Mit ajánl a népgyógyászat hörghurutra?
2020. február 07.
A krónikus asztmával szemben a hörghurut a hörgők heveny gyulladását jelenti, és többnyire megfázás vagy a felső légutak fertőzésének következtében alakul ki. Előfordulhat influenza, kanyaró, szamárköhögés vagy más betegséggel együtt is.
A fertőzés nagyon hamar kialakul, hiszen mihelyt a szájüregben, vagy a garatban váladék gyülemlik fel, megnő a lehetősége annak, hogy a kórokozókat belélegezzük. A hörgőkben azután aktivizálódnak, és állapotunkat jelentős mértékben rontják, hacsak nem köhögjük ki őket gennyes váladék formájában. A váladék zöldessárga és sűrű. A köhögés az első jel, melynek útján a hörghurutra felfigyelünk.
A köhögés és a hörgők váladékozása fájdalmat okozhat a mellkasban. Ha a gyulladás szétterjed, fulladás léphet fel. A krónikus hörghurut kialakulhat fokozatosan, vagy kísérhet más heveny gyulladásos folyamatot. Gyakran más zavar kísérője vagy következménye. Mindenekelőtt szívzavarok és keringési betegségek okozhatnak pangást a tüdő keringésében és krónikus gyulladást a hörgőben. A krónikus hörghurut és a vesebetegségek gyakran együtt lépnek fel, és egymásra hatnak.
Kezelés:
A hörghurutot mindenképpen kezelni kell, hogy ne váljék krónikus betegséggé. Láz esetén ágynyugalom javasolt. Tartsuk nedvesen a szoba levegőjét, szellőztessük ki alaposan és helyezzünk el a szobában egy tál forró vizet, melybe japánolajat tettünk.
3-5 napos koplalás rávezeti a szervezetet arra, hogy erejét a hörgők gyulladására összpontosítsa. Ebben az időszakban egészen a gyógyulásig igyunk sok gyümölcslevet és gyógyteát, mely megkönnyíti a váladék felköhögését.
Jól bevált házi szer a borostyán, zilizgyökér, kamilla, kakukkfű, zsálya, apróbojtorján és izlandi zuzmó tea. Sétáljunk sokat fenyő- vagy erdeifenyő-erdőben. Az izzó fenyő- vagy erdeifenyő-Ievelek füstje is jó hatással van a hurutos hörgőkre.
Teák:1-1 csipet kakukkfüvet, lándzsás útifüvet, martilaput, majoránnát, ökörfarkkóró-virágot és egy evőkanál ánizst fél liter vÍzzel leöntünk és 10 percig állni hagyunk. Ezt a teát apró kortyokban isszuk egész napra elosztva. Frissítő és köhögésoldó hatású.
Fejessaláta-főzet: szinte már elfeledett házi szer a fejes saláta. Hideg vízbe tesszük a salátát és félig lefedve kis lángon fozzük öt percig. Lefekvés előtt egy pohárral iszunk a langyos főzetből.
Tényleg lehetünk allergiásak a hidegre?
2020. február 06.
A tavaszi és nyári hónapokat általában jobban kedveljük a kellemes hőmérsékletnek köszönhetően, a pollenszezon miatt azonban ez az időszak kész rémálom az allergiások számára, akik a magyar lakosság 30 százalékát teszik ki. Azt gondolnánk, hogy a hideg időjárás beköszönte véget vet a legtöbb allergiás szenvedéseinek, a túlérzékenységnek azonban számos fajtája létezik
Az egyik legkülönlegesebb típus a hidegallergia (hideg urticaria), melynek során nem valamilyen allergén anyag, hanem egy fizikai inger, a hideg hatása váltja ki a túlérzékenység tüneteit. Bár a hidegallergiát nem valódi allergiaként, hanem a csalánkiütés egy speciális formájaként tartják számon, éppolyan kellemetlen és akár veszélyes tünetekkel is járhat, mint az ismertebb allergiák.
A hidegallergia tünetei és okai
„A hidegallergiát onnan lehet felismerni, hogy valamilyen hideginger – pl. hőmérséklet-változás, hógolyózás, hideg vízben való úszás vagy jeges szél – hatására hisztamin szabadul fel az érintett testrészen, amely heves bőrpírral, csalánkiütéses tünetekkel, erős viszketéssel, fájdalommal, duzzanattal és akár hólyagosodással is járhat. Az allergiás panaszok ráadásul nemcsak a bőrön, hanem a nyelőcső nyálkahártyáján is jelentkezhetnek, ahol a duzzanat fulladást okozhat, ezért az érintetteknek kifejezetten vigyázniuk kell a hideg italokkal és a fagylalttal is” – mondta dr. Madarasi Anna, a Budai Egészségközpont csecsemő- és gyermektüdőgyógyásza, allergológus, klinikai immunológus szakorvos.
Ha a bőrfelület kis részét éri hideg – pl. a kesztyű nélküli kezet vagy az arc fedetlen részét –, a tünetek csupán átmeneti kellemetlenséget okoznak, melegbe érve hamar elmúlnak. Ha azonban a teljes testet vagy nagyobb bőrfelületet ér hideginger, akkor a nagy mennyiségű hisztamin felszabadulása már súlyosabb állapotot is előidézhet, amely a bőrön kívül más szervekre is kiterjedhet. Ilyenkor rosszullét, heves fejfájás, szívritmuszavar, vérnyomás-ingadozás, légzési zavar jelentkezhet, különösen súlyos esetben pedig akár anafilaxiás sokk is bekövetkezhet, ami az allergiás reakció legsúlyosabb formája, és életveszélyes is lehet.
„A hidegallergia leggyakrabban a fiatal nőket érinti, de a férfiaknál sem ritka, és átlagosan 5-7 évig tart. Minél hidegebb éghajlaton él valaki, annál inkább veszélyeztetett, ha hajlamos erre a túlérzékenységre. Sajnos pontosan nem tudni, mi váltja ki ezt az érzékenységet, de gyakran jelentkezik együtt ételallergiával és asztmával is” – tette hozzá a szakorvos.
Sárgarépa kivonatos maszk, a jó arcszín garanciája
2020. február 06.
Sokunk néz tanácstalanul a tükörbe a napfényhiányos, téli időszakban fakó, sápadt arcszíne láttán… Ennek a problémának egyik hatékony ellenszere lehet a bőrregeneráló és kondicionáló hatású sárgarépa-kivonat.
Magas béta-karotin tartalma miatt erőteljes antioxidáns, de pigmentáló tulajdonságú is, narancssárga növényi színanyagának köszönhetően. A sárgarépa-kivonatból készített arcmaszk, kombinálva vörös agyag összetevővel, segít visszaadni a természetes, enyhén napbarnított arcszínt, és egészséges, élettel teli, lágy bőrt eredményez.
Az ajánlott maszk összetevői:
3 evőkanál vörös agyagpor
2 evőkanál sárgarépa hidrolátum
1 kávéskanál sárgarépa macerátum
4 csepp sárgarépa esszenciális olaj
Recept:
– Fokozatosan öntsük az első 3 összetevőt egy edénybe.
– Ezután, a cseppeket számolva. adjuk hozzá az esszenciális olajat.
– Végül keverjük össze valamennyi összetevőt, miközben enyhén felrázzuk.
Hogyan alkalmazzuk?
Vigyük fel a készítményt az arcra, a nyakra és a dekoltázsra. Hagyjuk hatni 15-20 percig. Míg hat, rendszeresen nedvesítsük a keveréket víz permetezése útján, hogy az agyag ne száradjon ki. Végül langyos vízzel öblítsük le a maszkot, kesztyű vagy szivacs segítségével.
Kislexikon
A hidrolátum az esszenciális olaj dessztillátuma (vizes kivonata), így kevésbé koncentrált anyag, könnyebb használni.
A macerátum növényi olajokban, vízben vagy glicerinben történő áztatás után nyerhető ki. Az így készült olajos kivonatok konzerválják az adott növény összes hatóanyagát.
Orrcseppet, vagy orrspray-t használjunk?
2020. február 05.
A jól ismert, régóta bevált orrcseppek mellett ma már a legtöbb gyártó orrspray formában is forgalmazza termékeit. Milyen szempontok alapján érdemes választani, van-e különbség a csepegtetős és a befúvós módszer közt?
Ha nem szelel az orr
A kiváltó októl függetlenül – mely lehet allergia, nátha, vagy irritáló tényező – az orrdugulás során az orrnyálkahártya megduzzad, az itt található gazdag érhálózat erei kitágulnak, az orrnyálkahártya vizenyőssé, ödémássá válik. Ezt az állapotot az ún. lohasztó, vagy dekongesztív hatóanyagot tartalmazó orrcseppek, orrspray-k képesek kezelni. A készítmények az orrnyálkahártyában futó ereket összehúzzák, ezáltal a kialakult duzzanat is csökken, az orrjárat szabaddá válik, a beteg újra kap levegőt.
Azonos hatás, más csomagolás
Ha két megegyező hatóanyagot, vagy hatóanyagokat tartalmazó készítményről beszélünk, akkor többnyire csak egyéni szimpátia kérdése, hogy az orrcsepp, vagy az orrspray mellett dönt-e a beteg – mondja dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Felnőtteket, de főként gyerekeket irritálhat a garatba lecsorgó orrcsepp, számukra felüdülést jelenthet az ilyen „kellemetlen mellékhatás nélkül”, közvetlenül az orrnyálkahártyára juttatható orrspray. Egyszerűbb és könnyebb alkalmazhatóságuk mellett az orrspray-k előnye, hogy a bennük lévő hatóanyagok porlasztva az orrnyálkahártya nagyobb felületén terülnek szét, míg az orrcseppek által bejuttatott hatóanyag csak a közvetlen érintkezés helyén tudja kifejteni a hatását.
Ne essen túlzásba!
A modern készítmények alacsony hatóanyag szinttel is biztosítani tudják a kívánt hatás elérését, de bizonyos szabályokat így is mindenképp be kell tartani a használatukkal kapcsolatban. A készítményeket a tájékoztatóban leírt határidőn, de két hétnél semmiképp se alkalmazzuk tovább, mert nem tesz jót, ha ezeket az ereket túlságosan hosszú ideig összehúzott állapotban tartjuk – figyelmeztet a Fül-orr-gége Központ orvosa. A megfelelő vérellátottság biztosítására ugyanis a nyálkahártya szöveti szabályozó rendszere az ereket tágulásra készteti, így jöhet létre az a paradox helyzet, hogy az orrcseppek használata még nagyobb elzáródást eredményez.
Gyors enyhülés orrdugulásnál
2020. február 05.
Az orrdugulás és orrfolyás gyakori panaszok. Télen a náthaszerű megbetegedések, tavasztól pedig az allergia miatt nehezíti meg a betegek mindennapjait.
Támadnak a pollenek, és ezzel egyidejűleg jelentkeznek a tipikus allergiás panaszok, köztük a különösen zavaró orrfolyás és orrdugulás. Mindez rányomja a bélyegét a napi rutin szerint végzett tevékenységekre éppen úgy, mint az alvás nyugalmára.
Az orrdugulással, nehézkes légzéssel járó panaszok enyhítésére a betegek gyakran érösszehúzó hatóanyagú (pl. fenilefrin, oximetazolin, xilometazolin, nafazolin, illetve tramazolin), úgynevezett dekongesztáns orrspray-ket alkalmaznak. Ezek a patikaszerek gyors segítséget nyújtanak, ugyanis jellemzően néhány perc alatt kialakul a hatásuk, ami bizonyos készítményeknél akár 10-12 órán át fennmaradhat. Ennek megfelelően a készítményeknek napi 1–3 alkalommal való használata javasolható. Ügyelni kell azonban arra, hogy a dekongesztánsok nem tartós alkalmazásra szántak, és mint az a betegtájékoztatókból is kiderül, az egyhuzamban való adagolásuk nem szabad, hogy 5-7 napnál tovább tartson; ellenkező esetben gyógyszerfüggő orrdugulásos panaszokkal lehet számolni.
Az érösszehúzó hatóanyag mellett egyes készítmények összetevői között megtalálható a friss, hűs érzetet adó mentol is. A (levo)mentol az érzőidegeken található receptorok izgatásával olyan módon okoz hűs érzetet a nyálkahártyán, hogy annak a hőmérséklete ténylegesen nem csökken. Nem más ez, mint egy „érzéki csalódás”, amelyet a betegek kedvelnek.
Jó tanácsok a szobatisztaságra szoktatáshoz
2020. február 04.
Fontos esemény a kisgyermek életében – és általában kihat az egész családéra is –, amikor elhagyjuk nála a pelenkát, szobatiszta lesz.
Sokszor aggódunk miatta, hogyan, mikor sikerül, de könnyebben fog menni, ha elfogadjuk a kezdeti próbálkozások sikertelenségét, és semmilyen pressziót nem gyakorlunk a kicsire. Az éjszakai pelus elhagyását pedig jóval későbbre kell halasztanunk. Fontos, hogy a szobatisztaságra szoktatás a kellő időben, mindenképpen a kicsi ellenkezése nélkül sikerüljön.
Milyen korú gyereknél kezdjünk foglalkozni vele?
Természetesen addig nem aktuális a szobatisztaságra szoktatás, amíg nem tud járni a kisgyermek. A legjobb, ha 18 hónapos és 2 éves kor között megy végbe annak megtanulása. Hiszen ebben a korban még a mindennel ellenkezés kora előtt van a kicsi, és könnyebben boldogulunk vele e téren is. Kedvező jelek lehetnek a szoktatás megkezdésére, amikor észrevesszük, hogy a kicsi pihenője után száraz a pelenka, vagy észleljük, hogy csemeténk meg akar szabadulni a pelenkájától.
Hogyan szoktassuk?
Egyik „alapszabály”, hogy egy kisgyermeket nem szabad erőltetni a szobatisztaság tekintetében sem. Vannak olyan kicsik, akik jó ideig nem törődnek az ilyesmivel, és nem is éreznek semmilyen késztetést a bilire járásra. Akkor sem, ha megmutattuk annak használatát, és próbáltuk elmagyarázni, az ő kis szintjén, a pelenka elhagyásának előnyeit. Ilyen esetekben különösen ajánlott, hogy rendkívül óvatosan kezdjünk hozzá a szoktatáshoz, mintha egy játékról lenne szó. E cél érdekében válasszunk valamilyen, a kisgyereknek tetsző, színes, vagy ha kapunk az üzletben, állatfigurás bilit, és hagyjuk, hadd ismerkedjék vele – akár még pelenkásan is üljön rá néhányszor.
Utána mondhatjuk neki, hogy meztelen popsival kell ráülni, és meg fogja szokni. Amellett bízzuk magunkat testi szükségletei ritmusára, és vegyük célba azokat az időpontokat a bilire ültetéshez, amikor amúgy is pelenkázni kellene a kicsit. Kezdetben meghatározhatunk adott „bili-napot” is, amikor előre szólunk neki a dologról. A könnyebb szoktatáshoz ajánlott még, hogy játékos módon kétóránként ültessük a bilire, és legfeljebb 10 percig hagyjuk ott üldögélni, amíg valószínűleg lesz egy kis vizelet. Amellett a fürdőszobában, vagy a WC-ben helyezzük el a bilijét, hogy megismerje az ilyen helyiségek funkcióját a lakásban.
Vitaminpótlás a hideg hónapokban
2020. február 04.
Télen hajlamosak vagyunk mellőzni a szabadtéri programokat, és kevésbé kívánjuk a nyers zöldségeket és gyümölcsöket is. Pedig a hideg időszakban még fontosabb a nyomelemek, vitaminok pótlása, hogy elkerüljük a náthás és influenzás megbetegedéseket.
1. Friss gyümölcsök, zöldségek: Akárcsak nyáron, télen is bőségesen van miből választanunk. A banán, a citrusfélék és az alma különösen népszerű, és egyben kiváló vitaminforrás is ebben az időszakban. Ne feledkezzünk meg a zöldségekről sem, hiszen ezekből is jócskán válogathatunk és legtöbbjük igazi „vitaminbomba”. Hidegen sajtolt olajos öntettel készült saláták vagy nyers zöldségmártogatósok fogyasztásakor a zsírban oldódó vitaminok jobban hasznosulnak.
2. Savanyúságok és fagyasztott termékek: A korszerű eljárásoknak köszönhetően a fagyasztott zöldségek és gyümölcsök megőrzik vitamin és ásványianyag-tartalom tekintélyes részét, így hozzájárulhatnak a napi szükséges vitaminbevitel biztosításához. A kiolvasztás során keletkező levet is érdemes felhasználni, mert abban is vannak értékes vitaminok és ásványi anyagok. A savanyúságok közül is bátran válogathatunk, közismert például a savanyú káposzta magas C-vitamin tartalma, de naponta 10-15 dkg-nál többet nem ajánlott nyersen elfogyasztani a magas konyhasó-tartalma miatt. Kiváló C-vitamin-forrás a szobahőmérsékleten kiáztatott csipkebogyó tea is.
3. Kiegyensúlyozott étrend: A szervezetünk számára szükséges vitaminok és nyomelemek nemcsak a zöldségekben és gyümölcsökben találhatóak meg, hanem egyéb élelmiszerekben is. Többek között a máj, a tojás és egyes növényi olajok is kiváló vitaminforrások!
4. Vitamintabletták: Megfelelően összeállított étrend mellett a vitamintabletták akár el is hagyhatóak, azonban amikor szervezetünknek megnövekszik a vitaminigénye – például egy betegséget követően – hasznosak lehetnek. Ne feledjük azonban, hogy ezek a készítmények önmagukban nem váltják ki a kiegyensúlyozott táplálkozást!
A kiskamaszok többsége több ezer forint zsebpénzzel gazdálkodik
2020. február 03.
A magyar kiskamaszok többsége évi több ezer forint zsebpénzzel gazdálkodik – ismerteti egy felmérésre hivatkozva a K&H Bank, a pénzügyi ismeretek minél korábbi megszerzésére felhívva a figyelmet.
Magyarországon általában 7-10 éves kor között kezdenek el a szülők a költőpénzről gondoskodni, a 11 éven felülieknek már 84 százaléka kap zsebpénzt.
A 6 éven aluliak általában 500 forint alatti összegből, a 7-14 évesek 500-1000 forintból, míg a 15 éven felüliek 2000-5000 forintból gazdálkodhatnak havonta – derül ki a felmérésből. Ez éves szinten 6000-12 000 forintot, az idősebb korosztálynál akár 24 000-60 000 forintot jelent. Ekkora éves kereteknél a gyerekek már lehetőséget kapnak a zsebpénz elköltése mellett a megtakarításra is.
A 3-10 éves korosztály 20 százalékának van bankszámlája, bár ezekhez a gyerekek még nem férhetnek hozzá a törvényi szabályozás miatt. A 15 évnél idősebbek fele viszont már a szülői engedély birtokában rendelkezhet a számlán lévő összegről.
A K&H Bank azt tapasztalja, hogy a 6-11 éves korosztály tagjai közül számlával rendelkezők aránya az elmúlt 10 évben nagyságrendileg nem változott. A 10-14-éves korosztályból viszont az előbbi csoporthoz képest közel kétszer annyian rendelkeznek bankszámlával.
Fontos, hogy mire az általános iskolások eljutnak a bankszámlanyitásig, tisztában legyenek bizonyos pénzügyi fogalmakkal.
A grönlandiak egészségének titka
2020. február 03.
A világviszonylatban legtöbb ómega-3-zsírsavat fogyasztó grönlandiak körében nem ismertek a krónikus szív-ér rendszeri betegségek. Ez nem a véletlen műve.
Az ómega-3-zsírsavak speciális többszörösen telítetlen zsírsavak. Az ómega-3-zsírsavakat a szervezet – a vitaminokhoz hasonlóan – nem képes szintetizálni.
Fontosságáról már nyolcvan éve tudunk, azonban a kutatások még mindig nem zárultak le, folyamatosan jelennek meg tanulmányok a jótékony biológiai hatásukkal kapcsolatban. Leglényegesebb ma ismert tulajdonságuknak tekinthető a szív-ér rendszerre gyakorolt hatás. A megfelelő ómega-3-zsírsav-ellátottság csökkenti a triglicerid- és az LDL-koleszterin-szintet, a pulzusszámot, a vérnyomást és az érelmeszesedés kialakulását. Ezek mellett bizonyítottan csökkenti egyes daganatok előfordulását, javítja az immunrendszer működését és az agyi funkciókat, valamint gyulladáscsökkentő hatása is ismert.
A természetben tíz típusa ismert az ómega-3-zsírsavaknak, azonban a táplálkozásban kiemelten három típust kell megemlítenünk. Az első nagyobb mennyiségben megtalálható a növényi olajokban (repce-, dió-, szója-, lenmagolaj), míg a második, harmadik típusnak a legjobb forrásai a hidegvízi halak. A kardiovaszkuláris prevenció szempontjából utóbbi két típus fontos. A legjobb állati ómega-3-zsírsav-források a lazac, a makréla, a hering és a szardínia, édesvízi halak közül a busa.
A napi szükséglet
A többszörösen telítetlen zsírsavak az összes energiafelvétel legfeljebb 10%-át képezhetik az étrendben. Az ómega-3-zsírsavak bevitelére jelenleg nincs meghatározott ajánlás, ám azt korábban bizonyították, hogy heti két-három adag ómega-3-zsírsavakban gazdag hal elfogyasztása rizikócsökkentő hatású. Más források férfiaknak naponta 1,6 g, nőknek 1,1 g mennyiséget javasolnak.
Melyik hormon felelős a spontán vetélésért?
2020. február 02.
Talán struccpolitika, talán az egészséges lélek védekezése, de a köztudatban nincs igazán benne, mekkora a „magától” korán megszakadó terhességek aránya. Pedig a kívánt terhességeknek körülbelül 10%-a spontán vetéléssel végződik.
Vetélésről a terhesség 24. hetéig beszélhetünk, innen már a (kora)szülés kifejezés használatos. A vetéléseknek számos oka lehet, de jelentős részüket még a szövettani vizsgálattal sem lehet kideríteni.
A hormonkezelés segíthet?
Az azonban már tudományosan igazolt, hogy a terhesség első két hónapjában lezajló vetéléseknek kb. az egyharmadáért a progeszteron nevű női hormon alacsony szintje felelős. A progeszteront (más néven sárgatesthormont) – ahogy a neve is mutatja – a tüszőrepedés helyén kialakuló sárgatest termeli. Ez a hormon védi a terhességet körülbelül a 10. hétig. Ezután a hormon termelését az időközben kialakuló lepény veszi át.
Ezt azért fontos tudni, mert a spontán vetélések ezen egyharmada progeszteronkezeléssel megakadályozható (tehát ha más okozza a vetélést a terhesség első két hónapjában, akkor hatékony kezelés nem áll rendelkezésünkre). A progeszteronhormon vérszintje laboratóriumi úton meghatározható ugyan, azonban ebből nem lehet következtetni arra, hogy adott terhesség fenntartásához ez a szint elegendő-e.
Mikor szükséges tehát sárgatesthormont adni a terhesnek? A kezelésre általában az alábbi esetekben kerül sor:
• terápiás javallat alapján fenyegető vetélés (kevés vérzés) esetén,
• megelőzés céljából, ha a kórelőzményben egy vagy több spontán vetélés szerepel,
• azoknál a betegeknél, akiknek több éves meddőség vagy kezelés után fogant meg a terhességük.
Mindezen esetekben feltételezhető – vagy legalábbis nem zárható ki –, hogy a spontán vetélések hátterében progeszteronelégtelenség áll.
