A kávéfajták több mint 60 %-át fenyegeti a kipusztulás

2019. március 04.

A vadon termő kávéfajták több mint 60 százalékát fenyegeti a kipusztulás az erdőirtás, a klímaváltozás és a rovarkártevők egyre súlyosbodó problémája miatt – figyelmeztetnek a kutatók.

A londoni Kew Gardens szakemberei szerint a fenyegetett fajok közé tartozik a leggyakrabban termesztett arab kávé (Coffea arabica) vadon élő rokona is. A Science Advances és a Global Change Biology című folyóiratokban publikált tanulmányok készítői a világon előforduló 124 kávéfaj kutatásait átvizsgálva megállapították, hogy több mint 60 százalékukat fenyegeti a kipusztulás.

A Kew Gardens munkatársa, Eimear Nic Lughadha “rendkívül magasnak” nevezte ezt a mutatót, amelyet korábban mindössze 22 százalékra becsültek.

Az Afrika, Madagaszkár, Ázsia és Ausztrálázsia trópusi területein vadon termő kávéfajok fontosságát az adja, hogy segítségükkel “a betegségeknek és az egyre szélsőségesebbé váló éghajlati feltételeknek ellenálló” új növényeket lehet termeszteni.

A világ kávékereskedelme jelenleg két fajra, az arab kávéra (60 százalék) és a robuszta kávéra (40 százalék) épül.

A Kew Gardens munkatársai és etióp szakértők 2017-ben arra figyelmeztettek, hogy a klímaváltozás miatt a kávéültetvények akár 60 százaléka alkalmatlanná válhat a termesztésre a század végére Etiópiában.

Kiterjesztenék a HPV elleni védőoltást a fiúkra

2019. március 04.

Az iskolai védőoltási program keretében kiterjesztenék a 12 éves fiúkra is HPV-védőoltást – mondta Horváth Ildikó , az egészségügyért felelős államtitkár.

2014 óta térítésmentes a 12 éves lányoknak a méhnyakrák elleni védőoltást az iskolákban, ez minden évben sikeres, hiszen a beoltottsági arány ebben a korosztályban 75 százalék feletti.

Egyre több orvostudományi adat támasztja alá, hogy a védőoltás a fiúk esetében is hatékony a humán papilloma vírus (HPV) ellen.

A Mályvavirág Alapítvány által szervezett méhnyakrák-megelőzési hét nyitórendezvényén az államtitkár arról beszélt, hogy a ma már megelőzhető és korai stádiumban gyógyítható betegségben ötszáz nő hal meg évente Magyarországon. Az egyén felelősségét a szűrésen való részvételben, mert még mindig kevesen élnek az ingyenes szűrés lehetőségével a 25 és 65 év közötti nők körében.

2019-től  adókedvezményben részesülnek azok a nők, akiket az endometriózis, az emlőrák, a méhnyakrák vagy a petefészekrák betegség érint.

Koiss Róbert, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház osztályvezető főorvosa is a szűrés és az oltás fontosságát emelte ki, hiszen e kettő kombinációjával megelőzhető a méhnyakrák kialakulása.

A méhnyakrákot korai stádiumban igen nehéz észrevenni, mert nem jár különösebb tünetekkel, csak akkor, ha a daganat már továbbterjedt. A rendszeres szűrésnek éppen ezért hatalmas szerepe van, hiszen minél korábbi stádiumban ismerik fel a betegséget, annál jobbak a gyógyulás esélyei – hangsúlyozta.

A szűrés a rákmegelőző állapotot is nagy arányban kimutatja, így kezeléssel elkerülhető a méhnyakrák kialakulása.

Csokit ebédre? Csak nyugodtan, hisz fogyaszt!

2019. március 03.

A csokoládé boldoggá tesz, és elkényezteti érzékeinket. Egy gond van csak vele, hogy erősen hizlal. Legalábbis eddig így tudtuk. De egy csokis finomság akár egy főétkezést is kiválthat, így hozzájárulhat az áhított fogyáshoz. 

A csoki kedvező élettani hatását folyamatosan kutatják a tudósok, hiszen az, amit világszerte ennyien szeretnek, nem lehet egészségtelen. A legfontosabb, hogy alaposan megválogassuk, milyen típusú csokoládét fogyasztunk. Szerencsére ma már egy egész főétkezés is kiváltható egyetlen 7 és 17 csokoládés szelettel.

Jót tesz a szívnek, a léleknek

Sokan esznek csokit akkor, ha stressz éri őket. Kutatások során kiderült, hogy ez egyáltalán nem butaság, hiszen hatására csökkenhet a stresszhormonok termelődése és emelkedhet a boldogsághormonként is ismert endorfin szintje. Mivel a stresszevés miatt plusz kilók is felkúszhatnak, jobb, ha a 7 és 17 speciális fogyókúrás termékeinek palettájáról választjuk ki a csokis falatokat. A csokoládé antioxidáns hatású flavonoidjai rugalmasabbá tehetik az ereket, ezáltal csökkenthetik a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. Egyes tanulmányok szerint segíthet a vérnyomás normalizálásában és a koleszterin szintjének alacsonyan tartásában.

Frissítő, érzéki, finom: csokimasszázs

2019. március 03.

A csokoládé ősi kultikus táplálékként vált közkedveltté. A maják xocolatl-nak nevezték az isteni nedűt, mágikus hatást tulajdonítottak neki. Való igaz, hogy az ősidőben ez a nedű nem a mai élvezeti elemeket tartalmazta, hiszen kesernyés, fűszeres, chilis, zsíros alkotóelemei miatt igen egyedi ízkombinációi voltak. Az idő múlásával a csokoládé sok átalakuláson ment át, amíg elérte a mai csábító, ellenállhatatlan élvezeti ízét.  

Mindamellett, hogy a csokoládé a maják kora óta mennyei éteknek számít, igen hatásos a szervezetre, testen kívül-belül bizonyított a jótékony hatása.

Évezredek óta gyógyhatása is közismert

Érbetegségre, vérnyomáscsökkentésre, fáradtság ellen, hasmenés- illetve székrekedés ellen, különböző bőrproblémákra, sőt afrodiziákumként is ismeretes.
A csokoládé bőrvédő hatása igen közismert.

A csokoládés masszázsolaj hidratálja a bőrt, öregedéskésleltető, endorfin (boldogság hormon) termelő, ezáltal pedig a lélekre is jótékony hatással van. Fizikai és mentális síkon, együttesen van áldásos hatása.

Kockázati tényező a fekete színű élelmiszer

2019. március 02.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) új élelmiszerbiztonsági kockázati tényezőként azonosította az úgynevezett fekete élelmiszerek csoportját.

Az utóbbi időben divatos élelmiszerpiaci trendet képvisel a fekete színű élelmiszerek megjelenése, például a fekete fagylalt, fekete pizza.

Az elfogyasztott aktív szén az emésztőrendszerben nagy hatékonysággal köt meg különböző molekulákat, nemcsak a méreganyagokat, hanem számos, a szervezet számára fontos vegyületet is, például vitaminokat és gyógyszermolekulákat is.

Az aktív szenet tartalmazó élelmiszerek nagy mennyiségű fogyasztása a gyógyszerhatás csökkenése miatt káros lehet a gyógyszerszedőkre, de hosszú távon akár az egészséges embereknél is hiányállapotok kialakulásához vezethet.

A csontritkulás újabb kezelésére bukkantak

2019. március 02.

Amerikai kutatók egy új kezelési lehetőséget tártak fel a csontritkulásban szenvedő idős nők számára.

A Nature Communications című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a Los Angeles és a San Francisco székhelyű Kaliforniai Egyetem szakemberei azt találták, hogy egy maroknyi agysejt fontos szerepet játszhat a nők csontsűrűségének szabályozásában.

Egérkísérleteikben a kutatók felfedezték, hogy a nőstények csontjai különösen erőssé váltak, amikor blokkolták agyukban kicsiny számú idegsejtek bizonyos jeleit, és ezeket a szupererős csontokat idős korukban is megtartották.

A tanulmány azt sugallja, hogy “egy teljesen új utat fedezhettünk fel, amelyet felhasználhatunk a csontok erősségének javítására idős nők, illetve mindenki más esetében, akik törékeny csontokkal bírnak” – hangoztatta Holly Ingraham professzor, a tanulmány egyik vezető szerzője.

A társszerző Stephanie Correa, az UCLA adjunktusa korábbi állatkísérletiben megfigyelte, hogy ha genetikailag törlik az ösztrogén receptort az agy hipotalamusz területe idegsejtjeiben, akkor az kisebb testsúlynövekedést idéz elő az egerekben. Meglepő eredményei azt mutatták, hogy a meghízott egérnek nagyobbak lettek a csontjai, mivel a csontok tömege 800 százalékkal nőtt.

Már akkor tudtuk, hogy ez új, izgalmas utakat nyitott a nők egészségének javítása felé – hangoztatta Correa.

Megdöbbentő adatok: a magyar lakosság harmada szenved valamilyen pszichés betegségben

2019. március 01.

Bár a jogszabály nem ismeri el, a pszichés megbetegedések népbetegségnek számítanak Magyarországon. Minden 3. ember közvetlenül érintett - a hozzátartozókon, barátokon keresztül pedig szinte mindenki.  

A Magyar Pszichiátriai Társaság vándorgyűlése előtt tartott sajtótájékoztatón más durva számokat is hallottunk: például azt, hogy évente 700 ezer depressziós beteget regisztrálnak az országban. Mivel a pszichés zavarok a fizikai állapotra is jelentős kihatással bírnak, ez hatványozottan terheli az ellátórendszert. Erre az esetre is igaz, hogy a megelőzésre jóval nagyobb gondot kellene fordítani.

A Magyar Pszichiátriai Társaság XXII. Vándorgyűlése, amely a napokban zajlik Győrben a “kor, kór nélkül” mottót kapta, a fő téma az időskor. Az idősödés társadalmi, pszichológiai és biológiai aspektusai mellett ezen életszakasz pozitív vonatkozásai, és a sikeres idősödés lehetőségei is előtérbe kerülnek. Sok előadó foglalkozik a leggyakoribb időskori mentális zavarokkal – különös tekintettel a demenciákra –, a gyógyszeres és pszichoterápiák mellett az önsegítés és a közösségi segítségnyújtásig számos kezelési lehetőségről terítékre kerül.

10%-kal nőtt a transzplantációk száma

2019. március 01.

2018-ban összesen 505 szervátültetés történt, 119 esetben külföldről érkezett szervet kapott a páciens, ez az itthon beültetett szervek 22,6 százalékát jelenti. Tavaly 335 veseátültetést végeztek, ami 12 százalékkal több mint 2017-ben, és mind az elhunyt, mind az élődonorból végzett transzplantációk száma emelkedett. 80 májátültetés történt, ami több mint 8 százalékos emelkedést jelent, valamint 23 tüdő- és 62 szívátültetést végeztek, ami szintén több mint 2017-ben – ismertette az államtitkár.

Magyarországon sokkal többen adományoznák szerveiket haláluk után, mint ahányan ismerik az ezzel kapcsolatos jogszabályokat. A magyar lakosság 73 százaléka ajánlaná fel szerveit, de csak 23 százaléka ismeri a feltételezett beleegyezés elvére épülő jogrendet, amely azt jelenti, hogy kizárólag akkor lehet az elhunytból szervet kivenni, ha életében ez ellen nem tett írásos nyilatkozatot – mondta Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat transzplantációs igazgatója.

Felhívta rá a figyelmet, hogy fontos erről beszélni a hozzátartozókkal is, hogy szükség esetén tudjanak a döntésünkről és így könnyebb legyen határozniuk. Elmondta azt is, szervadományozásra dobogó szív mellett beálló agyhalál esetén van lehetőség, az agyhalál azonban nagyon ritka, a Magyarországon évente elhunyt 130 ezer emberből körülbelül ezer embernél áll be agyhalál.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora közölte, a tavaly elvégzett több mint 500 átültetésből 327 az intézményben történt. A klinika az európai transzplantációs intézmények között szívátültetésben második, veseátültetésben a negyedik, májátültetésben pedig az ötödik helyen áll. Céljuk, hogy a következő öt évben valamennyi szervtranszplantáció vonatkozásában a dobogón végezzenek, szívátültetés esetén pedig a vezető helyre kerüljenek.

A gyermekek 10 éves korukra 18 évnyi cukrot esznek

2019. február 28.

A brit gyermekek 10. születésnapjukig annyi cukrot vesznek magukhoz, amennyit 18 éves korukig kellene elfogyasztaniuk – közölte a sokkoló hírt a brit közegészségügyi szolgálat (PHE), egy új életmódváltoztató kampányát megkezdve.

A PHE adatai szerint az elmúlt években csökkent valamelyest a gyermekek cukorfogyasztása az Egyesült Királyságban, de még mindig napi 8 kockacukornyival többet vesznek magukhoz, mint amennyit szabadna, és ez éves szinten a szükségesnél 2800-zal több kockacukrot jelent.

A közegészségügyi szolgálat ezért elindította a Change4Life nevű kampányát, amelyben arra ösztökéli a szülőket, hogy lépésről lépésre cseréljék le a gyermekeik által fogyasztott ételeket és italokat egy-egy egészségesebb változatra. Ezzel a módszerrel évi 2500 kockacukornak megfelelő mennyiségű cukrot lehetne elvonni az étrendjükből – véli a PHE.

A szolgálat szerint a 10-11 évesek körében minden korábbinál magasabb szintet ért el a “súlyos kövérség”, a gyermekek egyharmada túlsúlyosan vagy kövéren fejezi be a (hatosztályos) általános iskolát, és a túlsúlyos vagy kövér gyerekekből nagyobb valószínűséggel lesznek túlsúlyos vagy kövér felnőttek.

A PHE a brit élelmiszeriparral együttműködve el akarja érni, hogy 2020-ig 20 százalékkal kevesebb legyen a cukor azokban a termékekben, amelyekkel a gyerekek a legtöbb cukrot magukhoz veszik.

Az elhízott embereknek kisebb lehet az agyuk

2019. február 28.

Az elhízott embereknek kisebb lehet az agyuk – ezt állapította meg egy kutatás, amely szerint a legnagyobb különbség a sok hasi zsírral rendelkezőknél jelentkezik.

A Loughborough-i Egyetem és a University College London kutatói először világítottak rá, hogy a magas, azaz 30 fölötti testtömegindexszel és magas – férfiaknál 0,9, nőknél 0,85 fölötti – derék-csípő aránnyal rendelkező emberek szürkeállománya kisebb, mint az egészséges testsúlyú embereké. A szürkeállomány az agy idegsejtjeit tartalmazza, és magában foglalja az önszabályozásban, az izomszabályozásban és az érzékszervi érzékelésben érintett agyi régiókat.

Mark Hamer professzor, a Loughbourough-i Egyetem tudósa elmondta, felfedezésük magyarázhatja, hogy a túlsúlyos emberek miért hajlamosabbak a demenciára és más neurodegeneratív betegségekre.

A Neurology folyóiratban megjelent tanulmány szerint az extra kilogrammok, és különösen a hasi tájon felhalmozódott zsír kapcsolatba hozható az agy térfogatának csökkenésével.

Hamer azonban rámutatott: egyelőre nem világos, hogy az agyi struktúrában bekövetkezett rendellenességek vezetnek-e elhízáshoz, vagy az elhízás vezet ezekhez az agyi változásokhoz.