Olcsó, családi menü
2019. március 24.
Nem túl sok hozzávalóból, jól variálhatóan készíthetsz tartalmas menüt! Ez az adag 4-5 embernek elég ebédre. A hozzávalók többsége megtalálható otthon, csak a húst kell megvenni.
Leves: Zöldségkrémleves fokhagymás pirítóssal
Hozzávalók: 50 dkg vegyes zöldség (lehet répa, burgonya, karalábé, zeller, cukkíni, stb. akár fagyasztott keverék is), 3 dl tej, só, őrölt bors, 1-2 ek. olaj, 2 ek. étkezési keményítő vagy rizsliszt
A zöldségeket megmosom, összeaprítom, nagyjából megegyező darabok legyenek. Kevés olajon elkezdem párolni, majd mikor már puhul felöntöm a tejjel és még 7 dl vízzel, ízesítem és felforralom. A puha zöldséges levest botmixerrel összetöröm, a keményítőt vagy a rizslisztet kevés vízzel összekeverem és ezzel sürítem a levest. A zöldségektől és ettől a kis sűrítő anyagtól el fogja érni a kellemes állagot. (természetesen adhatsz hozzá tejet vagy vizet ha túl sűrűnek találod, mindenki saját ízlése szerint alakíthatja)
Ezután ízlés szerint ízesíthető. Például szórhatsz bele egy kis kakukkfűvet vagy reszelhetsz bele szerecsendiót vagy éppen fokhagymát! Ezekkel egy kicsit karakteresebb ízt érhetsz el de ha az egyszerűbb, letisztultabb ízeket szereted akkor ez a leves plusz fűszer nélkül is ízleni fog!
Fokhagymás pirítós: én úgy szoktam,hogy megsütöm a sütőben a kenyérszeleteket majd utána dörzsölöm be fokhagymával és vágom csíkokra ill. kockákra. Viszont készítheted úgy is,hogy kevés olivaolajban elkeversz jó sok zúzott fokhagymát és azt kened a kenyérre majd így pirítod meg!
A kisgyermekes szülőknek árt a túlóra
2019. március 24.
Ha nő a munkaidő, a munkavállalók gyakrabban fordulnak orvoshoz – állapították meg német kutatók.
A heti munkaidő 1 órával való növelése azzal jár, hogy a dolgozók átlagban 13 százalékkal többször mennek orvoshoz. A munkavállalók úgy érzik, hogy ennyivel hosszabb munkaidő esetén két százalékkal romlik az egészségi állapotuk – közölték a halle-wittenbergi és az erlangen-nürnbergi egyetem kutatói a Labour Economics című szakfolyóiratban.
A munkaidő növelésének e két káros következményét leginkább a nők és a kisgyerekes szülők érzik meg, valószínűleg azért, mert kevesebb szabadidőből gazdálkodhatnak, és ha nő a munkaidő, erősödik rajtuk a nyomás a munkaidőn kívül – mondta a kutatást vezető Christoph Wunder.
A férfiak – függetlenül attól, hogy nevelnek-e kisgyermeket vagy sem – átlagosan 7 százalékkal többször fordultak orvoshoz a munkaidő egy órával való meghosszabbodásakor, a nők azonban 15 százalékkal gyakrabban mentek orvoshoz valamilyen panasszal.
A kutatók szerint az összefüggés nem feltétlenül áll fenn fordított irányban, vagyis a rövidebb munkaidő nem jár automatikusan az egészségi állapot javulásával. “Nem lehet következtetéseket levonni arra nézve, hogy mennyi az optimális munkaidő” – írták tanulmányukban a kutatók.
A szakemberek a volt NDK területén 1985 és 2014 között, 6500 hivatalnok és más közszolgálati dolgozó körében végzett nagyszabású társadalmi-gazdasági felmérés adatait elemezték.
A környezetkímélő étrendek egészségesebbek is
2019. március 23.
A New Orleans-i Tulane Egyetem kutatói több mint 16 ezer amerikai egy napi táplálékának úgynevezett karbonlábnyomát elemezték, vagyis azt, hogy mekkora szén-dioxid-kibocsátással terheli a környezetet az, amit egy-egy ember elfogyaszt.
“A kisebb karbonlábnyomú étrendek kevesebb vörös húst és tejterméket tartalmaznak, ezek előállítása nagy mértékben növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását, valamint nagy bennük a telített zsírsavak aránya is. Ugyanezek az étrendek több szárnyast, teljes kiőrlésű gabonát és növényi fehérjét tartalmaznak” – mondta Diego Rose, a tanulmány vezető szerzője.
Az American Journal of Nutrition című táplálkozástudományi szaklapban ismertetett kutatás készítői hatalmas adatbázist készítettek az egyes élelmiszerek előállításával járó üvegházhatású gázok kibocsátásról.
Az adatbázis összekötötték azzal a nagy országos felméréssel, amelyben megkérdezték a résztvevőktől, hogy mit fogyasztottak 24 óra alatt.
Az így kapott étrendeket öt csoportra osztották annak alapján, hogy 1000 kalóriára mennyi üvegházhatású gáz kibocsátása esik.
Ezután az egyes étrendekben elfogyasztott ételek értékét állapították meg az amerikai országos egészséges táplálkozási mutató (US Healthy Eating Index) alapján, majd összehasonlították az étrendeket többféle szempont szerint.
Öt tipp a boldog gyermek neveléséhez
2019. március 23.
Kétségtelen, hogy a szülői gondozás egyidejűleg a legnehezebb és legkifizetődőbb feladat, amit felnőttként vállalunk. Feszült, türelmetlen, teljesítmény-centrikus világban élünk, ahol elvárják tőlünk, hogy mindig kiegyensúlyozottak, boldogok és tökéletes szülők legyünk. De mit jelent a tökéletesség? Valóban ettől lesz boldog a gyermek?
Az okoseszközök irányította világban nem könnyű feladat úgy nevelni a gyermekeinket, hogy magabiztos, egészséges önbecsüléssel léphessék át a felnőtté válás kapuját. Nehéz feladat, ugyanakkor nem lehetetlen. Ha szeretetteljes, elfogadó, bátorító családban nő fel, neki sem lesz nehéz tartani a lépést ebben a rohanó világban. Elsősorban az alapokat kell neki megmutatni és megadni, amelyek által magabiztosabbá, önállóvá és egészséges mentalitású felnőtté válik. Ez ad neki egy olyan erős várat a mindennapi élethez, amely lerombolhatatlan és végig kíséri, végig segíti az élete során. Íme az öt legfontosabb dolog:
1. Szeretetteljes és támogató környezet
Türelem, figyelem, elfogadó és támogató hozzáállás, gyermekünk egyedi és megismételhetetlen személyiségének az értékelése, mind-mind elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyermek lelki-testi egyensúlya harmóniában legyen. Egy olyan gyermek, aki szeretetet kap és értékesnek érzi magát, aki érzi, hogy tisztelik, hogy figyelnek rá, ezeket fogja viszonozni felnőttként, illetve mindez erősíti a szülő-gyermek bizalmi kapcsolatát is. Nem mellesleg iskolásként könnyen szerez barátokat, nyitottá válik és ez az, ami szintén segíti az egészséges önbizalom kialakulását.
2. Példamutatás
Legegyszerűbb módja annak, hogy utat mutassunk gyermekeinknek. Nem kell húsklopfolóval beleverni a gyerek fejébe, hogyan kell viselkednie, milyen értékrend mentén kell élnie. A gyermek arra van ráhangolva, amilyenek mi magunk vagyunk, nem pedig arra, amit mondunk neki. Sőt, nem egy kutatás bizonyította már, hogy a gyermekek automatikusan átveszik az érzelmi energiáinkat, gondolkodásunkat, beállítódásainkat. A legjobbat tehát akkor tudjuk nyújtani gyermekeinknek az egészséges és magabiztos fejlődése útján, ha úgy élünk, amit át szeretnénk nekik adni.
Európai utazástervezés - munkaszüneti napok 2019-ben
2019. március 22.
Ha utazásunkat bevásárlókörúttal kötnénk össze, ezeket a napokat kerüljük el, hiszen ilyenkor az üzletek és hivatalok zárva tartanak. Ugyanakkor számos hagyományos nemzeti ünnep a hozzá kapcsolódó látványos rendezvényekkel épp utazásunk célja is lehet.
A szünnapok száma országonként változó. Sokszor függ ez az adott ország vallási, történelmi és kulturális gyökereitől. Európa legtöbb országában tartják a kereszténységhez kötődő ünnepnapokat, de ezek nem feltétlenül munkaszüneti napok.
Az alábbi táblázatban áttekinthető formában megtaláljátok, mely országokban mely napok számítanak munkaszüneti napnak 2019-ben. Utazás előtt érdemes átböngészni! A képre kattintva megnyílik nagy felbontásban.
Étkezési szabályok kismamáknak
2019. március 22.
A kismama táplálkozása nem csak a saját egészsége és jó közérzete miatt fontos, de a magzat fejlődése szempontjából is döntő jelentőségű. Azonban nem szükséges kettő helyett enni, így a szintén mindkettejük egészségét befolyásoló elhízás is elkerülhető. A legfontosabb szabályokról dr. Demjén László, szülész-nőgyógyász szakorvos beszélt.
Cél a kiegyensúlyozott táplálkozás
„Általánosságban elmondható, hogy a várandósság alatt napi 300 kalóriával nő meg a kismama energiaigénye a korábbihoz képest. Ennek a bevitelét azonban sok esetben megakadályozza a terhesség első hónapjaiban jelentkező émelygés, hányinger, esetleg hányás. A nők gyakran megijednek ettől és emiatt vagy a hízástól való félelmük miatt nem figyelnek eléggé a rendszeres táplálkozásra. Erre a lelkiismeretes szakembernek ajánlatos felfigyelnie és elbeszélgetni erről a kismamával.” – figyelmeztet dr. Demjén László
A kismamáknak a rosszulléttől függetlenül meg kell próbálkozniuk a kiegyensúlyozott és vitaminokban gazdag táplálkozással.
Hathónapos kisbabákra hatással van a kétnyelvű környezet
2019. március 21.
A kétnyelvű családi környezet előnyei már a hathónapos kisbabáknál megmutatkoznak: egy új kutatás szerint kitartóbb a figyelmük, mint az egynyelvű családba született babáknak.
A kanadai Yorki Egyetem Egészségügyi Karának kutatói megállapították, hogy a kétnyelvű környezetnek jelentős hatása van a gyermekek figyelmének korai fejlődésében és ennek kognitív előnyei egész életükre kihatnak.
A Developmental Science folyóiratban publikált tanulmány szerint az egyetem tudósai két különálló kutatás végeztek, amelyekben a kisbabák szemmozgásán mérték le figyelmüket és tanulási képességüket, a picik egy kamerával felszerelt bölcsőben feküdtek és képeket mutattak nekik. A figyelemmel kísért babák egyik csoportja egynyelvű környezetben nevelkedett, míg a másik csoportban minden kicsi egyenlő időarányban két nyelvet hallott.
A kísérlet rávilágított arra, hogy a figyelem fejlődésére komoly hatással van a kétnyelvű környezet: máshogy alakul ki és fejlődik a figyelem az ilyen családban felnövő babáknál. Ez azért fontos, mivel a figyelem minden megértés alapja – hangsúlyozták a kutatók.
Az első kutatásban a kisbabák előtt egy képernyő jelent meg, amelynek középpontjában két kép közül hol az egyik, hol a másik tűnt fel. Attól függően, hogy melyik kép volt a központban, a képernyő jobb vagy bal szelén tűnt fel a tekintetet vonzó következő célkép. Tehát amikor a középpontban egy rózsaszín-fehér kép volt, azt a baloldalon követte egy másik kép, ha egy kék-sárga kép volt a középpontban, azt a jobboldalon követte a látnivaló. Ezt a szabályt minden gyerek megtanulta.
Járj el a szűrővizsgálatokra! 40 felett évente kellene
2019. március 21.
A legfontosabb, amit önmagunkért tehetünk, hogy rendszeresen járunk szűrővizsgálatra!Szomorú statisztika: Magyarországon és a világon is a tüdőrák a vezető halálok a daganatos megbetegedések között, az 5 éves túlélés aránya 15-17%. Dr. Gálffy Gabriella tüdőgyógyász, a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet kutatási és oktatási igazgatója, az Onkológiai és járóbeteg Centrum vezetője számol be tapasztalatairól.
„A hazai statisztikákat tekintve évek óta évente 8-10.000 új tüdőrákos megbetegedés fordul elő, azaz ennyi beteg kerül az ellátórendszerbe. Arról nincs adat, hogy hány olyan beteg van, akik nem kerülnek diagnosztizálásra. Az elmúlt pár év adatai alapján a férfiak tüdőrákos megbetegedésének száma stagnál, vagy enyhén csökken, viszont megfigyelhető, hogy a nők körében némi emelkedés tapasztalható” – tudtuk meg Dr. Gálffy Gabriellától.
A tüdőrák kialakulásáért elsődlegesen a dohányzás a felelős, beleértve a passzív dohányzás okozta eseteket is, de számos megbetegedést a környezeti ártalmak okoznak, valamint a genetikai hajlam. A környezeti hatások közül különösen veszélyesek az autók által kibocsájtott káros anyagok, a szálló por, a munkahelyi ártalmak. A tüdőrák esetében a legfőbb rizikócsoportot a 50 év feletti korosztály jelenti, esetükben nagyon fontos lenne az évenkénti, rendszeres szűrővizsgálat. De 40 év felett mindenkinek javasolt évente részt vennie tüdőszűrésen, függetlenül attól, hogy dohányzik-e vagy sem. Évente egy alkalommal lehetőség van ingyenes tüdőszűrésre a tüdőgondozókban. Az utóbbi évek azt igazolták, hogy a tüdőrák szűrésére a mellkasröntgen felvételnél jóval érzékenyebb és pontosabb módszer az alacsony dózisú CT vizsgálattal való szűrés.
Szolárium és gél lakk? Óvatosan az UV-fénnyel!
2019. március 20.
A szoláriumban és a gél lakkozásban van egy közös pont: az UV-fény. Egyben ez jelenti a veszélyforrást is, a neves szakmai szervezetek szerint. Dr. Rózsa Annamária, a Dermatica bőrgyógyásza szerint a rendszeresen UV-fénynek kitett személyeknek fontos az évenkénti orvosi kontroll.Mit ér meg a barnaság és a csillogó köröm?
Azzal sokan tisztában vannak, hogy a Földre érkező UV-sugárzás bizonyítottan fontos tényező a bőrdaganatok kialakulásában. Mára azonban az is világossá vált, hogy a szoláriumokban használt ultraibolya (UV) fény is növeli a bőrdaganatok, így a melanóma kialakulásának rizikóját – különösen a 45 év alatti nőknél. Éppen ezért az elmúlt 20 évben kutatások sora vizsgálta a napágyak használata és a bőrrák összefüggését, kiemelten hangsúlyozva a fiatalok érintettségét.
A cigarettafüsthöz hasonlóan a szoláriumokban tapasztalható UV sugárzást is rákkeltőnek és veszélyesnek minősítette két jelentős szervezet: a The United States Department of Health and Human Services és a World Health Organization’s International Agency for Research on Cancer. A tudósok úgy vélik, 75 százalékkal nő a melanóma kialakulásának esélye azoknál, akik ilyen módon barnulnak. Egy 2010-es tanulmányban több, mint ezer, 25-59 éves, melanómával diagnosztizált személyt vizsgáltak és kiderült, hogy 62,9 százalékuk rendszeresen szoláriumozott.
Mindezek miatt több országban – például Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Finnországban és Nagy Britanniában – ma már csak 18 éven felülieknek engedélyezik a szoláriumozást, és az Egyesült Államok néhány államában is hasonló megszorító intézkedéseket hoztak. Az ellentábor ugyanakkor a D-vitamin pótlás fontosságát hangsúlyozza, de tudni kell, hogy az alkalmazott fényspektrum erre általában nem alkalmas, és megfelelő táplálkozással, esetleg étrend-kiegészítéssel ezt kockázatmentesen is megtehetjük.
A baba a szavak azonosításának képességével jön világra
2019. március 20.
A szavak beszédből való kiválasztásához szükséges képességekkel együtt jön világra az újszülött – állapította meg egy európai kutatás.
Mielőtt egy csecsemő szavakat tanulna meg, először a folyamatos beszédből kell kiválasztania őket. A beszédben azonban nincsenek egyértelmű szóhatárok – ismertette a Developmental Science című szaklapban megjelent tanulmányt a ScienceDaily.com.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az első életév közepére a csecsemők megoldják ezt a problémát, azt azonban eddig nem tudták, hogy a szegmentálási készségek velünk születnek, vagy a beszédhallással és az agy fejlődésével alakulnak ki.
Egy európai kutatócsoport – a Liverpooli Egyetem, a Manchesteri Egyetem és az olasz SISSA kutatóintézet és a francia Neurospin központ tudósai – újszülötteknek játszottak le hangfelvételeket, amelyeknek szótagfolyamában négy értelmetlen szó rejtőzött. A közeli infravörös spektroszkópia eljárását használva megállapították, hogy az agy melyik részei aktiválódtak a felvétel hallgatása közben.
A háromnapos babáknál két mechanizmust fedeztek fel, amelyek lehetővé teszik, hogy a hangfolyamból kiválasszák a szavakat. Az egyik a prozódia, vagyis a beszéd dallama, ez segít megállapítani, hogyan kezdődik és végződik a szó. A másik a nyelv statisztikája, amivel kiszámoljuk, hogy egy szóban milyen gyakorisággal kerülnek egymás mellé a hangok.
