Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tanács prosztatarák ellen az urológustól

2019. április 28.

 

Bár a leggyakoribb daganatfajták közé tartozik, a korán felismert prosztatarák jó eséllyel gyógyítható. Dr. Rákász István , az Urológiai Központ szakorvosa a rendszeres szűrés és az egészséges életmód jelentőségéről beszélt.

Fotó: 123rf.comA megfelelő életmód védőfaktor

A prosztatadaganattal diagnosztizált férfiaknak sokkal jobbak a túlélési esélyei, mint például bizonyos szívbetegségek esetén – áll a Harvard School of Public Health kutatásában. A tanulmányból az is kiderül, hogy az egészséges életmód nagyon fontos szerepet játszik a prosztatarákból való felépülésben és a megelőzésben is.

Mivel csak az Egyesült Államokban évi több, mint 180 ezer férfi szembesül a prosztatarákkal, (hazánkban pedig évente 4000 férfi kap ilyen diagnózist) a kutatók pedig remélik, hogy az eredményeik még erősebben fogják sarkallni őket, hogy váltsanak egészségesebb életvitelre. Ez ugyanis nem csak a magának a betegségnek javítja a gyógyulási kilátásait, de az élethosszt és az életminőségét is pozitívan befolyásolja.

Íme, az 5 legjobb tanács

A prosztatarák megelőzésében, kezelésében az életmód egyes elemei és a tudatosság is fontos szerepet játszanak. Mit tehetnek tehát a férfiak a megelőzéséért, a korai felismerésért és a gyógyulásért?

Felelősségteljes partnerkapcsolat

A gyakori partnerváltás (főként védekezés nélkül) komoly rizikófaktor, hiszen még orális szex során is kerülhetnek gyulladást okozó baktériumok a húgycsőbe.



A gének befolyásolhatják a házasság minőségét

2019. április 27.

A gének befolyásolhatják a házasság minőségét egy új amerikai kutatás szerint – írja az MTI.

Fotók illusztrációk: pixabay.comAzt vizsgálták, vajon az oxitocin hormont szabályozó gén (OXTR) eltérő genetikai kombinációi hogy befolyásolják a partnerek egymást támogató magatartását, ami a házasság minőségének egyik kulcsa – írta a ScienceDaily.com.

A Journal of Family Psychology című szaklap aktuális számában ismertetett kutatás vezetője, Richard Mattson és kutatócsoportja azért választotta az OXTR-t, mert ez a gén szabályozza az oxitocin, a szeretet és a kötődés érzésében alapvető szerepet játszó hormon kibocsátását. Az oxitocin fontos a társas kapcsolatok kialakításában és egy sor más társas viselkedésben.

A New York-i Binghamton Egyetem kutatói 79 párt kértek fel a vizsgálatra. A partnereket külön-külön arra kérték, beszéljenek életük egy problémájáról, ami nem párjukkal vagy annak családjával kapcsolatos, hanem például a munkájukkal.

Tíz percen át tárgyalták a témát, a kutatók értékelték a hangfelvételt abból a szempontból, hogy ki mennyi támogatást adott a párjának és fogadott el tőle. Kérdőíven kellett a partnereknek külön-külön válaszolnia arra, hogyan értékeli a párjától kapott támogatást.



Nappal vagy éjjel fáj jobban a karemelés?

2019. április 27.

Fotó: 123rf.com

A vállfájdalom nem csak a kézilabdázók és úszók teljesítményét vetheti vissza, de negyven év felett sokak életében jelent nehézséget a Rotátor-köpeny sérülése. Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint bármely életkorban lehetséges megszabadulni a fájdalomtól és visszanyerni a mozgás szabadságát.

Nem csak a sportolóknál jelentkezik a fájdalom

A váll egyik legjellemzőbb sérülése az ún. Rotátor (vagyis vállforgató) – köpenyben jelentkezik. Tény, hogy egy bizonyos életkor alatt főként azokat a sportolókat érinti, akik vállszint feletti terhelést igénylő sportágakat űznek, mint például kézi-, vízi- vagy röplabdázók, teniszezők, úszók. Ugyanilyen veszélyeztettek ebből a szempontból, akik hasonló terheléssel járó munkakörben dolgoznak, így a rakodómunkások, az árufeltöltők. Ennek fő oka, hogy nálunk ismétlődnek rendszeresen bizonyos extrém erőhatások, amelyek könnyen károsíthatják a Rotátor-köpenyt, különösen, ha a vállcsúcs alatti tér beszűkült. Ugyanakkor negyven-ötven év felett szinte mindenki a veszélyeztetettek közé tartozik, az ízület instabilitása, a vállizmok lazulása és a támasztó ínszalagok gyengülése miatt.

Este jobban fáj

Sokan azért nem gyanakodnak komoly problémára, mert jellemzően esténként, és/vagy éjszaka fáj a válluk. Ez azonban tipikus lehet a Rotátor-köpeny sérülése után, ahogyan akkor is erre gondolhatunk, ha a fájdalom a kar emelése közben jelentkezik, ha nem tudjuk a fejünk fülé emelni a karunkat, illetve ha gyengébbnek érezzük a karunkat a korábbiaknál.A tünetek erőssége természetesen a sérülés mértékétől és az életkortól is függ.



Kiütések, foltok a csecsemő bőrén – mi okozhatja?

2019. április 26.

Az újszülöttek, csecsemők bőre nagyon érzékeny, akár az öblítő, a tusfürdő vagy bizonyos ételek miatt is kiütések jelentkezhetnek. Cikkünkben dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa a gyakori kiváltó okokat foglalta össze.

Fotó illusztráció: pixabay.comEkcéma

Az ekcéma a csecsemő- és kisgyermekkor leggyakoribb bőrbetegsége, előfordulása 8-15 százalék közötti. Tünetei már pár hetes korban is megjelenhetnek: az arcon és a fejbőrön vöröses, száraz, viszkető foltok formájában. Ez utóbbi tünet talán a legrosszabb: a kicsik gyakran éjszaka sem tudnak nyugodtan aludni a viszketés miatt.

Az ekcéma kivizsgálása és kezelése orvosi közreműködést igényel. Fontos, hogy kiderítsük és megszüntessük a kiváltó okokat, a terápia is csak így lehet sikeres. Az orvosi látogatásra készüljünk fel, az alábbiakat gondoljuk át:

– nincs-e túl meleg a gyermekszobában, éjszaka izzad-e,
– cseréltünk-e mosószert, öblítőt vagy babafürdetőt a tünetek megjelenése előtt,
– van-e a családban allergiás beteg, előfordult-e másnál is ekcéma?

Újszülött és csecsemőkorban az ekcéma tejallergia tünete is lehet – ez nemcsak tápszeres, hanem anyatejes babákat is érinthet, ők az anyatejen keresztül kapják az allergiát okozó fehérjéket. Az ekcémás tünetek későbbi életkorban, 6 hónapos kor felett is jelentkezhetnek, ilyenkor is gondolni kell ételallergiára, ezért fontos, hogy egyszerre csak egy új ételt vezessünk be a kicsi étrendjébe, hogy a „tettest” könnyebben beazonosíthassuk.



Hetente legalább kétszer kellene sportolni

2019. április 26.

Fotó: pixabay.comA magyar lakosság 33 százaléka végez kisebb-nagyobb gyakorisággal intenzívebb testmozgást a legutóbbi Eurobarometer felmérés szerint.

Az európai uniós országokban élők sport- és fizikai aktivitásait vizsgáló kutatás alapján a többség heti két-három alkalommal szánja rá magát arra, hogy sportoljon. A tanulmány rámutatott: a megkérdezett magyarok 11 százaléka vallotta azt, hogy azért sportol, mert örömét leli benne, míg az EU többi országában ez a mutató 30 százalékon áll.

Lacza Gyöngyvér, a Testnevelési Egyetem docense a felmérést elemző közleményben hangsúlyozta: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint 18 éves kor felett legalább 2,5 órás alacsony, vagy minimum 75 perces magas intenzitású tréninget kellene hetente elvégezniük az embereknek, hogy karban tartsák a testüket, megőrizzék a fizikai kondíciójukat.

“Ezt a szintet ma még Magyarországon az európai átlagnál kevesebben teljesítik, de az mindenképpen pozitív fejlemény az elmúlt évtized trendjeit figyelve, hogy ha lassan is, de nő azoknak a száma, akik kipróbálnak különböző szabadidősportokat” – tette hozzá.

A docens felhívta a figyelmet: a hazai lakosság 75 százaléka legalább 2,5 órát ül naponta, de sokan a 8,5 órát is elérik.



Megháromszorozódott a kanyarós esetek száma

2019. április 25.

Megháromszorozódott a kanyarós esetek száma Európában 2018-ban az azt megelőző évhez képest – derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) regionális irodája által csütörtökön közzétett adatokból.

E szerint tavaly 82 596 kanyarós esetet jegyeztek fel, amely az elmúlt évtized legnagyobb száma a kanyarós megbetegedéseket illetően, ráadásul a “rekord” már az év első felében megdőlt, miképp arra a WHO figyelmeztetett egy augusztusi jelentésében.

A kanyaróvírussal fertőzöttek száma ötszöröse a 2016-ban feljegyzettnek, amikor is az évszázad legalacsonyabb számát jegyezték fel a kanyarós eseteket illetően az európai kontinensen.

Tavaly 72 ember halt bele a betegségbe Európában, az esetek 61 százaléka igényelt kórházi ellátást.

Az esetek több mint felét Ukrajnában jegyezték fel, szám szerint 53 218-at. Ezt követte Szerbia 5076 és Izrael 2919 esettel. Utánuk Franciaország, Olaszország, Oroszország, Georgia, Görögország, Albánia és Románia következik csökkenő sorrendben a legfertőzöttebb országok “tízes listáján”, amely az esetek 92 százalékát teszi ki.

A WHO koppenhágai székhelyű regionális irodája által kidolgozott jelentés hangsúlyozta, hogy soha nem oltottak még be ennyi gyereket a kanyaró ellen, mintegy 90 százalékos lefedettséggel, a betegség elleni védőoltás második dózisából.



Különleges joghurtöntet

2019. április 25.

Húsokra, zöldfélékre hűtő, emésztést segítő öntetet kínálhatunk.  

Hozzávalók
1 nagy pohár joghurt
1 gerezd fokhagyma
1 evőkanálnyi fehér bor
1 főtt tojás sárgája
friss mentalevelek
kovászos uborka

Elkészítés
A kovászos uborkákat reszeljük le káposztareszelőn. A levét kicsit nyomjuk ki. A joghurtba keverjük el az apróra tört főtt tojás sárgáját, a fehér bort, és az összetört fokhagymát. Pici fehér borssal ízesítsük, és adjuk hozzá a reszelt uborkát.

A friss mentaleveleket vágjuk apróra, és ezzel hintsük meg a tetejét.



Csontvelőátültetéssel fiatalították meg

2019. április 24.

Fiatal egerek csontvelőjének átültetésével “fiatalították meg” öregedő egerek agyát a kutatók, megakadályozva a rágcsálók kognitív hanyatlását. A Communications Biology című folyóiratban publikált kutatás eredményei alátámasztják azt az elméletet, hogy részben a csontvelő által termelt vérsejtek elöregedése a felelős a figyelem, az emlékezet és a gondolkodás hanyatlásáért.

Fotók: pixabay.com“Noha korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy fiatal egerek vérének átömlesztésével visszafordítható a kognitív hanyatlás idős egereknél, a folyamat mikéntje egyelőre nem nagyon ismert” – mondta Helen Goodridge, a Los Angeles-i Cedars-Sinai egészségügyi központ munkatársa, hozzátéve, a mostani eredményeik azt sugallják, hogy a válasz egy része a fiatal vérsejtek specifikus tulajdonságaiban rejlik.

A szakemberek ezúttal laboratóriumban nevelt, 18 hónapos egerekbe ültettek át velük egykorú vagy 4 hónapos társaiktól származó csontvelőt – írja a medicalxpress.com.
Hat hónappal később mindkét csoport tagjait standard laboratóriumi teszteknek vetették alá, megvizsgálva az aktivitási szintjüket, a tanulási képességeiket, valamint a térbeli és munkamemóriájukat. A fiatal csontvelőt kapó egerek az öreg csontvelőt kapótársaiknál, valamint a kontrollcsoport öreg egereinél – ezek nem estek át transzplantáción – is jobban teljesítettek a teszteken.

A kutatók ezután megvizsgálták az egerek hippokampuszát, amely a tanulási és a térbeli navigációs folyamatokban, valamint a memóriafunkciókban vesz részt. A fiatal csontvelőt kapó egerek ezen agyterületén sokkal magasabb volt az idegsejtek közötti kommunikációban fontos szerepet játszó szinapszisok száma, mint az öreg csontvelőt kapó társaiknál, annak ellenére, hogy mindkét csoport tagjai nagyjából azonos számú idegsejttel rendelkeztek. A szinapszisok kulcsszerepet játszanak az agy teljesítményében.



Három stresszűző, közérzetjavító jógagyakorlat

2019. április 24.

A modern, városi ember mindennapjait gyakran stresszben éli. A stressz kis mennyiségben akár motivációs ingerként is funkcionálhat, ám a hosszan tartó, rendszeres stressz káros hatású. Nyomán életminőségbeli változások, étkezési zavarok, hormonális változások és más krónikus panaszok alakulhatnak ki.  

A stresszkezelés elterjedt, köztudottan hatékony és kemikáliamentes eszköze a jóga életmódrendszere, amelyet szakértő oktatóval sajátíthatunk el. A következőkben három könnyű gyakorlatot mutatunk, amely szellemileg és fizikailag megterhelő élethelyzetekben bárki számára gyakorolható. (Betegség esetén szakképzett jógaoktatóval történő konzultáció után javasoljuk az otthoni gyakorlást!)

1. Teljes jógalégzés
A teljes jógalégzés a hasi, mellkasi és kulcscsonti légzés összességéből áll. Hatására a tüdő nagyobb kapacitással működtethető, nyugalmat ad az elme számára.

Végrehajtás fekvő helyzetben. 3-10 perc, fokozatosan emelve.
Feküdjön a hátára, lábait a derék ellazítására hozza talpra, a térdeit döntse egymásnak. Lélegezzen be lassan, mélyen és egyenletesen a hasi területre (mélyhasi légzés). A has tágítása után kezdje tágítani a mellkast kifelé és felfelé (mellkasi légzés). Amikor a bordák teljesen kitágultak, lélegezzen a tüdőcsúcsokba (kulcscsonti légzés). A vállak és a kulcscsont is mozduljanak kissé felfelé, ilyenkor a levegő megtölti a tüdő felső lebenyeit. Ez egy teljes belégzés.

Kilégzés során ugyanebben a sorrendben, először a hasi részből, majd a mellkasból, végül a tüdő kulcscsont alatti részéből engedje ki a levegőt. Kiegészítés: a mellkasi légzés megfigyelhető nyújtott lábbal, hanyatt fekvésben úgy, hogy a karok a fej körül vannak. A kulcscsonti légzés pedig gyakorolható úgy, hogy a kezek a törzs mellett vannak és minden belégzésnél a vállakat a földön tartva fölhúzza a fülekhez, majd kilégzésnél visszaengedi.



Növekszik a melanómás megbetegedések száma

2019. április 23.

Fotó: 123rf.com

 

Növekszik a melanómás megbetegedések száma, ezért érdemes minden évben szakemberrel is ellenőriztetni az anyajegyeket – közölte a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyász szakorvosa.

Kuroli Enikő azt mondta, a növekedés hátterében egyrészt a káros UV-sugárzás és a mértéktelen szolárium használat áll. Másrészt pedig az, hogy az emberek jobban odafigyelnek, és egyre többen mennek az elváltozásokkal orvoshoz.

Az évenkénti ellenőrzés mellett nagyon fontos az önvizsgálat is. Ha egy anyajegy asszimetrikus lesz, elmosódik a határa, növekszik vagy megváltozik a színe, meg kell mutatni egy bőrgyógyásznak: kis változás nem feltétlenül jelent komoly gondot, de mindenképp érdemes olyankor is szakemberhez fordulni.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...509510511...664
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.