A gyilkos hétfő reggel szindróma - segítünk túlélni!
2018. július 21.
Minden harmadik magyarra halálos veszélyt jelentenek a hétfő reggelek - különösen 35 éves kor felett. A "hétfő reggel szindróma" egy stressz-tünetegyüttesnek a neve, ami a vérnyomás, a légzés és a lelki feszültség együttes hatása a szervezetre.
Ez a szindróma valószínű okozója a sztróknak, az infarktusnak és több stressz-eredetű betegségnek.
Egy japán kutatás szerint a hétfő - és főleg a hétfő reggel - a legveszélyesebb nap a héten. A legtöbb ember persze ezt kutatás nélkül is pontosan tudja - gyakorlatilag mindenki, aki ezen a szép, derűs reggelen egy vidám séta helyett a munkahelyén csücsül.
Hazánkban igen elterjedt a magas vérnyomás betegség - körülbelül minden harmadik ember érintett valamilyen formában. A statisztikák szerint a hétfő reggel számukra különlegesen gyilkos hatású. Hétfő reggel azért emelkedik a halálos kimenetelű szív- és érrendszeri betegségek száma, mert a nyugodtabb, békésen töltött vasárnapi nap után hirtelen zúdul az emberre egy sor olyan stressz, amit a szervezet egy idő után nem képes jól kezelni.
A szív szempontjából nincs egészséges kövérség
2018. július 20.
Eddig néhány kutatás azt sugallta, hogy a metabolikus szindróma más elemeit nélkülöző elhízás akár még az egészséges kategóriába is sorolható, ez az elképzelés azonban megdőlni látszik. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggéseket világítja meg.
Az elhízás számos egészségi kockázatot hordoz magában, mint a 2-es típusú diabétesz, a magas vérnyomás és bizonyos daganatos betegségek növekvő rizikója. Ugyanakkor eddig létezett egy „metabolikusan egészséges elhízás” nevű kategória, amelybe azokat sorolták, akik ugyan magas BMI-index-szel rendelkeztek, de nem volt jelen náluk semmilyen más betegség, amelynek az elhízás a fő rizikófaktora. Ez a kategória azonban nem volt pontosan definiálva, így erre tettek most kísérletet német tudósok.
Meghatározásuk szerint – melyet a The Lancet Diabetes & Endocrinology c. szaklapban publikáltak, itt arról az elhízásról lehet szó, amely nem jár együtt magas vérnyomással, diszlipidémiával és cukorbetegséggel. Cikkükben azonban feltették azt a kérdést is, hogy hogyan hat önmagában a nők elhízása a kardiovaszkuláris betegségekre. Vaskó doktor szerint ugyanakkor jelent bizonyos problémát, hogy a megfigyelés és a nem prospektív vizsgálat csak nőket vett figyelembe, holott köztudott, hogy a fatális kimenetelű kardiovaszkuláris halálozás elsősorban a férfiakat érinti.
Életközépi válság, avagy a romba dőlt álomvár
2018. július 20.
A pánik oldását szolgáló alkoholizálás, az elhamarkodott döntések később sokszorosan megbosszulják magukat…
A férfiak nem tudják, hogy bizony, ők is ‘klimaxolnak’, még ha más módon is mint a nők. A rettegés, annak az érzése, hogy az épített birodalom mint kártyavár omolhat össze, valamint a kiégés érzése biztos jele az életközépi válságnak, és érzelmileg hasonlóképp megterhelő, mint a nőknél többek közt a nőiességük hanyatlása miatt megélt aggodalom. A pszichés problémák ebben az időszakban mindkét nemnél gyakoriak, de a nőknél a menopauza, mely során szinte ‘megbolondulnak a hormonok’, fizikailag is kifejezetten megterhelő időszakot jelent. Nem ritkán fordulnak elő náluk elő pszichoszomatikus tünetek is, ami mögött viszont legtöbbször az orvos semmilyen betegséget nem talál.
Vannak hirtelen jövő, váratlan válsághelyzetek az életben, amelyek a vis major kategóriába tartoznak, és nem lehet rá felkészülni, bár felvértezett lélekkel és biztos családi háttérrel azokat is könnyebb átvészelni. Azonban az életkori krízisek, mint például a serdülőkor, a családalapítás, a gyermekszületés, a klimax, és fő témánk, az élet közepi válság is nagy biztonsággal bejósolható életesemény, amelyet nem kerülhetünk ki. Azonban a krízis mindig fordulópontot is jelent. Olyan feszült, fájdalmas állapotot, amely magában hordozza a pozitív és a negatív irányba történő változás lehetőségét egyaránt.
A ‘borítás’ ilyenkor gyógyírnak tűnhet a problémákra
A legnagyobb és legégetőbb problémát az élet közepén az jelenti, hogy el kell döntenünk, hogy a hátralévő időnkben mihez kezdjünk magunkkal. Ekkor tesszük mérlegre eddigi életünket, ekkor kerülhet sor az őszinte szembenézésre eddigi életünkkel, valamint az életidő szabott voltára való eszmélésre. Ekkor kezd el bennünket marcangolni a kérdés, hogy ha eltávozunk az élők sorából, hagyunk-e nyomot magunk után a világban, büszkék lehetnek-e ránk a gyermekeink, leszármazottaink.
Piros foltok a párnán – Orrvérzés a kicsiknél
2018. július 19.
Az enyhe lefolyású, többnyire spontán szűnő, váratlanul, látszólag ok nélkül jelentkező orrvérzések gyermekkorban nagyon gyakoriak. Ellátásukhoz ritkán szükséges orvosi segítség.
Miért vérzik a kicsik orra?
Szinte minden esetben felvetődik kérdés, hogy mi az oka a gyakori gyermekkori orrvérzéseknek. Az esetek többségében szerencsére banális okról van szó. A gyermekkorban oly gyakori nátha az orr belsejét bélelő nyálkahártya szárazságával és gyulladásával kezdődik.
Gyermekkorban az orrsövény bemeneti részén mindkét oldalon, szimmetrikusan jellegzetesen dús érfonat van. A nyálkahártya alatt nagyon felületesen helyezkedik el, ezért könnyen sérül.
- Különösen így van ez a nátha kezdetén, amikor a nyálkahártya kiszárad, és az érfonat spontán sérülése könnyen bekövetkezik. Sokszor tapasztaljuk, hogy a nátha orrvérzéssel kezdődik, amikor az orr még nem váladékozik, csak viszket, és gyakori a tüsszögés.
A fertőző betegségek egy része, például a kanyaró, a régi időkben a diftéria vagy mostanában a járványos méreteket öltő influenza is hasonló tünetekkel indul.
- A vérzések általában egyoldaliak, kétoldali vérzés trauma kapcsán vagy vérképzőrendszeri betegségnél fordul elő. Ez viszont az egyszerű, gyakran jelentkező orrvérzésekhez képest elenyésző számban fordul elő.
Tényleg árulkodik az arcunk?
2018. július 19.
Az első nyolc másodperc során eldől, hogy a másiknak bizalmat szavazunk, vagy ellenszenvesnek tartjuk. Elegendő megpillantanunk az arcát, és tudjuk, hogy kedvelni fogjuk, vagy sem. Vajon mi alapján hozunk ítéletet ilyen gyorsan?
Születésünk óta olvassuk, és értelmezzük az arcokat, méghozzá a találkozások első másodperceiben. Mindannyian használunk olyan kifejezéseket, mint „nyílt tekintet”, „zord ábrázat”, „entellektüel”, „tökfej”, „őszintének tűnik”, vagy „sunyi alak”. Még az olyan tétova kijelentések is, mint a „nem tudom mi, de valami nagyon nem tetszik nekem ebben az emberben” valószínűleg összefüggésbe hozhatók az adott illető arcával.
Valamiért szimpatikus vagy!
A legtöbb információ, amely ilyen és ehhez hasonló kijelentésekre késztet bennünket, tudattalan. Az emberek négy perc alatt alkotják meg másokról alkotott véleményük 90 százalékát, és ennek 60-80 százalékát az arc, illetve a testbeszéd adja. Az első találkozás első másodperceiben már tudjuk, hogy az adott ember kedves, távolságtartó, agresszív, őszinte, vagy barátságos-e.
Pusztán azzal, hogy valaki arcába nézünk, meg tudjuk mondani, hogy az illető boldog, szomorú, bizonytalan, szégyenlős, nagylelkű, zárkózott, barátságos, gondos, megbízható, avagy fáradt-e. S az esetek többségében az első benyomásunk pontos lesz.
Ma már tudjuk, hogy az olyan ősrégi állítások, mint „Ne bízz abban, akinek túl közelülő szemei vannak!”, vagy „sötét pillantása van”, tényeken alapulnak.
Segítség, folyton zúg a fülem!
2018. július 18.
A fülzúgás, fülcsengés gyakori panasz. Mi okozhatja és miért fontos, hogy mielőbb orvoshoz forduljunk, ha panaszaink vannak? Többek közt erről is kérdeztük dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológust, a Fül-orr-gégeközpont orvosát.
Mit nevezünk fülcsengésnek, vagy fülzúgásnak? A füzúgás nem egy, meghatározott módon jelentkező hangtünet. Lehet zúgás csakúgy, mint csengés, ciripelés, duruzsolás – ha tapasztalta már ezeket a hangokat egy csendes szobában ülve, ahol a zajok nem külső forrásból eredtek, akkor valószínűleg fülzúgásban szenved. A hangok lehetnek enyhék, vagy hangosabbak, jelentkezhetnek egyik oldalon, vagy mindkét fülben is, folyamatosak, vagy pulzálóak. A páciensek egy részénél a tünetek idővel az életminőséget is jelentősen rontják, zavarják a nyugodt pihenést, tanulást, munkavégzést, jobb ezért mielőbb orvoshoz fordulni és kezeltetni.
Kiket veszélyeztet?
Az évek múlásával az idegrostok száma is jelentősen csökken, ez pedig hozzájárulhat az idősebb korban megjelenő fülzúgáshoz. A hallás folyamatában szintén fontos szerepet játszó szőrsejtek károsodása azonban már fiatalabb korban is bekövetkezhet, rendszerint zajártalom következtében. Ezért bizonyos foglalkozási körökben – építkezésen, iparban dolgozóknál, zenészeknél, katonáknál - még nagyobb a fülzúgás kialakulásának rizikója.
A fülzúgás kialakulásának kockázatát növeli a dohányzás, stresszes életmód, a magas-, vagy alacsony vérnyomás betegség és az érszűkület is. Bizonyos gyógyszerek is előidézhetik: antibiotikumok, a rosszindulatú, daganatos betegségek gyógyításban használt készítmények, vagy vizelethajtók szedése mellett is kialakulhat fülzúgás, emellett gyakran jelentkezik poszttraumatikus stressz-szindrómás betegeknél is. Bármilyen okból kialakuló belsőfül-vérellátási zavar hatására is létrejöhet, gyakran halláscsökkenés mellett. Fülzúgást okozhatnak a nyaki csigolyák elváltozásai, fogászati rendellenességek, élvezeti szerek is, de jelentkezhet fülkürt hurut, vagy középfül-gyulladás és fülműtét szövődményeként is.
Beléd fojtották a szót? A szorongás oldható!
2018. július 18.
A félelem egy anyagba zárt érzelem. Az az állapot, amikor a sokféle bennem rejlő tehetséget, szeretetet elfojtom. Miért? Mert amikor gyerekkorban meg akarom élni, nincs rá válasz. Elutasítanak vagy nem vesznek róla tudomást. És "leszoktatom" magam róla. Azt gondolom gyerekként, hogy "nem jó" ez a megélésem. Hiszen a szülők a példaképek, ők csinálják jól.
Amikor felnőttként önmagunkat szeretnénk megélni, a testben már fut a program, hogy "nem lehet". A kettő konfliktusa a szorongás. Amikor akarsz vmit, de mégsem indulsz el. A jelenben kereshetsz magyarázatokat, hogy miért... de a gyökere a "nem lehet" bevésődés. Kényelmes utazás kicsikkel és nagyobbakkal
2018. július 17.
Néhány körültekintő óvintézkedéssel könnyen elejét vehetjük az utazásokkal járó hisztinek és nyűgösségnek – lássuk, mire érdemes ügyelnünk…
Ott vagyunk már? Mikor érünk már oda? Mennyit kell még menni? Ha utaztunk már egy vagy több gyerekkel kirándulni, nyaralni vagy távol élő rokonokat meglátogatni, ezek a kérdések biztosan ismerősen csengenek. Néhány körültekintő óvintézkedéssel könnyen elejét vehetjük a hosszú utazással járó nyűgösségnek – lássuk, melyek ezek…
Nyáron többet utazunk, sokan akár 10 órát is az autóban töltenek, míg megérkeznek a nyaralási úticélhoz. Felnőttként sem könnyű a hosszú út alatt, de a koránkelés, készülődés, pakolás vagy vezetés miatt jelentkező fáradtság mellett az elcsigázottságunk csak tovább nő, ha a gyerekek unatkozni kezdenek útközben… és ennek hangot is adnak.A hosszú utazást a gyerekek sokkal rosszabbul tűrik, mint a felnőttek, de ha képesek vagyunk felmérni a kicsik igényeit, és lekötjük a gyermekek figyelmét az utazás ideje alatt, nyugodt szívvel vághatunk bele akár ezer kilométeres autóútba is. Lássuk, mire érdemes mindenképpen felkészülnünk, hogy megelőzzük az ilyen esetekben oly gyakori nyűgösséget, dühkitöréseket és hisztit?
Allergiás betegségek és gyógyszereik
2018. július 17.
Az allergia vagy túlérzékenység olyan anyagra adott immunválasz, mely önmaga ártalmatlan, így az immunreakció eredményez kellemetlen tüneteket. A jól ismert szénanátha csak egy a sokféle allergiás megbetegedés közül.
Az allergiás betegségeket négy típusba oszthatjuk. Az I. vagy azonnali típusba tartozik a szénanátha és a hozzá társuló szemtünetek mellett a csalánkiütés és az allergiás asztma.
- A II. és III. típusba elsősorban bizonyos gyógyszerallergiák sorolhatók. Ezek szintén gyorsan, de nem azonnal alakulnak ki, általában órák vagy egy-két nap alatt jönnek létre a tünetek, melyek lehetnek vérképeltérések, láz, kiütések, ízületi gyulladás vagy akár veseműködési zavar is.
- A IV. típust késleltett típusnak is nevezzük, mert a tünetek általában csak napok alatt fejlődnek ki. Ezen a mehanizmuson alapul az allergiás bőrgyulladás, melyet például különböző fémekkel, növényekkel vagy latexszel való érintkezés vált ki.
Tünetek csak az allergénnel való ismételt találkozás alkalmával alakulnak ki, mivel az immunrendszernek előbb érzékenyednie kell az allergén iránt. Ebből az is következik, hogy allergiás reakciót válthatnak ki olyan anyagok is, amelyekkel az ember már néhány alkalommal találkozott, és akkor semmi problémát nem okoztak.
Az utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkedett az allergiás megbetegedések száma, amit leginkább a javuló higiéniával tudunk magyarázni. Az immunrendszer érése az első életévben zajlik. A gyerekbetegségek csökkenése miatt a fertőzések elleni immunválasz nem erősödik meg olyan mértékben, így az allergiás típusú immunválasz kerülhet túlsúlyba.
Vasárnap sem érdemes délig durmolni ...
2018. július 16.
Bár azt hisszük, kifejezetten jót tesz a hétvégi henyélés, hétfőn "visszacsap" a kétnapos hosszabb alvás.
Amennyiben hétfő reggel alig tudunk kikászálódni az ágyból és úgy nézünk ki, mint akit kifacsartak, most megkapjuk a pontos magyarázatot a dologra: lehet, hogy a hétvégi túl sok alvás miatt szenvedünk.
Kutatók szerint ugyanis nem tesz jót a több alvás hétvégente: túl fáradttá tesz minket az újabb hét kezdetére. Sokan egészen szerdáig „tántorognak”. A meghosszabbított alvás hatásai közé tartozik a lassabban működő memória- és reakcióidő is, amely megmagyarázza, miért érezzük magunkat lassúnak és szinte bármire képtelennek hétfő reggelente. Az alvási szokások ismétlődő váltogatása idővel kövéríthet és hajlamosabbá tehet arra, hogy visszaszokjunk a cigarettára, kávéra – mutatott rá egy kutatás.
A Chicagói Rush egyetem tanulmánya, mely arra kereste a választ, hogyan befolyásolja reakcióidőnket az alvási szokások változtatása, azt sugallja: már 2 óra „hosszabbítás” miatt rosszabbul érezhetjük magunkat a hét kezdetén.
