Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 érdekesség a tüdőről

2019. szeptember 21.

Fotó: 123rf.com

Hány liter levegő fér el a tüdőnkben? Mire valók a csillószőrök és miért betegszenek meg gyakrabban a dohányosok? A tüdővel kapcsolatos érdekességekről dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

Az egyik kisebb, a másik nagyobb

A jobb tüdőfél mérete nagyobb. A bal azért kisebb, mert egy jelentős területet elfoglal a mellkas bal oldalán a szív. A jobb tüdőfél három lebenyből – alsó, felső és középső – áll, míg a bal csak alsó és felső lebeny részekre tagolódik. A két tüdőfél súlya együttesen megközelítőleg 1,5 kg.

A korral egyre fogy a levegő 

Az ember tüdeje naponta több ezer liter levegőt lélegez be és fúj ki, az átlagos tüdőkapacitás – az egy belélegzésre beszívható maximális levegő – nagyjából 3,6 liter. Edzettségtől függően ez lehet akár több is, egyes sportágakban elérheti a 6-8 litert is. A kor előrehaladtával azonban a tüdőkapacitás rendszerint csökken. A csúcson a 20-as és 30-as éveink között jár, ezt követően, ahogy romlik a tüdőszövet rugalmassága, a tüdőkapacitás is csökken.

Mi a rekeszizom szerepe?

A két tüdőfél alatt húzódó izom a rekeszizom. A mellkast a hastól elválasztó izom munkája nélkülözhetetlen a légzéshez. Belélegzésnél lefelé nyúlik, a has irányába, hogy minél több levegő kerülhessen a tüdőbe. Kilégzésnél pedig felfelé nyomódik, így segítve, hogy megszabaduljunk a tüdőben lévő szén-doixidtól.



Egyre több halált okoz az elektromos cigaretta

2019. szeptember 20.

Az amerikai kormányzat az aromatizált elektromos cigaretták betiltására készül – jelentette be Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban újságírókkal tartott beszélgetésén.

Fotó: pixabay.com“Ez rengeteg problémát okoz, emberek, főleg fiatalok halnak meg emiatt, ezt nem engedhetjük meg” – fogalmazott az amerikai elnök. Hozzátette: Alex Azar egészségügyi miniszter hamarosan közzéteszi az ezzel kapcsolatos szabályozást.

Az Egyesült Államokban egyre elterjedtebb az elektromos cigaretta szívása, ám egyre nagyobb figyelmet kapnak ennek komoly egészségügyi következményei is. Az ország 33 tagállamában eddig mintegy 450, a tüdőt és a légzőszerveket súlyosan károsító megbetegedést diagnosztizáltak, kedden pedig Idahóban újabb két fiatal hunyt el az elektromos cigaretta használatának következtében, s ezzel a halálos áldozatok száma hat főre emelkedett.

A szakemberek a tüdő- és légúti betegségek okaként egyértelműen az e-cigaretta egyik, de meg nem határozott összetevőjét jelölik meg.

Az amerikai közvéleményt szinte sokkoló egyik eset bejárta a sajtót: egy fotón Simah Herman, 18 éves lány látható a kórházi ágyon, miután magához tért a kómából. Egy óriási lapot tart maga előtt, rajta a felirattal: “elektromos cigaretta elleni kampányt akarok indítani”.

Egyértelműen járványról van szól, amelyre sürgősen reagálni kell” – írta a napokban David C. Christiani, a Harvard Egyetem egészségügyi tanszékének professzora a New England Journal of Medicine című szaklapban. A szakember arra buzdította az orvosokat, hogy beszéljék le pácienseiket az e-cigaretta szívásáról, és tegyenek még több erőfeszítést annak érdekében, hogy a szélesebb közönség is tisztában legyen nagyon kártékony hatásaival.



Rákkockázatot jelent a menopauzális hormonterápia

2019. szeptember 20.

Több mint tíz évvel a kezelés befejezését követően is fokozott a mellrák kockázata azoknál a nőknél, akik a menopauza tüneteinek enyhítésére alkalmazott hormonterápián esnek át – derült ki egy nagyszabású tanulmányból, amely szerint a kockázat mértéke kétszerese az eddig gondoltnak.

Fotó: 123rf.comAz Oxfordi Egyetem kutatói 58 tanulmány adatait elemezték. A vizsgálatokba bevont több mint 108 ezer nő mindegyikénél kialakult az emlőrák – olvasható a BBC News honlapján.

A tabletta, gél, tapasz és hüvelykrém formájában is elérhető menopauzális hormonterápia (MHT) a hiányzó hormonok pótlásával enyhíti a változókor tüneteit. Különböző hormonokat tartalmazhat: néhányuk csupán ösztrogént, mások progesztint (szintetikus progeszteron) is.

A menopauzális hormonterápia és a mellrák kockázata közötti kapcsolat már régóta ismert. A The Lancet című orvostudományi lapban megjelent mostani tanulmányból azonban az is kiderült, hogy a mellrák fokozott kockázata még több mint egy évtizeddel a kezelés befejezését követően is fennáll.

Az eredmények szerint a terápia bármely életkorban, valamint szinte minden formájában – tabletta, gél és tapasz – alkalmazva növeli az emlődaganat kockázatát. A hüvelyen keresztül alkalmazott ösztrogénterápia ugyanakkor nem növeli a kockázatot, mivel a terápiás hormonok ilyenkor nem érik el a véráramot.



Bírod a kritikát? Elmondod a véleményed?

2019. szeptember 19.

Mindig kapcsolatban állunk egymással, nem tudunk nem kommunikálni, nem szigetelhetjük el magunkat. A kommunikáció így is, úgy is átitatja az életünket. Nagy kérdés, Te hogyan tudsz kommunikálni? Ezer meg ezer vonatkozásban átgondolhatnánk ezt a témát, most azonban egyetlen elemét nézzük meg közelebbről: a visszajelzést.  

Lehetünk profi célkitűzők, elérhetjük az önismeret magasabb fokát, kialakíthatjuk magunkban a belső harmóniát. Az ilyen és ehhez hasonló, rendkívül hasznos tulajdonságok, képességek vagy belső állapotok elsősorban saját magunkról szólnak. A célkitűzés során azt vizsgáljuk, hogy az áhított célt hogyan vagyunk képesek saját magunk elérni. Az önismeret, saját belső harmóniánk középpontjában is mi magunk állunk. Mindezek ellenére egyik esetben sem lehetünk sikeresek, ha nem vesszük figyelembe a körülöttünk élő embereket, azokat, akikkel kapcsolatban állunk.

A célkitűzés egyik alapvető szabálya, hogy másoktól függetlenül is képes legyél elérni a kitűzött célt, de ez nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyhatod a többieket. A megfelelő önismeret kiterjed a másokkal való érintkezésre is. Hogyan viselkedek a többi emberrel, milyen módon tudok velük kapcsolatot teremteni? Adok-e visszajelzést, és ha igen, milyet? A kapott visszajelzést hogyan kezelem?



Felmérik a gyerekek tápláltsági állapotát

2019. szeptember 19.

Ismét felméri a gyermekek tápláltsági állapotát az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) – közölték az MTI-vel.

 

Fotó: 123rf.comA Gyermek Tápláltsági Állapot Vizsgálatot (COSI) a 2019/20-as tanév első félévében harmadik alkalommal végzik el. A felmérés az éves iskolai egészségügyi szűrések részeként várhatóan október 1. és 31. között lesz. A vizsgálat a Magyar Védőnők Egyesülete, az iskolavédőnők és az OGYÉI közreműködésével az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) támogatásával valósul meg.

Tervezetten 7200 hétéves általános iskolás testtömegét és testmagasságát nézik meg. Továbbá megvizsgálják az iskolai táplálkozási környezetet és kikérik a szülők véleményét is.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által 2007-ben indított COSI (Childhood Obesity Surveillance Initiative) rendszeresen felméri a gyermekkori túlsúly és elhízás előfordulását az európai régióban, a 6-9 évesek körében. Így a változások időben követhetőkké válnak. A napjainkban már több mint 40 országban zajló vizsgálat mindenhol azonos definíciók és protokoll alapján, ugyanolyan mérőműszerekkel történik.

Magyarországon mostanáig két alkalommal, 2010-ben és 2016-ban volt COSI felmérés. Az eredmények azt mutatják, hogy bár Magyarországon hozzávetőlegesen minden ötödik  hétéves túlsúlyos vagy elhízott, 2010 óta nem emelkedett a gyermekkori elhízás gyakoriságának előfordulása ebben a korosztályban. Ezzel Magyarország azon néhány európai ország közé tartozik, ahol úgy tűnik, hogy a “bevezetett intézkedésekkel sikerült megfékezni a túlsúly előfordulásának növekedését“. A három évvel ezelőtti eredmények alapján Magyarország a gyermekkori túlsúly és elhízás tekintetében a középmezőnybe tartozik. Legmagasabb előfordulást a déli országokban mértek, ahol van, hogy az arány eléri a 40 százalékot is – írta az OGYÉI.



Célszerű tízórait, uzsonnát csomagolni

2019. szeptember 18.

Fotó: 123rf.com

Célszerű a szülőnek csomagolnia iskolás gyermeke tízóraiját, uzsonnáját – mondta Csengeri Lilla dietetikus.

Jellemző, hogy a szülők nem csomagolnak a gyermeknek uzsonnát, tízórait, hanem pénzt adnak, amelyből a gyermek a büfében vásárolja meg az ennivalót. Ez nem jó gyakorlat  – jegyezte meg.

Ha a szülő csomagolja az ennivalót, akkor például jó megoldás egy szendvics, amelyben a sovány felvágott biztosítja a szükséges fehérjét, a kenyér vagy pékáru pedig lehetőleg teljes kiőrlésű legyen, ami lassabban felszívódó szénhidrátot tartalmaz, így a gyermek több órára “jól lakik”. Jobban is tud a gyermek koncentrálni, figyelni, ha kiegyensúlyozott a vércukorszintje – tette hozzá a szakértő.

A dietetikus szerint szükséges, hogy legyen a szendvics mellett idényzöldség is. Fontosnak nevezte, hogy a gyümölcs mellé olajos magvakat is csomagoljanak, amelyek hasznos ásványi anyagot tartalmaznak, de mivel magas a kalóriatartalmuk, heti két-három kis maréknál ne adjanak a szülők többet és lehetőség szerint a sótlan változatot válasszák. Elmondta azt is, ha a zöldség, gyümölcs össze van vágva, akkor szívesebben fogyasztja a gyermek, és érdemes a gyümölcsre citromlevet csepegtetni, hogy ne barnuljon meg.



Szemünk ellensége a digitális világ?

2019. szeptember 18.

Hogyan óvjuk látásunkat a monitorok korában?

A fejlett világ társadalmaira egyre jellemzőbb, hogy egész napunkat a kütyüink társaságában töltjük, 8-10 óra számítógépes munkát követően otthon is a képernyő előtt ülünk. Az elterjedt rémhírekkel ellentétben a mai monitorok első generációs társaiknál sokkal biztonságosabbak, a képernyőhöz kötött munka azonban még mindig komoly megterhelést jelent a szem számára. A Czeizel Intézet szemész szakorvosának segítségével csökkenthetjük a túlerőltetés okozta panaszokat.

A munkakörök átalakulása és a szabadidő eltöltésének megváltozott szokásai miatt ma már életünk nagy részét az online világban töltjük. Szervezetünk azonban nincs felkészülve a folyamatos digitális jelenlétre, többek között a szemünk egészsége is kárát láthatja okoseszköz-függőségünknek. Becslések szerint 2020-ra minden harmadik ember rövidlátó lesz, de a tartós látásromlás mellett sokan olyan mindennapos tünetekkel küzdenek, mint a fáradt, égő szem érzése, homályos látás, könnyezés vagy viszketés.

A monitorok előtt ugyanis kevesebbet pislogunk, a fókuszálás miatt pedig hajlamosak vagyunk gyakran hunyorítani. Ezek a változások és az irodai légkondicionáló a szemfelszínt borító könnyfilm kiszáradásához vezet, a fokozott igénybevétel ráadásul a szemizmok túlerőltetését is magával vonja. Szemeink kímélését kezdjük a munkaeszközünk optimalizálásával. „A számítógépet érdemes pontosan középre, a szemünktől minél messzebb, a képernyő nagyságától függően 50-110 cm távolságra elhelyezni, a monitor közepe pedig lejjebb legyen az előrenézés sugaránál. A fényerőt állítsuk közepesre, a használt betűtípus mérete pedig háromszorosa legyen annak, amit még könnyedén el tudunk olvasni” – javasolja dr. Munkácsi Györgyi, a Czeizel Intézet szemész szakorvosa. „Ülőmunkát végzők esetében egyébként is elengedhetetlen az óránként beiktatott 10 perc séta, ezt a szünetet a szemünk is megérdemli. Ha nem tudunk felállni, válasszuk a szemtornát: csukott szemmel végezzünk körkörös szemmozgásokat, majd néhány másodpercig fókuszáljunk egy távoli adott pontra.”



Ronda és finom fogások: rántott békacomb

2019. szeptember 17.

Vannak ételek, melyektől egyes emberek világgá szaladnak, mások pedig éppen ezekért szaladnak a világ legkülönfélébb részeire, hogy megkóstolhassák őket. A békacomb honos étel hazánkban is.  

Hozzávalók:
16 db békacomb
6 dkg liszt
2 db tojás
15 dkg zsemlemorzsa
5 dl étolaj,
2 csomó zöldpetrezselyem
1 db citrom

Elkészítés:
A békacombot leggyakrabban rántva szokták elkészíteni. Egyáltalán nem véletlen ennek az elkészítési módnak a népszerűsége, mivel a megsütött békacomb zsenge, ízletes húsa igazán ínyenceknek való falat. Ahhoz azonban, hogy igazán kitűnő ételt készíthessünk, elmaradhatatlanul fontos a combok felhasználás előtti kétnapos pácolása.

A bepácolt békacombokat szárazra töröljük, megsózzuk, majd lisztbe, felvert tojásba és zsemlemorzsába forgatjuk. Bő, forró olajba téve, mindkét oldalukra átfordítva szép világosbarnára sütjük, majd az olajból kiemelve jól lecsepegtetjük.

A friss zöldpetrezselyem-csokorról a szárát levágjuk, megmossuk, és tiszta konyharuhával szárazra itatjuk. Beletesszük egy leves szűrőbe, majd a szűrővel együtt a forró olajba merítjük. Így néhány pillanat alatt a petrezselyem ropogóssá sül.



Édesgyökér: mennyi a napi dózis, ami még biztonsággal szedhető?

2019. szeptember 17.

Fotó: 123rf.com

Az édesgyökér kedvező hatásai a népi gyógyászatban és a kínai orvoslásban is ismertek. Az évnek ebben az időszakában a légúti betegségek megelőzésére miatt is érdemes, de a pajzsmirigybetegeknek jótékony hatásai miatt, orvosi ellenőrzés mellett akár hosszabb ideig is javasolt szedniük. Adagolásával azonban nem árt vigyázni, mert túlzott mennyiségben akár kellemetlen szövődményeket is okozhat.

Sokoldalúan használható
Köhögés és influenza ellen teának készítve fogyasztják, de édes, mentaszerű íze miatt a kínai gyógynövényalapú szerekben is alkalmazzák édesítésre. Köptető, nyákoldó és gyulladáscsökkentő hatása mellett máj méregtelenítő és anti-allergén hatását is kimutatták. Gyomorvédő, gyomorfekély kezelésére is használták, de főzete vízhajtó, így vesebajok esetén is jótékony hatású. Édes íze miatt a glycyrrhizin nevű édesítőszert nyerik ki belőle, mely a fogaknak ártalmatlan és cukorbetegek is fogyaszthatják, hiszen nagyjából 50-szer olyan édes, mint a cukor, de nulla a glikémiás indexe, vagyis nem emeli meg a vércukorszintet.

A hormonrendszerre is hatással van
Számtalan pozitív tulajdonsága mellett az édesgyökér a mellékvesekéreg hormontermelését fokozza, és csökkentheti a szérum tesztoszteront, ezáltal kiegészítő terápia lehet hirsutismus és PCOS esetén. Prof. Balázs Csaba endokrinológus, az Endokrinközpont orvosa elmondta, hogy japán szerzők publikálták vizsgálatukat, mely szerint az édesgyökér fogyasztása az autoimmun pajzsmirigygyulladásban szenvedők számára is előnyös. Azt találták, hogy napi maximum 500mg édesgyökér jelentősen csökkentette az autoimmun folyamat jelzőjét, az antitestek (TPO és thyreoglobulin elleni antitestek) szintjét a vérben.



Kollagén: az ízületeid védőbástyája

2019. szeptember 16.

Fotó: 123rf.com

Ha keményen edzel, akkor bizony előfordulhat, hogy a tested ízületei is extrém terhelést kapnak, rosszabb esetben károsodhatnak is. A jó hír az, hogy Te is tudsz tenni a sportteljesítményed és a mindennapi életviteled szempontjából is fontos ízületeid védelmében. A titok kulcsa a kollagén. A Scitec Nutrition szakértője összefoglalta, hogy milyen fontos szerepe van a sportban ennek a különleges fehérjetípusú anyagnak.

„A kollagén görög eredetű szó, amelynek jelentése ragasztó. Igen találó elnevezés, hiszen a kollagén az ízületekben – a csontok felszínét határoló porcszövetben – a porcsejtek körüli védő funkciót tölti be. A kollagén kiemelt szerepet játszik a porcszövetek, ízületek, szalagok felépítése mellett, a bőr rugalmasságában is. Az emberi szervezetben jelentős mennyiségben jelen van, ám folyamatosan bomlik, de újra is termelődik. Sajnos az életkor előre haladásával, körülbelül 25 éves kortól kezdődően a termelés mértéke csökken. Ezért is nagyon fontos, hogy pótoljuk ezt a különleges fehérjetípust”, magyarázta Várvölgyi Edina biológus, a Scitec Nutrition táplálkozási szakértője.

A szépségiparban régóta előszeretettel alkalmazott kollagén az aktívan és rendszeresen sportolók szervezetére is jótékony hatással van. Különösen azoknak érdemes rendszeresen fogyasztania, akik súlyzós edzést végeznek, küzdő-, vagy állóképességi sportokat űznek.

Ezekben a sportágakban különösen nagy terhelés éri az ízületeket (pl. a térdeket), illetve az ínszalagokat, a fokozott edzés hatására károsodhat a porcállomány is. „A sporttáplálkozással foglalkozó tudományágakban régóta kutatják a szakemberek a kollagén előnyös hatásait. Vizsgálataik rávilágítanak, hogy a hosszú távon át nagyobb dózisban fogyasztott kollagén védelmet biztosít az ízületi megterhelés ellen. Ezáltal csökken a sérülésveszély, az ízületi és porckopások kockázata” – tette hozzá Várvölgyi Edina.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...457458459...644
hírek, aktualitások

Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása

2025. december 19.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.

A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:

Auditív figura-háttér

Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.

Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.

Auditív zárás

Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.

Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.