A temperamentumvonások és a szív- és érrendszeri betegségek
2018. december 05.
A személyiség egyes veleszületett jellegzetességeinek betegségekre hajlamosító hatását vizsgálva a Semmelweis Egyetem kutatói azonosítottak olyan temperamentumtípusokat, amelyek kapcsolatba hozhatók a magas vérnyomással vagy a koszorúér-betegséggel.A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, a Családorvosi Tanszék, valamint a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika kutatócsoportjainak közös kutatása a jelenlegi rizikóbecslő módszerek tökéletesítéséhez járulhat hozzá – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.
Rihmer Zoltán, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika címzetes egyetemi tanára és Gonda Xénia egyetemi adjunktus vizsgálta hazánkban először az affektív temperamentumok és a krónikus, elsősorban pszichiátriai megbetegedések közötti összefüggést, és az ő kezdeményezésükre indult meg mintegy tíz éve együttműködés a Családorvosi Tanszékkel a szív-és érrendszeri betegségekkel való esetleges kapcsolatok kimutatására. A Családorvosi Tanszék oktató családorvosa, Nemcsik János ötlete nyomán négy évvel ezelőtt induló projektben a Maurovich-Horvat Pál vezette Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoporttal együtt azt vizsgálják, hogy bizonyos temperamentumvonások összefüggést mutatnak-e a koszorúér-betegség jelenlétével és kiterjedésével.
Az affektív temperamentumok olyan veleszületett személyiségjellemzők, amelyeknek öt típuscsoportja ismert: depresszív, ciklotím, hipertím, ingerlékeny és szorongó. Egyik temperamentum irány sem jó vagy rossz, mindnek megvan a maga evolúciós szerepe, illetve a nemek között vannak különbségek. A nőknél magasabb a depresszív, szorongó, ciklotím, míg férfiaknál az ingerlékeny és a hipertím temperamentumok aránya.
A kutatáshoz 200 CT-vizsgálatra előjegyzett beteggel vettek fel egy több mint 1000 kérdésből álló, a személyiségvonások, temperamentumok és egyéb pszichometriai paraméterek feltárására irányuló kérdőívet.
Milyen sorsot rejt a neved?
2018. december 05.
Régóta tudjuk: nomen est omen, vagyis a név kötelez, a nevünk előjel, mely hűen tükrözi a személyiségünket és a sorsunkat, a nekünk kirótt életet. Nézd meg, mit tartogat neked a sors neved betűinek jelentése lapján!
Azt a nevet - teljes nevet - próbáld ki, amit általában használsz. (Például ha Pistának hív mindenki, akkor ne az Istvánt nézd, hanem a Pistát!)
Ha asszony vagy, azt a nevet vizsgáld, amit felvettél - ha felvetted a férjed nevének egy részét vagy egészét - ha pedig nevet szeretnél változtatni, játszd végig a lehetőségeidet.
Ha van beceneved, akkor azt vizsgáld meg!
Jópofa játék lehet, ha a születendő gyermek nevének betűit is sorba rakjuk, és megnézzük, vajon az Anasztázia, vagy az Éva a megfelelő név, ha a vezetéknevünk éppenséggel Reichenberger.
Három tanács:
- A kezdőbetűk "duplán számítanak", vagyis erősebben nyomnak a latban.
- A dupla betűk nyomatékot kapnak. Nem csak akkor, ha egymás mellett állnak, hanem ha azonos név tagban kétszer szerepelnek (György nevében például kettő gy betű van, Kelemen nevében 3 e betű, stb..)
- A becenevet érdemes lehet külön vizsgálni, értelmezni! Ez mutathatja meg választott énünket, küldetésünket.
A siker kulcsa és ami mögötte van
2018. december 04.
Erős Antónia és Baji Balázs teljesen különböző területeken váltak eredményessé. Ami mégis közös bennük: a pontos célok meghatározása és a tervezés, valamint hogy mindketten a Scitec Institute szakembereit hívták segítségül sportcéljaik eléréséhez.Az Institute a sportteljesítmény és az egészségfejlesztés elit intézménye, amely a magyar sportban hiánypótló és egyedülálló keretrendszert biztosít olimpikonok, élsportolók, és most már szabadidő-sportolók számára is. A teljes mértékben egyénre szabott program az egészséges életmódot rendszerben kezeli úgy, hogy közben hosszútávon betartható, élhető és megvalósítható étrendet és edzéstervet biztosít.
A céljait mindenki maga választja meg az életben, és ezek nagyon eltérőek, sokfélék lehetnek, ám a feléjük való törekvés, a siker élménye mindenki számára ugyanolyan fontos, legyen szó mindennapi kötelességeink elvégzéséről vagy világot jelentő deszkákról ‒ egyesek esetében pedig akár mindkettőről. Erős Antónia műsorvezetőnek és Baji Balázs világbajnoki bronzérmes gátfutónak is több területen kell nap mint nap helytállnia, a magánéletükben, az edzőteremben és ország-világ előtt is.
Mitől vagy bepörögve? Nézz utána itt!
2018. december 04.
A mai rohanó világban hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy bepörgésünk oka a stressz. Ha az ember betegségekkel fordul háziorvosához, kezelőjéhez, gyógyszerészéhez, szinte minden esetben azt mondják neki, a betegséged hátterében a sok feszültség áll.
A stressz ma nagyon felkapott fogalom, s ezért aztán előfordulhat, hogy bajaink okán előbb kerülünk a pszichiáter kutató tekintetei elé, mint egy alapos kivizsgálásra, vagy egy önismereti tanácsadóhoz. Valóban, a stressz szinte minden betegség forrása, legfőbb tulajdonsága, hogy elsavasítja a szervezetet, s miként a savas eső is felemészti a legelőket, mezőket, úgy az ember ph egyensúlyzavara is tönkreteszi a szervezetet.
Vizsgálódj!
A stressz azonban nem maga a betegség, hanem egy válaszreakció, amely mentesíteni próbálja a szenvedő egyént. Egy felfokozott állapot, folyamatos várvédelem lelkünk, testünk körül.
A stressz fogalma gyakorlatilag több dolgot lefed, mint ahányat valóban okoz. Ha úgy érezzük, be vagyunk pörögve, nehéz napjaink vannak, "be vagyunk sózva", nem árt megvizsgálni érzéseinket, mert a háttérben több probléma is állhat.
1. A túlterhelődés:
A leggyakoribb stresszforma a túlterhelődésből kialakult feszültség. Ez a folytonos védelemmel, lelassult reakciókkal, viszont felfokozott idegállapottal írható le a legkönnyebben. Többnyire elég egy kiadós, több hetes, vagy hónapos pihenés ennek megszüntetésére. Legfőbb jele, hogy a kevéske szabadidőnkben, amikor épp nincs tennivalónk, nem tudunk magunkkal hirtelenjében mit kezdeni.
Mennyi D-vitamint kell szedni?
2018. december 03.
Bár az utóbbi években javultak a magyarok D-vitamin-pótlási szokásai, egy friss kutatás szerint minden harmadik lakos továbbra is extrém D-vitamin-hiányban szenved. A hiányállapot többek között csontfogyáshoz vezethet, valamint növeli a depresszió, az autoimmun betegségek, fertőzések és bizonyos cukorbetegségek kockázatát. A szakértők a D-vitamin nap alkalmából a tudatos pótlás jelentőségét hangsúlyozzák, nemcsak az élet első 1000 napjában, hanem azon túl is.A D-vitamin hiánya nemcsak a csontokra van hatással, de növeli az autoimmun betegségek és fertőzések kialakulásának lehetőségét, valamint az emlő- és vastagbéltumor kockázatát is. A riasztó szövődmények ellenére a hiányállapot még mindig meglehetősen gyakori. Február végére – azoknál, akik nem részesülnek D-vitamin-pótlásban – csaknem minden esetben kialakul a D-vitamin-hiány, tízből három magyart pedig kritikus mértékben érint az állapot.
A nők és a fővárosban élők tudatosabbak
Egy közelmúltban publikált kutatás szerint jelentősen javult hazánkban a D-vitamin-pótlás gyakorisága: míg 2013-ban a népesség csupán 12 százaléka szedett valamilyen D-vitamint tartalmazó készítményt, ez az arány napjainkra több mint háromszorosára emelkedett. A kutatás eredményei alapján a budapesti lakosok az átlagosnál tudatosabbak a D-vitamin-pótlás terén, és hasonló arány figyelhető meg a női és férfi lakosság között is: a kutatás szerint feleannyi férfi szed D-vitamint, mint nő.
„Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre többen ügyelnek a tudatos pótlásra, azonban az eredmények még mindig nem érik el a kívánt mértéket – sokan nem tudják, hogy a téli hónapokban életkortól és nemtől függetlenül mindenkinek szüksége van D-vitamin-pótlásra. Érdekesség, hogy az utóbbi években egy újabb jelenség is felütötte a fejét: a túlzott D-vitamin-bevitel, ez pedig pont olyan káros lehet, mint a hiány” – hívta fel a figyelmet dr. Gomez Izabella, a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) főtitkára.
Kevés a zöldség és gyümölcs a világon
2018. december 03.
Ha mindenki egészséges étrendet akarna követni, nem lenne számukra elegendő zöldség és gyümölcs a világon – tárták fel tanulmányukban a Guelphi Egyetem szakemberei.A kanadai kutatók egybevetették a globális mezőgazdasági termelést a táplálkozási szakemberek által ajánlott és környezetvédők által előnyben részesített egészséges étrenddel, és “lényeges eltérést” mutattak ki a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a világ lakosságának jelenlegi szükséglete között.
“A jelenlegi globális mezőgazdasági rendszerben nem követhet mindenki egészséges étrendet” – idézte Evan Fraser professzort, a PLOS One tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzőjét az Eurekalert tudományos hírportál.
“Eredményeink azt mutatják, hogy globálisan a mezőgazdaság túl sokat termel gabonafélékből, zsírokból és cukorból, de keveset zöldségből és gyümölcsből” – tette hozzá a professzor.
A kanadai tanulmány készítői kiszámolták, mennyi élelmiszert állítanak elő világszerte és összehasonlították azt a Harvard Egyetem Egészséges tányér elnevezésű táplálkozási ajánlásával, amely azt javasolja, hogy bármilyen étrend felét zöldség és gyümölcs, 25 százalékát teljes kiőrlésű gabona alkossa, és a többi legyen fehérje, zsír és tejtermék.
Az élelmiszercsoportokat a szakemberek adagokra osztották és azt találták, hogy a világ jelenleg egy személy számára 50 százalékkal többet termel gabonából, miközben csak harmadát termeszti zöldségből és gyümölcsből, és a szükségesnél négyszer többet cukorból.
Mézes-narancsos csirke
2018. december 02.
Egyszerűbb elkészíteni, mint hinnéd!
Hozzávalók:
1 konyhakész csirke, hány darabba vágva
4 evőkanál méz
1 evőkanál (lehetőleg friss) mentalevél
1 narancs karikára vágva
2 nagy narancs leve leszűrve
4 evőkanál olívaolaj vagy 2 kanál margarin
fél dl rum
só, bors
Elkészítés:
A csirkedarabokat sózzuk, borsozzuk, bekenjük a narancslé harmada és a méz keverékével együtt serpenyőben közepes lángon sütjük. Ha kell, kevéske vizet aláöntve, amíg meg nem puhul.
Amikor már pirulni kezd, meg kell öntözni a második harmad narancslével. Ha megsült a csirke, hirtelen ráöntjük és meggyújtjuk a rumot (ez a flambírozás), majd tálra tesszük.
A visszamaradt lét a maradék narancslével feleresztjük, nagy lángon besűrítjük, és a csirkére locsoljuk. Narancskarikákkal és mentalevéllel díszítjük, rozskenyérből készült pirítóssal tálaljuk.
Advent...
2018. december 02.
Minden évben eljön az az időszak, amikor a nappalok rövidek lesznek, az éjszakák hosszúak, alig látunk napot és alig lehet világosban programot szervezni a családnak. A gyerekek sötétben indulnak el iskolába, és szinte sötétben is érnek haza, még akkor is, ha nem járnak különórákra.
A tél, bár idén a hideg igencsak kegyes velünk, belopózik nemcsak az időjárásba, a házunkba, a testünkbe hanem a lelkünkbe is. Eljön a befelé fordulás, a lelassulás ideje, amikor a nyári kitárulkozás beburkolózásba, hideg, megfagyott estékbe fordul át.
Nálunk van egy pár Advent körüli szokás, ami olyan mélyen megérint engem évről-évre, hogy nem tudom figyelmen kívül hagyni. És itt nem a vásárról szeretnék mesélni, bár az is nagyon izgalmas a sok-sok kézzel, szívvel készített apróság bőségében, ami felé most fordulnék, az maga az Advent üzenetének fogadása, a felkészülés a Fény befogadására. Van-e még igazi advent? Vagy megengedtük magunknak, hogy a vég nélküli bevásárlásokról és ideges rohangálásokról szóljon a Karácsony előtti pár hét...
A téli kéz- és lábápolás 7 aranyszabálya
2018. december 01.
A hideg, szeles idő és a zárt cipők nem igazán kedveznek a kéz és a láb érzékeny bőrének és körmeinknek. Bár a kozmetikában és a pedikűrösnél, manikűrösnél számos extra kezelésnek vethetjük alá kezünket-lábunkat, néhány trükkel otthon is megfelelően ápolhatjuk őket. 7 tanács, hogyan védjük bőrünk és körmeink egészségét télen.
1. Kesztyűs kézzel
Az első és legfontosabb szabály a kézápoláshoz: mindenképp viselj kesztyűt! Aki nem hord kesztyűt, az keze érzékenyebb bőrét szinte sokkhatásnak teszi ki a téli mínuszokban, mivel a hideg idő kiszárítja, így a saját és műkörmök is töredezésnek indulhatnak (a hideget ugyanis a műköröm alapanyagok sem bírják). Ha télen törnek a műkörmeid, nyáron viszont nem, az lehet a kesztyű nélküli fagyoskodás következménye is!
2. Krém – stop!
Neked is rutinszerűen eszedbe jut indulás előtt még gyorsan bekrémezni a kezeidet? Ne tedd!
Ki az, aki vizes kézzel (bőrrel, hajjal) kilép a hidegbe? Senki, ugye? Az viszont talán eszünkbe sem jut, hogy a krémek nedvességtartalma igen magas, így hasonlóan viselkednek a bőrünk felületén, mintha az vizes lenne. Ha nincs legalább fél órád indulásig, inkább ne használj krémet! Kevés dolog szárít jobban, mint a bekrémezést követő lehűlés a hideg levegőn.
A téli időszak tipikus betegsége a krupp
2018. december 01.
Az orvosok szerint minden évszaknak megvan a tipikus gyermek megbetegedése. A téli hideg és nyirkos időben a krupp az egyik ilyen gyermekbetegség, mellyel először találkozva minden szülő nagyon megrémül. Januárban és februárban sajnos minden évben nagyon sok kruppos beteget kezelnek a magyarországi kórházakban.
Légzőszervi gyermekbetegség
„A krupp a gége hangszalag alatti régiójában nyálkahártya-vizenyő által okozott, gyakran súlyos, belégzési nehezítettséggel, ugató köhögéssel kísért heveny felső légúti szűkület. Az akut gyulladás legtöbbször vírusfertőzés következménye. A gyermekek 15%-ánál életük során egy vagy több alkalommal előfordulhat a betegség jelentkezése. Leginkább a 6 hónapos és 6 éves közötti korosztály érintett. A legtöbb gyermek a második életévében betegszik meg. Iskoláskor után az előfordulás megritkul, a gyermekek kinövik.” – mondta el Dr. Kovács Lajos a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinika Pulmonológiai osztályának osztályvezető főorvosa.
Enyhe rekedtség, életveszélyes fulladás
A betegség felső légúti vírusfertőzés tüneteivel kezdődik. Nátha, köhögés 38-39 °C láz jelentkezik, egy-két napon belül hirtelen rekedtség, ugató köhögés és belégzési nehezítettség lép fel változó mértékű légzési nehézséggel. A tünetek legtöbbször éjjel jelentkeznek, illetve este rosszabbodnak. A krupp okozta légúti tünetek 3-7 nap alatt gyógyulnak, kivételesen két hétig is elhúzódhatnak. Az állapot súlyosságát a gége alatti légút szűkületének a mértéke szabja meg, enyhe rekedtség és életveszélyes fulladás is előfordulhat. A légutak csecsemőkorban a legszűkebbek, ebben az életkorban nagyobb a kockázat súlyos nehézlégzés kialakulására.
Nagyobb gyermekeknél a tágasabb légutakban egyre enyhébb formában szokott fellépni.
