A csontritkulás újabb kezelésére bukkantak

2019. március 02.

Amerikai kutatók egy új kezelési lehetőséget tártak fel a csontritkulásban szenvedő idős nők számára.

A Nature Communications című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a Los Angeles és a San Francisco székhelyű Kaliforniai Egyetem szakemberei azt találták, hogy egy maroknyi agysejt fontos szerepet játszhat a nők csontsűrűségének szabályozásában.

Egérkísérleteikben a kutatók felfedezték, hogy a nőstények csontjai különösen erőssé váltak, amikor blokkolták agyukban kicsiny számú idegsejtek bizonyos jeleit, és ezeket a szupererős csontokat idős korukban is megtartották.

A tanulmány azt sugallja, hogy “egy teljesen új utat fedezhettünk fel, amelyet felhasználhatunk a csontok erősségének javítására idős nők, illetve mindenki más esetében, akik törékeny csontokkal bírnak” – hangoztatta Holly Ingraham professzor, a tanulmány egyik vezető szerzője.

A társszerző Stephanie Correa, az UCLA adjunktusa korábbi állatkísérletiben megfigyelte, hogy ha genetikailag törlik az ösztrogén receptort az agy hipotalamusz területe idegsejtjeiben, akkor az kisebb testsúlynövekedést idéz elő az egerekben. Meglepő eredményei azt mutatták, hogy a meghízott egérnek nagyobbak lettek a csontjai, mivel a csontok tömege 800 százalékkal nőtt.

Már akkor tudtuk, hogy ez új, izgalmas utakat nyitott a nők egészségének javítása felé – hangoztatta Correa.

Megdöbbentő adatok: a magyar lakosság harmada szenved valamilyen pszichés betegségben

2019. március 01.

Bár a jogszabály nem ismeri el, a pszichés megbetegedések népbetegségnek számítanak Magyarországon. Minden 3. ember közvetlenül érintett - a hozzátartozókon, barátokon keresztül pedig szinte mindenki.  

A Magyar Pszichiátriai Társaság vándorgyűlése előtt tartott sajtótájékoztatón más durva számokat is hallottunk: például azt, hogy évente 700 ezer depressziós beteget regisztrálnak az országban. Mivel a pszichés zavarok a fizikai állapotra is jelentős kihatással bírnak, ez hatványozottan terheli az ellátórendszert. Erre az esetre is igaz, hogy a megelőzésre jóval nagyobb gondot kellene fordítani.

A Magyar Pszichiátriai Társaság XXII. Vándorgyűlése, amely a napokban zajlik Győrben a “kor, kór nélkül” mottót kapta, a fő téma az időskor. Az idősödés társadalmi, pszichológiai és biológiai aspektusai mellett ezen életszakasz pozitív vonatkozásai, és a sikeres idősödés lehetőségei is előtérbe kerülnek. Sok előadó foglalkozik a leggyakoribb időskori mentális zavarokkal – különös tekintettel a demenciákra –, a gyógyszeres és pszichoterápiák mellett az önsegítés és a közösségi segítségnyújtásig számos kezelési lehetőségről terítékre kerül.

10%-kal nőtt a transzplantációk száma

2019. március 01.

2018-ban összesen 505 szervátültetés történt, 119 esetben külföldről érkezett szervet kapott a páciens, ez az itthon beültetett szervek 22,6 százalékát jelenti. Tavaly 335 veseátültetést végeztek, ami 12 százalékkal több mint 2017-ben, és mind az elhunyt, mind az élődonorból végzett transzplantációk száma emelkedett. 80 májátültetés történt, ami több mint 8 százalékos emelkedést jelent, valamint 23 tüdő- és 62 szívátültetést végeztek, ami szintén több mint 2017-ben – ismertette az államtitkár.

Magyarországon sokkal többen adományoznák szerveiket haláluk után, mint ahányan ismerik az ezzel kapcsolatos jogszabályokat. A magyar lakosság 73 százaléka ajánlaná fel szerveit, de csak 23 százaléka ismeri a feltételezett beleegyezés elvére épülő jogrendet, amely azt jelenti, hogy kizárólag akkor lehet az elhunytból szervet kivenni, ha életében ez ellen nem tett írásos nyilatkozatot – mondta Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat transzplantációs igazgatója.

Felhívta rá a figyelmet, hogy fontos erről beszélni a hozzátartozókkal is, hogy szükség esetén tudjanak a döntésünkről és így könnyebb legyen határozniuk. Elmondta azt is, szervadományozásra dobogó szív mellett beálló agyhalál esetén van lehetőség, az agyhalál azonban nagyon ritka, a Magyarországon évente elhunyt 130 ezer emberből körülbelül ezer embernél áll be agyhalál.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora közölte, a tavaly elvégzett több mint 500 átültetésből 327 az intézményben történt. A klinika az európai transzplantációs intézmények között szívátültetésben második, veseátültetésben a negyedik, májátültetésben pedig az ötödik helyen áll. Céljuk, hogy a következő öt évben valamennyi szervtranszplantáció vonatkozásában a dobogón végezzenek, szívátültetés esetén pedig a vezető helyre kerüljenek.

A gyermekek 10 éves korukra 18 évnyi cukrot esznek

2019. február 28.

A brit gyermekek 10. születésnapjukig annyi cukrot vesznek magukhoz, amennyit 18 éves korukig kellene elfogyasztaniuk – közölte a sokkoló hírt a brit közegészségügyi szolgálat (PHE), egy új életmódváltoztató kampányát megkezdve.

A PHE adatai szerint az elmúlt években csökkent valamelyest a gyermekek cukorfogyasztása az Egyesült Királyságban, de még mindig napi 8 kockacukornyival többet vesznek magukhoz, mint amennyit szabadna, és ez éves szinten a szükségesnél 2800-zal több kockacukrot jelent.

A közegészségügyi szolgálat ezért elindította a Change4Life nevű kampányát, amelyben arra ösztökéli a szülőket, hogy lépésről lépésre cseréljék le a gyermekeik által fogyasztott ételeket és italokat egy-egy egészségesebb változatra. Ezzel a módszerrel évi 2500 kockacukornak megfelelő mennyiségű cukrot lehetne elvonni az étrendjükből – véli a PHE.

A szolgálat szerint a 10-11 évesek körében minden korábbinál magasabb szintet ért el a “súlyos kövérség”, a gyermekek egyharmada túlsúlyosan vagy kövéren fejezi be a (hatosztályos) általános iskolát, és a túlsúlyos vagy kövér gyerekekből nagyobb valószínűséggel lesznek túlsúlyos vagy kövér felnőttek.

A PHE a brit élelmiszeriparral együttműködve el akarja érni, hogy 2020-ig 20 százalékkal kevesebb legyen a cukor azokban a termékekben, amelyekkel a gyerekek a legtöbb cukrot magukhoz veszik.

Az elhízott embereknek kisebb lehet az agyuk

2019. február 28.

Az elhízott embereknek kisebb lehet az agyuk – ezt állapította meg egy kutatás, amely szerint a legnagyobb különbség a sok hasi zsírral rendelkezőknél jelentkezik.

A Loughborough-i Egyetem és a University College London kutatói először világítottak rá, hogy a magas, azaz 30 fölötti testtömegindexszel és magas – férfiaknál 0,9, nőknél 0,85 fölötti – derék-csípő aránnyal rendelkező emberek szürkeállománya kisebb, mint az egészséges testsúlyú embereké. A szürkeállomány az agy idegsejtjeit tartalmazza, és magában foglalja az önszabályozásban, az izomszabályozásban és az érzékszervi érzékelésben érintett agyi régiókat.

Mark Hamer professzor, a Loughbourough-i Egyetem tudósa elmondta, felfedezésük magyarázhatja, hogy a túlsúlyos emberek miért hajlamosabbak a demenciára és más neurodegeneratív betegségekre.

A Neurology folyóiratban megjelent tanulmány szerint az extra kilogrammok, és különösen a hasi tájon felhalmozódott zsír kapcsolatba hozható az agy térfogatának csökkenésével.

Hamer azonban rámutatott: egyelőre nem világos, hogy az agyi struktúrában bekövetkezett rendellenességek vezetnek-e elhízáshoz, vagy az elhízás vezet ezekhez az agyi változásokhoz.

A stressz tönkre teszi a spermiumokat

2019. február 27.

Sok férfiben merül fel egy kérdés, és jogosan: miért kell a szervezetet vitaminokkal támogatni ha családot szeretnénk? Elvégre erre találták ki a testünket, ez is egy alapfunkciója. Vagy nem? A témában szakértőnk Ratkó Tünde szülésznő.

Károsodott sejtek

A férfiak a szexualitásukat érintő kérdésekben elég zárkózottak tudnak lenni. Azzal semmi baj nem lehet, hiszen ha valami nem stimmel, akkor a férfiasságukban esik csorba. Csakhogy szomorú tény, hogy ma, hazánkban minden negyedik pár meddő, és az esetek 40%-ában a férfiak oldalán kell keresni a probléma gyökerét. Ezt viszont sokan nem értik, így nem is igazán hiszik el.

Hogyan lehetséges az, hogy a stressz, vagy a nem megfelelő táplálkozás rontja a spermiumok minőségét és mennyiségét? Hiszen szex közben ezt nem lehet észrevenni!

Az ok biokémiai. A spermiumok az ondónak csupán 0,5%-át teszik ki, ám jó esetben így is 200 millió sejtről beszélhetünk. Fontos azonban tisztázni, hogy egészséges szervezetben, a meddőség jelei nélkül is ezeknek a sejteknek majd’ 90%-a hibás. Az örökítőanyagot hordozó részeket azonban a szervezet ellátja védelemmel is, amire szükségük is van, hiszen a női szervezet, a méh ph-ja eltér a férfi szervezetben lévőtől.

A spermiumokat többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag sejtmembrán védi. Ezt a membránt azonban a szabadgyökök erősen kikezdik, kárt téve magában a sejtben, így ellehetetlenítve az örökítőanyag átadását. A szabad gyökök keletkezésében pedig például a stressz hatalmas szerepet játszik. Emellett azonban a nem megfelelő táplálkozás és a mozgáshiány is olyan kémiai hatásokkal járnak, melyek együttesen jelentősen képesek rontani a spermaállományt.

Magyarország Cukormentes Tortája: a csokoládétorta

2019. február 27.

A háziverseny döntősei Budapesten, a Zsolnay kávéházban mutatták be alkotásaikat. A legnépszerűbb alapanyag idén a mák, az erdei gyümölcs, a citrom és a málna volt, de olyan különleges alkotóelemmel is meglepték a zsűrit, mint a tökmag vagy a kecsketúró.

Miután a zsűri végigkóstolta a hobbicukrászok kreációit, kiválasztotta az idei verseny legjobbját, mely a Körtés csokoládémousse torta lett. A győztes torta készítője, Erdődi Zsófia a fűszerek – mint a gyömbér, fahéj, szegfűszeg –, valamint a körte és a csokoládé kiváló ízharmóniájával nyűgözte le a zsűrit. Ehhez a tetszetős kivitelezés és a kedvező tápérték adatok társulnak: szeletenként 14,2 g szénhidrátot és 277 kcal-t tartalmaz. A győztes a háziverseny fődíját, egy Kenwood professzionális konyhai robotgépet vihetett haza.

A zsűri dietetikus tagjai azokat a tortákat részesítették előnyben, amelyek készítői figyeltek az energiatartalom és az alacsony szénhidrátértékek egyensúlyára. Erős Antónia, a verseny háziasszonya is kiemelte: a döntős torták esztétikus megjelenésükkel és kellemes ízeikkel megnyernék bármely cukrászda vendégeit.

A Magyarország Cukormentes Tortája verseny és háziverseny főtámogatója kezdetektől a 77 Elektronika Kft., az OKOS Dcont® vércukormérők fejlesztője és gyártója. A főtámogató különdíjat, egy Dcont MAGOR vércukormérőt is tartalmazó ajándékcsomagot ajánlott fel a legkreatívabb recept megalkotójának, a Tutti frutti torta készítőjének, Huszti Mariann-nak.

Mikor szükséges a mandulaműtét?

2019. február 26.

A gyakori torokfájás, vagy légúti betegségek önmagukban még nem indokolják a mandulaműtét elvégzését. Azonban ha a betegség évente gyakran ismétlődik, krónikus mandulagyulladás alakul ki, esetleg tályog vagy a gyulladások következtében másodlagos betegségek lépnek fel, akkor mégis szükség lehet rá, hogy megváljunk az egyébként fontos védőfunkciót betöltő szervektől.

Ősztől-tavaszig tart a betegségek szezonja

A közösségbe kerülő gyerekek sokat betegeskednek, ennek oka egyfelől, hogy a még fejletlen immunrendszerük miatt könnyebben kapnak el fertőzéseket. A szeptemberi hónapban egyébként is megnő a betegségek száma pusztán attól, hogy újra elkezdődik az óvoda és az iskola, ahol könnyen terjednek a kórokozók.

Az immunrendszer érése 10-12 éves kor környékén fejeződik be, teljesen normális, ha a gyerekek ebben az időszakban gyakrabban kapnak el légúti betegségeket – magyarázza dr. Csóka János fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ főorvosa. A megbetegedések gyakoriságát növeli az is, hogy a közösségekben a gyerekek gyakran elnagyolják a kézmosást, a zsebkendő használatot, a kisebbek nem megfelelően fújják az orrukat, köhögésnél, tüsszentésnél sem teszik a szájuk elé a kezüket.

Nem mindennek az oka a mandula

Óvodás korban 5-6 betegség is átlagosnak nevezhető az ősztől-tavaszig tartó időszakban, s ez egyaránt megviseli a gyerekeket és a szülőket. A gyakori betegségek miatt munkából kieső szülők érthető módon szeretnék sürgetni az egyes betegségek lefolyását és minden módszert megragadnak arra, hogy csökkentsék a gyakoriságát. Sokan úgy vélik, hogy ennek egy lehetséges eszköze a mandulaműtét, ám szakmailag ennek elbírálása mindig egyedi és a szakorvos, néha több szakma közös döntésén alapul.

Az orr-, illetve garatmandulák kivételének szükségességét pontos szabályok írják elő. Dr. Csóka János hangsúlyozza, hogy a mandulák nagyon fontos védő funkciót töltenek be a szervezetben, különösen az első életévek során nagyon lényegesek az immunrendszer számára. Az orr és torokmandulák olyan védőanyagokat termelnek, melyek felveszik a harcot a kórokozókkal szemben. A harc közben azonban a mandulák is begyulladhatnak, azonban pusztán azért, mert megduzzadtak, még nem kell eltávolítani.

A hanyag testtartás szinte népbetegség

2019. február 26.

A hanyag testtartás szinte népbetegség, de az ezzel járó tünetek egyszeri kezeléssel megszűnnek – hívta fel a figyelmet Liska-Mohai Marianna testtartás-specialista.

Nyak szabad mozgását általában éveken át tartó rossz testtartás nehezíti, ilyenkor az izomzat feszessége fenntartja a fej csigolyához képesti elcsúszását, amit – a vállficamhoz hasonlóan – egyszeri kezeléssel vissza lehet tenni.

A magyarok napi öt órát görnyednek a számítógép előtt átlagosan. A rossz fejtartás nagyon megterheli a gerincet, hiszen görnyedésnél olyan, mintha 40-50 kilogrammos súlynak megfelelő erő nehezedne a nyakra.

Óvatosan a diétával, a leendő családja múlhat rajta

2019. február 25.

A diéták nőgyógyászati veszélyeiről Ratkó Tünde beszél.

Miért jó?

A diéta, illetve igazából a súlyvesztés kifejezetten hasznos, ha van miből leadni. A feleslegese zsír ugyanis nem csak esztétikai gondokat okoz!

A súlytöbblet erős befolyással van a közérzetünkre. Hajlamosabbak vagyunk a depresszióra, a keringési és szívproblémákra, de ezek valahogy nem annyira riasztóak, mivel jellemzően csak későn találkozunk velük, vagy nem igazán vesszük őket komolyan. A többletzsír esetében azonban számolni kell azzal is, hogy a lerakódott felesleg hormontermelő egységként is üzemel.

Ez a tulajdonsága teszi igazán veszélyessé, mivel így elősegíti a PCOS és más, hormonális betegségek kialakulását, valamint ezeken keresztül a meddőség kialakulását is. A súlytöbblettől való szabadulás tehát jól felfogott érdekünk, különösen akkor, ha családot is szeretnénk alapítani.

Mi a baj a diétával?

A diéták nagy hátránya, hogy jellemzően drasztikusak, és nem a kiegyensúlyozott táplálkozást tartják szem előtt. Hogy ez miért gond? Természetesen azért, mert így a szervezet egyensúlya is felborul.

Amikor egy nem jól átgondolt diétába kezdünk, akkor olyan tápanyagokat is megvonunk a szervezettől, melyekre szüksége van ahhoz, hogy megfelelően működhessen. Ez a kezdetekben nem okoz változást, mivel jó esetben van annyi tartaléka a szervezetnek, hogy az átmeneti időszakot kipótolja, vagyis a funkciók nem sérülnek.

Napjainkban azonban az étkezési kultúra is átalakult, és az élelmiszerek beltartalma is jelentősen csökkent. Ez azt jelenti, hogy rengeteg a félkészen vásárolt étel, a fastfood, és a rohanó életmód mellett kevés időt szánunk az egészséges fogások elkészítésére. De még ha szánnánk is, akkor is nagyon nehéz a dolgunk a tápanyagok tekintetében, mivel a tömegtermelésnek „hála”, az élelmiszerek beltartalma (vagyis nyomelem, ásványi anyag és vitamintartalma) jelentősen lecsökkent.