Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Legjobb barátunk a kollagén

2018. december 11.

Manapság szinte mindenhol azt hallani, hogy együnk/igyunk/használjunk kollagént, hiszen általa ragyogóbb, üdébb lesz a bőrünk és a ráncokat is csökkenti. Valóban ilyen hatékony, vagy csak manapság olyan trendi? Utánajártunk mindennek és kiderült, hogy ennél sokkal, de sokkal több pozitív hatással bír, nem csak a bőrünkre, hanem az egész szervezetünkre!

A Scitec Magyarország Kft. kutató biológusa, Szász Máté most elárulja nekünk, mely formában a legcélszerűbb fogyasztani, milyen szerepet tölt be a sportolásban, és hogyan segíthetjük elő mi magunk is a termelődését.

Van egy jó hírünk: a szervezetünk tömve van kollagénnel, ami lassan, de folyamatosan bomlik, és újra termelődik. És most jön a rossz hír: ez utóbbi mértéke az életkor előre haladtával, méghozzá olyan 25 éves kor körül elkezd csökkenni.

Többek között ennek köszönhető, hogy bőrünk egyre vékonyabbá, ráncosabbá válik, testünk nem lesz már olyan rugalmas és a porcsejtek alapállomány képződése is lelassul. Tehát abban mindenki egyetért, hogy ez a fehérjetípus különösen fontos szerepet tölt be az életünkben, és szükség van arra, hogy valahogyan pótoljuk.

Ám melyik a leghatásosabb módja ennek? Hogyan érhetjük el a kívánt eredményt? „A kollagént az emberi szervezet nem képes feldolgozni. Ám az úgynevezett hidrolizált, vagyis előemésztett változata felszívódik.”– kezdi a szakértő, majd hozzáteszi, ugyan a hatóanyag nem tud beépülni a szervezetünkbe, arra tökéletesen megfelel, hogy csökkentse a kollagén struktúra leépülését. Bőrünk tehát rugalmas és üde maradhat, és így az ízületeink mozgékonyságát is megőrizhetjük.„A jelenlegi tudomásunk szerint felszívódás szempontjából a szájon át bevitt kollagén a leghatékonyabb.” – magyarázza a szakember.



Magas pulzus éjszaka – kell-e aggódni?

2018. december 11.

A fotó illusztráció: unsplash.comAki tapasztalta már, hogy az éjszaka zakatoló szíve miatt aludni sem képes, tudja, milyen ijesztő jelenségről van szó. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a leggyakoribb okokat ismertette, és elmondta, mikor fontos a kivizsgálás.

Az aggodalom tovább emeli a pulzust
Az éjszaka jelentkező magas pulzus roppant nyomasztóan hathat arra, aki átéli, hiszen a gyors szívverés és az emiatt érzett aggodalom ördögi kört alkothatnak. Minél erősebben érezzük a szívdobogást, annál jobban aggódunk, ami tovább emeli a pulzust. Bár ez valóban nyugtalanító jelenség, amit mindenképpen ki kell vizsgáltatni (többnyire EKG és 24 órás Holter vizsgálat segítségével), hiszen a szapora szívműködés, mint érzés, lehet valódi tachycardia, lehet szívritmuszavar. Az esetek nagy részében “valódi” betegség áll a háttérben, tehát lezajlott infarktus, cardiomyopathia, vagy endokrin betegség. Ugyanakkor gyakran kiderül, hogy nem szívbetegség, hanem ártatlanabb jelenség húzódik meg a magas pulzus mögött.

Íme, a leggyakoribbak:
– Érzelmek
Elsősorban az alábbi kérdéseket érdemes tisztázni magunkban: mi az, ami miatt sokat aggódom? Esetleg arról van szó, hogy éppen megpróbálom elnyomni az aggodalmat? Leggyakrabban ugyanis egy élethelyzet miatt érzett szorongás indítja be a szimpatikus idegrendszeri fokozott működést. Ilyenkor a testben lejátszódó változások az „üss vagy fuss” elve szerint alakulnak: felgyorsul a légzés, emelkedik a vérnyomás és meglódul a pulzus is. Ráadásul ez nem csak a tudatos gondolatok hatására következhet be, hanem a tudatalatti szorongástól is.



5 szuper őszi zöldség és gyümölcs

2018. december 10.

Megérkezett a hűvösebb ősz is, ilyenkor egyre inkább kívánjuk a tartalmas, főtt ételeket, mégsem szeretnénk tönkre tenni tavaszi-nyári diétánk eredményét. A dietetikusok által ajánlott zsírszegény és fehérjében gazdag pulykahús jól kombinálható a friss zöldségekkel, gyümölcsökkel – Dosso Gabi, a Gallicoop háziasszonya szerint.

1. A sokoldalú sütőtök

Az őszi hónapok nagy kedvence a sütőtök, hiszen ez az olcsó alapanyag csodálatos narancsszínnel emeli ételeink látványát. Alacsony kalória-, ugyanakkor bőséges vitamintartalmával egyik legegészségesebb szénhidrátforrásunk lehet. Az ismert fogások mellett igazán ínyenc falatok is készülhetnek sütőtökből: például a pulykahússal töltött sütőtök vagy a sütőtökös pulykatekercs, amely az ünnepi asztalon is megállja a helyét.

2. Gesztenye, nem csak süteménybe

Már a 4. században jóízűen ették őseink a sült gesztenyét, és még napjainkban is szívesen fogyasztjuk forrón sütve, őszi sétáink alkalmával. Végre érik a szelídgesztenye, így érdemes kihasználni, hogy nem a fagyasztóból kell előkapnunk egy agyoncukrozott gesztenyemasszát. Nem csak magában vagy sütemények töltelékeként fogyasztható, hanem húsok mellé is kínálhatjuk. A gesztenyével töltött pulyka akár egy őszi ünnepi ebéd főfogása is lehet.



A játék családépítő hatása

2018. december 10.

A sötét délutánok beálltával valószínűleg megváltoztak a délutáni programjaink. Remélhetőleg a lakásban töltött időben szerepet kap a közös játék. Attól kezdve, hogy a gyermekünk bekerül valamilyen oktatási intézménybe, legyen az akár óvoda, akár iskola, szinte alig látjuk.  

Ezért mikor otthon van, használjuk ki az időt arra, hogy ne csak egymás mellett legyünk, hanem egymásra figyelve, együtt játszva, mesélve, különben nem alakul ki szoros kapcsolatunk gyermekünkkel. A játék azért nagyon jó lehetőség a kapcsolatteremtésre, mert a gyermekünknek abba a tevékenységébe folyunk bele, amit amúgy is szívesen, örömmel csinál. Ha ehhez tudunk csatlakozni, akkor a közös öröm élménye marad meg a gyermekünkben még sok-sok év múlva is.

Másrészt ha szülőként rendszeresen együtt játszunk a gyermekünkkel, azzal arra is megtanítjuk, hogyan lehet az időt tartalmasan eltölteni. Így később, nagyobb korában sem fog unatkozni.

Továbbá játék során sokkal jobban megismerjük gyermekünket. Olyan dolgok is kiderülhetnek, amit addig nem is gondoltunk. Felmérhetjük képességeit, temperamentumát, kitartását, kudarctűrését is. A játék során valószínűleg ezek közül mindegyik változni fog. Képességei fejlődnek, kitartása, feladattudata, szabályok betartása javul, kudarcokat is jobban fogja viselni.. Ez később az iskolában, s az életben is nagyon fontos lesz.



A kismamák öt leggyakoribb félelme

2018. december 09.

Vajon jót teszek a babának? Ezt megehetem? Jó anya leszek? A babavárás örömei mellett a kismamák többségét rengeteg félelem és kétség gyötri a pici egészségével és fejlődésével kapcsolatban. Szerencsére, ami az anyukán múlik, ahhoz csak egy kis odafigyelés szükséges: hiszen ha a mama kiegyensúlyozott és vigyáz magára, azt a baba is meghálálja.

Nagyon el fogok hízni? Teljesen természetes, hogy a várandósság súlygyarapodással jár, ami normál testalkatú kismama esetében optimálisan 11-16 kg mozog. A plusz kilóktól való félelem semmiképpen se sarkalljon bennünket fogyókúrára, elegendő, ha figyelünk a kiegyensúlyozott étkezésre és a testmozgásra. Az egészségesen táplálkozó és aktív kismamák szülés után sokkal gyorsabban nyerik vissza alakjukat, mint azok, akik „kettő helyett” esznek.

A sporttal ártok a babának? A testmozgás kifejezetten ajánlott a várandósság alatt: nem csak a felszaladó kilókat tarthatjuk ellenőrzés alatt, de a baba egészségéért is sokat teszünk, ha nem engedünk a lustaság csábításának. Csak a nagyon megerőltető és intenzív mozgásformákat kell pár hónapig hanyagolnunk, a sétát, könnyed kirándulást és a kifejezetten a babavárás időszakára kitalált kismamajógát, vagy kismamatornát akár minden nap beiktathatjuk.

Egészséges lesz a baba? Az első kívánság, amit a pozitív terhességi teszttel a kezünkben megfogalmazunk: csak egészséges legyen! A várandósgondozás részeként elvégezhető kombinált teszt egy nagyon fontos vizsgálat, amely a kromoszóma-rendellenesség előfordulásának valószínűségére, kockázatára mutat rá, biztos eredményt azonban nem ad. Amennyiben ez a kockázati érték magas, úgy további vizsgálatokat javasolnak a kismama számára. Erről a magzati kromoszóma-vizsgálatról a legtöbb kismama a pocakhoz közelítő tűre és az 1%-os vetélési kockázatra asszociál. Jó hír, hogy a leggyakoribb genetikai rendellenességeket az egyszerű anyai vérvétellel elvégezhető, teljesen biztonságos non-invazív genetikai vizsgálattal, a PrenaTest-tel is kiszűrhetjük, ami több mint 99%-os pontossággal tájékoztat bennünket a pici egészségéről.



Mit egyek, ha epebeteg vagyok?

2018. december 09.

Epehólyag anatómiai képeAz epehólyag (vesica fellea) a máj alatt elhelyezkedő, zöldes színű, körte alakú, páratlan, üreges szerv. Ha az epefolyadék kiürülése az epehólyagból akadályozott, vagy az epe összetétele megbomlik, kőképződés és gyulladás alakulhat ki.

A máj által termelt napi 1–1,5 liter epefolyadék az étkezések közti szünetben az epevezetéken keresztül az epehólyagba folyik, ott tárolódik, és közben koncentrálódik.

Az epe szerepe:

  • fontos szerepet tölt be a zsírok emésztésében azáltal, hogy a zsírokat kicsiny zsírcseppekké alakítja át, ezzel is segítve az emésztés folyamatát;
  • az epében található epesók növelik a koleszterin, zsír, zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E-, K-vitamin) oldhatóságát és azok felszívódását, továbbá serkentik a vízkiválasztást a vastagbélben, amely a béltartalom továbbhaladását segíti elő.

Leggyakoribb epebetegségek: epekőbetegség (cholelithiasis), akut és krónikus epehólyag-gyulladás (cholecystitis), epeútgyulladás (cholangitis), illetve -elzáródás.

Epekőbetegség

Az epekő az egyik leggyakoribb gastrointestinalis betegség a nyugati populációknál. Hozzávetőlegesen a kövek 80%-át koleszterintartalmú, a fennmaradó 20%-ot pedig pigmentkövek alkotják. Az epekő képződése több tényező együttes eredményeképpen jön létre. Bizonyított, hogy az étrendi tényezők befolyásolják a koleszterinkövek kialakulásának kockázatát, mint például a koleszterin-, telítettzsír-, transzzsírsav-tartalom, finomított cukrok és esetlegesen a hüvelyesek.
Emellett az elhízást is kockázati tényezőként tartjuk számon a kőképződés kialakulásánál.



Ha ez összejön, rögtön láthatjuk majd, hogy vegán-e egy élelmiszer

2018. december 08.

Európai polgári kezdeményezés indult, hogy az élelmiszereken képes címke jelölje: vegetáriánus, nem vegetáriánus vagy vegán élelmiszerről van-e szó. Egymillió aláírásra van szükség, hogy az Európai Bizottság tárgyalja a kérdést.  

A kezdeményezés szövegében a következő olvasható: „Az EU-ban a vegetáriánusok és vegánok nehezen tudják azonosítani a számukra megfelelő élelmiszereket. Vásárlás előtt meg kell vizsgálnunk az élelmiszerek összetevőit feltüntető listát, és különös figyelmet kell fordítanunk az olyan nehezen meghatározható összetevőkre, amelyek növényi vagy állati anyagokból is állhatnak.”

A szervezők felkérik az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot, amely alapján minden élelmiszerterméken képes címke jelezné, hogy az vegetáriánus, nem vegetáriánus vagy vegán termék-e.

A kezdeményezés nyilvántartásba vételére 2018. november 12-én került sor. Ezt követően egy év áll rendelkezésre a támogató aláírások összegyűjtésére. Összesen egymillió támogató nyilatkozat kell, legalább hét különböző tagállamból. Ha összegyűlt, az Európai Bizottságnak három hónapon belül reagálnia kell. A Bizottság eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek vagy elutasítja azt, de döntését mindkét esetben indokolnia kell.


Borjúhús rizottó

2018. december 08.

Laktató, könnyen elkészíthető főétel.  

Hozzávalók:
borjúhús 50 dkg
zsír 10 dkg
vöröshagyma 5 dkg
rizs 25 dkg
gomba 10 dkg
zöldpetrezselyem 1 cs.
zöldborsó 10 dkg
Pannónia sajt 15 dkg
őrölt bors, só

Elkészítése:
A borjúhúst a pörköltnél szokásosnál kisebb kockákra vágjuk. A finomra vágott vöröshagymát a felhevített zsírban aranysárgára pirítjuk, beletesszük a húst, sóval, őrölt borssal ízesítjük és fedővel letakarva, mindig csak kevés vizet aláöntve pároljuk.

Közben egy másik edényben a megmosott és lecsurgatott rizst kevés zsíron jól átforrósítjuk. Hozzákeverjük a megtisztított, megmosott, vékony szeletekre vágott gombát és az apróra vágott zöldpetrezselymet, majd az egészet hozzáadjuk a félpuhára párolódott, zsírjára pirult borjúhúshoz. Összekeverjük és forró vízzel felengedjük. A víz a rizs mennyiségének a duplája legyen. Lefedjük és forró sütőben megsütjük.



Házi meggyes csokipuding

2018. december 07.

Olcsó és finom desszert az egész családnak!  

Hozzávalók:
5 dl tej
3 ek. étkezési keményítő
4 kanál cukor
3 ek. cukrozatlan kakaópor
10 dkg meggy (lehet fagyasztott vagy befőtt)

Elkészítése:

Egy lábasban kézi habverővel csomómentesen elkeverem a keményítőt, a kakaóport és a tejet.

Ezután felteszem a gázra, felforralom. Ha kellőképpen besűrűsödött, akkor lezárom, belekeverem a cukrot és a lecsepegetetett (fagyasztott esetén kiolvasztott) meggyet.

4 desszertes tálkába öntöm, és hagyom kihűlni.



Meddig tarthat a fájdalomtűrő képesség?

2018. december 07.

– Edzéssel járó negatív fájdalom Ha nem sérülésről van szó, ez a fajta fájdalom többnyire a nem megfelelően felépített edzés és a túledzettség számlájára írható, és az egyik tulajdonsága, hogy napokig nem múlik el.  – Figyelmeztető fájdalom Amikor a negatív fájdalom mellé egy másik, figyelmeztető elem is társul, például egy olyan fájdalomérzet, amit a sportoló még nem tapasztalt. Jellemzően fokozatosan alakul ki, így lehetővé válik a sportoló számára, hogy megfelelően reagáljon rá.  – Jelentős akut fájdalom Ez egy intenzív és hirtelen kialakuló fájdalom, ami gyakran sérülés köveztében lép fel és jellemzően egy testrészre lokalizálódik.  – Érzéskiesés, zsibbadás Komoly jel lehet, ha a sportoló nem érez semmit a végtagjaiban, amikor fájdalmat, fáradtságot kellene éreznie. Az érzéketlenség komoly sérülés vagy a fizikai határok jelentős áthágásának jele lehet.  Fotók: pixabay.comHogyan kell reagálni a fájdalomra?  Amennyiben sportsérülés történik, az egyértelmű eset, és nyilvánvalóan kezelést, de legalábbis diagnózist igényel. A sportártalom már más kérdés, és sokszor komoly gondot okoz, hogy valóban szembesüljön vele a sportoló. Utóbbi probléma ismételt behatásra keletkezik, vagyis nincs körülhatárolt traumás epizód. A kiváltó tényező gyakran túlterhelés, de ok lehet még egy rosszul használt sportszer, az ellenfél tevékenysége vagy egy nem kontrollált izom. Mivel azonban nem jár akut fájdalommal vagy külsérelmi nyommal, sok elszánt sportoló hajlamos legyinteni rá. Sőt, sokan még egyfajta bizonyítéknak is tekintik a fájdalmat, hogy hatékonyan edzettek. Holott hosszútávon a nem kezelt sportártalom egyértelműen visszavetheti a fejlődést, a teljesítményt – hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos. – Az első és legfontosabb teendő, hogy a sportolónak és az edzőjének be kell látnia, hogy egy pontnál tovább nem szabad tűrni és szükséges az orvosi segítség, elsősorban pedig egy diagnózis. A diagnózis felállításánál pedig a jó orvos sosem csak a fájdalmas testrészt, hanem az egész embert vizsgálja. Fontos a holisztikus szemlélet, hiszen bár természetesen nélkülözhetetlenek a klinikai vizsgálatok, a különböző képalkotó eljárások, a CT, az MRI, az ultrahang, a legjobb vizsgálómódszerek közé tartozik az orvos keze is.  Mit lehet tenni?  Páll doktortól tudható, hogy a sportsérülések és sportártalmak terápiájában a rizikófaktorok kiküszöbölésére is koncentrálni kell. Ilyen például a túledzettség, a szorongás, az alvászavar, a nem megfelelő edzésmódszer és akár sportszer – ez utóbbin belül kiemelten fontos a sportcipő alapos megválasztása. A megelőzés és a kezelés részeként a rendellenes anatómiai szituációkat (pl. lúdtalp, tartási rendellenesség, stb.) is korrigálni kell. A kezelések megválasztásakor is vannak alternatívák. A konzervatív kezelések között alkalmazható gyógyszeres kezelés (pl. fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők) és strukturális kezelés (pl. hialuronsav injekcióval, orvosi kollagén injekcióval) is. A szakember arra is figyelmeztet, hogy a sportsérülések, ártalmak kezelésekor nem csak a sérült struktúrát kell helyreállítani, de foglalkozni kell a sérült sportoló pszichéjével és szociális környezetével is.A fájdalom bizonyos fokig a sport része, a fájdalomtűrő képesség a siker egyik záloga. Ugyanakkor dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos arra figyelmeztet, hogy a sportolóknak ismerniük kell a testük jelzéseit és egy bizonyos pontnál segítséget kell kérniük.

Milyen fájdalmak vannak?

A sportban az eredményességnek számos kritériuma van, az egyik a sportoló saját testének, reakcióinak, határainak pontos ismerete. A fájdalommal kapcsolatban is tudni kell, mi az a pont, ami még az edzés, a verseny velejárója és segíti a teljesítményt és mi az, amikor már orvoshoz kell fordulni. Ehhez érdemes elkülöníteni a fájdalom típusait.

– Fáradtság és diszkomfort érzet
Ezeket az érzéseket nyilvánvalóan az erőkifejtés, az edzésmunka szüli, de nem elég erősek ahhoz, hogy fájdalomnak lehessen nevezni őket. A sportolóknak meg kell tanulniuk „kényelmesen érezni magukat a kényelmetlenségben”, és folyamatosan tágítaniuk kell a határaikat.

– Edzéssel járó pozitív fájdalom
Állóképességi edzések alkalmával természetesnek tekinthető az izomfájdalom, a tüdőben, a szívben megjelenő kényelmetlenség. Ezek a jelek tulajdonképpen a fejlődésre utalnak, csupán annyit kell tudni róluk, hogy az edzésmunka intenzitásának változtatásával befolyásolhatók.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...504505506...635
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)