Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tavaszi fáradtság vagy kortizolhiány?

2018. április 26.

kortizolhiány

A tavasz kezdetén sokan panaszkodnak enyhe depresszióra, fáradtságra. Azonban, ha a probléma tartósan fennáll, érdemes kortizolhiányra is gyanakodni, mely napjainkban egyre több embert érint. A betegségről, annak veszélyeiről és kezeléséről dr. Koppány Viktóriát, a Budai Endokrinközpont endokrinológusát kérdeztük. 

Mi az a kortizol?

A mellékvesekéreg által termelt kortizolt a legtöbben egyfajta stresszhormonként ismerik. Ennek oka, hogy bizonyos szituációkban az adrenalin mellett ennek a mennyisége is megnő, felkészítve minket a nehéz helyzetekre, méghozzá úgy, hogy aktiválja a szervezet energiaforrásait. Ekkor a pulzus, vérnyomás megnő, hogy az izomszövetekhez minél több friss oxigén és táplálék jusson. Miután ez a stresszes állapot lecseng, a kortizol szintje lecsökken.

Érdekesség: a kortizol hormon szintje napszaki ingadozást is mutat, vagyis mennyisége nem állandó (reggelente nagyobb).



Mi a teendő, ha P4 a rákszűrés eredménye?

2018. április 25.

A nőgyógyászati rákszűrések alkalmával előfordulhat, hogy valaki ijesztő eredményeket kap. Ilyen a P4 is, mely igen nagy aggodalmakat kelt az érintettekben, hiszen ekkor már rákra gyanús sejteket találni. Hogy pontosan mit is jelent az, ha valaki leletén P4 szerepel, arról dr. Hernádi Balázst, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokkal foglalkozó orvosát, kérdeztük.

Évente szükséges a méhnyakrák szűrése

A mellrákon kívül a méhnyakrák az egyik leggyakoribb daganattípus a nők körében, így nem győzzük hangsúlyozni mennyire fontos, az évenkénti rákszűrés. Ez azért is bír nagy jelentőséggel, mert így (hamar) fény derülhet a rákmegelőző állapotokra, melyeket eredményesen lehet kezelni- a P4 is legtöbbször ilyen. Maga a méhnyakrák kialakulásáig hosszú idő, akár 10-15 év is eltelhet, így tehát megelőzhető!

A rákszűrés után az értékeléshez a P-skála eredményei mellett (P1, P2, P3, P4, P5) a részletes Bethesda-skála eredményeit veszik figyelembe az orvosok.



Programozó és katonai táborokban nyaral a gyerekek többsége idén

2018. április 25.

Az idei nyár több újdonságot is hoz a táborozási piacon, a legtöbben informatikai és programozó táborokat keresnek, míg a katonai és military táborok népszerűsége is rekordokat dönt! A szülők nincsenek egyszerű helyzetben, mert a sok tábor közül nehéz kiválasztani az igazán jót, ezzel együtt is több mint kétszázezer gyermek táborozását várja idén a Táborfigyelő gyerektábor-összehasonlító portál.

A Táborfigyelő felmérése szerint idén nyáron a táborozó gyermekek száma rekordot fog dönteni, több mint 200 ezer csemete fogja a vakáció legalább egy hetét gyermektáborban tölteni. A portál megvizsgálta, mik a legnépszerűbb témák és mik az idei esztendő újdonságai.

„Minden évben van felkapott téma, idén ezek az informatikai és programozó táborok! Felmérésünk szerint ezeket a vakációs lehetőségeket keresik idén a legtöbben!” – állítja Tóth Béla, a Taborfigyelo.hu portál vezetője.

Azt gondolhatnánk, hogy ez a téma csak a nagyobbakat érinti, holott ez egyáltalán nem így van! Van olyan programozó tábor, ami kifejezetten kicsiknek szól, azaz 6-8 éves lurkókat várnak ide. Olvasási tudás sem szükséges a programozáshoz, látványos ikonok rendezésével ismerkednek a programozás alapjaival gyerekek.

„Érdemes tudni, hogy az informatikai táborokban nem csak gép, vagy tablet előtt ülnek egész nap a csemeték, hanem a délelőtti foglalkozások után szabadidős tevékenységek, sorversenyek, kézműveskedés ugyanúgy részei a programnak.” – állítja a Taborfigyelo.hu vezetője.



Szeptemberi iskolakezdők: figyelem!

2018. április 24.

Ha eldöntöttük, hogy gyermekünk szeptembertől elkezdi az iskolát, már biztosan utána jártunk, melyik lenne a számára legmegfelelőbb intézmény, osztály, tanító néni és talán már a beiratkozáson is túl vagyunk. Nézzük, hogy a most következő időszakban milyen tevékenységeket érdemes gyakorolnunk, hogy gyermekünk számára megkönnyítsük az iskolakezdést!

Önbizalom-fejlesztés

Az önbizalom egyfajta tudás, mikor tisztában vagyunk saját értékeinkkel és képességeinkkel. Az önbizalomhoz önismeret és érzelmi biztonság szükséges, gyermekkorban tehát óriási a szülők felelőssége, hiszen ők alakítják a gyermek énképét. Az önbizalom fejlesztéséért sokat tehetünk, ha elfogadjuk gyermekünket olyannak, amilyen, éreztessük, hogy fontos nekünk. Mutassuk ki, hogy mennyire szeretjük, ne hasonlítgassuk más gyerekekhez! Ne kritizáljuk, inkább a jó tulajdonságait emeljük ki, ha hibázna, ne róla, hanem a cselekedetéről, a hibáról beszéljünk. Bátorítsuk, ha önállóan kitalál valamit, ne akarjuk egyből megoldani helyette, ha mégsem sikerül, hagyjuk dönteni! Annyit várjunk el tőle, amennyit meg is tud tenni!

  • Ötletek gyakorláshoz:
    A nyári szünetben sok lehetőség adódhat arra, hogy gyermekünk önbizalmát fejlesszük. A felsoroltakon túl érdemes konkrét tapasztalatokhoz, sikerélményekhez juttatni a gyermeket. Igyekezzünk gyakran olyan feladatok elé állítani, amiben biztosak vagyunk, hogy az életkorának megfelelő, és meg tudja oldani. Ez lehet akár kisebb konyhai feladatok elvégzése – terítés, főzésben kisebb segítség, vagy játék, például egy rajz vagy gyurma figura elkészítése – a lényeg, hogy gyermekünket könnyen teljesíthető kihívás elé állítsuk. Az így szerzett önbizalom a későbbiekben, az iskolában is megfelelő alap lesz majd a nehezebb feladatok teljesítéséhez.

Finommotorika fejlesztése

Az olvasás és írás elsajátításához nélkülözhetetlen a finommotorika fejlesztése. Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője szerint már 4-5 éves korban észrevehető, ha ebben lemaradása van a gyermeknek: nem szívesen rajzol, vág, gyurmáz vagy szerel össze apróbb játékokat, görcsösen használja az eszközöket. 5-6 éves korban, ha a cipőfűző bekötése nehezen megy, vagy például apróbb tárgyakat, pénzérmét nehezen vesz fel a földről, szintén elmaradás jele lehet.



Tavaszi vegán menü

2018. április 24.

Ezt a menüt ugyan vegánoknak - tehát tojás és tejterméket sem fogyasztó vegetáriánusoknak - állítottam össze én szívből ajánlok húsevőknek is! Tele van ízzel, színnel, illattal! Jó étvágyat kívánok hozzá!

Tavaszi zöldségleves 

Hozzávalók: 1 kis fej karfiol, 1 csokor új répa, két marék új zöldborsó, 1 zsenge karalábé, só, bio ételízesítő, egy nagy csokor petrezselyemzöld, kevés pirospaprika, 1-2 ek. olivaolaj

A zöldségeket megtisztítom, karikáka ill. kockára vágom, a karfiolt kis rózsákra szedem. Az olivaolajon átforgatom a zöldségeket, kicsit megpárolom. Ezután rászórom az ételízesítőt és a paprikát, kicsit átkeverem és felöntöm annyi vízzel, ami bőségesen ellepi. Sózom és beleszórom az apróra vágott petrezselyemzöldet!

Addig főzöm, míg a kellő puhaságot el nem érik a zöldségek - ezt mindenkinek a saját ízlésére bízom!

Levesbetétként kínálhatsz hozzá tojásmentes csigatésztát, de én úgy gondolom, hogy ebben a receptben nem is igazán szükséges a sok zöldség mellé a tészta!



Tavaszi pollenharc – Kerülj ki belőle győztesen!

2018. április 23.

Hivatalosan is itt a tavasz, madárcsicsergéssel, napsütéssel, virágzó növényekkel. Ez utóbbi azonban az allergiásoknak nem okoz feltétlen örömet, hisz a levegő megtelik pollenekkel, magukkal hozva a tavaszi allergia kellemetlen tüneteit. Egy kis odafigyeléssel azonban a tavasz nem csak orrfújásból fog állni.

Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, köhögés, szemviszketés, könnyezés – a tavaszi allergia leggyakoribb tünetei, amelyek hazánk lakosságának közel 15-25 százalékának keserítik meg a mindennapjait. „A tünetek hasonlítanak a megfázásra, ám ha váratlanul jelentkeznek, és pár napon belül sem enyhülnek, forduljunk orvoshoz” – tanácsolja Dr. Szilágyi Katalin, a Budai Egészségközpont fül-orr-gégész szakorvosa, aki kiemelte: a kezeletlen allergia évről-évre hevesebb tünetekkel jelentkezhet, ezért fontos, hogy mihamarabb elkezdjük a kezelést.

A tavaszi allergiaszezon leginkább április közepén „tombol”, az idei enyhe tél miatt azonban a növények korábban virágoznak, így az allergiások tünetei is hamarabb jelentkezhetnek.

A leggyakoribb tavaszi allergének:

  • nyírfafélék – mogyoró, nyír
  • bükkfafélék – szelídgesztenye, tölgy
  • szilfafélék
  • hárs

Ezek mellett azonban sok embernek okoz komoly allergiás panaszokat a tiszafa és a fűzfa virágzása is.



Tavasz elején sok gyerek D-vitamin-hiányos

2018. április 23.

A tavasz beköszöntével végre kiszabadulhatunk a lakásból, gyerekek és felnőttek egyaránt. Persze, csakis akkor, ha a kisebbek nem nagyon fáradtak, levertek, esetleg már megint betegek. Ezekre a tünetekre nem árt odafigyelni, mivel D-vitamin-hiányt is jelezhetnek, amit nem szabad fél vállról venni! A témában dr. Tar Attila a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa van a segítségünkre.

D-vitamin-hiány minden télen?

A mérsékelt övben élő embereknél megfigyelhető jelenség, hogy a tél végére közel 90%-uk D-vitamin hiánnyal küzd. Ez alól a gyerekek sem jelentenek kivételt, így mindenképpen érdemes erre a problémára náluk is nagy figyelmet fordítani!

A D-vitamin egy hormonhoz hasonlító anyag, melyet a táplálkozással csak nagyon nehezen és csupán kis mennyiségben lehet bevinni a szervezetbe. Szerencsére azonban szervezetünk képes előállítani a vitamin előanyagaiból, az UV sugárzás segítségével. Éppen ez az oka annak, hogy az őszi – téli időszakban komoly vitaminhiánnyal is küzdhetünk. Legtöbben ugyanis sajnos nem tudják megoldani, hogy ilyenkor is naponta körülbelül 30 percet érje a bőrüket nagyobb felületen a nap. Pedig ez fontos lenne, különösen a gyerekek esetében.

Miért olyan fontos a D-vitamin?

Mivel a D-vitamin egyik fontos funkciója az immunrendszer támogatása, a csontépítés , illetve annak egészségének megőrzése, így hiányában csontritkulás, a csontszerkezetet érintő elváltozások esetleg csontgyulladás, deformitás is kialakulhat. Gyerekek esetében a következő tüneteket érdemes szem előtt tartani, amelyek D-vitamin-hiányt jelezhetnek:

  • sápadtság
  • boltozatos homlok
  • elgörbült alsó végtagok
  • mellkasi csontok, a bordák deformálódása izomzat tónusának csökkenése, izomfájdalmak
  • fogzás és mozgásfejlődés késése,
  • gyakori légúti, illetve egyéb fertőzések
  • a csontok gyengesége – fokozott hajlam a csonttörések kialakulására
  • hangulatingadozások, depresszió
  • állandó álmosság


Zsírok és olajok – Szükség van rájuk!

2018. április 22.

Előítéletek és fenntartások? Információhiány vagy épp túl sok információ a zsírokkal és olajakkal kapcsolatban? Miért legyünk tisztában ezekkel? A zsírok elengedhetetlen részét képezik a kiegyensúlyozott táplálkozásnak, ugyanakkor sokak által az elhízás és több betegség okozójának egyikeként számon tartottak. A zsírok és olajok mértékletes napi bevitele ugyanolyan fontos táplálkozásunkban, mint a fehérjéké vagy a szénhidrátoké. A lényeg tehát a forrás, a mennyiség és a megfelelő arányok. Tudatosítsuk az alapokat, hogy elősegítsük kiegyensúlyozott táplálkozásunkat és megőrizzük egészségünket.

A zsírok és olajok táplálkozásunkban létfontosságú szerepet töltenek be, akárcsak a szénhidrátok, vagy a fehérjék. A zsírok alapvetően energiát biztosítanak, tartalék tápanyagként szolgálnak és nélkülözhetetlenek a zsírokban oldódó vitaminok felszívódásában, valamint a hormontermelődéshez, és az idegrendszer működéséhez is elengedhetetlenek, így sokféle módon hozzájárulnak ahhoz, hogy a szervezetünk megőrizze az egészségét. Nélkülözhetetlenek ételeink minőségi elkészítéséhez, azok textúrájának, megjelenésének kialakításához.

A WHO  ajánlása alapján a maximális napi beviteli arányok az energia százalékában: szénhidrátból 55%, fehérjéből 15% és zsírokból 30%, melyből a telített zsírok aránya maximum 10%, az egyszeresen telítetleneké 12-14% és a többszörösen telítetleneké 10% körül optimális. A mértékkel és az arányokkal érdemes tisztában lenni, mert a túlzott zsírbevitel betegségek előidézője lehet, elsősorban a szív-, és keringési megbetegedéseké.

Táplálkozásunk zsírbevételét állati és növényi eredetű zsiradékokból egyaránt biztosíthatjuk, de ezek egészségre gyakorolt hatása eltérő.



Az ekcéma megelőzhető!

2018. április 22.

Az ekcéma, orvosi nevén atópiás dermatitisz sok baba és család életét nehezíti meg. Kevesen tudják azonban, hogy egyrészt az arra hajlamos családoknál is van lehetőség a betegség megelőzésére, másrészt, ha már kialakult, megfelelő kezeléssel kordában tarthatjuk a betegséget.

A kulcs az allergén korai felismerésében és kizárásában rejlik, ezért is fontos a kezdetektől odafigyelni a baba táplálására. Az európai gyermekek 8-10%-a ekcémás, a tünetek az esetek zömében már az első életévben megjelennek, az esetek körülbelül 30 százalékában pedig 5 évesnél fiatalabb gyereknél tapasztalhatóak.

Az ekcéma tünetei

Az ekcéma első jele a kiszáradó, grízes tapintatú bőr mely a későbbiekben vörössé válik. A kiütés többnyire viszket, majd apró, hámló hólyagok is keletkezhetnek a bőr felületén, ha ezek folyadékkal telnek meg, akkor váladékozhatnak is. A picik gyakran vakargatják magukat, ettől persze csak jobban viszket a kiütés és elindul az ördögi kör. A betegség második fázisában a bőr beteg része megvastagodik, halványabb lesz és pikkelyessé válik. Az ekcémás bőr – mint a leégett és hámló felület – folyamatosan „potyog” a betegről. Kisbabáknál általában a hajlatokban és arcon jelennek meg az első bőrelváltozások, de előfordulhat ekcéma a végtagokon is. Ahogy cseperedik a pici, a bőrtünetek vándorolhatnak is az egyes testrészeken.

Az ekcéma leggyakoribb kiváltó okai:

  • tehéntej, tojás, tejtermékek
  • citrusfélék, olajos magvak
  • házi por, pollen, penész, állatszőr
  • hideg idő és száraz levegő
  • erős verítékezés
  • dohányfüst, vegyszerek


Tavaszi tudnivalók

2018. április 21.

Mivel az időjárás tavasszal változékony, fontos a megfelelő öltöztetés és a picik bőének védelme.

Nedves, esős napokon a szabadban vigyáznunk kell, hogy a ruha alsó rétege ne nedvesedjen át, a kicsi bőre száraz maradjon.

A lábak

Mivel a gyerekek szívesen lépnek bele a pocsolyákba, legjobb, ha olyan cipőt, esetleg gumicsizmát húzunk a lábukra, amely biztosan nem ázik át. A csizmába lehetőség szerint ne műszálas, hanem jó nedvszívó pamut- vagy cérnazoknit húzzunk. Kétéves kor alatt a gyerekek verejtéktermelése még nem tökéletes, de később már könnyen beleizzad a lábuk a cipőbe, ha nem megfelelő anyagból készült a lábbeli. Míg télen a nagy hidegben könnyen kialakulhat fagyás, addig tavasszal, nyirkos időben 3-4 ºC-os hőmérsékletnél arra hajlamosaknál ún. fagydaganatot láthatunk. Ilyenkor a lábon duzzadt, kékes-vörös csomókat észlelünk, a gyerekek égő érzésről, viszketésről panaszkodnak. Kezelésében jó hatású a váltott hideg-meleg vizes fürdő, később az óvatos masszázs.

A kezek

Mivel melegebb napokon már nem kell kesztyűt hordani, a kéz bőrét hamarabb kiszárítja a levegő és a szél. Ezért zsíros krémmel érdemes azokat bekenni. Szintén megérdemli a krémezést az arc bőre is, ha nem akarjuk, hogy túlzottan kivörösödjön és kiszáradjon.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...554555556...639
hírek, aktualitások

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.

Az „osztály bohóca”

2025. november 19.

Pedagógusok és szülők gyakori problémája a folyton bohóckodó gyermek, és ez a gond az iskolás évek kezdetén különösen előtérbe kerül. Amikor azonban a tanítók és a diáktársak a gyermeket már az „osztály bohócának” tartják, az negatív következményekkel járhat a nebuló fejlődésére nézve – állapítja meg egy tanulmány.

Az iskolás évek kezdetén azokat a gyerekeket, akik ügyesen bohóckodnak, hogy szórakoztassák a többieket, szeretik az osztálytársaik, pajtásaik. Amikor azonban a kisdiákok felsőbb osztályba lépnek, a vicces gyermek kedvező megítélése általában romlik. legalábbis egy amerikai egyetem kutatói által megjelent tanulmány szerint. Az írás kimutatja ugyanis, hogy az „osztály bohóca” magatartást később már rosszallóan elutasítják, zavarónak tekintik a diáktársak, de a pedagógusok is. Ezek a „bohócok” pedig zokon veszik a nekik szóló, negatív megjegyzéseket, és a kutatók szerint a dolgot úgy fogják fel, hogy magatartásuk kudarcot jelent számukra a (nem csak az iskolai) közösségben.

A közösség rosszabbodó elismerése

A vizsgálódásból érdekes eredményekre jutottak, többek közt arra is, hogy míg az általános iskola első évében mind a lányokat, mind pedig a fiúkat „bohócoknak” lehetett tekinteni, addig szinte csak a fiúkat tartották annak a második és a harmadik évben. Amellett a rákövetkező évfolyamokon az ilyen típusú diákok nagyon népszerűek voltak társaik körében, de ez a lelkesedés a későbbiekben egyre csökkent irántuk. Vajon miért? A tanulmány készítői szerint ennek oka lehetett többek közt, hogy a viccelődő/bohóckodó fiúknak az iskolai közösségben elfoglalt helyének módosulását a pedagógusok reakciói is befolyásolták. Ami azt jelentette, hogy a hirtelen változás a tanítók viselkedésükre adott negatív válaszát tükrözhette. E szerint az „osztály bohócának” lenni már zavaró volt a tanítási órákon és iskolában, ezeket a fiúkat megdorgálták, egyfajta módon megbélyegezték. Ugyanakkor az osztálytársak kezdték elfogadni ezt az üzenetet, majd egyre kritikusabbak lettek a bohóc gyerekkel szemben.

A mellrák megelőzése: Hogyan táplálkozzunk?

2025. november 19.

A daganatos betegségekkel kapcsolatban rengeteg információ kering a neten. Sokszor egymásnak ellentmondó tanácsokkal, „csodadiétákkal” és tiltólistákkal kecsegtetnek olyan lifecoachok, edzők, influencerek, akik nem tanult szakemberei a táplálkozástudománynak. Különösen sok a fals dolog az emlőrákkal kapcsolatban, talán azért, mert az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében, sajnos, minden nyolcadik nőt érint élete során Magyarországon. Rákellenes csodadiéták azonban nincsenek, ennél a tudományos igazság sokkal hétköznapibb és egyszerűbb. A valódi megoldás a táplálkozási szélsőségek kerülése. A testünket nem büntetni kell, mint inkább egyensúlyba hozni. A legfontosabb két szó: a változatosság és a mértékletesség.
Fontos megjegyezni azt is, hogy nem kell minden falatnál tökéletesnek lenni, elég, ha az adott napon belül megtaláljuk a helyes arányokat, és a testünket partnerként kezeljük, nem ellenségként.

Ehhez nem kell jobb útmutató a hazai táplálkozási ajánlásnál, az OKOSTÁNYÉR®-nál, ami remek kiindulópont a megbízható, tudományosan alátámasztott táplálkozási elvekhez és adagokhoz. Ezekkel az egyszerűen megfogadható étkezési tanácsokkal már sokat tehetünk azért, hogy megőrizzük az egészségünket, vagy ha már kialakult a betegség, akkor a kezelések alatti erőnlétünket. A tudomány egyértelműen azt állítja, hogy a változatos, mértékletes és kiegyensúlyozott étrend az, ami valóban segít. Ez az alapja a megelőzésnek, és annak is, hogy a kezeléseket könnyebben elviseljük.

Vannak azonban olyan ételek, amelyekkel nem baj, ha kicsit óvatosabban bánunk. Ezek túlzott fogyasztása ugyanis valóban növelheti az emlőrák kockázatát. Nem arról van szó, hogy ezeket teljesen ki kell iktatni az étrendből, inkább arról, hogy fogyasztásuknál tényleg nagyon fontos a mérték. A cél nem a tiltás, hanem a tudatosság.