Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fahéjas-almás palacsinta

2020. január 11.

Ez a finomság a hagyományos almás palacsinta és az amerikai pancake házasításából született. Finom reggelire, uzsonnára való vagy akár egy tartalmas leves után második fogásnak.  

Hozzávalók:
2 tojás
2 dl tej
2 dl ásványvíz
2 ek. cukor
liszt
fél cs. sütőpor
2-3 ek. olaj
1 nagy alma
ízlés szerint fahéj

Elkészítése

A tojást kikevertem a cukorral, hozzáadtam a tejet és a vizet, valamint annyi lisztet, hogy a szokásos palacsintatésztánál kicsit sűrűbb legyen. Beleöntöttem az olajat és a reszelt almát, ízesítettem fahéjjal. 10 perc pihenés után teflon serpenyőben kevés olajjal megkenve sütöttem ki a tésztát.

Ízlés szerint alakítható a vastagsága! Nálunk fél merőkanálnyi adagok kerültek a serpenyőbe.

Ebből az adagból 8-10 nagyobb palacsinta készült.



Az álmok segítenek a traumák feldolgozásában

2020. január 11.

Fotó: 123rf.com

Mindenki szokott álmodni, még az is, aki nem emlékszik rá, hiszen az álmok rendszerezik az átélt eseményeket és segítenek a traumák feldolgozásában, ez a feladatuk – hívja fel a figyelmet Dr. Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese. Feldolgozási zavart okozhat, ha valaki nagyfokú kialvatlanság miatt kevesebb időt tölthet az álmoknak helyet adó alvásfázisban (REM fázis), azaz nem álmodhat eleget.

Laboratóriumi körülmények között még azokról is kiderül, hogy szoktak álmodni, akik sosem emlékeznek rá. A legtöbb álmot a fiatal nők idézik fel, mert rájuk legjellemzőbb az a befelé forduló figyelem és mentális érdeklődés, ami segíti az erre való emlékezést.

Az álom egyik funkciója az élmények rendszerezése és feldolgozása

Emellett összekapcsolja a meglévő ismereteket az újakkal, elhelyezve azokat egyfajta tapasztalati hálóban. A szakember szerint ha ez a háló sok helyen sérült (például nehéz gyerekkor vagy traumatikus élethelyzetek sorozata miatt), akkor az új élményeket nehezebb elhelyezni, ez pedig rémálmokhoz, és így feldolgozási zavarokhoz vezethet. Ha pozitív is a tapasztalati háló, de valami rendkívüli trauma (például haláleset, tragédia) történik, ennek ugyanilyen következményei lehetnek. Szintén feldolgozási zavarhoz vezethet az alkoholizmus, vagy valamilyen alvászavar következtében jelentkező nem megfelelő minőségű alvás, így elégtelen mennyiségű álmodás.

A kiegyensúlyozott emebreknek nincsenek rémálmaik?

A rémálmok gyakorisága függ a fizikai állapottól, anyagi helyzettől, sőt még az iskolázottság is befolyásolja: rossz fizikai állapotban lévők és kevésbé iskolázottak gyakrabban számolnak be szorongásos álmokról. Az anyagi helyzet csak az alacsony iskolázottságúak körében határozza meg az álmok érzelmi színezetét: aki gazdagnak érzi magát, pozitív álmokról számol be, aki viszont szegénynek, inkább rémálmokról. Aki tehát meg van békélve önmagával, kiegyensúlyozott és magabiztos, annak kevésbé lesznek rémálmai.



Megtenni és beszélni róla: tervek, fogyókúra, önmegvalósítás - dolgok, amik mindig elmaradnak

2020. január 10.

Talán természetes jelenség, hogy először tervezünk, azután azt ismételgetjük: ember tervez, Isten végez - mi csak töprengtünk, s végül nem valósítjuk meg azt, amit a fejünkbe vettünk. Pedig, amit makacs módon elraktározunk az agyunkba, az bizony sokszor a legjobb, amit tehetnénk magunkkal. Érdemes megérzéseinkre, előérzetünkre hagyatkozni, akármilyen eszement ötletünk is támad. Miért hanyagoljuk el magunkat, és feledjük el terveinket? Hova szöknek az álmok, s ez valóban a modern kor velejárója?  

Terv-sokadalom
A modern kor velejárója, hogy több tervünk van, mint ahány lovat képesek vagyunk azzal az egy seggünkkel megülni. Túl nagy a rálátásunk. Hatalmas ablakot vágatunk magunknak az életre, és annyi mindent látunk, befogadunk, hogy egyszerre tíz különböző életformát szeretnénk élni. Természetesen álmaink és terveink az élet minden területén vannak. Ilyen pasit vagy nőt, ilyen esküvőt szeretnék, megnézném azt az országot, biológus vagy író lennék. Tervek és ötletek. Azután kiesünk az iskolapadból. Keresni kell, autó és nyelvvizsga szükséges, megy az élet, jönnek a gyerekek, és persze frusztráltak vagyunk, ha egzisztenciálisan, saját álmaink megvalósítása tekintetében le vagyunk maradva társainktól. Barátaink már rég Audival járnak, és a 3. poronty érkezését várják, hát akkor miért roskad valaki az álmai felett? Uccu, így kell tömegkultúrában részt venni, és azt csinálni magunkkal, amit mások ránkdumálnak.



Amikor a gyógyszer sem segít a magas vérnyomáson

2020. január 10.

Mi történik akkor, ha sem az életmódváltás, sem a különböző gyógyszerek nem viszik lejjebb a magas vérnyomást? Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a rezisztens hypertoniáról beszélt.

Fotó: 123rf.comMi lehet az oka?

A (gyógyszer) rezisztens hypertonia azt az állapotot jelöli, amikor a magas vérnyomás sem az életmódváltás, sem legalább 3 gyógyszer (melyek közül az egyik diuretikum) maximális tolerálható adagja ellenére sem csökken. Ezt az állapotot nehéz kezelni, de mindenképpen meg kell tenni a legfontosabb lépést: ki kell deríteni, mi okozza a jelenséget. Elsősorban az olyan kézenfekvő okoknak kell utánanézni, hogy a páciens valóban az előírásoknak megfelelően szedi-e a gyógyszerét, megfelelő-e az elrendelt gyógyszer adagja, és hogy nem az ún. fehérköpeny-szindróma miatt magas az érték az orvos jelenlétében.

Kapocsi doktornő szerint meg kell vizsgálni a túlkezelés lehetőségét is, amikor a nagy mennyiségű gyógyszer súlyos vérnyomásesést okoz, amire válaszul a vérnyomás szabályozásáért felelős mechanizmusok túlkompenzálnak, és vérnyomás kiugrásokat okoznak. Ehhez járulhat még a beteg egyre fokozódó stresszes állapota, ami többek között a “sikertelen kezelés” miatt jön létre.

Ha ezekre a kérdésekre kielégítő válasz született, utána kell járni, nem másodlagos magas vérnyomásról van-e szó, vagyis arról, hogy egy elsődleges betegség következményeként emelkedett meg a vérnyomás. Ilyen lehetséges okok állhatnak többek közt a rezisztens hypertonia mögött:
– Probléma azon hormonok működésével, amelyek kontrollálják a vérnyomást.
Veseartéria szűkület, ami miatt kevesebb vér áramlik a vesékben, így azok úgy érzékelik, mintha a vérnyomás alacsony lenne. Ezért felszabadul a renin nevű hormon, majd fokozódik az érösszehúzó és a vesében vizet és sót visszatartó anyagok aktivitása, amely okok miatt megemelkedik a vérnyomás.
Alvászavarok, főként az alvási apnoé, amely egyfajta éjszakai légzéskimaradás, amely során a páciens álmában egy ideig nem vesz levegőt, majd levegőért kapkodva ébred, éjszakánként akár többször is.
– Meglévő szív-érrendszeri betegségek és/vagy diabétesz.
Elhízás, alkoholizmus vagy más, olyan anyagok fogyasztása, amely megemeli a vérnyomást. 



A Parkinson-kór 13 korai jele

2020. január 09.

Fotó: 123rf.com

A Parkinson-kór tipikus tünetei a remegés, az izmok merevsége és a lassú mozgás. Ugyanakkor más, kevésbé feltűnő jelek is utalhatnak a kezdődő betegségre. Ezekre hívta fel a figyelmet dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa.

Íme, a Parkinson-kór jelei

A Parkinson-kór jelenleg a világon a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeribetegség, mely genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye. A betegség megértéséhez tudni kell, hogy mozgásunkat az agyunkban lévő idegsejtek irányítják, amelyek ingerületátvivő anyagok segítségével kommunikálnak egymással, majd továbbítják az üzenetet a test felé. Egészséges embereknél jól működik ez a folyamat, de a Parkinson-kórosoknál csökken a mozgásért felelős fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése. Érdekesség, hogy a tünetek megjelenésekor a dopamintermelő sejtek 70-80%-a már elpusztult. Azt is érdemes tudni, hogy nem csak a közismert motoros (mozgással összefüggő) tünetek jelentkeznek, hanem a nem-motoros tünetek is jellemzőek a Parkinson kórra.

Mire érdemes tehát felfigyelni? 

Remegés
Az egyik jellegzetes tünetnek számító remegés eleinte leggyakrabban az egyik oldalon jelenik meg, és főként a kezet, lábat, esetleg az állat érinti. A remegés akkor a legerősebb, amikor a végtag pihen, nyugalomban van (nyugalmi tremor), célzott mozgásra csökken, vagy eltűnik, ám a betegség előrehaladtával a tremor fokozódhat, mindkét oldalon megjelenhet.

Járási nehézség
A Parkinson-kórt a járásban bekövetkező változások is jelezhetik. A járás meglassul, apróléptűvé, csoszogó jellegűvé válik, a karok együtt mozgása eltűnik. 



Alkoss élményeket! Stresszkezelés egyszerűen

2020. január 09.

A gondolataink nem mások, mint képek, hangok és érzések. Ezek a legfőbb csatornák, amelyeken érzékeljük a világot, és ugyanezeken a csatornákon "gondolkozunk". Ezért ha eszedbe jut egy vicces jelenet, amit a tévében láttál, ugyanúgy nevethetsz rajta, hiszen mindegy, hogy a valós vagy a lelki szemeiddel/füleiddel éled azt újra. Ugyanazokon a csatornákon jut el hozzánk az élmény, ugyanazt eredményezik.  

Tekintsünk át néhányat az NLP előfeltevései közül! Az első így szól: A térkép nem a terület. Ha ezt meg akarjuk érteni, a legegyszerűbb arra gondolni, a terület maga a világ, a valóság, s a térkép a világról alkotott világképünk. Ha megfelelő, pozitív világképpel rendelkezünk, akkor azt is mondhatjuk: van egy gyönyörű térképünk. Gazdag, mert teleraktuk lehetőségekkel, hiszen az NLP másik előfeltevése így szól: minél több választási lehetőséget adsz magadnak, annál jobb lesz neked.

Ha mégsem jön össze valamelyik lehetőség, nem kudarcként éljük meg, hanem visszajelzésként, mert egy újabb előfeltevés szerint: Nincs kudarc, csak visszajelzés. Mivel szeretjük a változékonyságot (NLP: A változékonyság szükséges), egyre újabb és újabb lehetőségeket használunk fel a térképünkről, amely közben észrevétlenül tovább és tovább gazdagodik. Ha így éled az életedet Te is, akkor tudod, milyen nagyszerű dolog ez.

Van az NLP-nek még jó pár előfeltevése, s ezek közül legalább egy igazi áttörést eredményezhet, ha fejlődni akarunk vagy problémáinkat szeretnénk rövid úton megoldani. Így szól:
Az alkotott élmények éppúgy befolyásolnak, mint a megtörténtek.

Nos, hogy is van ez? Nagyon egyszerű
Mondjuk egy délelőtt épp ülsz a munkahelyeden, amikor felhív egy barátod, és közli, hogy szeretné kölcsönkérni az autódat. Hirtelen nem jut az eszedbe semmi értelmes kifogás, és belemész. Ezután elég feszülten telik a napod, egész délelőtt ezen rágódsz. Szerencsére a folyosón jön veled szembe a Tót a főnökkel. (A Tót nem semmi figura, ezt tudni kell róla:) Amikor észrevesz, lazán megemeli a kezét a főnök mögött, és szamárfület mutat neki. Közben komoly ábrázattal baktat tovább mellette és folytatja a beszélgetést. Alig bírod ki, hogy elmenj mellettük, és beess az első irodába, ahol végre kirobbanhat belőled a röhögés.



A zenét tanuló gyerekek okosabbak?

2020. január 08.

Fotó: 123rf.com

A zenetanulás biológiai változásokat idézhet elő az agyban, ami fejleszti a zene feldolgozását, de hatással lehet más területekre is.

Nature Reviews Neuroscience egyik számában Nina Kraus és Bharath Chandrasekaran tekintették át a rendelkezésre álló bizonyítékokat, és egyúttal hívták fel a figyelmet az iskolai zenetanulás fejlesztésére.

A legtöbb zenészvirtuóz már egészen fiatal korától kezdve rengeteg órát gyakorol a hangszerén. A tanulás során a zenészek megtanulnak figyelni a zenei hangok akusztikájának finomságaira, különösen a hangmagasságra, az ütemre és a hangszínre. A kutatók arra következtetnek, hogy a zenei tréning strukturális és funkcionális változásokat idéz elő az agyban. A neuroplaszticitás során fejlődik a zeneértés, és talán hatással van más hallással kapcsolatos képességekre, mint a beszéd és az idegen nyelvek megértése.

A képzett zenészek könnyebben megküzdenek a nyelvtanulás kihívásaival, és más hallással kapcsolatos hétköznapi feladatokkal. Jobbak lesznek abban, hogy akusztikus jelekből kivonják az abban előforduló rendszerességeket, s így sokkal hatékonyabban hallanak hallást zavaró környezetben, például egy zsibongó osztályteremben. Röviden szólva a zenészek talán bizonyos kognitív és észlelési képességeket tudnak elsajátítani a nem zenészekkel ellentétben.



Téli gyümölcsök, téli receptek

2020. január 08.

Ilyenkor bódítóan finom illatok töltik be otthonunkat. A téli-,és déligyümölcsök, magvak ezidőájt igen nagy népszerűségnek örvendenek.  

Íme néhány nagyon finom recept!
Narancslekvár
Hozzávalók:
Narancs
Kristálycukor
Rum
1 kg narancshoz 75dkg-1kg kristálycukor ajánlott, ízlés szerint.

Elkészítés:
Mossuk meg a befőzni kívánt narancsokat és tegyük be őket –szintén héjastul- annyi vízbe, hogy ellepje. Forraljuk addig, hogy a narancsok megpuhuljanak, a héjuk pedig simább legyen. Ez akár egy órát is igénybe vehet. Ezután vegyük ki az edényből, vágjuk fel őket maximum fél centis szeletekre és tegyük vissza őket az edénybe. A héját hagyjuk rajta. Rétegenként szórjuk rá a cukrot, és középerős lángon kezdjük újból főzni, egészen addig, amíg be nem sűrűsödik. Időnként kavarjuk meg –a vége fele sűrűbben-, nehogy odaégjen. Ha sokalljuk az egész héjak mennyiségét, főzés közben összetörhetjük őket a fakanállal, vagy kézi turmixszal pépesebbé tehetjük. Tetszés szerint rummal is ízesíthetjük. Ha elérte a kívánt sűrűséget, tegyük bele alaposan tisztára mosott befőttesüvegekbe, fedjük le folpackkal és állítsuk be dunsztba, amíg ki nem hűlnek. A narancslekvárt érdemes legalább 2kg narancsból elkészíteni, így akár szeretteinket is meglephetjük egy kis üveg befőttel. Kellemes készülődést!

Mandarinlekvár
Hozzávalók:
1 kg mandarin
50 dkg aromás alma
3 citrom
3 evőkanál rum
50 dkg kristálycukor

Elkészítés:
Mossuk meg a mandarinokat héjastul. Ízlés szerint tegyük félre néhány mandarinnak a héját (2 héj ajánlott), a többit távolítsuk el, a megőrzötteket vágjuk apróra. Az egész mandarinokat karikázzuk fel és magtalanítsuk. Az almákat csumázzuk ki és azokat is szeleteljük vékonyra. Tegyük be a befőzőlábasba, csavarjuk rá a citromok levét, öntözzük meg a rummal és öntsünk rá 2dl vizet. Az alma összeeséséig főzzük. Várjunk, míg kihűl, majd passzírozzuk át az egészet. A pépet tegyük vissza a lábasba, forraljuk fel és adjuk hozzá a cukrot. Addig főzzük, amíg lekvársűrűségű nem lesz. Ha elkészült, töltsük tiszta üvegekbe, de csak akkor kössük le, ha már teljesen kihűlt.
Kevés zselatin hozzáadásával gyümölcskocsonya is készíthető belőle.
Vigyázat: észveszejtően finom!



Hitek és tévhitek a vitaminokról

2020. január 07.

Fotó: 123rf.com

Milyen élelmiszerekben van több vitamin, hogyan őrizhető meg a vitamintartalom, mikor szükséges vitaminpótlás, mennyire hasznosak a vitaminos étrend-kiegészítők? Ha nem mindig vagyunk tisztában az ilyen jellegű kérdésekre adott válaszokkal, de „hallottunk róluk”, vegyük számba néhány, elterjedt állítás igazságtartalmát

 Az iparilag feldolgozott élelmiszerek vitaminszegények

Igaz és hamis

A gyorsfagyasztott, konzervált zöldségek-gyümölcsök megőrzik vitamintartalmukat, mert általában szedés után gyors ütemben kezelik őket. Ezzel szemben az ún. ultrafeldolgozott vagy nagymértékben finomított élelmiszerek vitaminszegények.

A vitamintartalom a hűtőben tárolt élelmiszerekben nem változik

Hamis
Három napon belül pl. egy saláta vitamintartalma közel háromnegyedével csökkenhet a hűtőszekrényben. De az is igaz, hogy a C-vitamin szobahőmérsékleten még kevésbé bírja a tárolást. A tanulság: a vitamindús élelmiszereket hűtőszekrényben sem szabad „raktározni” hosszabb ideig

A biogyümölcsökben és zöldfélékben több a vitamin

Igaz
Bár vannak erre vonatkozó, egymással ellentmondó tanulmányok, a bio-gyümölcsök, zöldfélék vitamindúsabbak. Egyik fő előnyük, hogy nem kell meghámoznunk őket. Márpedig közvetlenül a héj alatt rejtőzik a legtöbb vitamin. Ha nem biogyümölcsöt fogyasztunk, gyakran meghámozzuk őket, és a hámozás következtében a vitaminok egy része elvész.



A légszennyezés csökkenésével javul az emberek egészsége

2020. január 07.

A légszennyezés csökkenése gyors és drámai hatással van az ember egészségére, valamint az elhalálozás csökkenésére – derül ki a Nemzetközi Légzőszervi Társaságok Fórumának (FIRS) új tanulmányából.

Fotó: 123rf.comA FIRS környezeti bizottságának szakemberei áttekintettek számos helyi intézkedést a légszennyezés csökkentésére és azok hatásait az emberek egészségére.

Kimutatták például, hogy felére csökkent a légzőszervi betegségekkel – mint a tüdőgyulladás, a bronchitisz vagy az asztma – kórházba szállított betegek száma az amerikai Utah államban 13 hónappal egy acélkohó bezárása után. A térségben 40 százalékkal csökkent az iskolai hiányzások száma, valamint 16 százalékkal az elhalálozás a szálló por minden 100 mikronnyi csökkenése nyomán. A várandósok körében kevesebb volt a koraszülés.

Amikor a 2008-as pekingi olimpiai játékok idején Kínában korlátozásokat rendeltek el a gyárakra és a közlekedésre, két hónapon belül javultak a légzőszervi betegségek mutatói, csökkentek az asztmások tünetei és csökkent a szív-és érrendszeri betegségek miatt elhalálozások száma.

Írországban a nyilvános helyeken történő dohányzás betiltása után egy héttel 26 százalékkal csökkent az ischemiás szívbetegség, 32 százalélkal a stroke, 38 százalékkal a krónikus obsturktiv légzőszervi betegség és 13 százalékkal a bármi okból bekövetkezett elhalálozás. Az intézkedés a nemdohányzók egészségére volt a legelőnyösebb hatással.

Nigériában nagyobb súllyal születtek gyermekek, kevesebb volt a koraszülöttek száma és csökkent a koraszülött babák elhalálozása azoknál a családoknál, amelyek kályháit tisztának tartották, és ezáltal csökkentették a beltéri légszennyezést.  



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...433434435...643
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.