Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem mindegy, hogy allergiás, vagy érzékeny egy ételre!

2018. február 14.

Búza, glutén, tojás, tej és szója – leggyakrabban ezek az összetevők okoznak panaszokat akkor, ha valaki ételallergiás vagy ételérzékeny. A kettő ugyanis különböző betegség, az egyik sokkal több embert érint, tüneteik sem teljesen azonosak, a kivizsgálásuk módja pedig teljesen különböző. Dr. Sárdi Krisztinával, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusával az ételallergia és az ételérzékenység közti eltérésekről beszélgettünk.

Az öndiagnózis tévútra vihet, költséges és kellemetlen

A betegek gyakran már friss leletekkel érkeznek a rendelésre. Olvastak róla, hogy a tüneteik hátterében valamilyen ételérzékenység vagy allergia állhat és elvégeztették azt a laborvizsgálatot, amiről úgy gondolták, hogy választ adhat a kérdésükre. Ez azonban sokszor nem a megfelelő vizsgálat, így csalódottan szembesülnek azzal, hogy feleslegesen költöttek rá, mivel a panaszaik alapján egész más irányban kellene kezdeni a kivizsgálást – mesél tapasztalatairól Sárdi doktornő. A helyzetet nehezíti, ha a lelet alapján már diétázni is kezdtek, és azért fordulnak orvoshoz, mert így sem javultak a tüneteik. Ilyenkor sajnos vissza kell vezetni az étrendbe azt az ételt, amit addig nem fogyasztottak, ellenkező esetben a kivizsgálás során álnegatív eredményt kaphatunk.



Az acetilszalicilsav régi, jól bevált fájdalomcsillapító

2018. február 13.

Napjainkban, amikor gyors ütemben jelennek meg az új hatásmechanizmusú és innovatív technológiájú gyógyszerek a patikák polcain, talán meglepő, de vannak olyan „örökzöld” hatóanyagok is, amelyekkel már dédnagyanyáink korában is gyógyítottak, és amelyek ma is a leggyakrabban használt patikaszerek közé tartoznak.

Ilyen a XIX. század végén a német kémikusok egyik bravúrjaként megszintetizált acetilszalicilsav, amelynek az alapvegyületét már 3500 éve is alkalmazták fűzfakéreg formájában. Azóta a megszintetizált hatóanyag hatalmas karriert futott be, és kalandos útját világpiacot meghódító szabadalmak és modern kori klinikai vizsgálatok övezik.

A fájdalom és a gyulladások ellen

Az acetilszalicilsav „univerzális” fájdalomcsillapító hatóanyag, amely az ízületi fájdalmak (pl. hátfájás) csillapítására éppúgy alkalmazható, mint a fejfájás, fogfájás vagy menstruációs fájdalom enyhítésére, vagy a meghűléssel együtt járó fájdalmak (pl. torokfájás, fejfájás) mérséklésére.

Emellett az acetilszalicilsav gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik, és lázcsillapítóként is hatásos.

Ez a régóta ismert hatóanyag tehát méltán érdemel helyet a házi patika szerei között is.



Fél órát ingázunk a munkába

2018. február 13.

A magyarok átlagosan 37 percet utaznak a munkahelyükre, de egy jó állásért ennél többet is elfogadhatónak tartanának. A kiegyensúlyozott életvitelre inkább a sok túlóra és az esti vagy hétvégi munkavégzés jelent veszélyt.  

Európai összehasonlításban viszonylag sokat ingázunk: átlagosan 37 perc alatt érünk a munkahelyünkre, aminél csak a svájciak utaznak többet (átlagosan 46 percet). Ennek ellenére a Randstad Awardhoz kapcsolódó reprezentatív kutatás szerint nem vagyunk elégedetlenek, sőt, a magyarok többsége, 55 százaléka így is kevesebbet utazik jelenleg, mint amennyit egy jó állásért vállalna. Hazánkban hatból csak egy ember mondta azt, hogy most többet ingázik, mint amennyit még elfogadhatónak tart.

A felmérésben megkérdezettek átlagosan 48 percnyi utazást tartanak elfogadhatónak egy jó állásért, ami több az európai átlagnál. „A részletes adatokból két nagyobb csoport rajzolódik ki: a megkérdezettek 36 százaléka 30-44 perc utazást vállalna még szívesen, ugyanakkor 42 százalék akár egy óránál többet is utazna a munkahelyére. Ebben a kérdésben azonban óriási szerepe van annak, hogy nagyvárosban vagy vidéken lakik az ember, és hogy milyen közlekedési lehetőségekkel rendelkezik” – tette hozzá Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.



Várandósság alatti vitaminhiány – Káros lehet a babára!

2018. február 12.

A legfrissebb hazai adatok szerint csak tízből négy kismama változtat az étrendjén a terhesség ideje alatt, pedig a szervezet vitamin- és ásványianyag-szükséglete jelentősen megváltozik. Másfélszeresére emelkedik a többi között a kalcium- és duplájára a vasszükséglet, amelyet csak kevesebb mint a kismamák harmada pótol megfelelően. Komoly problémát okoz az is…

Komoly problémát okoz az is, hogy minden ötödik várandós anyuka olyan vitamint szed, amely nem kifejezetten kismamák számára készült, pedig bizonyos nyomelemek hiánya fejlődési rendellenességeket, szellemi visszamaradottságot és koraszülést is eredményezhet. A magzati fejlődés mellett a fogantatástól számított első 1000 nap környezeti hatásai (például a kismama táplálkozása) számos felnőttkori népbetegség kialakulásában is nagyobb szerepet játszik, mint a genetika.

Vagy nem szedünk vitamint, vagy nem olyat, ami ajánlott

Mindössze az anyukák 40%-a változtat az étrendjén a várandósság idején, derül ki a legfrissebb hazai kutatás eredményeiből. Többségük több gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt, és jobban odafigyel a folyadékpótlásra is, de a szénhidrát-bevitel csökkentésére csak százból nyolc, a koffeinfogyasztás mérséklésére pedig százból három kismama ügyel. A vitaminpótlás fontossága még kevésbé ismert: bár az várandós anyukák 70%-a szed valamilyen vitamint, minden ötödik kismama olyat választ, amelyik nem kifejezetten a terhesség időszakában ajánlott – így nem fedezi megfelelően a drasztikusan megnövekedett szükségletet, vagy nem tartalmaz minden olyan vitamint és nyomelemet, ami segíti a beépülést.



Ne hordjuk ki lábon a megfázást!

2018. február 12.

Több liternyi forró tea, citrom, méz, használt zsebkendők tornya, rosszabb esetben pedig gyógyszerek hada? Mindannyiunk számára ismerős lehet ez az életkép ebben a hideg, sokszor nyálkás időben. De vajon csak egy egyszerű megfázásról van szó, vagy egy komolyabb influenzával nyomjuk otthon az ágyat? A tünetek egyformán kellemetlenek, azonban korántsem mindegy, hogy melyik kórokozóval állunk szemben.

Influenza vagy nátha?

A nátha és influenza ugyanúgy légzőszervi megbetegedés, viszont különböző vírusok okozzák. Az influenzás megbetegedések és a nátha közötti legfontosabb különbség, hogy míg az influenza jellegzetes tünetei hirtelen, addig a nátha okozta panaszok lassan, fokozatosan rosszabbodnak.
Influenza esetén a fertőződést követően 24-48 órával igen magas láz alakul ki, ami a 39-39,5C fokot is elérheti, erős fejfájással, illetve végtagfájdalommal jár, és csak ezután jelentkezik a torokfájás, száraz köhögés, orrfolyás, orrdugulás és váladékos köhögés. Megfázás esetén alacsonyabb láz, esetleg hőemelkedés jelentkezik izomfájdalom és fejfájás nélkül, ugyanakkor itt vezető panasz az orrfolyás és a tüsszögés.



Ha az egész családot eléri a hányás és a hasmenés

2018. február 11.

Mindkét gyermekem és a férjem is hasmenéses és hánynak. A kisfiam „hozta haza” az óvodából a megbetegedést. Tegnap hirtelen kezdődően hasmenése lett és többször hányt. Az óvónők mondták, hogy az elmúlt héten többen is megbetegedtek hasonló tünetekkel az oviban. Mára már az iskolás lányom és a férjem is a „mellékhelyiséghez van kötve”, ugyanilyen tünetekkel. Itatnám őket teával, de a kisfiam azt mondta, hogy ő nem akar folyadékot inni, mert úgyis kihányja. Mit tegyek?

Úgy tűnik, valamilyen vírus okozta megbetegedésről lehet szó. Szem előtt kell tartani, hogy hasmenésnél és hányásnál alapvető fontosságú az elveszített folyadék pótlása. Ihat akár cukrozatlan gyümölcslevet is vagy csapvizet a gyerek, ha mást nem akar. Az sem baj, ha húsleves vagy zöldségleves formájában jut a folyadékhoz. A lényeg, hogy mindig fogyasszon bőséges mennyiségű folyadékot, akár kedvére való ez, akár nem. Célravezetőbb, ha kortyonként, apránként veszi magához a folyadékot a beteg, mert így az nagyobb eséllyel hasznosul a szervezetben.

Az elvesztett sókat és cukrot is pótolni kell.

Erre a célra speciális elektrolit-pótló készítmények szolgálnak. Szükséghelyzetben azonban házilag is készíthető elektrolit- és cukorpótló folyadék sóból, cukorból és vízből. Nem túl finom, de ezt kell lassan kortyolgatva, több részletben meginni.



Csakrák, testünk energiaközpontjai

2018. február 11.

A testben mérhetően hét energiaközpont található, sőt vannak olyan teóriák, melyek kilenc, illetve tizenkét fő energiaközpontról, úgynevezett csakráról tesznek említést. Nem tisztünk eldönteni, hogy téved-e valaki, ha az energiaközpontok kérdése kerül szóba. Az indiai tradíció szerinti hét energiaközponttal, vagyis a hét csakrával azonban érdemes megismerkednünk.  

A csakrák és összefüggéseik
A testünk hét energetikai központját már igen korai időkben érzékelték. Indiától az ókorig, a középkortól napjainkig vannak említések a csakrákról. Az ókorban például a Naprendszer hét fő bolygóját ismerték, és ezeknek feleltették meg a hét energiaközpontot. Egy olyan összefüggő rendszert figyeltek meg eleink, mely ugyanúgy összefüggő rendszert alkot, mint a Naprendszerünk, az Univerzum. Speciális területei összefüggést mutatnak a tudatállapotainkkal viselkedésünkkel, személyiségünkkel és életünkkel. Wilhelm Reich pszichológus már az ezernyolcszázas évek végén, az ezerkilencszázas évek elején felismerte, hogy az elnyomott érzések gócot alkotnak a test meghatározott területein, és megbetegítik azt. A félelem a nyakban, míg az együttérzés a szívben összpontosul. Megfigyelései egybeesnek az indiai csakrák tanaival.



Gluténmentes édességek farsangra, gyerekzsúrra

2018. február 10.

Ha csak kevés időnk marad, akkor is készíthetünk finomságokat az ünnepekre. Varga Dóra dietetikus, két olyan gyorsan elkészíthető receptet is ajánl, ami biztosan a gyerekek kedvence lesz.

Gesztenyés keksz (gluténmentes, tejmentes, diabetikus)

Pixabay

Talán nincs is gyerek, aki ne szeretné a kekszet. Akár magában, akár teával, vagy kakaóval reggelire, uzsonnára is kínálhatjuk a házilag készített ropogtatni valót. Gyerekeknek szervezett összejöveteleken is nagy sikere van, otthon és az óvodában, iskolában is népszerű csemege. A gesztenyés keksz összetevői miatt a fogtündérnek sem kell aggódnia, mivel az édesítéshez xilitet használunk, abból is csak keveset. A gesztenyeliszt eleve édeskés íze, erős aromája mellé nem is kell több.

Cukorbetegek, diétázók figyelmébe!

A napi szénhidrát mennyiség számításánál vegyük figyelembe, hogy 1 darab keksz tápanyag összetétele a következőképpen alakul:

  • energia: 65 kcal
  • fehérje 1 g
  • zsír 5 g
  • szénhidrát 5 g.

Hozzávalók: (25 darabhoz)

  • 10 dkg gesztenyeliszt
  • 10 dkg finomra őrölt mandula
  • 7 dkg xilit plusz
  • 1 tojás
  • 5 dkg kókuszzsír
  • 1 citrom reszelt héja
  • 1 kk sütőpor


Mire is jó a homeopátia?

2018. február 10.

Azt vettem észre mostanában, hogy akik hozzám fordulnak segítségért, egyre többen kezdik úgy, hogy nem is tudnak sokat a homeopátiáról. Mire, milyen betegségekre lehet alkalmazni és hogyan is hat valójában? Ezekre a kérdésekre szeretnék most válaszolni, mert valószínű, hogy sokakban felmerültek már ezek a gondolatok.  

Hogyan hat a homeopátia?
Talán ez a legérdekesebb kérdés, mert még mindig keresik rá a választ. A jelen tudomásunk szerint a homeopátia egy információ, mely utasítást ad az immunrendszernek az egészséges állapot visszaállítására. Egy homeopátiás gyógyszervizsgálat során, az egészséges emberben kiváltott műbetegség tüneteit jegyzetelik le a homeopata orvosok majd a klinikai tesztelésük során ugyan ezt a gyógyszert már a hasonló betegségben szenvedő alanyoknak adják be. Az előbb azt írtam, hogy műbetegség, mert tényleg műbetegséget produkálnak a gyógyszerkísérletben résztvevők. A homeopátia nem vált ki mellékhatást és nem okoz szervi elváltozást sem, csak betegségre jellemző tüneteket produkál, mely tünetek megegyeznek azzal a valós betegséggel, melyet gyógyítani kívánunk. Szóval ha megtaláltuk a legmegfelelőbb homeopátiás szert mely lefedi a beteg tüneteit, akkor ez a gyógyszer egy erősebb műbetegséget idéz elő a már hasonló betegségben szenvedő betegben, de az immunrendszerünk az erősebb betegség ellen fordul ezzel meggyógyítva a tényleges betegséget, mivel azok egy és ugyan azok a betegségek. 
 
Összegezve: a homeopátia egy információ, egy utasítás a szervezetünknek, hogy hogyan gyógyítsa meg önmagát.


Védje magát! - Támad az influenza!

2018. február 09.

Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniátert, a Fül-orr-gégeközpont orvosát arról kérdeztük, hogy a védőoltás mellett milyen praktikákat érdemes bevetni, hogy elkerüljük az influenzát vagy továbbadjuk a fertőzést.

Tényleg használjon zsebkendőt!

Az influenzáról tudjuk, hogy cseppfertőzéssel terjed. Egy tüsszentés alkalmával közel 40 ezer apró nyálcsepp kerül a levegőbe, az influenzát okozó vírusok ezekhez tapadva még órákig lebegnek a levegőben és képesek nagyobb távolságra is eljutni. Ezért nagyon fontos, hogy ha ön vagy a környezetében valaki beteg, tegye a kezét vagy zsebkendőt a szája elé, hogy megakadályozza a kórokozók levegőben való terjedését!

Fordítson elég időt a kézmosásra!

A legkorszerűbb, antibakteriális és illatos kézmosó sem ér semmit, ha elnagyoltan, a kézmosást összecsapva használjuk. Szánjunk rá legalább 20 másodpercet, átdörzsöljük a kezünket és ne feledkezzünk meg az alapos öblítésről sem!

Ne látogassa a beteget!

Sokan akkor sem pihennek, ha már betegek. Ezzel viszont nemcsak a saját gyógyulásukat nehezítik, de a többieket is könnyen megfertőzhetik. Az sem szerencsés, ha túl hamar térünk vissza a munkába, a náthával ellentétben az influenza vírusát nemcsak 3, de akár 5-7 nap múlva is tovább adhatjuk.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...479480481...550
hírek, aktualitások

Momnesia – az anyasággal járó memóriaprobléma

2024. augusztus 29.

Van egy igen ijesztő tünete a terhességnek, mely akár a szülés után is megmarad, sőt, két évig is jelen lehet az életünkben. Ez pedig a feledékenység, a szétszórtság, memóriazavar, amit a szakirodalom is ismer, momnesia (mom – az angol anya + amnézia szavakból) néven. A jelenség bár ijesztő lehet, teljesen normális, és komoly előnyei is vannak!

A kérdésben dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász főorvos van a ratkotunde.hu segítségére.

Tényleg jelen van?

A terhesség során és a csecsemőgondozásnál a figyelemzavar tényleg jelen van, pontosabban jelen lehet. Van, akinél egyáltalán nem jelentkezik, vagy mértéke nem szembetűnő. Sőt, nem kell, hogy rögtön a terhesség korai szakaszában jelentkezzen, ahogyan az sem törvényszerű, hogy csak a szülés után kerül elő.

Megszűnése legalább ennyire hektikusan zajlik, de mégis, teljesen természetes folyamatról van szó, mi több, szükségszerűről. A hátterében ugyanis nem az édesanya szülést követő elszigetelődése áll, hanem az evolúció!

A terhesség és a biztonság

Ma már tudjuk, hogy a biztonságos terhességi időszak kiemelten fontos, ezért mindent meg is teszünk a kisbabánk és saját egészségünk érdekében. Ez magában foglalja a lelki felkészülést, a terhestornát, vagy éppen a WHO ajánlása alapján a várandósvitamin szedését is. Sőt, ezekre annyira figyelünk, hogy szem előtt tartjuk, hogy a babaszoba színe megnyugtató legyen, a kis játékok színei, kontrasztja segítség a baba agyának fejlődését, de még azt is, hogy a várandósvitamin szerves kötésben tartalmazza az anyagokat, hiszen azok így sokkal jobban hasznosulnak, vagy hogy a trimeszterek igényeit figyelembe véve adagoljuk a tápanyagokat. Mert tudjuk, hogy fontos!

Mégis, amikor a memóriazavar jelentkezik, ijedten lépünk hátra, mert nem emlékszünk, mi is akartunk este főzni, mi a kedvenc idézetünk, vagy mit ígértünk a főnöknek, mikorra lesz kész a munka. Hogy miért nem emlékszünk ezekre? Mert nincsen rájuk szükség.

Mamiagy

Ahogyan a nők teste, az agyuk is alkalmazkodik az anyasághoz, és ezt nem csak átvitt értelemben kell venni. Az agyi kapcsolatok ugyanis átrendeződnek, az utódgondozás szempontjából előnyösebb rendszerbe.

A szeplős bőr ápolása, szeplők eltüntetése természetes módszerekkel

2024. augusztus 29.

Nagyanyáink még azt mondták a szeplős gyerekre: oda állt, ahol a szart csépelték! Rondának, nem kívánatosnak tartották a túl fehér, érzékeny, szeplős bőrt. A gyerekek is csúfolták a szeplős társaikat - manapság azonban egyre több reklámban tűnik fel a bronz hajú, szeplős ideál. A szeplő ma már nem kínos - inkább menő. De hogy ápoljuk a szeplős bőrt? Mit tehetünk vele és mit nem?  

A világos bőrtípusba tartozók hajlamosabbak a szeplősödésre – néhányan úgy születnek, mások pedig csinos szeplőket nevelnek az évek során. Vannak aprók, nagyobbak, szabályosak és szabálytalanok, csak az orr körül rendeződők, vagy egész testet beborítók. A bőrben felhalmozódott pigmentekből kialakuló szeplőkre a napfény is hatással, általában nyáron erőteljesebben látszódnak, télen halványabbak lehetnek.

Mitől lesz valaki szeplős?

A szeplő kialakulásának oka a bőr túlzott pigment termelése. Általában világos hajú (szőke, vörös) és halvány bőrű, kék, vagy zöld szemű embereken jelentkezik. Általában az "északi típusú" emberek jellemzője, de fekete bőrű szeplős ember is létezik, tehát nem kizárólag rájuk jellemző ez a küllemvonás.
Gyermekkorban ritkán alakulnak ki szeplők, legalábbis ritkán láthatóak. Általában serdülőkorban, vagy azt követően alakulnak ki az első foltok, melyekből az évek folyamán akár több is lehet. Télen elhalványulnak, a tavaszi és nyári napsütés hatására azonban élénkebb színűvé válnak. Ez könnyen kivédhető, ha a szeplős ember csak kevés időt tölt a napon, és megfelelő fényvédő krémet használ.

Szépséghiba vagy szexepil?

Van, akinek tetszik, van akinek nem! Egyértelműen nem kategorizálhatjuk a szeplőt. Minden egyes folt más és más, ráadásul színe, formája, nagysága, sőt még megjelenési területe is egyénenként változó. Egy fehér bőrű nő, orrán néhány szeplővel különleges, érdekes szépségnek tűnhet, ugyanakkor a hatalmas, a test minden területén megjelenő sötétebb foltok már zavaróak lehetnek, súlyos érzelmi-önelfogadási zavarokhoz vezethet.

Sárgás lerakódások a szemnél? Ellenőriztesse a koleszterinszintjét!

2024. augusztus 28.

A magas koleszterinszint az esetek zömében csak a következményeivel hívja fel magára a figyelmet, azonban a szem körül látható jelei is lehetnek. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a kezelés kiemelt jelentőségéről beszélt. 

Koleszterin-lerakódás a szem körül 

A magas koleszterinszint egyetlen kivétellel nem jár látható tünetekkel. Ez a kivétel pedig a szemhéj bőrén látható koleszterin-lerakódás. Ezek a sárgás, a felszínből kitüremkedő sárga foltok a xantelazmák, amelyekről ismert, hogy nagy mennyiségű koleszterint tartalmaznak. Ugyanakkor  nem minden magas koleszterinszinttel rendelkező személynél fejlődnek ki ezek a látható foltok.

Mielőtt mindenért a túl sok zsíros táplálékot okolnánk, fontos tisztában lenni azzal, hogy koleszterin két úton kerülhet a szervezetünkbe. Egyrészt állati eredetű ételekkel vihetjük be őket (vagyis például a vegánok egyáltalán nem visznek be koleszterint), másrészt a májunk is termel ilyen anyagot. Tehát létezik örökletesen magas koleszterinszint is, amit leginkább életmóddal lehet kordában tartani.

A megtermelt koleszterin egy részét aztán a szervezet átalakítja epesavakká, és a koleszterin egy része a széklettel távozik, egy másik része viszont az eperendszeren, bélrendszeren keresztül visszaszívódik. Ez egy bizonyos mennyiségig hasznos, hiszen a koleszterin a sejtek alkotóeleme, azonban ha magas a vérben a koleszterinszint, az a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából káros, mert a felesleg lerakódik az erekben.

Különbség az LDL és a HDL között

Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (LDL), és a magas sűrűségűt (HDL). Ezek koleszterinnel képzett vegyületei keringenek a vérünkben, azonban ha a szintjük bármilyen ok miatt kórosan megemelkedik, jelentősen megnő a szívinfarktus, a stroke (szélütés) és a végtagi érszűkület kockázata. 

Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások (plakkok) alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. 
Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.