Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

3 ok, mely az alacsony önértékelés hátterében állhat

2019. március 10.

Az önértékelés lehetővé teszi, hogy önmagunk kritikai megfigyelésén keresztül megítéljük a képességeinket, a viselkedésünket, valamint minősítsük önmagunkat. Az egészséges önértékelésű személy reálisan ítéli meg a képességeit, tisztában van a hiányosságaival, képes alkalmazkodni bizonyos helyzetekhez, miközben teljesítménye kiegyensúlyozott marad. Vannak azonban, akiknek alacsony az önértékelésük. Lássunk most néhány okot, mely ennek a hátterében állhat!  

1. Önismeret hiánya

Minél több információnk van önmagunkról, annál nagyobb az esélye annak, hogy az önértékelésünk reálissá válik. Az a személy, aki elzárkózik azoktól a helyzetektől, melyek révén jobban megismerheti önmagát, az önértékelése kapcsán az alul-, vagy felülértékelés esélyét növeli.

Az önismereti csoportok, az önismereti játékok, de akár még a csapatépítő programok is remek lehetőséget jelenthetnek arra, hogy önmagunkat változatos helyzetekben - akár mások szemén keresztül - megfigyelve új tapasztalatokat építhessünk az énképünkbe ezáltal téve reálisabbá az önértékelésünket.

2. Negatív visszajelzések

Az önértékelés a környezet visszajelzései révén is formálódik. Az a személy, aki a számára fontos személyektől folyamatosan negatív visszajelzéseket kap, hajlamossá válik az énképe részévé tenni azt, melynek következtében csökkenhet az önértékelése.
Kiemelten fontos tehát főként gyermekek esetében, hogy soha ne a személyét, hanem a viselkedését minősítsük, azt is olyan módon, hogy világos legyen, min kell változtatnia ahhoz, hogy a teljesítménye eredményesebbé válhasson. Ne a negatív visszajelzés megfogalmazása legyen tehát a cél!

Az öncélú, mások puszta megbántására irányuló megjegyzések, sértő minősítések rendkívül károsan hatnak az önértékelésre.



Új módszerrel gyorsítják a síbaleset utáni rehabilitációt

2019. március 09.

Új műtéti módszerrel gyorsítják a síbaleset utáni rehabilitációt – mondta el Gáspár Szabolcs traumatológus.

A baleseti sebész, főorvos elmondta, a térdízületben két keresztszalag van. Gyakrabban – sokszor síelés közben – az elülső sérül. Az elszakadt elülső keresztszalag nem tud meggyógyulni, így instabilitás marad a térdízületben. Ezért a szalag helyére inakat ültetnek be.

Az új eljárás a rögzítésében különbözik, külső rögzítőt nem is alkalmaznak a térden. Eddig a műtét után három hétig csak mankóval járhatott a beteg, az új eljárásban viszont már a műtét másnapján saját lábán járhat – mondta a traumatológus. (MTI)



Aranyér terhesség során és szülés után

2019. március 09.

A várandósság egy sor olyan változást hoz létre a szervezet működésében, melyek igen kellemetlen tünetekkel járnak. Ilyen többek között az aranyér is, mely beárnyékolja a várakozás örömét. Ennek ellenére csak kevesen vannak, akik segítséget is kérnek. Hogy mi ekkor a teendő, illetve miként lehet megelőzni a problémát, arról dr. Baranyai Lászlót, a Trombózisközpont aranyér specialistáját kérdeztük.

Fotó: pixabay.com

Vérfoltok a WC papíron terhesség során- nagy riadalmat kelthet

Az emberben mindig nagy riadalmat kelt, ha vért lát a WC papíron- ez a félelem a várandós kismamák esetén hatványozott, hiszen a saját egészsége mellet a gyermekéért is aggódik. A végbélből származó, élénkpiros vérrel pedig viszonylag gyakran találkozhatnak a leendő anyukák.

A terhesség hormonális változással jár- a magas hormonszint meglazítja a medence ízületeit, az izmokat, továbbá megnöveli a keringő vérmennyiséget, tágulnak az erek, a visszerek is. Ezekhez az átalakulásokhoz társul, hogy a méh és a baba növekedése nyomást gyakorol a vénákra, így bennük vérpangás alakul ki, ami kedvez az aranyér kialakulásának. A helyzetet csak rontja a kismamákat gyakran érintő székrekedés is, hiszen az erőlködés tovább fokozza a panaszokat. Ugyanez igaz a szülésre is, hiszen a kitolási fázisban gyakran előre is esik az aranyér.

Aranyér leggyakoribb tünetei

  • Vérzés (akár a WC papíron, akár a WC kagylóban)
  • Székelés közben fájdalom
  • Néhány esetben ki is tapintható
  • Gyulladás esetén állandósult fájdalom


Nyugtatók, amelyektől „függővé” lehet válni

2019. március 08.

Golgotavirág (Fotó: pixabay.com)Ideges nyugtalanság, szorongás és az ezzel összefüggő alvászavarok esetén sok beteg benzodiazepinekhez nyúl(na), nem számolva azzal, hogy ezeknek a gyógyszereknek a szedésekor – a drogokhoz hasonlóan – testi és lelki függőség alakulhat ki.

Magánéleti, munkahelyi, anyagi vagy egyéb válsághelyzetekben az emberek jelentős része „szintetikus szerekbe menekül”. Nyugtató, szorongásoldó gyógyszert íratnak fel az orvossal, olyat, amilyet korábban valamelyik családtagjuk, szomszédjuk szedett, és ami olyan erősen hatott, hogy a problémák ellenére is lehetővé tette az el- és átalvást.

Az általában alkalmazott, úgynevezett benzodiazepinekkel (pl. alprazolám, diazepám, klórdiazepoxid hatóanyagok) szemben az egyik legfőbb probléma a mellékhatásuk. Szedésük másnapra átnyúló kábultságot okoz, és az ember úgy ébred, mintha másnapos lenne, ami kihat a koncentrációs képességére, így a munkavégzésére és az autóvezetői, gépkezelői képességeire is. A benzodiazepinek szedése alatt megnő az elesések és a különféle balesetek, csonttörések gyakorisága – különösen időskorban. Emellett a szellemi leépülés gyorsulásával is összefüggésbe hozták a tartós szedésüket.

A benzodiazepin típusú nyugtatók, szorongásoldók maximum 4 hetes alkalmazásra szánt gyógyszerek. Ennek ellenére Európa-szerte milliók szedik hosszú távon ezeket a vényköteles patikaszereket, egyfajta függőséget kialakítva velük szemben. Amilyen könnyű rászokni a benzodiazepinekre, olyan nehéz leszokni róluk!



A válás későbbi depressziót okozhat a gyereknek

2019. március 08.

A gyerek életkora szülei válásakor és későbbi depressziója összefüggést mutat: akik 15-19 éves voltak, kisebb eséllyel szedtek felnőttként antidepresszánst, mint akik négyévesnél fiatalabbak voltak – írta a Norvég Közegészségügyi Intézet (NIPH) új tanulmánya.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Norvégiában a házasságok nagyjából negyven százaléka végződik válással és egyre nő a házasság nélkül együtt élő és gyereket nevelő párok száma is a kutatás szerint. A sok vizsgálat ellenére azonban keveset tudni arról, hogyan alakul a válást elszenvedő gyerekek egészsége.

Azok a gyerekek, akik 15-19 évesek voltak szüleik válásakor, 12 százalékkal kisebb eséllyel szednek antidepresszánst felnőttként, mint akik négyévesek vagy annál fiatalabbak voltak – mondta Oystein Kravdal, NIPH Termékenységi és Egészségügyi Intézete új tanulmányának vezető szerzője. Az írás a Population Studies című szaklap legújabb számában jelent meg.

Akik maguk is felnőttek – húszévesnél idősebbek – voltak a szülők válásakor, 19 százalékkal kisebb eséllyel szedtek később depresszió elleni gyógyszert, mint a négy év alattiak.

A kutatók a norvég receptnyilvántartó adatbázis alapján dolgoztak. Elemzésükben 180 ezer olyan gyerek adatai használták, akiknek elváltak a szülei, valamint 640 ezer olyan gyerekét, akinek nem. Ezután a 2004 és 2008 között 20-44 éveseknek felírt antidepresszánsok adatait vizsgálták.

A szülők anyagi lehetőségei, viselkedése és sok más tényező befolyásolhatja azt is, mekkora az esélye, hogy a kapcsolat megromlik, majd végül felbomlik, valamit azt is, hogyan hat mindez a gyerekre és a tanulmányban vizsgált későbbi depresszióra.

Sok tényezőt nagyon nehéz tanulmányozni, ezért testvérekre irányult a vizsgálat. Kravdal szerint azok a gyerekek, akiket nagyon fiatalon érint a válás, hosszabb ideig érzik a miatta kialakult stresszt, mint azok, akik tizenéves koruk vége felé.



Gyömbéres süti, sütés nélkül

2019. március 07.

A gyömbér tipikusan melegítő fűszer, jót tesz a szervezetnek, nátha idején ideális! Süteményben is próbáld ki, nem bánod meg!  

Hozzávalók kb. 30 darabhoz:
20 dkg ét-tortabevonó
20 dkg puha vaj
10 dkg porcukor
10 dkg keksz
15 dkg kandírozott gyömbér
díszítésnek kandíroztt cseresznye

Elkészítése:
A tortabevonót olvasszuk fel forró víz felett. A vajat és a porcukrot keverjük habosra. A kekszet vágjuk apróra, a gyömbért daráljuk le.

A kihűtött csokit, a kekszet és a gyömbért keverjük össze a vajkrémmel. Tegyük a hűtőbe.

Fagylaltoskanállal vagy két teáskanállal dió nagyságú formázzunk belől golyókat. A tetejére tegyünk kandírozott cseresznyét, és fogyasztásig tegyük a hűtőbe.



Szívproblémák fertőző betegségek után?

2019. március 07.

A fotók illusztrációk: pixabay.xomA fertőzések utáni időszakban nő a kardiovaszkuláris betegségek kockázata – állítják amerikai kutatók. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggésekre és a kivizsgálás jelentőségére világított rá.

A fertőzéses betegség is rizikófaktor lehet
A szakemberek szerint a szervezet immunválasza magyarázhatja, miért lehetnek a fertőzések a kardiovaszkuláris betegségek rizikófaktorai. Ez utóbbi megnevezés alatt minden szív-érrendszeri betegség értendő, a szívinfarktustól, a stroke-on át a szívelégtelenségig. Az eddig is közismert volt, hogy vannak bizonyos életmódbeli kockázati tényezők, amelyet fokozzák ezek kialakulásának esélyét, ide sorolható többek közt a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás.

Vannak ugyanakkor nem életmódbeli rizikófaktorok is, mint az életkor, a nem, a genetikai hajlam. A Journal of the American Heart Association című szaklap cikke szerint mindezek mellett egyes fertőzések is növelhetik például a stroke és a szívinfarktus rizikóját.

A minnesota-i egyetem kutatói 1312 olyan személyt vizsgáltak meg, akik szívinfarktuson estek át, és 727 olyan személyt, akiknek iszkémiás stroke-juk volt. A kórtörténetüket figyelembe véve kiderült, hogy sokuknál fertőzéses betegség zajlott le maximum 2 évvel a kardiovaszkuláris esemény előtt.

A leggyakoribb fertőzések a tüdőgyulladás, a légúti- és a húgyúti fertőzések voltak. Az infarktuson átesett betegek 37 %-ánál a fertőzést követő 3 hónapon belül alakult ki a szívprobléma, a stroke-ot átélő pácienseknél ez az arány 30% volt. Az is kiderült, hogy a fertőzés utáni 2 hét a legkockázatosabb ebből a szempontból, különösen, ha kórházi kezelésre is szorult egy beteg.



A várandósok vércukorszintje és gyerekeik elhízása összefügg

2019. március 06.

Fotó: pixabay.comA várandósság alatti magas vércukorszint összefügg a 10-14 évesek elhízásával egy új tanulmány szerint.

A várandósok akár 20 százalékánál is kialakul a terhességi cukorbetegség, azonban eddig nem volt információ arról, hosszú távon hogy hat a kór a gyerekekre – írta a medicalxpress.com.

A maga nemében első tanulmány a várandósság alatti magas vércukorszint hosszú távú következményeit elemezte.

Azt találták, hogy a terhességi cukorbetegségen átesett nők gyerekeinél 10-14 éves korukra nagyobb valószínűséggel alakul ki prediabéteszük – a cukorbajt megelőző állapot, inzulinrezisztencia -, és inkább híznak el, mint azok a kortársaik, akiknek édesanyja nem volt diabéteszes várandósan – írták a Northwestern Medicine kórház kutatói.

Az már ismert volt, hogy az anya elhízása vagy a diabéteszre való genetikai hajlam növeli a gyerek elhízás- és cukorbajkockázatát.

“Tanulmányunk azt mutatta ki, hogy a várandósság alatti magas vércukorszint tovább fokozza a gyerek elhízásának és prediabéteszének kockázatát, függetlenül az anya testsúlyától és genetikai hajlamától” – írták a kutatók a Diabetes Care című szaklap friss számában.

Az úgynevezett gesztációs, vagyis várandósság alatti diabétesz az a betegség, amikor egy nem cukorbeteg nőnek terhesen magasra szökik a vércukorszintje. Növeli a terhességi toxémia, a depresszió, a császármetszés és a magzat elhalásának kockázatát.



Egy visszér története

2019. március 06.

Egyik nap csörgött a telefonom, és egy hölgy mutatkozott be a vonal másik oldalán, hogy időpontot kérjen. Nem sokat mondott, csak annyit, hogy visszérproblémája van. A rendelőbe belépett egy magas, csinos, középkorú hölgy. Szinte még le sem vette a kabátját, már elkezdett kérdezni a homeopátia felől. "Hogyan hat? Van-e mellékhatása? Mennyire ártalmas? Mikor tudok meggyógyulni?" Záporoztak felém a kérdései, hirtelen azt sem tudtam, melyikre feleljek. De ahogy láttam, választ nem is várt. Végül helyet foglalt, majd elmondta a panaszát.  

Visszérproblémája a terhesség alatt jelentkezett először. Az első gyermekénél nem volt semmi probléma, csak a második várandóssága alatt. Fáslizta a lábát, ahogy az szokás, majd amikor megszült és túl volt a szoptatási időszakon, elment érsebészhez. Addigra már annyira fájt a lába, hogy délutánra lábra sem tudott állni. Azonnal műtétre írták ki, ami jól sikerült. Két évre rá meg is szűnt minden baja, de aztán újra előjött. A sebész újabb műtétet javasolt, de tájékoztatta a hölgyet, ha egyszer már kiújult a visszér, akkor nagy valószínűséggel megint ki fog újulni, a műtéttől függetlenül. Ekkor úgy döntöttek, hogy nem lesz műtét, csak injekciós kezelés. Minden évben elment a szúrásra, ami nem volt fájdalmatlan. Három éven keresztül csinálta, de belefáradt az eredménytelenségbe. Saját döntése alapján abbahagyott mindenféle kezelést és elhagyta a felírt gyógyszereket is. Életmódot változtatott és az étrendjét is teljesen átalakította. Egy ideig minden jó volt, de aztán újra előjöttek a panaszok.
 
Nehezek lettek a lábai, délutánra már annyira fájt, hogy rá sem tudott állni. Úgy érezte, mintha forró lenne a lábfeje és mintha ez a forróság azon keresztül szeretne kitörni a testéből. Ezzel ellentétben a keze pedig állandóan hideg. Az állás, az borzasztóan rontott az állapotán. De két gyerek mellett nem volt sok ideje ücsörögni. Annyira forrónak érezte a lábfejét, hogy otthon le kellett vennie a zokniját. Nem bírt elviselni semmit a lábfején. Napközben még jobban volt, de estére elviselhetetlenné vált. Ezeket a tüneteket viszonylag megszokta már, hiszen visszatérő panaszok voltak, de ami új keletű, az nagyon zavarta. Az erek mellett mind a két lábon vér göbök, nagyobb vér hólyagocskák jelentek meg. Nem voltak  fájdalmasak, de esztétikailag nagyon zavarta. Nem mert felvenni nyáron rövidebb szoknyát, vagy fürdőruhát, mert így mindenki láthatta volna ezeket a vér buborékokat.


Reggelizzünk!

2019. március 05.

Fotók: pixabay.comA reggeli napunk legfontosabb étkezése. Több szempontból is….

Egyrészt, a vacsora és a reggeli ébredés között legalább 8-10 óra eltelik, mialatt szervezetünk sem folyadékhoz, sem ennivalóhoz nem jut. Azt gondolnánk, hogy nincs is szükségünk az éjszaka folyamán energiára, hiszen alvás közben úgysem csinálunk semmit, de ez nem így van. Szervezetünk folyamatosan, így éjszaka is dolgozik. A létfontosságú funkciók, mint például a légzés, vérkeringés, épp úgy energiát igénylő folyamatok, mint mondjuk egy délutáni séta. Természetesen nem akkora mennyiségű energiát emésztenek fel a létfenntartáshoz szükséges folyamatok, mint a napközben végzett tevékenységeink, de ez nem jelenti azt, hogy az éjszaka folyamán felhasznált energia pótlására ne lenne szükségünk.

A reggeli ideális időpontja 7-8 óra között van. Fontos alapszabály még, hogy próbáljunk meg minden nap közel azonos időpontban étkezni. Ez minden étkezésünkre vonatkozik.

Miért kell reggelizni?

A reggeli célja – azon kívül, hogy megtöri a több órás éhezési fázist –, hogy energiával lássa el szervezetünket. „Ha rendesen reggelizünk, jobb lesz a koncentráló képességünk és a teljesítményünk, nem fog el minket a farkaséhség a délelőtti órákban. Egy általános iskolás gyermekek részvételével végzett kísérlet alapján a nem reggelizők kognitív tevékenysége jóval rosszabbnak bizonyult reggeliző társaikénál. Az is biztos, hogy délelőtt a munkahelyünkön – legyen szó akár fizikai vagy szellemi munkáról – sokkal jobban tudunk teljesíteni úgy, ha reggelizünk” – mondja Györki Niké, dietetikus.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...486487488...634
hírek, aktualitások

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)

Felfázás tiktok-módra?

2025. október 29.

Veszélyes „házi hackek”

Az utóbbi időben a közösségi médiában újra és újra felbukkannak a húgyúti fertőzésre ajánlott gyors „hackek”: szódabikarbónás víz, „csodacukor” D-mannóz, azonnali enyhülést ígérő narancssárga tabletta, otthoni tesztcsíkok. Ezek egy része legfeljebb tüneti mankó, más részük kifejezetten kockázatos – és egyik sem helyettesíti a szakszerű diagnózist és kezelést.

TikTok-trendek, fenntartásokkal


Szódabikarbóna „pH-visszaállításhoz”: a vizelet savasságának csökkentésére és a csípő, égő érzés enyhítésére javasolják a vízben oldott szódabikarbóna bevételét, ám ez nem bizonyított kezelési mód a húgyúti fertőzésre, nagyobb mennyiségben pedig veszélyes is lehet, súlyos mellékhatásokat okozhat, ezért nem ajánlott alkalmazni ilyen célra.
D-mannóz kapszula: a D-mannóz egy természetes cukormolekula, amely a vizelettel ürülve megakadályozza a baktériumok megtapadását a húgyutak falán, így segítve azok kiürülését a szervezetből. Egy friss kutatás kimutatta, hogy nem előzi meg a visszatérő fertőzéseket – ezért önmagában nem tekinthető megoldásnak.
Áfonyalé/-tabletta: a megfelelő PAC (proantocianidin)-tartalmú áfonyakészítmények megelőzésre jók lehetnek, de aktív fertőzés kezelésére nem. [1]
Phenazopyridine (másnéven „AZO”): olyan gyógyszer, amely a vesén keresztül a vizelettel kiválasztva helyi fájdalomcsillapító hatást fejt ki a húgyutakra. Bár csökkentheti a csípő-égő érzést a húgyutak nyálkahártyáján, csak tüneti szer, a fertőzést nem gyógyítja.
Otthoni tesztcsík: segíthet eligazodni, de korlátai miatt nem válthatja ki az orvosi diagnózist és a szükséges laborvizsgálatot.

Pitvarfibrilláció – Megfelelő kivizsgálás után személyre szabott kezelés

2025. október 28.

Ha a tünetek alapján pitvarfibrilláció lehetősége merül fel, a diagnózishoz többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG és szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely ma már akár 7 napig is kényelmesen viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
A betegség egyik veszélye abban rejlik, hogy sokszor tünetmentes és csak egy más okból elvégzett kivizsgálás során derülhet rá fény. Holott a kezelés panaszmentes esetben is fontos, ugyanis az embóliaveszély ilyenkor is fennáll.


A kezelés lépcsőzetesen épül fel – mondja dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az első lépcsőfok az életmódkezelés, és ennek megtartása mellett jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben a különböző beavatkozások.


Így épül fel a kezelési lépcső

Életmódbeli változtatások


Dohányzásról való leszokás és alkoholfogyasztás mellőzése: ezek a tényezők jelentősen rontják a szív-érrendszer állapotát.
Stresszkezelés és rendszeres testmozgás: a tudatosan felépített életmód segíthet a tünetek enyhítésében. 
Egészséges táplálkozás: a kiegyensúlyozott étrend és a koffeinbevitel csökkentése is javasolt. 


Gyógyszeres kezelés


Szívritmus-szabályozó gyógyszerek: helyreállítják vagy fenntartják a normál szívritmust.
Béta-blokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók: lassítják a szívverést és csökkentik a szív terhelését, így a szívritmus szabályozását segítik. 
Vérhígítók: megelőzik a vérrögképződést, ami növelhetné a stroke kockázatát.