Színes avokádó sali
2018. június 12.
Lénárt Gitta nyersétel receptjeinek egyike ez az isteni finom, energia-akkunak is beillő, színes, szagos saláta, amivel nagyon jól is lehet lakni!
Sok sok salátával, paradicsommal, csírával kell tálalni, és még így sem szabad túlzásba vinni, mert szerintem elég nehéz, de nagyon finom!
Tehát hozzávalók nem tudom hány, de sok személyre:
1 közepes avokádó
1 piros színű kaliforniai paprika
1 sárga színű kaliforniai paprika
1 zöld színű kaliforniai paprika
1 fej lilahagyma (hogy minél színesebb legyen)
1 darab paradicsom
kis csokor petrezselyem (igazából 8-10 szár)
1 gerezd fokhagyma
1 citrom frissen facsart leve
1 kávéskanál só
Tévhitek helyett: 10 pont a sclerosis multiplexről
2018. június 11.
A Magyar Sclerosis Multiplex (SM) Betegekért Alapítvány összegyűjtötte a legfontosabb tényeket a betegségről – ma van az SM világnapja!
1. Nem tudni kinél alakul ki a sclerosis multiplex: az SM a fiatal felnőttek leggyakoribb, gyógyíthatatlan idegrendszeri betegsége, okát ma sem ismerjük, 8 ezer sorstársról tudunk idehaza.
2. A jövő nem tervezhető: betegtársaink egy része évtizedeken át együtt élhet kevés panasszal a betegséggel, mások néhány év alatt kiszolgáltatott emberekké válnak.
3. SM-ben a gerincvelőnket szigetelő mielinhüvely károsodik, ezért romlik az idegek ingerületvezető képessége. Hogy melyik szakaszon? Ez csak szerencse kérdése.
4. Az agyban is gyulladásos gócok alakulhatnak ki, tüneteink attól is függnek, hogy ez hol és milyen intenzíven történik meg.
Hiperaktivitás, a modern kor betegsége
2018. június 11.
Mintha állandóan fel lenne húzva. Egyszerűen bármit teszel, nem lehet leállítani. Kifogyhatatlan mennyiségű energiája van. Állandóan jön-megy, rohangál, pörög, egyetlen pillanatig sem tud megülni a fenekén. Ránézésre más, mint a többi. Legtöbbször így jellemzik a hiperaktív gyerekeket, és próbálják őket megnyugtatni. Miközben - mint olyan sokszor - megint csak a tüneti kezelésre fókuszálunk. Pedig van más megoldás.
Egy megdöbbentő tény a hiperaktivitásról
Kettőszáz évvel ezelőtt még nem létezett ilyen „betegség”. Ez a legmegdöbbentőbb mondat egy orvoskonferencián hangzott el, akkor amikor az orvosoknak sikerült szétválasztani a hiperaktív, és a figyelemzavaros betegséget egymástól, úgy, hogy kijelentették: minden hiperaktív gyerek (valószínűleg) figyelemzavaros, de nem minden figyelemzavaros gyermek hiperaktív.
Adódik a kérdés: ha egy betegség alig 200 évvel ezelőtt még nem létezett, akkor miért jelent meg? Mi történt? Biztosan az a jó megközelítés, hogy a hiperaktivitás egy veleszületett agyi rendellenesség, melyet kinőhet a gyerek? Vagy érdemes ennél mélyebbre ásni, és megkeresni az okot: ami nem biztos, hogy a vérvörös ketchup, de még lehet is hozzá köze.
Nem feledékeny vagyok, csak kevés halat eszem
2018. június 10.
Gyakran elfelejtesz dolgokat, neveket, tennivalókat és ilyenkor persze kétségbe vagy esve, hogy ez már az időskori demencia és "bizony ez a korral jár"?! A jó hír, hogy nem feltétlenül jár a korral. Előfordul túlterhelt, fáradt fiatalabbakkal is …, és idősebbeknek sem kötelező szenvedni tőle! De azért nem árt az agynak sem a törődés!
Agyunk úgy működik, mint egy izom: ha nem dolgozik, sorvadni kezd. Edzeni kell, kondiban tartani és nem adni esélyt arra, hogy ennek hiányában egyre kevésbé teljesítsen.
Agyunkra az olyan feladatoknak van a legjobb hatásuk, amelyek alaposan megdolgoztatják. Ilyenkor fókuszálnunk kell a figyelmünket, tanulnunk, emlékeznünk, használni az érzékelésünket, észlelésünket, motoros képességeinket. Mit szólnál egy új nyelv, vagy egy új hangszer használatának megtanulásához? Az nagyszerű feladatot adna az agynak, nap, mint nap és bármilyen korban el lehet kezdeni! De az is nagyszerű, ha olykor az "ügyetlenebb" kezeddel írsz! Ilyenkor az agyad kevésbé aktív részét is használod, ezáltal növekedésre késztetve azt.
Agyunk állapotát (is) nagymértékben befolyásolja táplálkozásunk. A tudomány – szerencsére – nem csak azt tudja, hogy mit nem szabad ennünk, de ismer számos olyan tápanyagot is, ami javítja az elménk működését. Ezek közül is kiemelkednek az omega-3 zsírsavak, melyek az agy táplálékául is szolgálnak, lévén egyik összetevőjük, a DHA nem csak a magzati agyfejlődéshez nélkülözhetetlen, de a normális kognitív funkciók későbbi fenntartásához is az.
Hogyan légy motivált hétfőtől péntekig?
2018. június 10.
Milyen sok dolgozó ember szeretne örömteli motivációt hétfőtől péntekig! És milyen keveseknek adatik meg az a munka, amit szívvel-lélekkel képesek is végezni! Az természetes, hogy egy embernek a munkájával szembeni motivációja időnként lecsökken. Az már kevésbé, hogy nem találja meg azokat a perspektívákat, amelyek segíthetnek fenntartani a motivációját. 7 tipp a motiváció fenntartásához és újraélesztéséhez.
1. Cselekedj azonnal!
Bármi a munkád, akárhány éves vagy, akármilyen munkatapasztalattal rendelkezel, férfiként és nőként is egy dologban mindannyian egyenlők vagyunk: életed hátralevő része minden nappal, ami eltelik, pont egy nappal lesz rövidebb!
És ezt a napot SOHA többé nem fogod visszakapni! Ezt tudomásul kell venni. Ennek tudatában minden nap során a legbölcsebb stratégia az, hogy céljaid érdekében cselekszel, cselekszel, cselekszel…és nem vársz a holnapra!
Most! Ma! Cselekedj! Azonnal! (Hogyhogy még mindig a cikket olvasod?!)
Először végeztek Magyarországon agyműtétet robot segítségével
2018. június 09.
A Parkinson-kór tüneteit enyhítő elektródákat ültettek be egy beteg agyába, a ROSA nevű csúcskategóriás idegsebészeti robot segítségével az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben. Korábban Magyarországon, de az egész kelet-közép-európai régióban sem került sor ehhez hasonló beavatkozásra, amely a Nemzeti Agykutatási Program újabb jelentős eredménye.
Új korszak kezdődött a nagy hagyományokkal rendelkező Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben: 2018. április 20-án a világ egyik legfejlettebb idegsebészeti robotja, a ROSA közreműködésével operáltak meg egy Parkinson-kóros, 70 éves férfit. A műtétet Erőss Loránd idegsebész, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Funkcionális Idegsebészeti Osztályának vezetője végezte. A páciens tünetei már a műtét alatt megszűntek, jelenleg is jól van.
A Parkinson-kór kezelésének egyik legkorszerűbb módja az úgynevezett mélyagyi stimuláció, amikor elektródákat ültetnek a páciens fejébe. Ezek tulajdonképpen agyi pacemakerek, amelyek folyamatosan ingerlik az agy bizonyos mélyen elhelyezkedő területeit, és ezáltal helyreállítják vagy javítják a mozgászavarban résztvevő hálózatok hibás működését.
A beavatkozáshoz először neurológiai vizsgálatokkal és agyi képalkotó eljárásokkal meghatározzák, pontosan mely agyterületekre érdemes beágyazni az elektródákat, és milyen irányokból hatoljanak be a koponyacsonton fúrt nyílásokon keresztül az agyba. A műtét során ezeket a behatolási irányokat kell a valóságban is alkalmazni, amihez igen precíz célzókészülékre és hosszadalmas beállításokra van szükség – illetve volt, hiszen éppen ebben jelent hatalmas segítséget ROSA, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet vadonatúj robotja.
Mértékletesség a Nap alatt
2018. június 09.
Amikor eljön a nyár, a vakáció, szabadság és nyaralások időszaka, igyekszik mindenki több időt tölteni a szabadban, leginkább a vizek mellett. A mértékkel alkalmazott lég és napfürdő rendkívül fontos, főleg, ha aktív pihenéssel párosul. Azonban vigyázni kell, hogy a napfürdőzést ne vigyük túlzásba, mert a kellemes nyaralás szenvedéssé változhat, ha nem vagyunk elővigyázatosak.
Bár már kezd lecsengeni a csokoládébarnára sült szépségideál divatja – különösen Amerikában, Ausztráliában folytatnak kampányt ellene, a növekedő bőrrákos megbetegedések miatt - sokak számára még mindig a bronzbarna bőr jelenti nyáron a szépséget.
Ezt túlzott napozással próbálják elérni, aminek azonban komoly egészségkárosító hatása van. A nem mértékletes napozás következménye jó esetben égő bőrpír, de kialakulhat másodfokú égési seb, napszúrás, hőguta, s később akár bőrrák is.
Erre figyelj, ha babát vársz! - a jódhiány
2018. június 08.
Azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy a megfelelő egészségi állapothoz elengedhetetlenül szükséges a jód. Azt azonban eddig nem tudhattuk, hogy a magzatoknál ez mennyire fontos.
A legújabb kutatások kimutatták, hogy a terhesség ideje alatt is nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő jód bevitelre, ellenkező esetben akár a születendő gyermek agya nem fejlődik megfelelően. A tanulmány vezető szerzője, Margaret Rayman kifejtette, hogy eredményeik értelmében komoly hátrányokat szenvedhetnek azok a kisgyerekek, akiknek az anyja a terhessége alatt nem jut hozzá megfelelő mennyiségben jódhoz – erről kérdeztük Dr. Bérczy Juditot, endokrinológus főorvost.
„A jód biztosítja a megfelelő szellemi fejlődést, szabályozza az anyagcserét és tartja karban a pajzsmirigy működését”- mondja a szakember A jód hiányát egy felnőtt ember szervezete egy ideig képes kibírni, ám a fejlődő magzatra nagyon is káros hatással lehet: ilyenkor az agy nem fejlődik megfelelően, ami a későbbiek folyamán olvasási nehézségekhez, és alacsonyabb IQ-szinthez vezethet.
A tanulmányt természetesen kísérlettel is alátámasztották, melyben 1000 terhes nő vett részt. A megszületett gyermekek fejlődését 9 éves korukig követték nyomon, hogy megtudják, küzdenek-e tanulási nehézségekkel. Az eredmények egyértelműen arra mutattak, hogy azoknak, akik magzati korban jódhiányban szenvedtek, nagyobb eséllyel lettek tanulási nehézségeik.
Az egyéves kor előtt bevezetett tehéntej vérszegénységet is okozhat
2018. június 08.
Egy kutatásból kiderült: sok édesanya a baba első desszertjeként tekint a különböző tejtermékekre, és már egészen korán, 5-6 hónapos kortól kínálja őket, míg 8-12 hónapos korra többségük a tehéntejet is a hozzátáplálás részéve teszi. Pedig…
Pedig a tehéntej túl korai bevezetése növeli az ekcéma kialakulásának esélyét, károsan hat a baba emésztőrendszerére, haspuffadást, vastagbélgyulladást, valamint vashiányos vérszegénységet is okozhat. A tehéntej mellett a tojás és a gluténtartalmú élelmiszerek is a fokozottan allergizáló tápanyagok közé tartoznak, korai fogyasztásuk felnőttkorban is megmaradó egészségügyi problémákat okozhat.
Szakorvosok szerint 6 hónapos korig a kizárólagos anyatejes táplálás a legmegfelelőbb a csecsemők számára, féléves kortól azonban az anyatejjel és tápszerrel táplált babáknál is javasolt megkezdeni a hozzátáplálást. Ebben az időszakban számos, akár felnőttkorban is problémát jelentő megbetegedés alakulhat ki.
A szülők szerepe és felelőssége kiemelkedő az élet első 1000 napjában: a külső hatások, azon belül is a táplálás kulcsszerepet játszanak a gyermek jövőbeni egészségének alakulásában.
Vashiányos vérszegénység is előfordulhat
A tehéntej magas nátrium- és fehérjetartalma jelentősen megterheli az 1 évesnél kisebb gyermekek emésztőrendszerét: haspuffadást, hasmenést vagy véresszéklet-ürítést okozhat, magas ásványianyag-tartalma pedig fokozottan terheli a vesét. Egyéves korig mindenképpen kerülni kell a tehéntej fogyasztását, de sok szakember 3 éves korig javasolja a mellőzését.
Miért betegszik meg a test?
2018. június 07.
Miért betegszik meg a test? Tényleg beteg-e a test? Mit jelent az, hogy beteg a test? És mit jelent számodra, ha elhiszed, hogy beteg a tested? Számomra nincs olyan fogalom egy ideje, hogy beteg lehet a testem. A test tud a normától eltérő lenni és nem tökéletesen működni. Amikor ez történik, akkor minél előbb meg kell találni az okokat és feloldani ahhoz, hogy a test újra normálisan működjön.
Megfázás kontra infarktus
Ennek lehetnek enyhébb és rázósabb esetei. Nyilván egyszerűbb egy megfázást átvészelni, mint egy szívinfarktust vagy a rák bármely fajtáját. Egy megfázásnál is fontos megállni és nem elhinni azt, hogy éppen járvány van… Ha vírusos tünetekről beszélünk, akkor jó tudni, hogy a vírusoknak is vannak hitrendszereik, és pontosan tudják hova tudnak bekapcsolódni. Vagyis azokra a hitrendszerekre kapcsolódnak, amik bennünk futnak. HPV, AIDS, influenza… ezek mind ragyogóan reagálnak az intuitív gyógyításra, mert amikor megtaláljuk a hitrendszereiket és lecseréljük, akkor hirtelen eltűnnek.