Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi lenne, ha ...

2018. június 28.

Íme egy egyszerű, de mégis felszabadító gyakorlat, amely bevezeti a hálaadást az életedbe. Amikor azt érzed, hogy esélyed sincs a boldogságra, akkor még intenzívebben végezd a gyakorlatot! S láss csodát!  

Most egy olyan bejegyzéssel készültünk, melyben játékra, és sok-sok képzelgésre/vizualizációra hívunk. Gyere, játsz velünk, s ha ma esetleg még nem is hiszel benne, egyszer csak kiderül, hogy csodák igenes vannak!

Kérlek, gondolkodj el az alábbi kérdéseken:

  •           Mi lenne, ha … megpróbálnál boldog lenni?
  •           Mi lenne, ha … hálát adnál mindenért, amit már elértél?
  •           Mi lenne, ha… hálát adnál előre azért, amiket szeretnél megkapni?
  •           Mi lenne,ha… megbocsátanál mindenkinek, aki sérelmet okozott neked?
  •           Mi lenne, ha… mától sokkal boldogabban tudnál élni?

Arra kérlek, hogy mielőtt elveted a gyakorlatot, egy kicsit gondold át. Gyermeki fantáziával játszadozz el kicsit. Tedd olyankor, amikor úgy érzed, hogy nem sok reális esély van a boldogságra, jólétre, hálaadásra.



Még lehet igényelni az ingyenes étkeztetést a nyári szünetre

2018. június 27.

Még lehet igényelni a nyári szünetre az ingyenes étkeztetést, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek napi egy tál meleg ételt kaphatnak az iskolai szünetben – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága.

Az Emmi felhívja azoknak a szülőknek a figyelmét, akik még nem kérték az étkeztetést gyermekük számára, hogy a helyi önkormányzat jegyzőjénél továbbra is leadhatják igénylésüket.

A szünidei gyermekétkeztetés igénybevételének lehetőségéről a települési önkormányzat jegyzője írásban tájékoztatta a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő szülőket, a kérelem benyújtásához a helyi család- és gyermekjóléti szolgálat segítséget biztosít.

Az Emmi tájékoztató levelet küldött a család- és gyermekjóléti szolgálatoknak, a települési és fővárosi kerületek jegyzőinek, valamint a kormányhivatalok kormánymegbízottjainak.

A közlemény szerint 2017-ben minden eddiginél több, országszerte közel 142 ezer gyermek kapott naponta egy tál meleg ételt a leghosszabb iskolai szünetben, így az intézkedés 11 ezerrel több rászorulót ért el, mint 2010-ben.
Hozzátették: idén 6,67 milliárd forintot fordít a kormány szünidei gyermekétkeztetésre, mindez csaknem háromszorosa a nyolc évvel ezelőtti gyermekétkeztetési támogatásnak, amely akkor 2,4 milliárd forint volt. Az ételek minősége is fontos, ezért a 2010-ben még 370 forintos egy adagra jutó támogatás 570 forintra emelkedett.



Anyu esze, apu szeme?

2018. június 27.

Na de kire ütött ez a gyerek? Anyu esze, apu szeme, a nagyi keze – génjeinknek köszönhetően gyermekeinkben nem csak az édesanya és az édesapa vonásait, de akár a nagyszülők, dédszülők örökségét is felfedezhetjük. A tudomány fejlődésével az előző generációk fizikai és mentális tulajdonságai alapján egyre többet tudhatunk meg születendő babánkról.

Külső adottságainkat, készségeinket és betegségeink egy részét is a negyvenhat kromoszómánkat alkotó gének munkájának köszönhetjük. Természetesen nem bízhatjuk sorsunkat teljes egészében a genetikára: a környezet és az életmód is jelentős befolyással bír életminőségünkre, de kutatások alapján bizonyos mintákat és hajlamokat felmenőink hagyományozhatnak ránk. Akár több generáción keresztül is felismerhető lehet a kézfej formája, az arcunkon található gödröcskék, de olyan tulajdonságok is családi jellemzővé válhatnak, mint a kreativitás vagy a jó hallás.

A baba neméért például az apa a felelős, hiszen, ha X-kromoszóma találkozik az anya nemi kromoszómájával, lány, Y-kromoszóma továbbörökítése esetén pedig kisfiú születik. Az Y-kromoszóma határozza meg az ajkak formáját és az említett gödröcskéket is, és nagy a valószínűsége, hogy a kicsi szemszíne is az apukájáéra hasonlít. Intelligenciáját viszont az anya adja tovább, magasságunk és testalkatunk pedig általában a két szülő adatainak átlagából következik.



Itt a nyár, más dózisra lehet szükségük a pajzsmirigybetegeknek

2018. június 26.

Végre elérkezett a nyár, a meleg idő, a napsütés és ezzel együtt egy sor olyan változtatni való is, melyre gyakran nem is gondol az ember. A nyári hőség ugyanis befolyásolja a szervezetünk működését is, többek között a pajzsmirigyfunkciókat, így az alulműködésére használt terápia módosítására lehet szükség, máskülönben túlműködésbe csaphat át a probléma. A témáról dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája beszélt.

Télen, nyáron pajzsmirigy

A pajzsmirigy hormonjai, a T3, T4 szinte mindenre hatással vannak a szervezetben, kezdve az anyagcserétől, a szexuális funkciókon és a növekedésen keresztül egészen az agyi működésig. A pajzsmirigy problémái jellemzően két nagy csoportba sorolhatóak: vagy túlműködéssel vagy alulműködéssel állunk szemben (a golyván, gyulladáson és a göbökön kívül, melyek szintén okozhatják ezeket a zavarokat).

  • Pajzsmirigy alulműködés esetén a betegnek általában élete végéig gyógyszert kell szednie, mellyel az orvosok képesek pótolni a szervezetből hiányzó hormonmennyiséget. Fontos, hogy megfelelő dózisban alkalmazza az illető az adott készítményt, máskülönben továbbra sem lesz elegendő hormon a szervezetben, de akár túlkezelés is jelentkezhet, ha túl sokat vesz be a páciens.

Az évszakok váltakozása természetesen hatással van a szervezet működésére is. Ez nem is lehet kérdés, hiszen nyáron sokaknál pl. alacsonyabbá válik a vérnyomás, illetve más lesz az anyagcsere is.

Ennek oka többek között az a tény, hogy a testünk a hideg és a meleg időben másképpen viselkedik jó néhány részletben. Ilyenek a pajzsmirigy funkciók is. Jellemzően elmondható, hogy míg nyáron az átlagos TSH szint 9.37±5.53 μUI/ml, télen ez 18.68±2.31 μUI/ml körüli értékre módosul abban az esetben, ha alulműködéssel állunk szemben. A pajzsmirigy túlműködése esetén nyári érték 0.148±0.76 μUI/ml, a téli pedig 0.23±0.021 μUI/ml.



Erre figyelj epilálás közben a bőrgyógyász szerint

2018. június 26.

Tinédzser voltam, nagyjából 16 éves lehettem, amikor megkaptam életem első epilátorát. Bevallom, kicsit megijedtem, nem akartam, hogy fájjon, meg amúgy is kényelmesebb a borotva, gondoltam akkor. Azóta eltelt 25 év, és nem is tudom elképzelni magam az epilátorom nélkül.  

A születésnapomra kaptam az első epilátoromat a nagymamámtól, aki úgy gondolta, most már felnőtt nő vagyok, tessék rendesen szőrteleníteni. Addig eszembe sem jutott, de ha már ott volt, muszáj volt kipróbálnom. Hetekig szemeztem vele, mire végre elővettem a dobozból, és ki mertem próbálni a lábamon. És valóban kiderült, hogy egyáltalán nem az ördögtől való a fájdalom – pár alkalom után meg sem kottyant.

Azért jutott eszembe ez a történet, mert pár hete egy anyukás társaságban szóba került az, hogy mikortól lehet egy tinédzser lány kezébe epilátort adni. Mivel nem tudom a szakszerű választ, ezért megkérdeztem Dr. Tamási Béla bőrgyógyász szakorvost.
„Az epilátor gyakorlatilag egy automatizált csipesz: kihúzza a szőrt a szőrtüszőből, semmi több. Tehát a kérdést úgy is fel lehetne tenni, mikortól szabad a kislány kezébe csipeszt adni, a válasz pedig szerintem egyértelmű: nincs alsó vagy felső korhatár. Egyébként messze nem az epilálás a legrizikósabb szőrtelenítési eljárás: egy 2014-es vizsgálatban az intim szőrtelenítés mellékhatásait vizsgálták, és a mellékhatások 90%-át a pengés kézi borotva okozta, második helyen a szőrtelenítő krémek álltak."



Veszélyes illúzió vagy biztonságos játszótér?

2018. június 25.

A virtuális valóság, azaz VR egyesek szerint veszélyes csapda, amelyben megszűnik a kapcsolatunk a külvilággal, mások szerint biztonságos játszótér, ahol kockázatok nélkül gyűjthetünk tapasztalatokat. A Brain Bar stratégiai partnereként a Telekom most egy újabb videóval hív párbeszédre a jövőt meghatározó digitális technológiákról, így közelebb kerülhetünk a VR-jelenség megértéséhez is.

A virtuális valóság egy számítógép által létrehozott 3D-s környezet, amelyben a képek és a hangok összjátéka elhiteti az agyunkkal, hogy amit látunk, az valóságos. Minél élethűbbek a részletek, annál jobban berántja az embert az illúzió, és szinte megszakad a kapcsolata a külvilággal.

Nem véletlenül vált elsősorban a videójátékok kapcsán népszerűvé a VR. Egy-egy jobb szoftver ma már megdöbbentően részletgazdag, a karakterek a megszólalásig valósághűek, ami minden eddiginél átélhetőbbé teszi a játékélményt. Feltéve, hogy az idegrendszerünk képes alkalmazkodni a szokatlan stimulációhoz. A virtuális térben ugyanis sokan rosszul lesznek, mert az agy által észlelt vizuális mozgás nincs összhangban a testi koordinációért felelős belső fül érzeteivel. Az ellentmondásos jelek rossz közérzetet, szédülést és tájékozódási zavarokat okozhatnak, ám ez cseppet sem zavarja az óriás techvállalatokat: hatalmas összegeket fordítanak fejlesztésre, egyes becslések szerint pedig a globális VR-piac 2022-re elérheti a 27 milliárd dollárt.

A játékipar mellett a kereskedelem, az orvostudomány és az oktatás is egyre inkább felfedezi magának a virtuális valóságban rejlő lehetőségeket. Egy jól ismert kínai, e-kereskedelemmel foglalkozó óriáscég nemrég mutatta be a VR-shopping funkciót, Nagy-Britannia egyes kórházaiban az orvostanhallgatók VR berendezésekkel gyakorolják a sürgősségi helyzeteket. Egy amerikai üzletlánc pedig VR-szimulációval készíti fel dolgozóit az olyan stresszes helyzetekre, mint amikor leárazásokkor az emberek megrohamozzák a boltokat. Az utóbbi hónapokban elképesztő népszerűségre tett szert a VR Chat elnevezésű jelenség: a háromdimenziós chatszobában a felhasználók színes avatárok formájában jelennek meg és mikrofonnal, fejhallgatóval kommunikálnak egymással.



Tedd rendbe a tartásod: 8 tipp az ékpárna használatához

2018. június 25.

A WHO statisztikái (1) szerint az iparilag fejlett országok lakosságának 60-70%-a szenved derékfájástól legalább egyszer az élete során. Legtöbben mégis kevés figyelmet fordítunk testtartásunk minőségére, pedig a megfelelő testmozgáson túl egyszerű eszközök is segítségünkre lehetnek ebben. Közülük is kiemelkedik az ékpárna, melynek helyes használatával görnyedt ülés helyett helyes tartással is eltölthetjük az irodában, otthon vagy akár az autóban töltött hosszú órákat.  

Az ékpárna - ahogyan neve is sugallja - egy ék alakú ülőpárna, amit a székünk ülőlapjára kell helyeznünk úgy, hogy annak eleje felé lejtsen. Ezzel az ülőfelületünket a megszokott vízszintesből enyhén lejtőssé alakítjuk, így a rajta történő ülés során a medencénket előrefelé billenti, mely hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a gerinc természetes görbületeit ülés közben is megtartsuk. Az ékpárna működése tehát rendkívül egyszerű és hatásos, van azonban néhány jó tanács, amit érdemes megfogadnunk a használatával kapcsolatban.



Hozza ritmusba szíve ütemét!

2018. június 24.

Még ha nem is figyelünk rá, szívünk rendületlenül tartja mindennapjaink tempóját, diktálva az ütemet egész szervezetünknek. Előfordulhat azonban, hogy a ritmus pontatlanná válik, a szívritmuszavar pedig kezelés nélkül később további komoly problémákat idézhet elő. Az idén a június 4. és 10. között tartott Szívritmus Hét keretében a szívritmus problémák megelőzésére, felismerésére és időben történő kezelésére hívják fel a figyelmet.

Vannak olyan szituációk, amikor természetes, hogy hevesebben ver a szív, de amikor indokolatlanul ver gyorsabban és rendszertelenül, akkor érdemes a test jelzésére odafigyelni, mert ennek a tünetnek a hátterében szívritmuszavar problémája is állhat. Szívritmuszavarok számos, eltérő okokkal és tünetekkel rendelkező formában jelentkezhetnek. A leggyakoribb formája a pitvarfibrilláció, ami Magyarországon a becslések szerint 200 000  embert érint.

Szívritmuszavar - Ezek a jelek!

Szívritmuszavar legjellemzőbb tünetei közé az alábbiak tartoznak: Ritmustalan ütemben kalapál a szív, magas pulzusszám, teljesítményképesség romlása, légszomj, feszültségérzet, szédülés, mellkasi fájdalom, de akár ájulás is utalhat a betegségre. Ahogy a legtöbb betegségnél, a szívritmuszavarnál sem szabad várni a tünetek elmúlását, mert ez súlyos szövődmények kialakulását okozhatja.



Ugye nincs keserenyhiányod?

2018. június 24.

Ha valaki arra figyelmeztet, hogy a szervezetednek nagyon fontos, hogy egyél elég keserenyt (ami egyébként egy, a természetben gyakori fém) mert a hiánya súlyos gondokhoz (szívritmuszavar, magas vérnyomás, szívmegnagyobbodáshoz, vagy akár cukorbetegséghez) is vezethet, akkor az első meglepetésből felocsúdva, nyilván azt googlizod, mi az a kesereny: merthogy Te eddig biztosan nem ettél soha ilyet, emlékeznél rá. És, ha azt mondjuk: egyél elég magnéziumot?  

A magnézium
Ha kizárólag kémiai, és fizikai szempontok szerint vizsgálnánk a magnéziumot, nem lenne benne semmi különös. Egyrészt a világ 8 leggyakoribb eleme: úton, útfélen belebotlunk. Másrészt egy éghető fém, aminek az a legnagyobb érdekessége, hogy erős, fehér lánggal ég el. Nem készítünk belőle ékszert, nem munkáljuk meg, akkor mi az olyan érdekes a magnéziumban? Mitől értékes? Miért fontos? Legfőképpen azért, mert több mint 300 enzimed működéséhez kell.

A magnézium és te
Képzeljük el egy pillanatra azt, hogy mi történne veled, ha egyáltalán nem lenne magnézium a szervezetedben: illetve inkább ne képzeljük el, mert hamarabb halnánk meg a magnézium teljes hiánya miatt, mint amíg ezt a mondatot elolvasod. Elsősorban azért, mert ha egyáltalán nem lenne magnézium a szervezetedben, azt erősen megsínylenék a csontjaid, a fogaid. De nem ez lenne a legnagyobb gondod, hanem az, hogy szívritmus-zavarod lenne, szívmegnagyobbodásod, és nem élnél túl sokáig. Éppen ezért hatalmas szükséged van rá. De mi történik, ha nincs elég?



Átadták Az év gyerekkönyve díjakat a Könyvhéten

2018. június 23.

Fotó: www.pagony.huÁtadták Az év gyerekkönyve díjakat a budapesti Vörösmarty téren a 89. Ünnepi Könyvhét és 17. Gyermekkönyvnapok alkalmából.

Az elismerést immáron harmadik alkalommal, öt kategóriában, független szakmai zsűri döntése alapján ítélték oda a 2017-es megjelenéseket díjazva – olvasható a Hubby – Magyar Gyerekkönyv Fórum közleményében.

  • Az év gyerekkönyv írójának Gimesi Dórát választották A Macskaherceg kilencedik élete című kötetéért (Pozsonyi Pagony).

  • Az év legjobb ifjúsági könyve szerzője Sepsi László lett az Ördögcsapás című kötetért (Tilos az Á Könyvek).
  • Az év illusztrátora Hans Christian Andersen A vadhattyúk című kötetének (Scolar Kiadó) illusztrálásért Békés Rozi lett,
  • míg az év fordítójának Molnár Zsófiát választották Christelle Dabos A tél jegyesei – A tükörjáró című kötet magyarra átültetéséért (Kolibri Gyerekkönyvkiadó).
  • A zsűri szerint 2017 leginnovatívabb könyve a Szívlapát című fiataloknak szóló kortárs versantológia volt, amelyért Péczely Dóra szerkesztőt díjazták (Tilos az Á Könyvek).

Az idei zsűri tagjai Bacsó Péter magyartanár, Hermann Zoltán irodalomtörténész, Pálfi Zsuzsanna könyvtáros tanár, Orosz Ildikó újságíró, szerkesztő és Varga Emőke irodalomtörténész, főiskolai tanár voltak. Idén először egy kilenctagú diákzsűri is segítette a legjobb könyvek kiválasztását. A diákzsűri tagjai kilenc iskola tanulói közül kerültek ki. Az iskolák különböző projektmódszerek keretében dolgozták fel a díjra jelölt könyveket.

A diákzsűri összesített pontszámai alapján Schmidt Cecília Egyik kutya, másik eb című képeskönyve (Csimota Könyvkiadó) bizonyult a mezőny legjobbjának – olvasható a közleményben.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...478479480...575
hírek, aktualitások

Mitől lesz nyugodt a babavárás? Tippek, tanácsok a stresszmentes 9 hónaphoz

2025. január 05.



Egy gyermek érkezése izgalmakkal teli időszak, főleg, amikor az első babát várja a család. A bizonytalanság, a stressz, a felesleges idegeskedés azonban sem a kismamának, sem a kisbabának nem tesz jót, ráadásul a félelmek, aggodalmak legtöbbször abból adódnak, hogy a leendő szülők nem rendelkeznek elegendő információval, és túl sok a bizonytalanságot erősítő tényező.

Összegyűjtöttünk néhány tanácsot, amelyek segítenek, hogy nyugodtabban, kiegyensúlyozottabban teljen ez a 9 hónap.

Készülj fel testileg és lelkileg is

Egy valóban nyugodt várandósság nem a fogantatással kezdődik, hanem az azt megelőző hetekben-hónapokban. 

A lelki ráhangolódás érdekében pároddal beszélgessetek sokat a családalapításról, a családbővítésről osszátok meg egymással gondolataitokat, keressetek együtt választ a felmerülő kérdésekre. A nyugodt fogantatás és babavárás egyik legfontosabb feltétele, hogy mindketten életeteknek abban a szakaszában legyetek, amikor nyitottak vagytok azokra a változásokra, amiket egy gyermek születése hoz magával.

Az egészségügyi alkalmasság felmérésére a leendő kismamának érdemes nőgyógyászati vizsgálatot, rákszűrést, citológiai vizsgálatot csináltatni, ill. célzott vér- és vizeletvizsgálattal jó előre kiszűrni, hogy esetleg fennállnak-e a várandósságot veszélyeztető és a fogantatást nehezítő egészségügyi problémák.

A leendő apukának andrológiai szakrendelésre és laborvizsgálatra érdemes bejelentkezni, az első a nemzőképességről, a második az általános egészségi állapotról ad információt.

A felkészülési időszakban a felesleges, ill. mellőzhető gyógyszerek szedését érdemes abbahagyni, természetesen orvosi konzultáció után.


Kerülni kell a dohányzást, a dohányfüstöt és az alkoholfogyasztást is. 


A tervezett fogamzás előtt három hónappal legcélszerűbb megkezdeni a magzatvédő vitaminok szedését, hiszen kutatások szerint a veleszületett rendellenességek egyharmada védhető ki a folsavtartalmú multivitaminokkal. A 12. hétig mindenképpen, de mai ismereteink szerint a várandósság teljes időtartamában javasolt a magzatvédő vitamin szedése, ugyanis így a koraszülés kockázata is csökkenthető.

5 gyakori tévhit a vérzékenységről

2025. január 04.

A vérzékenység kapcsán a legtöbben a súlyos hemofíliára gondolnak, ám az állapotnak több típusa is ismert. Dr. Ercsei Ibolyától, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusától megtudhattuk, vajon milyen tévhitek keringenek a vérzékenységről a köztudatban.

Hosszú vérzési idő a legfőbb tünet

Való igaz, sokaknak az tűnik fel, hogy a sebeik hosszan véreznek, nehezen áll el. De a vérzékenységnek egyéb tünetei is lehetnek, például gyakori orrvérzés, erős menstruáció, fogmosáskor gyakran vérző fogíny, valamint figyelemfelhívó jel az is, ha kék-zöld foltok tarkítják a bőrt, anélkül, hogy előzőleg beütöttük volna magunkat valamibe.

Mindig észrevehető tüneteket okoz

Bár sok esetben vannak a vérzékenységnek tünetei, ám ha igen enyhe a probléma, még az is lehet, hogy az illetőnek fel sem tűnik az állapot- mondja dr. Ercsei Ibolya, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusa.

Vérzékenység=hemofília

Nagy tévedés, amikor a vérzékenységet a hemofíliával azonosítják. A hemofíliai az a vérzékenység egy típusa, aminek több súlyossági fokozata is van. Legenyhébb esetben csak igen ritkán vérzik a beteg, míg súlyos formájában a spontán vérzés is igen gyakori (ez az izmokban, ízületekben is előfordulhat). Szintén a vérzékenységhez tartozik az ún. Von-Willebrand betegség, melyről bár kevesebbet hallani, ám igen sok embert érint. Enyhe esetben a beteg akár úgy is leélheti az életét, hogy nem is tud az állapotáról.

Csak férfiak lehetnek hemofíliások

A tévhit onnan származik, hogy férfiaknál lépnek fel tünetek, ám a nőknél is fennállhat hemofília, viszont rendszerint ők csupán hordozók, mivel van nekik egy egészséges X kromoszómájuk még. (hemofíliásoknál a hibás gén az X kromoszómán helyezkedik el).

A vérzékenyek nem sportolhatnak

Mivel a vérzékenységnek több súlyossági formája is létezik, ezért nem lehet kijelenteni, hogy nem sportolhatnak. A kérdés inkább a hemofíliások esetén érdekes, főleg azoknál, akiknél súlyos formában van jelen. Általánosságban azonban elmondható, hogy a megfelelő kezelésben részesült hemofíliások nem csak hogy mozoghatnak, de javasolt is, ugyanis a jól felépített izomzat még védelmi funkciót is ellát, így csökkenti a bevérzések kockázatát. Előtte természetesen ajánlott szakorvossal egyeztetni, valamint a balesetveszélyes/küzdősportok kerülendőek.

A sokszínű kisebbség: fogyatékosság és társadalmi helyzet

2025. január 04.

Az emberi társadalmak, jóformán korszakoktól függetlenül, mindig valamilyen egyértelműnek gondolt többségre vannak szabva, arra az „ép” vagy „normális” emberre, aki a többiekhez képest hasonló módon tud működni az élet legkülönbözőbb területein. Pedig valójában mindannyian eltérünk ettől az ideáltipikus „normalitástól” egy vagy több területen, kisebb vagy nagyobb mértékben.

Alapvető meghatározása szerint a fogyatékosság olyan hosszan tartó fizikai, értelmi, pszichoszociális vagy érzékszervi károsodás, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja egy adott személy teljes társas működését, szerepvállalását. Nem feltétlen azért, mert aki valamely képességében korlátozott, az ne lenne képes más területeken teljes értékű, akár átlag feletti teljesítményre, hanem mert az egész civilizációnk az általánosan elterjedtet tekinti (sokszor még mostanában is) normálisnak. És bár ez a leegyszerűsítés ma már megdőlni látszik.


A fogyatékkal élőkhöz a jelenben is sok tévképzet, előítélet, és az ezekből adódó társadalmi hátrány kapcsolódik.


Legyen szó fizikai vagy mentális korlátozottságról, bár, mint látni fogjuk, a fizikai-érzékszervi fogyatékok (pl. vakság, siketség, mozgáskorlátozottság) azok, melyeket a közösség elsősorban annak tekint, miközben az értelmi fogyatékosságot, vagy, mondjuk, az autizmust gyakran már kevésbé. Mintha azok már (kisebb-nagyobb részben) az egyénen múlnának…

Régen sem volt jobb

A nyugati világban már az ókorban sem tekintették a közösség teljes jogú tagjának a fogyatékkal élőket, sőt a rabszolgatartó társadalmakban gyakori volt, hogy büntetésből okoztak fizikai fogyatékokat az engedetlen rabszolgáknak, megcsonkítva vagy épp megvakítva őket.

És bár azt gondolnánk, hogy a keresztény Európában javult a helyezet, az isteni elrendelés által létrejött társadalmi rend eszméje legtöbbször oda vezetett, hogy a fogyatékosokat egyben bűnösöknek is tekintették, akikre nem véletlenül mérte ezt a sorsot a felsőbb hatalom.

A reneszánsztól kezdve aztán – bár megmaradt ez a szemlélet – a fogyatékos ember már nem mint megvetésre, inkább mint szánalomra szoruló, elesett személy jelent meg. Ez persze nem jelentett valamiféle feltétlen elfogadást, hisz az 1600-as évek elejétől megjelenő intézetek gyakran inkább a fogyatékosoknak az ép többségtől való elkülönítését szolgálták, mint (az ehhez képest másodlagos) a gondoskodást.

És ahhoz már tényleg a XX. század második fele kellett, hogy megjelenjen az ún. szociális modell (főleg angolszász területen), melynek lényege az volt, hogy a fogyatékosság olyan állapot, mely nem vagy csak részlegesen gyógyítható. Úgyhogy ne a fogyatékosok alkalmazkodjanak a többséghez, hanem fordítva, hisz az előbbiek – helyzetükből adódóan – sokkal kevésbé képesek erre az alkalmazkodásra. (Ha, mondjuk, mindenhol lépcsők vannak, egy kerekesszékes nem képes közlekedni, és nem azért, mert nem akar.) És a szociális modell már alapvetően a társadalmi szerepekről, a többség kisebbséggel szembeni felelősségvállalásáról szól.