Több a méhnyakrák miatti halál, ahol kevesebb a HPV-oltás
2019. március 28.
A méhnyakrák áldozatainak többsége olyan szegény országokban él, ahol alacsony a humán papillomavírus (HPV) ellen beoltottak aránya – hangsúlyozták az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői.
A HPV elleni védőoltás “kulcsfontosságú” eszköz az egészségügyben és a lehető leggyorsabban ki kellene szélesíteni a vakcinához való hozzáférést, különösen a szegényebb országokban.
A WHO-hoz tartozó Nemzetközi Rákkutatási Hivatal (IARC) adatai szerint 2018-ban nagyjából 570 ezer új méhnyakrákos esetet diagnosztizáltak világszerte, ami azt jelenti, hogy globálisan immár a méhnyakrák a negyedik leggyakoribb ráktípus a nők körében. Világszerte évente több mint 310 ezer nő halálát okozza a betegség.
Az IARC szerint a gazdag országokban a vakcina ellenzőinek egy része igyekszik meggyőzni a szülőket arról, hogy ne oltassák be a gyerekeiket.
“A HPV-oltásokról terjesztett alaptalan pletykák továbbra is szükségtelenül késleltetik, akadályozzák a beoltottak arányának növekedését” – húzta alá közleményében Elisabete Weiderpass, a hivatal vezetője. Hozzátette, az IARC elkötelezett a méhnyakrák elleni küzdelemben és kiáll a HPV-oltások “hatékonysága és biztonságossága mellett”.
A Globális Oltóanyag- és Oltási Szövetség (GAVI) múlt heti közleményében ugyancsak a HPV-oltások nagyobb támogatását sürgette, mondván, hogy 2020-ig 40 millió lány beoltását tervezi a szegényebb országokban, amivel nagyjából 900 ezer halálesetet lehetne megelőzni.
5 bölcsesség indián asszonyoktól
2019. március 28.
A szeretetből jöttünk, egykor egyek voltunk egymással, az állatokkal, a világgal… ma legfeljebb csak keressük ezt harmóniát. Az indián asszonyok szavára érdemes odafigyelni.
„Az idők kezdetén a szeretetből jöttünk. Mindnyájan egymás rokonai voltunk. A legendáink olyan időkről szólnak, mikor beszélni tudtunk az állatokkal, s az állatok megértettek minket, meg tudtuk értetni magunkat egymással. Valamikor az idők során már nem engedelmeskedtünk a parancsoknak, az egyetemes törvénynek, ezért többé nem értettük egymás szavát. S így egyre távolabb kerültünk a szeretettől.” (Vickie Downey, Tewa)„Honnan tudnánk, hogyan éljünk, ha nem hinnénk valamiben, ami nagyobb nálunk? Ki tanítana meg bennünket az életre? Ki mondja meg a fának, mikor jön el az ideje, hogy kisarjadzanak a levelei? Ki mondja meg a rigóknak, hogy meleg lett, s újra észak felé repülhetnek? A madarak és a fák hallgatnak valamire, ami bölcsebb náluk. Gyakran üldögélek egyedül a sivatagban, elnézem a liliomokat s mindazt a sok szép rózsaszínű kis virágot, s azt kérdem magamtól: "Ki mondta Nektek, hogy tavasz van, s hogy virágozzatok?" Csak gondolkodom és gondolkodom, de mindig ugyanott lyukadok ki. Az, ami nagyobb nálunk, megtanít minden élőlényt arra, mit csináljon. Olyanok vagyunk, mint a virágok. Élünk és meghalunk, és magunktól semmit sem tudunk. De az, ami nagyobb nálunk, megtanít bennünket -, megtanít bennünket, hogyan éljünk.” (Chiparopai, Yuma)
„Van egy erő, amely más, mint a mindennapok ereje. Ez az az erő, amely megtanította nekünk a lebegést, amelynek segítségével elhagyhatjuk a testünket, hogy énekes madár módjára szállhassunk, s ez az az erő, amely Öreg Asszonyt köddé változtathatja, hogy szél hátán lovagoljon, vagy Öreg Asszony által szóljon. Ez az erő időtlen idők óta létezik, az itteninél több világban, az itteninél több Földön. Mint ahogy a tűz és víz, a hideg és a meleg, a puha és a kemény, férfi és nő egymás ellentettjei, úgy létezik a jó fajta erőnek is ellenpárja. Ez pedig a gonosz erő. Nem mindenki ismeri ezt a különbséget.” (Nootka indián asszony)
A kórház bejelentés nélküli elhagyása
2019. március 27.
A vizsgálatot egy panaszlevél miatt indította a hivatal. A panaszos élettársát fejsérüléssel szállították be a Dél-pesti Centrumkórház Merényi Gusztáv telephelyének traumatológiai osztályára, ahonnan eltűnt, később pedig egy másik településen holtan találtak rá.
A panaszos a levélben sérelmezi, nem értesítették élettársa távozásáról, arról, hogy miért engedték el az élettársát ilyen súlyos sérüléssel, illetve a rendőrség miért nem vette fel vele a kapcsolatot az eltűnést követően. Szerinte a kórház nem végezte el az élettársa akkori állapotának súlyosságát meghatározó szükséges vizsgálatokat, amelyek alapján megfelelő ellátásban részesíthették volna – tették hozzá.
Az ombudsman vizsgálatából kiderült, a beteg koponyaűri vérzése – életveszélyes sérülésként – kórházi megfigyelést igényelt, az illető azonban a kórházból bejelentés nélkül távozott. A kezelőorvos a távozás észlelése után értesítette a rendőrséget, és arra kérte, hogy szállítsák vissza a beteget a kórházba.
A kezelőorvosnak erre nem volt jogi lehetősége, de a kérés összhangban volt az állam objektív életvédelmi kötelezettségével, ezért az ombudsman a felhatalmazás nélküli eljárás kapcsán nem állapított meg alapjogi visszásságot. A kapitányság járőrei kivonultak a kórházba, de az irányadó belső módszertani útmutató alapján nem rendelték el az eltűnt beteg körözését.
Az elektromos cigaretta hatékonyabb, mint a nikotinpótló eszközök
2019. március 27.
Az elektromos cigaretta hatékonyabb lehet a leszokásban, mint a nikotinpótló eszközök, például a rágógumi, a nikotintapasz vagy az inhalátor – állapította meg egy brit tanulmány.
A kutatásban 886-an vettek részt. Azoknál, akik elektromos cigarettát használtak, egy év után 18 százalékos volt az absztinensek aránya, míg a nikotinpótló terápián résztvevők csoportjánál 9 százalékos – írták a londoni Queen Mary Egyetem kutatói a New England Journal of Medicine című szaklapban megjelent tanulmányban.
A tudósok a brit állami egészségügy (NHS) dohányzáselleni programja keretében leszokni vágyó felnőtt dohányosokat három hónapon keresztül vagy nikotinpótló eszközökkel, vagy újratölthető e-cigarettákból álló kezdő csomaggal látták el.
A kezdetekkor mindkét csoportnak pszichológiai tanácsadás is rendelkezésére állt. Egy év után szén-monoxidos mérésekkel ellenőrizték a tartós cigarettaabsztinenciát. Az elektromos cigarettát használók 18 százaléka volt absztinens. Ezt az arányt klinikai tanulmányokban gyógyszerek alkalmazásával sikerült elérni.
Az e-cigarettát használók 80 százaléka egy év után is használta az eszközt.
Azok között, akik nikotinpótló eszközöket használtak, csak a csoport 9 százaléka vált absztinenssé.
Az eddigi tudományos kutatások arra jutottak, hogy a dohányzásról való leszokáshoz nyújtható legjobb gyógyszeres segítséget a nikotinpótló eszközök jelentik. Ezek a gyógyszermentes eszközökhöz képest 50-70 százalékkal nagyobb sikerrel hatottak.
Felfújódó tabletta a gyomordaganatok gyógyításáért
2019. március 26.
Tudósok olyan kocsonyás állagú tablettát fejlesztettek ki, amely a gyomorba jutva pingponglabda méretűre fújódik fel, akár egy gömbhal, és segítségével meg lehet figyelni a fekélyeket és daganatokat – írja a BBC News.
A tabletta a szervezetbe jutva úgy viselkedik, mint egy gömbhal, amely pillanatok alatt felfújja magát, ha fenyegetést érez. Egyelőre csak sertéseken tesztelték, de azok gyomra és bélrendszere nagyon hasonlít az emberéhez. A tapasztalatok szerint a pirula egy hónapig marad a gyomorban – közölték a Massachussettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói.
A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a felfújódó tablettába többféle érzékelőt lehet telepíteni, amelyek kimutatják a gyomorban megjelenő baktériumokat és vírusokat.
A kutatók szerint később az is elképzelhető, hogy olyan apró kamerát juttassanak a gyomorba a pirulával, amely hetekig figyelemmel kísérheti a daganat vagy fekély fejlődését.
A tabletta kétféle hidrogélből áll: egy belső, részecskéket áteresztő rétegből, és egy külső, védő membránrétegből. Ez adja a kocsonyás állagot, ami miatt gyorsan tud terjeszkedni a gyomorban, és teljes méretét elérve nem is tud kijutni belőle.
A felfújódó tablettát bármikor el lehet távolítani, ha a páciens kalciumoldatot iszik, mivel attól a tabletta azonnal visszanyeri eredeti méretét. Ezt követően biztonságosan áthalad az emésztőrendszeren és távozik a szervezetből – írta a kutatócsoport.
Zene és spiritualitás
2019. március 26.
Ha elcsendesíted értelmedet és kioltod a hangokat körülötted, akkor mit hallasz? - a 11. század legnagyobb zen mestereinek egyike tette fel ezt a kérdést. Japánban a zen kolostorokban évszázadok óta kérdezik ugyanezt. A zene hangja és annak jelentése lesz a következő gondolatok tárgya, mégpedig egy lehetséges szellemi fejlődési út vonatkozásában.
A zene, mint a makro- és mikrokozmosz leképződése
Mielőtt hangunkkal vagy valamilyen hangszerrel zenét, muzsikát szólaltathattunk volna meg, a hangzás hozott létre bennünket. A hangban vagy tónusban, akárcsak más jelenségeknél, a makrokozmosz tükröződik a mikrokozmoszban. Már Kepler felfedezte a 17. században, hogy a bolygók nem egy kör mentén, hanem elliptikus pályán mozognak.
Az elliptikus pályák végtelen mennyiségének lehetőségei közül a bolygók úgy tűnik, olyan pályákon mozognak, amelyek összhangban vannak a zenénkben megszólaló hangok egymáshoz való viszonyaival. Itt a bolygók keringési pályái látszatra a zenei felhangsor aspektusainak felelnek meg. A felhangsor a zenében a legtermészetesebb hanglétra.
Az egyes hangszerek hangzását az határozza meg, hogy több-kevesebb felhang is megszólal az alaphanggal együtt, és ezek közül egyik-másik néha előtérbe kerül. Amikor meghalljuk egy hangszer hangját, akkor mindig egy kiinduló hangot hallunk annak specifikus felhangsorával együtt. Minél magasabbra hatol ez a felhangsor, annál disszonánsabbak lesznek az intervallumok, a hangközök.
A nyelv segíthet a hasnyálmirigyrák diagnózisában
2019. március 25.
A hasnyálmirigyrák korai stádiumában lévő ember nyelvén élő mikrobák összetétele eltér az egészséges emberétől, mert a betegnél egyes baktériumok elszaporodnak, mások elpusztulnak – állapította meg a Journal of Oral Microbiology című szaklap friss számában megjelent tanulmány.
A szervezet más szöveteinek mikrobiomjában – vagyis a testben élő mikroorganizmusok populációjában – megfigyelték már a változást a hasnyálmirigyrákos pácienseknél, a nyelv esetében azonban most bizonyították először – olvasható a tanulmányt ismertető ScienceDaily tudományos hírportálon.
Ha az eredményt nagyobb léptékű kutatások is megerősítik, az a súlyos betegség új, életmentő, korai diagnózisához vezethet.
Évente majdnem tízezer embernél állapítanak meg hasnyálmirigyrákot Nagy-Britanniában, kevesebb mint egy százalékuk marad életben a diagnózis utáni tíz éven túl.
A korai diagnózis jelentősen növeli a kezelés sikerének esélyét, azonban a betegség nagy kihívást jelent, mivel gyakran kevés tünetet okoz továbbterjedése előtt. A legtöbb betegnél ezért már előrehaladott stádiumban van a rák, amikor orvosi segítséget kér.
A kutatók olyan biológiai változásokat keresnek, amelyek pontosan jelzik a betegséget a korai szakaszban, és amelyek alapján új szűrővizsgálatokat lehet kidolgozni.
Spórolós túrós
2019. március 25.
Hóvégén elfogyott a hozzávalókra szánt keret? Néhány otthon lévő hozzávalóból és kevés túróból készíthetsz egy finom süteményt ami második fogásként is megállja a helyét egy tartalmas leves után!
Spórolós túrós
Hozzávalók: 25 dkg túró, 2 tojás, 20 dkg cukor, ízlés szerint vanília és reszelt citromhéj, 1 dl tej, 30 dkg liszt, 1 cs. sütőpor
A túrót villával összetöröm ezután összekeverem a tojással, tejjel, cukorral és az ízesítőkkel. Végül a masszához adom a liszt és sütőpor keverékét. Sütőpapírral bélelt közepes méretű tepsibe öntöm, elegyengetem és 180 fokon tűpróbáig sütöm.
Mi házi vaníliás sárgabaracklekvárral ettük! Nagyon finom és spórolós desszert vagy egy tartalmas leves után második fogás.
Tipp: Lehet aszalt gyümölcsöt is tenni bele - pl. mazsola, vörösáfonya, meggy!
Olcsó, családi menü
2019. március 24.
Nem túl sok hozzávalóból, jól variálhatóan készíthetsz tartalmas menüt! Ez az adag 4-5 embernek elég ebédre. A hozzávalók többsége megtalálható otthon, csak a húst kell megvenni.
Leves: Zöldségkrémleves fokhagymás pirítóssal
Hozzávalók: 50 dkg vegyes zöldség (lehet répa, burgonya, karalábé, zeller, cukkíni, stb. akár fagyasztott keverék is), 3 dl tej, só, őrölt bors, 1-2 ek. olaj, 2 ek. étkezési keményítő vagy rizsliszt
A zöldségeket megmosom, összeaprítom, nagyjából megegyező darabok legyenek. Kevés olajon elkezdem párolni, majd mikor már puhul felöntöm a tejjel és még 7 dl vízzel, ízesítem és felforralom. A puha zöldséges levest botmixerrel összetöröm, a keményítőt vagy a rizslisztet kevés vízzel összekeverem és ezzel sürítem a levest. A zöldségektől és ettől a kis sűrítő anyagtól el fogja érni a kellemes állagot. (természetesen adhatsz hozzá tejet vagy vizet ha túl sűrűnek találod, mindenki saját ízlése szerint alakíthatja)
Ezután ízlés szerint ízesíthető. Például szórhatsz bele egy kis kakukkfűvet vagy reszelhetsz bele szerecsendiót vagy éppen fokhagymát! Ezekkel egy kicsit karakteresebb ízt érhetsz el de ha az egyszerűbb, letisztultabb ízeket szereted akkor ez a leves plusz fűszer nélkül is ízleni fog!
Fokhagymás pirítós: én úgy szoktam,hogy megsütöm a sütőben a kenyérszeleteket majd utána dörzsölöm be fokhagymával és vágom csíkokra ill. kockákra. Viszont készítheted úgy is,hogy kevés olivaolajban elkeversz jó sok zúzott fokhagymát és azt kened a kenyérre majd így pirítod meg!
A kisgyermekes szülőknek árt a túlóra
2019. március 24.
Ha nő a munkaidő, a munkavállalók gyakrabban fordulnak orvoshoz – állapították meg német kutatók.
A heti munkaidő 1 órával való növelése azzal jár, hogy a dolgozók átlagban 13 százalékkal többször mennek orvoshoz. A munkavállalók úgy érzik, hogy ennyivel hosszabb munkaidő esetén két százalékkal romlik az egészségi állapotuk – közölték a halle-wittenbergi és az erlangen-nürnbergi egyetem kutatói a Labour Economics című szakfolyóiratban.
A munkaidő növelésének e két káros következményét leginkább a nők és a kisgyerekes szülők érzik meg, valószínűleg azért, mert kevesebb szabadidőből gazdálkodhatnak, és ha nő a munkaidő, erősödik rajtuk a nyomás a munkaidőn kívül – mondta a kutatást vezető Christoph Wunder.
A férfiak – függetlenül attól, hogy nevelnek-e kisgyermeket vagy sem – átlagosan 7 százalékkal többször fordultak orvoshoz a munkaidő egy órával való meghosszabbodásakor, a nők azonban 15 százalékkal gyakrabban mentek orvoshoz valamilyen panasszal.
A kutatók szerint az összefüggés nem feltétlenül áll fenn fordított irányban, vagyis a rövidebb munkaidő nem jár automatikusan az egészségi állapot javulásával. “Nem lehet következtetéseket levonni arra nézve, hogy mennyi az optimális munkaidő” – írták tanulmányukban a kutatók.
A szakemberek a volt NDK területén 1985 és 2014 között, 6500 hivatalnok és más közszolgálati dolgozó körében végzett nagyszabású társadalmi-gazdasági felmérés adatait elemezték.
