A coeliakiáról (lisztérzékenységről)
2019. május 13.
A coeliakia/lisztérzékenység egy örökletes, genetikailag meghatározott autoimmun betegség.
Ezen betegeknél a táplálkozással bevitt glutén kölcsön hatásba lép a vékonybél nyálkahártyájával, melynek következtében ellenanyag-termelődés indul meg a saját szövetek ellen. Ez a folyamat a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi, ami felszívódási, illetve egyéb, emésztőrendszeren kívüli problémákat, zavarokat is okoz.
Milyen jellemző tünetekkel jár a lisztérzékenység?
• (hosszú ideig tartó) hasmenés, haspuffadás
• zsírfényű széklet
• étvágytalanság, akaratlan, kóros fogyás (gyermekeknél fejlődésben való elmaradás)
Milyen módon diagnosztizálható?
• Vérvizsgálattal – coeliakiaspecifikus ellenanyag-vizsgálat: a szöveti transzglutamináz IgA és IgG elleni antitestek koncentrációjának mérése.
• Vékonybél-biopszia: szájon keresztül a vékonybélbe vezetett endoszkópos vizsgálattal a nyálkahártyából szövetmintákat vesznek. A beteg egyénnél a nyálkahártya le – lapult, a bélbolyhok rövidek, a normálisnál szélesebbek vagy hiányoznak.
Milyen kezelési lehetőség létezik?
A coeliakia nem gyógyítható, de szigorú gluténmentes diéta betartásával jól kezelhető. A garantáltan gluténmentes termékek csomagolásán szöveggel és áthúzott búzakalász piktogrammal jelölik a gluténmentességet.
Hazaengedték a világ legkisebb súllyal született csecsemőjét
2019. május 12.
Csaknem fél év után egészségesen engedték haza a kórházból a világ legkisebb súllyal született, életben maradt fiúcsecsemőjét – jelentette be kedden a tokiói Keio Egyetem, amelynek orvosai több mint 3200 grammra növelték a mindössze 268 grammal világra jött baba súlyát.
Az Iowai Egyetem által a világ legkisebb súllyal született, életben maradt csecsemőiről vezetett Tiniest Babies Registry nevű honlap szerint a korábbi rekorder egy 274 grammal született fiú volt, aki 2009-ben jött a világra Németországban. A legkisebb súllyal született, életben maradt kislány pedig 252 grammosan jött a világra 2015-ben, ugyancsak Németországban.
A honlap szerint a kevesebb mint 300 gramm alatti súllyal született csecsemők közül eddig 23-an maradtak életben világszerte. Közülük mindössze négy volt fiú.
A tokiói fiúcskát sürgősségi császármetszéssel hozták világra augusztusban, mivel a testsúlya nem gyarapodott a terhesség 24. hetében és az orvosok úgy ítélték meg, hogy a gyermek élete veszélyben van.
Az újszülött eleinte olyan apró volt, hogy elfért két tenyérben, ám a kórház koraszülött intenzív osztályán töltött idő alatt szépen fejlődésnek indult, így idővel át lehetett térni nála a természetes táplálásra.
A csecsemő múlt hét szerdán hagyta el a kórházat, két hónappal az eredetileg kiírt születési dátumát követően.
A kézmosás is járhat veszélyekkel
2019. május 12.
A civilizált ember számára evidens, hogy a vécé használata után kezet mos, hacsak nem akar betegségeket kockáztatni. Egy friss kutatás azonban azt állítja, ha gépi kézszárítót használ az ember, az olyan, mintha egyáltalán nem is tisztálkodott volna. A nyilvános mosdókban használt, meleg levegős készülékek ugyanis, a fekáliából származó kórokozókkal fújják tele a tiszta kezeket – írja a tanulmány, amiről a Newsweek számolt be.
A kutatók szerint, a nyilvános vécékben sokkal több az olyan, emberi ürülékből származó baktérium, amik a lehúzáskor kerülnek a levegőbe, mint az otthoni illemhelyeken. A kézszárítók pedig nem csinálnak mást, mint az egyik oldalon magukba szívják a mosdó levegőjét, hogy a másikon felmelegítve, nagy sebességgel fújják ki magukból.
A kutatók egy egyetem 36 illemhelyét vizsgálva arra jutottak, hogy a kézszárítók használata után messze több kórokozó kelül a kezekre a normálisnál. Tesztelték azt is, hogy megúszható-e a szennyezés, ha részecskeszűrőkkel szerelik fel a gépeket, de arra jutottak, hogy ezek is, csak a kórokozók mintegy 75 százalékát képesek megállítani.
Egyre többen sportolnak
2019. május 11.
Magyarországon is egyre többen sportolnak egyre többet az ülőmunka terjedésével párhuzamosan – mondta Lacza Gyöngyvér, a Testnevelési Egyetem docense.
A szakértő szerint a legkedvezőbb ösztönzés, ha a sport közérzetjavító hatása sarkall rendszeres mozgásra. A betegségektől való félelem kevésbé szerencsés motiváció, hiszen csökkenti a sportolás élvezetét – hangsúlyozta.
Lacza Gyöngyvér szerint a szabadidősport jelentőségét a hozzá kapcsolódó termékek és rendezvények, valamint az egészségtudatosság divatja is erősíti. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy nemcsak az irodai munkavégzés, hanem a mindennapi tevékenységek is egyre inkább ülőmunkává alakulnak át, az ajánlott testmozgás mennyisége ezért – tette hozzá – várhatóan tovább nő a következő években.
Gyermekek számára a szakember naponta legalább 1 órányi sportolást javasolt.
Az anyatejjel táplált gyerekeknél kevesebb az ekcémás
2019. május 11.
Az első három hónapban kizárólag anyatejjel táplált babák hatévesen jelentősen kisebb eséllyel lesznek ekcémásak, mint hasonló korú, de nem anyatejes vagy rövidebb ideig szoptatott társaik egy új kutatás szerint.Az ekcéma krónikus betegség, amely a bőrön viszkető foltokat okoz. Ugyan a gének és a környezet is szerepet játszik a kialakulásában, sok kérdés, többek között a megelőzésé is megválaszolatlan egyelőre – írta a Phys.org.
Az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint az anyatejjel táplált gyerekeknél sok krónikus betegség, köztük az asztma és az elhízás kockázata is kisebb.
A washingtoni Children’s National gyermekkórház kutatói az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia éves konferenciáján mutatták be eredményeiket.
A CDC és az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság (FDA) által egy 2005 és 2007 között végzett csecsemőtáplálási, majd az ezt folytató, 2012-es gyermekegészségügyi vizsgálat adatait elemezte a Katherine M. Balas vezette kutatócsoport.
A vizsgálat először mintegy 2000 várandós étrendjét, majd a szülés utáni egy éven át a csecsemőtáplálási gyakorlatát elemezte. A folytatásban 1520 akkor hatéves gyerekek egészségével, fejlődésével és étrendjével foglalkozott.
Új módszerrel küzdenek a vérmérgezés ellen
2019. május 10.
Új módszerrel, az úgynevezett patronos vértisztítással küzdenek a szepszis ellen – mondta Molnár Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetének vezetője.
A szakértő elmondta, az új módszer lényege, hogy a testben keringő vért kivezetik, így a fertőzés nem tud eljutni a sérülés helyétől a létfontosságú szervekhez.
A vért egy speciális patronon, a benne lévő úgynevezett biokompatibilis gyöngyökön vezetik át, amelyek képesek megkötni a gyulladásos anyagokat. Azzal, hogy nagy mennyiségben kivonják a szervezetből ezeket, tompítják a gyulladást, és így megmenthetik a beteget.
Az eljárás nagyjából a művesekezeléshez hasonló.
Koffein: a mérték a fontos!
2019. május 10.
A mozgás önmagában felpörget, ezért mindennapi élénkítőinket, kávét, teát érdemes ennek tudatában fogyasztani. Egy kis odafigyeléssel megakadályozhatjuk, hogy túlpörögjön a szervezetünk, vagy fáradékonyság nélkül csökkenthetjük az eddig fogyasztott kávéadagunkat.
Legtöbben el sem tudjuk képzelni a reggelt egy csésze kávé nélkül, és ebéd után, vagy a délutáni megbeszéléseken is lelkesen kortyolgatjuk az illatos élénkítőt. Pedig sokunk szervezetére nincs jó hatással a koffein, főként azoknak nem ajánlott a túlzott fogyasztása, akik nagy stressznek vannak kitéve, keringési problémákkal, magas vérnyomással, álmatlansággal küzdenek. Nem mindegy, persze, hogy mikor és mennyit fogyasztunk belőle.
A legnépszerűbb dopping
A koffein stimuláns hatása miatt növelheti egyes sportágaknál a teljesítményt. Elsősorban az állóképességre van hatással, futás, kerékpározás és egyéb aerob sportok esetén segít, hogy tovább bírjuk a tempót. Persze ahhoz, hogy érezhető legyen a hatás, a szokásos mennyiségnél többet kell elfogyasztani.
Nem érdemes azonban jelentősen több koffeint fogyasztani sportolás előtt, mint amennyihez a szervezet hozzá van szokva, mert vízhajtó hatása miatt, ha nem pótoljuk folyamatosan a folyadékot, a teljesítmény csökkenése léphet fel. Azoknál pedig, akik egyébként nem kávéznak rendszeresen, szokatlan vérnyomás-emelkedést, szívdobogást okozhat, ami szintén nincs jó hatással a teljesítményre.
Cikória: több mint kávépótló
2019. május 09.
A cikóriát a legtöbben csak pótkávéként ismerik, de magas élelmi rosttartalma, ásványi anyag és vitamin gazdagsága értékes zöldségnövénnyé teszi. Érdemes többféle felhasználási módját figyelembe venni.
A cikóriának (a mezei katáng vadféle nemesített változatának) számos fajtája létezik, melyek közül hazánkban a legismertebb a salátának való levélcikória és a gyökércikória. Az utóbbiból készül a jól ismert pótkávé, illetve a cikóriagyökér kivonata, főzete a fitoterápiában használatos. A cikória bővelkedik A-, B1-, B2- és C-vitaminban, de ásványi anyagokban is. Található benne magnézium, folsav, kalcium, inulin rost, kálium, foszfor, vas… Kivonata erős antioxidáns hatású.Elterjedése
A 17. századi Hollandiában felfedezték, hogy a cikória porított gyökere pörkölés hatására elveszti keserű ízét, és kissé karamellás ízvilágú, finom ital készíthető belőle. A hajtatott cikória termesztése a 19. században indult meg, és a mai napig kedvelt, minőségi ital és téli zöldségféle Nyugat-Európában, elsősorban Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Hollandiában. Hazánkban is termesztik – a pótkávén kívül egyre elterjedtebb felhasználása salátákban, különféle ételekben.
Gyógyhatásai
Mint minden keserű növény, a cikória is epehajtó tulajdonságokkal rendelkezik. A belőle készült gyógytea segíti az epehólyag teljes kiürítését; enyhíti az epehólyag renyhe működése során fellépő, epepangással kapcsolatos panaszokat: serkenti az epetermelést.
A cikória gazdag inulinban, mely vízben oldódó, probiotikus tulajdonságú rost. Kedvezően hat a bélflórára, könnyíti az emésztést, gyorsítja a béltranzitot, és emiatt ellenszerként szolgál a székrekedésre.
Egy másik jó tulajdonsága, hogy csökkenti a koleszterinszintet is. Kávépótlóként előnye, hogy koffeinmentes, nem emeli a vérnyomást, és nem savasítja a szervezetet, de ízben hasonlít az igazi kávéhoz. Nem árt tudni azt sem, hogy a cikóriagyökér pörkölve elveszti hatóanyagainak nagy részét, de inulinban gazdag marad.
Mit tegyünk a vesénk érdekében?
2019. május 09.
A vesebetegség az egyik legelhanyagoltabb egészségügyi probléma
Becslések szerint a magyar lakosság majdnem 10%-a szenved valamilyen vesebetegségben, az érintettek nagy része azonban egyáltalán nincs tisztában állapotával. Kiválasztószervünk károsodása ugyanis akár évekig is észrevétlen maradhat, a tünetmentes elváltozásokat a kezdeti szakaszban csak a laborvizsgálat mutatja ki. De mi a teendő, ha problémát jelez a szűrővizsgálat, vagy felbukkannak az intő tünetek? Mikor érdemes urológushoz, és mikor nephrológushoz fordulnunk?
A vese számos élettani funkciónk működtetéséért felel: az anyagcsere-végtermékek eltávolításán túl feladata a só- és vízháztartás, a kalciumanyagcserét biztosító anyagok szabályozása, és szerepet játszik a vörösvértest termelésben is. Létfontosságú páros szervünk károsodására a tünetek hiánya miatt gyakran későn, a probléma súlyosbodásakor derül fény.
A krónikus veseelégtelenségben szenvedők pontos száma a fel nem ismert betegségek miatt ismeretlen, de az érintettek aránya folyamatosan nő – főleg a magas vérnyomás, szív-érrendszeri betegségek és a cukorbetegség terjedése miatt. A rendszeres vér-és vizeletvizsgálat beiktatása mellett milyen jelekre kell odafigyelnünk, mikor figyelmeztet a testünk, hogy ideje szakemberhez fordulunk?
A vese gyógyításával két szakterület, az urológia és – a vese működési egységéből, a nephron szóból képzett – nephrológia is foglalkozik. Míg előbbi a vese morfológiai elváltozásait és sebészeti betegségeit (pl. vesekő, daganat) kezeli, a nephrológia a belgyógyászat egyik ágaként a szerv működését és funkcionális zavarait vizsgálja.
Fáj a válla, a nyaka, a könyöke? A légkondi is okozhatja
2019. május 08.
Sokan nem ismerik a kapcsolatot az ízületi gyulladás, a torok- és fejfájás, valamint a légkondicionálás közt, holott ez bizonyos körülmények között fennállhat. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a megoldási lehetőségekről beszélt.
A lappangó gyulladás lobbanhat be
A légkondival felszerelt helyiségben azonos hőmérsékletre és alacsony páratartalomra beállított levegő kering zárt rendszerben. Van előnye a rendszernek, hiszen kevesebb por és pollen kering benne, mint az utcán, hátránya viszont, hogy nincs légmozgás és mindig ugyanott fújja a hideg levegőt a rendszer. Aki éppen a kiáramló levegő útjában ül, hosszútávon éppen ezért bizonyos tüneteket észlelhet. Ilyen lehet például a kimerültség, a depresszió, és a testi problémák, mint a torokfájás és a fejfájás, a felfázás, a petefészek- és hüvelygyulladás, a libidó csökkenése és az ízületi problémák.
A lappangó ízületi gyulladást ugyanis fellobbanthatja a felhevülés utáni lehűlés, a nyirkos hideghatás pedig fokozza az izomfeszülést és – görcsöt, ami szintén fájdalomhoz vezet. Vagyis a légkondicionáló azoknál képes belobbantani az ízületi, reumatikus betegségeket, akik egyébként is hajlamosak erre.
Hogyan kerülhetjük el a légkondi okozta problémákat?
- Kerüljük a nagy hőmérséklet-különbségeket: a kinti levegőnél legfeljebb 6-8 fokkal legyen hűvösebb a légkondicionált helyiség.
- Ne irányítsuk közvetlenül magunkra a hideg levegőt. Otthon már a klímaberendezések felszerelésekor úgy tervezzük meg, hogy a főáramlat ne a legtöbbet használt területre érkezzen. A munkahelyen ez nyilván nehezebb, csak a munkaállomás elhelyezésével lehet próbálkozni.
- Ha lehet ki- és bekapcsolni a légkondit, a hűtést próbáljuk meg arra az időszakra időzíteni, amikor nem tartózkodunk az adott helyiségben. Ha már elértük a kívánt hőmérsékletet, kapcsoljuk ki a hűtést.
- Lehetőleg ne tartózkodjunk tartósan légkondicionált helyiségben. Ha ez elkerülhetetlen (például munkahelyen), legyen nálunk melegebb ruha, amivel melegen tarthatjuk ízületeinket.
