Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A beszédzavart a fülbetegség is okozhatja!

2019. december 09.

Naponta találkozom a fül-orr-gégészeti rendelőmben náthás-köhögős gyermekekkel. Ez a látszólag banális betegség sokszor okoz alattomos, nehezen észrevehető fülbetegséget. Fájdalmatlanul láz nélküli folyadék szaporodhat fel a középfülben, kisfokú, de tartósan fennálló halláscsökkenést okozva.

Fotó: 123rf.comA szülők jogosan aggódnak a gyermek későbbi halláscsökkenése miatt, hiszen akár több hónapig is elhúzódhat a probléma. Többen elmondják, hogy ilyenkor a gyermek hangosan hallgatja a televízióban a mesét. Úgy felerősíti a távkapcsolóval a hangot, hogy szinte zavaró a környezetének. Előfordul, hogy hangosan beszél, és bizonyos szavakat félreért, rosszul képez egyes hangokat.

A beszédzavara mögött a gyengült hallás lehet a háttérben. Ez a rejtélyes fülbetegség valóban a náthával kezdődik, és a heteken át tartó orrfolyás következtében az arcüregek hurutja, majd a középfülek hurutos állapota alakul ki. 

A betegség veszélyét abban látom, hogy annyira tünetszegény, hogy sokan nem is gondolnak rá. Nem jár heves fülfájdalommal, csak néha, rövid ideig tartó, fülbe sugárzó fájdalom jellemzi. Kezdetben pattogást, recsegést érez a gyermek a fülben, majd ez is megszűnik, és egy állandó teltségérzés alakul ki. Ezt nyilván csak nagyobb gyermek tudja elmondani a szülőnek. 

Mikor lehet rá gyanakodni?

Ez a fülbetegség – ugyanúgy, mint a gyermekkori arcüreggyulladás – nagyon ritkán jár lázzal és fájdalommal. Az egyszerű náthától az különbözteti meg a betegséget, hogy az orrfolyás nem szűnik meg a szokásos egy hét alatt, hanem heteken át tartó köhögéssel komplikálódik. 



Az emberelődök is elraktározták a táplálékot

2019. december 08.

 

Az emberelődök szándékosan elraktározták az állati csontokat, hogy később egyék meg a bennük lévő csontvelőt – állapították meg izraeli kutatók, az eddigi legkorábbi bizonyítékkal szolgálva arról, hogy a 200 ezer és 420 ezer évvel ezelőtt élt korai emberekben is megvolt a képesség arra, hogy felmérjék a jövőbeni szükségleteiket.

Fotó: 123rf.comKorábban nem feltételezték róluk a kutatók, hogy volt bennük előrelátás, amivel képesek jövőbeni szükségleteikre gondolva előre megtervezni az étrendjüket – írja a BBC hírportálja.

A Tel-Avivhoz közeli Keszem-barlangban talált csontmaradványok többségének felszínén azonban olyan vágásnyomokat azonosítottak a szakemberek, amelyek az elejtett állat csontvelőjének későbbi elfogyasztását lehetővé tevő tartósításról árulkodnak.

A kutatók azzal magyarázzák a vágásnyomokat, hogy nagyobb erővel kellett vágni, ha a már hosszú ideje őrzött csontokról akarták eltávolítani a rájuk száradt bőrt.

A vizsgált több mint 80 ezer állati csontmaradvány 78 százalékán találtak ilyen metszéseket. “A csontvelő jelentős tápanyagforrás, emiatt hosszú időn át a őskori étrend részét képezte” – mondta Ran Barkai, a Tel-avivi Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy egészen mostanáig a bizonyítékok arra utaltak, hogy az rögtön a lágyszövetek eltávolítása után elfogyasztották a csontvelőt.

A spanyolországi Rovirai Virgili Egyetem professzora, Jordi Rosell szerint a Keszem-barlang térségében élők rendszeresen vadásztak dámszarvasra. Az állat húsát és zsírját helyben eltávolították, a lábait és a koponyáját a barlangba vitték.

A szakember szerint a csontokon azonosított vágásnyomok eltérnek azoktól, amelyek akkor keletkeznek, amikor a friss bőrt lefejtik a csontokról, hogy aztán a csontot széttörve kinyerjék a csontvelőt.



Így szerettessük meg az egészséges zöldségeket

2019. december 08.

Nem szeretem. No, igen. Viszonylag könnyű dolgunk van, ha a zöldségek elkészítésében csak azon kell a fejünket törni, hogyan legyen izgalmas, változatos és finom, de örömmel fogadja és fogyassza a család, barát… zöldséges kísérleteinket, mert szeretik.

Fotó: 123rf.comMás kérdés, ha családunk tagjai között vannak kevésbé „zöldségbefogadók”. Íme, néhány trükk, ami segíthet az elfogadtatásban, megszerettetésben. De ebben az esetben semmit se erőltessünk, nehogy visszafele süljön el próbálkozásunk.

  • „Cseles csomagolás” – az ínycsiklandozó szendvicskrémet töltsük kivájt paprika, uborka, paradicsom, karalábé üregébe, párolt gombafejbe, póréhagyma vagy saláta levelébe, így talán több falatnyi zöldséget fogyasztunk el. Mindez meleg fogásoknál is kipróbálható, egy töltött cukkíni, töltött padlizsán formájában.
  • „Csempészet I” – egy kevés reszelt sárgarépát, uborkát, karfiolt teszünk az alapkrémbe, így kapunk sárgarépás tojáskrémet, uborkás tonhalpástétomot, vagy éppen snidlinges-túrós karfiolkrémet.
  • „Csempészet II” – Adjunk zöldségeket azokhoz az ételekhez, amiket kedvelünk. Kombináljuk a zöldségeket olyan ételekkel, amelyeket egyébként is szeretünk. Egy kevés sárgarépa, gomba, brokkoli vagy kukorica a lasagna-ban, rizottóban, párolt vagdaltban vagy húsgombócban szinte észrevétlen. Jó-jó látszik, de finom fűszerekkel kombinálva szinte nem is érezni!
  • „Csempészet III” – A főzelékek és zöldséges levesek esetében sűríteni hagyományosan rántással, habarással vagy hintéssel szoktunk, de sok esetben tökéletes, ha saját alapanyagával történik a sűrítés, azaz: a zöldség egy részét turmixoljuk össze, vagy akár krémlevesnél az egészet, így változtatva meg az étel állagát. Mellesleg energiát és időt spórolunk ezzel a megoldással, meg bosszúságot – ha még nem vagyunk túl jártasak például a habarással sűrítés fortélyaiban.


Először találtak zsírszövetet túlsúlyos emberek tüdejében

2019. december 07.

Először találtak zsírszövetet túlsúlyos és elhízott emberek tüdejében ausztrál kutatók – számolt be tanulmányukról a BBC hírportálja.

 

Fotó: 123rf.comA tudósok 52 ember tüdőmintáit elemezték, és azt találták, hogy a testtömegindexszel (BMI) együtt növekedett a zsír mennyisége a mintákban. Az eredmények segíthetnek megmagyarázni, miért emelkedik az asztma kockázata a túlsúlyos embereknél.

A szövetek elhunytak tüdejéből származtak, melyeket kutatási célokra ajánlottak fel – írták a European Respiratory Journal című szaklap aktuális számában a Nyugat-ausztráliai Egyetem kutatói.

A minták hajdani donorai közül 15-nek nem volt asztmája, 21-nek igen, ám más volt a halála oka, 16-an asztmában hunytak el. A kutatók mikroszkóp alatt, festés segítségével elemezték a mintákban található csaknem 1400 légutat.

A légutak falán zsírszövet-lerakódásokat találtak, azoknál volt több, akiknek magas volt a BMI-értéke.

A megnövekedett zsírszövet-mennyiség megváltoztatja a légutak szerkezetét és gyulladást okoz a tüdőben, ami magyarázatot ad arra, miért nagyobb az asztma veszélye a túlsúlyos embereknél. “A túlsúlyt és az elhízást már összekapcsolták az asztmával és tünetei súlyosbodásával. Azzal magyarázták, hogy a túlsúly közvetlenül nyomást gyakorol a tüdőkre és azzal is, hogy a plusz kilókkal általában megnő a gyulladás kockázata. Tanulmányunk azonban új mechanizmust tárt fel. A légutakban megnövekvő zsírszövet szűkíti az utat és úgy tűnik, a gyulladást is fokozza, ezzel legalább részben növeli az asztma esélyét” – mondta Peter Noble, az egyetem professzora, aki részt vett a kutatásban.



Enyhe és súlyos tüneteket is okozhat a földimogyoró allergia

2019. december 07.

A földimogyoró egyike azoknak az élelmiszereknek, amelyek gyakran okoznak táplálékallergiát. A tünetek súlyossága az egészen enyhe irritációtól az életveszélyes reakcióig is terjedhet. Hogy kinél, milyen súlyos tüneteket okozhat, egy új típusú allergiateszt segíthet eldönteni.

Fotó: 123rf.comAz allergia tünetei
A földimogyoró kapcsán fellépő reakciók már közvetlenül a magvak fogyasztása után pár perccel is jelentkezhetnek. A tünetek súlyossági foka az enyhébb szájnyálkahártya zsibbadástól az arcon, száj körül, szemeknél jelentkező ödémán keresztül az életveszélyes, fulladással is járó anafilaxiás sokkig terjedhet. Nem mindegyik jelentkezik egyszerre, ezért érdemes már akkor is orvoshoz fordulni, ha csak egy, vagy két tünetet észlelünk, a beteg állapota ugyanis rövid idő alatt rosszabbodhat – hívja fel a figyelmet dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.

Egyéni érzékenységtől függően a földimogyoró allergia tünete lehet hányinger, hányás, hasfájás, hasmenés, bőrkiütés, ekcéma, légszomj és nehézlégzés. Az allergiás beteg ellátása azért igényel orvosi segítséget, mivel az enyhébb tünetekből is rövid idő alatt kialakulhat életveszélyes állapot: anafilaxia.

Mitől függ a tünetek súlyossága?
Az egyéni érzékenység attól is függ, hogy a földimogyoró allergén összetevői közül, az adott betegnél melyik okozza a tüneteket. A multiplex allergiateszt az eddigieknél pontosabb diagnózist, így sikeresebb kezelést tesz lehetővé. Segítségével meghatározható, hogy a földimogyoró melyik allergén komponensével (összetevőjével) szemben áll fenn allergia. Ezt azért is fontos megismerni, mert az egyes allergén összetevők eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. „A földimogyoró öt allergén komponense közül négy súlyosabb reakciót is képes előidézni, egyről azonban tudjuk, hogy csak helyi reakciót okoz a szájnyálkahártyán, ez esetben tehát nem kell életveszélyes reakció kialakulásától tartani.”



Hatékonyabb a hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedők kezelése

2019. december 06.

A fotó illusztráció: 123rf.com

Endoszkópos beavatkozások is elérhetővé válnak a súlyos hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedőknek átadott beruházásnak köszönhetően a baranyai megyeszékhelyen – tájékoztatta a Pécsi Tudományegyetem (PTE) az MTI-t.

Az intézmény belgyógyászati klinikáján a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében mintegy 200 millió forintból alakították ki az endoszkópos központot.

Az összegzés szerint a “nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő felszerelésű” központban a legmodernebb endoszkópos eszközök mellett altatógépet és a kisebb sebészeti beavatkozásokat támogató röntgenberendezést is beszereztek.

A fejlesztéssel a betegeknek a hosszan tartó, nagyobb operációknál kevésbé megterhelő endoszkópos beavatkozások is elérhetővé válnak a sejtelhalással járó hasnyálmirigy-gyulladás kezelésében.

A gyomor-és béltükrözési központ, az úgynevezett transzlációs intervenciós endoszkópos központ – amelyhez “hasonló nincs még egy a kelet-közép-európai régióban” – lehetőséget ad a PTE klinikai központ orvosainak a tudományos előmenetelre is.

A transzlációs medicina célja az alapkutatások és klinikai kutatások eredményeinek mihamarabbi hasznosítása a betegellátásba.



A Télapó a Mikulás szomszédja?

2019. december 06.

Annak a Mikulásnak a lakhelyét, akinek eljövetelét nagy izgalommal várja napjaink sok millió kisgyereke, különböző korok és kultúrák egyvelege teremtette meg.

Az eredeti Szent Miklós legendához kapcsolódó szokásokat ( Sinter Klaas, Saint Nik-klaas) az Új-Amszterdamba (New-York) bevándorló holland telepesek honosították meg az Újvilágban a XVII. században.
Az amerikai Mikulás-image (Santa Claus) azonban csak később, egy vers illusztrációjának nyomán született meg. Clement Clarke Moore 1823-ban íródott, "Szent Miklós látogatása" című verséhez Thomas Nast rajzolt képeket a Harper’s magazinba 1860 és 1880 között. Nast fantáziájának köszönhetően olyan titkos részletek kerültek a köztudatba a Mikulás életéről, mint hogy a műhelye az Északi-sarkon található. Moore verséből pedig az ajándékszállításban segédkező rénszarvasok nevei is ismeretessé váltak. Egészen 1925-ig senkinek nem tűnt fel, hogy az Északi-sarkon nemigen akad fű, amiből a hűséges szánhúzók legelészhetnének. Igazándiból erre még az sem lehet mentség, hogy ezt a pólust csak 1909-ben fedezték fel.



A kamaszkor pszichológiája

2019. december 05.

A pszichológiában sok-sok, egymásnak ellent mondó elmélet uralkodik, sőt az alap kiindulási pont is különbözik, aszerint, hogy melyik pszichológiai iskola mire helyezi a hangsúlyt.

Pszichológiai érdekesség: kiből mi lett?

Fotó: 123rf.comTudjuk, hogy bizalomra, szeretetre, őszinteségre és stabil párkapcsolatra van szüksége a családnak a megfelelő fejlődéshez. Ez az időszak mindenkinek nehéz. De a hitelesség nagyon meghatározó: hiába szidjuk gyermekünket, hogy ne veszekedjen a testvérével, ha mi folyton a párunkkal veszekszünk. A túl megengedő, illetve a túl óvó (overprotektív) modell sem szokott nyerő lenni a gyermeknevelésben.

És könnyű elméletekkel dobálózni, hiszen minden gyerek más és más. De a szülőknek önvizsgálatra is szüksége van, ahogyan mindannyiunknak, hiszen a felnőtt ember nem okolhat mindig másokat a hibákért… Ha azt gondoljuk, hogy a mi elképzelésünk velünk egyetemben tökéletes, akkor biztos, hogy nem a valósággal együttműködve létezünk, mely konfliktusokba torkolhat. Ekkor nem hibások felkutatása a jó cél, „ő a hibás, én vagyok a hibás”, sokkal inkább az egyensúly megtalálása…

A szülők általában ott hibázzák el, hogy a gyerekre tárgyként és nem élő folyamatként tekintenek. Van egy elképzelés a fejükben és arra szabják a gyereket, mint a ruhát nem tekintve a gyerekben lévő lehetőséget, egyedi elképzeléseket, célokat. Nagy tisztelet a kivételnek. Érthető persze a félelem, hogy meg akarnak felelni a társadalomnak, de talán fontosabb, hogy a gyerek boldog legyen és azt a hivatást válassza, amit szívében érez. Figyelembe kell azt is vennünk, hogy a gyermekben lévő sok-sok energia, ami olykor-olykor rosszaságba torkollik, valahol jó dolog. Ez szavatolhatja, hogy nem lesz unalmas felnőtt, de érthető, hogy ezt nehéz elviselni, főleg folyamatosan.



Egyre több halat esznek a magyarok

2019. december 05.

Fotó: pixabay.com

Tíz százalékkal, 6,5 kilogrammra nőtt az egy főre jutó éves halfogyasztás Magyarországon – hangzott el az M1 aktuális csatorna Híradójában.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője (AMC) pénteken értékelte a “Kapj rá!” elnevezésű, a halfogyasztást népszerűsítő kampány eddigi tapasztalatait. A kampány keretében az elmúlt két évben 70 ezer emberrel kóstoltatták meg a legfinomabb halételeket és mutatták meg milyen fejlődésen ment keresztül a halgasztronómia.

A szakember fontos eredménynek nevezte a hal áfájának 5 százalékra mérséklését, ami a piaci pozíciókat javítani tudta. Ezzel együtt fontos célkitűzésnek nevezte az egészséges társadalomra való törekvést. Ehhez – mint vélekedett – hozzájárulhat az a törekvés, hogy a teljes húsfogyasztáson belül emelkedjen a halfogyasztás mértéke.



Szabálytalan szívdobogás, szédülés, mellkasi fájdalom? Ne vedd félvállról!

2019. december 04.

Ismerd fel, védekezz ellene, korrigáld, tökéletesítsd!- Ez az idei pitvarfibrillációs hét jelmondata, amit érdemes megszívlelnünk. A pitvarfibrilláció világszerte a felnőttek körében leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, hazánkban a betegek száma sajnos manapság meghaladja már a 200 ezret is. A betegség legnagyobb rizikója a vérrög kialakulása, ami ötszörösére növelheti a stroke kialakulásának kockázatát.  

A pitvarfibrilláció közel 9 millió embert érint Európában és az USA-ban. A betegség kiváltó oka gyakran nem ismert, de az életkor előrehaladtával egyre több embernél jelentkezik a kór. Olyan tényezők mint a szívelégtelenség, magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, pajzsmirigy túlműködés, túlzott mértékű alkohol- vagy kávéfogyasztás megnövelhetik a pitvarfibrilláció kialakulásának esélyét. Fontos tudni, hogy a betegség nem minden esetben okoz tünetet, illetve azok betegenként eltérőek lehetnek, de vannak figyelmeztető jelek, amik a pitvarfibrillációra utalhatnak, mint például: szabálytalan szívdobogás, szédülés, mellkasi fájdalom, légszomj, fáradékonyság.

Ismerd fel időben a jeleket
Nem is gondolnánk, mennyit segíthet, ha a napunk során fél percet arra fordítunk, hogy megmérjük önmagunknak a pulzusunkat néhány mozdulattal, mert ezáltal az időben felismert ritmustalan szívverés észlelésével akár komolyabb szövődményeket is megelőzhetünk. A pulzusmérést elvégezhetjük a három ujjunkkal, amit vagy a csuklónkon vagy a nyakunkon könnyen kitapintható ütőérre helyezünk, majd így számoljuk a harminc másodperc alatti szívdobbanásainkat. Akkor beszélhetünk normális szívverésről, ha nyugalmi helyzetben, normál körülmények között a fél percenkénti szívdobbanás 30 és 45 között van, üteme pedig egyenletes és ritmusos. Külső tényezők mint a stressz vagy az időjárás szintén befolyásolhatják a pulzusszámot, ezért ha bizonyos időközönként a szívfrekvencia eltér a normálistól, nincs ok az aggodalomra. Viszont ha a pulzusszám rendszeresen eltér a normál értéktől, keressük fel orvosunkat!

Védekezz ellene
A pitvarfibrilláció kezelésénél az első lépés a stroke kialakulás kockázatának csökkentése, ami véralvadásgátló terápiával érhető el. Manapság több korszerű vérhígító áll a betegek rendelkezésére, amelyek rendszeres, szájon át történő alkalmazásuknak köszönhetően nagyban hozzájárulnak az érintetteknél a stroke megelőzéséhez. Ezzel egyidőben elkezdődhet a pitvarfibrilláció oki kezelése, amire különböző típusú gyógymódok vannak, mint például a szívritmus- vagy szívfrekvencia szabályozás.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...433434435...636
hírek, aktualitások

Mit tegyünk az időskori étvágytalanság ellen?

2025. november 07.

Dr. Gadó Klára az étvágyfokozásra egy könnyen megjegyezhető módszer ajánl, az úgynevezett „5L” szabályt. Az ételek legyenek láthatók, vagyis tálaljuk színesen és kontrasztosan. Legyenek lágyak, azaz könnyen rághatók és nyelhetők, valamint lédúsak, hogy a folyadékbevitelhez is hozzájáruljanak. Fontos, hogy az étkezés lelkesítő legyen, vagyis rendszeresen kerüljön az asztalra a kedvenc fogás, és végül lassú, nyugodt, stresszmentes környezetben történjen.

Az időskori étkezés szempontjából külön figyelmet érdemel a táplálkozás és a demencia közötti kapcsolat. A demencia nemcsak a memória romlásával jár, hanem az étvágy és a nyelési képesség csökkenését is okozhatja. A diszfágia – vagyis a nyelészavar – sok idős betegnél megnehezíti a táplálkozást.

A szakember felhívja a figyelmet, ilyenkor különösen fontos, hogy az ételek állaga alkalmazkodjon a beteg képességeihez: a krémlevesek, a pürésített vagy puhára párolt fogások biztonságosabbak. A folyadékokat sűríteni is lehet, hogy ne okozzanak félrenyelést, a súlyosabb esetekben pedig zseléállagú víz jelenthet megoldást.

Egyre több kutatás mutatja, hogy bizonyos étrendi minták védő hatással vannak az agyműködésre.

A dió jótékony hatását például a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán is vizsgálják. Emellett a gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag, valamint a keringést támogató étrend csökkentheti az Alzheimer-kór és más demenciák kialakulásának kockázatát.

Ígéretes példának számít az úgynevezett MIND-diéta is, amely a mediterrán és a magas vérnyomás kezelését szolgáló DASH-diéta ötvözete. Ez az étrend sok zöldséget, bogyós gyümölcsöt, halat, olívaolajat, diófélét és hüvelyest tartalmaz, miközben kerüli a vörös húsokat, a sajtot, az édességeket és a gyorsételeket – sorolja dr. Gadó Klára.

A bennünk élő gyermek

2025. november 07.

Hogyan kerüljünk vele újra kapcsolatba?



A mentális egészség megőrzése nem csak a pihenésről, a terápiáról vagy a stresszkezelésről szól. Ugyanilyen fontos, hogy időről időre visszataláljunk ahhoz a részünkhöz, amely spontán, kíváncsi és játékos, vagyis a bennünk élő gyermekhez. Az IKONO az október 10-i lelki egészség világnapja alkalmából arra hívta fel a figyelmet, hogy a kreativitás, az élmény és a játék nem a valóságból való menekülés, hanem a jóllét egyik legtermészetesebb forrása. A világon egyre többen keresnek olyan élményeket, amelyekben a digitális túlterheltséggel szemben a valódi érzékelés és kapcsolódás kerül előtérbe. Az immerzív terek iránti érdeklődés az elmúlt években dinamikusan nőtt, hiszen ezek lehetőséget adnak arra, hogy újra átéljük a gyermeki kíváncsiságot és jelenlétet.

Miért fontos a bennünk élő gyermekhez való visszatérés?

Gyermekként ösztönösen tudtuk, hogyan éljük meg a pillanatot: kíváncsian, mozgásban, érzékeinkre figyelve. Felnőttként azonban ezt a képességet gyakran elnyomja a teljesítménykényszer, a megfelelés vagy az állandó rohanás. A belső gyermek annak a bennünk élő résznek a neve, amely képes örülni, alkotni és rácsodálkozni, és amely nélkül a felnőtt élet gyorsan kiüresedik.

„Nem kell visszatérnünk a múltba ahhoz, hogy újra gyerekek legyünk. Elég, ha újra képesek vagyunk rácsodálkozni a világra” – mondja Fernando Pastor, az IKONO társalapítója és vezérigazgatója.

A Látás Világnapja

2025. november 06.

Világszerte minden második ember olyan látásproblémával küzd, amely megelőzhető. A látás világnapja alkalmából az Alensa Optika sokkoló tényeket tár fel, és bemutatja azokat az egyszerű lépéseket, amelyekkel ma elkezdhetjük megvédeni látásunkat. Mert ami ma egy apró változtatás, holnap akár az életünket is megváltoztathatja.

Riasztó statisztikák: a látásproblémák világszerte növekednek

A WHO legfrissebb adatai szerint világszerte több mint 2,2 milliárd ember szenved valamilyen látáskárosodásban, miközben ezek felének megelőzhető vagy kezelhető lett volna megfelelő időben történő beavatkozással. Magyarországon különösen aggasztó, hogy a felnőtt lakosság több mint fele használ valamilyen korrekciós eszközt, szemüveget vagy kontaktlencsét, ami azt mutatja, hogy a látásproblémák hazánkban is igen elterjedtek. Az Alensa Optika szakértői szerint a helyzet sürgős cselekvést igényel: az emberek 80%-a ugyanis csak akkor megy szemvizsgálatra, ha már problémát tapasztal, holott a korai felismerés 20-30%-kal növeli a sikeres kezelés esélyét. „A látás világnapja alkalmat ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet: sok esetben egyszerű, mindennapi változtatásokkal sokat tehetünk szemünk egészségéért” – hangsúlyozza Boros Mária optometrista, az Alensa szakértője.

Globális látás válság, meghökkentő adatok

A WHO 2023-as jelentése szerint 1 milliárd látásproblémát érintő eset megelőzhető vagy kezelhető lenne megfelelő ellátással . A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a globális refrakciós korrekció (például szemüveghasználat) csupán 65,8%-os szinten áll, ami messze elmarad az egészségügyi célkitűzésektől. A digitalizáció új kihívásokat is hozott, egy példa: az ománi egyetemisták 73,7%-ánál mutathatók ki a számítógépes látási szindróma tünetei, ami a képernyő előtt töltött idő növekvő egészségügyi következményeire világít rá. A jövő sem kecsegtet jobbra: szakértői előrejelzések szerint 2050-re 740 millió gyermeket és serdülőt fog érinteni a rövidlátás, ami generációs szintű egészségügyi válságot vetít előre.