Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tavasz elején sok gyerek D-vitamin-hiányos

2018. április 23.

A tavasz beköszöntével végre kiszabadulhatunk a lakásból, gyerekek és felnőttek egyaránt. Persze, csakis akkor, ha a kisebbek nem nagyon fáradtak, levertek, esetleg már megint betegek. Ezekre a tünetekre nem árt odafigyelni, mivel D-vitamin-hiányt is jelezhetnek, amit nem szabad fél vállról venni! A témában dr. Tar Attila a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa van a segítségünkre.

D-vitamin-hiány minden télen?

A mérsékelt övben élő embereknél megfigyelhető jelenség, hogy a tél végére közel 90%-uk D-vitamin hiánnyal küzd. Ez alól a gyerekek sem jelentenek kivételt, így mindenképpen érdemes erre a problémára náluk is nagy figyelmet fordítani!

A D-vitamin egy hormonhoz hasonlító anyag, melyet a táplálkozással csak nagyon nehezen és csupán kis mennyiségben lehet bevinni a szervezetbe. Szerencsére azonban szervezetünk képes előállítani a vitamin előanyagaiból, az UV sugárzás segítségével. Éppen ez az oka annak, hogy az őszi – téli időszakban komoly vitaminhiánnyal is küzdhetünk. Legtöbben ugyanis sajnos nem tudják megoldani, hogy ilyenkor is naponta körülbelül 30 percet érje a bőrüket nagyobb felületen a nap. Pedig ez fontos lenne, különösen a gyerekek esetében.

Miért olyan fontos a D-vitamin?

Mivel a D-vitamin egyik fontos funkciója az immunrendszer támogatása, a csontépítés , illetve annak egészségének megőrzése, így hiányában csontritkulás, a csontszerkezetet érintő elváltozások esetleg csontgyulladás, deformitás is kialakulhat. Gyerekek esetében a következő tüneteket érdemes szem előtt tartani, amelyek D-vitamin-hiányt jelezhetnek:

  • sápadtság
  • boltozatos homlok
  • elgörbült alsó végtagok
  • mellkasi csontok, a bordák deformálódása izomzat tónusának csökkenése, izomfájdalmak
  • fogzás és mozgásfejlődés késése,
  • gyakori légúti, illetve egyéb fertőzések
  • a csontok gyengesége – fokozott hajlam a csonttörések kialakulására
  • hangulatingadozások, depresszió
  • állandó álmosság


Zsírok és olajok – Szükség van rájuk!

2018. április 22.

Előítéletek és fenntartások? Információhiány vagy épp túl sok információ a zsírokkal és olajakkal kapcsolatban? Miért legyünk tisztában ezekkel? A zsírok elengedhetetlen részét képezik a kiegyensúlyozott táplálkozásnak, ugyanakkor sokak által az elhízás és több betegség okozójának egyikeként számon tartottak. A zsírok és olajok mértékletes napi bevitele ugyanolyan fontos táplálkozásunkban, mint a fehérjéké vagy a szénhidrátoké. A lényeg tehát a forrás, a mennyiség és a megfelelő arányok. Tudatosítsuk az alapokat, hogy elősegítsük kiegyensúlyozott táplálkozásunkat és megőrizzük egészségünket.

A zsírok és olajok táplálkozásunkban létfontosságú szerepet töltenek be, akárcsak a szénhidrátok, vagy a fehérjék. A zsírok alapvetően energiát biztosítanak, tartalék tápanyagként szolgálnak és nélkülözhetetlenek a zsírokban oldódó vitaminok felszívódásában, valamint a hormontermelődéshez, és az idegrendszer működéséhez is elengedhetetlenek, így sokféle módon hozzájárulnak ahhoz, hogy a szervezetünk megőrizze az egészségét. Nélkülözhetetlenek ételeink minőségi elkészítéséhez, azok textúrájának, megjelenésének kialakításához.

A WHO  ajánlása alapján a maximális napi beviteli arányok az energia százalékában: szénhidrátból 55%, fehérjéből 15% és zsírokból 30%, melyből a telített zsírok aránya maximum 10%, az egyszeresen telítetleneké 12-14% és a többszörösen telítetleneké 10% körül optimális. A mértékkel és az arányokkal érdemes tisztában lenni, mert a túlzott zsírbevitel betegségek előidézője lehet, elsősorban a szív-, és keringési megbetegedéseké.

Táplálkozásunk zsírbevételét állati és növényi eredetű zsiradékokból egyaránt biztosíthatjuk, de ezek egészségre gyakorolt hatása eltérő.



Az ekcéma megelőzhető!

2018. április 22.

Az ekcéma, orvosi nevén atópiás dermatitisz sok baba és család életét nehezíti meg. Kevesen tudják azonban, hogy egyrészt az arra hajlamos családoknál is van lehetőség a betegség megelőzésére, másrészt, ha már kialakult, megfelelő kezeléssel kordában tarthatjuk a betegséget.

A kulcs az allergén korai felismerésében és kizárásában rejlik, ezért is fontos a kezdetektől odafigyelni a baba táplálására. Az európai gyermekek 8-10%-a ekcémás, a tünetek az esetek zömében már az első életévben megjelennek, az esetek körülbelül 30 százalékában pedig 5 évesnél fiatalabb gyereknél tapasztalhatóak.

Az ekcéma tünetei

Az ekcéma első jele a kiszáradó, grízes tapintatú bőr mely a későbbiekben vörössé válik. A kiütés többnyire viszket, majd apró, hámló hólyagok is keletkezhetnek a bőr felületén, ha ezek folyadékkal telnek meg, akkor váladékozhatnak is. A picik gyakran vakargatják magukat, ettől persze csak jobban viszket a kiütés és elindul az ördögi kör. A betegség második fázisában a bőr beteg része megvastagodik, halványabb lesz és pikkelyessé válik. Az ekcémás bőr – mint a leégett és hámló felület – folyamatosan „potyog” a betegről. Kisbabáknál általában a hajlatokban és arcon jelennek meg az első bőrelváltozások, de előfordulhat ekcéma a végtagokon is. Ahogy cseperedik a pici, a bőrtünetek vándorolhatnak is az egyes testrészeken.

Az ekcéma leggyakoribb kiváltó okai:

  • tehéntej, tojás, tejtermékek
  • citrusfélék, olajos magvak
  • házi por, pollen, penész, állatszőr
  • hideg idő és száraz levegő
  • erős verítékezés
  • dohányfüst, vegyszerek


Tavaszi tudnivalók

2018. április 21.

Mivel az időjárás tavasszal változékony, fontos a megfelelő öltöztetés és a picik bőének védelme.

Nedves, esős napokon a szabadban vigyáznunk kell, hogy a ruha alsó rétege ne nedvesedjen át, a kicsi bőre száraz maradjon.

A lábak

Mivel a gyerekek szívesen lépnek bele a pocsolyákba, legjobb, ha olyan cipőt, esetleg gumicsizmát húzunk a lábukra, amely biztosan nem ázik át. A csizmába lehetőség szerint ne műszálas, hanem jó nedvszívó pamut- vagy cérnazoknit húzzunk. Kétéves kor alatt a gyerekek verejtéktermelése még nem tökéletes, de később már könnyen beleizzad a lábuk a cipőbe, ha nem megfelelő anyagból készült a lábbeli. Míg télen a nagy hidegben könnyen kialakulhat fagyás, addig tavasszal, nyirkos időben 3-4 ºC-os hőmérsékletnél arra hajlamosaknál ún. fagydaganatot láthatunk. Ilyenkor a lábon duzzadt, kékes-vörös csomókat észlelünk, a gyerekek égő érzésről, viszketésről panaszkodnak. Kezelésében jó hatású a váltott hideg-meleg vizes fürdő, később az óvatos masszázs.

A kezek

Mivel melegebb napokon már nem kell kesztyűt hordani, a kéz bőrét hamarabb kiszárítja a levegő és a szél. Ezért zsíros krémmel érdemes azokat bekenni. Szintén megérdemli a krémezést az arc bőre is, ha nem akarjuk, hogy túlzottan kivörösödjön és kiszáradjon.



Peres eljárás – és annak alternatívái 2018-ban

2018. április 21.

2018. január 1-jén több száz törvénymódosítás lépett hatályba. Az egyik legfontosabb újdonság a polgári perrendtartás változása, a peres eljárások egészen másképp zajlanak ezentúl.

Mire kell figyelni?

Mikor kötelező a jogi képviselet, és mikor járhat el a magánszemély saját ügyében ügyvéd nélkül? Mi a teendő a perelőkészítő szakaszban, és mire számíthatunk az érdemi tárgyalás során? Mikor érdemes peres eljárás helyett a mediációt választani?

Az új polgári perrendtartással a jogalkotó célja az volt, hogy elejét vegye a perek elhúzódásának, hogy gyorsabb és professzionálisabb legyen az eljárás. A polgári perek ezentúl két szakaszra lesznek osztva, a perelőkészítő szakban az új szabályozás szerint pontosan meghatározott, részletes, alapos kereset és viszontkereset készül. Ebben a szakaszban a felek a bíró közreműködésével meghatározzák, hogy mi a jogvita lényege:

  • Milyen jogcímen,
  • milyen paragrafusokra hivatkozással,
  • milyen tények állítása mellett,
  • milyen bizonyítékok megjelölésével kíván a felperes jogot érvényesíteni,
  • és mi az alperes védekezése.

Ezzel rögzülnek az ügy keretei, hiszen a felek az itt tett jogállításaikhoz kötve vannak. Az érdemi tárgyalásokon történik a bizonyítás felvétele.

Új tényekre hivatkozni, új állításokat tenni ilyenkor már nem lehet, csak egészen kivételes esetekben.



Így tanítsuk meg a kicsiket ollóval bánni

2018. április 20.

Noha már a 3-4 évesek is elboldogulnak egy ollóval, ám ez nagy erőpróba lehet egy kisember számára. A biztos ollóhasználathoz szükséges készségek igazán 6 éves korra alakulnak ki, ehhez azonban szükséges a finommotoros képességek fejlesztése. A következőkben ehhez adunk hasznos tippeket Licsár Szilvia pedagógus segítségével.

Pixabay

Erősítsük a kézizmokat!

Ahhoz, hogy az ollót a kezünkben tartsuk és vágni tudjunk, a kéz- és az ujjizmainkat igazi erőpróbának vetjük alá. Érdemes ezért néhány feladat gyakorlásával erősíteni ezeket az izmokat, hogy az olló használata se jelentsen majd gondot.

  • régi újságpapírokat tépkedve és összegyűrve készítsen a gyermek papírlabdákat, amiket aztán konyhai fogó segítségével egyik edényből/autóból a másikba pakolgathat.
  • használja rendszeresen a papírlyukasztót, ezzel szintén jól tudja erősíteni a kéz izmait. Készíthet így például képeslapokat vagy könyvjelzőt is ajándékba.
  • a stresszlabda vagy a fürdőszobai gumikacsa nyomogatása is jó kézerősítő.
  • ujjbábokkal az ujjak egymástól külön mozgatását gyakorolhatja.
  • a ruhacsipeszek is kiválóan használhatók az ujjak edzésére, ha például körbe csíptetünk egy papírlapot velük.


Bőrre tapasztott gyógyszerek

2018. április 20.

Ha például valaki egy erős fájdalomcsillapító hatóanyagot tartalmazó tapaszt ragaszt a háta közepére, az képes lesz csillapítani a legkülönfélébb intenzív fájdalmait, akár a vállban, akár a lábban...

A tapaszok nem csak ott képesek kifejteni a hatásukat, ahová ragasztják őket, ugyanis a fájdalomcsillapító hatóanyag a bőrön keresztül felszívódik, és a véráram útján a szervezet legtávolabbi pontjaira is eljut, hogy ott kifejthesse hatását. Nem is akármilyen módon szabadul fel a hatóanyag! A gyógyszeres tapaszok fejlesztését végző kutatók számszerűsítik azt, hogy mekkora időtartamon belül (pl. 24 óra), mekkora sebességgel szabadul fel a hatóanyag (pl. mennyi milligramm óránként) a tapaszból.

Milyen hatóanyagú tapaszok vannak?

A tapaszba zárt hatóanyagok változatosak lehetnek: a fájdalomcsillapítókon túl a szív anginás rohamainak, az Alzheimer- vagy a Parkinson-kórnak a kezelésére szolgáló hatóanyagok éppúgy megtalálhatók közöttük, mint a nőknél a változókort követő hormonpótláshoz szükséges hatóanyagok vagy a dohányzásról való leszokást elősegítő nikotin.

A tapaszok nevében sok esetben az angol nómenklatúra szerinti rövidítés, a TTS (transzdermális terápiás rendszer) vagy a TDDS (transzdermális gyógyszerszállító rendszer) szerepel.



Allergiaellenes gyógyszerek a szoptatás alatt?

2018. április 19.

Az allergia valamilyen formája, leggyakrabban a szénanátha, a szoptató nők mintegy ötödét érinti. Lényeges kérdés az, hogy a tüneteket enyhítő allergiaellenes szerek biztonsággal alkalmazhatók-e szoptatás alatt.

Az orrfolyással, orrdugulással, szemvörösséggel, szemkönnyezéssel, tüsszentésekkel jellemezhető szénanátha esetén a valamennyi tünetet enyhítő ún. antihisztamin hatóanyagok kerülnek alkalmazásra. Hasonlóképpen, fémallergia, ételallergia stb. esetén is az antihisztaminok nyújtanak megfelelő megoldást. Az antihisztaminok csoportja nem egységes gyógyszercsoport, azt első és második generációs szerekre osztják. A nagyobb alkalmazási múltra visszatekintő első generációs vegyületek hatásaival és mellékhatásaival kapcsolatban több információ áll rendelkezésre, mint az újabb, második generációs szerekkel.

Az első generációs antihisztaminok közül leggyakrabban a dimetindent használják. A bőrre kenhető gél szoptatás alatti alkalmazása biztonságos, azonban ügyelni kell arra, hogy lehetőleg ne kiterjedt, nagy felületen vagy a mellbimbókon alkalmazzák a szert, továbbá nyílt sebbe se kerüljön a dimetindenes patikaszer.

A dimetinden szájon át szedhető kapszulaként is forgalomban van,- de vényköteles. Allergiás bőrpanaszok esetén a külsőleges szereket (pl. gél) előnyben kell részesítni a tablettákkal, kapszulákkal szemben.

A dimetinden, az első generációs, szájon át szedett antihisztaminokra jellemző módon álmosító mellékhatású lehet, így a dimetindent szedő szoptató anyának figyelni kell azt, hogy a csecsemőjénél nem tapasztalhatók-e „mellékhatások”, így például hasi fájdalom, aluszékonyság vagy szopásgyengeség.

A második generációs szerek közé ismertebb hatóanyagok, így a reklámokban is szereplő cetirizin, levocetirizin, loratadin, fexofenadin stb. tartoznak. Általában a recept nélkül megvásárolható cetirizin vagy loratadin tartalmú tablettákhoz, kapszulákhoz nyúlnak a betegek. Szoptatás esetén az említett hatóanyagok kiválasztódnak az anyatejbe, emiatt a betegtájékoztatókban az olvasható, hogy a szerek szedése szoptatás alatt nem javasolt,- vagy a kezelőorvosra bízzák a döntést. A legújabb nemzetközi eredmények alapján az említett hatóanyagok ugyan a szoptatott csecsemő szervezetébe is bekerülnek,- azonban csak kis mennyiségben. A példa kedvéért: loratadin esetén a csecsemőknél a testtömegkilogrammra vonatkoztatott hatóanyag-mennyiség az anyánál meghatározott érték maximum mintegy 0,5 – 1,1 %-a.



Zsebkendőt elő, itt a tavaszi allergiaszezon!

2018. április 19.

Végre megérkezett a tavasz. A különösen hosszúra nyúló tél után nincs is jobb dolog, mint elzárni a szekrénybe a télikabátokat és élvezni a napsütést, a virágzó természetet. Ám néhányan nem tudnak felhőtlenül örülni ennek. Az allergiával küzdőknek ugyanis nem a csodás napsütés, hanem sokkal inkább az orrfújás, a zsebkendők és a gyulladt szem jut eszükbe. Elkerülni ugyan nem lehet az allergiával járó kellemetlenségeket, de egy kis odafigyeléssel enyhíthetők a tünetek, és a szabadtéri programok is élvezhetővé válnak.
 

„Az allergia szinte bármikor ránk törhet, tavasszal leggyakrabban a különféle növények váltják ki. Egyesek már gyermekkoruk óta küzdenek vele, másoknál csak felnőttként jelentkeznek a tünetek. A megfelelő készítmények alkalmazásával azonban enyhíthetők a kellemetlen tünetek. A hatásos kezelési mód kiválasztásában segít a szakorvos, így érdemes a panaszok jelentkezésekor felkeresni. Fontos, hogy ne hanyagoljuk el a kezelését, mert a tünetek súlyosbodhatnak, akár asztma is kialakulhat” – mondta dr. Madarasi Anna, a Budai Egészségközpont allergológus szakorvosa.



Mindannyian egy-egy ölelés folytatásai vagyunk...

2018. április 18.

Szerelem nélkül „ ... nem lehet élni, mert a szerelem az érzelmeink mozgatórugója. Mindannyian azért születtünk, mert valaha szüleinkben fellángolt a szerelem és gyönyörűséges folytatásai így lehetünk egy-egy ölelésnek..." – Vészabó Noémi beszélt új novelláiról a nool.hu-nak.

Nagy Orsolya, a nool.hu (a Nógrád Megyei hírportál) újságírója Vészabó Noémi festőművész-íróval beszélgetett Szeretni egyszer bolondulásig című, a Galenus Kiadónál megjelent novelláskötetéről. Az interjú egy rövid részletét nálunk is elolvashatják. Az eredeti írást pedig pedig ITT találják. Olvassák el, érdemes!

(balról jobbra:) Bencze Ilona, Pataki Zita, Vészabó Noémi, Fári István

[...]

  • A közelmúltban tartotta legújabb novelláskötetének bemutatóját, ahol Pataki Zita műsorvezető és Bencze Ilona Jászai-díjas érdemes művész méltatta a könyvet. Mesélne erről?

– Sokan csodabogárnak tartanak, hiszen a festészet mellett nálam mindig jelen volt az írás. Most az ötödik könyvem jelent meg, és számos más könyvet illusztráltam, vagy közreműködtem megjelenésükben. Írtam már verseskötetet, szonetteket, lélektani regényt, és most egy szerelemről szóló novelláskötet látott napvilágot a Galenus kiadó gondozásában. Huszonegy novellát tartalmaz a könyv, mindig megdöbbentő befejezéssel. A kiadóm visszajelzései alapján szeretik az olvasók. Pataki Zita és Bencze Ilona emelte a bemutató fényét, remekül kiegészítettük egymást hárman, hiszen Ilona felolvasott gyönyörű hangján, Zita pedig lélektanilag elemezte a novellákat.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...554555556...638
hírek, aktualitások

Friss levegő, szabadban töltött idő

2025. november 17.

Miért kell, és mennyi az elég?

Az életmódunk lassan beszorít bennünket a négy fal és a képernyők közé, ehhez a hideg, hűvös időszak, a szél, az eső is hozzájárul. Csábítóbbnak tűnik a kényelmes meleg lakásban maradni. Azonban, ha ki is mozdulunk, legtöbbször csak az egyik helyről a másikra való eljutást jelenti, vagy a megállóban, parkolóban töltött időt. A rendszeres mozgás, gyaloglás a szabad levegőn számos előnnyel jár. Jó hatással van az egészségünkre és az egész testünkre.

Mik azok az előnyök?

Tudományosan bizonyított, hogy a szabad levegő és a séta, erősíti az immunrendszert, csökkenti a betegségek és fertőzések kockázatát. A mélyebb légvételeknek köszönhetően, növeli a tüdő kapacitását, javítja a sejtek működését, a koncentrációt, a hangulatot és fokozza a kreativitást. Segít abban, hogy testileg-lelkileg frissek maradjunk. Fizikai hatásként serkenti a vérkeringést, a szív-, és érrendszeri betegségek, stressz, depresszió kockázatát is csökkenti.

Erősíti a szemet, ugyanis séta közben közelebbre, messzebbre kell fókuszálni, ezzel a szemizmainkat tudjuk dolgoztatni. Jót tesz az emésztésnek, erősíti az izmokat, a csontokat, csökkenti a csontritkulás kockázatát. A napfény feltölti a D-vitamin-raktárakat, a szél kiszellőzteti a gondolatokat és kreatívvá tesz.

Mennyit kellene kint lennünk naponta, hogy a hatás érezhető legyen?

Naponta legalább 30 perc séta elég ahhoz, hogy a szabad levegő jótékony hatása érvényesüljön.

Életkorok szerint van eltérés a levegőn töltött időt illetően, ugyanis a csecsemőknek kevesebb, míg a fiatalabb korosztálynak a nagyobb energiaszintje miatt több levegőn eltöltött idő szükséges naponta. Idősebb korban lehet egy könnyű séta, viráglocsolás a kertben, vagy akár beszélgetés a szomszédokkal. Nem kell megterhelő mozgásra gondolni, a lényeg, hogy a test, mozgásban legyen, és a tüdő oxigénhez jusson.

Egy séta több kalóriát éget el, mint a hűtő előtti topogás vacsora után, és kevesebb szénhidrátot tartalmaz. Lehet az egy rövid séta, egy kávé a parkban, vagy csak egy telefonálás a teraszon.

Fogágybetegség – ma már nagyobb veszély, mint a fogszuvasodás

2025. november 16.

Több fogat veszítünk fogágybetegség miatt, mint szuvasodás következtében – mégis alig beszélünk róla. A láthatatlan kór lassan, fájdalom nélkül pusztít, és sokan csak akkor veszik észre, amikor már késő.

A fogágybetegség – más néven parodontitis – ma több embert érint, mint a fogszuvasodás, miközben sokszor észrevétlenül, fájdalom nélkül pusztítja a fogakat tartó szöveteket. Dr. Konrád László, a szájbetegségek és a gyors, fájdalommentes szájrekonstrukció nemzetközi szakértője szerint a tudatos megelőzés, a rendszeres fogorvosi kontroll és a professzionális tisztítás egyaránt kulcsszerepet játszik a két leggyakoribb fogászati probléma megelőzésében.

„A fogszuvasodás kialakulásához négy tényező szükséges: a szénhidrátfogyasztás, a baktériumok jelenléte, maga a fog, valamint az idő, amely alatt a savas közeg károsítja a zománcot” – magyarázza Dr. Konrád. – „A lepedéket alkotó baktériumok a szénhidrátokat savvá alakítják, amely lassan oldja a fogzománc ásványi anyagait. Bár a fogzománc a szervezet legkeményebb szövete, a baktériumok képesek megkapaszkodni rajta, és olyan hálózatot építeni, amely újabb kórokozók megtelepedését segíti.”

A folyamat lassan zajlik, de az idő kulcsfontosságú: a lepedék savtermelése nagyjából három hónap alatt válik igazán veszélyessé. Ezért javasolt a fogorvosnál háromhavonta végzett professzionális tisztítás, amely eltávolítja a baktériumokat és megakadályozza a káriesz, vagyis a fogszuvasodás kialakulását. „Egészséges felnőttek számára a háromhavonta végzett tisztítás ideális, míg terhesség, implantátum vagy egyéb kockázati tényezők esetén akár hathetente is szükség lehet a fogászati profilaxisra” – teszi hozzá a szakértő.

Az otthoni szájápolás szintén döntő tényező. A napi kétszeri, alapos fogmosás mellett fontos a nyelv tisztítása, a fogközök rendszeres tisztítása fogselyemmel vagy speciális kefékkel, valamint az étkezések közötti nassolás korlátozása. A nyál képes bizonyos mértékig pótolni a savak által kioldott ásványokat, de ehhez legalább 2-3 órára van szükség, ezért a gyakori, szénhidrátban gazdag rágcsálás állandó savas közeget hoz létre, ami felgyorsítja a zománc károsodását. A szónikus fogkefék nagy mozgásszámukkal hatékonyabban távolítják el a lepedéket, mint a hagyományos kézi fogkefék.

Mivel mossunk fogat?

2025. november 16.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a napi kétszeri, megfelelő technikával végzett, alapos fogmosás megfelelő védelmet ad a fogak egészségéhez.

Nem szabad megfeledkeznünk az étkezések közötti egyéb lehetőségekről sem a szájápolással kapcsolatban, hisz a szájüregi pH-értékünk folyamatosan ingadozik, és ez legalább annyira roncsolja a fogakat, mint a nem megfelelő fogtisztítás. Ezért a fogorvosok az étkezések között a cukormentes rágógumik használatát javasolják, hisz a rágózás hatására fokozódik a nyáltermelés, ami hozzásegít a fogakon képződött savas plakk semlegesítéséhez, és tisztítja a fogakat.

Mivel tisztítsuk a fogakat?

Az egyéni szájhigiénia legfontosabb és leguniverzálisabb eszköze a hagyományos fogkefe.


Vannak egyenesen és fűrészfogszerűen levágott, valamint speciális, három dimenzióban elhelyezett sörtecsomókat tartalmazó fogkefék.
A fűrészfog és a ferde sörtecsomókat tartalmazó kefékkel jobban be lehet hatolni a fogközökbe.
A műanyag szálak keresztmetszete és keménysége szerint megkülönböztetünk kemény, középkemény és puha fogkeféket. A plakk leghatékonyabban a középkemény fogkefékkel távolítható el.
Nagyon fontos, hogy csak legömbölyített elemi szálakat tartalmazó fogkefét használjunk, mert ez nem sérti az ínyt és kevésbé koptatja a fogakat.
A fogkefe használata közben idővel a sörteszálak sérülnek, a sörtecsomók szétnyílnak, az egész fogkefe feje deformálódik, ilyenkor a fogkefét ki kell cserélni.


Ajánlott háromhavonta új fogkefére cserélni a régit!


A hagyományos fogkefével el nem érhető fogközök tisztítására fogselyem és fogköztisztító kefét használjunk!