Megfázáskor milyen gyógyszert szedhet véralvadásgátló mellett
2020. január 22.
A téli időszakban igen gyakoriak a megfázásos, influenzás megbetegedések, melyeket a legtöbben igyekeznek sok gyümölccsel, gyógyszerekkel kúrálni. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája azonban fokozott óvatosságra inti a véralvadásgátlót szedőket, ugyanis vannak olyan készítmények, melyek befolyásolják a terápia hatását!
A kumarin származékok esetén legyen körültekintőbb
A véralvadásgátlóknak több típusuk is létezik: ilyenek a heparinok/LMWH, az új típusú véralvadáságátlók (NOAC), valamint a kumarin-származékok. Ez utóbbiak alkalmazása bár igen elerjedt, ám fontos néhány szabállyal tisztában lenni szedésük során. Az egyik legfontosabb a rendszeres INR ellenőrzés (ez általában 2-3 közti), mivel, ha a megadott tartományon kívül esik, akkor vagy hatástalan a készítmény, vagy pedig vérzékeny állapotba került az érintett.
Hogy a véralvadásgátló megfelelően fejtse ki hatását, oda kell figyelni az esetleges étel- és gyógyszerkölcsönhatásokra!
Megfázásos időszakban mit lehet és mit nem?
A téli, megfázásokkal teli időszakban előkerülnek bizonyos gyógyszerek, gyümölcsök, házi praktikák, hogy hamarabb véget lehessen vetni a kellemetlen állapotnak. Azonban nem árt odafigyelni pár dologra!
Narancs, tőzegáfonya
A narancs és a tőzegáfonya elmaradhatatlan gyümölcsei a télnek, hiszen nem csak finomak, de egészségesek is, hiszen tele vannak immunerősítő vitaminokkal. Viszont fontos tudni, hogy az értékes C-vitamin mellett nagy mennyiségben tartalmaznak K-vitamint is, ami valójában igen fontos szerepet tölt be a véralvadás folyamatában. Amennyiben valaki kumarin-származékot szed, oda kell figyelnie arra, hogy naponta közel azonos mennyiségű K-vitamint fogyasszon! Ezért bármennyire is csábító immunrendszer turbózásnak a narancsokat egymás után elfogyasztani, ne egyen belőle többet, mint szokott! Szerencsére helyette sok más olyan gyümölcs van, melyek nem bővelkednek nagy mennyiségű K-vitaminban.
Nyugtat-e a sör?
2020. január 22.
Valószínűleg sokunkkal előfordult már, hogy egy stresszes nap, túlhajtott hét vagy húzós eseménysorozat után leginkább csak az hiányzott, hogy végre leülhessünk a baráti társasággal beszélgetni egy-két sör kíséretében. De miért éppen a sör az, amit a legtöbben a relaxálás italának tekintenek? Tényleg nyugtat a sör? Melyik sörtípus nyugtat meg leginkább, és ehhez milyen komponense járul hozzá? Ennek járunk most utána.
A
hhoz, hogy megítéljük a sör nyugtató hatását, először érdemes áttekintenünk, mi található egyáltalán a sörben. Ehhez jó támpont lehet a sok sörgyár által még mindig emlegetett 1516-os bajor tisztasági törvény, amely kimondja, hogy a sör csak vizet, árpamalátát és komlót tartalmazhat. Mivel ekkortájt a sör valódi kialakulásáért felelős sörélesztőt még nem ismerték, ez ki is maradt a törvény szövegéből, de magától értetődik, hogy ennek a negyedik alapanyagnak szintén jelen kell lennie minden sörben. Bár azóta a sörök jó része ezektől eltérő – sokszor extrém – alapanyagokat is tartalmaz, mégis kijelenthető, hogy a sör nyugtató hatásáért ezen négy komponens valamelyike lehet a felelős. Ahhoz azonban, hogy megállapítsuk melyik, tekintsük át a hozzávalók jellemzőit.
Víz
Bár a sörök legnagyobb részét a víz adja, könnyen belátható, hogy nyugtató hatásáért nem ez felel. Ez viszont közel sem jelenti azt, hogy ne lenne szerepe a sör potenciális egészségmegőrző hatásaiban. Több tanulmány is kimutatta ugyanis, hogy fizikailag kimerítő feladatok után a sörfogyasztás is megfelelő választás lehet az elvesztett víz pótlására.
Maláta
A sör édességét, színét, kalóriatartalmát és az alkohol kialakulásához szükséges cukrot mind a malátának, azaz a csírázásban megállított gabonafélének köszönhetjük. Önmagában gyógyhatása nem igazán van, és sajnos ez a komponens felelős a megrögzött sörfogyasztók elhízásáért. Bár a XVI. századi törvény árpamalátát említ, a sör készítéséhez bármilyen keményítő tartalmú gabona használható, így találkozhatunk búzát, kölest, rozst, sőt kukoricát és rizst tartalmazó sörökkel is.
Élesztő
Bár az élesztő a sör tömegének legkisebb részét adja, az ital elkészültéhez mégis nélkülözhetetlen, hiszen ez a mikroorganizmus bontja le a cukrokat etil-alkohollá. Bár az alkohol önmagában is nyugtató-altató hatású, vizsgálatok alapján az alkoholmentes sör elfogyasztása is nyugtató hatású, és javítja az alvás minőséget.
Az antibiotikum asztmára hajlamosít?
2020. január 21.
Egyes vizsgálatok azt igazolták, hogy az egy éves születésnap előtt szedett antibiotikumok növelik a gyermeknél az asztma kialakulásának kockázatát. Az újabb kutatások szerint az összefüggésben a sérült bélflóra mellett szerepet játszanak genetikai tényezők, és a csökkent immunvédekezés is.
Antibiotikumok és bélflóra
Korábbi vizsgálatok az antibiotikumok szedését a bélflórára, és másodlagosan az immunműködésre gyakorolt káros hatásuk miatt hozták összefüggésbe az asztma kialakulásával. Az antibiotikumok nemcsak a káros, hanem a bélben élő jótékony baktériumokat is pusztítják – magyarázza dr. Somogyi Éva gyermekpulmonológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.
Ennek több negatív hatása is lehet: a gyerekeknél hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezhet, valamint módosul az immunrendszer működése, amit probiotikumok szedésével lehet ellensúlyozni. A megváltozott bélflóra miatt a gyermekek immunrendszere, az immuntolerancia nem lesz megfelelő, ezáltal fogékonyabbá válhatnak különböző betegségekre, például az asztmára. A kutatás szerint a csecsemőkorban szedett antibiotikum 50 százalékkal növelik meg annak az esélyét, hogy 6 éves koráig a gyermeknél asztmás epizódok jelentkezzenek.
Új megközelítésben
A University of Manchester kutatói szerint viszont nem önmagában az antibiotikum az, ami az asztma kialakulásáért felelős. Vizsgálataik alapján a betegség megjelenésében a sérült immunitás és bizonyos genetikai variáns is szerepet játszik. A kutatási programban születéstől 11 éves korig résztvevő ezer gyerektől vettek vérmintákat. A gyerekeket két csoportba sorolták aszerint,hogy egy éves korukig egyáltalán nem, vagy legalább egy alkalommal antibiotikum kezelésben részesültek-e.
A két csoport tagjaitól vett vérmintákat laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá, melynek során vizsgálták az immunválaszukat kétféle vírusfertőzésre, melyek náthás megbetegedést és a hörgők gyulladását okozhatják, illetve a Haemophilus influenzae és a Streptococcus pneumoniae bakteriális kórokozókkal szembeni immunreakciót ellenőrizték. Emellett genetikai teszt vizsgálatok is történtek, melyek során két olyan gént fedeztek fel a 17. kromoszómán, melyek magyarázatul szolgálhatnak az összefüggésre.
Heparint használ? Ezeket érdemes tudnia róla!
2020. január 21.
A heparinok a véralvadásgátló terápia és a vérrögök kialakulásának prevenciós részét képezik a kumarin-származékok és az új típusú antikoagulánsok (NOAC) mellett. Hogy pontosan mit érdemes tudni róluk, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.
A heparin és annak története
A heparint a májból (hepar) 1916-ban Jay McLean vonta ki medikus korában, majd e jelentős felfedezés után elment körzeti orvosnak, de ez elég volt neki a halhatatlansághoz. Az un. frakcionálatlan heparin sokáig a legjobb véralvadásgátló volt, azonnal hatott, de csak bőr alá adható formában volt alkalmazható. A heparin tulajdonképpen a legnegatívabb töltésű molekulája szervezetünknek, az un. mastocyták termelik, és belőlük szabadul fel igen kis mennyiségben élettani körülmények között is. Töltése miatt rengeteg anyagunkhoz, sejtjeinkhez, receptorainkhoz stb. kötődik. Tulajdonképpen egy poliszacharid, hosszú cukorlánc, de teljesen pontosan a szerkezetét ma sem ismerjük. E molekulák különböző lánchosszúságú fragmenteket, részeket alkotnak, ezért a 60’-as években „megpucolták” a heparint úgy, hogy legalább molekulasúly szerint nagyjából azonos nagyságú láncokból álljon: így gyártották a cégek az un. alacsony molekulatömegű heparinokat (LMWH).
A heparin és az un. alacsony molekulatömegű heparinok széles körben alkalmazott véralvadásgátlók, melyek a szervezet egyik természetes véralvadásgátló molekulájának, az antithrombin III-nak és a véralvadásban szereplő összes enzimnek –a mi szempontunkból a legfontosabb az aktivált X faktor és a thrombin – inaktív komplexbe kötődését gyorsítják meg.
A forgalomban vannak alacsony molekulatömegű heparinok (LMWH), melyek kevesebb mellékhatással rendelkeznek, biohasznosulások csaknem 100%-os. A heparinok alkalmazása a mélyvénás trombózis/tüdőembólia igen hatásos kezelési és prevenciós módja, melyet bőr alá, injekció formájában kell bejuttatni. Ezt szükséges alkalmazni például a legtöbb műtét után (pl. csípő-, térd-, daganatok, stb), sokaknál császármetszés után, trombózis/tüdőembólia után, dialízis során, valamint várandósság során a trombózisra való fokozott hajlam esetén (LMWH-kezelés).
Ez utóbbi során igen fontos, mivel a terhesség önmagában is megnöveli a vérrögök kialakulásának esélyét, ezért ez idő alatt gyakrabban lép fel trombózis. Jó oldala, hogy nem jut át a méhlepényen és nem választódik ki az anyatejjel, így biztonságos (ellentétben a többi véralvadásgátlóval) mind a várandósság, mind a szoptatás során. Mindemellett a kardiológiai alkalmazása is igen elterjedt az invazív beavatkozások kapcsán.
Miként kell alkalmazni a heparin injekciót?
A heparint injekciót a fertőtlenített bőr alá, vénába kell bejuttatni, szakorvos által meghatározott dózisban. Emiatt alkalmazása kissé nehézkes. Leggyakrabban hasfalba szúrják, ám vannak, akik felkarba, combba adják be. Naponta változtassa a beadás helyét! A lényeg, hogy zsírszövetbe adja!
Heparin esetén fontos a terápia első két hetében a heti kétszeri vérlemezkeszám mérés, valamint a májfunkciók ellenőrzése is, tehát a heparin adagolását ellenőrizni kell! LMWH esetén egyedül a vérlemezkeszám mérése szükséges. (A frakcionálatlan heparin dózisának ellenőrzése az un. APTT idővel történik, aminek a 2,5-szeres megnyúlása optimális).
Mikor kezdjük a gyermek idegen nyelvi fejlesztését?
2020. január 20.
A korai nyelvoktatással kapcsolatban sok az érv pró és kontra oldalon egyaránt, hiszen nyelvtanárok, pszichológusok, logopédusok és gyógypedagógusok között is megosztó a téma, hogy mikor érdemes elkezdeni a „nyelvtanulást”. Egy azonban biztos, előbb-utóbb mindenkinek szüksége van az idegen nyelv ismeretére, hiszen nélkülözhetetlen a továbbtanuláshoz, a diplomához, a munkavállaláshoz vagy akár csak egy külföldi utazás során. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy milyen formában, hogyan jutunk a nyelvtudás birtokába.
A korai nyelvi fejlesztés legfontosabb célja, hogy pozitív attitűdöt alakíts ki, és a gyermek megszeresse a nyelvet. Ne akard direkt tanítani a gyermeket, nem akadémiai nyelvtudás a cél, csupán megismerni együtt az angol mondókákat, a dalokat és a kultúrát. Ha a szülő a nyelv szeretetét tudja átadni a gyermekének, ezzel adja a legbiztosabb alapot, aminek segítségével később gátlások nélkül beszélheti majd a nyelveket.
A legfontosabb hozadéka a játékos angol nyelvi fejlesztésnek az együtt töltött minőségi idő, a szülő-gyermek kapcsolat mélyítését segítő ölbeli játékok, mondókák, dalok és mesék, beszélgetés, amit együtt csináltok és egy plusz közös kapocs lehet köztetek.
A játékos angol nyelvi fejlesztésnek akkor van értelme, ha a szülő is és a gyermek is jól érzi magát közben, nem kell magad „megerőszakolni”, hogy idegen nyelven szólj hozzá, ugyanis ez a rossz érzés átragad a gyermekre. Legyél játékos, laza, természetes. A gyermek a szülőtől a hozzáállást lesi el. Csináld szívesen, énekelj átéléssel!
Hallgassatok együtt angol dalokat, mondókákat! Az anyanyelvi hanganyaggal a saját és a gyermeked kiejtésének fejlődését is támogathatod!
Tevékenységbe, cselekvésbe ágyazottan add át a nyelvet, hiszen a gyermek gondolkodása cselekvésekhez kötődik.
Az anyanyelv elsajátításához is hasonló módon, mondókákon, dalokon és sok-sok játékon, mozgáson keresztül adjad át a nyelvet!
Néhány tény, amely a leggyakoribb ütközőpont.
1. A gyermek számára nem megterhelő, hanem a meglevő kíváncsiságát kielégítő szórakozás, ha idegen nyelven is beszélnek hozzá, énekelnek neki.
A szakemberek külön terminussal jelölik a 10 év alatti és 10 év feletti tanulók idegen nyelvi fejlesztését. Míg a 10 év alatti gyerekek az idegen nyelvet/nyelveket az anyanyelvükhöz hasonló módon elsajátítják (nyelvelsajátítás), addig a 10 év felettiek a nyelvet valóban tanulják (nyelvtanulás).
Az E-vitamin-acetát okozhatja az e-cigaretta-járványt
2020. január 20.
Egyre több bizonyíték utal arra, az E-vitamin-acetát adalékanyag a THC-tartalmú (tetrahidrokannabinol, a kannabisz pszichoaktív hatóanya) e-cigaretta termékekben fontos szerepet játszik az e-cigarettázással és más párologtató eszközök használatával kapcsolatos megbetegedésekben az Egyesült Államokban – derül ki az amerikai járványügyi központ (CDC) által kiadott több jelentésből.
Az e-cigarettával összefüggő, nyáron kezdődött járványban eddig több mint 2500-an szorultak kórházi kezelésre, 54-en meghaltak a CDC adatai szerint.
Anne Schuchat, a CDC igazgatóhelyettes telefonos sajtótájékoztatóján elmondta, a bizonyítékok azt jelzik, hogy az E-vitamin-acetátot egyre inkább hozzáadták adalékanyagként a THC-tartalmú e-cigaretta töltőanyaghoz június óta, amikor a járvány felütötte a fejét.
Schuchat szerint a THC-szívása “nagyban megmagyarázza” az akut esetek nagyszámú növekedését, ami a nyár végén csúcsosodott ki, ez azonban nem jelenti azt, hogy a nikotin tartalmú e-cigaretták teljesen biztonságosak.
A New England Journal of Medicine című tudományos folyóiratban közzétett egyik jelentés szerint az e-cigarettával összefüggő akut tüdőbetegségek meredeken emelkedtek június eleje óta és szeptemberben érték el tetőpontjukat, azóta a sürgősségei osztályokra kevesebb ilyen beteg érkezik, de még mindig több, mint a járvány júniusi kezdetekor.
A tudománoos folyóiratban közzétett másik jelentésükben a kutatók közölték, hogy az ilyen betegek tüdőmintáinak további elemzése megerősítette azokat a korábbi tanulmányokat, amelyek az E-vitamin-acetátra mutattak, mint a megbetegedések okozójára. 16 szövetségi állam betegei tüdőszövetmintáinak vizsgálatából kiderült, hogy a THC-tartalmú e-cigarettát szívók 94 százalékának szövetmintájában van jelen az E-vitamin-acetát.
Vaszkuláris demencia – miért fontos a vérnyomásérték?
2020. január 19.
A kezeletlen magas vérnyomás számos problémát okozhat azáltal, hogy hosszútávon szűkíti és merevebbé teszi az ereket. Dr. Kapocsi Judit, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a szív-érrendszeri okokra visszavezethető demenciára hívta fel a figyelmet.
Hogyan függ össze a vérnyomás a demenciával?
A kezeletlen magas vérnyomás következtében idővel lerakódások, plakkok jelenhetnek meg az erek falán, amelyek nyilvánvalóan rontják a vérellátást. Így pedig a magas vérnyomás lassan, évek, évtizedek alatt súlyos érelmeszesedéshez vezethet például a szívizomzatban, az agyban, a vesében, a szem ütőereiben. Ennek következtében pedig jelentősen megnőhet az infarktus, a stroke, a szívelégtelenség, a vakság és a demencia kockázata is.
Ez utóbbira az adhat okot, hogy a vérellátás zavara miatt kevesebb oxigén és tápanyag jut az agyba, így az agysejtek károsodhatnak, akár el is halhatnak. Ez a rombolás pedig megmutatkozhat az adott személy memóriájában, gondolkodásában, koordinációjában, megértési és beszéd-képességeiben. Ezen jelenség maga az ún. vaszkuláris – vagyis szív-érrendszeri eredetű – demencia.
A demencia – amelyet elbutulásnak is neveznek – általában egy progresszív folyamat, ami sajnos idővel egyre súlyosabb tünetekkel jár. A demenciák okai között ez a második leggyakoribb kiindulópont, az Alzheimer-kór után, bér sok Alzheimer-kórban érintett páciensnél feltételezhetően jelen van a szív-érrendszer ok is.
A kezelésnek nem csak a gyógyszer az alapja
Önmagában a vaszkuláris demenciára sajnos nincs gyógymód, de a kezelés lassíthatja az állapotromlást. Alapvetően tehát az ereket romboló probléma kiinduló okát kell kezelni, tehát például a cukorbetegséget, a magas koleszterinszintet és bizonyos szívproblémákat, illetve sok esetben magát a magas vérnyomást. Ebben az esetben a megfelelő, rendszeresen kontrollált kezelés akár a stroke kialakulását is meggátolhatja – hangsúlyozza dr. Kapocsi Judit, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája. – Azzal érdemes tisztában lenni, hogy a kezelésnek két pillérre kell támaszkodnia: az életmódra és szükség esetén az orvosi gyógymódokra, gyógyszerekre.
Almás rizs datolyával és mandulával
2020. január 19.
A rizs a búza után az emberiség legfontosabb növényi tápláléka. Kitűnő az emészthetősége, a szemben lévő fehérje csaknem teljesértékű, sok E és B vitamint tartalmaz. A rizs őshazája Délkelet-Ázsia, Magyarországon a XVIII. században kezdődött a rizs termesztése, évente 4-5 kg az egy főre jutó fogyasztás mértéke.
Hozzávalók:
30 dkg hosszúszemű rizs
7 dl almalé
12 dkg vágott, kimagozott datolya
7 dkg pirított, szeletelt mandula (vagy dió)
Elkészítése:
A rizst az almalével együtt felforraljuk, lefedjük, csökkentjük a hőt, pároljuk. A folyadéknak fel kell szívódnia.
Belekeverjük a datolyát és a mandulát. Azonnal tálaljuk.
Krónikus torokfájás? Gyomorsav gondokat is jelezhet!
2020. január 18.
Gyomorsav problémára is utalhat, ha hosszú ideje fáj a torka, éjszaka és reggel köhögési rohamok gyötrik. Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa arra is felhívja a figyelmet, hogy a kezeletlen reflux az asztma tüneteit is rontja.
Gyomorsav és légutak
A nyelőcsövön át a gyomorba kerülő táplálék útját a gyomorszáj zárja el, ez akadályozza meg a gyomortartalom visszaáramlását. Ha ez a záróizom nem jól működik, a savas hatású gyomornedv a nyelőcsőbe visszakerülve az érzékeny nyálkahártyát irritálja. A betegek ezt a szegycsont mögötti területen, vagy akár a torokban jelentkező, égő fájdalomként érzékelhetik. A betegség neve is erre a folyamatra utal, a jelenséget refluxnak – visszafolyás – nevezzük.
Szerteágazó tünetek
Van, akinél a reflux gyomorszáj-táji fájdalmat, esetleg émelygést, savas böfögést okoz – sorolja a betegségre utaló jeleket dr. Hidvégi Edit. Olykor a sav feljön a torokba, szájba, savas, keserű szájízt okozva. Sokaknál a tünetek nem egyértelműek, más betegségre emlékeztetnek. A kezeletlen reflux okozhat rekedtséget, krónikus torokfájást, éjszakai-reggeli krónikus köhögést és szorító mellkasi fájdalmat is.
Asztma és reflux
A két betegség tünetei gyakran együttesen jelentkeznek. Vizsgálatok szerint az asztmás betegek közel 60-70%-ánál megfigyelhetőek a reflux tünetei is. Az asztma és a reflux összefüggése sokrétű: a reflux a torok/garat ingerlése révén köhögést tud okozni. Ilyenkor a hasban megemelkedik a nyomás, ami fokozza a refluxot – egy rossz kört indít be. Emellett egyes asztmában használatos gyógyszerek a gyomorszáj záróizmának ellazításával elősegítik, provokálják a reflux jelentkezését.
Rekedtség, torokfájás
Az asztma mellett a reflux az alábbi betegségek kialakulásában játszhat még szerepet: krónikus bronchitisz, krónikus köhögés és orrmelléküreg-gyulladás. A torokba visszajutó gyomorsav a savas, keserű szájíz és rossz lehelet mellett rekedtséget, gégegyulladást is előidézhet.
A legjobb gyógyteák az 5 leggyakoribb problémára
2020. január 18.
Hűvös időben érdemes naponta egy-két csésze gyógyteát elfogyasztani a jó hangulat, az immunrendszer erősítése és egészségünk megőrzése céljából. A gyógyteák áldásos hatásai mára már köztudomásúak, és a kínálatban már szerepelnek a különböző panaszokra összeállított speciális teakeverékek is. Ha már otthonosan mozgunk a gyógyteák világában, otthon is készíthetünk magunknak teakeveréket. Milyen panaszra milyen gyógynövény való, hogyan készítsük el a teánkat az optimális hatás érdekében?
Miért igyunk gyógyteát?
A szelíd orvoslási módszerek – mint amilyen például a természetgyógyászat és a homeopátia - fő célja az ember védekezőképességének és belső gyógyító erejének ösztönzése, hogy a szervezet önmaga képes legyen legyőzni a betegséget. Ezeket a hagyományokat szívesen fedezi fel újra az erős mellékhatásokat okozó és kétes hatékonyságú kémiai gyógyszerekből kiábrándult, természettől elszakadt, külső-belső harmóniára törekvő ember.
A szelíd gyógymód változatos képviselői a forrázatok és tinktúrák készítésére alkalmas gyógynövények, gyógyfüvek, amelyek kíméletesen orvosolják legkülönfélébb nyavalyáinkat, rendszeres használatuk pedig – gazdag és változatos beltartalmi értékeik révén - hozzásegít a kiegyensúlyozott, természetes egészséghez.
Fontos! A szelíd gyógymód kifejezés arra is utal, hogy a gyógynövények lassan és kíméletesen fejtik ki a hatásukat – egy-két nap alatt ne várjunk csodát. Nem érdemes azt a hatást várni, mint a percek alatt fájdalmat csillapító gyógyszerektől és társaiktól. Néhány nap vagy hét is szükséges lehet ahhoz, hogy a szervezet megfelelően reagáljon a hatóanyagokra.
Lehetőleg ízesítés nélkül fogyasszuk!
A gyógyteák a hagyományos feketeteával ellentétben cukor és citrom nélkül is jóízűek, sőt, hatóanyagaik tisztán érvényesülnek leginkább. Ezért a főzetet magában fogyasszuk, lehetőleg ízesítés nélkül, legfeljebb pici mézzel. Ízlelőbimbóink egy idő után nem fogják furcsán fűízűnek találni a gyógynövényeket, sőt, egy újabb gazdag ízvilágot fedezhetünk fel a megszokott zöld-és feketetea ízvariációk mellett.
Forrázás vagy áztatás?
A különböző növényrészek más-más hatóanyagokat tartalmaznak, így különféle eljárásokra lehet szükség, hogy azokat megfelelően, a lehető legkevesebb veszteséggel kinyerjük. Így a virágokat, leveleket, füveket (pl. kamillavirágzat, borsmentalevél) forrázás után hagyjuk lefedve néhány percig, majd szűrve fogyasszuk.
A gyökereket, kérgeket, fás szárakat akár 3-5 percig is forralhatjuk, majd némi állás után szűrjük és ihatjuk.
A hőre kifejezetten érzékeny hatóanyagot tartalmazó növényekből, növényrészekből 8-12 órai hideg vizes áztatással készítsünk teát. Ezt a kivonatot hidegen vagy legfeljebb enyhe melegítés után fogyasszuk, hogy értékes hatóanyagaiból minél többet megőrizzünk.
