A mesterséges intelligencia jobban felismeri a mellrákot

2020. január 23.

Pontosabb a mesterséges intelligencia (AI) az orvosoknál a mellrák mammográfiai diagnosztizálásában a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint.

Egy amerikai-brit kutatócsoport, köztük a londoni Imperial College és a Google Health szakemberei hozták létre azt az algoritmust, amely mintegy 29 ezer nő röntgenfelvételei alapján “tanulta meg” a diagnosztizálást. Az algoritmus a mammográfiai felvételek olvasásában hat orvost múlt felül – olvasható a BBC hírportálján.

A tanulmány szerint a mesterséges intelligencia annyira jó, mint két orvos együttvéve. Ráadásul fáradhatatlan, és a szakemberek szerint pontossága tovább javítható.

Számos ország egészségügyi protokollja szerint két radiológusnak kell elemeznie a nők röntgenfelvételeit. Amennyiben nem esik egybe véleményük, egy harmadik orvost is bevonnak a feladatba.

A tanulmányban a kutatók anonim felvételeket tápláltak be a számítógépbe. A orvosokkal ellentétben a mesterséges intelligencia csak a mammográfiai felvételeket látta, nem ismerte a páciens állapotának történetét.

Eredményeik szerint az AI pontosabb volt a diagnosztizálásban annál, mint amikor azt egyetlen orvos végezte, és ugyan olyan jó volt, mint amikor két orvos együtt elemezte a felvételeket.

Előző esetben 1,2 százalékkal csökkent a hamis pozitív és 2,7 százalékkal a hamis eredmények aránya.

Bárányhimlő-megelőzés: a legfontosabb 72 óra

2020. január 23.

Évente itthon legalább 400-an kerülnek kórházba bárányhimlő miatt, pedig a fertőzést követő 72 órában még be lehetne oltani őket a betegség ellen, és ezzel meg lehetne előzni a súlyos, szövődményes esetek kialakulását – mutat rá a közelgő bárányhimlő szezon előtt a Házi Gyermekorvosok Egyesülete.

A szakemberek évek óta mindenkinek ajánlják, hogy kétadagos védőoltással védekezzenek a betegség ellen. Gyermekpszichológusok szerint különösen fontos a megelőzés az újonnan közösségbe kerülő gyermekek esetében, mivel a hosszú betegség megzavarhatja az amúgy is rendkívül megterhelő bölcsődei, óvodai beszoktatást.

Az elmúlt hónapban nagyon sok család élete forgott a bölcsődei, óvodai évkezdés és az ezzel járó beszoktatási időszak körül. A gyermekközösségek ugyanakkor a gyorsan terjedő fertőzések ideális terepét is jelentik, egy-egy betegség járványszerűen döntheti le a lábáról a kicsiket, és a környezetükben élő testvéreket, nevelőket, szülőket is.

A késő őszi-téli időszakban az egyik leggyakoribb ilyen betegség a varicella zoster vírus okozta bárányhimlő . A 10-21 napos lappangási idővel kialakuló bárányhimlő alattomos betegség: a beteg már a kiütések megjelenése előtti 1-2 napban fertőz és hozzájárul a tömeges megbetegedések kialakulásához. Ráadásul a varicella rendkívül virulens: cseppfertőzéssel terjed, de a fertőzés átviteléhez elég 15-20 percet közös helyiségben – például egy óvodai csoportban – eltölteni a beteggel.

A védőoltással nem védett gyermekek ilyenkor nagy eséllyel elkapják a fertőzést, de még ilyenkor is van lehetőség arra, hogy a szülők megpróbálják elkerülni a betegség kialakulását.

„Kevés szülő tudja, hogy ha kiderül, hogy a bölcsődében, oviban, iskolában valaki bárányhimlős lett, a következő 72 órában még érdemes beoltatni a potenciálisan már fertőzött többi gyermeket is. A védőoltás ugyanis gyors immunválaszt vált ki, így a védettség hamarabb kialakulhat, mint maga a betegség. Ha mégis kialakul a bárányhimlő, a betegség lefolyása akkor is enyhébb lesz és a szövődmények valószínűsége is alacsonyabb” –mutatott rá Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.

Megfázáskor milyen gyógyszert szedhet véralvadásgátló mellett

2020. január 22.

A téli időszakban igen gyakoriak a megfázásos, influenzás megbetegedések, melyeket a legtöbben igyekeznek sok gyümölccsel, gyógyszerekkel kúrálni. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája azonban fokozott óvatosságra inti a véralvadásgátlót szedőket, ugyanis vannak olyan készítmények, melyek befolyásolják a terápia hatását!

A kumarin származékok esetén legyen körültekintőbb

A véralvadásgátlóknak több típusuk is létezik: ilyenek a heparinok/LMWH, az új típusú véralvadáságátlók (NOAC), valamint a kumarin-származékok. Ez utóbbiak alkalmazása bár igen elerjedt, ám fontos néhány szabállyal tisztában lenni szedésük során. Az egyik legfontosabb a rendszeres INR ellenőrzés (ez általában 2-3 közti), mivel, ha a megadott tartományon kívül esik, akkor vagy hatástalan a készítmény, vagy pedig vérzékeny állapotba került az érintett.

Hogy a véralvadásgátló megfelelően fejtse ki hatását, oda kell figyelni az esetleges étel- és gyógyszerkölcsönhatásokra!

Megfázásos időszakban mit lehet és mit nem?

A téli, megfázásokkal teli időszakban előkerülnek bizonyos gyógyszerek, gyümölcsök, házi praktikák, hogy hamarabb véget lehessen vetni a kellemetlen állapotnak. Azonban nem árt odafigyelni pár dologra!

Narancs, tőzegáfonya

A narancs és a tőzegáfonya elmaradhatatlan gyümölcsei a télnek, hiszen nem csak finomak, de egészségesek is, hiszen tele vannak immunerősítő vitaminokkal. Viszont fontos tudni, hogy az értékes C-vitamin mellett nagy mennyiségben tartalmaznak K-vitamint is, ami valójában igen fontos szerepet tölt be a véralvadás folyamatában. Amennyiben valaki kumarin-származékot szed, oda kell figyelnie arra, hogy naponta közel azonos mennyiségű K-vitamint fogyasszon! Ezért bármennyire is csábító immunrendszer turbózásnak a narancsokat egymás után elfogyasztani, ne egyen belőle többet, mint szokott! Szerencsére helyette sok más olyan gyümölcs van, melyek nem bővelkednek nagy mennyiségű K-vitaminban.

Nyugtat-e a sör?

2020. január 22.

Valószínűleg sokunkkal előfordult már, hogy egy stresszes nap, túlhajtott hét vagy húzós eseménysorozat után leginkább csak az hiányzott, hogy végre leülhessünk a baráti társasággal beszélgetni egy-két sör kíséretében. De miért éppen a sör az, amit a legtöbben a relaxálás italának tekintenek? Tényleg nyugtat a sör? Melyik sörtípus nyugtat meg leginkább, és ehhez milyen komponense járul hozzá? Ennek járunk most utána.

Ahhoz, hogy megítéljük a sör nyugtató hatását, először érdemes áttekintenünk, mi található egyáltalán a sörben. Ehhez jó támpont lehet a sok sörgyár által még mindig emlegetett 1516-os bajor tisztasági törvény, amely kimondja, hogy a sör csak vizet, árpamalátát és komlót tartalmazhat. Mivel ekkortájt a sör valódi kialakulásáért felelős sörélesztőt még nem ismerték, ez ki is maradt a törvény szövegéből, de magától értetődik, hogy ennek a negyedik alapanyagnak szintén jelen kell lennie minden sörben. Bár azóta a sörök jó része ezektől eltérő – sokszor extrém – alapanyagokat is tartalmaz, mégis kijelenthető, hogy a sör nyugtató hatásáért ezen négy komponens valamelyike lehet a felelős. Ahhoz azonban, hogy megállapítsuk melyik, tekintsük át a hozzávalók jellemzőit.

Víz

Bár a sörök legnagyobb részét a víz adja, könnyen belátható, hogy nyugtató hatásáért nem ez felel. Ez viszont közel sem jelenti azt, hogy ne lenne szerepe a sör potenciális egészségmegőrző hatásaiban. Több tanulmány is kimutatta ugyanis, hogy fizikailag kimerítő feladatok után a sörfogyasztás is megfelelő választás lehet az elvesztett víz pótlására.

Maláta

A sör édességét, színét, kalóriatartalmát és az alkohol kialakulásához szükséges cukrot mind a malátának, azaz a csírázásban megállított gabonafélének köszönhetjük. Önmagában gyógyhatása nem igazán van, és sajnos ez a komponens felelős a megrögzött sörfogyasztók elhízásáért. Bár a XVI. századi törvény árpamalátát említ, a sör készítéséhez bármilyen keményítő tartalmú gabona használható, így találkozhatunk búzát, kölest, rozst, sőt kukoricát és rizst tartalmazó sörökkel is.

Élesztő

Bár az élesztő a sör tömegének legkisebb részét adja, az ital elkészültéhez mégis nélkülözhetetlen, hiszen ez a mikroorganizmus bontja le a cukrokat etil-alkohollá. Bár az alkohol önmagában is nyugtató-altató hatású, vizsgálatok alapján az alkoholmentes sör elfogyasztása is nyugtató hatású, és javítja az alvás minőséget.

Az antibiotikum asztmára hajlamosít?

2020. január 21.

Egyes vizsgálatok azt igazolták, hogy az egy éves születésnap előtt szedett antibiotikumok növelik a gyermeknél az asztma kialakulásának kockázatát. Az újabb kutatások szerint az összefüggésben a sérült bélflóra mellett szerepet játszanak genetikai tényezők, és a csökkent immunvédekezés is.

Antibiotikumok és bélflóra

Korábbi vizsgálatok az antibiotikumok szedését a bélflórára, és másodlagosan az immunműködésre gyakorolt káros hatásuk miatt hozták összefüggésbe az asztma kialakulásával. Az antibiotikumok nemcsak a káros, hanem a bélben élő jótékony baktériumokat is pusztítják – magyarázza dr. Somogyi Éva gyermekpulmonológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.

Ennek több negatív hatása is lehet: a gyerekeknél hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezhet, valamint módosul az immunrendszer működése, amit probiotikumok szedésével lehet ellensúlyozni. A megváltozott bélflóra miatt a gyermekek immunrendszere, az immuntolerancia nem lesz megfelelő, ezáltal fogékonyabbá válhatnak különböző betegségekre, például az asztmára. A kutatás szerint a csecsemőkorban szedett antibiotikum 50 százalékkal növelik meg annak az esélyét, hogy 6 éves koráig a gyermeknél asztmás epizódok jelentkezzenek.

Új megközelítésben

A University of Manchester kutatói szerint viszont nem önmagában az antibiotikum az, ami az asztma kialakulásáért felelős. Vizsgálataik alapján a betegség megjelenésében a sérült immunitás és bizonyos genetikai variáns is szerepet játszik. A kutatási programban születéstől 11 éves korig résztvevő ezer gyerektől vettek vérmintákat. A gyerekeket két csoportba sorolták aszerint,hogy  egy éves korukig egyáltalán nem, vagy legalább egy alkalommal antibiotikum kezelésben részesültek-e.

A két csoport tagjaitól vett vérmintákat laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá, melynek során  vizsgálták az immunválaszukat kétféle vírusfertőzésre, melyek náthás megbetegedést és a hörgők gyulladását  okozhatják,  illetve a Haemophilus influenzae  és a  Streptococcus pneumoniae bakteriális kórokozókkal  szembeni immunreakciót ellenőrizték. Emellett genetikai teszt vizsgálatok is történtek, melyek során két olyan gént fedeztek fel a 17. kromoszómán, melyek magyarázatul szolgálhatnak az összefüggésre.

Heparint használ? Ezeket érdemes tudnia róla!

2020. január 21.

A heparinok a véralvadásgátló terápia és a vérrögök kialakulásának prevenciós részét képezik a kumarin-származékok és az új típusú antikoagulánsok (NOAC) mellett. Hogy pontosan mit érdemes tudni róluk, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

A heparin és annak története

A heparint a májból (hepar) 1916-ban Jay McLean vonta ki medikus korában, majd e jelentős felfedezés után elment körzeti orvosnak, de ez elég volt neki a halhatatlansághoz. Az un. frakcionálatlan heparin sokáig a legjobb véralvadásgátló volt, azonnal hatott, de csak bőr alá adható formában volt alkalmazható. A heparin tulajdonképpen a legnegatívabb töltésű molekulája szervezetünknek, az un. mastocyták termelik, és belőlük szabadul fel igen kis mennyiségben élettani körülmények között is. Töltése miatt rengeteg anyagunkhoz, sejtjeinkhez, receptorainkhoz stb. kötődik. Tulajdonképpen egy poliszacharid, hosszú cukorlánc, de teljesen pontosan a szerkezetét ma sem ismerjük. E molekulák különböző lánchosszúságú fragmenteket, részeket alkotnak, ezért a 60’-as években „megpucolták” a heparint úgy, hogy legalább molekulasúly szerint nagyjából azonos nagyságú láncokból álljon: így gyártották a cégek az un. alacsony molekulatömegű heparinokat (LMWH).

A heparin és az un. alacsony molekulatömegű heparinok széles körben alkalmazott véralvadásgátlók, melyek a szervezet egyik természetes véralvadásgátló molekulájának, az antithrombin III-nak és a véralvadásban szereplő összes enzimnek –a mi szempontunkból a legfontosabb az aktivált X faktor és a thrombin – inaktív komplexbe kötődését gyorsítják meg. 

A forgalomban vannak alacsony molekulatömegű heparinok (LMWH), melyek kevesebb mellékhatással rendelkeznek, biohasznosulások csaknem 100%-os. A heparinok alkalmazása a mélyvénás trombózis/tüdőembólia igen hatásos kezelési és prevenciós módja, melyet bőr alá, injekció formájában kell bejuttatni. Ezt szükséges alkalmazni például a legtöbb műtét után (pl. csípő-, térd-, daganatok, stb), sokaknál császármetszés után, trombózis/tüdőembólia után, dialízis során, valamint várandósság során a trombózisra való fokozott hajlam esetén (LMWH-kezelés).

Ez utóbbi során igen fontos, mivel a terhesség önmagában is megnöveli a vérrögök kialakulásának esélyét, ezért ez idő alatt gyakrabban lép fel trombózis. Jó oldala, hogy nem jut át a méhlepényen és nem választódik ki az anyatejjel, így biztonságos (ellentétben a többi véralvadásgátlóval) mind a várandósság, mind a szoptatás során.  Mindemellett a kardiológiai alkalmazása is igen elterjedt az invazív beavatkozások kapcsán.

Miként kell alkalmazni a heparin injekciót?

A heparint injekciót a fertőtlenített bőr alá, vénába kell bejuttatni, szakorvos által meghatározott dózisban. Emiatt alkalmazása kissé nehézkes. Leggyakrabban hasfalba szúrják, ám vannak, akik felkarba, combba adják be. Naponta változtassa a beadás helyét! A lényeg, hogy zsírszövetbe adja!

Heparin esetén fontos a terápia első két hetében a heti kétszeri vérlemezkeszám mérés, valamint a májfunkciók ellenőrzése is, tehát a heparin adagolását ellenőrizni kell! LMWH esetén egyedül a vérlemezkeszám mérése szükséges. (A frakcionálatlan heparin dózisának ellenőrzése az un. APTT idővel történik, aminek a 2,5-szeres megnyúlása optimális). 

Mikor kezdjük a gyermek idegen nyelvi fejlesztését?

2020. január 20.

A korai nyelvoktatással kapcsolatban sok az érv pró és kontra oldalon egyaránt, hiszen nyelvtanárok, pszichológusok, logopédusok és gyógypedagógusok között is megosztó a téma, hogy mikor érdemes elkezdeni a „nyelvtanulást”. Egy azonban biztos, előbb-utóbb mindenkinek szüksége van az idegen nyelv ismeretére, hiszen nélkülözhetetlen a továbbtanuláshoz, a diplomához, a munkavállaláshoz vagy akár csak egy külföldi utazás során. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy milyen formában, hogyan jutunk a nyelvtudás birtokába.

A korai nyelvi fejlesztés legfontosabb célja, hogy pozitív attitűdöt alakíts ki, és a gyermek megszeresse a nyelvet. Ne akard direkt tanítani a gyermeket, nem akadémiai nyelvtudás a cél, csupán megismerni együtt az angol mondókákat, a dalokat és a kultúrát. Ha a szülő a nyelv szeretetét tudja átadni a gyermekének, ezzel adja a legbiztosabb alapot, aminek segítségével később gátlások nélkül beszélheti majd a nyelveket.

A legfontosabb hozadéka a játékos angol nyelvi fejlesztésnek az együtt töltött minőségi idő, a szülő-gyermek kapcsolat mélyítését segítő ölbeli játékok, mondókák, dalok és mesék, beszélgetés, amit együtt csináltok és egy plusz közös kapocs lehet köztetek.

A játékos angol nyelvi fejlesztésnek akkor van értelme, ha a szülő is és a gyermek is jól érzi magát közben, nem kell magad „megerőszakolni”, hogy idegen nyelven szólj hozzá, ugyanis ez a rossz érzés átragad a gyermekre. Legyél játékos, laza, természetes. A gyermek a szülőtől a hozzáállást lesi el. Csináld szívesen, énekelj átéléssel!

Hallgassatok együtt angol dalokat, mondókákat! Az anyanyelvi hanganyaggal a saját és a gyermeked kiejtésének fejlődését is támogathatod!

Tevékenységbe, cselekvésbe ágyazottan add át a nyelvet, hiszen a gyermek gondolkodása cselekvésekhez kötődik.

Az anyanyelv elsajátításához is hasonló módon, mondókákon, dalokon és sok-sok játékon, mozgáson keresztül adjad át a nyelvet!

Néhány tény, amely a leggyakoribb ütközőpont.

1. A gyermek számára nem megterhelő, hanem a meglevő kíváncsiságát kielégítő szórakozás, ha idegen nyelven is beszélnek hozzá, énekelnek neki.

A szakemberek külön terminussal jelölik a 10 év alatti és 10 év feletti tanulók idegen nyelvi fejlesztését. Míg a 10 év alatti gyerekek az idegen nyelvet/nyelveket az anyanyelvükhöz hasonló módon elsajátítják (nyelvelsajátítás), addig a 10 év felettiek a nyelvet valóban tanulják (nyelvtanulás).

Az E-vitamin-acetát okozhatja az e-cigaretta-járványt

2020. január 20.

Egyre több bizonyíték utal arra, az E-vitamin-acetát adalékanyag a THC-tartalmú (tetrahidrokannabinol, a kannabisz pszichoaktív hatóanya) e-cigaretta termékekben fontos szerepet játszik az e-cigarettázással és más párologtató eszközök használatával kapcsolatos megbetegedésekben az Egyesült Államokban – derül ki az amerikai járványügyi központ (CDC) által kiadott több jelentésből.

Az e-cigarettával összefüggő, nyáron kezdődött járványban eddig több mint 2500-an szorultak kórházi kezelésre, 54-en meghaltak a CDC adatai szerint.

Anne Schuchat, a CDC igazgatóhelyettes telefonos sajtótájékoztatóján elmondta, a bizonyítékok azt jelzik, hogy az E-vitamin-acetátot egyre inkább hozzáadták adalékanyagként a THC-tartalmú e-cigaretta töltőanyaghoz június óta, amikor a járvány felütötte a fejét.

Schuchat szerint a THC-szívása “nagyban megmagyarázza” az akut esetek nagyszámú növekedését, ami a nyár végén csúcsosodott ki, ez azonban nem jelenti azt, hogy a nikotin tartalmú e-cigaretták teljesen biztonságosak.

A New England Journal of Medicine című tudományos folyóiratban közzétett egyik jelentés szerint az e-cigarettával összefüggő akut tüdőbetegségek meredeken emelkedtek június eleje óta és szeptemberben érték el tetőpontjukat, azóta a sürgősségei osztályokra kevesebb ilyen beteg érkezik, de még mindig több, mint a járvány júniusi kezdetekor.

A tudománoos folyóiratban közzétett másik jelentésükben a kutatók közölték, hogy az ilyen betegek tüdőmintáinak további elemzése megerősítette azokat a korábbi tanulmányokat, amelyek az E-vitamin-acetátra mutattak, mint a megbetegedések okozójára. 16 szövetségi állam betegei tüdőszövetmintáinak vizsgálatából kiderült, hogy a THC-tartalmú e-cigarettát szívók 94 százalékának szövetmintájában van jelen az E-vitamin-acetát.

Vaszkuláris demencia – miért fontos a vérnyomásérték?

2020. január 19.

A kezeletlen magas vérnyomás számos problémát okozhat azáltal, hogy hosszútávon szűkíti és merevebbé teszi az ereket. Dr. Kapocsi Judit, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a szív-érrendszeri okokra visszavezethető demenciára hívta fel a figyelmet.

Hogyan függ össze a vérnyomás a demenciával?

A kezeletlen magas vérnyomás következtében idővel lerakódások, plakkok jelenhetnek meg az erek falán, amelyek nyilvánvalóan rontják a vérellátást. Így pedig a magas vérnyomás lassan, évek, évtizedek alatt súlyos érelmeszesedéshez vezethet például a szívizomzatban, az agyban, a vesében, a szem ütőereiben. Ennek következtében pedig jelentősen megnőhet az infarktus, a stroke, a szívelégtelenség, a vakság és a demencia kockázata is.

Ez utóbbira az adhat okot, hogy a vérellátás zavara miatt kevesebb oxigén és tápanyag jut az agyba, így az agysejtek károsodhatnak, akár el is halhatnak. Ez a rombolás pedig megmutatkozhat az adott személy memóriájában, gondolkodásában, koordinációjában, megértési és beszéd-képességeiben. Ezen jelenség maga az ún. vaszkuláris – vagyis szív-érrendszeri eredetű – demencia.

A demencia – amelyet elbutulásnak is neveznek – általában egy progresszív folyamat, ami sajnos idővel egyre súlyosabb tünetekkel jár. A demenciák okai között ez a második leggyakoribb kiindulópont, az Alzheimer-kór után, bér sok Alzheimer-kórban érintett páciensnél feltételezhetően jelen van a szív-érrendszer ok is.

A kezelésnek nem csak a gyógyszer az alapja

Önmagában a vaszkuláris demenciára sajnos nincs gyógymód, de a kezelés lassíthatja az állapotromlást. Alapvetően tehát az ereket romboló probléma kiinduló okát kell kezelni, tehát például a cukorbetegséget, a magas koleszterinszintet és bizonyos szívproblémákat, illetve sok esetben magát a magas vérnyomást. Ebben az esetben a megfelelő, rendszeresen kontrollált kezelés akár a stroke kialakulását is meggátolhatja – hangsúlyozza dr. Kapocsi Judit, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája. – Azzal érdemes tisztában lenni, hogy a kezelésnek két pillérre kell támaszkodnia: az életmódra és szükség esetén az orvosi gyógymódokra, gyógyszerekre. 

Almás rizs datolyával és mandulával

2020. január 19.

A rizs a búza után az emberiség legfontosabb növényi tápláléka. Kitűnő az emészthetősége, a szemben lévő fehérje csaknem teljesértékű, sok E és B vitamint tartalmaz. A rizs őshazája Délkelet-Ázsia, Magyarországon a XVIII. században kezdődött a rizs termesztése, évente 4-5 kg az egy főre jutó fogyasztás mértéke.  

Hozzávalók:
30 dkg hosszúszemű rizs
7 dl almalé
12 dkg vágott, kimagozott datolya
7 dkg pirított, szeletelt mandula (vagy dió)

Elkészítése:
A rizst az almalével együtt felforraljuk, lefedjük, csökkentjük a hőt, pároljuk. A folyadéknak fel kell szívódnia.
Belekeverjük a datolyát és a mandulát. Azonnal tálaljuk.