A vetélés és koraszülés ellen a cink tökéletes fegyver lehet!
2019. október 23.
A mindennapjainkhoz is szükséges a cink, a várandósság alatt azonban a jelentősége megsokszorozódik. A cink ugyanis képes arra, hogy megakadályozza az egyik leggyakoribb, vetélést és koraszülést kiváltó tényező létrejöttét!A témában Ratkó Tünde szülésznő van a segítségünkre
Miért kell a cink?
Természetesen nem csak a várandósság során van szükségünk a cinkre, hiszen ez az anyag alapvetően fontos a szervezetünk számára. A cink részt vesz a sejtosztódásban, a látás megőrzésében, a normál anyagcsere fenntartásában, a termékenység megőrzésében és az immunrendszer normál működésében is. Szerepe tehát nagyon sokrétű, de sajnos a szervezet csak nagyon keveset képes belőle tárolni, kifejezetten cink raktározására beállt szerv nincs.
Ennek megfelelően a cink bevitele folyamatos kell legyen a szervezetbe, ezzel tartható fenn egészséges szintje. A várandósság alatt a cinkigény is megnő, többek közt azért, mert a magzat fejlődéséhez elengedhetetlen. De tény, hogy a cink – a rézzel együtt – kiemelt szerepet játszik abban, hogy megakadályozza a hüvelyi fertőzések felszállóvá válását, ami világviszonylatban is a vetélések és koraszülések közel 70% (!)-ért felelős.
Mi lehet a székrekedés oka?
2019. október 23.
A gyerekeknél viszonylag gyakori problémának számít a székrekedés, mely elsősorban a nem megfelelő étkezés és a kevés folyadékfogyasztás eredménye, amit gyakran csak tetéz a sokakra jellemző mozgáshiány. A székrekedés azonban van, hogy hormonproblémára, azon belül is pajzsmirigy alulműködésre utal. Dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek és felnőtt endokrinológusát kérdeztük a témában.
Székrekedés gyermekkorban
A székrekedés nem ritka panasz gyerekeknél, mely miatt gyakran fordulnak velük orvoshoz a szülők. A probléma igen kellemetlen, sőt, fájdalmas is lehet számukra, ráadásul szövődményeket is okozhat. Hátterében lelki és fizikai okok is állhatnak- természetesen első körben a szervi problémákat kell kizárni.
Gyermekek – főleg a kisebbek- esetén igen gyakori, amikor egy-egy rossz székletürítési élmény miatt az érintett fél, nem szeretne székelni, visszatartja azt, ami csak tovább ront a panaszon. Előfordulhat az is, hogy túl gyorsan, nem a gyerek tempójában próbálta a szülő szobatisztaságra szoktatni őt, ami szintén székletürítési zavarokat, székrekedést okozhat.
Érdemes tudni, hogy az anyatejjel táplált csecsemők esetén nem beszélhetünk székrekedésről akkor, ha a baba 1 hétig nem ürít, ám a közérzete jó, hasa nem kemény, nem fáj. Ennek oka, hogy az anyatej szinte 100%-ban hasznosul. Tápszerrel táplált csecsemők esetén azonban napi minimum egy széklet ürül. A hozzátáplálással az széklet jellege megváltozik, keményebbé válik, és napi 2-3 és a 2-3 naponkénti széklet is normálisnak számít.
Miként működik a felejtés és az emlékezés a demenciával élőknél?
2019. október 22.
A demencia előrehaladott stádiumaiban az emlékezeti folyamatok egyre változóbb képet mutatnak. A memória kapacitása hetek, napok, sőt órák leforgása alatt is hatalmas ingadozást produkálhat. Ennek egyik legjellemzőbb példája a "napnyugta szindróma" néven ismert jelenség, amikor is a betegek a késő délutáni - kora esti órákban könnyen megzavarodnak.
Habár nem tudjuk pontosan, mi is okozza, feltehetőleg a fáradtság, a csökkent látási viszonyok és az ezek nyomán fellépő orientációs nehézségek, valamint a cirkadián ritmus változásai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a demenciával élők ilyenkor tipikusan "haza" akarnak menni, mivel nem ismerik fel otthonukat. Ezzel összefüggő, szintén gyakran előforduló viselkedés a "kóborlás", amikor az Alzheimer-kórban vagy más demenciában szenvedő idősek hirtelen nekiindulnának. Sokan múltbeli, olykor gyerekkori helyszínekre igyekeznének, avagy elfelejtik, hogy már évtizedek óta nem dolgoznak és munkába sietnek. Az sem ritka, hogy csak egy rövid sétát terveznek a környéken, ám közben összezavarodnak és eltévednek.
Ha együtt élünk vagy sok időt töltünk együtt egy demens beteggel, feltűnhet az is, hogy szerettünk sokszor mindenhova követ bennünket. Az agy hippokampuszának sérülése miatt ugyanis a betegek nem képesek új emlékeket létrehozni, ezért ha nem látnak minket, nem tudják felidézni, merre is lehetünk vagy mikor is láttak minket utoljára. Könnyen azt hihetik, órák óta nem találkoztunk, pedig mindössze a mosdóba mentünk el. Mindez akkor lehet különösen nyomasztó számukra, ha ugyanakkor a saját otthonukat sem ismerik fel és teljesen elhagyatva érzik magukat. Ennek kiküszöbölését jelenti sokaknál az a stratégia, hogy mindenhova szorosan követik a róluk gondoskodó személyt.
Hogyan működik a kötődési rendszer?
2019. október 22.
A kötődéselmélet megfogalmazása John Bowlby nevéhez fűződik. Ennek lényege, hogy amíg az utódnak (legyen az állat vagy ember) az életben maradáshoz szüksége van a szülői gondoskodára, komplex kötődési viselkedést tanúsít a szülő iránt, azaz igényli annak a közelségét, és szorongás tölti el, ha a szülő eltávolodik.
Már a csecsemő is kötődési viselkedést mutat, mosolyog, gőgicsél, örömét fejezi ki a szülő közelségét tapasztalva, sír, ha hívni akarja, és amikor már helyváltoztatásra képes, aktívan keresi a szülőt. Ez a kötődési viselkedés alapvető késztetés, a gyermek az őt elhanyagoló, bántalmazó szülőhöz is ragaszkodik.
Növekedésével a gyermek egyre tovább tudja elviselni szorongás nélkül az anyja távollétét, mert kialakul benne a kötődési személy belső reprezentációja. A kötődési rendszer egész életünkben aktív marad, e rendszer működésének velejárói az olyan intenzív érzelmek, mint a szerelem, a barátság, a szeparációs szorongás vagy a gyász. A kötődés módja és jellege egyénenként változó, ezt szokták a kötődési stílussal leírni.
A kötődési stílus megfigyelésére Mary Ainsworth kidolgozott egy egyszerű módszert, amely háromperces kis epizódokból áll. A kisgyermek megérkezik anyjával, és egy szobába vezetik őket, ahol a mama játszani kezd gyermekével, majd benyit egy idegen, és kapcsolatba lép a gyermekkel. Ekkor a mama kimegy, az idegen beszélgetni kezd a gyermekkel, és megpróbálja rávenni, hogy játsszon a játékokkal.
A mama visszatér, játszik a gyermekkel, az idegen távozik. Aztán a mama is követi, egyedül hagyva a gyermeket. Az idegen visszajön, ha szükséges, vigasztalni próbálja a gyermeket, és játékot kezdeményez vele. Végül a mama is visszatér, az idegen pedig kimegy. A történéseket detektívtükrön keresztül figyelik, különösen azt a két jelenetet, amikor az anya visszatér: mi történik ilyenkor a gyermek és az anyja között? A módszert idegen helyzetnek nevezték el.
A fülzúgás meglepő oka
2019. október 21.
Ha első körben recept nélküli készítményekkel kezeljük náthás tüneteinket, fontos tudni, hogy ezeket sem szedhetjük tetszőleges dózisban. Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa arra figyelmeztet, hogy a betegtájékoztatóban leírtaktól eltérően használva, a készítmények kellemetlen mellékhatásokat is okozhatnak.
Túl sokat és kevés folyadékkal szedünk
Mivel a bennük lévő hatóanyagok jól enyhítik a náthás tüneteket, fejfájást, rossz közérzetet, ezért sokan hajlamosak akár tea helyett is fogyasztani a forró italporokat. Az előírt napi mennyiségen és használati időn túl – akár egy hétig is, vagy amíg el nem fogy. Sokan arra sem ügyelnek, hogy elegendő folyadékot fogyasszanak a készítmények mellé.
Kellemetlen következmények
Az előírást figyelmen kívül hagyó gyógyszerszedés következményei erősödő fülzúgás, száj- és bőrszárazság, állandósult orrdugulás vagy ismétlődő orrvérzések lehetnek. Amikor aztán a beteg a felsorolt panaszok miatt orvoshoz fordul, a kikérdezése alapján kiderül, hogy nemrég átesett egy kisebb légúti betegségen, amit recept nélküli készítményekkel kúrált, így nála már nem is az alapbetegséget, hanem a nem megfelelően szedett recept nélküli készítmények szövődményeit kell kezelni.
Az ivóvízben lévő műanyagszemcsék nem károsítanak
2019. október 21.
Úgy tűnik, csak “minimális egészségi kockázatot” jelentenek az ivóvízben lévő műanyag mikroszemcsék – állapította meg az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) jelentése.
A témában elsőként folytatott vizsgálatában a WHO arra a következtetésre jutott, hogy a nagyobb szemcsék és a kisebbek legtöbbje felszívódás nélkül halad át az emberi szervezeten – olvasható a BBC hírportálján. Hozzátették azonban, hogy az eredmények “kevés információn” alapulnak, ezért szükség van átfogóbb kutatásra.
A kicsi kategóriába sorolt, 5 milliméteresnél kisebb műanyag mikroszemcsék megtalálhatók a folyókban, tavakban, az ivóvízhálózatban és a palackozott vizekben. Kutatásuk csak az elmúlt néhány évben kezdődött, tehát egyelőre kevés adat áll rendelkezésre a WHO szakértői szerint.
Ezenkívül az eddigi vizsgálatok nem egységes sztenderdek alapján folytak, az egyes kutatások különböző szűrőket használtak a mikroszemcsék mennyiségének megállapítására. “Lehet, hogy egyszerűen a szűrő méretén múlik, hogy egy vízminta literenként ezer, egy másik viszont egy műanyag mikroszemcsét tartalmaz” – magyarázta Bruce Gordon, a WHO kutatója.
Tökös-baconos tészta
2019. október 20.
Tökös tésztaétel? Ez nem gyakori de egy próbát megér. A baconnel kiegészítve finom ételt kapunk!
Tökös-baconos tészta
Hozzávalók: 50 dkg sütőtök, 10 dkg húsos bacon, 40 dkg tészta(szarvacska, rövidcső, penne), só, bors, olaj
A sütőtököt meghámozom, lereszelem és kevés olajon megpárolom. Ízesítem sóval, borssal, közben kifőzöm a tésztát. Ezután összekeverem, majd a kis kockákra vágott és kisütött baconnel koronázom meg.
Finom, ízes tésztaételt kapunk ami akár ebédre, akár vacsorára jó!
Zöldségragus penne
2019. október 20.
Egy egyszerű tésztát is feldobhatsz, ha finoman elkészített zöldségragut tálalsz hozzá! Próbáld ki!
Hozzávalók:
1 cukkíni,
2 paradicsom,
1-1 sárga, zöld és piros kaliforniai paprika,
10 cm hosszú póréhagyma,
só, bors, kakukkfű,
olaj,
30 dkg penne tészta
Elkészítés:
A cukkínit meghámozom, kis kockákra vágom, a paradicsomot, paprikát és a póréhagymát is összevágom. A tésztát felteszem főni, közben egy nagy teflon edénybe teszek kevés olajat. Hozzáadom a cukkínit és a pórét, összepárolom.
Amikor már félig kész, jöhet hozzá a paradicsom és a paprika. Készre főzöm - én akkor szeretem, amikor nem túl puha. Ízesítem sóval, borssal és kakukkfűvel. A kifőtt tésztával összekeverem, és tálalom!
Tipp: Ízlés szerint reszelhető a tetejére egy kis parmezán sajt!
A depresszió tünetei gyermek és serdülőkorban
2019. október 19.
A depresszió szó a köznyelvben sokszor az általános rosszkedv kifejezésére szolgáló hangulatfestő kifejezéssé vált, azonban fontos megkülönböztetnünk a klinikai depressziót, mely egy betegség és kezelést igényel, az általános rosszkedvtől és szomorúságtól, mely egy természetes, mindenkinél előforduló állapot.
A tüneti kép nagyon eltérő lehet egy csecsemő és egy kamasz esetében
Az alábbiakban kitérnénk arra, hogy az egyes életkorokban hogyan jelenik meg a depresszió, mi az, amit a szülő vagy a pedagógus leggyakrabban észlelhet a gyermeknél.
Depresszió tünetei különböző életkorokban
Csecsemő- és kisdedkorban:
Fontos tudni, hogy a csecsemőkori depresszió egy nagyon ritka állapot, szerető szülői közeg, anyai gondoskodás mellett normál esetben nem jön létre. Azoknál a babáknál tapasztaljuk, akiket valamilyen oknál fogva elválasztanak az édesanyjuktól, vagy attól a személytől, aki gondozza őket, pl. egy hosszabb kórházi kezelés, vagy állami gondozásba kerülés kapcsán. Jellemző tünet az apátia vagyis az érdektelenség a környezet irányába, szociális visszahúzódás, szomorú arckifejezés, testtartás megváltozása, akár a hangszín megváltozása, aktivitás csökkenése, étel elutasítása, testi fejlődés elmaradása, testsúly csökkenése vagy a gyarapodás elmaradása, alvászavar, vigasztalhatatlan sírás.
Alzheimer: 5 dolog, amit mindenki rosszul tud
2019. október 19.
Az Alzheimer-kór a társadalom egyik legnagyobb orvosi kihívását jelenti, miközben a legtöbben nincsenek tisztában azzal, mit is jelent valójában ez a betegség. Íme, a legismertebb tévhitek és cáfolataik:
1. A demencia csupán az emlékezetet érinti
A demencia szóról legtöbben a feledékenységre asszociálnak. Az Alzheimer-kór és más demenciák ugyanakkor nem csak a memóriát érintik, hanem a koncentrációt, beszédet, érzéseket és viselkedést is.
2. A demencia az öregedés természetes velejárója
Az öregedéssel együtt jár feledékenység, a demencia azonban nem elkerülhetetlen. Ráadásul a betegséget kevéssé érdekli, hogy valaki mennyi idős. A 65 éves kor alatti, úgynevezett fiatalkori demencia szintén egyre gyakrabban diagnosztizált állapot.
3. Az Alzheimer-kór az egyetlen demenciatípus
Az Alzheimer-kór csupán egy a számos demencia típus közül. A különböző demenciák azonban más és más jellegű károkat okoznak az agyban. A leggyakrabban diagnosztizált állapotban, az Alzheimer-kórban az idegsejtek halnak el, ami az agy megváltozott kémiai folyamataival és szöveti rendellenességeivel jár. A második leggyakoribb demencia típus, a vaszkuláris demencia az agy vérellátását befolyásolja, míg Lewy testes demencia esetén egy bizonyos fehérje lerakódása figyelhető meg az idegsejtekben. Viszonylag ritkább a frontotemporális demencia, ahol pedig az agy homlok- és halántéklebenyében alakulnak ki jellegzetes sérülések.
