Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A leggyakoribb fogmosási hibák

2020. augusztus 14.

„Fogmosás, ugyan már!” – legyintenek sokan. Egyszerű az, mint az egyszeregy, nem lehet elrontani. Pedig igenis el lehet, ráadásul számtalan tévhit kering azzal kapcsolatban, hogy naponta hányszor kell fogat mosni, mennyi idővel étkezés után, vagy hogy a rágózás kiváltja-e a fogtisztítást. Éppen ezért néztük meg, hogy mik azok a leggyakoribb fogmosási hibák, amiket sokan elkövetnek, mert így te is leellenőrizheted, hogy mindent jól csinálsz-e.

Fotó: gettyimages.com1. hiba: túl gyakori fogmosás

Igen, a fogtisztítás fontos, de mint minden mást, ezt is túlzásba lehet vinni. Azt is mondhatjuk, hogy ez a tipikus esete a több nem feltétlenül jobb elvnek, ugyanis a túl gyakori fogmosás nem hogy nem használ, de egyenesen káros is lehet. Hogy miért? Azért, mert a napi négy-öt alkalom károsíthatja az ínyt, és a fogzománcot is elvékonyítja. Azaz amivel használni szeretnél, azzal tulajdonképpen ártasz magadnak.

Mindehhez persze hozzátartozik, hogy még ma is sokszor hallani, hogy minden étkezés után mossunk fogat. Ezek után képzeld el, hogy valaki ötször eszik egy nap, ami öt fogmosást jelent. Ráadásul úgy, hogy az illető ki sem várja azt a 30 percet, aminek az étkezés és a fogmosás között el kellene telnie, hiszen egyszerűen nincs rá ideje. A legideálisabb, ha 2-3-szor tisztítod meg a fogaidat egy nap, a többi étkezés után pedig jöhet a rágó.

Apropó! A rágó ugyan nem helyettesíti a fogmosást, de ha például nincs alkalmad a fogak tisztítására, akkor jó helyettesítő lehet. És nem, nem szedi ki a fogtömést, ha az jól lett elkészítve.

2. hiba: csak a fogakra koncentrálunk

A fogak persze fontosak, de a megfelelő szájápolásnak a fogközök tisztítása, illetve a lepedék nyelvről való eltávolítása is lényeges része. Erről sokan megfeledkeznek, miközben a fogközökben, ha nem fordítunk figyelmet rájuk, könnyen megtelepszik a plakk, ami idővel fogkővé alakul. Azt pedig, hogy a fogkő milyen további problémákat tud okozni, nem kell ecsetelni – ínyvérzés, gyulladás, hogy csak a legismertebb következményeket említsük.

Éppen ezért napi egyszeri fogselymezést is iktass be a rutinodba, illetve a nagyobb fogközökben használj fogköztisztító kefét! A nyelv tisztítását se hagyd ki, ami azért szükséges, mert a rajta található lepedékben is rengeteg baktérium képes megtelepedni. Ezenkívül az íny finoman történő átmasszírozása is hasznos lehet, amit a fogkefével könnyen megtehetsz.



A természetes koffeinnek hosszabban tartó hatása van

2020. augusztus 13.

Fotó: pixabay.com

A természetes koffeinnek hosszabban tartó és egyenletesebb hatása van a gondolkodási folyamatra és a hangulatra, mint a mesterséges koffeinnek – állapították meg a New York állambeli Clarkson Egyetem kutatói.

A Nutrients című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői a természetes és a szintetikus koffein hatását vetették össze – olvasható a Medicalxpress orvostudományi hírportálon.

“Azt akartuk kideríteni, hogy van-e különbség aközött, ahogy az adaptogénekkel dúsított természetes koffein hatással van a kognitív folyamatokra, a kedélyállapotra és a fiziológiai funkciókra (pulzusszám, vérnyomás és szem-kéz koordináció) és aközött, ahogy a mesterséges koffein teszi ugyanezt” – magyarázta Ali Boolani, az egyetem professzora.

A szintetikus koffein az, amelyik az energiaitalok többségében található, míg természetes koffein például a kávéban fordul elő” – tette hozzá a szakember.

A tanulmány legfőbb megállapítása, hogy az adaptogénekkel dúsított természetes koffein hatása egyenletesebben, míg a mesterséges koffeiné hirtelen jelentkezik.

Boolani szerint mindkettő javítja a gondolkodási folyamatot és a kedélyállapotot, ám míg a szintetikus változatnak 30 perc elteltével kiugró hatása van, amely azután csökkenni kezd, addig a természetes koffein fokozatosan fejti ki jótékony hatását.



Édes vitaminbomba: a sárgadinnye!

2020. augusztus 13.

Fotó: pixabay.com

A sárgadinnyét gyümölcsként tartjuk számon, bár a tökfélék családjába tartozó zöldségféle.

Mindig édes illatú, egészséges héjú sárgadinnyét válaszszunk, semmiképp ne legyen puha, foltos, repedezett. Mielőtt behűtenénk, mossuk le róla a szennyeződéseket. A felvágott sárgadinnye csak hűtőszekrényben tárolható, a vágási felületet borítsuk be polietilénfóliával, távolítsuk el a magházat is, mert így tovább eláll.

A sárgadinnye önmagában, jégbe hűtve, felkockázva is tökéletes frissítő, de pohárkrém, fagylalt, smoothie, gyümölcssaláta formájában is kerülhet az asztalra.Gyümölcslevesnek, krémlevesnek turmixolva is készíthetjük, vegyíthetjük más gyümölcsökkel.

Ne csak édességként, kiegészítő fogásként gondoljunk rá! Édes íze jól párosítható a nyers, füstölt sonkával (pár mai, Serrano), a mozzarellával, csirkemellel, zöldségfélékkel, de halfilével és a tenger gyümölcseivel is. Töltött étel és hideg tésztasaláta egyik összetevője is lehet a sárgadinnye. A sárgadinnye héja tálalóedényként is szolgálhat gyümölcssaláta, sorbet, leves vagy bólé szervírozásakor.



Hasznos semmittevés – hogyan működik? 

2020. augusztus 12.

Fotó: pixabay.com

Harmonikus, meleg hangulatú, barátságos otthon, nyugodt élet, relaxálás napi szinten… Ki ne vágyna rá? Hát még, ha rendszeresen időt szakítanánk a „semmittevésre”, a nappali álmodozásra – megállítva egy kis időre a „mókuskereket”… A hollandoknak az utóbbi időben divatossá vált  életszemlélete, a niksen, valami ilyesmire alapoz. Szerintük a „semmittevés művészete” többek közt az inspiráció forrása és a boldog élethez, a mentális jólléthez vezető egyik út lehet.  Fedezzük fel, mit profitálhatunk mi is belőle!

Néhány éve a dán életérzés, a „hygge” népszerűsítésével kezdődött az a törekvés, mely a boldog élet elérésének lehetőségét elsősorban az otthon melege, barátságos légköre, kényelme és lakóinak lelki békéje megteremtésében látta. Később megjelent egy egyszerű fogalom Hollandiában, a „niksen”, mely a semmittevés művészetét fedi. Ez a holland életmód-irányzat, de inkább gondolkodási trend valójában segít a „hygge”-hez hasonlóan a boldog élet megvalósításában. Elsősorban a stressz csökkentése, a nyugodt, de mégis aktív életvitel szerepel céljai közt, amely lehetővé teszi, hogy engedjük meg magunknak a pihentető semmittevést is…

Merítsünk inspirációt belőle 

A niksen koncepciója határozottan olyasvalami, amelyből mindannyian ihletet meríthetünk mai rohanó világunkban. Lehetővé tenni magunknak, hogy pl. csak üldögéljünk otthon vagy a szabadban saját gondolatainkkal, az igazi relaxálást jelenti. A holland törekvés szerint a semmittevés beiktatása a mindennapok zsúfolt teendői közé inspirálhatja gondolatmenetünket. Amellett elengedhetetlenül fontos lehet a stressz enyhítésében és a mentális jóllét megteremtésében. A kikapcsolódásnak nem szabad nehezen mennie, akkor sem, ha pl. nincs semmilyen tervünk ezzel kapcsolatban otthon vagy a munkahelyen, és úgy érezzük, nem tudunk szünetet tartani. A niksen arra ösztönöz, hogy lassítsunk, és kényeztessük magunkat az adott időben.



Az év végén kezdődhet meg vakcinájának tömeggyártása

2020. augusztus 12.

Fotó: pixabay.com

Az év végén vagy 2021 elején kezdődhet meg az orosz Vektor kutatóközpont által a Covid-19 ellen kifejlesztett vakcina tömeggyártása – jelentette ki Ilnaz Imatgyinov, a novoszibirszki székhelyű Állami Virológiai és Biotechnológiai Vektor Intézet vezetője a Rosszija 24 televíziónak.

“Az általam ismert adatok szerint az ipari partnerek készek a vakcinakészítmények regisztrálása után megkezdeni az üzemi gyártást. Ha nem tévedek, ez az év végén vagy a jövő év elején lesz” – mondta Imatgyinov.

A Vektor vezetője nem értett egyet azzal a felvetéssel, hogy addigra a lakosság többsége megszerzi az immunitást az új koronavírussal szemben. Rámutatott, hogy könnyű lefolyású betegség után az antitestek csak néhány hónapig maradnak meg a szervezetben, ezért nem világos, hogy milyen hatást válthat ki benne a járvány egy esetleges második hulláma.

A Vektor – Oroszországban másodikként – kezdte meg oltóanyagának klinikai tesztelését. Elsőként a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM) által kifejlesztett vakcinát próbálták ki önkénteseken, vezető katonai és polgári klinikák bevonásával.

Ennek bejegyzését az Interfax szerint augusztus 10-12-re várják, de a nyár utolsó hónapjában még csak szelektíven fognak oltani vele – elsősorban orvosokat, pedagógusokat és több mint 1500, ambulásan megfigyelendő önkéntest. A hírügynökséget úgy tájékoztatták, 5-6 hónapra lesz szükség ahhoz, hogy meggyőződjenek az oltóanyag hatékony és ártalmatlan voltáról. A vakcinát jelenleg az orosz gyógyszerszakértői tudományos központ ellenőrzi.



A rágógumi károsítja a fogakat?

2020. augusztus 11.

Sokszor halljuk a szülőktől, hogy a „rágózás” árt a fogazatnak, kiszedi a töméseket, felfújva gusztustalan, az iskolapad lapja alá tapasztani neveletlenség. Mi szülők tudjuk, hogy milyen nehéz a pólókból, farmerekből a beragadt rágógumit kiszedni. De hát divat a rágózás, a haverok befolyása erősebb, a konzervatív szülői intelemnél. De a fogakra is káros?

A fotó illusztráció: pixabay.comEgy kis rágógumi történet

Néha azt hisszük, hogy a rágógumizás új keletű dolog. Ez azonban nincs így. A rágógumi története az ókorba nyúlik vissza.

  • Az ókorban is rágóztak az emberek, azonban akkor még teljesen más alapanyagokból készítették a rágógumit.
  • Görögországban például a pisztácia gyantáját, és gyanta állagú méhviaszt használták a rágógumi anyagaként.
  • Az indiánok körében divat volt a lucfenyő gyantáját rágni. A varázslók az átszellemüléshez a kábulatot okozó bételdiót rágták.
  • Igazi áttörést jelentett a XIX. század végén, amikor az amerikai esőerdőkben termő szapotilfa tejszerű nedvéből, a kaucsukból kezdték gyártani az első modernkori rágógumikat. A rágógumi William Wrigley-nek köszönheti a világhírét, aki egyszerű bolti eladóként álmodott arról, hogy a rágógumi világsiker lesz. Később a Mexikóból behozott kaucsukból készült rágógumik már sokkal puhább, tisztább és simább termékek voltak. 1910-es évektől ő uralta az amerikai rágógumi piacot. William Wrigley a rágógumikirály 71 éves korában hunyt el, és óriási vagyont, valamint a rágógumi „titokzatos összetételéről” készült receptet (nyilván ez egy gyártástechnológiát jelent) hagyott fiára és lányára.
  • Az Egyesült Államokban 1869-ben Williem Semple szabadalmaztatta a rágógumi gyártás egyik technológiáját. Tehát a rágógumi 150 évvel ezelőtt indult el világhódító útjára.
  • Amerikában a II. világháború alatt a rágógumi a katonai ellátmány része volt. A gyártók kísérletekkel bizonyították, hogy a rágógumi rágása segít az agy frissen tartásában, ezáltal az éberség megőrzésében. Az ajánlásokban és a szórólapokon még az is szerepelt, hogy a rágógumi rágása segíti a stresz leküzdését, és a nyugalom megőrzését, vagyis a csaták előtti feszültség oldására ajánlották.


Horkolás: miért kell komolyan venni?

2020. augusztus 11.

Fotó: gettyimages.com

A horkolás soha nem ártalmatlan. Mivel rendszerint csak a környezetet zavarja, a horkoló személy nem nagyon törődik vele, elhanyagolja, vagy csak nagyobb baj esetén veszi figyelembe. Ez annál is inkább sajnálatos, mert ez az alvás közben kialakuló hangjelenség kisebb-nagyobb betegségeket takarhat. 

Még akkor is, ha a horkolás a férfiaknál kissé gyakoribb, a nők sem maradnak le sokkal mögöttük, különösen az életkor előrehaladtával. Ugyanis ötvenéves kor után becslések szerint a nemek közti arány kiegyenlítődik. A horkolás és az alvási apnoé (légzéskimaradás) a nőket főként a menopauza (változókor) után érinti. Ezt az életszakaszt megelőzően bizonyos fokig a női hormonok védelmet nyújtanak a horkolás ellen.

A hormontermelés csökkenése nyomán azonban az izomszövetek lazulnak testünk különböző részein, beleértve a garatot, ami összefügg ezzel a hangjelenséggel.  Azt is fontos tudni, hogy míg a környezetében lévők számára az adott személy horkolása nyilvánvalóan kellemetlen, az káros lehet az egészségre is. Márpedig, aki horkol, ritkán fordul orvoshoz. 5 jó ok, ami miatt az érintetteknek komolyan kell venniük a horkolást.

1. Tartósan zavarja az alvást

A közhiedelemmel ellentétben nem alszunk mélyen, amikor horkolunk.  A horkolás azonban egy éjszaka során számos „mini-felébredést” okozhat, ami megszakítja a folyamatos alvást. Ez nagyon kellemetlen, mert általában a könnyű alvás során jelentkező, gyakori „mini felébredések” akadályozzák a mély alvás fázisának elérését. Ami pedig elengedhetetlenül fontos a kielégítő, pihentető alváshoz, a regenerálódáshoz, mind fizikai, mind pedig mentális értelemben. 



Szeret - nem szeret- szívből - színből - igazán

2020. augusztus 10.

Tépkedjük a margaréta leveleit, és soroljuk a varázslatos mondókát. Talán ezer éve éppen így ült valahol két kiscsaj az árok partján, és tépkedte ugyanígy a szirmokat... ősi szerelmi jóslás, ősi női vágy: - Szeressen engem, szívből, igazán!  

Mindenki erre vágyódik, hát tépkedjük a szirmokat sorban, és soroljuk unásig, belső izgalommal várva, mi jön ki végül, vagy az a pici apró szirom ott a sor legalján, az még számít-e mert akkor kijön, hogy szeret!

Az a szirom számít végül, ami legutoljára marad. Az a szó, ami arra jönne ki, az lesz az igazság. Legalább is a régi babona így diktálja, és világszerte így játsszák a lányok. Van, ahol nincs mondóka hozzá – mint a címben – hanem csak azt mondják: szeret, nem szeret.

A lányok, akiket megkérdeztem  - érdekes – mind ismerték ezt a játékot, a fiúk azonban sose csináltak ilyesmit. A szerelmi jóslás margarétával úgy tűnik, csak a csajszik játéka. Talán mert nagyobb az igényük a romantikára? Erről eszembe jut egy történet: Egy barátunk felesége panaszkodott, hogy keveset bókol neki. Erre a pasi beprogramozta a telefonját, hogy küldjön automatikus SMS-eket napi 3x. A 3 sms szövege ez volt: Bók1. Bók2. Bók.3



A céklalé csökkenti a vérnyomást

2020. augusztus 10.

Fotó: gettyimages.com

Tíz higanymilliméterrel csökkenti a vérnyomást egy pohárnyi céklalé – erre az eredményre jutottak brit orvosok.

A pohár két és fél deciliternyi italt jelent. A bartsi és londoni egyetemek orvosai olyan alanyokon tesztelték a cékla hatását, akiknek magas a vérnyomásuk. Az adatok szerint a zöldség leve órákra lejjebb viszi a vérnyomást, sőt, még másnap is jelentkezik a hatása. Mindez a benne lévő nitrátnak köszönhető.

“Meglepődtünk, hogy milyen kevés nitrát elég ilyen jelentős hatáshoz” – idézte a BBC a vizsgálat egyik orvosát, Amrita Ahluwaliát.

A céklalevet ivók meglepődésének megelőzése végett hozzátette, hogy a vizelet rózsaszínűre színeződhet.

A nitrát a talajban fordul elő, a zöldségek a gyökérzetük révén szívják magukba, hogy jobban növekedhessenek.



Álmatlan éjszakák, álmos nappalok

2020. augusztus 09.

Fotó: gettyimages.com

A forgolódással, ébren töltött éjszakákra számtalan magyarázatunk lehet: munkahelyi, vagy családi konfliktusok, stressz, vagy ha úgy érezzük, összecsapnak a hullámok a fejünk felett. Ha ez az állapot huzamosabb ideig is eltart, nem árt, ha átgondoljuk a helyzetet: könnyen lehet, hogy inszomnia, vagyis kóros álmatlanság okozza a panaszokat.

Egyedül nem megy

Akár elvalvási nehézségekkel küzdünk, akár az éjszakai ébredések okoznak panaszt, a végeredmény ugyanaz: napközbeni fáradtság, a teljesítőképesség csökkenése, koncentrációs problémák – sorolja a kialvatlanság következményeit dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a Sleep Center főorvosa.

Az álmatlanság lehet átmeneti, adott élethelyzethez köthető, mely a körülmények változásával, a probléma megszűnésével magától is oldódik, viszonylag rövid idő alatt. Krónikus inszomniáról beszélünk, ha az álmatlanság több héten át fennáll, ilyenkor három hét-egy hónap elteltével érdemes szakember segítségét igénybe venni a probléma orvoslásához.

Három hét után önvizsgálat

Előfordul, hogy megfelelő mennyiségű alvás ellenére reggel úgy ébredünk, „mint akin átment egy úthenger” és napközben is fáradtak, álmosak vagyunk. Nem feltétlenül jó hír, ha valaki bárhol, bármikor el tud aludni. A több órás alvás ellenére fennálló fokozott napközbeni aluszékonyság az alvás rossz minőségét jelezheti, ami mögött számtalan betegség, többek között ún. elsődleges alvásbetegségek állhatnak. Ezek közül az egyik leggyakoribb a horkolás, alvás alatti légzéskimaradás, amit gyakran a hálótárs vesz észre elsőnek.

Ne tekintsük tehát normálisnak, ha hosszú ideje a kialvatlanság tüneteivel küzdünk: nappal fáradtabbak, idegesebbek vagyunk, rosszabbul teljesítünk – figyelmeztet dr. Vida ZsuzsannaNéhány hét után érdemes átgondolni, hogy mikor kezdődtek a panaszok, egy héten hány éjszakát töltünk álmatlanul. Általános állapotunk mellett – stressz, napirend, határidők a munkában, családi gondok – figyeljünk az étkezésre, testmozgásra, rendszeresen szedett gyógyszerekre is.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...435436437...684
hírek, aktualitások

Állás vagy járás közben fáj a dereka? Ez lehet a megoldás

2026. július 26.

A derékfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a páciensek szakorvoshoz fordulnak, sokan azzal a panasszal, hogy járás vagy állás közben a legrosszabb. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a fájdalom hátterében álló leggyakoribb okokat vette számba.

Ezért fájhat a dereka állás vagy járás közben 

Izomfáradtság
A hosszú álldogálás vagy gyaloglás feszítő hatást gyakorolhat az alsó háti szakasz izmaira, ami fájdalmat eredményezhet. Ez a fájdalom enyhül, ha leülünk vagy lefekszünk. (A túlsúly ebből a szempontból kiemelt kockázati tényezőnek számít.)

A kezelés alapja is maga a pihentetés, szükség esetén borogatás, majd kis idő után az izmok finom nyújtása. Hosszú távon pedig a testsúlyrendezés és a stresszkezelés is fontos lépés lehet.

Gerinccsatorna szűkület
A gerinccsatorna beszűkülése extra nyomást helyez a gerincvelőre és az idegekre, és ez a probléma igen gyakran az alsó háti szakaszt, a derekat érinti. Sokan azt tapasztalják, hogy a fájdalom erősödik leüléskor vagy előre hajoláskor. Emellett olyan tünetek is előfordulhatnak, mint a lábak elgyengülése, a zsibbadás, érzéskiesés a derékban, a fenékben vagy a lábakban, illetve éles, a lábak felé sugárzó fájdalom. Súlyos esetben a bél- és húgyhólyag problémák is jelentkezhetnek, illetve a szexuális funkció is sérülhet. Bár létezik veleszületett gerinccsatorna szűkület is, leggyakrabban azonban az 50 feletti populáció találkozik a betegséggel.

A gerinccsatorna szűkület kezelésének első lépéseként a nem műtéti megoldások jönnek szóba, minta a fizikoterápia, a gyulladáscsökkentő injekciók és gyógyszerek, valamint esetleg olyan komplementer módszerek, mint az orvosi akupunktúra.  Ha az állapot nem javul, vagy romlik, olyan műtéti megoldást szokás választani, ami stabilizálja a gerincet és csökkenti az idegeket érő nyomást. 

Zsírdaganatok

2026. július 26.

Szervezetünk igen fontos építõanyagai a különbözõ összetételû és funkciójú zsírok, amiket lipoidoknak, zsírnemû anyagoknak nevezünk.

A lipoidok zsírban oldódó szerves anyagok, igen nagy az energiatartalmuk, és a sejtek különleges építõanyagait képezik.

Az emberi zsíranyagcsere sokféle összetevõjének élettani szerepe és mûködése még napjainkban sem teljesen tisztázott. Megkülönböztetünk neutrális zsírokat (olein, palmitin, sztearin), foszfatidokat (glicerin, lecitin, kefalin), cukortartalmú lipoidokat (cerebrozidok, gangliozidok), szteroidokat (koleszterin), viasszerû anyagokat és színtestecskéket is tartalmazó zsírokat (karotin, lipofuscin).

Előrelépések az akupunktúra alkalmazásában

2026. július 25.



Az elmúlt két évtizedben mind mennyiségben, mind minőségben megnőtt azon bizonyítékok száma, amelyek az akupunktúra hatékonyságát igazolják. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőrszerint mára nagyon szilárd alapokon nyugszik ezen eljárás bizonyíthatósága számos téren, de különösen a fájdalomcsillapítás területén.

Egyre nagyobb szükség van rá

Az akupunktúra, mint a hagyományos kínai orvoslás egyik legrégebbi ága, egyre keresettebbé és elismertebbé válik a fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés terén. E két terület azért kiemelten fontos, mert az elöregedő, mozgáshiányos társadalmakban hatalmas problémát jelent a mozgásszervi betegségek, problémák kezelése, az ezzel együtt élők hatékony ellátása. Vagyis ezen a területen, különösen az ún. fájdalomszindrómáknál egyre nagyobb szükség van a nyugati – es keleti gyógymódok ötvözésére az integratív medicina szellemiségében.

Éppen ezért nem véletlen, hogy 1997 és 2010 között több, mint 600 klinikai vizsgálatról született publikáció a témában. Ezek közül is az egyik legszigorúbb analízist az angol National Institute for Health Research végezte.  A kutatók első lépésként kiválasztottak 29-et a legmagasabb minőségű, randomizált, ellenőrzött vizsgálatok közül. Ezek a kutatások közel 18.000 páciens esetében hasonlították össze a valódi akupunktúra, az „ál-akupunktúra” és a nyugati típusú orvosi kezelések hatékonyságát. „Ál-akupunktúra” alatt olyan kezelést értettek, amely során a tűszúrások nem érték el a bőr megfelelő mélységét vagy rossz helyeken történtek a szúrások.