulhatnak. A termálfürdőzés jótékony hatással van a stresszre, amely a felgyorsult életvitellel szinte kötelezően együtt jár, és amely mára népbetegséggé nőtte ki magát. Emellett enyhítheti az alvászavar okozta panaszokat, vagy elősegítheti a testtartás javítását. A Carbona szakorvosa szerint a mobiltelefonozás okozta helytelen testtartás, a köznyelvben SMS-nyakként hívott jelenségre is kínál megoldást. Emellett elősegíti a test regenerálódását például egy sportsérülés után.

Termálfürdőbe menni közösségi élmény

A fürdőkbe a fiatalok szívesen terveznek programokat közösen, hiszen az így együtt töltött idő nagyszerű élményt nyújt. Ráadásul a program kiegészíthető közös szaunázással és akár olyan aktivitásokkal, mint például az aquafitnesz. Kifejezetten népszerű az éjszakai fürdőzés, ahol a zenék és a fények miatt szinte szórakozóhelyen érezhetik magukat.



Az emlőgyulladás tünetei és kezelése

2020. február 01.

Fotó: 123rf.com

Az emlőgyulladás (mastitis) ritka megbetegedés, amely nőket és férfiakat is érinthet, de elsősorban kismamáknál alakul ki a szoptatás első hónapjában. A gyulladást általában bakteriális fertőzés okozza, ha a kórokozók a mellbimbón lévő mikroszkopikus sérüléseken keresztül a szervezetbe jutnak.

Szoptató kismamáknál a gyulladást a tejcsatorna eltömődése is előidézheti. Ebben az esetben az emlőben pangó tej a környező szövetekbe kerülhet, amelyet a szervezet idegen anyagként érzékel és gyulladásos reakciót indít be.

Melyek az emlőgyulladás tünetei?

A mastitis jellemzően csak az egyik emlőben, féloldalasan alakul ki. A gyulladt emlő megduzzad, feszül, a bőre piros, érintésre az átlagosnál melegebb. A gyulladás mellfájdalommal és lázzal jár, valamint súlyosabb esetben megduzzadhatnak a hónaljban található nyirokcsomók is. Kismamáknál a szoptatás fájdalmassá válhat.

Az emlőgyulladás kezelése

Az emlőgyulladás általában hirtelen alakul ki és gyors lefolyású, azonban a szövődmények elkerülése érdekében javasolt a tünetek jelentkezésekor minél hamarabb orvoshoz fordulni. Ha a gyulladás nincs megfelelően kezelve az emlőben tályog vagy sipoly alakulhat ki és fennáll a vérmérgezés veszélye is. Ebben az esetben műtéti beavatkozás lehet szükséges.

Az emlőgyulladás kezelése általában penicillin tartalmú antibiotikummal történik. A közérzet javítása érdekében, a gyógyulásig javasolt a laza, kényelmes, természetes anyagból készült ruhák viselete, valamint az emlő rendszeres jegelése.

Szoptató kismamáknál kiemelten fontos a gyulladt emlőben pangó tej kiürítése, amelyet 4-6 óránként ajánlott megismételni. A gyulladt emlőből származó tejet ki kell önteni, de amennyiben a gyulladás csak egyik emlőben van jelen, a nem gyulladt emlőből származó tej biztonságos az újszülött számára.



Az egészségügyi szolgáltatási járulék változásairól

2020. január 31.

Fotó: 123rf.comEgyszerűsíti az adórendszert, csökkenti a közterheket és segít az adóelkerülők kiszűrésében elfogadott új társadalombiztosítási törvény, amely 2020. július 1-jén lép életbe – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

A járuléktörvény segít az egészségügy potyautasainak kiszűrésében; a rendszer automatikusan kiszűri azokat, akik jogosulatlanul veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, és ezzel a költségvetést, valamint a közterheket tisztességesen megfizetőket is károsítják.

Az új törvény három köztehertípust szüntet meg, jövő július 1-jétől négy járulék helyett egyet kell majd fizetni, a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot – mutatott rá az államtitkár.

A vállalkozók évi 7,5 milliárd forintot spórolnak azzal, hogy változnak a minimum-járulékalap szabályok. Jelenleg az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után kell megfizetni, 2020. július 1-től viszont a minimálbér összege után.

Újabb egymilliárd forint marad a gyermekes családoknál, miután a családi kedvezmény a teljes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz.

Izer Norbert kitért arra, hogy jobban járnak a nyugdíj mellett munkát vállalók is. Minden dolgozó nyugdíjasnak csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell majd megfizetni a bére után, más közterhet nem. A módosítás évente mintegy 20 milliárd forintot hagy az érintetteknél, és segít abban, hogy a nyugdíjasok nagyobb számban térjenek vissza a munkaerőpiacra.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékról az államtitkár elmondta, megfizetésével a magánszemélyek teljes körű egészségügyi ellátásra válnak jogosulttá. Mértéke idén havi 7500 forint, 2020. január 1-jétől havi 7710 forint.

Az új szabály szerint ha a járuléktartozás meghaladja a havi járulék háromszorosát, akkor a TAJ-kártyával nem lehet majd térítésmentesen igénybe venni az egészségügyi ellátást. A tartozás kiegyenlítésével az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság visszaáll.

A törvény kellő felkészülési időt biztosít, mindenki tiszta lappal indul 2020. július 1-jén. Csak az a tartozás számít bele a háromhavi elmaradásba, amelyik július 1-je után keletkezik – emelte ki az államtitkár.



Természetes tisztaság

2020. január 31.

A tisztaság fél egészség, tartja a közmondás, és valóban egészségünket szolgálja az, ha tisztán tartjuk magunkat, lakásunkat és környezetünket. A tisztaságra nevelés gyermekkorban kezdődik, és példamutatással történik. Mert a gyerekek játszva, cselekvés közben, a szülők és a környezet mintája alapján tanulnak. Hogy a minta példaértékű legyen, tudni kell azt, hogy a természetes tisztaság nem jelent sterilitást.

Fotó: 123rf.comTudjuk, hogy a jó baktériumok mindenütt jelen vannak, hogy ezek túlsúlya kordában tartja a rosszak elszaporodását, és segítik a szervezet védőenzimeinek termelését.

Az edzett immunrendszerért

Kis mennyiségben a rossz baktériumokra, a „piszokra” is szükség van ahhoz, hogy az immunrendszer dolgozzon, edződjön, mindig kész állapotban legyen.

A szervezet védekezőrendszere a testidegen anyagokat felismerve, azok ellen védőanyagot termel. Ha a gyerek idejekorán, azaz még kisgyerek korában találkozik a különböző testidegen anyagokkal (pl. állatok szőrével, poratkával, gabonafélék fehérjéivel, virágporokkal), akkor a megfelelően edzett, toleránssá vált immunrendszere felismeri az illető anyagot és újabb találkozáskor nem reagálja túl, súlyos betegséget vagy allergiás tüneteket produkálva.

Helytelen tehát környezetünk teljes csíramentesítése. Kivételt képeznek a műtők, a fertőző gócok és általában az egészségügyi intézmények területei.

A legfertőzöttebb területek

Fertőző gócnak számít a fertőző beteg, a környezete és használati tárgyai, a nyilvános WC-k, a pénz és a járművek kapaszkodói. A fertőtlenítőszerek használatának tulajdonképpen csak itt van jogosultsága. Ezért lehetőleg otthon végezzük ürítési dolgainkat és ne táplálkozzunk utazás közben vagy az orvosi váróban. Szükség esetére – különösen, ha kisgyerekkel utazunk, bevásárolni vagy szórakozóhelyre megyünk – legyen nálunk kézfertőtlenítő zselé és WC-ülőkére helyezhető egyszer használatos papírkendő vagy fertőtlenítő spray.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...433434435...648
hírek, aktualitások

A vitamibomba cékla

2026. január 04.

A cékla az egyik legolcsóbb és legegészségesebb téli tápanyagunk, a szervezet számára fontos vitális anyagok tárháza.

 Gyógyhatását, mely nyersen a legnagyobb, a benne található vitaminoknak, ásványi anyagoknak és fito-vegyületeknek köszönheti. Rendkívül gazdag folsavban, C- és B-vitami­nokban, béta-karotinban. B-vitaminjai és karotinja fokozzák a bőr természetes anyagcseréjét, bőrvédő, bőrfiatalító hatásúak. Vastartalma nem jelentős, de a cékla az a zöldség, melyből a szervezet a legjobban tudja hasznosítani a vasat.

A vas a folsavval együtt van jelen, és ezért nemcsak jó vérképző, hanem
magzatvédő zöldségnek is tekinthető.

Káliumtartalma magas, ennek okán jó vizelethajtó, vérnyomáscsökkentő. Cholintartalma hat az emésztésre, a gyomor és belek egyenletes működésére. Tisztítóanyaga a májnak és a vesének. C-vitaminja véd a vírusok, a megfázásos betegségek ellen. Kalcium-, magnézium­tartalma okán csonterősítő. Szénhidráttartalma csekély, de ezek azonnal hasznosuló egyszerű cukrok (glukóz, fruktóz, szacharóz), ezért a cékla a sportolók, a fizikai munkát végzők erőforrása is lehet.

Tele van a ráksejtek szaporodását gátló antioxidánsokkal.

Így figyeljünk gyermekünk digitális egészségére

2026. január 04.

Dübörög az új tanév, a diákok ismét jóval több időt töltenek képernyők előtt. Az online házi feladatok, digitális tananyagok és tanulási platformok ma már a mindennapi oktatás részét képezik, ám a túl sok monitoridő komoly terhet róhat a szemre, a gerincre és az alvásminőségre is negatív hatást gyakorolhat. Megfelelő eszközök kiválasztásával, ergonomikus környezet kialakításával és néhány egyszerű szokás bevezetésével azonban sokat tehetünk gyermekeink egészségének védelméért. Az LG szakértői ehhez adnak most gyakorlati tanácsokat, hogy a digitális tanulás problémamentesen támogassa a fejlődést.

A képernyővel szemben ülve eltöltött hosszú órák többféle problémát is okozhatnak. A káros kékfény irritálhatja a szemet, koncentrációs problémákat, fáradékonyságot és fejfájást okozhat, ráadásul csökkenti az alvás-ébrenlét szabályozásáért felelős melatonin hormon szintjét, ami az alvásminőség romlásához vezethet. A nem megfelelő testtartás ugyancsak nem várt problémákat okozhat: a számítógépek előtti görnyedéssel beszűkül a mellkas, elégtelen lesz a légzés, és a belső szerveink is összenyomódhatnak.

A gyermekek digitális jólléte közös felelősségünk

2026. január 03.

Mobil, tablet, okoseszköz – ma már nem különlegesség, hanem a mindennapok része. Sorban állás közben előkerül a telefon, este videó indul a mese helyett, az óvodás pedig hamarabb „swipe-ol”, mint ahogy megtanulna órát olvasni. De hibáztathatjuk ezért a szülőket? Aligha. A digitális nevelés dilemmáihoz ma sincs kéznél egységes, életszerű útmutató – miközben éppen az első években dől el, hogyan találkozik a 0–9 éves korosztály a képernyőkkel, és milyen szokások vésődnek be hosszú időre.

A digitális gyermekkor nem a jövő – már itt van, és mi alakítjuk

A 0–9 éves korosztály digitális jólléte ma már nem mellékes kérdés. A hazai hétköznapok valósága az, hogy tízéves kor körül a gyerekek jelentős része saját okostelefonnal rendelkezik, így a digitális szokások alapjai már óvodáskorban, sőt gyakran bölcsődéskorban kialakulnak. A túl korai vagy kontrollálatlan képernyőhasználat terhelheti a figyelmet, az önszabályozást, az alvást és a társas készségek fejlődését; ugyanakkor megfelelő keretek között a technológia lehet ablak a világra, a közös felfedezés és tanulás terepe. A kérdés nem az, hogy legyen-e képernyő, hanem az, hogy mikor, mire és hogyan használjuk.

Amikor a képernyő „nevel” – láthatatlan következmények a legkisebbeknél

A kisgyermekek nem önálló felhasználók: az online térrel a felnőttek döntésein keresztül találkoznak. A háttérben futó televízió, a „technoferencia” – amikor a felnőtt figyelmét elszívja a saját mobilja –, vagy a „nyugtató képernyő” gyors megoldásai ismerős helyzetek. Mindez észrevétlenül írhatja át a mindennapokat: a beszélgetés és a szemkontaktus kevesebb, a közös játék rövidebb, az esti elalvás nehezebb, a mozgásos élmények pedig kiszorulnak. A kockázatok ebben az életkorban gyökeresen eltérnek a kamaszokétól; itt a fejlődési alapok védelme a tét.