Szenzoros érzékenység

2017. december 14.

Egyre több gyermeknél figyelhetőek meg a következő területeken megmutatkozó érzékenységek akár külön-külön, akár halmozott előfordulásban.  

- a szenzoros érzékenység 
- a motoros érzékenység
- a fantázia érzékenység 
- a kognitív, intellektuális érzékenység 
- és az érzelmi érzékenység.

Ezek egyrészt okozhatnak nehézséget a hétköznapokban sok konfliktus forrásai lehetnek,, másrészt különleges lehetőséget rejtenek a gyermekek számára.

A szenzoros érzékenységnél felmerül, hogy az inger feldolgozása eltérő, ez okozhat például olyat, hogy például érzékenyebb a füle, olyan dolgokat is hall, amit mi nem érzékelünk. Van, akinek a szeme érzékel több árnyalatot, tapintása kifinomultabb, ízérzékelése jobb, szaglása érzékenyebb.
Feltehetőleg ők azok, akiknek ezek az adottságai előnyt jelenthetnek a művészetekben. Érdemes nekik lehetőséget nyújtani, hogy kipróbálhassák magukat zenében, rajzban, festészetben, szakácsművészetben.

Miért fontos a normál testsúly az asztma kezelésében?

2017. december 14.

A túlsúlyos asztmás gyerekek közül többen és gyakrabban szorulnak kórházi ellátásra, a gyógyszerekre rosszabbul reagálnak, így nehezebb a stabil, kontrollált, tünetmentes állapot elérése – erről számolt be a Pediatric Allergy and Immunology folyóirat. Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyászt, a Budai Allergiaközpont orvosát arról kérdeztük, mit tehet a szülő ilyen esetben.

A szaklap japán kutatók vizsgálati eredményeit ismertette, melyben 2010 és 2015 között rögzített kórházi feljegyzéseket összesítettek a 3-18 év közötti, visszatérően kórházi ellátást igénylő betegek adatairól. A közel 40 ezer beteg többsége normál testsúlyú volt, ám megközelítőleg 10-10 százalékuk sovány, illetve elhízott. Az adatok összesítése alapján kiderült, hogy az elhízott gyermekek körében jelentősen, 26 százalékkal magasabb volt azok száma, akik a kórházi tartózkodást követően, 30 napon belül ismételten fekvőbeteg intézményben történő ellátásra szorultak.

Vegyük észre a kezdeti jeleket!

Az asztma kezelésében a célunk a jó életminőség kialakítása, a tünetmentes állapot elérése – magyarázza dr. Somogyi Éva. Semmiképpen sem jó tehát, ha egy asztmás gyermek kórházi kezelésre szorul a betegsége miatt, különösen nem jó, ha visszatérő beteg a klinikán. Nagyon fontos, hogy ha a szülő a gyermeknél bármilyen új, szokatlan tünetet észlel, akkor keressék fel soron kívül is a kezelőorvost, hogy a komolyabb panaszokat, az asztmás rohamot megelőzhessük. Ilyen tünet például, ha a gyermek fáradékonyabb, köhögési rohamok gyötrik, vagy hamarabb kifullad. Ha idejében észrevesszük a kezdeti jeleket, akkor a gyógyszerek adagolásának módosításával meg tudjuk előzni a további állapotromlást.

Védőnőkkel együtt a mellrák ellen

2017. december 13.

„Nem a halál ellen harcolunk, hanem az életért”- hangzott el ez az elgondolkoztató kijelentés a Mellünk Egészségéért Védőnői Program idei utolsó továbbképzésén. A négy akkreditált képzésből álló programsorozaton közel 800 védőnő vett részt, 340 különböző településről. A szervezők több mint 7000 darab, a helyes önvizsgálatot bemutató tájékoztatót adtak át a résztvevőknek, akik megkezdhették az edukációs órák megtartását az iskolákban.

Az egészségtudatosságra való nevelést már fiatal korban érdemes elkezdeni. Az emlőrákról igaz, hogy gyakran esik szó, de arról már ritkábban, hogy hány éves kortól, milyen gyakran és milyen módon kell elvégezni az önvizsgálatot. Az AVON és az Emlőrák Gyógyításáért Alapítvány által közösen elindított, egyedülálló edukációs program a védőnők segítségével szeretné a középiskolás lányoknak és a fiatal hölgyeknek megtanítani az emlő helyes önvizsgálatát, felhívni a figyelmüket a rendszeresség fontosságára, illetve a kevésbé ismert terhességi emlőrákra.

Továbbképzés a védőnőknek

A Mellünk Egészségéért Védőnői Program idén májusban indult, amelynek keretén belül négy akkreditált képzést tartottak – két alkalommal Budapesten, Zalaegerszegen és Debrecenben -, közel 800 védőnő részvételével. A védőnők 340 településről érkeztek. Volt köztük iskolavédőnő, területi védőnő, járási és megyei vezető védőnő, ifjúsági védőnő, egészségügyi szakdolgozó és védőnő hallgató is. A továbbképzéseket követően már több mint 7000, az önvizsgálat helyes lépéseit bemutató tájékoztatót juttattak el a szervezők a résztvevőknek, akik megkezdték az edukációs órák megtartását az iskolákban. A programban résztvevő védőnők, átfogó képet kaphattak az emlőrákról, a kezelési lehetőségekről és a prevenció fontosságáról.

Influenzaszezon – Veszélyben a szívbetegek!

2017. december 13.

A szívbetegek számára különösen fontos az influenza elleni védekezés, mert sokkal veszélyesebb számukra a vírus, mint az alapvetően egészségeseknek. Nagyobb a – sokszor fatális kimenetelű – szövődmények kockázata, de a keringési rendszert is rendkívül megterheli a vírus által okozott magas láz. A halálozások nagy részéért ilyenkor a kialakuló keringési elégtelenség felelős, melyet a magas testhőmérséklet, a folyadékveszteség és a kóros anyagcsere-folyamatok váltanak ki. A Magyar Kardiológusok Társasága most a szezonális, főként az influenza elleni védőoltások fontosságára hívja fel mindenkinek a figyelmét.

„Kell védőoltást kérniük a szív- és érrendszeri betegeknek, ezzel ugyanis nagyon komoly kockázatot tudnak kivédeni. A statisztikák szerint lényegesen nagyobb ugyanis az esélye, hogy elkapják az influenzát, és annak is, hogy ennek súlyos szövődményei alakuljanak ki, mint például a tüdőgyulladás, ami szívbetegek számára (főleg idős korban) akár végzetes is lehet. Az Európai Kardiológusok Társasága (ESC) által 2016-ban kiadott „Kardiovaszkuláris Prevenció” elnevezésű irányelv kiemeli az influenza és a szívinfarktus közötti szoros kapcsolatot. Hangsúlyozza továbbá, hogy egyes tanulmányok alapján akár többszörösére is emelkedhet az influenza akut szakaszában (első 3 nap) a szív- és érrendszeri események (szívinfarktus, stroke) kockázata az arra fogékony populációban, mely azonban időben alkalmazott védőoltással megelőzhető” – figyelmeztet mindenkit Prof. Dr. Tóth Kálmán, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke, aki szerint a megelőzés nem csupán a szövődmények elkerülése miatt nagyon fontos.

Harmadszor is Sztárkarácsony

2017. december 12.

December 18-án harmadik alkalommal lépnek fel a legismertebb hazai előadók a Kongresszusi Központban, hogy a közönséggel együtt ünnepeljenek.

A karácsony elképzelhetetlen lenne azok nélkül a tradicionális és modern ünnepi dalok nélkül, melyeket a legnépszerűbb énekesek közvetítésével egy csokorba szed nekünk a Sztárkarácsony koncert. Idén a fellépők között lesznek többek között: Dolly, Kálmán György, Luigi, Majsai Gábor, Oláh Ibolya, Varga Miklós és lánya, Varga Vivien, Varga Viktor valamint Vikidál Gyula… Az előadókat pedig a Stúdió 11 Ensemble zenekar kíséri.

Az Ave Maria-t és Lennon Christmas című dalát Dolly tolmácsolásában hallgathatjuk meg, de megelevenednek a Betlehemi királyok is Kálmán György, Varga Miklós és Vikidál Gyula szereplésével. Mindemellett olyan modern kori klasszikusok is előkerülnek, mint Zorán Ünnep című szerzeménye Oláh Ibolya előadásában, és természetesen nem marad ki a palettából a Fehér Karácsony, a Christmas Time, a Legyen ünnep és még sok-sok más karácsonyi örökzöld sem.

Mikor és hogyan inhaláljon a gyerek?

2017. december 12.

Náthás a gyerek? Alig kap levegőt a sok orrváladéktól? Száraz köhögés kínozza vagy asztmás? Az inhalálás segíthet.

A belégzéssel bejuttatható hatóanyagok egyre növekvő száma és az inhalálási technika fejlődése megváltoztatta az inhalálásról alkotott képet. Míg időszámításunk előtt Indiában növényi füstöket lélegeztettek be a betegekkel, addig napjainkban kompresszorral előállított sűrített levegő nyomja át rendkívül kis átmérőjű fúvókákon a belégzésre szánt gyógyszeres folyadékot, és porlasztja azt miniatűr cseppecskékre.

Az inhalálás egyfajta gyógyszerbeviteli mód. Inhalálhat a beteg csupán vízgőzt, de lehetséges gyógynövények illó komponenseinek vagy apró cseppekre porlasztott, szintetikus gyógyszermolekulákat tartalmazó oldatnak a belélegzése. Légúti megbetegedéseknél logikus, hogy közvetlenül a hatás helyére, a felső vagy az alsó légutakba juttatjuk a hatóanyagot, nem pedig „kerülő úton”, például a gyomron, májon keresztül, a vérkeringéssel kerül az a légzőrendszer alkalmas pontjára.

Ezért jó, ha párásítunk

2017. december 11.

A párásításról a legtöbb embernek az jut az eszébe, hogy hasznos, ha vízzel teli párologtatót teszünk a fűtőtestre. Pedig a párásítás ennél lényegesen bonyolultabb.

A száraz levegő kellemetlen tünetekkel járhat: a száj- és orrnyálkahártya, valamint a teljes légút és a hörgők hámja is kiszáradhat. Ilyenkor a normális öntisztulás zavart szenved, a légúti váladék nem tud kiürülni, besűrűsödik, ami akár egy egészséges embernél is gyakori köhögést válthat ki. Krónikus légúti betegségekben szenvedők állapotát ez a patológiás folyamat tovább ronthatja és ez nehézlégzéshez, fulladáshoz vezethet.

A gyermekeknél erre különösen oda kell figyelni. Közöttük jóval több a visszatérő légúti beteg, gyakoribbak a vírusfertőzések, és a légutak nyálkahártyájának duzzanata tovább szűkítheti az amúgy is keskeny légutakat. A hörgők életkornak megfelelő növekedésével a meghűléshez társuló fulladások száma csökken, a gyermekkori asztma kinőhető.

A páratartalmat mindenkinél célszerű folyamatosan az ideális 40–60% közötti tartományban tartani.  

Ha alacsony

A párásítás megtervezése előtt célszerű megmérni a lakás páratartalmát, melyre ma már számos egyszerű, olcsó készülék áll rendelkezésre. Ha egy téglaépítésű, jól szigetelt lakás páratartalma kevéssel van az ideális alatt, valószínű, hogy egyszerű módszerekkel ezt 40–50%-ra fel lehet emelni, például terítsük ki a törölközőket, vagy helyezzünk ki egy széles szájú cserépedénybe vizet. Ám ha nagyon alacsony a páratartalom, ezek a technikák eredménytelenek, ajánlatos beszereznünk egy párologtató készüléket.

Náthaellenes szerek – Csak okosan a házi praktikákkal a gyerekeknél

2017. december 11.

Az ősztől télig tartó időszak a megfázásos megbetegedések melegágya

A bölcsődések, óvodások, kisiskolások gyakran „hurcolják” haza a vírus okozta fertőzéseket, és adják tovább a fertőzést a család többi tagjának, esetleg csecsemőkorú kistestvéreiknek is.

A megfázás különösen gyakori a hat évnél fiatalabb gyermekeknél, ők akár évi hat-nyolc alkalommal is megbetegedhetnek. Kamaszkorra javul a helyzet, már „csak” évi négy-öt náthás epizóddal kell számolni.

Otthoni praktikák – ezekre is figyeljünk oda!

A megfázással járó különféle panaszok kezelésére a sokféle patikaszer  mellett házi praktikákat is bevetnek a szülők. Nem mindegy azonban, hogy melyiket milyen idős csecsemőnél/kisgyermeknél alkalmazzák. Az ismeretek hiánya, az idejekorán történő alkalmazás, – a jó szándék ellenére – sokszor komoly problémákhoz vezethet.

• A torokfájás, köhögés esetén alkalmazott, vitaminokban gazdag mézzel csak egy éves kor fölött szabad kínálni a kicsiket, és csak az első születésnapjuk után ajánlott a teájukat mézzel édesíteni. A feldolgozatlan méz a Clostridium botulinum baktérium spóráit tartalmazhatja, amik a csecsemő bélcsatornájába kerülve szaporodásnak indulhatnak. A Clostridium botulinum által termelt méreganyag, az ún. botulotoxin, súlyos esetben légzés- és nyelésbénulással járó halálhoz is vezethet.

A forró vizes fazéktól a kompresszoros inhalátorig

2017. december 10.

Egy fazék kamillás forró víz fölé hajolni, a gőzt belélegezni, miközben a fejet törölköző fedi? Sokak számára ismerős a köhögés csillapításának, az orrdugulás mérséklésének, az ingerelt nyálkahártya megnyugtatásának régi módja. De, jó-e ez a megoldás, pláne a gyerekeknél? 

Ez a forrázás veszélyét magában hordozó és a szemet esetlegesen irritáló módszer már a múlté.

Mikor és hogyan inhaláljon a gyerek?

Aki biztonságos inhalálásra vágyik, vásárolhat speciálisan erre a célra szolgáló készüléket, ami célzottan a felső légutak nyálkahártyáit nedvesítve hoz enyhülést a náthás, influenzás panaszokra vagy az arcüreg-, homloküreg-gyulladás tüneteire. Ezek a készülékek sóoldatokkal, gyógynövényes kivonatokkal (pl. kamilla) vagy illóolajokkal (pl. eukaliptuszolaj, fenyőolaj) kevert vízzel is működtethetők – igény szerint. Tudni kell azonban, hogy a hagyományos, párologtatásos elven működő készülékekkel „csak” a felső légutak nyálkahártyája kezelhető, mivel a pára nem jut el az alsóbb légutakba.

Náthaellenes szerek – Csak okosan a házi praktikákkal  a gyerekeknél!

Kifinomult technológiával lehetőség nyílik arra is, hogy a gőz belélegzésével mélyre, a tüdő legmélyebben fekvő szegleteibe is bekerüljenek az aprócska gyógyszeres cseppek, erre például asztma vagy egyéb tüdőbetegségek kezelése esetén szükség van. Ebben az esetben a porlasztott folyadékcseppek mérete lényeges, ugyanis csak a 3-5 mikrométeres átmérőjű, mikroszkopikus méretű cseppek képesek az alsó légutakba is eljutni, a nagyobbak nem. Kompresszoros párásító készülék segítségével elérhető, hogy a kívánt méretű (gyógyszeres) cseppecskék álljanak rendelkezésre, és belélegzéssel azok a terápiás hatás helyére jussanak.

A D-vitamin ezért több, mint egy vitamin

2017. december 10.

• D-vitamin-hiány esetén a csontok törékenyebbek

IGAZ
A D-vitamin elégtelen bevitele a szervezetbe a kalcium nem megfelelő felszívódását vonja maga után a belekben, így megakadályozza a kalcium csontba való beépítését, az ún. mineralizációt. (am. a csontok ásványosítása). Így ha nem teszünk ellene, a csontritkulás fokozódásával a csontsűrűség (ásványianyag-tartalom) is csökken, szerkezetünk gyengül, és a csontok törékenyebbé válnak. Gyermekkorban a nem elégséges D-vitamin ellátottság a növőfélben lévő szervezetben a kalcium és foszfor anyagcsere zavarának előidézője lehet (angolkór). A felnőttek körében a D-vitamin-hiány különösen az idősebb személyeknél (nőknél főként a menopauza után) idéz elő csontritkulást, így fokozva többek közt a csigolya- és combnyaktörés kockázatát.