Mi történik a diabetológiai vizsgálaton?
2025. szeptember 21.
Miben különbözik egy háziorvosi vizsgálattól? Mire számítson a beteg, amikor a diabetológiai szakambulanciára érkezik? Mi is a célja tulajdonképpen a cukorbetegség kezelésének? A szűrővizsgálatok időszakos megismétlése miért fontos és mik ezek? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe, hogy ön is tisztában legyen azzal, mikor és miért érdemes diabetológussal konzultálnia.
Tablettával kezelt számos cukorbeteget gondozhat az alapellátás. legalább évente vérvételes kontroll, időszakosan vérnyomás-ellenőrzés, EKG és évente-kétévente szemészeti kontroll javasolt. Azoknak a tablettás cukorbetegeknek, akiknek a diabétesze nincs egyensúlyban, vagyis a háromhavi átlagot tükröző hemoglobin A1c-értékük a számukra kitűzött célértéken felüli, mindenképpen tanácsos egy diabetológiai ambulanciát felkeresni. Nem érdemes évekig halogatni az orvosi vizitet, mert a tartósan rossz szénhidrátanyagcsere-állapot a szövődmények kialakulásának veszélyével jár!
Szövődmények
Sajnos 10 diabéteszes betegből 8-nál kardiovaszkuláris esemény (szívinfarktus, szívelégtelenség, malignus kamrai ritmuszavar) a halál oka, és a cukorbetegek életkilátásai is rosszabbak, kb. 5-10 évvel csökken a várható élettartam. Ezenkívül a felnőttkori vakság kialakulásának vezető okát adja, a felnőttkorban kialakuló végstádiumú veseelégtelenség mintegy 35–44%-áért felel.
A várhatóan legeredményesebb vércukorcsökkentő kezeléssel tartósan jó anyagcserehelyzet (közel-normoglikémia) elérésére kell törekedni a szövődmények megelőzése érdekében.
Egy megkésett vércukorcsökkentő terápiával a véglegesen kialakult szövődményeket már nem lehet helyrehozni!
A metabolikus örökség révén a jó anyagcserehelyzet elérésének nemcsak aktuális előnyére, hanem késői kedvező utóhatására is számítani lehet.
Rugalmas, integrált és hozzáférhető határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatások
2025. szeptember 21.
Az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjának finanszírozásával, az Interreg VI-A Románia-Magyarország Program keretén belül a mozgásszervi rehabilitáció színvonalának fejlesztésére nyílik lehetőség 3 egészségügyi intézményben Temes és Csongrád-Csanád megyékben. A projekt fókuszában az életminőség javítása áll az egészségügyi szolgáltatások bővítéséhez való hozzáférés biztosításával és az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésével. A 7.210.000 euro összegű támogatás az egészségügyi létesítmények fejlesztését teszi lehetővé a határ mindkét oldalán, valamint a szolgáltatások körének bővítéséhez terápiás orvosi eszközök beszerzéséhez járul hozzá Temes Megyei Sürgősségi Kórházban, a Szegedi Tudományegyetemen a Szentesi Multidiszciplináris Centrumban és Mórahalmon.
A 2024. decemberében indult projekt átfogó és innovatív megközelítést alkalmaz, jelentősen javítva a rehabilitációs szolgáltatások jelenlegi színvonalát. A technológia és tudás alkalmazásával a projekt új dimenziót vezet be a rehabilitációba, növelve a hozzáférhetőséget, a személyre szabottságot és a kezelések hatékonyságát. Az átfogó, betegközpontú megközelítés biztosítja, hogy a gondozás ne csak hatékony, hanem a páciensek jólétének minden aspektusát átfogó legyen.
A projektben központi szerepet játszik a határon átnyúló és ágazatokat átfogó együttműködés. Az innovációk és legjobb gyakorlatok megosztásával a projekt szélesebb körű hatást ér el, és hozzájárul az Eurorégió lakosságának életminőségéhez. A partnerek célja, hogy feltárják a betegek mobilitásának növelési lehetőségeit a határ menti térségben. A helyi érintettek bevonásával problémákat azonosítanak és javaslatokat dolgoznak ki ezek megoldására, amelyeket a térség további egészségügyi stratégiai projekt megvalósítói felé terjesztenek ki a stratégiai megközelítés finomítása érdekében.
A támogatásból a Szentesi Multidiszciplináris Központ Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályának 18 férőhelyes bővítése és a szentesi Gyógyfürdő járóbeteg osztályának felújítása valósul meg jelentős eszközpark fejlesztéssel.
A projekt nagy hangsúlyt fektet a szakmai ismeretátadásra és hálózatépítésre közös programok szervezésével az egészségügyi szakemberek számára a legújabb rehabilitációs technikák és módszerek elsajátítása érdekében, valamint tudásmegosztó fórumok és workshopok szervezésével, amelyek lehetőséget nyújtanak a szakembereknek tapasztalataik megosztására.
Így támogasd a tested, ha most vágtál bele az életmódváltásba
2025. szeptember 20.
Az életmódváltás egy igazán izgalmas és kihívásokkal teli vállalás, melynek során új szokásokat alakítasz ki, régi, káros beidegződéseket hagysz magad mögött, és fokozatosan haladsz egy tudatosabb, kiegyensúlyozottabb élet felé; ez attól függetlenül igaz, hogy pontosan mi is a célod. A fogyás, a testépítés, az állóképesség javítása, az energikusság visszanyerése vagy egyszerűen az általános egészség javítása során ugyanolyan fontos, hogy testileg és lelkileg is támogatást nyújts a szervezeted számára, különösen az első időszakban, amikor alkalmazkodnod kell a változásokhoz. És hogy ez hogyan lehetséges? Az alábbiakban kiderül.
Az egyik leggyakoribb hiba, amit meglepően sokan elkövetnek az életmódváltás során az, hogy egyszerre próbálnak megváltoztatni mindent: az új diéta mellett heti 5 nap testedzés és egy teljesen új napi rutin lehet, hogy gyorsan eredményre vezet, de ugyanilyen gyorsan okozhat csalódást és motivációvesztést, hiszen nem könnyű egyszerre ennyi mindenhez alkalmazkodni. Valamiről előbb-utóbb megfeledkezünk, ami csalódáshoz, esetleg a teljes terv feladásához vezethet.
Kollagénútvesztő: ételek, italok, étrendkiegészítők
2025. szeptember 20.
Mivel maga az egészségtudatosság a konyhában is kezdődik, így érdemes tisztában lennünk azzal, hogy melyek azok az ételek, amelyek kollagénben gazdagok. A csontos, húsos, inas fogások a legjobb források, így egy ízletes csontlevessel nem tudunk mellé lőni. Érdemes minél hosszabb ideig, alacsony hőfokon készíteni, hogy a lehető legnagyobb mennyiségben oldódjon a kollagén az elfogyasztásra kerülő levesbe. Emellett pedig a C-vitaminban gazdag zöldségek és gyümölcsök C-vitamin tartalma hozzájárul a normál kollagéntermeléshez, ezen keresztül a haj, a bőr és a köröm normál állapotának fenntartásához.
Természetes forrásokból – például egy jó hús- vagy csontlevesből – is nyerhetünk kollagént, és általánosságban igaz, hogy a szervezet számára szükséges tápanyagokat érdemes elsősorban az ételeinken keresztül bevinni. Ugyanakkor nem érdemes teljesen elzárkózni az étrendkiegészítőktől sem. Ezek a készítmények ugyanis legtöbbször hidrolizált, vagyis előemésztett formában tartalmazzák a kollagént, úgynevezett kollagénpeptidekként. Ennek köszönhetően a szervezet sokkal könnyebben fel tudja dolgozni és hasznosítani őket, mint a természetes forrásokból származó, nagyobb molekulaméretű kollagént.
Mit tehetünk a száraz szem ellen légkondi használatakor?
2025. szeptember 19.
A légkondicionáló helyes beállítása kulcsfontosságú. Az ideális beltéri hőmérséklet 22–24 °C között van, és fontos, hogy a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség ne haladja meg a 6–8 °C-ot. A légáramot érdemes úgy irányítani, hogy ne fújjon közvetlenül ránk. A modern optika számos megoldást kínál a légkondicionált környezet okozta kellemetlenségek enyhítésére. A kékfényszűrő és tükröződésmentes bevonattal ellátott lencsék szintén fontos szerepet játszanak, mivel az erős kékfény – amit az irodai LED-lámpák és monitorok bocsátanak ki – tovább növeli a szemirritációt és csökkenti a könnyfilm stabilitását.
A speciális felületkezelések között találhatunk hidrofób réteget is, amely megakadályozza, hogy a víz megtapadjon a felületen, így cseppek formájában lepereg róla, tisztább és szárazabb maradást biztosítva. Ez a technológia nemcsak a szemüveg tisztán tartását segíti elő, hanem megnöveli a lencse élettartamát is, mivel csökkenti a szennyeződések, por és ujjlenyomatok megtapadását. Ezzel együtt javul a látásélmény is, hiszen kevesebb zavaró tényező akadályozza a tiszta és éles kép kialakulását – különösen fontos ez olyan környezetben, ahol a légmozgás, a klíma vagy a por fokozottan jelen van.
Honnan tudhatom, hogy inzulinrezisztens vagyok?
2025. szeptember 19.
Az inzulinrezisztencia nagyon gyakran okoz tüneteket. Ha ezen tünetek tudatában vagyunk, akkor hamarabb gondolhatunk rá és hamarabb kezdhetünk el ellene dolgozni. Ezen tünetek közé tartozhat például a férfiaknál 102 cm-nél, nőknél 89 cm-nél magasabb derékbőség, a magas vérnyomás, a cukor utáni sóvárgás, a falási roham vagy az ingerültség. Dr. Borus Hajnal, a Cukorbetegközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus hívta fel a figyelmet arra, mikor szükséges orvoshoz fordulni.
Ezek lehetnek a korai inzulinrezisztencia tünetei
Az inzulinrezisztencia (IR) hátterében általában összetett életmódbeli probléma húzódik. Ide tartozik a rossz táplálkozás: túl sok gyorsan felszívódó szénhidrát, ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása, ill. a túl gyakori táplálkozás, nassolás. Komoly probléma még a mozgásszegény életmód és a stresszes élet. Az alább felsoroltak a leggyakoribb tünetek / jelek, amikre jó, ha odafigyelünk, ugyanis a vércukorszint kiegyensúlyozatlanságára utalhatnak:
– sóvárgás a cukor, a szénhidrát után,
– evés utáni és a nap közepén jelentkező erős álmosság,
– fejfájás,
– ingerlékenység,
– röviddel az étkezés utáni újra jelentkező erős éhség,
– alvásproblémák,
– fáradtság, ami étkezés után elmúlik,
– leizzadás, szédelgés, remegés.
A mozgás különböző formái
2025. szeptember 18.
A rendszeres fizikai aktivitás bizonyítottan komplex módon fejti ki jótékony hatásait, amelyek megmutatkoznak biológiai, mentális, érzelmi, valamint társadalmi és gazdasági szinteken is. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége azt foglalta össze, hogy a mozgásnak milyen típusai vannak, és a tudományos ajánlások értelmében kinek, miből, mennyit kellene végeznie, hogy megőrizze az egészségét.
A mozgásforma típusai
Érdemes tisztázni, hogy milyen mozgásforma mit jelent tudományos értelemben, mert a köznyelvben gyakran azonos jelentésben használjuk a fizikai aktivitást, a testmozgást és a sportot, azonban a sporttudományi szakirodalom külön kezeli ezeket.
Fizikai aktivitás
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „a fizikai aktivitás alatt azt a mozgássort érti, melyet az emberi test mindennapi tevékenységei során kcal-kban mérhető energiafelhasználás kíséretében izomrendszere által hoz létre; és melybe beletartoznak a munkavégzés, a sporttevékenység, a ház körüli és egyéb tevékenységek is”. Ide sorolják tehát az olyan alacsony intenzitású, könnyű mozgásokat is, mint pl. a megtett lépések, a házimunkák elvégzése vagy a kutyasétáltatás.
Testmozgás
A nemzetközi szakirodalmi definíció szerint azok a fizikai aktivitási formák, amelyek tervezettek, szervezettek, rendszeresek, és a fizikai kondíció fenntartására vagy fejlesztésére irányulnak. A testmozgás szinonimájaként használhatjuk tulajdonképpen a testedzést.
Sport
A testmozgásnak az a fajtája, ami szabályokkal tarkított versenyszerű helyzetekre épül. Azzal kapcsolatban, hogy pontosan menynyi fizikai aktivitás szükséges az egészség megőrzéséhez, nemzetközi és nemzeti egészségügyi szervezetek ajánlásokat fogalmaznak meg a népesség számára, amelyekkel a világszerte terjedő mozgásszegény életmód és az abból adódó betegségek kockázatát akarják csökkenteni.
Focizás a gyerekkel
2025. szeptember 18.
Az egyik leggyakoribb és legsúlyosabb sérülés, ami egy futballistát érhet, az a térdsérülés.
A focisták egyik legsérülékenyebb pontja a térd. Akár ficamról, térdszalagszakadásról, akár porcsérülésről vagy -leválásról van szó, a térdet könnyen érheti baleset, ráadásul a komoly terhelés mellett a porckopás is jóval előbb jelentkezhet, mint egy nem sportolónál.
A focin kívül a kézilabda, a kosárlabda és a síelés azok a sportágak, amelyek jelentősen veszélyeztetik a térdet rögzítő szalagokat. Egy-egy csavarásos sérülésnél leggyakrabban a belső oldalszalagok és az elülső keresztszalagok sérülhetnek, szakadhatnak el.
Amikor a sportoló éles fájdalmat érez a térdében, azt tapasztalja, hogy nem tud guggolni, futni, esetleg instabillá válik a térde, mindenképpen felmerül a térdszalagszakadás gyanúja. Még súlyosabb esetben a porc is beszakadhat, ilyenkor a térd elakad.
A kollagén titkai: mikor van valóban szükségünk rá?
2025. szeptember 17.
Fontos tudni, hogy bár a testünk folyamatosan lebontja és újra termeli a kollagént, fiatalabb korban ezek a folyamatok kiegyensúlyozottan zajlanak: amennyi lebomlik, nagyjából annyi újra is képződik. Az életkor előrehaladtával azonban a kollagénszintézis természetes módon lelassul, így a szervezet egyre kevesebbet képes előállítani ebből a kulcsfontosságú fehérjéből.
Azonban nemcsak az idő múlása, hanem más tényezők is jelentősen befolyásolhatják a kollagénszintünket. Ilyen például a stressz, a dohányzás vagy akár a helytelen táplálkozás. Emellett a rendszeres, intenzív fizikai terhelés hatására megnő a kollagént tartalmazó szövetek – például az inak, szalagok és ízületek – igénybevétele. Ilyenkor a szervezetnek fokozottan szüksége lehet arra, hogy megfelelően támogassa a kollagén újraképződését, hiszen ez kulcsszerepet játszik a szövetek regenerációjában és megerősödésében.
Mindezek mellett akkor is érdemes külső forrásból pótolni a kollagént, ha ízületi panaszokkal küzdünk, vagy ha úgy érezzük, hogy a bőrünk veszített a rugalmasságából, megjelentek az első ráncaink, esetleg töredezik a hajunk, körmünk. Mivel a kollagén a bélfal belső hámrétegének felépítésében is szerepet játszik, azok számára is hasznos kiegészítő lehet, akik a bélfal állapotának támogatását fontosnak tartják.
Így óvd szemed a légkondicionált irodákban
2025. szeptember 17.
A modern irodai környezet kihívásokat tartogat szemüvegviselők számára. A légkondicionálás, bár kellemes hőmérsékletet biztosít, gyakran okoz szemszárazságot és kellemetlenséget. Az Alensa szakértőivel együtt mutatjuk be, hogyan védheti meg szemei egészségét klimatizált környezetben, és milyen optikai megoldások állnak rendelkezésére a tökéletes komfortérzet eléréséhez.
Miért okoz problémát a légkondicionálás?
A légkondicionált környezet több módon is károsítja a szem természetes védelmét. „A légkondicionálás két fő mechanizmus révén szárazságot okoz: egyrészt jelentősen csökkenti a levegő páratartalmát, másrészt folyamatos légáramlatot hoz létre” – magyarázza Boros Mária optometrista. “Ráadásul a probléma nem csak az irodákat érinti. Hosszú repülő- vagy vonatutak, légkondi a munkahelyen vagy autóvezetés során hideg, száraz levegő áramlik mindenfelé, ami kiszárítja a szemet. Nyáron nem kerülhetjük el az ilyen helyeket. A látásunk nagyon megterhelődik, ezért tanácsos rendszeresen hidratálni a szemünket” – teszi hozzá Boros Mária.
A csökkent páratartalom következtében a könnyfilm gyorsabban párolog el a szem felszínéről, míg a közvetlen légáramlat tovább fokozza ezt a hatást. A kutatások szerint légkondicionált környezetben dolgozók körében a száraz szem panaszok előfordulása 48%-ra emelkedett 2–4 év alatt. A száraz szem tünetei közé tartozhat a szemviszketés és égő érzés, a homokszemcséhez vagy idegen testhez hasonló érzés a szemben, a szem kipirosodása, fokozott fényérzékenység, homályos látás, valamint – paradox módon – a túlzott könnyezés is. A japán Tokió Egyetem tanulmánya pedig megállapította, hogy a napi 3+ óra légkondicionált irodában töltött idő 2,7-szeresére növeli a száraz szem kialakulásának kockázatát. A probléma különösen súlyossá válik, amikor a digitális eszközök használatát is figyelembe vesszük, mivel a monitorhasználat során jelentősen csökken a pislogás gyakorisága, ami tovább rontja a könnyfilm minőségét.
