Kétéves koruk előtt ne nézzenek képernyőt a gyerekek
2019. július 05.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új ajánlása szerint kétéves koruk előtt ne ültessék semmilyen képernyő elé passzívan a gyerekeket a szülők, gondviselők.
A nemzetközi szervezet szerint kettő és négy éves kor között is legfeljebb napi egy órát, de inkább kevesebbet engedélyezzenek a szülők a gyerekeknek a tévé vagy más képernyő előtt, ideértve a számítógépes játékokat is.
A WHO új ajánlásai arra irányulnak, hogy a szülők ne ültessék passzívan a képernyők elé a kicsiket, ne adjanak a kezükbe tabletet vagy mobiltelefont szórakoztatásul. A szervezet ezzel a gyermekkori mozgásszegénység ellen küzd, mivel a kevés mozgás, testedzés globálisan vezető kockázati tényezője az idő előtti halálozásnak és az elhízás okozta betegségeknek.
A BBC News kiemelte, hogy a WHO először fogalmazott meg öt év alatti gyermekek számára ajánlást a fizikai aktivitással, mozgásszegény viselkedéssel és az alvással kapcsolatban. Az új irányelveket a WHO vasárnap Glasgowban, az elhízással foglalkozó európai kongresszuson ismerteti részletesen.
Az ajánlások között szerepel, hogy a kisbabák egyáltalán ne töltsenek időt képernyő előtt, sokat mozogjanak, és legalább harminc percig a hasukon feküdjenek. Az újszülöttek számára fontos a 14-17 óra alvás, négy és 11 hónapos kor között pedig a 12-16 óra alvás ajánlott. Ebben a korosztályban egyszerre egy óránál többet ne töltsön a gyerek bekötve babakocsiban, ülésben vagy babahordóban – figyelmeztetnek a szervezet kutatói.
Az egy és két év közötti kisgyerekek számára napi legalább három órás fizikai aktivitást, legfeljebb egy órai képernyőidőt és 10-13 óra alvást ajánl a WHO. Ebben a korcsoportban szintén nem ajánlott egyszerre egy óránál több időre korlátozni a gyerekek mozgását, például a kocsiülésbe bekötve.
Alma, a gyümölcsök királynője
2019. július 04.
A régi mondás, „naponta egy alma az orvost távol tartja”, ma sem vesztett aktualitásából. Számos, az egészségre gyakorolt jótékony hatásának köszönhetően az alma „szupergyümölcs” maradt. Így tanácsos többet tudni róla, és rendszeresen fogyasztani belőle.
Az alma régóta ismert koleszterincsökkentő hatásáról, oly módon, hogy különösen a „rossz koleszterin” (LDL) oxidációját lassítja. Köszönhetően magas rosttartalmának, amely többek közt megköti a koleszterint a bélcsatornában, és így segít optimális szinten tartani annak szintjét a vérben. De természetesen nem ez az alma egyedüli jótéteménye.
Az alma a gyümölcsök közül a leggazdagabb az epikathin nevű flavonoidban, amelyről számos tanulmány kimutatta, hogy segít mérsékelni a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Az almát bőven és rendszeresen fogyasztóknál közel 40%-os mértékben! Ez kétségtelenül annak a következménye, hogy az alma jótékonyan csökkenti az artériás vérnyomást és a káros, oxidatív stresszt (más néven oxidatív sérülést, mely a szervezetben a szabad gyökök okozta károsodás). Emellett élénkíti a szívműködést.
Javít az egészségi állapoton
Brit kutatók egy nemrégiben készült tanulmányukban közel 10 000 személy étkezési szokásainak vizsgálati eredményeit tették közzé. Az alanyok különféle betegségekben szenvedtek, és a szakemberek többek közt bebizonyították, hogy az almafogyasztást előnyben részesítők körében az állapotjavulás gyorsabban volt nyomon követhető.
Fogyókúrázók „szövetségese”
Ropogós-finom jellege mellett az alma további jótéteménye, hogy mivel bővelkedik a jóllakottságérzést elősegítő rostokban s flavonoidokban, nagyon ajánlott a fogyókúrázóknak.
A flavonoidok mérséklik a zsírok felszívódását, így segítségükkel könnyebben felvehető a küzdelem a hízással szemben. Ezért javasolt, hogy az alma állandó „szövetségesük” legyen a fogyni vágyóknak. Jó, ha mindig van belőle egy-egy darab
a kézitáskában vagy az irodai fiókban – édes vagy sós nassolnivalók helyett. És minthogy alacsony a glikaemiás indexe (GI = vércukorszintet emelő képességet jelző számérték), előnyös ajánlani azoknak, akiknek kontrollálni kell a súlyukat és/vagy a vércukorszintjüket. De nem hagyhatják ki az almát napi étrendjükből azok sem, akik valamilyen sportot űznek.
A mediterrán étrend a túlevés ellen is hatásos lehet
2019. július 04.
A mediterrán étrend a túlevés ellen is hatásos lehet egy tanulmány szerint.
Az Obesity című szaklapban ismertetett kutatás során a Wake Forest Orvostudományi Egyetem tudósai mediterrán étrenden élő majmokról megállapították, hogy nem fogyasztották el az összes táplálékot, pedig megtehették volna, így megőrizték a normális súlyukat – írta a Medicalxpress.com.
“Ezzel szemben a nyugati étrenden élő állatok sokkal többet ettek, mint amennyire szükségük lett volna és el is híztak” – mondta Carol A. Shively, az egyetem patológusa, a tanulmány vezető szerzője.
A különböző étrendek kalóriabevitelének korábbi kutatásai nagyrészt emberi populációk tanulmányozására épültek, amelyek önbevallásos kérdőíveken alapultak, ezért gyakran megbízhatatlanok voltak, vagy rágcsálókat vizsgáltak, amelyek nem emberi étrenden éltek.
A Wake Forest kutatócsoportja 38 hónapos kísérletet végzett, ami nagyjából 9 évnek felelt volna meg az emberi életben. A kutatók emberi étrendek alapján állították össze a majmok menüjét: a nyugati diétában a fehérjék és a zsírok leginkább állati eredetűek voltak, a mediterránban növényiek.
A kutatásban 38 középkorú nősténymajom vett részt, véletlenszerűen választották ki, melyik fog az egyik vagy a másik étrenden élni. A két csoport kutatás előtti testtömege és testzsírszázaléka hasonló volt, az állatok a vizsgálat ideje alatt annyit ettek, amennyit akartak. “Azt találtuk, hogy a mediterrán étrendet fogyasztó csoport kevesebb kalóriát vitt be, kisebb súlyú volt, testzsírja kisebb százalékot tett ki, mint a nyugati étrendet követő csoport” – mondta Shively.
Ez az első kísérleti bizonyítéka annak, hogy nyugati étrendhez képest a mediterrán diéta megóvhat a túlevéstől, az elhízástól és a prediabétesztől, vagyis attól a cukorbetegség előtti állapottól, amelyben a vércukorszint magasabb a normálisnál, de még nem éri el a diabéteszes betegek vércukorszintjét.
A mediterrán étrend megóvta az állatokat a nem alkoholos eredetű zsírmájbetegségtől, amely májzsugorodáshoz és májrákhoz vezethet és átültetéssel gyógyítható.
Nyákoldó készítmények: Mit szedjek köhögésre?
2019. július 03.
A hurutos köhögés kezelésében fontos szerepet töltenek be az ún. nyákoldó készítmények. Melyek ezek, és hogyan fejtik ki hatásukat? Mit érdemes tudni az alkalmazásukról? A köhögés témakörét körbejáró cikksorozatunk mostani részében ezekre a kérdésekre keresünk választ.
A nyákoldás jelentősége
A cikksorozat első részében már kiemeltük, hogy a köhögésnek alapvetően két fő formája van: a száraz és a hurutos köhögés. A hurutos (más néven: produktív) köhögés jelentős váladékképződéssel jár, ez felismerésének az alapja. A hörgők váladéktermelése és a képződő nyáknak a légutakból való távozása a légzőrendszer természetes öntisztító folyamata.
Célja, hogy egyfelől nedvesítse és védje a gyulladt nyálkahártyát, másfelől pedig eltávolítsa a légutakba kerülő kórokozókat és idegen anyagokat. A hörgőváladék felköhögését megkönnyíthetjük, és a gyógyulás folyamatát elősegíthetjük, ha a képződő sűrű nyák viszkozitását lecsökkentjük. Erre alkalmazhatók a nyákoldó hatóanyagok (ún. mukolitikumok), amelyek a hörgőváladékot hígabban folyóvá, a légutakból köhögéssel könnyebben eltávolíthatóvá teszik.
Nyákoldó hatóanyagok
Számos olyan, gyógyszernek minősülő, hurutos köhögés kezelésére szolgáló készítmény van forgalomban, amely nyákoldó hatóanyagot tartalmaz. Ezeknek a készítményeknek a túlnyomó többsége vény nélkül kapható a patikákban. Alkalmazásuk elsősorban akkor javasolt, ha a hörgőkben a váladékképződés nagymértékű, és a sűrű nyákot nehezen köhögi fel a beteg.
Hatból egy agyhártyagyulladás halállal végződik
2019. július 03.
A gennyes agyhártyagyulladást és annak következményeit kevesen ismerik hazánkban, hiszen a meningitisz ritka, de rendkívül veszélyes betegség. A Meningitisz Világnapja alkalmából fontos információkra hívja fel a figyelmet a Házi Gyermekorvosok Egyesülete.
Idén immár 11. alkalommal, 2019. április 24-én rendezik meg a Meningitisz Világnapját. Világszerte 30 ország, köztük Magyarország is csatlakozik a kezdeményezéshez, mely évről évre felhívja a figyelmet erre a ritka, ám annál veszélyesebb betegségre, amelyet a köznyelvben bakteriális agyhártyagyulladásként ismerünk.
A meningitisz sok esetben maradandó károsodást okozhat, akár végzetes is lehet. Kialakulását egy meningococcus nevű baktérium okozza, amelynek típusait A, B, C, W, Y betűkkel jelölik. Európában, így hazánkban is a leggyakoribb megbetegedéseket a B és a C típus okozzák.
Fontos a gyors reagálás
A betegség rendkívül gyors lefolyású, így akár pár óra is sorsfordító lehet. Mindezt súlyosbítják a kezdetben nehezen felismerhető tünetek, amelyek gyakran keverhetők össze influenzás szimptómákkal. Csecsemőknél leggyakoribb jelei a láz, hátrafeszített fej, étvágytalanság, rémült tekintet, fejhangú sírás, eszméletlenség, nyugtalanság, és bőrvérzések. Nagyobb gyerekeknél és fiatal felnőtteknél a betegég más tünetekben is megmutatkozhat. Ezek lehetnek a hányinger, magas láz, fejfájás, tarkómerevség, fénykerülés, gyengeség, ízületi fájdalom, vagy eszméletvesztés. A tünetek jelentkezése után a gyors reagálás és az antibiotikum adása életmentő lehet.
Mikor végeznek izotóp vizsgálatot?
2019. július 02.
A pajzsmirigy betegségek diagnózisa összetett feladat, így előfordulhat, hogy a pajzsmirigy funkciót vizsgáló vérvételen túl egyéb módszerek is szükségesek. Az izotóp vizsgálat a pajzsmirigy göbök típusának meghatározására szolgál. Dr. Bérczy Juditot, a Budai Endokrinközpont orvosát kérdeztük.
A jód hiányában gyakran alakulnak ki kisebb-nagyobb göbök a pajzsmirigyben, erre nyelési nehézségek, rekedt hang, a torokban lévő gombócérzés utalhat. Nem minden göböt lehet azonban fizikális vizsgálattal kitapintani, ezért más megoldásra is szükség van a pajzsmirigy göbös megbetegedés típusának, méretének, számának meghatározásához.
Az izotóp vizsgálat során leggyakrabban vénásan, esetleg szájon át radioaktív sugárzó anyagokat juttatnak be a szervezetbe, hogy tanulmányozni lehessen a pajzsmirigy szerkezetét. Azt figyelik, hogy milyen intenzitással épül be az alkalmazott anyag (J123, Tc99m) az adott területre.
Erre készüljön izotóp vizsgálatnál!
A vizsgálat fájdalommentes, nem jár veszéllyel.
Az alkalmazott anyagoknál túlérzékenységi reakció nem jellemző.
Az izotóp szervezetből történő kiürülését segíti a fokozott folyadékbevitel, ezért a vizsgálat után érdemes minél többet folyadékot inni.
Terhesség alatt az eljárás nem végezhető el!
Meleg vagy hideg göb?
Egy speciális kamera segítségével látni lehet, hogy a göbökben az izotóp felhalmozódik, ha fokozott, akkor piros színű, míg az inaktív terület nem halmozza fel, világos színű lesz. Az úgynevezett meleg göbök általában jóindulatúak, pajzsmirigy túlműködésére utalhatnak, a hideg göbök pedig a daganatos átalakulás miatt jelentenek veszélyt, egy részük sajnos rosszindulatú. Ezért hideg göb esetében szükséges a citológiai vizsgálat elvégzése – teszi hozzá a belgyógyász, endokrinológus.
Nyelvünk is érzékel szagokat
2019. július 02.
Nyelvünk nemcsak ízeket érzékel, hanem szagokat is – derítették ki amerikai kutatók, akik úgy vélik, hogy felfedezésük révén csökkenteni lehetne a cukorbevitelt és fel lehetne venni a harcot az elhízással, ha édes szagokkal gazdagítanák az ételeket.
A nyelvről régóta köztudott, hogy öt alapízt – édes, savanyú, sós, keserű és umami – érzékel az ízlelőbimbókban lévő receptorsejtek – fehérjék – által.
A philadelphiai Monell Kémiai Érzékelő Központ kutatóinak a Chemical Senses című folyóiratban közzétett tanulmánya szerint a nyelvben az eddig feltételezettnél több olyan izom van, amely az íz megállapításához szükséges, és a receptorsejtekben léteznek szagot érzékelő fehérjék is.
Felfedezésük új megvilágításba helyezi az ízérzékelést és megkérdőjelezi azt az eddigi nézetet, hogy az étel ízét és illatát különállóan érzékeljük a szájban és az orrban, és az csak az agyban kapcsolódik össze. “Nem azt mondom, hogy ha kinyitod a szádat, szagot érzékelsz” – idézte Mehmet Hakan Ozdenert, a központ kutatóját, a tanulmány vezetőjét a The Guardian című brit napilap honlapja.
Ozdener szerint felfedezésük megnyitja a lehetőséget az előtt, hogy felhasználjuk a szagokat arra, hogy egészségesebb táplálkozásra vegyenek rá minket. Például nagyon kis koncentrációban olyan szagot adjunk az ételhez, amelytől úgy érezzük, hogy az a valósnál édesebb. Ezáltal kevesebb cukrot fogyasztunk és felvehetjük a harcot az elhízással. “Ez egy páratlan lehetőség” – véli a kutató.
Ozdener és munkatársai a tanulmányban leírják, hogyan használtak genetikailag módosított egereket az íz- és illatérzékelő receptorok megtalálásához. Utána emberi ízérzékelő sejtekben megtalálták azokat az árulkodó sejteket, amelyekről köztudott, hogy fontosak más, szagokat érzékelő sejtekben.
Fogyjunk gombával!
2019. július 01.
Nem ettünk bolondgombát... tényleg hatásos. Ráadásul bármilyen hosszan végezhető fogyókúra, szenvedés és éhezés nélkül.
Köztudott dolog, hogy a gomba nehezen emészthető étel, tehát fogyókúrás célokra is alkalmazható. Naponta legalább egyszer együnk gombát és a lelkiismeretfurdalásnak lőttek.
Egy kikötés van csak a gombaétellel szemben: liszt és zsír nélkül készüljün, illetve ne együnk hozzá köretet, mert az már hízlalna. Ajánlott a gomba előtt egy kis gyümölcsöt is fogyasztani.
És hogy ilyen megkötések mellett mit is ehetünk?
Gombaleves
Hozzávalók:
1/2 kg gomba
1/2 vöröshagyma
kis vaj
1/2 liter alaplé
1 tojás
1/2 dl joghurt
petrezselyem
Fél kg szeletelt gombát egy fél reszelt hagymával együtt megpirítunk egy hangyányi vajon. Felengedjük fél liternyi leveskockából készült húslevessel és lefedve fél óráig főzzük. Sózzuk, borsozzuk, majd egy szitán áttörjük, vagy összeturmixoljuk. Újra felforraljuk, majd a tüzet elzárjuk alatta. Fél dl joghurtot felverünk egy tojással, majd ezzel habarjuk be a levest. Megszórjuk egy csokornyi vágott petrezselyemmel.
Az emlőgyulladás tünetei és kezelése
2019. július 01.
Az emlőgyulladás (mastitis) ritka megbetegedés, amely nőket és férfiakat is érinthet, de elsősorban kismamáknál alakul ki a szoptatás első hónapjában. A gyulladást általában bakteriális fertőzés okozza, ha a kórokozók a mellbimbón lévő mikroszkopikus sérüléseken keresztül a szervezetbe jutnak.
Szoptató kismamáknál a gyulladást a tejcsatorna eltömődése is előidézheti. Ebben az esetben az emlőben pangó tej a környező szövetekbe kerülhet, amelyet a szervezet idegen anyagként érzékel és gyulladásos reakciót indít be.
Melyek az emlőgyulladás tünetei?
A mastitis jellemzően csak az egyik emlőben, féloldalasan alakul ki. A gyulladt emlő megduzzad, feszül, a bőre piros, érintésre az átlagosnál melegebb. A gyulladás mellfájdalommal és lázzal jár, valamint súlyosabb esetben megduzzadhatnak a hónaljban található nyirokcsomók is. Kismamáknál a szoptatás fájdalmassá válhat.
Az emlőgyulladás kezelése
Az emlőgyulladás általában hirtelen alakul ki és gyors lefolyású, azonban a szövődmények elkerülése érdekében javasolt a tünetek jelentkezésekor minél hamarabb orvoshoz fordulni. Ha a gyulladás nincs megfelelően kezelve az emlőben tályog vagy sipoly alakulhat ki és fennáll a vérmérgezés veszélye is. Ebben az esetben műtéti beavatkozás lehet szükséges.
Gyengéd és erős, mint az élet
2019. június 30.
Az úttest szélein betonelemekből álló szegélyeket emelnek, hogy a forgalmat a helyes irányba tereljék. Az egyes elemek közötti résekben fű nő - ez magától értetődik. A fű mindenhol kinő.
Egyike a számtalan gyomnövényfélének. A hatóságok eddig még nem vették a fáradságot, hogy eltávolítsák. Valószínűleg korábban még sokkal több fű nőtt ugyanezen a helyen. Vajon mi volt itt az aszfalt előtt? Talán kockaköves út, a résekből kihajtó zöld levelekkel? És azelőtt? Szekérút, melynek két párhuzamos földcsíkja a mezőkön át vezetett? És azelőtt talán csak egy gyalogosok és lovasok taposta ösvény?
A fű, a növényzet megsínyli az egyre erősödő forgalmat. A több ember nagyobb mozgásigényt jelent: autóval és villamossal közlekedünk a gyaloglás és a lovaglás helyett. Figyelemreméltó, hogy az útépítés során eltávolított fű újra kinő az úttestet szegélyező betonelemek közti résekben. Lehet, hogy ez az ősi jogait visszaszerző természet előhírnöke?
A kultúra fenntartása folyamatos törődést igényel, de a természet önmagától működik és fejlődik. A buldózerek, kamionok, aszfaltozó gépek és úthengerek hetekig dolgoznak, hogy egy sima útfelületet állítsanak elő - és ezt infrastruktúra-fejlesztésnek hívják. És mégis, a szél, mint ingyenes szállítóeszköz visszahozza a magot, és a fű újra kinő magától. A természet mindig győzedelmeskedik. A természet és a kultúra közötti feszültség az emberiség sorsa. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon ez a paradicsomi átok eredménye-e, amely így hangzik: „Orcád verítékével egyed a te kenyeredet”. (1. Móz. 3,19.)
