2020. május 15.
Kétszáz világhíres művész és tudományos szakember – többi között Madonna, Robert de Niro, Isabelle Adjani,Yann Arthus-Bertrand és Tarr Béla – nemet mond “a visszatérésre a normalitásába” a koronavírus-járvány után a Le Monde című francia napilapban közzétett felhívásukban, amelyben a fogyasztói társadalom radikális átalakítását sürgetik.
“Elképzelhetetlennek tűnik számunkra a visszatérés a normalitásba” – írták a hírességek a Juliette Binoche francia filmszínésznő és Aurélien Barrau francia asztrofizikus által kezdeményezett felhívásukban.
Az aláírók között szerepel Robert de Niro, Jane Fonda, Cate Blanchett, Adam Driver, Javier Bardem, Penelope Cruz, Marion Cotillard, Monica Bellucci, Guillaume Canet, Jean-Louis Trintignant színészek, Madonna, Angele, Sting, Benjamin Biolay énekesek, Bob Wilson, Thomas Ostermeier, Peter Brook színházrendezők, Tarr Béla, Alejandro Gonzales Inarritu, Pedro Almodovar, Wim Wenders, Bertrand Tavernier filmrendezők, Yann Arthus-Bertrand fotóművész, és olyan Nobel-díjasok, mint James Peebles fizikus vagy Muhammad Yunus közgazdász.
Úgy vélik, hogy a Covid-19 fertőzés “tragédia”, ugyanakkor a válság alkalmat teremt arra, hogy “szembenézzünk a lényeges kérdésekkel, miután rendszerszintű problémáról” van szó.
“A jelenlegi ökológiai katasztrófa egy meta-válságból fakad, miután a fogyasztás magának az életnek, a növényzet, az állatok és az emberek egy nagy része életének megtagadásáig vezetett minket. A környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, a természetes fajok elpusztítása töréspont felé sodorja a világot” – hangsúlyozták az aláírók, akik “ünnepélyesen arra kérik a döntéshozókat és az állampolgárokat, hogy hagyjanak fel a még mindig meglévő tarthatatlan logikával, és kezdjenek el végre a célok, az értékek és a gazdaságok mélyreható újraalapításán dolgozni“.
2020. május 14.
Most mindenkit mindenhol egy dolog foglalkoztat: a COVID-19. Mi történik, és mikor lesz vége? Egyes helyeken hamarabb, másutt később, csapott le a világot jelen pillanatban romokba döntő és jelentősen átrendező koronavírus. A közös, hogy mindenhol akadnak emberek, akiknek az élete sosem lesz újra a régi, ahogyan az enyém sem… - Lily írása érzésekről, félelmekről, és arról, hogy hogyan jutott el az életét megváltoztató felismerésig.
Lockdown, 2020 – ami megváltoztatta az egész életem. Kezdhetem így a cikkemet, úgy gondolom, nem vagyok egyedül.
Angliában élünk, London mellett egy nagyobb városban. A történet itt is hasonlóan kezdődött, mint ahogy mások már leírták előttem. Eleinte senki nem vette komolyan, akik hamarabb kezdtek el aggódni, azok megkapták, hogy csak egy felfújt, pánikeltő dolog az egész, nincs miért aggódni.
De igazából az első perctől kezdve mindegy volt, mit gondolsz, mindig akadt valaki, aki ezzel ellentétesen gondolkodott. Sokszor tapasztaltam sajnos én is, hogy mindegy, milyen fázisban voltam: higgadtabb vagy épp „világvége, éhen halunk” pánikhangulatban – mindig kaptam hideget, meleget. Valaki az egyébként is szűk baráti, ismerősi társaságban épp az ellenkezőjét gondolta a dologgal kapcsolatban. Kapcsolataim egy része megromlott a nézeteltérések és a feszültségek miatt, a barátokkal, ismerősökkel kapcsolatos érzéseim gyökeresen megváltoztak. Valószínűleg én is bánthattam meg másokat, és lehet, még csak fel sem tűnt.
Mindenkiből szélsőségeket hozott ki a helyzet már akkor is, ami a hetek előrehaladtával csak egyre jobban és jobban éreztette a hatását, hisz a bezártság, a kilátástalanság, az esetleges veszteségek egyre erősebben nyomták bélyegüket az emberi életekre, érzésekre. Ez akkor élesedett ki számomra igazán, mikor a vírus elkezdett itt tombolni, és a számok napról napra pörögtek felfelé. Magyarországon még csak kétszámjegyű volt az ismert esetek száma, mikor nálunk, csak a megyénkben több halott volt a hivatalos jelentések szerint, mint ez az otthoni esetszám. Belül valahol rettegtem, és nem értettem, miért nem értik ezt az otthoniak, hiába mondom, mutatom a számokat nekik. Valószínűleg csak nyugtatni akartak, de sokszor én magam sem tudtam, milyen választ várok a mondandómra, amibe épp nem tudnék belekötni.
Az eleje volt a legrosszabb. Aggódva figyeltük a híreket, mi történik a világban, mi történik itthon Angliában és mi otthon, Magyarországon, ahol szeretteink, barátaink vannak. Vártuk a korlátozásokat, hisz már szinte egész Európa lezárt és bezárt mindent, hogy lelassítsák a vírus terjedését, itt még mindig volt iskola, és egy végtelenségnek tűnt, mire valami történik.
2020. május 14.
Összefüggés van a születési súly és a magasvérnyomás betegség kialakulása között. A későbbiekben epidemiológiai (a betegségek elterjedésének statisztikai vizsgálatával foglalkozó orvosi tudományág) vizsgálatok megerősítették, hogy mind a születési súly, mind a fejkörfogat inverz korrelációt mutat a későbbi szisztolés vérnyomással. Ennek hátterében az alacsony súllyal születettek alacsonyabb nefron (a vesék működési és szerkezeti egységei) száma áll.
Állatkísérletekben, amennyiben patkányokban a vemhesség ideje alatt megszorították az energiabevitelt, az utódok születési súlya alacsonyabb lett, valamint kevesebb lett a nefronszámuk is. További állatkísérletes modellben igazolták, hogy amennyiben magas fehérjetartalmú étrendet adnak újszülöttkorban a patkányoknak, az fokozott súlygyarapodást és fehérjevizelést fog eredményezni.
Ezek után egyértelmű, hogy miért kiemelt jelentőségű a csecsemőtáplálás.
A „noncommunicable diseases” fogalom magyarul az idült, nem fertőző betegségeknek felel meg. Közös jellemzőjük, hogy általában lassan alakulnak ki és tartósan fennállnak. A négy legfontosabb krónikus megbetegedés közé a cardiovascularis (szívinfarktus és stroke), a daganatos, a krónikus légúti betegségek (idült, elzáródásos tüdőbetegség, közismert angol rövidítése COPD, asthma) és a diabetes (2-es típus) tartoznak. Tekintettel arra, hogy a krónikus betegségek következtében fellépő halálozás minden területen növekedést mutat, jelentős erőfeszítések zajlanak annak érdekében, hogy a rizikófaktorok felismerésre kerüljenek.
2020. május 13.
Elkészült az emberi test fehérjéinek eddigi legnagyobb kapcsolati térképe – számolt be róla a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
Az emberi testet sejtek milliárdjai alkotják, mindegyiküket a sejtalkotók számtalan interakciója teremti meg és tartja fenn. Az emberi genom projekt feltérképezte a sejtek “alkatrészeit”, de a sejt jó vagy rendellenes működése csak akkor érthető meg, ha tudjuk, ezek az alkatrészek hogyan működnek együtt.
A kérdés megválaszolásához a tudósoknak szükségük volt a sejteket felépítő és nagyrészt működtető, gének által kódolt fehérjék interakcióinak térképére, az úgynevezett interaktomra. “Tanulmányunk az első emberi interaktom térképet vázolja fel, egy információs állványzatot, amely segít megérteni többek között azt, hogyan okoznak a hibás gének betegségeket – köztük rákos daganatot -, de azt is, hogy a vírusok hogyan kapcsolódnak az emberi gazdatest fehérjéihez” – mondta el Marc Vidal, a bostoni Dana-Farber Rákkutató Intézet biológiai kutatóközpontjának (Center for Cancer Systems Biology, CCSB) igazgatója.
Az emberi fehérjék interakcióinak térképe (Human Reference Interactome, HuRI) 8275 emberi fehérje közötti 52 569 interakciót foglal magában – írták a kutatók a Nature tudományos folyóiratban.
Az embernek nagyjából 20 ezer fehérjekódoló génje van, azonban a tudósok még keveset tudnak az általuk kódolt fehérjék többségéről. “A térkép a fehérjeműködés előrejelzésére is használható. Megkeresi az ember a kedvenc fehérjéjét, és abból, hogy milyen más fehérjékkel teremt kapcsolatot, elképzelése lehet a működéséről” – mondta Frederick P. Roth, a Torontói Egyetem molekuláris biológusa.
2020. május 13.
…és a belőle készített tejszínes körtekrémleves. Valóban fejedelmi csemege. Már csupán az íze is elég cégér lenne ennek a mennyei ételnek, de a körte és a belőle készült ételek ezen felül rendkívül egészségesek is!
Süsü odavolt érte, Kormos István hőse, Vackor pedig még a nevét is viseli a körte vadon termő ősének. Tudta, hogy mára a vadkörte veszélyeztetett fajnak számít a világon? Hogy a középkorban csak főzve merték fogyasztani, mert mérgezőnek tartották? Hogy már 3000 éve termesztik, és az első példányokat oltással hozták létre? Hogy a görög mitológiában Tantalosznak, akit örök éhségre és szomjúságra ítéltek az istenek, az a büntetése, hogy a feje fölé lógó, körtétől roskadozó fáról soha ne szakíthasson? Hogy a körtefa fehér virágai a keresztény kultúrkörben Szűz Máriát jelképezik?
A fentieket persze ma már nem biztos, hogy tudjuk. Annyiról azonban tanúskodnak ezek az ismeretmorzsák, hogy a körte mélyen beágyazott gyümölcse a kultúránknak, és kár lenne mellékszereplőként gondolni rá akkor is, amikor asztalaink fogásait tervezgetjük. Az ősz ajándéka, amely hosszú ideig eltartható, így a hideg időkben remek kiegészítője lehet rokonának, az almának, ha egészséges nassolnivalóról vagy alapanyagról van szó.
A körte valóságos elixír! Felsorolni is hosszú jó élettani hatásait. C- és K-vitamin tartalmának, a B6 -vitaminnak, a benne található réznek, káliumnak, vasnak és magnéziumnak, a folsavnak köszönhetően remek fegyver a daganatos betegségek elleni küzdelemben. Mivel az egyik legrostdúsabb gyümölcsünk, rendszeres fogyasztása salaktalanítja a szervezetet, gyorsítja az emésztést, megköti és segít eltávolítani az epesavat. Bárkinek, aki emésztőszervrendszeri problémákkal, epebántalmakkal él, segítő társa lehet a körte. Ráadásul a körte hipoallergén, vagyis a csecsemők kezdő, szilárd táplálékaként is tökéletes választás. Csontritkulás, makula degeneráció, vagy a vércukorszint szabályozása – megoldás: körte.
2020. május 12.
Nem gyengíti az immunrendszert a bakteriális agyhártyagyulladás elleni védőoltás, így a koronavírus okozta helyzetben is fontos beadatni – hívta fel a figyelmet Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.
A fertőző agyhártyagyulladás nagyon gyors lefolyású betegség, esetenként az első tünetek megjelenésétől, amelyek – amúgy lázas felső légúti megbetegedésekre adnak gyanút – 24 órán belül a páciens intenzív osztályra kerül, illetve a betegek egyötöde elhalálozik.
A betegségnek nagyon magas a halálozási arányszáma, sok betegnél a gyógyulás végtageltávolítással jár, illetve nagyon magas a végleges idegrendszeri sérüléseknek a száma is.
A betegség leginkább a csecsemőkre és az öt év alatti gyermekekre, illetve a 16 és 20 év közötti korosztályra veszélyes. Az igazolt évi esetszám 50 es 70 között van Magyarországon – mondta, megjegyezve, hogy gennyes agyhártyagyulladásban ennél sokkal többen halnak meg, csak sok esetben nem sikerül pontosan kimutatni a baktériumot.
2020. május 12.
Válás, házastárs elvesztése, a családi fészket elhagyó gyerekek… Ha olykor nem is gondolunk rá, egyik napról a másikra mindnyájan egyedül maradhatunk. De hogyan lehet megvalósítani, hogy ne szenvedjünk a magánytól, hanem azt derűs nyugalommal éljük meg? Néhány pszichológiai és életvezetési jó tanács segítségül.
Szembenézés önmagunkkal
A félelem attól, hogy szembenézzünk önmagunkkal, aggodalom a ránk váró üresség felmerülésekor, vagy rettegés az elhagyatástól, az ismeretlentől… azaz az egyedüllét elutasítása különböző okokra vezethető vissza. Ilyen például, ha elképzelhetetlennek tartjuk a bizonytalan jövőt: a „nem lennék képes egyedül élni, inkább elviselem a (házas)társam hibáit” kijelentések oda vezethetnek, hogy magányosnak érezzük magunkat a párkapcsolatban is. Ez az érzés gyakran párosul az önértékelés hiányával. Nem tartjuk magunkat elég erősnek ahhoz, hogy teljesen egyedül megálljunk a talpunkon, a korábbival azonos szinten éljünk, megfelelően gondoskodjunk magunkról.
A leginkább érintett személyek azok, akik „érzelmi függők”, akik úgy érzik, hogy csak mások szemén keresztül léteznek. De azok is rettegnek a magánytól, akiknek állandó kontrollra, irányításra van szükségük. Ugyanakkor panaszkodnak az egyedüllétre, de nem szeretik, ha minden előzetes nélkül zavarják őket, gyűlölik a váratlant. A napirend telezsúfolása érdektelen dolgokkal, a mindig bekapcsolva hagyott televízió, a nap 24 órájában elérhetőség és tallózás a közösségi hálón… Az ilyen életvezetés bizonyos fokig ellensúlyozhatja, enyhítheti a magány érzését, de távol áll attól, hogy „szövetségesünkké” tegye az egyedüllétet. Márpedig nem árt tudnunk, hogy amikor a magányt „partnerünknek” választjuk, az egy új szabadság és felszabadultság érzés lehetőségét kínálja, továbbá új távlatokat is nyithat.
2020. május 11.
A hagyományos májusi szezonnyitás biztosan elmarad a budapesti strandokon, a fürdőegységek fokozatos visszanyitásának reális esélyét júliusra teszi a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt.
A BGYH a koronavírus terjedése miatt kialakult helyzetre tekintettel, alapítói határozat szerint 2020. március 15-től valamennyi fürdőegységét, gyógyászati egységét határozatlan ideig zárva tartja, nincs olyan fürdőegységük, amely üzemelne. Ezzel együtt a tulajdonosi elvárásoknak eleget téve március 15-től – egyéb kikötések nélkül – felfüggesztette a tulajdonában álló üzlethelyiségek bérleti díjának beszedését is.
A BGYH hangsúlyozta, hogy figyelemmel kísérik a vírus terjedéséről és annak megelőzéséről szóló kormányzati tájékoztatásokat, utasításokat és maradéktalanul eleget tesznek ezeknek. Emellett folyamatosan elemzik mind a nemzetközi, mind a hazai fürdőszektor intézkedési terveit, és ennek függvényében mérlegelik, készítik elő a saját intézkedési tervüket is.
A jelenlegi terveink szerint, amint feloldják a kijárási korlátozást, a kollégáik megkezdik a fürdők strandfelkészítési, karbantartási munkálatait, ütemezetten. A munkavégzés alatt ügyelnek a fertőzés megelőzésére, terjedésre. Meg kell még ismerniük a szabadtéri fürdőegységek üzemeltetésének esetlegesen megváltoztatott szakhatósági feltételeit, a BGHY már február végétől nagyon szigorú üzemeltetési előírásokat vezetett be és a nyitást követően is külön protokoll eljárásrendet kíván megvalósítani – jelezték.
2020. május 11.
Túl magas, vagy alacsony a hangod? Tegyél ellene! Testi adottságaink is befolyásolják, hogy felnőtt korunkra magas vagy mély lesz-e a hangunk. Aki elégedetlen jelenlegi hangszínével, azon beszédterápia segíthet.
Alkat és hangszín
Általában azt mondjuk, hogy a magas, vékony alkatúaknak mélyebb a hangja, a hangszalag hosszabb, vékonyabb, a rezonanciás üregei jóval tágabbak. A magas hangúak rendszerint alacsonyabbak, piknikus alkatúak, rövid nyakúak, a hangszalagok rövidebbek és szélesebbek, szűkebbek a rezonanciás öregek is. Az anatómiai viszonyok tehát bizonyos mértékig meghatározzák, hogy milyen hangmagasságon tudunk beszélni.
Rossz hangképzés?
A hangmagasság attól is függ, hogy hogyan, hol használjuk a hangunkat. Nem megfelelő hangképzés esetén a hang a magasabb és mélyebb is lehet, mint amit a hangképző szerv anatómiai adottságai megkövetelnének , emiatt hamar elfárad, gyakori rekedtségre, torokfájásra panaszkodnak az érintettek. Ez különösen azoknál jelent problémát, akik a hangjukat hivatásszerűen használják, így például tanárok, színészek esetében. A számunkra ideális, jól terhelhető hang eléréséhez először tehát azt kell megtalálnunk, hogy melyik a hangképző szervüknek megfelelő hangmagasság.
2020. május 10.
A vesekő okozta fájdalom egyike a legkomolyabbaknak – azok a felnőttek, akik átestek rajta, jól tudják ezt. Igen ám, de gyermekkorban a kicsik és szüleik nem tudnak olyan pontos információkkal szolgálni a panaszokról és tünetekről, mint egy felnőtt, így a betegség felismerését is jóval nehezebbé teszik. Pedig a vesekő egyáltalán nem a felnőttek “kiváltsága”, sajnos gyermekekben is egyre gyakrabban fordul elő.
Mi okozhat vesekövet a kicsiknél?
Akik ismerik a vesekő kiváltó okait, meglepődhetnek: hisz azok, így az egészséges táplálkozás, a mozgásszegény életmód és az ülőmunka – nem jellemző a gyermekekre. Így hát gyermekkorban más okokat kell keresnünk.
Például a fejlődési rendellenességeket, amelyek ma már a terjedőben lévő ultrahangszűrésnek hála, hamar felismerésre kerülnek.
A különböző anyagcsere-betegségek is jellemzően gyermekkorban derülnek ki. Ilyenkor egy kóros bomlástermék képez követ a vesében.
A nem felismert húgyúti fertőzések is járhatnak ilyen következménnyel, hiszen ilyenkor a tartós baktériuminvázió miatt akár anatómiai rendellenességek is kialakulhatnak. Ezért fontos, hogy ha egy lázas gyermeknél más betegség nem található, vizeletvizsgálat történjen. A túlzott és indokolatlan antibiotikum-használat elfedheti a jellemző tüneteket, míg magát a vesebetegséget nem előzi meg.
