Új eljárás segíthet kimutatni a Lyme-kórt
2019. október 09.
Magyarok által kifejlesztett új eljárás segíthet kimutatni a Lyme-kórt – jelentették be egy budapesti sajtótájékoztatón.
Bózsik Béla Pál, a DualDur nevű új módszert kidolgozó Lyme Diagnostics Kft. tudományos igazgatója elmondta, eddig az úgynevezett szerológiai vizsgálatokat alkalmazták a fertőzés kimutatására, amikor is a baktériumhoz kötődő, a szervezetben termelődő ellenanyag meglétét vizsgálják, ez azonban nem mindig sikeres, mert a szervezet néha képtelen ellenanyagot termelni.
A jelenleg klinikai vizsgálat alatt álló morfológiai vizsgálat során a vérmintából mikroszkóp alatt mutatják ki közvetlenül a kórokozót, amelynek alakja jellegzetes, így egyértelműen felismerhető – ismertette az igazgató.
A Lyme-fertőzés a csípés után már akár négy órával elindulhat a szervezetben, ezért rendkívül fontos a kullancs mielőbbi eltávolítása, a potrohot azonban nem szabad megérinteni, mert különben mi magunk préseljük be a fertőző anyagot a szervezetbe.
Szintén fontosnak nevezte magának az állatnak a vizsgálatát, amely Magyarországon még csak egy magánintézményben lehetséges.
A Lyme-kór jellegzetes tünete egyébként az ízületi gyulladás és az agyidegek gyulladása – fűzte hozzá az igazgató.
Bózsik András, a Lyme Diagnostics Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a morfológiai módszert már 1986-ban elkezdték fejleszteni, pénzhiány miatt azonban a vizsgálatok lassan haladtak.
Az utóbbi években kapott támogatásoknak és az Európai Uniótól a közelmúltban elnyert 3,5 millió eurós hozzájárulásnak köszönhetően azonban felgyorsultak a kutatások, így akár már egy év múlva is piacra kerülhet az új módszer – közölte az ügyvezető.
Nem vesszük elég komolyan?
2019. október 08.
Eljöhet az az idő, amikor már nem lesz elég erős antibiotikumunk a fertőzések gyógyítására? Erről mi is tehetünk a felelőtlen antibiotikum-használat révén.
Világszerte 700 ezer ember hal meg évente antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében, mert már nem létezik olyan erős gyógyszer, amilyenre szükségünk lenne. Az antibiotikum-rezisztencia fejlődésének biológiai hátteréről, a probléma globális jelentőségéről, a helytelen és ellenőrizetlen antibiotikum-használat elterjedéséről és következményeiről Méhi Orsolya, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének tudományos munkatársa írt egy összefoglalót.
Általánosan megfogalmazva, az antibiotikum-rezisztencia az a jelenség, melynek során a baktériumok és más mikroorganizmusok (pl. kórokozó gombák, egysejtű paraziták) ellenállnak az elpusztításukra szánt antibiotikumoknak.
Fontos kiemelni, hogy az antibiotikum-rezisztencia nemcsak a bakteriális fertőzések kezelését veszélyezteti (köztük közönséges betegségekét, amelyeket már képesek voltunk leküzdeni, mint a tüdőgyulladás, tuberkulózis, vérmérgezés, gonorrhoea, élelmiszer által közvetített betegségek), hanem számos más orvosi beavatkozást is, mint a rákterápiás kezelések, a transzplantációk és más immunszuppressziós eljárások, az invazív sebészeti beavatkozások vagy a koraszülöttek ellátása.
A WHO-nak egy idén áprilisban megjelent jelentésében sokatmondóan foglalják össze a jelenlegi helyzetet: „Nincs idő a várakozásra: hacsak nem reagálunk azonnal, az antibiotikum-rezisztenciának katasztrofális következményei lesznek egy generáción belül. Meg kell védeni a jövőt az antibiotikum-rezisztens fertőzésektől.” Az antibiotikum-rezisztencia a megemelkedett számú elhalálozásokon kívül hosszabb kórházi tartózkodást, az ezzel járó magas kórházi költségeket és jelentős globális gazdasági terhet jelent.
Csak egy a számos sokkoló példa közül annak a nevadai nőnek az esete, akinek olyan Klebsiella pneumoniae-fertőzés okozta a halálát, amely az Amerikai Egyesült Államokban elfogadott összes (26-féle) antibiotikummal szemben rezisztens volt, egyik gyógyszerrel sem tudták meggyógyítani.
A helytelen, mértéktelen és gyakran ellenőrizetlen antibiotikum-használat – nemcsak a gyógyászatban, hanem az állattenyésztésben is –, az állati eredetű termékek nemzetközi kereskedelme, a turizmus világméretűvé válása mind-mind elősegíti az ellenálló baktériumok kialakulását és globális terjedését.
A természet egyik csodája: a méhek tánca
2019. október 08.
Pillantsunk be egy kicsit a méhek kommunikációjába! Nem nevezhetjük valójában nyelvnek ezeket a jelzéseket, mivel az feltételezi az értelmi és absztrakciós képességet. Táncaik öröklött ösztöncselekvések, melyek hasonló, veleszületett, ösztönös viselkedésre indítják társaikat.
A felfedező méh táncolni kezd, a vele kapcsolatba kerülő másik pedig felfogja azt, és ő is táncba kezd, ezzel továbbítja a szerzett információkat. Ezek pedig: a lelőhely iránya, távolsága a kaptártól, az előforduló nektár mennyisége, és annak cukortartalma.
A felfedező útról a kasba visszatérő méh leadja a nektárpróbát (mézes-hólyagjából a kasba helyezi), majd informáló táncba kezd. Ez a következőt jelenti:
• a megtalált virágfajta illatát,
• a nektár minőségét és mennyiségét,
• a lelőhely távolságát,
• a lelőhely irányát.
A méhek kommunikációjáról szóló ismereteinket elsősorban a német-osztrák professzornak, Karl von Frischnek köszönhetjük. A méhek érzékeinek fiziológiájával foglalkozó alapkutatásai révén ezen kívül, ami elsősorban a szagló- és látóérzéküket érintette, segített megértenünk sok más bonyolult biológiai összefüggést is a méhtársadalomban. Korszakalkotó kutatásaiért 1973-ban fiziológiai Nobel-díjat kapott. Sok tanítványa révén, akik közül különösen Martin Lindauer nevét kell említeni, új felfedezésekkel egészült ki munkássága.
Becsületesség a jóga fényében
2019. október 07.
Majd minden vallási hagyomány vagy szellemi út javasolja - vagy éppen előírja - követőinek a címben szereplő lelkiállapot gyakorlását. S nem véletlenül, hiszen annak átélése és megtapasztalása jelentősen megtisztítja az ember életét. Természetesen a jóga is nagy hangsúlyt fektet rá, azonban teljesen más értelemben, mint azt legtöbben gondolják.
A jóga rendszerének egyik nagy megújítója a nagy indiai bölcs Patandzsali volt. Bölcsességének bizonyítéka, hogy a becsületességet nem előírásszerűen követelte meg, hanem azt mondta, hogy ezek az önmagát reálisan érzékelő lény természetes viselkedésmintái. Természetesen az idők során sokan egyfajta morális elvként határozták meg, mintegy önmagukkal szemben támasztott feltételként. Ez azonban tévútra vezet, hiszen csak egy megtanult és kontrollált viselkedésminta utánzását jelenti, ami gyakran spirituális arroganciához, vagyis az ego megerősödéséhez vezet az erkölcsösség és a spiritualitás álcájába bújtatva.Ha jól megfigyeljük, a harmonikus, békés és együttműködő társas viszonyoknak a legalapvetőbb kritériumait írják le Patandzsali Jóga szútrái. Egyfajta fokmérője az emberi kapcsolatoknak.
A becsületesség (asztéja, vagyis a negyedik jama) fontosságának megértése a saját felismerés és a tapasztalat függvénye, nem pedig az elérendő cél érdekében hozott áldozat. A becsület hiányának a legfontosabb oka a félelem a megszerzett dolgok - pénz, pozíció, hatalom, kapcsolatok - elvesztésétől, vagyis a ragaszkodás a fizikai síkhoz. A becsület kialakulásának alapja az a belátás, hogy mindezen dolgok önmagukban semmiféle kielégítést nem nyújtanak, és a valódi boldogságnak csak kiegészítő kellékei. A biztonság, a boldogság, a harmónia a „nem-szerzés” állapotának a melléktermékei, s ezek a tudatosság - személyiségen túli lényed - megtapasztalásának eredményei. A szerzés vágya okozza az emberi kapcsolatokban az igényt az uralkodásra, és egymás kizsákmányolására, történjen az fizikai, szellemi vagy lelki szinten.
A nagylelkűség (aparigraha) szorosan kapcsolódik a becsületességhez. Hiszen az a jógi, aki a szerzés és birtoklás vágyát tudatosan felismeri, nem fog „szűkmarkúan” bánni az élet semmilyen szereplőjével, legyen szó anyagi javakról, tudásról vagy ismeretekről, vagy egy segítő cselekedetről. A nagylelkűség egy fokmérője annak, mennyire laza és rugalmas az ego, és mennyire szűntek meg a ragaszkodások az emberben.
Ezért ne nyomkodjuk a mitesszereket a fülben!
2019. október 07.
Talán észre sem veszi, de ha mégis, akkor ne kísérletezzen házilagos eltávolítással, mert több bajt okoz, mint gondolja!
A serdülőkor velejárója a pattanások, mitesszerek megjelenése. A túlzott faggyúműködés az arc mellett a mellkason, háton és a fülben is okozhat bőrtüneteket. Mitesszer akkor jelentkezik, ha a bőr pórusaiban felgyülemlett faggyú teteje a levegővel érintkezve oxidálódik, így fekete színű bevonat képződik rajta – mondja Peterman Krisztina, a Dermatica gyógykozmetikusa.
Az egyéb testrészeken megjelenő mitesszerek jól láthatóak, szem előtt vannak, de a fülben lévő mitesszerekről alig veszünk tudomást, vagy pedig nem megfelelően próbáljuk eltávolítani. Sajnos ez a terület a kozmetikában végzett kezelések során is gyakran kimarad, nem része az arc tisztításának, holott esztétikailag és egészségügyileg is fontos a fülkagylóban jelentkező bőrhibákat is kezelni.
Fájdalmas és veszélyes is
A bőrproblémák kezelését jobb szakemberre bízni, de az éppen csak serdülni kezdő, a testének rohamos változásait is nehezen követő fiatalok ezt olykor kellemetlennek érezik. Peterman Krisztina tapasztalatai szerint, ilyenkor a gondos anyukák végzik el a házi „kezeléseket”. Az ezen a területen keletkező mitesszerek eltávolítása azonban meglehetősen bonyolult, hiszen a fülben lévő kanyarulatokhoz nehéz hozzáférni. Előkerülnek tehát a hajcsatok és egyebek, amik fertőtlenítőt sosem láttak, de annál többször estek már le a földre. A hadművelet – aki átélte tudja, hogy igazi harcról van szó – fájdalmas is, mert a fülkagyló nagyon érzékeny. Ha megszúrják, könnyen vérzik, mert a fülek érhálózata igen gazdag.
A küzdelmes beavatkozástól gyulladt, vagy az elhanyagolt mitesszeres füleknek nem csak esztétikai vonzata van. Gyulladásuk komoly gennyes gócot eredményezhet, ami akár sebészeti kezelést is igényelhet.
A kevés húst tartalmazó étrend környezetvédőbb?
2019. október 06.
A kevés húst tartalmazó étrend karbonlábnyoma kisebb, mint a hagyományos tejet-tojást fogyasztó vegetáriánusé egy új amerikai tanulmány szerint.
Az elegendő és egészséges élelem megtermelése a legtöbb alacsony és közepes bevételű országban ugyanakkor az üvegházhatású gázok kibocsátása, vagyis a karbonlábnyom jelentős növelésével járna a Johns Hopkins Közegészségügyi Egyetem élhető jövőt kutató központjának tanulmánya alapján, amely a Global Environmental Change című szaklap legújabb számában jelent meg.
A Johns Hopkins kutatói az egyének és az országok szintjén is megvizsgálták az éhezés felszámolása és a klímavédelem lehetséges útjait – írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
Olyan modellt dolgoztak ki, amely megvizsgálta, hogyan hatnának az étrendi változások az egyes emberek és az országok szintjén az üvegházhatású gázok kibocsátására és az ivóvíz-felhasználásra.
Ezzel a modellel kilenc növényi alapú étrend hatásait elemezték, ezek között volt mások mellett vöröshúsmentes, a halat, valamint a tejet-tojást megengedő (lakto-ovo vegetáriánus) és a csak növényi, vagyis vegán táplálkozás is.
Megállapították, hogy a tápláléklánc alsó részén elhelyezkedő állatokat – kis halakat, puhatestűeket – tartalmazó étrendek majdnem olyan környezetbarátok, mint a kizárólag növényi étrend.
Vaspótlással csökkenthető a koraszülés és a szülés utáni depresszió kockázata
2019. október 06.
A vas elengedhetetlenül szükséges mind az anyai, mind a magzati vérképzéshez. A vashiány ugyanis vérszegénységet, a vérszegénység pedig nemcsak levertséget, fáradékonyságot, hanem a baba esetében oxigénhiányt is okozhat.
Ma Magyarországon minden harmadik terhes nő vashiányos vérszegénységben szenved. A vaspótlás különösen fontos ebben az életszakaszban, hiszen vas szükséges mind az anyai, mind a magzati vérképzéshez. Ha az anyánál vérszegénység alakul ki, ez magzati oxigén hiányhoz vezethet, mely súlyos magzati károsodás okozója lehet. A vérszegénység elsősorban az idegrendszeri fejlődésre gyakorol káros hatást. Éppen ezért terhesség alatt mindenképpen vaspótlást ajánl a szakember. Különösen a harmadik trimeszterben érdemes erre odafigyelni, hisz a baba fejlődése ebben az időszakban a legintenzívebb.Az emberi szervezet vasraktára elég nagy. Példaként, ha egy egészséges férfi egyáltalán nem juttatna a normál táplálkozás során vasat a szervezetébe, akkor is csak nyolc év alatt alakulna ki vashiányos vérszegénység. Vagyis normális táplálkozás és életmód mellett, különösen a férfiak esetében nincs szükség vaspótlásra. Bizonyos élethelyzetekben, elsősorban nőknél azonban szükség lehet rá, hisz a terhesség alatt, szülés után, szoptatás alatt vagy erős menstruáció idején jelentősen csökkenhetnek a vastartalékok.
„Kutatások bizonyították, hogy azoknál a kismamáknál, akiknél vaspótlás segítségével sikerült a vérszegénységet kezelni, kisebb arányban fordultak elő fertőzések (légúti, húgyúti), véralvadási zavarok, de a súlyosabb terhességi rosszullétet, hányást is ritkábban tapasztalták. A vaspótlás ugyanakkor csökkenti a koraszülés és a szülés utáni depresszió kockázatát is.” – mondta el dr. Pecze Károly haematológus főorvos.
Aggasztóan növekedett a HIV-megbetegedések száma
2019. október 05.
Aggasztó mértékben észlelték a HIV-vírus gyógyszereknek ellenálló fajtáját Afrikában, Ázsiában és Amerikában – olvasható a Nature című tudományos folyóirat honlapján.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint az elmúlt négy évben Afrika, Ázsia és Amerika 12 országában átlépte az elfogadható szintet a gyógyszer-rezisztencia a HIV-vírus kezelését biztosító két alapvető fontos gyógyszer – az efavirenz és a nevirapin – esetében.
A HIV-vírusfertőzötteket általában antiretrovirális gyógyszerekkel kezelik, ám a vírus képes mutálódni gyógyszereknek ellenálló formába.
A WHO 2014 és 2018 között 18 országban végzett felmérést, és vizsgálta a gyógyszer-rezisztencia szintjét azon emberek esetében, akiknél abban az időszakban kezdték meg a HIV-vírus elleni kezelést.
12 országban a HIV-vírusfertőzött felnőttek több mint 10 százalékánál alakult ki rezisztencia a két gyógyszer esetében. Ezen küszöb fölött már nem tartják biztonságosnak ugyanazon HIV-gyógyszerek felírását a betegeknek, mivel a rezisztencia tovább növekedhet – olvasható a WHO jelentésében.
“Úgy vélem, átléptük ezt a vonalat” – mondta Massimo Ghidinelli, a washingtoni Pánamerikai Egészségügyi Szervezet fertőzőbetegség specialistája.
A vizsgált nők 12 százalékánál, a férfiak 8 százalékánál mutatták ki a HIV gyógyszereknek ellenálló fajtáját.
Olaszos egytál - maradék rizsből!
2019. október 05.
Megmaradt egy kis rizs a vasárnapi ebédből? Ne dobd ki! Készíts gyors és ízletes egytálételt belőle!
Hozzávalók:
2 bögrényi főtt vagy párolt rizs,
2-3 kemény paradicsom,
1 tk. olívaolaj
ízlés szerint friss bazsalikom és oregano
csipet bors, só
Elkészítés:
A paradicsomot kis kockákra vágom (ha zavar a magot ki lehet belőle szedni), a zöldfűszereket is aprítom. A rizst az olajon átmelegítem, majd hozzászórom a paradicsomot és a fűszereket. Alaposan összekeverem, 1-2 percig átmelegítem, és már kész is!
A tetejére lehet egy kis reszelt parmezánt szórni vagy mellé szeletelni néhány karika mozzarellát!
Langyosan a legjobb, finom, könnyű vacsorára vagy ebédre való!
Gyógyszer vagy kábítószer? Mire jó a kenderolaj?
2019. október 04.
Minden kornak megvan a maga csodanövénye. Ami az 1990-es években az aloé volt, az ma a kender: gyakorlatilag nincs olyan betegség, amire a kétes ajánlások alapján ne lenne jó, és akik nem ismerik, vagy alábecsülik a lehetséges kockázatokat, azok teljesen biztonságosnak gondolják.
A kender hasznos ipari gyógynövény: megfelelően előállított, állandó összetételű készítményei egyes országokban gyógyszerként engedélyezve vannak forgalomban.
A kender valószínűleg soha nem lesz a klasszikus értelemben vett gyógynövény, és ennek csak egyik oka, hogy termős virágzatát, a kannabiszt elterjedten használják kábítószerként. A hallucinogén hatást a tetrahidro-kannabinol (THC) nevű vegyület alakítja ki, de ez csak az egyik a kender hatóanyagai közül. Újabban intenzíven kutatott vegyület a kannabidiol (CBD), amelynek hallucinogén hatása nincs, számos egyéb központi idegrendszeri hatása viszont van.
A kannabigerol (CBG) hatásait, amely sok kendermintában jelentős mennyiségben van jelen, alig ismerjük – és ugyanez a helyzet azzal a több mint 100 kannabinoiddal (kenderhatóanyaggal), amelyet eddig kimutattak a növényből. Ezek szerkezetileg rokon vegyületek, hatásaik részben hasonlók, de esetenként nagyon eltérők lehetnek. Ha részleteiben sikerül megismerni egy vegyület hatásait, akkor az tiszta formában, gyógyszerként forgalomba kerülhet – amint az a THC esetén meg is történt.
A kender kémiailag igen változékony növény: számtalan változatában a fent említett soktucatnyi vegyület aránya igen eltérő lehet, ami a hatásban is megnyilvánul. Éppen ezért a pontos összetétel ismerete nélkül nem mondható meg, hogy egy adott kenderminta pontosan milyen hatással rendelkezik. A gyógyszerként forgalomba hozott készítmények esetén pontosan ismert az összetétel, mivel ezek ellenőrzött körülmények között termesztett növények tisztított kivonatait tartalmazzák.
