A szívbetegségtől megvédik a nőket, ha a combjukra híznak
2019. augusztus 09.
Egy nagyléptékű amerikai kutatás szerint azok az idősebb, egészséges súlyú nők, akik a hasuk helyet a combjukra híznak, védettebbek a szívbetegségektől.
A kutatók szerint az “alma alakú” nőknek meg kell próbálnia leadni a hasukból és “körte alakúvá” válni.
A European Heart Journal című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban 2600 egészséges testsúlyú 18 éven felüli nőt vizsgáltak, akiknek testtömeg-indexe (BMI) 18-25 között volt. A résztvevők egy 1990-es évek közepétől folyó nagy amerikai kutatás, a Women’s Health Initiative keretében rendszeresen estek át olyan vizsgálaton, amely a testzsírt, az izmokat és a csontsűrűséget mérte fel.
A kutatás megállapította, hogy az “alma alakú” nőknél, akik a hasukra híznak, nagyobb volt a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázata, mint azoknál a “körte alakú” nőknél, akiknél a zsírpárnák a combjukat és a csípőjüket erősítették.
A tudósok korábban is tisztában voltak azzal, hogy a hasi szervek körül felhalmozódó zsír, az úgynevezett zsigeri zsír megnöveli az anyagcsereproblémák, köztük a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát – emlékeztetett a tanulmányt ismertető BBC News.
A kutatók egyelőre nem tudják megmagyarázni, hogy a combon kialakuló zsír miért védhet a szív és érrendszeri betegségektől, de az kiderült, hogy ez a zsír nem okoz problémát a test szerveiben.
Az egészségtelen életmód viszont a középkorúaknál a hasi zsírt növeli. A tanulmányt jegyző Qibin Qi professzor, a New York-i Albert Einstein Orvosi Egyetem tudósa elmondta, hogy a korábbi kutatások azokkal foglalkoztak, akik túlsúlyosak vagy elhízottak voltak. “A mi tanulmányunk résztvevői olyan nők voltak, akiknek normális volt a testsúlya. Tehát ez az üzenet nagyon fontos: még az egészséges testsúlyú nőknél is számít, hogy a testük ‘alma alakú’ vagy ‘körte alakú‘”.
Példaértékű a gyermekek elleni erőszakot tiltó törvényt
2019. augusztus 08.
Az Európa Tanács üdvözli, példaértékűnek tartja és minden tagállama figyelmébe ajánlja azt a frissen elfogadott francia törvényt, amely a szülőknek megtiltja a gyermekeik elleni mindenfajta erőszak használatát – jelentette ki a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára.
A francia szenátus kedden egyhangúlag fogadta el azt a törvényt, amely megtiltja a gyermekek ellen elkövetett testi erőszak, kegyetlen és megalázó bánásmód mindenfajta használatát, még a szülői feladatokat ellátók által, nevelési célzattal alkalmazott testi fenyítést is.
Thorbjorn Jagland közleményében aláhúzta, a törvény üdvözlendő előrelépés, elfogadását régóta várták. A gyermekekkel szembeni erőszak és különösen a testi fenyítés ugyanis az emberi méltóság tiszteletben tartásának, a gyermekek jogainak egyértelmű megsértése. A testi fenyítés rossz a gyerekeknek, és súlyos fizikai, pszichológiai kárt okozhat.
Kijelentette, az Európa Tanács ismételten a gyermekek testi fenyítésének gyakorlati és törvénybe iktatott teljes tilalmára szólít fel, a kiskorúak ugyanis nagyon kiszolgáltatottak az erőszak minden formájának. A gyermek jogainak hatékony védelmét szolgáló új francia törvény példaértékű a tanács tagállamai számára, hogy olyan szabályozásokat hozzanak létre, amelyek segítik a szülőket a jó és hatékony nevelési formák és eszközök megtanulásában és gyakorlásában – tette hozzá az Európa Tanács főtitkára.
5 dolog, amit elrontunk a naptej használatakor
2019. augusztus 08.
Végre hivatalosan is itt a nyár, és ezzel együtt a napfürdőzés szezonja. Ilyenkor mindennél fontosabbá válik a fényvédelem. A megfelelő napvédő krém nemcsak a leégés ellen véd – ezáltal pedig csökkenti a bőrdaganatok kialakulásának kockázatát – hanem több kedvezőtlen bőrelváltozás ellen is védelmet nyújt. Ám mindez csak abban az esetben igaz, ha jól használjuk. Dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus, az Anyajegyszűrő Központ főorvosa elmondta, mire figyeljünk.
A bőrünk nem felejt, így nagyon fontos, már gyermekkortól ügyeljünk a fényvédelemre. Ha valaki élete során többször leég, akkor a kedvezőtlen hatások összeadódnak, majd egy későbbi életkorban láthatóvá is válnak. Korai ráncosodás, máj- és öregségi foltok, egyenetlen bőrszín és a legveszélyesebb szövődmény, a bőrdaganat kialakulását is kockáztatjuk így. Sokszor azt hisszük, hogy védve vagyunk a nap alatt, hiszen bekentük magunkat napvédő krémmel, ám a következőkre gyakran nem figyelünk.
Elfelejtünk néhány testrészt
Talán jártunk már úgy, hogy például a vállunk vagy lábunk egyes részeire nem jutott naptej, vagy nem elég. Persze erről nem a krémezés során szereztünk tudomást, csak utólag, a nap végén egy fura alakban lepirult terület figyelmeztetett a hiányosságunkra. Gyakran azonban nem csak egyes területek, hanem teljes testrészeink maradnak védelem nélkül: a kopaszodó, vagy nagyon rövidre nyírt hajú férfiak például nem gondolnak a fejbőr napvédelmére, de nőknél is fontos a haj választékának vonalát bekrémezni. A fülcimpa és a lábfej szintén sokszor elfelejtett terület.
Túl későn használjuk
A napvédő krémeknek a felvitelt követően átlagosan fél órára van szükségük ahhoz, hogy megfelelően ki tudják fejteni hatásukat. Ezért nem jó megoldás, ha valaki a strandra érkezve, gyorsan vízbe csobbanás előtt sietve elkeni magán a fényvédőt. A legjobb, ha még indulás előtt, a lakásban alaposan eldolgozzuk a bőrön – ügyelve a gyakran elfeledett testrészekre is – és a strandon már csak időnként ismételjük a műveletet. A ruházattal ugyanis ledörzsölhetjük a krémet, illetve a vízálló terméket sem elég csak egyszer használni, több alkalommal – attól függően, hogy mennyit vagyunk vízben vagy mennyit izzadunk – a bőrt újra be kell kenni.
Szorongó gyerekek a táborban: anya, gyere értem!
2019. augusztus 07.
Táborozni jó dolog – gondoljuk mi, de mi a helyzet, ha csemeténk másként látja? Meddig várjunk, mikor engedjünk a kérésének és hozzuk inkább haza a táborból? Erről beszélgettünk Licsár Szilvia pedagógussal, a Játékliget szakértőjével.
Minden gyermek másként reagál
A gyerekek különbözően élik meg a szülőktől való elszakadást. Már a bölcsődében és az óvodában is kirajzolódnak a különbségek. Vannak gyerekek, akik szinte zökkenőmentesen beilleszkednek az új környezetbe, mások pedig hosszas, akár hónapokig is tartó procedúra után kezdik csak feltalálni és jól érezni magukat az új környezetben. Az első ottalvós táborozás is hasonlóan nagy mérföldkő a gyerekek életében. Annak érdekében, hogy ez minél jobban sikerüljön, érdemes rá körültekintően felkészülni.
Ezért (is) fontos, hogy ismerjük a gyermekünket
Az első hibalehetőség, ha az aktuális trendek, vagy a többi szülő/gyerek választása alapján döntünk mi is. Nagyon népszerűek a különböző informatikai táborok, ám csak azért, mert sok barátja ott lesz, a mi gyermekünk nem biztos, hogy jól fogja érezni magát, ha alapvetően szívesebben tölti a szabadidejét például kézműveskedéssel. Szeretnénk, ha az idegen nyelvi ismeretei gyarapodnának a nyári szünetben, hiszen mi szülőként tudjuk, hogy nyelvtudásra szüksége lesz a későbbiekben? Ám lehet, hogy ő 12 évesen mégsem örömmel tölti ezzel az idejét egy egy hetes táborban, minden délelőtt több órában. Szeretnénk, ha kicsit izmosodna és a haverjai is sportolnak? Mégsem biztos, hogy jó döntés, ha mi is focitáborba íratjuk a könyvmoly, testnevelés órán is csak nehezen boldoguló gyermekünket.
„Az első lépés tehát, hogy közösen válasszunk tábort. Ha nem a gyermekünk érdeklődésének megfelelő a tematika, akkor egyedül fogja érezni magát a táborban, unatkozni fog és nagy valószínűséggel számíthatunk a hazajövetellel kapcsolatos „segélykérő” hívásokra.”
5 tévhit a napozásról
2019. augusztus 07.
A napozással, napvédelemmel kapcsolatban több tévhit kering a köztudatban. Dr. Rózsa Annamária bőrgyógyász, az Anyajegyszűrő Központ orvosának segítségével öt, gyakran felmerülő kérdésre adunk választ.
Napégésre tejföl?
Elterjedt tévhit, hogy a leégett bőrfelületet különböző tejtermékekkel kezelni lehet. A hűtőből éppen kivett tej, joghurt, vagy tejföl a hűsítő hatása miatt nyújthat némi átmeneti enyhülést a felhevült, érzékeny bőrnek, de ez a hatás gyorsan elillan. Napégés után a legfontosabb a bőr szöveteinek hűtése, amivel a hólyagok kialakulása megelőzhető. Erre hűsítő tusolás, hideg vizes borogatás, hűsítő zselék alkalmazása a legjobb.
A házi praktikák helyett válasszuk a gyógyszertárakban, drogériákban is beszerezhető, e célra kifejlesztett gyulladáscsökkentő készítményeket, melyek hidratálják a bőrt, segítik a hólyagok alatt a regenerációját és igazoltan felszívódó antioxidáns komponensekkel csökkentik a szöveti károsodást. Napégés után pedig néhány napig kerüljük a direkt napfényt, mivel a bőr nagyon vékony és ismét gyorsan leéghet.
Mindegy, milyen fényvédőt használok?
A jelenleg kapható fényvédők szinte minden igényt kielégítenek. Érdemes ezek közül a minél kevesebb illatanyagot és színezéket tartalmazó készítményeket választani, mivel a napvédő krémek is allergizálhatnak. A leggyakoribb allergének a p-aminobenzoesav (PABA), vagy különböző UV-szűrő komponenseklehetnek. Gyógyszertárakban kaphatók olyan termékek, amelyek speciálisan fényérzékeny egyének számára vannak kifejlesztve. Fontos szempont az is, hogy arca (fényvédő krém) vagy testre (naptej vagy spray) használjuk a napvédőt, illetve a különböző bőrtípusokra is kaphatók optimális készítmények (száraz bőr, pattanásos vagy rosaceás bőr).
Nem baj, ha alacsonyabb faktorszámmal jobban barnulok?
Akik a napozás kezdetén először megpirulnak, illetve az egészen világos bőrűek, szőke vagy vörös hajú egyének és a gyerekek 50+ faktoros készítményt használjanak, mely egész nyáron megfelelő védelmet nyújt. Akik néhány nap után egyenletesen barnulnak tovább, fokozatosan áttérhetnek 30-as faktorszámú fényvédőkre.
Ússza meg a nyarat intim fertőzések nélkül
2019. augusztus 06.
A nyár az intim fertőzések szempontjából kockázatos időszak, és sokan vannak azok, akik emiatt a hűsítő strandolásokból is kimaradnak. Hogy ne kelljen a kellemetlen panaszokkal küzdenie, dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza hasznos tanácsokat adott arra vonatkozóan, miként lehet elkerülni a hüvely fertőzéseit.
A vízparton
A nyári kánikula ellen sokan vízpartra menekülnek, hogy valamelyest elviselhetőbb legyen a hőség. A természetes vizek bár kevésbé veszélyesek a fertőzések szempontjából, ám ott is elővigyázatosnak kell lenni. Fontos a nedves fürdőruha szárazra cserélése, főleg azoknál, akik hajlamosabbak a hüvelyi panaszokra, hiszen a meleg, nedves közeg kedvez a káros mikroorganizmusok elszaporodásának.
Strandon, uszodában
Amennyiben nincs a közelben természetes víz, úgy sokan a környéken lévő strandokra mennek. Ezek vizét legtöbbször klórral vagy egyéb erős fertőtlenítőszerrel fertőtlenítik, hogy megakadályozzák a kórokozók elszaporodását. Igen ám, de ez a hüvely ph-ját fenntartó lactobacillusokra is káros hatással van, így ha azok elpusztulnak, úgy a hüvely savas kémhatása lúgos irányba terelődik. Emiatt csökken a hüvely védekező rendszere és zöld utat kapnak a baktériumok, gombák. Sajnos vannak, akik erre kifejezetten érzékenyek, és a strandolás szinte egyet jelent nekik a hüvelyfertőzéssel. Ők lehetőleg természetes vízbe csobbanjanak, vagy strandolás előtt alkalmazzanak lactobacullus-helyreálló kúrát prevenció gyanánt!
Zsír, olaj, margarin - Mivel érdemes főzni, és mit tartalmaz valójában?
2019. augusztus 06.
Ma már mindenki számára jól ismert tanács, hogy mérsékeljük a zsiradékok - főképp a telített zsírsavakban gazdag, állati eredetűek - fogyasztását, mert így csökkenthető az elhízás, valamint az ehhez könnyen társuló szív-érrendszeri betegségek és egyéb szövődmények kialakulásának a veszélye. Mindemellett egyre inkább köztudott, hogy a telítetlen zsírsavakban bővelkedő növényi olajok egészségünkre nézve több szempontból is pozitív hatásúak, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy megfelelő arányban szerepeljenek étrendünkben. Az élelmiszerboltok széles olajválasztékát látva a bőség zavarában azonban sokakban kérdések merülhetnek fel - mint pl.: "Milyen a jó sütőzsiradék? Használható-e hidegen sajtolt olaj a főzéshez?" -, melyekre az általános táplálkozási javaslatok nem adnak választ. Célravezető tehát, ha közelebbről is megismerjük a különböző növényi olajokat, hogy részletesebb, átfogóbb képet kapjunk testünk működésében betöltött szerepükről.
Sűrített energia
A zsír a legnagyobb energiát képviselő tápanyagunk, s egyben jól raktározható energiaforrásunk. Általánosságban javasolható, hogy az energia bevitel 15-30%-a származzon a zsírok energiájából. Könnyebb megbecsülni zsiradékfogyasztásunkat, ha tudjuk, hogy egy evőkanál olaj kb. 10 g, ami 90 kcal energiát képvisel, s ez a felnőtt ember napi átlagos energia bevitelének megközelítőleg 4-5 %-a. A növényi olajokkal kapcsolatban sokan tévesen azt gondolják, hogy kevésbé hizlalnak, mint az állati eredetű zsiradékok. Valójában 1 g olaj éppúgy 9 kcal energiát szolgáltat a szervezetnek, mint 1 g zsír. Tehát nem jó úton jár az, aki úgy próbálja leadnia kilóit, hogy állati zsiradék helyett ugyanannyi növényi olajat fogyaszt.
A zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E-, K-vitaminok) táplálékból való felszívódásához elengedhetetlenek a zsiradékok, de az epesavak termelődéséhez, és egyes hormonok előállításához szintén fontosak. Testünk zsírraktárai a mechanikai hatásoktól védik belső szerveinket, valamint jó hőszigetelő tulajdonságuk folytán szükség van rájuk a testhőmérséklet szabályzásához.
Zsír vagy olaj?
A zsiradékokat elnevezés tekintetében szobahőmérsékleten tapasztalható állaguk alapján csoportosítjuk – a folyékonyakat az olajok, a szilárdakat a zsírok közé soroljuk. Ennek alapján érthető, hogy a kakaó terméséből elkülönített zsiradékot miért hívják a forró égövi országokban kakaóolajnak, Európában viszont kakaóvajnak/kakaózsírnak. (A kakaózsiradék lágyuláspontja 30oC körül van, ezért mindkét elnevezés helytálló az adott hőmérsékleti viszonyok között.) A leírtakból következik, hogy konzisztencia tekintetében megkülönböztethetünk növényi olajokat és zsírokat, valamint állati eredetű zsírokat és olajokat egyaránt.
Mit tegyünk, ha fehérköpeny-fóbiás a gyerek?
2019. augusztus 05.
A cikksorozat első részében arról számoltunk be, hogy néha bizony egy pár éves gyerek nem kis fejtörést tud okozni a felnőttnek, amikor a szupermarket közepén „csokiért üvölt”. Jelen cikkben azt vennénk sorra gyakorlati szempontból, hogy mit csináljon a szülő, ha orvoshoz kell vinni a gyereket, és vajon minden gyerek fél-e az orvostól.
Ha a félelem fogalmát kellene meghatároznom, akkor azt mondanám, hogy olyan érzés, sőt lehangoló, nyomasztó érzés, amelyet akkor élünk meg, ha fenyegetve érezzük magunkat. Tehát egy külső veszélyre vagy akár fájdalomra adott válasz.
A pszichológusok a félelmet olyan alapérzelmek közé sorolják, mint például az öröm, szomorúság és a harag. Mielőtt tovább értelmezném a félelem fogalmát és annak jelentőségét, szeretném hangsúlyozni, hogy a félelem nem egyenlő a szorongással. ezek nagyon gyakran a hétköznapi szóhasználatban összemosódnak, de ki kell mondani, hogy az elnagyolt szóhasználat még szakmai körökben is felbukkan. Részben ez annak is köszönhető, hogy nehéz meghatá- rozni az átmenetet.
Sok hasonlóság érhető tetten, de gyakran az általánosítás terméke, vagyis az emberek nem tudatosan, saját maguk egyszerűsítenek le fogalmakat az érthetőség, megfoghatóság érdekében. Ennek értelmében egy gyerek vagy egy felnőtt a legtöbb esetben fél az orvostól, tart a helyzettől, ami csak ritkábban fordul át szorongásba.
Az orvostól való félelem annyira gyakori, hogy már külön neve is van: fehérköpeny-fóbia. Már azt is kimutatták, hogy sok embernek az orvos látványától, jelenlététől is megemelkedik a vérnyomása, még akkor is, ha ő maga egyáltalán nem érzi izgatottnak, idegesnek magát.
Enyhíthetik pár éven belül az elviselhetetlen fájdalmat
2019. augusztus 05.
Magyar és brit kutatók munkája révén enyhíthetik pár éven belül az elviselhetetlen fájdalmat – áll a Magyar Tudományos Akadémia.
Helyes Zsuzsanna a Pécsi Tudományegyetemről és Dénes Ádám az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetből (KOKI) a Liverpooli Egyetem kutatóival együttműködve kimutatták, hogy egy testi sérülés a gyulladásos folyamatok nem megfelelő szabályozásával együtt milyen hatással lehet a fájdalomérzékelésre az idegrendszerben. A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) által támogatott projekt nyomán néhány éven belül enyhíthetők lehetnek egy krónikus fájdalomszindróma tünetei.
A komplex regionális fájdalomszindrómát (CRPS) hosszan tartó, látszólag minden ok nélküli fájdalom jellemzi, amely ha nagyobb sérülések, műtétek után alakul ki, a jelenlegi fájdalomcsillapító kezelésekre nem reagáló, súlyos depressziót eredményező, tartós szenvedést okozhat.
A fájdalom mellett sok esetben a helyi gyulladás tünetei sem csillapodnak, így a kutatók már régóta sejtették, hogy az idegrendszer mellett a gyulladásos és autoimmun folyamatoknak is fontos szerepük lehet a CRPS kialakulásában.
A pécsi kutató közös munkába fogott Dénes Ádámmal, aki a központi idegrendszerben zajló immunfolyamatok szakértője.
Magyaros saláta gomolyasajttal
2019. augusztus 04.
Mitől magyaros? A hazai paprikától, a friss gomolyasajttól, a fokhagymától! Ajánlom köretként bármilyen hús mellé, de magában, pirítóssal is isteni.
Hozzávalók:
1 nagy kígyóuborka
1 fej lilahagyma
2 fehér paprika
3 ek. olaj
só
3 gerezd fokhagyma
15-20 dkg gomolyasajt
Elkészítés:
A zöldségeket megmosom, felkockázom, majd a sajtot is. A fokhagymát megtisztítom, összezúzom, és az olajjal ill. egy csipet sóval összekeverem.
Egy nagy tálba teszem az összes zöldséget, a sajtot és az öntetet. Alaposan összekeverem, és félreteszem egy kicsit pihenni, hogy összeérjenek az ízek.
