Enyhe és súlyos tüneteket is okozhat a földimogyoró allergia
2019. december 07.
A földimogyoró egyike azoknak az élelmiszereknek, amelyek gyakran okoznak táplálékallergiát. A tünetek súlyossága az egészen enyhe irritációtól az életveszélyes reakcióig is terjedhet. Hogy kinél, milyen súlyos tüneteket okozhat, egy új típusú allergiateszt segíthet eldönteni.
Az allergia tünetei
A földimogyoró kapcsán fellépő reakciók már közvetlenül a magvak fogyasztása után pár perccel is jelentkezhetnek. A tünetek súlyossági foka az enyhébb szájnyálkahártya zsibbadástól az arcon, száj körül, szemeknél jelentkező ödémán keresztül az életveszélyes, fulladással is járó anafilaxiás sokkig terjedhet. Nem mindegyik jelentkezik egyszerre, ezért érdemes már akkor is orvoshoz fordulni, ha csak egy, vagy két tünetet észlelünk, a beteg állapota ugyanis rövid idő alatt rosszabbodhat – hívja fel a figyelmet dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.
Egyéni érzékenységtől függően a földimogyoró allergia tünete lehet hányinger, hányás, hasfájás, hasmenés, bőrkiütés, ekcéma, légszomj és nehézlégzés. Az allergiás beteg ellátása azért igényel orvosi segítséget, mivel az enyhébb tünetekből is rövid idő alatt kialakulhat életveszélyes állapot: anafilaxia.
Mitől függ a tünetek súlyossága?
Az egyéni érzékenység attól is függ, hogy a földimogyoró allergén összetevői közül, az adott betegnél melyik okozza a tüneteket. A multiplex allergiateszt az eddigieknél pontosabb diagnózist, így sikeresebb kezelést tesz lehetővé. Segítségével meghatározható, hogy a földimogyoró melyik allergén komponensével (összetevőjével) szemben áll fenn allergia. Ezt azért is fontos megismerni, mert az egyes allergén összetevők eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. „A földimogyoró öt allergén komponense közül négy súlyosabb reakciót is képes előidézni, egyről azonban tudjuk, hogy csak helyi reakciót okoz a szájnyálkahártyán, ez esetben tehát nem kell életveszélyes reakció kialakulásától tartani.”
Hatékonyabb a hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedők kezelése
2019. december 06.
Endoszkópos beavatkozások is elérhetővé válnak a súlyos hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedőknek átadott beruházásnak köszönhetően a baranyai megyeszékhelyen – tájékoztatta a Pécsi Tudományegyetem (PTE) az MTI-t.
Az intézmény belgyógyászati klinikáján a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében mintegy 200 millió forintból alakították ki az endoszkópos központot.
Az összegzés szerint a “nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő felszerelésű” központban a legmodernebb endoszkópos eszközök mellett altatógépet és a kisebb sebészeti beavatkozásokat támogató röntgenberendezést is beszereztek.
A fejlesztéssel a betegeknek a hosszan tartó, nagyobb operációknál kevésbé megterhelő endoszkópos beavatkozások is elérhetővé válnak a sejtelhalással járó hasnyálmirigy-gyulladás kezelésében.
A gyomor-és béltükrözési központ, az úgynevezett transzlációs intervenciós endoszkópos központ – amelyhez “hasonló nincs még egy a kelet-közép-európai régióban” – lehetőséget ad a PTE klinikai központ orvosainak a tudományos előmenetelre is.
A transzlációs medicina célja az alapkutatások és klinikai kutatások eredményeinek mihamarabbi hasznosítása a betegellátásba.
A Télapó a Mikulás szomszédja?
2019. december 06.
Annak a Mikulásnak a lakhelyét, akinek eljövetelét nagy izgalommal várja napjaink sok millió kisgyereke, különböző korok és kultúrák egyvelege teremtette meg.
Az eredeti Szent Miklós legendához kapcsolódó szokásokat ( Sinter Klaas, Saint Nik-klaas) az Új-Amszterdamba (New-York) bevándorló holland telepesek honosították meg az Újvilágban a XVII. században.
Az amerikai Mikulás-image (Santa Claus) azonban csak később, egy vers illusztrációjának nyomán született meg. Clement Clarke Moore 1823-ban íródott, "Szent Miklós látogatása" című verséhez Thomas Nast rajzolt képeket a Harper’s magazinba 1860 és 1880 között. Nast fantáziájának köszönhetően olyan titkos részletek kerültek a köztudatba a Mikulás életéről, mint hogy a műhelye az Északi-sarkon található. Moore verséből pedig az ajándékszállításban segédkező rénszarvasok nevei is ismeretessé váltak. Egészen 1925-ig senkinek nem tűnt fel, hogy az Északi-sarkon nemigen akad fű, amiből a hűséges szánhúzók legelészhetnének. Igazándiból erre még az sem lehet mentség, hogy ezt a pólust csak 1909-ben fedezték fel.
A kamaszkor pszichológiája
2019. december 05.
A pszichológiában sok-sok, egymásnak ellent mondó elmélet uralkodik, sőt az alap kiindulási pont is különbözik, aszerint, hogy melyik pszichológiai iskola mire helyezi a hangsúlyt.
Pszichológiai érdekesség: kiből mi lett?
Tudjuk, hogy bizalomra, szeretetre, őszinteségre és stabil párkapcsolatra van szüksége a családnak a megfelelő fejlődéshez. Ez az időszak mindenkinek nehéz. De a hitelesség nagyon meghatározó: hiába szidjuk gyermekünket, hogy ne veszekedjen a testvérével, ha mi folyton a párunkkal veszekszünk. A túl megengedő, illetve a túl óvó (overprotektív) modell sem szokott nyerő lenni a gyermeknevelésben.
És könnyű elméletekkel dobálózni, hiszen minden gyerek más és más. De a szülőknek önvizsgálatra is szüksége van, ahogyan mindannyiunknak, hiszen a felnőtt ember nem okolhat mindig másokat a hibákért… Ha azt gondoljuk, hogy a mi elképzelésünk velünk egyetemben tökéletes, akkor biztos, hogy nem a valósággal együttműködve létezünk, mely konfliktusokba torkolhat. Ekkor nem hibások felkutatása a jó cél, „ő a hibás, én vagyok a hibás”, sokkal inkább az egyensúly megtalálása…
A szülők általában ott hibázzák el, hogy a gyerekre tárgyként és nem élő folyamatként tekintenek. Van egy elképzelés a fejükben és arra szabják a gyereket, mint a ruhát nem tekintve a gyerekben lévő lehetőséget, egyedi elképzeléseket, célokat. Nagy tisztelet a kivételnek. Érthető persze a félelem, hogy meg akarnak felelni a társadalomnak, de talán fontosabb, hogy a gyerek boldog legyen és azt a hivatást válassza, amit szívében érez. Figyelembe kell azt is vennünk, hogy a gyermekben lévő sok-sok energia, ami olykor-olykor rosszaságba torkollik, valahol jó dolog. Ez szavatolhatja, hogy nem lesz unalmas felnőtt, de érthető, hogy ezt nehéz elviselni, főleg folyamatosan.
Egyre több halat esznek a magyarok
2019. december 05.
Tíz százalékkal, 6,5 kilogrammra nőtt az egy főre jutó éves halfogyasztás Magyarországon – hangzott el az M1 aktuális csatorna Híradójában.
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője (AMC) pénteken értékelte a “Kapj rá!” elnevezésű, a halfogyasztást népszerűsítő kampány eddigi tapasztalatait. A kampány keretében az elmúlt két évben 70 ezer emberrel kóstoltatták meg a legfinomabb halételeket és mutatták meg milyen fejlődésen ment keresztül a halgasztronómia.
A szakember fontos eredménynek nevezte a hal áfájának 5 százalékra mérséklését, ami a piaci pozíciókat javítani tudta. Ezzel együtt fontos célkitűzésnek nevezte az egészséges társadalomra való törekvést. Ehhez – mint vélekedett – hozzájárulhat az a törekvés, hogy a teljes húsfogyasztáson belül emelkedjen a halfogyasztás mértéke.
Szabálytalan szívdobogás, szédülés, mellkasi fájdalom? Ne vedd félvállról!
2019. december 04.
Ismerd fel, védekezz ellene, korrigáld, tökéletesítsd!- Ez az idei pitvarfibrillációs hét jelmondata, amit érdemes megszívlelnünk. A pitvarfibrilláció világszerte a felnőttek körében leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, hazánkban a betegek száma sajnos manapság meghaladja már a 200 ezret is. A betegség legnagyobb rizikója a vérrög kialakulása, ami ötszörösére növelheti a stroke kialakulásának kockázatát.
A pitvarfibrilláció közel 9 millió embert érint Európában és az USA-ban. A betegség kiváltó oka gyakran nem ismert, de az életkor előrehaladtával egyre több embernél jelentkezik a kór. Olyan tényezők mint a szívelégtelenség, magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, pajzsmirigy túlműködés, túlzott mértékű alkohol- vagy kávéfogyasztás megnövelhetik a pitvarfibrilláció kialakulásának esélyét. Fontos tudni, hogy a betegség nem minden esetben okoz tünetet, illetve azok betegenként eltérőek lehetnek, de vannak figyelmeztető jelek, amik a pitvarfibrillációra utalhatnak, mint például: szabálytalan szívdobogás, szédülés, mellkasi fájdalom, légszomj, fáradékonyság.
Ismerd fel időben a jeleket
Nem is gondolnánk, mennyit segíthet, ha a napunk során fél percet arra fordítunk, hogy megmérjük önmagunknak a pulzusunkat néhány mozdulattal, mert ezáltal az időben felismert ritmustalan szívverés észlelésével akár komolyabb szövődményeket is megelőzhetünk. A pulzusmérést elvégezhetjük a három ujjunkkal, amit vagy a csuklónkon vagy a nyakunkon könnyen kitapintható ütőérre helyezünk, majd így számoljuk a harminc másodperc alatti szívdobbanásainkat. Akkor beszélhetünk normális szívverésről, ha nyugalmi helyzetben, normál körülmények között a fél percenkénti szívdobbanás 30 és 45 között van, üteme pedig egyenletes és ritmusos. Külső tényezők mint a stressz vagy az időjárás szintén befolyásolhatják a pulzusszámot, ezért ha bizonyos időközönként a szívfrekvencia eltér a normálistól, nincs ok az aggodalomra. Viszont ha a pulzusszám rendszeresen eltér a normál értéktől, keressük fel orvosunkat!
Védekezz ellene
A pitvarfibrilláció kezelésénél az első lépés a stroke kialakulás kockázatának csökkentése, ami véralvadásgátló terápiával érhető el. Manapság több korszerű vérhígító áll a betegek rendelkezésére, amelyek rendszeres, szájon át történő alkalmazásuknak köszönhetően nagyban hozzájárulnak az érintetteknél a stroke megelőzéséhez. Ezzel egyidőben elkezdődhet a pitvarfibrilláció oki kezelése, amire különböző típusú gyógymódok vannak, mint például a szívritmus- vagy szívfrekvencia szabályozás.
Feleslegesen diétázik a kismama, így is lehet allergiás a gyereke
2019. december 04.
Megelőzés céljából nem érdemes terhesség és szoptatás alatt kizárni az étrendből a gyakori allergéneket – tej, tojás, glutén, mogyoró – mert ezzel nem csökkentjük a gyermeknél az esetleg megjelenő allergia kockázatát. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy diétázni csak abban az esetben szükséges, ha a gyermeknél már megjelentek az allergiás tünetek.
Az öröklött hajlamot diétával befolyásolni nem lehet
Az allergiás hajlam öröklődik, azokban a családokban, ahol az egyik szülő allergiás, 40%, ahol mindkét szülő allergiás, 60-80% az esélye, hogy a gyermeknél is megjelenik majd a betegség valamilyen formában. A gyerek azonban csak a hajlamot örökli, az, hogy a hajlamból betegség lesz-e, több tényező függvénye. Ha az édesanya saját maga allergiás, és emiatt nem tud fogyasztani tejet, tojást, glutént, vagy bármely más allergént a terhesség vagy szoptatás alatt, nincsenek arra vonatkozó adatok, hogy ezzel a gyermekének kárt okozna, és hátráltatná nála az orális tolerancia kialakulását – magyarázza dr. Polgár Marianne. Ugyanakkor a vizsgálatok azt mutatták, hogy előnyt sem jelent az anyai diéta az allergia megelőzésében a kisbaba számára.
A kisbabánál az allergiás tünetek megjelenése inkább az örökletes családi hajlammal mutat összefüggést, mint azzal a ténnyel, hogy a magzati életben, vagy a szoptatás alatt találkozott, vagy nem találkozott idegen fehérje részecskékkel az anya diétája miatt.
A jelenlegi ajánlás alapján tehát a terhesség és szoptatás időszaka alatt semmilyen diéta nem indokolt. Amennyiben az édesanya nem érintett valamilyen allergiától vagy ételérzékenységtől, akkor kizárólag prevenciós célból – hogy a gyermeknél megelőzze az allergia kialakulását – szükségtelen diétáznia.
Nő a szív- és érrendszeri halálozás kockázata a rákbetegeknél
2019. december 03.
A rákos betegeknél megnő a szív- és érrendszeri problémák kockázta: több mint tíz százalékuk halálát nem a rák, hanem szívbetegség okozza – állapította meg egy hosszú távú, nagy létszámú kutatás.
A European Heart Journal hárommillió amerikai beteg adatait elemezte: a pácienseket 28 féle rákkal diagnosztizálták az elmúlt 40 évben. A tudósok felhívták rá a figyelmet, hogy a daganatos betegségek túlélési aránya ugyan javul, de az orvosoknak nagyobb gondot kell fordítani a betegek kardiovaszkuláris állapotának folyamatos ellenőrzésére.
A tanulmányban vizsgált 3,23 millió páciens 38 százaléka hunyt el rákbetegségben, 11 százalékuk pedig valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, utóbbi háromnegyede szívbetegség volt – számolt be róla a BBC News.
Magasabb arányban voltak a hólyag-, gége-, prosztata-, méh-, bél- és mellrákos esetek azok között a ráktúlélők között, akik szív- és érrendszeri betegségben hunytak el.
A rákos betegeknél a szív- és érrendszeri kockázat a kemoterápia és a sugárkezelés miatt az első évben magas volt. De a kockázat később is magasabb maradt a rákkal nem diagnosztizált népességhez képest. A tanulmány szerint a daganatos betegek “állandóan a megnövekedett kockázatnak voltak kitéve”.
A kutatást vezető Nicholas Zaorsky, az amerikai Penn Állami Rákintézet sugárterápiás onkológusa rámutatott, hogy amennyiben ezekkel a kockázatokkal tisztában vannak az orvosok és a betegek, az segíthet abban, hogy a páciensek egészséges életmóddal csökkenthessék a szív- és érrendszeri betegség kialakulását, s egyúttal a daganat visszatérésének kockázatát is.
Táplálkozási zavarok: bulimia nervosa
2019. december 03.
A táplálkozási zavarok sorában sajnos nem az anorexia az egyetlen. A bulimia nervosa mintegy háromszor gyakoribb az anorexia nervosánál, és jóval nehezebben felismerhető.
Mi a bulimia?
Az evés zavarai között az anorexia nervosa régóta ismert kórkép, a bulimia nervosa viszont mindössze két évtizede vált hivatalosan betegséggé.
A bulimia nervosa jelentése a görög ökör-étvágy (boüsz-limosz) kifejezésből származik és sokszor az anorexia nervosához társul. Kialakulása általában 17-25 éves korosztályra tehető, akik már érettebb személyiséggel rendelkeznek. Nehezen észrevehető, mivel általában normális testsúllyal jár, de mindenféle testalkatnál előfordulhat.
A bulimia nervosa ismétlődő kényszeres falásrohamokból áll, amelynek során a beteg elveszti az evés feletti kontrolt. Ez egyrészt azzal az érzéssel jár, hogy képtelen abbahagyni az evést, másrészt pedig nem tudja irányítani, mit és mennyit eszik. Rövid időn belül olyan hatalmas mennyiségű – főleg magas kalóriatartalmú, akár 20.000 kalóriás – ételt képesek megenni, ami határozottan több mint amennyit az emberek többsége az adott körülmények között (pl. az éjszaka közepén egy szál köntösben a nyitott hűtőszekrény előtt állva) és hasonló alkattal ugyanennyi idő alatt elfogyasztana (például egy liter fagylalt, egy egész torta és egy doboz keksz).
Súlyos esetekben napi 8-10 falásroham és hányás is előfordulhat! A mértéktelen evés kezdetben megszabadítja a pácienst a feszültségtől, de ezt a kis megkönnyebbülést szinte azonnal szörnyű bűntudat és főleg önmagától való undor követi. Ilyenkor az önutálattól hajszolt beteg meghánytatja magát, kezdetben a torkán ledugott ujjával, de később már akaratlagos hányásra is képes lehet. Sokszor más nem megfelelő módszert is alkalmaz, mint például hashajtók vagy vízhajtók szedése, szigorú diéta vagy koplalás és túlfeszített, rögeszmés sportolás.
Mintegy 400 ezren haltak meg idő előtt a légszennyezettség miatt
2019. december 02.
Mintegy 400 ezer ember idő előtti halálát okozta a légszennyezettség 2016-ban az Európai Unió tagállamaiban – közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).
“Jelenleg a légszennyezettség az elsőszámú környezeti kockázat az emberek egészségére nézve” – írták a friss jelentésben.
A megfigyelőállomásokon mért adatok szerint a vizsgált évben a városokban élők túlnyomó többsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által káros szintűnek ítélt finomrészecske-szennyeződésnek volt kitéve. A finomrészecskék mikroszkopikus porszemek, amelyek általában a fosszilis tüzelőanyagok égésekor keletkeznek.
A szakemberek arról számoltak be, hogy bár a levegő minősége javulóban van a kontinensen, de nem a kellő ütemben. Rámutattak ennek kapcsán, hogy még nem sikerült elérni sem az EU, sem a WHO célkitűzéseit.
A finomrészecske-koncentráció 2017-ben hét tagállamban, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban, Romániában és Szlovákiában haladta meg az EU-s határértékeket. Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia pedig nem teljesítette a finom szálló porra vonatkozó 2015-ös célszámokat.
