A figyelem elkalandozik, de az agy mégis tanul

2025. május 22.

Habár az ébrenlét és az alvás látszólag egymás ellentétei, a két állapot valójában nem zárja ki egymást: az éber agy egyes területei időnként az alvásra emlékeztető idegrendszeri aktivitást mutatnak, és ez a lokális alvásnak nevezett jelenség, úgy látszik összefüggést mutat az elmerengéssel. Simor Péter és Németh Dezső, az ELTE PPK kutatói nemzetközi kollaborációban vizsgálták az elmerengés és az információfeldolgozás kapcsolatát.

Az angol mind-wandering alatt azt a jelenséget értjük, amikor a figyelmünk elkalandozik, és a tudat, ahelyett, hogy a külső környezetre vagy az éppen aktuális feladatra koncentrálna, elmerül a jelen pillanathoz látszólag alig kapcsolódó gondolatok, emlékek és érzések kavalkádjában. Az elmúlt évtizedekben az elmerengés meglehetősen rossz hírnévre tett szert, mivel kutatások sokasága igazolta, hogy az elkalandozó figyelem számos területen drasztikusan lerontja a kognitív teljesítményt. Összességében úgy tűnt, hogy ilyenkor az agy mintha kikapcsolna, elmenekülne az információfeldolgozás kihívásai elől, hogy helyette személyes fantáziákban, ábrándokban vagy éppen nyomasztó, ruminatív gondolatokban merüljön el. Ennek ellenére az emberek idejük 30-50%-át éppen ilyen elmerengéssel töltik.

Simor Péter és magyar kutatótársai francia, spanyol és norvég intézményekkel együttműködve arra keresték a választ, hogy egyértelmű hátrányai mellett lehet-e az elmerengésnek valamilyen előnye is. Az első, online vizsgálatban 135 fő vett részt, akiknek egy egyszerű reakcióidő-feladatot kellett elvégezniük. A feladat nem igényelt komolyabb odafigyelést: csak reagálni kellett bizonyos ingerekre – az ingerek azonban egy rejtett szabályszerűséget követtek, amit a gyakorlás során a résztvevők megtanultak anélkül, hogy ennek tudatában lettek volna. A kísérlet közben időnként megkérdezték őket, hogy a feladatra figyelnek-e, vagy inkább elterelődött a figyelmük. Meglepő módon az derült ki, hogy a résztvevők akkor tudták jobban elsajátítani a háttérben megbúvó mintázatokat, amikor időnként „álmodoztak” vagy nem figyeltek tudatosan a feladatra.

Hogyan válasszunk napszemüveget a nyárra?

2025. május 22.

A jó napszemüveg nemcsak trendi kiegészítő, hanem egészségügyi védelem is a nyári időszakban. Ahogy melegszik az idő és kisüt a nap, egyre többen veszik elő napszemüvegüket – legyen szó városi sétáról, nyaralásról vagy sportos programokról. De vajon minden napszemüveg egyformán jó döntés? A stíluson túl érdemes több szempontot is figyelembe venni a választáskor. Az Alensa segít eligazodni a legfontosabb tudnivalók között.

Nap és pollen minden mennyiségben

Hamarosan itt a nyár, a nap már kisütött, a tavasz megérkezett – és sokan elő is kapták már a napszemüveget. Ámde Magyarországon közel 2,5 millió ember szenved allergiás megbetegedésben, akiknek jelentős része pollenallergiával küzd. Az allergiás reakciók gyakran járnak szemviszketéssel, vörösséggel és fokozott könnyezéssel. Ezekben az esetekben a megfelelő napszemüveg viselése nemcsak a nap káros sugaraitól védi a szemet, hanem csökkentheti a pollen és egyéb allergének szemmel való érintkezését is, ezáltal enyhítve a kellemetlen tüneteket.​ Napszemüveg vásárlásnál már egyre több típus, forma és funkció közül választhatunk, a döntés pedig sokszor nem is olyan egyszerű. Más szempontokat érdemes figyelembe venni, ha sportolni indulunk, mint ha csak az irodába sétálunk be, vagy épp ha különleges, divatos megjelenést szeretnénk. Van, aki a praktikumot keresi, mások pedig kifejezetten a feltűnő, fashion statement darabokra vadásznak.
“A pollenallergiások számára a napszemüveg a szemek védelme mellett pajzsot is képez az allergénekkel szemben. A nagyobb, ívelt modellek hatékonyabban tartják távol a polleneket a szem környékétől, így különösen ajánlottak tavaszi-nyári időszakban az allergiás tünetek enyhítésére” – mondja Boros Mária, az Alensa optometristája.

3+1 tipp, hogyan válasszunk tudatosan napszemüveget

A napszemüveg kiválasztásakor több tényező együttesen határozza meg, melyik darab lesz a legjobb választás. Nézzük meg ezek közül azt, amire leginkább érdemes figyelni.

1. Védjük szemünket a láthatatlan veszélytől
   A 100%-os UV400 szűrés megóvja a szemet a káros napsugaraktól, ezzel csökkentve a szürkehályog vagy a makuladegeneráció kockázatát.
2. A lencse típusa sem mindegy a tökéletes látásélményhez
   A szürke lencsék természetes színérzékelést biztosítanak, a barna vagy borostyán árnyalatok javítják a kontrasztot, míg a zöld szín kiegyensúlyozott látást ad. A polarizált lencsék különösen hasznosak a tükröződések kiszűrésére, például vízparton vagy autózás közben, így csökkentik a szem fáradását.
3. Érdemes a keret anyagára is figyelni
   Nyáron a könnyű, tartós, bőrbarát anyagok, mint az acetát vagy titán, biztosítják a kényelmet.

Kismedencei fájdalom szindróma

2025. május 21.

Ez az összetett kórkép a betegtől és az orvostól is türelmet igényel.

Ha a beteg az urológusnál a krónikus prosztatagyulladás, a nem bakteriális eredetű prosztatagyulladás – vagy ahogy legújabban nevezik –, a kismedenceifájdalom-szindróma diagnózisát hallja, ezek mind ugyanazt a tünetegyüttest jelölik.

A panaszok leginkább a kismedencében jelentkező fájdalommal kezdődnek, amelyek azonban egyéb területekre, pl. a péniszbe, gáttájékra, combba vagy akár a herébe is kisugározhatnak. A betegeknél ugyanakkor gyakran más jellegű tünetek – pl. vizelési panaszok vagy szexuális diszfunkció – is jelentkezhetnek. A panaszok és az okok változatossága miatt a tünetegyüttes diagnózisa és kezelése komoly kihívást jelent orvosnak és betegnek egyaránt.

A kiváltó tényezők között szerepelhet egyebek mellett

• a medencefenék izmainak hibás működése és
• a fájdalomérzékelés ezzel társuló zavara,
• különböző pszichológiai és viselkedésbeli tényezők,
• a prosztatát érintő vagy idegrendszeri eredetű (neurogén) gyulladásos megbetegedések,
• bármilyen trauma, vagy akár
• az immunrendszer rendellenességei is.

Így lendülj formába ülőmunka és stressz mellett!

2025. május 21.

A modern életmód egyik legnagyobb kihívása a mozgáshiány. Az ülőmunka és a képernyő előtt töltött hosszú órák miatt egyre kevesebbet mozgunk, aminek következtében nemcsak az alakunk, hanem az egészségünk is kárt szenved. A mozgásszegény életmód következményei – például az anyagcsere-lassulás, a narancsbőr vagy a helyi zsírlerakódások – már fiatal korban is jelentkezhetnek. A jó hír az, hogy a tudatos életmódváltást nemcsak az edzőteremben vagy a tányérunkon keresztül támogathatjuk: a tudományos alapokon nyugvó, természetes összetevőket tartalmazó alakformáló készítmények hasznos kiegészítői lehetnek a folyamatnak, és segíthetnek hatékonyabbá, eredményesebbé tenni a változást.

A modern életmód egyik legnagyobb paradoxona, hogy miközben egyre több szó esik az egészségről, valójában egyre kevesebbet mozgunk. A napjainkat jellemző ülőmunka, a képernyő előtt töltött órák és a krónikus stressz hatására lelassulnak a szervezet alapvető anyagcsere-folyamatai, és egyre könnyebben alakulnak ki zsírfelhalmozódások a legkritikusabb területeken: a hason, a combokon, a csípőn.

Nem véletlen, hogy ma már a testformálás nem csupán esztétikai kérdés, hanem egészségmegőrzési cél is. A mozgáshiány miatt csökkent izomtónus, a lassabb keringés és a megrekedt nyirokfolyadék nemcsak narancsbőrt okozhat, hanem kihat az energiaszintünkre, közérzetünkre, sőt, a hormonháztartásunkra is.

Nem varázsszer, de valódi segítség lehet a zsírégetésben

Sokan még mindig abban bíznak, hogy egy gyors diéta vagy néhány edzés megoldja a problémát. Az igazság viszont az, hogy az alakformálás egy hosszú és összetett folyamat: tudatos étkezés, fokozatosan bevezetett mozgás és mentális egyensúly nélkül nehéz tartós eredményt elérni. Sőt, a túl drasztikus diéták során gyakran nem a zsírból, hanem az izomszövetből veszítünk, ami hosszú távon több hátrányt jelent, mint előnyt.

 „Az alakformáló krémek önmagukban nem helyettesítik az egészséges életmódot, viszont hatékony kiegészítői lehetnek annak. Különösen hasznosak lehetnek azok számára, akik ülőmunkát végeznek, és nehezebben találnak időt a rendszeres testmozgásra. A helyileg alkalmazható készítmények hozzájárulhatnak a problémás területek célzott támogatásához, és segíthetnek eredményesebbé tenni a formálódás folyamatát – akár ott is, ahol a diéta vagy az edzés önmagában lassabban hozna látható eredményt” – emelte ki Dr. Kelen Ákos, a Dr. Kelen márka termékfejlesztő szakgyógyszerésze.

Fáj a térde a futóverseny óta? Nem kell lemondania az edzésről!

2025. május 20.

Túl van a Vivicittán, az UltraBalatonon vagy más futóversenyen és azóta fáj a térde? Bár a pihentetés mindenképp jót tesz az akut fájdalom szakaszában, nem feltétlenül kell lemondania a teljes szezonról, ha idejében felismerik és kezelik a problémát. Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája a futókat gyakran érintő futótérd kezelési lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Mikor lehet futótérdre gyanakodni?

Az úgynevezett futótérd igen gyakori probléma, jellemzően futók, ugrók és más ugrással, erős és gyakori földet éréssel járó sportolók panaszkodnak a tompa térdfájdalomra. Gyakrabban alakul ki ez a probléma kamaszoknál, fiataloknál és idősebbeknél, és nem kizárólag csak sportolóknál.
A térdkalács ín ugyanis viszonylag könnyen túlterhelődhet a gyakori és túl erős földre érkezéstől. A valóságos ok a combfeszítő izomzat krónikus túlterhelése, ami nagyrészt a nem szakszerűen kivitelezett mozdulatok, a nem jól felépített edzés következménye, bár a fizikai munkát végzők terhelése és egy sérülés is lehet a fájdalom eredője. Eleinte egy „egyszerű” gyulladás alakul ki, ami azonban idővel állandósulhat, és akadályozza a szabad mozgást, sportolóknál a hatékony edzést. 
– Akik éppen most futottak le egy számukra hosszabb távot, akár valamelyik nagy futóversenyen, tapasztalhatták, hogy a térdfájdalom sokszor hirtelen, mozgás, futás közben alakul ki, legtöbbször komolyabb fizikai terhelés után. Közvetlenül a térdkalács csúcs körül jelentkezik az éles fájdalom és a nyomásérzékenység, bár az ilyen tünetek forrása nem mindig egyértelmű, ezért minden esetben szükséges, hogy orvos állítsa fel a diagnózist, hiszen ki kell zárni például az olyan súlyos okokat, mint az ínszakadás, a porcleválás – hangsúlyozza Páll doktor.

Milyen tüneteket okozhat még a futótérd?

Akkor lehet futótérdre (vagy más néven ugrótérdre) gyanakodni, ha a kezdeti térdfájdalom tartóssá válik és az alábbi tünetek is kísérik: 

– ha bizonyos mozgások fokozzák a fájdalmat, mint például a térdelés, a lépcsőzés, a guggolás,
– ha hosszabb ideig tartó üléskor is fájni kezd a térd,
– ha enyhe duzzanat látszik a térden,
– ha a láb kinyújtásakor súrlódó érzés jelentkezik,
– ha csökken a combizom ereje.

A kézírás személyiségfejlesztő hatása

2025. május 20.

Sokfajta érv szól a kézírás tanításának megőrzése mellett, többek között az is, hogy a kézírás egészen másként aktiválja az agyunkat, mint amikor géppel írunk.

Az agykutatók a kézírás számos fejlesztő hatását felismerték. Amikor kézzel írunk, akkor az agyunk Broca-mezőnek nevezett része nagyon aktív lesz. A Broca-központ – amelyet Paul Broca XIX. századi francia neurobiológusról neveztek el – az ajkak, az állkapocs, a nyelv, a lágy szájpad és a hangszálak mozgását irányítja. Ha megsérül, a beszédképzés súlyos károkat szenved, mert a Broca-mező utasítja az ehhez szükséges izmokat, hogy legyenek szívesek dolgozni. Amikor tehát kézzel írunk, a Broca-mező nagyon aktív lesz. Ha viszont gépírással, akkor meg sem rezdül. Ez sok mindent megmagyaráz. A kézírás serkenti a kommunikációs készség kialakulását, hiszen amikor beszélgetünk egymással, a Broca-mező állandó aktivitásban van.

A kézírás tehát a beszédet és a kommunikációt is fejleszti, ezáltal pedig a kreativitást és a térérzékelést. 

Nem beszélve arról, hogy a finommozgások kialakulása vagy fejlesztése ugyancsak kapcsolatban van a kézírással. Azt is kimutatták, hogy a finommozgások révén a precizitás – ami nem minden emberre jellemző – is tovább finomodik. Ha valamit megtanulunk, írjunk róla vázlatot, mert az lenne a jó tanulási módszer!

Nem tudok aludni, mert horkol!

2025. május 19.

A horkolás még potenciazavart is okozhat?

Alvás közben fontos szerep jut a felső légutaknak (orrüreg, garat, gége, légcső), mivel ezeken keresztül jut el a levegő és a benne lévő oxigén a szervezet pihenése alatt is a tüdő és a keringés által a sejtekhez. A felnőtt férfi lakosság 40, a női lakosság 20%-a horkol. A kor előrehaladtával növekszik a horkolás előfordulási valószínűsége. A horkolás a szociális, partnerkapcsolati problémákon túl – mások nyugalmát zavaró horkolás – a horkoló szervezetére is negatív hatással van. A horkolásból adódó, alvás alatti jelentős oxigénhiány nappali fáradtságot, aluszékonyságot, teljesítménycsökkenést, a koncentráció zavarát, ingerlékenységet, férfiaknál potenciazavart okozhat. Mivel a horkolás által létrejövő oxigénhiány folyamatos stresszt jelent a szervezet számára, a horkolók esetében jelentősen megnövekszik az előfordulási valószínűsége a magasvérnyomás-betegségnek, a szívbetegségnek, a stroke-nak és egyéb keringési betegségeknek.

Lehetséges okok

A légutak szűkületének számos oka lehet, ezek közül a legfontosabbak/leggyakoribbak, a teljesség igénye nélkül:
Az orr kóros állapotai (melyek az orrüreg szűkületét okozzák):

• Orrsövényferdülés
• Az orrkagylók megnagyobbodása
• Légúti allergia
• Krónikus orrmelléküreg-gyulladás (rostasejtek, arcüreg, homloküreg)
• Orrpolip

A garat kóros állapotai:

• Megnagyobbodott orrmandula (leginkább gyermekkorban)
• Megnagyobbodott torokmandula
• Megnagyobbodott nyelvcsap
• Tónusát vesztett, laza lágy szájpad
• Anatómiailag szűkebb garat
• Megnagyobbodott nyelvgyök

Élettani/kórélettani állapotok, melyek fennállása esetén nagyobb valószínűséggel fordul elő horkolás, illetve légzéskimaradás:

• Túlsúly. A testtömegindex (BMI – Body Mass Index) alapján kategorizálható az emberi testsúly állapota. Kiszámítása során a kg-ban megadott testtömeget osztják a m-ben mért testmagasság négyzetével, mértékegysége: kg/m 2 . A normál testsúly 18,5–24,99 közötti tartományban található, 25–29,99-ig túlsúlyosságról, míg 30 feletti értékeknél elhízásról van szó.
• 40 évesnél idősebb egyén. Az életkor előrehaladtával a szervezet izmainak tónusa csökken, ez történik a felső légutak izmaival is. Ennek következtében a lágy szájpad és vele együtt a nyelvcsap tónusukat vesztett szövetei egyre nagyobb mértékben jönnek rezgésbe a beáramló levegő hatására, és az egyre hangosabbá váló horkolási hangot képezik.
• 43 cm vagy annál nagyobb nyakméret férfiaknál, 40,6 cm-nél nagyobb nyakméret nőknél. Általánosságban a nagyobb nyakkörfogat vastagabb nyaki zsírszövetet jelent, amely fekvő állapotban jelentősen szűkíti a felső légutakat.
• Az alkohol izomrelaxáló hatása. Ha lefekvés előtt alkoholt fogyaszt valaki, az mennyiségtől és egyéntől függően relaxálja a felső légutak izmainak tónusát, ezáltal a légutak szűkülnek, ami horkolást eredményez.
• Gyógyszerek, főként nyugtatók, altatók, melyek izomtónus-csökkenést okoznak.
• Dohányzás.
• A menopausa utáni hormonváltozások hatására a garatizmok nagyobb mértékben lazulnak el.

Magyar tanulmány fedi fel a vírusok evolúciójának kaotikus természetét – nehéz lesz így előrejelezni a jövőbeli járványhullámokat

2025. május 19.

A Szegedi Tudományegyetem matematikusainak új modellje a káoszelmélet segítségével mutatja be, hogyan vezethet az immunelkerülés és a fertőzőképesség közötti evolúciós egyensúlyozás kiszámíthatatlan tulajdonságú új vírusvariánsokhoz.

A COVID-19 pandémia alatt megtapasztalhattuk, hogy az újonnan felbukkanó variánsok rendre  felborították a várakozásokat, újabb és újabb nehézségeket okozva. A brit variáns (későbbi nevén alfa) megjelenésekor például sokan már a nyitásra készültek, ám a szegedi járványmodellező matematikusok már jóval előre jelezték a harmadik járványhullámot, amit ez a variáns okozott a megnövekedett terjedési képessége miatt.  A világjárvány megmutatta, mennyire nehéz megjósolni a vírusok evolúcióját – az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium kutatóinak új tanulmánya elméleti alapot ad arra, hogy megértsük, miért.

Vitaminpótlás, de hogyan?

2025. május 18.

A téli, tél végi időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes – esetleg mivel nem ajánlott – bevenni, ill., hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.

A legelső, amit hasznos tudni, hogy a szedni kívánt vitamin vízben vagy zsírban oldódó-e, mert ez fontos kiindulópont azzal kapcsolatban, hogy mivel érdemes bevenni – mondja dr. Horváth István László. A zsírban oldódó A-, D-, E- és K-vitaminokat étellel ajánlott elfogyasztani, míg a B- és a C-vitamint egy pohár vízzel, akár reggeli előtt is be lehet venni. B-vitaminnal indítani a napot azért is jó lehet, mert ettől a legtöbben jellemzően kicsit energikusabbnak érzik magukat.

Dr. Vajda Péter az ásványi anyagok szedésével kapcsolatban említ néhány fontos szempontot. Az egyik, hogy a vastartalmú készítményeket javasolt inkább éhgyomorra bevenni, mert üres emésztőrendszerből jobban felszívódnak, de ha valakinek gyomorpanasza van, inkább étkezés közben vagy azt követően tegye. ugyancsak a megfelelő felszívódás érdekében a magnézium-, ill. a vastartalmú készítményeket lehetőleg ne együtt szedjük. Ha van rá mód, akkor a vasat inkább reggel, a magnéziumot pedig este vegyük be, ez egyébként segíthet az elalvásban is.

Ahogyan a gyógyszerek, úgy a vitaminok és ásványi anyagok esetében is igaz, hogy a bevételükhöz a legjobb egy pohár víz.

A kávéban, teában, energiaitalokban lévő koffein kedvezőtlenül befolyásolhatja a felszívódásukat, a C-, valamint a B 1és a B2 -vitamin pedig hő hatására bomlik, tehát ezeket semmiképpen nem ajánlott forró itallal bevenni. Ami a tejtermékeket illeti, azok kifejezetten megnehezítik a vas felszívódását, így a kettőt együtt kerülni kell. De pl. a C-vitamin kifejezetten segíti a vas hasznosulását, az egy gyakori kombináció is – magyarázza dr. Vajda Péter. Ha valaki a vitaminok, ásványianyagkészítmények vagy ezek kombinációja (multivitamin) mellett gyógyszereket is szed, annak érdemes figyelnie arra, hogy a megfelelő hasznosulás érdekében ne együtt, hanem 1-2 óra különbséggel vegye be ezeket.

Nem csak esztétikai kérdés: ezért fontos, hogy erős legyen a farizom

2025. május 18.

A fenék formálása a gerinc védelmét is szolgálja

A fenék formájáért felelős farizom a testünk legnagyobb izma, amely kulcsszerepet játszik a mozgásban és a mindennapi életminőségben is. Segíti a helyes testtartást, tehermentesíti a gerincoszlopot, és csökkenti a derékfájdalom kialakulásának kockázatát. Emellett javítja a járást, az emelést és az egyensúlyérzéket is. Egyre többen jönnek rá, hogy a cél nem pusztán a formás külső, hanem az egészséges, jól működő test – ennek pedig egyik alapja a rendszeres farizom-erősítés.

Egy nő számára a fenék kiemelt testrész, de az esztétikai oldal mellett fontos hangsúlyozni azt is, hogy a farizmunk a testünkön lévő legnagyobb izom, így elég fontos szerepe van az életünkben. Nemcsak segít fenntartani a helyes testtartást, és csökkenti a gerincoszlopra nehezedő terhelést, de javítja a mozgásformákat, például a járást, futást és emelést is, mivel a farizmok kulcsszerepet játszanak a stabilitásban és a testmozgás hatékonyságában. Az erős farizmok segítenek megelőzni a derékfájást és javítják a medence stabilitását, ami különösen fontos a mindennapi aktivitások során.

Fodor Réka fitnesz oktatót a személyes tapasztalatai és a saját fejlődése vezették oda, hogy a női alakformálás, és különösen a farizomépítés szakértőjévé váljon. Néhány éve országos hírnévre tett szert, amikor igazságügyi orvosi szakvélemény készült a farizmáról, ugyanis sokan nem hitték el, hogy az eredeti. A példáját követve ma már több mint 100 ezer magyar nő az ő útmutatása alapján dolgozik a fenekén.