Zene és spiritualitás
2019. március 26.
Ha elcsendesíted értelmedet és kioltod a hangokat körülötted, akkor mit hallasz? - a 11. század legnagyobb zen mestereinek egyike tette fel ezt a kérdést. Japánban a zen kolostorokban évszázadok óta kérdezik ugyanezt. A zene hangja és annak jelentése lesz a következő gondolatok tárgya, mégpedig egy lehetséges szellemi fejlődési út vonatkozásában.
A zene, mint a makro- és mikrokozmosz leképződése
Mielőtt hangunkkal vagy valamilyen hangszerrel zenét, muzsikát szólaltathattunk volna meg, a hangzás hozott létre bennünket. A hangban vagy tónusban, akárcsak más jelenségeknél, a makrokozmosz tükröződik a mikrokozmoszban. Már Kepler felfedezte a 17. században, hogy a bolygók nem egy kör mentén, hanem elliptikus pályán mozognak.
Az elliptikus pályák végtelen mennyiségének lehetőségei közül a bolygók úgy tűnik, olyan pályákon mozognak, amelyek összhangban vannak a zenénkben megszólaló hangok egymáshoz való viszonyaival. Itt a bolygók keringési pályái látszatra a zenei felhangsor aspektusainak felelnek meg. A felhangsor a zenében a legtermészetesebb hanglétra.
Az egyes hangszerek hangzását az határozza meg, hogy több-kevesebb felhang is megszólal az alaphanggal együtt, és ezek közül egyik-másik néha előtérbe kerül. Amikor meghalljuk egy hangszer hangját, akkor mindig egy kiinduló hangot hallunk annak specifikus felhangsorával együtt. Minél magasabbra hatol ez a felhangsor, annál disszonánsabbak lesznek az intervallumok, a hangközök.
A nyelv segíthet a hasnyálmirigyrák diagnózisában
2019. március 25.
A hasnyálmirigyrák korai stádiumában lévő ember nyelvén élő mikrobák összetétele eltér az egészséges emberétől, mert a betegnél egyes baktériumok elszaporodnak, mások elpusztulnak – állapította meg a Journal of Oral Microbiology című szaklap friss számában megjelent tanulmány.
A szervezet más szöveteinek mikrobiomjában – vagyis a testben élő mikroorganizmusok populációjában – megfigyelték már a változást a hasnyálmirigyrákos pácienseknél, a nyelv esetében azonban most bizonyították először – olvasható a tanulmányt ismertető ScienceDaily tudományos hírportálon.
Ha az eredményt nagyobb léptékű kutatások is megerősítik, az a súlyos betegség új, életmentő, korai diagnózisához vezethet.
Évente majdnem tízezer embernél állapítanak meg hasnyálmirigyrákot Nagy-Britanniában, kevesebb mint egy százalékuk marad életben a diagnózis utáni tíz éven túl.
A korai diagnózis jelentősen növeli a kezelés sikerének esélyét, azonban a betegség nagy kihívást jelent, mivel gyakran kevés tünetet okoz továbbterjedése előtt. A legtöbb betegnél ezért már előrehaladott stádiumban van a rák, amikor orvosi segítséget kér.
A kutatók olyan biológiai változásokat keresnek, amelyek pontosan jelzik a betegséget a korai szakaszban, és amelyek alapján új szűrővizsgálatokat lehet kidolgozni.
Spórolós túrós
2019. március 25.
Hóvégén elfogyott a hozzávalókra szánt keret? Néhány otthon lévő hozzávalóból és kevés túróból készíthetsz egy finom süteményt ami második fogásként is megállja a helyét egy tartalmas leves után!
Spórolós túrós
Hozzávalók: 25 dkg túró, 2 tojás, 20 dkg cukor, ízlés szerint vanília és reszelt citromhéj, 1 dl tej, 30 dkg liszt, 1 cs. sütőpor
A túrót villával összetöröm ezután összekeverem a tojással, tejjel, cukorral és az ízesítőkkel. Végül a masszához adom a liszt és sütőpor keverékét. Sütőpapírral bélelt közepes méretű tepsibe öntöm, elegyengetem és 180 fokon tűpróbáig sütöm.
Mi házi vaníliás sárgabaracklekvárral ettük! Nagyon finom és spórolós desszert vagy egy tartalmas leves után második fogás.
Tipp: Lehet aszalt gyümölcsöt is tenni bele - pl. mazsola, vörösáfonya, meggy!
Olcsó, családi menü
2019. március 24.
Nem túl sok hozzávalóból, jól variálhatóan készíthetsz tartalmas menüt! Ez az adag 4-5 embernek elég ebédre. A hozzávalók többsége megtalálható otthon, csak a húst kell megvenni.
Leves: Zöldségkrémleves fokhagymás pirítóssal
Hozzávalók: 50 dkg vegyes zöldség (lehet répa, burgonya, karalábé, zeller, cukkíni, stb. akár fagyasztott keverék is), 3 dl tej, só, őrölt bors, 1-2 ek. olaj, 2 ek. étkezési keményítő vagy rizsliszt
A zöldségeket megmosom, összeaprítom, nagyjából megegyező darabok legyenek. Kevés olajon elkezdem párolni, majd mikor már puhul felöntöm a tejjel és még 7 dl vízzel, ízesítem és felforralom. A puha zöldséges levest botmixerrel összetöröm, a keményítőt vagy a rizslisztet kevés vízzel összekeverem és ezzel sürítem a levest. A zöldségektől és ettől a kis sűrítő anyagtól el fogja érni a kellemes állagot. (természetesen adhatsz hozzá tejet vagy vizet ha túl sűrűnek találod, mindenki saját ízlése szerint alakíthatja)
Ezután ízlés szerint ízesíthető. Például szórhatsz bele egy kis kakukkfűvet vagy reszelhetsz bele szerecsendiót vagy éppen fokhagymát! Ezekkel egy kicsit karakteresebb ízt érhetsz el de ha az egyszerűbb, letisztultabb ízeket szereted akkor ez a leves plusz fűszer nélkül is ízleni fog!
Fokhagymás pirítós: én úgy szoktam,hogy megsütöm a sütőben a kenyérszeleteket majd utána dörzsölöm be fokhagymával és vágom csíkokra ill. kockákra. Viszont készítheted úgy is,hogy kevés olivaolajban elkeversz jó sok zúzott fokhagymát és azt kened a kenyérre majd így pirítod meg!
A kisgyermekes szülőknek árt a túlóra
2019. március 24.
Ha nő a munkaidő, a munkavállalók gyakrabban fordulnak orvoshoz – állapították meg német kutatók.
A heti munkaidő 1 órával való növelése azzal jár, hogy a dolgozók átlagban 13 százalékkal többször mennek orvoshoz. A munkavállalók úgy érzik, hogy ennyivel hosszabb munkaidő esetén két százalékkal romlik az egészségi állapotuk – közölték a halle-wittenbergi és az erlangen-nürnbergi egyetem kutatói a Labour Economics című szakfolyóiratban.
A munkaidő növelésének e két káros következményét leginkább a nők és a kisgyerekes szülők érzik meg, valószínűleg azért, mert kevesebb szabadidőből gazdálkodhatnak, és ha nő a munkaidő, erősödik rajtuk a nyomás a munkaidőn kívül – mondta a kutatást vezető Christoph Wunder.
A férfiak – függetlenül attól, hogy nevelnek-e kisgyermeket vagy sem – átlagosan 7 százalékkal többször fordultak orvoshoz a munkaidő egy órával való meghosszabbodásakor, a nők azonban 15 százalékkal gyakrabban mentek orvoshoz valamilyen panasszal.
A kutatók szerint az összefüggés nem feltétlenül áll fenn fordított irányban, vagyis a rövidebb munkaidő nem jár automatikusan az egészségi állapot javulásával. “Nem lehet következtetéseket levonni arra nézve, hogy mennyi az optimális munkaidő” – írták tanulmányukban a kutatók.
A szakemberek a volt NDK területén 1985 és 2014 között, 6500 hivatalnok és más közszolgálati dolgozó körében végzett nagyszabású társadalmi-gazdasági felmérés adatait elemezték.
A környezetkímélő étrendek egészségesebbek is
2019. március 23.
A New Orleans-i Tulane Egyetem kutatói több mint 16 ezer amerikai egy napi táplálékának úgynevezett karbonlábnyomát elemezték, vagyis azt, hogy mekkora szén-dioxid-kibocsátással terheli a környezetet az, amit egy-egy ember elfogyaszt.
“A kisebb karbonlábnyomú étrendek kevesebb vörös húst és tejterméket tartalmaznak, ezek előállítása nagy mértékben növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását, valamint nagy bennük a telített zsírsavak aránya is. Ugyanezek az étrendek több szárnyast, teljes kiőrlésű gabonát és növényi fehérjét tartalmaznak” – mondta Diego Rose, a tanulmány vezető szerzője.
Az American Journal of Nutrition című táplálkozástudományi szaklapban ismertetett kutatás készítői hatalmas adatbázist készítettek az egyes élelmiszerek előállításával járó üvegházhatású gázok kibocsátásról.
Az adatbázis összekötötték azzal a nagy országos felméréssel, amelyben megkérdezték a résztvevőktől, hogy mit fogyasztottak 24 óra alatt.
Az így kapott étrendeket öt csoportra osztották annak alapján, hogy 1000 kalóriára mennyi üvegházhatású gáz kibocsátása esik.
Ezután az egyes étrendekben elfogyasztott ételek értékét állapították meg az amerikai országos egészséges táplálkozási mutató (US Healthy Eating Index) alapján, majd összehasonlították az étrendeket többféle szempont szerint.
Öt tipp a boldog gyermek neveléséhez
2019. március 23.
Kétségtelen, hogy a szülői gondozás egyidejűleg a legnehezebb és legkifizetődőbb feladat, amit felnőttként vállalunk. Feszült, türelmetlen, teljesítmény-centrikus világban élünk, ahol elvárják tőlünk, hogy mindig kiegyensúlyozottak, boldogok és tökéletes szülők legyünk. De mit jelent a tökéletesség? Valóban ettől lesz boldog a gyermek?
Az okoseszközök irányította világban nem könnyű feladat úgy nevelni a gyermekeinket, hogy magabiztos, egészséges önbecsüléssel léphessék át a felnőtté válás kapuját. Nehéz feladat, ugyanakkor nem lehetetlen. Ha szeretetteljes, elfogadó, bátorító családban nő fel, neki sem lesz nehéz tartani a lépést ebben a rohanó világban. Elsősorban az alapokat kell neki megmutatni és megadni, amelyek által magabiztosabbá, önállóvá és egészséges mentalitású felnőtté válik. Ez ad neki egy olyan erős várat a mindennapi élethez, amely lerombolhatatlan és végig kíséri, végig segíti az élete során. Íme az öt legfontosabb dolog:
1. Szeretetteljes és támogató környezet
Türelem, figyelem, elfogadó és támogató hozzáállás, gyermekünk egyedi és megismételhetetlen személyiségének az értékelése, mind-mind elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyermek lelki-testi egyensúlya harmóniában legyen. Egy olyan gyermek, aki szeretetet kap és értékesnek érzi magát, aki érzi, hogy tisztelik, hogy figyelnek rá, ezeket fogja viszonozni felnőttként, illetve mindez erősíti a szülő-gyermek bizalmi kapcsolatát is. Nem mellesleg iskolásként könnyen szerez barátokat, nyitottá válik és ez az, ami szintén segíti az egészséges önbizalom kialakulását.
2. Példamutatás
Legegyszerűbb módja annak, hogy utat mutassunk gyermekeinknek. Nem kell húsklopfolóval beleverni a gyerek fejébe, hogyan kell viselkednie, milyen értékrend mentén kell élnie. A gyermek arra van ráhangolva, amilyenek mi magunk vagyunk, nem pedig arra, amit mondunk neki. Sőt, nem egy kutatás bizonyította már, hogy a gyermekek automatikusan átveszik az érzelmi energiáinkat, gondolkodásunkat, beállítódásainkat. A legjobbat tehát akkor tudjuk nyújtani gyermekeinknek az egészséges és magabiztos fejlődése útján, ha úgy élünk, amit át szeretnénk nekik adni.
Európai utazástervezés - munkaszüneti napok 2019-ben
2019. március 22.
Ha utazásunkat bevásárlókörúttal kötnénk össze, ezeket a napokat kerüljük el, hiszen ilyenkor az üzletek és hivatalok zárva tartanak. Ugyanakkor számos hagyományos nemzeti ünnep a hozzá kapcsolódó látványos rendezvényekkel épp utazásunk célja is lehet.
A szünnapok száma országonként változó. Sokszor függ ez az adott ország vallási, történelmi és kulturális gyökereitől. Európa legtöbb országában tartják a kereszténységhez kötődő ünnepnapokat, de ezek nem feltétlenül munkaszüneti napok.
Az alábbi táblázatban áttekinthető formában megtaláljátok, mely országokban mely napok számítanak munkaszüneti napnak 2019-ben. Utazás előtt érdemes átböngészni! A képre kattintva megnyílik nagy felbontásban.
Étkezési szabályok kismamáknak
2019. március 22.
A kismama táplálkozása nem csak a saját egészsége és jó közérzete miatt fontos, de a magzat fejlődése szempontjából is döntő jelentőségű. Azonban nem szükséges kettő helyett enni, így a szintén mindkettejük egészségét befolyásoló elhízás is elkerülhető. A legfontosabb szabályokról dr. Demjén László, szülész-nőgyógyász szakorvos beszélt.
Cél a kiegyensúlyozott táplálkozás
„Általánosságban elmondható, hogy a várandósság alatt napi 300 kalóriával nő meg a kismama energiaigénye a korábbihoz képest. Ennek a bevitelét azonban sok esetben megakadályozza a terhesség első hónapjaiban jelentkező émelygés, hányinger, esetleg hányás. A nők gyakran megijednek ettől és emiatt vagy a hízástól való félelmük miatt nem figyelnek eléggé a rendszeres táplálkozásra. Erre a lelkiismeretes szakembernek ajánlatos felfigyelnie és elbeszélgetni erről a kismamával.” – figyelmeztet dr. Demjén László
A kismamáknak a rosszulléttől függetlenül meg kell próbálkozniuk a kiegyensúlyozott és vitaminokban gazdag táplálkozással.
Hathónapos kisbabákra hatással van a kétnyelvű környezet
2019. március 21.
A kétnyelvű családi környezet előnyei már a hathónapos kisbabáknál megmutatkoznak: egy új kutatás szerint kitartóbb a figyelmük, mint az egynyelvű családba született babáknak.
A kanadai Yorki Egyetem Egészségügyi Karának kutatói megállapították, hogy a kétnyelvű környezetnek jelentős hatása van a gyermekek figyelmének korai fejlődésében és ennek kognitív előnyei egész életükre kihatnak.
A Developmental Science folyóiratban publikált tanulmány szerint az egyetem tudósai két különálló kutatás végeztek, amelyekben a kisbabák szemmozgásán mérték le figyelmüket és tanulási képességüket, a picik egy kamerával felszerelt bölcsőben feküdtek és képeket mutattak nekik. A figyelemmel kísért babák egyik csoportja egynyelvű környezetben nevelkedett, míg a másik csoportban minden kicsi egyenlő időarányban két nyelvet hallott.
A kísérlet rávilágított arra, hogy a figyelem fejlődésére komoly hatással van a kétnyelvű környezet: máshogy alakul ki és fejlődik a figyelem az ilyen családban felnövő babáknál. Ez azért fontos, mivel a figyelem minden megértés alapja – hangsúlyozták a kutatók.
Az első kutatásban a kisbabák előtt egy képernyő jelent meg, amelynek középpontjában két kép közül hol az egyik, hol a másik tűnt fel. Attól függően, hogy melyik kép volt a központban, a képernyő jobb vagy bal szelén tűnt fel a tekintetet vonzó következő célkép. Tehát amikor a középpontban egy rózsaszín-fehér kép volt, azt a baloldalon követte egy másik kép, ha egy kék-sárga kép volt a középpontban, azt a jobboldalon követte a látnivaló. Ezt a szabályt minden gyerek megtanulta.
