Krónikus torokfájás? Gyomorsav gondokat is jelezhet!

2020. január 18.

Gyomorsav problémára is utalhat, ha hosszú ideje fáj a torka, éjszaka és reggel köhögési rohamok gyötrik. Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa arra is felhívja a figyelmet, hogy a kezeletlen reflux az asztma tüneteit is rontja.

Gyomorsav és légutak

A nyelőcsövön át a gyomorba kerülő táplálék útját a gyomorszáj zárja el, ez akadályozza meg a gyomortartalom visszaáramlását. Ha ez a záróizom nem jól működik, a savas hatású gyomornedv a nyelőcsőbe visszakerülve az érzékeny nyálkahártyát irritálja. A betegek ezt a szegycsont mögötti területen, vagy akár a torokban jelentkező, égő fájdalomként érzékelhetik. A betegség neve is erre a folyamatra utal, a jelenséget refluxnak – visszafolyás – nevezzük. 

Szerteágazó tünetek

Van, akinél a reflux gyomorszáj-táji fájdalmat, esetleg émelygést, savas böfögést okoz – sorolja a betegségre utaló jeleket dr. Hidvégi Edit. Olykor a sav feljön a torokba, szájba, savas, keserű szájízt okozva. Sokaknál a tünetek nem egyértelműek, más betegségre emlékeztetnek. A kezeletlen reflux okozhat rekedtséget, krónikus torokfájást, éjszakai-reggeli krónikus köhögést és szorító mellkasi fájdalmat is.

Asztma és reflux

A két betegség tünetei gyakran együttesen jelentkeznek. Vizsgálatok szerint az asztmás betegek közel 60-70%-ánál megfigyelhetőek a reflux tünetei is. Az asztma és a reflux összefüggése sokrétű: a reflux a torok/garat ingerlése révén köhögést tud okozni. Ilyenkor a hasban megemelkedik a nyomás, ami fokozza a refluxot – egy rossz kört indít be. Emellett egyes asztmában használatos gyógyszerek a gyomorszáj záróizmának ellazításával elősegítik, provokálják a reflux jelentkezését.

Rekedtség, torokfájás

Az asztma mellett a reflux az alábbi betegségek kialakulásában játszhat még szerepet: krónikus bronchitisz, krónikus köhögés és orrmelléküreg-gyulladás. A torokba visszajutó gyomorsav a savas, keserű szájíz és rossz lehelet mellett rekedtséget, gégegyulladást is előidézhet.

A legjobb gyógyteák az 5 leggyakoribb problémára

2020. január 18.

Hűvös időben érdemes naponta egy-két csésze gyógyteát elfogyasztani a jó hangulat, az immunrendszer erősítése és egészségünk megőrzése céljából. A gyógyteák áldásos hatásai mára már köztudomásúak, és a kínálatban már szerepelnek a különböző panaszokra összeállított speciális teakeverékek is. Ha már otthonosan mozgunk a gyógyteák világában, otthon is készíthetünk magunknak teakeveréket. Milyen panaszra milyen gyógynövény való, hogyan készítsük el a teánkat az optimális hatás érdekében?  

Miért igyunk gyógyteát?

A szelíd orvoslási módszerek – mint amilyen például a természetgyógyászat és a homeopátia - fő célja az ember védekezőképességének és belső gyógyító erejének ösztönzése, hogy a szervezet önmaga képes legyen legyőzni a betegséget. Ezeket a hagyományokat szívesen fedezi fel újra az erős mellékhatásokat okozó és kétes hatékonyságú kémiai gyógyszerekből kiábrándult, természettől elszakadt, külső-belső harmóniára törekvő ember.

A szelíd gyógymód változatos képviselői a forrázatok és tinktúrák készítésére alkalmas gyógynövények, gyógyfüvek, amelyek kíméletesen orvosolják legkülönfélébb nyavalyáinkat, rendszeres használatuk pedig – gazdag és változatos beltartalmi értékeik révén - hozzásegít a kiegyensúlyozott, természetes egészséghez.

Fontos! A szelíd gyógymód kifejezés arra is utal, hogy a gyógynövények lassan és kíméletesen fejtik ki a hatásukat – egy-két nap alatt ne várjunk csodát. Nem érdemes azt a hatást várni, mint a percek alatt fájdalmat csillapító gyógyszerektől és társaiktól. Néhány nap vagy hét is szükséges lehet ahhoz, hogy a szervezet megfelelően reagáljon a hatóanyagokra.

Lehetőleg ízesítés nélkül fogyasszuk!

A gyógyteák a hagyományos feketeteával ellentétben cukor és citrom nélkül is jóízűek, sőt, hatóanyagaik tisztán érvényesülnek leginkább. Ezért a főzetet magában fogyasszuk, lehetőleg ízesítés nélkül, legfeljebb pici mézzel. Ízlelőbimbóink egy idő után nem fogják furcsán fűízűnek találni a gyógynövényeket, sőt, egy újabb gazdag ízvilágot fedezhetünk fel a megszokott zöld-és feketetea ízvariációk mellett.

Forrázás vagy áztatás?

A különböző növényrészek más-más hatóanyagokat tartalmaznak, így különféle eljárásokra lehet szükség, hogy azokat megfelelően, a lehető legkevesebb veszteséggel kinyerjük. Így a virágokat, leveleket, füveket (pl. kamillavirágzat, borsmentalevél) forrázás után hagyjuk lefedve néhány percig, majd szűrve fogyasszuk.

A gyökereket, kérgeket, fás szárakat akár 3-5 percig is forralhatjuk, majd némi állás után szűrjük és ihatjuk.

A hőre kifejezetten érzékeny hatóanyagot tartalmazó növényekből, növényrészekből 8-12 órai hideg vizes áztatással készítsünk teát. Ezt a kivonatot hidegen vagy legfeljebb enyhe melegítés után fogyasszuk, hogy értékes hatóanyagaiból minél többet megőrizzünk.

Ételadalékok is okozhatnak allergiát

2020. január 17.

A szaknyelven additív allergiának nevezett betegséget a termékekben jelenlévő tartósítószerek és különböző adalékanyagok, antioxidánsok, esetleg mesterséges színezékek és ízfokozók okozzák. Előfordulhat, hogy két összetevő külön-külön ártalmatlan, együtt azonban allergiás reakciót vált ki.

Enyhe bőrpírt és életveszélyes tüneteket is okozhat

Az additív allergia jellemzően aluldiagnosztizált betegség, a diagnózis pedig annál is inkább nehéz, mert az allergén “rejtve” van az élelmiszerekben. – mondta el dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa.

Az ételadalékok okozta allergiás tünetek jelentkezhetnek a száj környékén, vagy a felsőtesten jelentkező bőrpír, vagy csalánkiütés formájában. Jóval ritkább, de annál súlyosabb, életveszélyes allergiás reakció az anafilaxiás sokk, melynek során a betegen testszerte jelentkezhet csalánkiütés, a gégeduzzanat következtében légzése nehezítetté válik, szívverése felgyorsul, a vérnyomáscsökkenés következtében ájulás, eszméletvesztés következhet be.

A leggyakoribb allergének

Az ételadalékok közül a legtöbb problémát jellemzően a tartósítószerek okozzák: a nátrium benzoát, a szorbinsav és a szalicilek, de az ízfokozók – nátrium glutamát – is kiváltanak sokszor súlyos, anafilaxiáig is elmenő allergiás reakciót.

Az élelmiszeriparban az úgynevezett E-számozási rendszer hivatott arra, hogy nyelvi megkötöttség nélkül jelölje az adott termékben található adalékanyagokat. Ezeket a gyártónak kötelessége feltüntetni a terméken.

• Az E211-es számmal jelölt nátrium benzoát érdekessége, hogy nyomokban számos élelmiszerben – tejtermékekben, gyümölcsökben, mézben – természetes alkotóelemként is jelen van, tartósítószerként adagolva azonban fogyasztását követően mellékhatások jelentkezhetnek. Fennáll a gyanú, hogy lebomlásakor megterheli a májat, ezen kívül az arra érzékenyeknél – különösen az aszpirin allergiásoknál – allergiát, asztmát és csalánkiütést okozhat.
• Az E621-es számmal ellátott nátrium glutamátot általában húskészítményekhez, ízfokozóként adagolják. Fogyasztása az arra érzékenyeknél nyaki és hátfájást, gyengeséget, fejfájást, szapora szívdobogást okozhat. A kínai étterem szindrómaként is definiált bőrpírral és hányingerrel is kísért tünet együttes feltehetően a nátrium glutamát és a többi összetevő kölcsönhatásának következménye.

• A szorbinsav a természetben is megtalálható szerves vegyület, melyet élelmiszerekben tartósítószerként használnak. Gátolja az élesztők, a penészgombák és néhány baktérium növekedését. Fogyasztása érzékeny embereknél irritálhatja a nyálkahártyát és a bőrt.
• A lekvárok, dzsemek és szörpök eltevésére használt szalicileket több, láz- és fájdalomcsillapításra alkalmazható gyógyszer összetevői közt is megtalálhatjuk. Érzékeny egyéneknél fogyasztásuk csalánkiütést, nyelvzsibbadást, nehézlégzést okozhat. Szakszerű segítség hiányában a beteg állapota rövid időn belül életveszélyessé válhat.

A másnaposság ellenszere a folyadékpótlás

2020. január 17.

Előfordul néha, különösen az év végi bulik és szilveszter idején, hogy az ember kirúg a hámból, és a kelleténél több alkoholt iszik. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy ilyenkor milyen élettani folyamatok zajlanak le a szervezetben, és hogyan segítheti a folyadékpótlás, hogy gyorsabban túljussunk a másnaposságon.

A másnaposság a túlzott alkoholfogyasztás után fellépő, akkut tünetegyüttes, amelynek súlyossága több mindentől függ, az elfogyasztott alkohol típusától és mennyiségétől kezdve az egyéni tűrőképességen át a szervezet folyadék-ellátottsági szintjéig. Tipikus tünetei a fejfájás, hányinger, hányás, a felgyorsult szívverés, szédülés, levertség, ingerlékenység, szomjúság és a koncentrációs zavarok.

De miért okoz másnaposságot az alkohol?

Azért, mert az alkohol nem alapvető tápanyag, a belőle származó energiát nem tárolja a szervezet, hanem azonnal elkezdi lebontani a májban. Ráadásul a lebomlás közben felszabaduló vegyületek, amelyek főként az alkoholos italok ízét és aromáját adják, még csak fokozzák a rosszullétet okozó tüneteket.

Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

2020. január 16.

A melanoma a gyakoribb daganattípusok közé tartozik, éppen ezért fontos ismerni azokat a rizikótényezőket, amelyek közül jónéhányon módunkban áll változtatni a megelőzés érdekében. Dr. Borbola Kinga, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus a legfontosabbakról beszélt.  

Íme, a fő rizikófaktorok

1. Életkor
   Bár fiatalabb embereknél is kialakulhat melanoma, az idősödéssel nő a rizikó is. Nagy-Britanniában a diagnózisok közel fele 65 évesnél idősebb életkorban születik. 
2. Ultraibolya sugárzás
   Az ultraibolya sugárzás a legfőbb környezeti rizikófaktornak számít. Tanulmányok szerint, akiknél napfény okozta keratózis diagnosztizálható a fejen és a nyakon, azoknak növekszik a melanoma rizikója is ezeken a testtájakon és a végtagokon az évek, évtizedek alatt elszenvedett napfénykárosodás következtében.
3. Bőrszín és szeplők
   A nagyon világos bőrű emberek, különösen, ha szőke vagy vörös a hajszínük és szeplősek, nagyobb rizikóval számolhatnak, míg a sötétebb bőrű személyek bizonyos természetes védettséggel rendelkeznek ebből a szempontból. 
4. Időszakos erős napfényterhelés
   Brit kutatók megfigyelései szerint azok az emberek, akik alapvetően nem napfényes tájon élnek, ám évente 2-3 hetet forró, napos vidéken töltenek – a britek szívesen töltik ilyen helyeken a nyaralásukat -, nagyobb arányban lesznek melanomások, mint azok, akik egyenletes napfényterhelésnek vannak kitéve, például a szabadtéri munkájuk miatt.  
5. Napégés
   A túlzásba vitt napozás miatti leégés annál nagyobb mértékben növeli a melanoma rizikóját, minél többször történt napégés. Ráadásul e tekintetben nem csak a gyermekkorban elszenvedett leégésekre „emlékszik” a bőr, de minden életkorra.  
6. Szolárium használat
   Számos tanulmány bizonyította már, hogy a túlzott szolárium használat minden bőrdaganat kialakulásának esélyét növeli, de az International Agency for Research into Cancer eredményei azt is kifejezetten megerősítették, hogy a melanoma kialakulásához is hozzájárul, különösen 35 éves kor alatt. A szakmai állásfoglalások szerint nem létezik biztonságos szolárium használat. 
7. Fényvédő termékek
   Folyamatosan vizsgálják a fényvédő termékek és a növekvő melanoma rizikó közti kapcsolatot, de egyelőre nincs bizonyos állásfoglalás. A legvalószínűbb magyarázatnak az tűnik, hogy sokan – tévesen – azt gondolják, hogy fényvédő használata mellett bátran tölthetnek több időt napozással. Fontos tudni, hogy akkor is limitálni kell a direkt napfényben töltött időt, ha magas faktorszámú terméket használunk, valamint az ajánlások szerint 2 óránként újra kell kenni a bőrünket!
8. Anyajegyek
   Minél több anyajegy található a testünkön, annál nagyobb a kockázat, különösen, ha atípusos alakú vagy méretű anyajegyek is vannak köztük. Ilyen esetben feltétlenül fontos a rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés. 
9. Veleszületett anyajegy
   Már a születéskor is mutatkozhat néhány anyajegy a bőrön, amelyek teljesen különböző méretűek lehetnek. Mivel a nagyobbak kissé kockázatosabbak a melanomává alakulás szempontjából, ezeket rendszeresen ellenőrizni kell, sőt néhány esetben eleve az eltávolításuk a legbiztonságosabb. 
10. Családi hajlam
    Ha egy egyenes ági hozzátartozónknak volt melanomája, az növeli a mi rizikónkat is, különösen, ha 50-nél több anyajeggyel is rendelkezünk. 
11. Korábbi bőr- vagy más típusú daganat
    Azoknak, akik egyszer már volt melanomájuk, 8-15-ször nagyobb az esélye egy másodikra, mint más személyeknek. Ha ehhez a faktorhoz még társul az egyik szülőnél kialakult melanoma, a rizikó harmincszorosra nő. Ugyanakkor sajnos más típusú daganatok is rizikófaktornak számítanak. 
12. Más jellegű betegségek
    Bizonyos betegségek megnövelhetik a melanoma rizikóját, bár az összefüggések még teljesen tisztázottak. Ilyen a Parkinson-kór és a gyulladásos bélbetegségek, mint Crohn-betegség és a colitis ulcerosa. 
13. Meggyengült immunrendszer
    Az immunrendszer gyengülése – akár HIV, AIDS, akár az immunrendszert gyengítő gyógyszerek miatt – teret nyithat a daganatos betegségek előtt, bár utóbbi esetben az előnyök messze felülmúlják a kismértékű kockázatot. 
14. Túlsúly
    Egyes kutatások összefüggést vélnek felfedezni a magasabb BMI (testtömeg-index) és a növekvő melanoma kockázat közt. Egyelőre nem egyértelmű a kapcsolat, de az mindenképpen ajánlott, hogy a túlsúllyal rendelkezők még elővigyázatosabbak legyenek a napozással kapcsolatban.
15. Hormonok
    Mivel a nőknél nagyobb arányban diagnosztizálnak melanomát, mint a férfiaknál, a kutatók jelenleg is vizsgálják a női nemi hormonok, a fogamzásgátló és hormonpótló terápiák, valamint a várandósság hatásait a bőrrákra.  

Miért segítsek? Megéri az önzetlenség?

2020. január 16.

Számos oka lehet az önkéntes tevékenységnek, többek között az, hogy segíteni akarunk annak a közösségnek, amelytől már eddig is sokat kaptunk. De a saját egészségünkre is van hatása!  

Gyakorta önmagunk fejlődését reméljük e tevékenységtől, társaságra vágyunk. Lehet-e egyészségügyi haszna az önkéntes tevékenységnek? A szellemi egészség szempontjából is hasznos elfoglaltságok – így az önkéntes tevékenység is – karbantartják az elménket és a testet, és csökkentik az Alzheimer-kór és a különböző, életkorral összefüggő betegségek előfordulásának a gyakoriságát. A betegség korai stádiumához alkalmazkodva segítséget nyújthatunk betegtársainknak is.



Az önzetlen, önkéntes munka egészségre gyakorolt hatásai:

Hozzájárul a testi és a szellemi egészség megőrzéséhez

Az új emberekkel való találkozás, illetve új programokban való részvétel fokozza a boldogság- és örömérzetért felelős endorfin termelését. Mindez segíti a szív, az agy és az immunrendszer működését, amely folyamat végeredményben a stressz csökkenéséhez vezet.

Önbecsülés és önbizalom

Annak a tudata, hogy tevékenységünkkel hozzájárulhattunk egy másik ember életének jobbá tételéhez, jellemzően bennünket is az elégedettség érzésével tölt el. Amikor az ember önmaga is nehézségeket él meg, mások segítése még inkább megerősítheti benne a gondolatot saját létének az értelméről. Mások segítése kibővítheti ismeretségi körét Az új emberi kapcsolatok szélesítik a látókört, új távlatokat nyithatnak meg, és csökkentik a depresszióra való hajlamot és az elszigetelődést.

A tyúkszem kezelése lépésről lépésre

2020. január 15.

A lábunkkal kapcsolatos problémák ugyan nem tartoznak az életveszélyes betegségek közé, de mivel testünknek ez a része viseli a teljes terhet, a legkisebb baj is komoly kellemetlenséget okoz.

Ha fájdalmaink vannak, akár egy harántboltozat, akár egy bokasüllyedés, akár egy kalapácsujj vagy egy bütyök miatt, az elrontja az egész napunkat. Nem tudunk dolgozni sem rendesen, sőt még fejfájást is okozhatnak. Lábunk a törzsfejlődés során fokozatosan vált alkalmassá a felegyenesedett járásra – csakhogy olykor a fejlődési rendellenességeket korrigálni kell, hogy a láb a feladatát kellően elláthassa. Így a láb az a testrészünk, amely a legtöbbet szenved a civilizációs ártalmaktól. Nem szereti a sima, kemény talajt, az aszfaltot. A városlakók lábának boltozatos szerkezete már a harmincas éveikben járó embereknél megbomlik. Ebből a szempontból különösen veszélyeztetettek a nők, akiknek a testsúlya a terhesség alatt jelentősen megnövekszik, illetve a szélsőséges divat sem kíméli a lábukat.

Kialakulás

A test adott területére ható tartós dörzsölés vagy nyomás kezdetben szaruréteg-megvastagodást, bőrkeményedést okoz. Ez a bőrkeményedés védő hatást fejt ki; a keményebb bőr védi a csontot az irritációtól mindaddig, amíg nem vastagszik meg túlságosan. Tyúkszemről akkor beszélünk, ha a szaruréteg egészen a csonthártyáig terjed, ekkor – tekintettel arra, hogy a csonthártya érzőidegekkel dúsan el van látva – nyomásra elviselhetetlen szúró-égető fájdalom lép fel.

Tehát a hiedelemmel ellentétben a tyúkszem nem egy vírusos vagy bakteriális fertőzés, amit el lehet kapni, hanem egy megduzzadt, piros és fájdalmas szarutömlő a csonthártya és a bőr között. Ez a bőrképződmény leggyakrabban a lábon fordul elő, de megtalálható más testfelületen is olyanoknál, akiknek a foglalkozása egy bizonyos testfelszínt érő ismételt traumával jár (pl. a hegedűs állkapocscsontján és kulcscsontján). A kézen ugyanezt okozhatják íráshoz használt eszközök és nehéz kéziszerszámok is.

Lábon a keletkezésben nemcsak a szűk cipő, hanem a lábujjak egymáshoz préselődése is szerepet játszhat. A láb anatómiai eltérése következtében fellépő rossz súlyeloszlás szintén az okok között szerepel, de jelentős a dohányzás szerepe is. Ilyenkor ugyanis a perifériás erek szűkülnek, a végtagok vérellátása jelentősen csökken.

A sejtek csökkent tápanyagellátása szaruréteg-megvastagodást, majd tyúkszem kialakulását okozhatja. Ugyanígy ez a helytelen táplálkozás (túl sok szénhidrát- és édességfogyasztás) következtében is kialakulhat. Lelki háttere lehet a túlzott kapaszkodás valamibe, amit már rég el kellene engedni. Ennek a pszichés ténynek a fizikai megnyilvánulása a lábujjak kapaszkodása, mintha a cipőben is markolnának, így kiálló részük túlzott nyomás alá kerül. Öregkorra az inak is megrövidülnek, az ujjak behúzódnak, s létrejön az ún. kalapácsujj.

Ha tökéletes anya vagy, akkor most ne figyelj!

2020. január 15.

Kedves anyuka! Fáradtnak érzed magad? Túlterheltnek? Folyamatosan elhalasztod azokat a dolgokat, amelyeket saját magadért kellene megtenned? Úgy érzed, hogy minden probléma és teher megéri, mert a gyermekeid boldogok? Túlságosan is "anyuka" vagy? Ha igennel válaszoltál ezekre a kérdésekre, akkor nem vagy egyedül.  

Szeretnét tudni, hogyan szerezd vissza az életedet, és nevelj boldogabb gyerekeket? Íme a legnagyszerűbb kézikönyv modern anyukáknak: a Kiégett anyák kézikönyve gyakorlati és pozitív tanácsadó könyv a nők számára, amely mentesíthet a „tökéletes anya" gyengítő gondolatától, tele vicces és nagyon is valós történetekkel, amik megállíthatják a kiégési ciklust, és megvédhetjük gyermekeinket és férjünket a kiégés okozta károktól.

A mai „modern" anyukák szeretnének mindent megadni csemetéiknek, hogy boldog gyermekkoruk legyen. A mai „modern" anyukák igyekeznek tökéletes „Facebook" anyák lenni, életük minden „csodálatos" pillanatát megosztani a külvilággal, legyen az a város legjobb szülinapi bulija, a legszebb és legfinomabb vasárnapi ebéd, vagy a mindenben jeleskedő és szinte minden tanórán túli tevékenységben résztvevő gyerkőceik sikerei. Ez a hajtóerő, bár nemes, de pusztító hatású is lehet, és stresszt, szorongást okozhat, ami „kiégett anyukákat" hoz létre.

Dr. Sheryl Ziegler pszichológus és családterapeuta jól ismeri az anyukák stresszét és a bűntudat terhét, mert gyakran érzik úgy, hogy nem tesznek meg eleget a gyermekeik boldogságáért.

Normális, ha ingerli, bosszantja a szülőt a baba sírása?

2020. január 14.

Igen, normális, minden szülővel megtörténik. Ami viszont nem normális, ha elveszti az önuralmát akár addig a pontig, hogy bántalmazza (rázogatja) a kicsit. Ideális esetben soha nem szabad idegesnek lenni egy baba sírása, egyéb zavaró megnyilvánulása miatt – mégis megtörténik az ellenkezője. 

Van úgy, hogy egyes csecsemők olyan hosszan és gyakran sírnak, hogy az valóban bosszantó lehet minden, a környezetükben lévő személy számára: akár szülőről, testvérről, dajkáról van szó. Különösen este vagy éjjel, amikor nem kellene felébreszteni az egész családot és a szomszédokat sem. Egy francia tanulmány kimutatta, hogy a „megrázottbaba-szindróma” (angol rövidítéssel SBS – shaken baby syndrome) gyakrabban fordul elő városban, mint vidéken, ahol hagyhatják a babát sírni a szomszédok zavarása nélkül. Természetesen sem a „városi”, sem a „vidéki” baba sírása nem szolgálhat okként a megrázásra.

Miért sírnak többet egyes babák?

Tudni kell, hogy egy csecsemő akár három órát is sírhat naponta – életének első három hónapjában ez normálisnak tekinthető. Három hónapos kor fölött ez a sírásmennyiség a leggyakrabban csökken. De egyes csecsemőknél tartós maradhat, ha érzik az aggódást, szorongást anyjuk részéről. A szülők – általában a nagyon fiatalok – ugyanis van úgy, hogy nem tudják és nem értik meg, kisbabájuknak mire van szüksége, így szoronganak vagy türelmetlenek. Persze a tolerancia szintje egyénenként nagyon változó lehet. Ezért minden szülőnek, gondozónak ébernek kell lennie, és fel kell ismernie csecsemője szükségleteit.

A magas koleszterin örökletes betegség is lehet

2020. január 14.

A familiáris hiperkoleszterinémia (családi magas koleszterin) betegség, amely egyre több embert érint hazánkban is, egy egyszerű vérvétellel diagnosztizálható.

A népbetegségek közé sorolható a magas koleszterin, öröklötten genetikai okból minden 200-ik ember szenved tőle, 40-60 ezer ember érintett benne. Sokan talán nem is tudják, hogy sokszor örökletes betegségről beszélünk – erre szeretnék felhívni a szakemberek a lakosság figyelmét a nemzetközi familiáris hiperkoleszterinémia napjához kapcsolódva. Világméretűvé nőtte ki magát a rendezvény, melynek keretében egész héten igyekeznek ráirányítani a figyelmet a betegség okozta veszélyekre.

A családi magas koleszterin örökletes. A koleszterin esetükben fokozottan termelődik a májban, másrészt ráadásul a nagy mennyiségű, ételekkel bevitt koleszterin egy része nem használódik fel – normális esetben természetesen bekerül a májsejtekbe, és az epével együtt ürül ki a szervezetből.

A hiba azonban ott van az esetek többségében, hogy ezek a kis „kiürítő egységek” vagy kevesebb számban vannak jelen, a legsúlyosabb esetben azonban egyáltalán nincsenek, vagy épp nem működnek. Így viszont vérben marad a koleszterin, és lerakódik az érfalban, ez pedig később érbetegséget okoz, fokozza az erek nem kívánatos elváltozásait, aminél a végpontja lehet sajnos a szívizomelhalás, az agyvérzés, a stroke, és a végtagi erek elzáródása.

Mint azt Dr. Reiber István, a fehérvári Szent György Kórház lipidológusa mondja, 20-30 évesen infarktust kaphatnak ezek a betegek, de már tizenéves korban is olyan súlyos érkárosodással rendelkeznek, mint egy 60-70 éves felnőtt. Ezért kell időben felfedezni a betegséget – ehhez pedig elegendő egy vérvétel, ahol kiderül, mennyi a rossz koleszterin (LDL-koleszterin) a szervezetében. Ha valakinek 5 mmol/l feletti ez az érték és mellette a triglicerid zsírtartalma megfelelő értéket mutat, vagyis 2 mmol/l alatti, akkor már felvetődik a családi magas koleszterin gyanúja.