Varázsold meséssé a kerted! - Ötletek minden évszakra

2025. április 05.

Legyen szó kisebb vagy nagyobb kertről, nem érdemes hagynunk, hogy parlagon heverjen. Egy karbantartott, jól megtervezett kert családi vagy baráti összejövetelek színtere lehet, de saját magunknak is kialakíthatunk egy teret, ami a nyugalom szigetét hozza el a rohanó hétköznapokban. Évszaktól függetlenül egy kis odafigyeléssel meséssé varázsolhatjuk a kertet, hogy valóban használatra kész legyen és szívesen hívjuk meg szeretteinket egy kis közös időtöltésre. De hogyan is kezdjünk el?  

Hogyan lehet mesés a kertünk?

Sokszor a kert rendbetétele elképesztően nagy feladatnak tűnik, viszont érdemes lehet rászánni az időt, hogy valóban használható legyen. Nézzük, mit tegyünk a kert érdekében!

Az egyik legfontosabb teendő, hogy a kert mindig rendezett legyen. A rendszeres fűnyírás, a lehullott levelek összegyűjtése és a gyomok eltávolítása alapvető feladat, amely minden évszakban segít fenntartani a rendet. Ha van virágágyás, érdemes szezonális növényekkel beültetni, hogy a kert mindig színes és élettel teli legyen.

A kerti dekoráció szintén fontos szerepet játszik a hangulat megteremtésében. Egy hangulatos fényfüzér vagy LED-lámpások kellemesebbé teszik a kertet az esti órákban is, függetlenül attól, hogy nyári grillpartit rendezünk vagy a téli estéken szeretnénk kiülni egy forró ital társaságában.

A dekorációt évszak szerint cserélhetjük, hogy mindig friss és új hangulatot adjanak a kertnek, például:

• Tavaszra friss virágokat és színes kaspókat,
• Nyáron lampionokat és napernyőt,
• Ősszel meghitt gyertyafényt,
• Télen fényfüzéreket és puha takarókat.

Gyerekszobaszabályok

2025. április 05.

Nagyon hamar eljön az idő, amikor gyermekünknek szüksége lesz egy helyre, amely csak az övé, ahová be tud zárkózni a saját „kincseivel”, játékaival, egyéb dolgaival – és nem utolsósorban titkaival. Ez a saját szoba legyen az ő birodalma, ahol „uralkodhat”, biztonságban érezheti magát. És a legjobb, ha mi hagyjuk – természetesen korától függően és egy bizonyos határig –, úgy éljen benne, ahogy kedvére való.

Ha tönkreteszi – nem baj!

Amíg a gyermek kicsi, rajzolni vagy festeni akar a szobája falára – miért is ne? Matricát szeretne ragasztani a bútor oldalára – ha örömöt okoz neki, azt is lehet, hiszen elégedettsége a legfontosabb. Hagyjuk, hadd csinálja, ha kedve telik benne! Egy napon aztán együtt fogjuk letörölni a festéket, eltávolítani a levonós képet, és lehetősége lesz ízlése, fantáziája szerint, másféleképpen dekorálni a szobáját.

Ilyen esetekben csupán nehezünkre esik elfogadni, hogy felforgatja és tönkreteszi gyermekünk azt a szobát, amelyet előzetesen annyi gonddal és szeretettel rendeztünk be neki. Ahhoz, hogy ezt a „felségsértést” ne vegyük a szívünkre, egy francia szakírót idézünk: „Ha egy gyerek tönkretesz valamit a saját szobájában, nem baj. Amikor túl korán tanítjuk meg neki, hogy vigyázzon rá, és tartsa tiszteletben mindazt, amit mi drága pénzért vásároltunk neki – bútort, tapétát stb. –, megakadályozzuk abban, hogy gyermeki énjét kiélje.” a tárgyak értékét úgyis lassan, fokozatosan fogja megtanulni. Annak függvényében, milyen gyorsan képes rájönni, hogy a saját tulajdonában vagy környezetében lévő dolgokat meg kell becsülnie, mert senki más nem óvhatja meg jobban, mint ő.

A legjobb menedék: a saját szoba

Sátrat készít a szobájában, és abban alszik, ahelyett, hogy a kényelmes ágyában feküdne le a gyerek? Nem kellene ezt nevetségesnek tartani, mikor nincs okunk rá, hiszen a dolog ártalmatlan, és csak egy ideig tart. Számára természetesen csak játék, amikor egy olyan szűkebb teret biztosít magának, ahol begubózhat a maga kis világába. Egyszer minden gyerek felépíti a maga kis menedéket nyújtó „kunyhóját”, amelyre szüksége van, hogy védve érezze magát, megőrizze titkait. természetesen a szobája legyen a tágabb értelemben vett ilyen „kunyhó”. És, ahogy nő a gyerek, szüksége van erre a titkos helyre, az intimitásra, ahová elbújhat mások szeme elől, és ily módon kikerülhet a szülők, felnőttek felügyelete, ellenőrzése alól. Amikor még kicsi a csemeténk, nyitva hagyjuk a szobája ajtaját, hogy lássuk, ha szüksége van ránk, vagy közbelépjünk, ha kisebb „baleset” történik vele. ily módon ő is tudja, hogy állandóan rajta tartjuk a szemünket. De ha a nagyobb gyerek is egy zárt térben állandó felügyelet alatt érzi magát, az szinte egyenlő számára egyfajta börtönnel – mondják a pszichológusok. Ezért 6-7 éves korára kezd igazi, új belső teret (saját „kunyhót”) létrehozni a maga számára, a szobájában. Ebben az időszakban egyébként már történeteket és titkokat is kezd „gyártani” magának, amelyeket legfeljebb a legjobb pajtásaival oszt meg – és nem akar már állandó szülői felügyelet alatt lenni. Ekkor láthatunk szobája ajtaján olyan ékesszóló feliratokat, mint „Tilos belépni – csak nekem szabad!”, „Vigyázat, harapós kutya!” vagy „Tessék kopogni belépés előtt!” és hasonló üzeneteket. A fenyegető rajzok sem ritkák az ajtóra tűzve a hívatlan vendégek, „betolakodók” számára – akik be mernek lépni oda, ahol a gyerek nyugodtan, egyedül szeretne maradni. Mindezek miatt hagyni kell őt, hadd zárkózzék be a saját kis világába és terébe – igaz, azért időnként tanácsos észszerű tanácsokat adni hozzá!

Életmentő ötletek: Gyermekjátékok, hogy lekösd! - Könnyen, bárhol, bármikor

2025. április 04.

Szinte naponta fordulnak elő olyan élethelyzetek, amikor a szülőnek sokszor a gyerek érdekében halaszthatatlan elintéznivalója van - na, itt nem a műkörmösre gondoltunk - és a kicsi, vagy éppen már nagy lakli, de még a mama szeme fénye, nem bírja kivárni ezeket a tennivalókat.

Természetesen, a gyermek lekötését nem szó szerint értettük, és nem arra gondoltunk, hogy spárgával, esetleg hegymászókötéllel a székhez, íróasztalhoz, vagy az ugrálóba, nem is arra, hogy a gyerek által az idegeidet kelljen kikötni, ha még nem szakadtak volna el, hanem egy kreatívabb megoldásra.

A legegyszerűbb és legcsodásabb játékok fejben történnek, vagy éppen csak minimális segítség szükséges hozzájuk. Mégis a kisebbekkel, ovisokkal, vagy bölcsis gyermekekkel igen nehéz csak fejben játszani, nekik kell ehhez valami megfogható.

Az alábbi ötletek lényege, hogy játszhatók orvosi rendelőben, halkan egy hivatalban, vagy egy hosszúra nyúlt esős, vagy éppen égetően forró nyaraláson, amikor az ember elbújni kénytelen.

A könnyebbség kedvéért konkretizáltuk, mikor, melyik korosztályra számíthatsz egy ötlettel.

Alapfelszerelésed legyen papír és toll, vagy ceruza! Ha ez rendben van, nem hozol szégyent a fejedre.

1. Amőba – az ősi, és legegyszerűbb

5 kicsi kört (o) vagy 5 x-et kell összegyűjtened. Ehhez kockás lap kell, de ha csak üres van a négyzethálót meg is rajzolhatod. Legjobb, ha függőleges csempén próbálod. Függőlegesen és vízszintesen, valamint átlósan is gyűjthetők a saját jeleid, lényeg, hogy 5 kerüljön egymás mellé. Nehéz játék, mert két végéről építkezhet, így ha 3 jel után nem zárod le az ellenség egyik felét egy saját jellel – legjobb, ha egy lezárás egyben önmagad építése is – akkor sajnos biztos, hogy vesztettél, ha elég figyelmes az ellenfeled.

Korosztály: 6 éves kortól, de inkább 10-12 év felett élvezik
Játszani lehet: Bárhol

2. Papírvár

Sokan, és kicsik is használhatják. A lapokból várfalat kell kialakítani, fogasra megrajzolni a várfokot, és akár bástyát is rajzolhatsz. A legjobb, ha egy A/4-es lapot hosszában kettéhajtasz és a vár alja a szétváló része a teteje, fogai az egybefüggő része lesz. Ollóval vágd ki a várfok közötti réseket, ha a vár teteje a hajtáshoz esik, akkor az majd összetartja a vastag várfalat. A papír alját, vagyis a vár alját megállíthatod, ha kifelé vagy befelé hajtva a lapot, talpakat készítsz a falnak. A várfal így megáll az asztalon, erősebb lesz, a lap, egy kaput képez – amely egyértelműen a titkos folyosó a katonáknak.

Embereket is készíthetsz a várba. Rajzold ki, és vágd ki a figurákat, az is elég, ha körbevágod az embereket. Ruhájuk legyen változatos. Ha csak tollad vagy grafitod van, akkor is légy kreatív: lehet láncing a katonán, lehet egyszínű, lehet ruhája sötét, fehér, vagy szürke, pöttyös, kockás, csíkos két irányba, vagy mintás, a szívektől a csillagokig minden lehet rajta.

Hogy a bábuk megálljanak, vágj egy 1 cm széles, 10 cm hosszú csíkot papírból. Harmadold el hajtogatással. A hajtás által hajtsd háromszöggé, és a háromszöget a csúcsánál ragaszd meg. Ha nincs ragasztód, vízből, cukorból és lisztből jót készíthetsz. Ha megszáradt, egy nyomott háromszöget kapsz, egy térbeli elemet. A ragasztott részt - de a ragasztás fölöttig csak!!! - vágd be függőlegesen. Ezáltal a csúcsa kettéosztott lesz, fél-fél centiméteres szélességű fésűfogakat kapsz, a két fog közé, papírba könnyedén beleállíthatod a figurát. Ha előre elkészítesz vagy tizet, gyorsan megy. Mire minden emberke kész, a gyermek már fáradt, és örömökkel teli. A várjáték csak másnap kezdődik. A palotába rajzolj szőnyeget, vághatsz csipketerítőt.
A jól összehajtott papírt tirádás formákkal vágd ki a szélein, majd bontsd szét. Satírozz át pénzérméket, és vágd ki őket, ez lesz a kincs, a medence egy lap, amelynek behajtogatod a falát, és hullámokat rajzolsz bele, a folyó még ennyi sem, pusztán vágd kanyargósra, ahogy a várárkot is. A híd, kapu alakúvá hajtott papírcsík, a köveket azért rajzold rá. Remek szórakozás, légy kreatív.

Időigényes, ezért esténkét, vagy nyaraláson, vagy ajánlott.
Korosztály: 2-10 év

A vírusok a munkahelyen is támadhatnak. Mit tehetünk ellenük?

2025. április 04.

A megfázás és az influenza munkahelyi terjedése meglehetősen gyakori. A megfelelő higiénia hiánya, a félvállról vett megfázás tovább növelheti a kockázatot, szerencsére azonban vannak módszerek a fertőzés rizikójának csökkentésére. Minden nagyobb közösség potenciális veszélyforrás. A különböző vírusos és bakteriális fertőzések könnyen tudnak olyan helyen terjedni, ahol több ember tartózkodik egyszerre, és ez alól a munkahelyünk sem kivétel. Különösen oda kell figyelni abban az esetben, amikor a tünetekkel küzdő kollégánk nem vesz ki szabadságot, nem otthon kezeli és piheni ki a betegségét. Az idei influenzaszezon közepén járunk, így fontos, hogy még jobban odafigyeljünk a megelőzésre! Következzen pár szuper tipp!

Az immunrendszerünk támogatása és a megelőzés

„Minél jobb formában vagyunk, annál hatékonyabban védekezhetünk a fertőzések ellen. Szervezetünk védelme érdekében támogatnunk kell a belső immunitást és a nyálkahártyák felszínén kialakuló helyi immunitást is, hiszen így léphetünk fel a lehető leghatékonyabban a gyakori fertőzésekkel szemben- árulta el Dr. Szabó Linda a ViroStop szakértője, aki azt is elmondta ennek melyek a legalapvetőbb módjai. „Figyeljünk oda a megfelelő táplálkozásra, mozgásra, alvásra, hidratálásra és a stresszkezelésre, vagyis próbáljunk meg amennyire csak tudunk egészséges életmódot követni. Továbbá az is fontos, hogy az étrend megfelelő mennyiségű gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát, egészséges zsírokat és probiotikumokat tartalmazzon. Azonban ezeken túl a helyi nyálkahártya-immunitásunknak is döntő szerep jut. Ezzel kapcsolatban először is elengedhetetlen a légúti nyálkahártyák tisztaságának és megfelelő hidratáltságának megőrzése, éppen ezért használjunk olyan szájsprayt, amellyel további védőréteget vihetünk fel a nyálkahártya felületére. Ezek a termékek öt növényből származó kivonatot tartalmaznak, amelyek magas polifenoltartalmukkal elzárhatják a vírus kötőhelyeit, így akadályozva azok szervezetbe, sejtekbe történő bejutását, valamint a fertőzés kialakulását. Képesek továbbá a vírusok széles skáláját blokkolni, beleértve azokat is, amelyek a közönséges megfázásért, vírusos torokfájásért vagy influenzáért felelősek.”

Nagyon fontos a higiénia

A felső légúti fertőzések 90%-a vírusos fertőzésként kezdődik, amit egyes esetekben bakteriális fertőzés követ. A vírusok a levegőn keresztül, cseppfertőzés útján vagy használati tárgyak érintésével terjednek. A megfelelő higiéniai szokások betartásával csökkenthetjük a fertőzések egyik kollégáról a másikra való átterjedésének kockázatát.

1. Az alapvető higiéniai szokások közé tartozik a legalább 20 másodpercig tartó szappannal és vízzel történő kézmosás vagy az antibakteriális gél használata. Emellett törekedni kell arra, hogy ne nyúljunk az arcunkhoz, különösképp a szánkhoz, az orrunkhoz és a szemünkhöz.
2. A helyiségek rendszeres szellőztetésének is gyakori szokásnak kell lennie. Ez a módszer csökkenti a levegőben keringő cseppek mennyiségét, amelyek betegséget okozó vírusrészecskéket is tartalmazhatnak. Energiahatékonyság szempontjából a legelőnyösebb szellőztetési mód, amikor ez teljesen nyitott ablakokon keresztül történik.
3. Ne feledkezzünk meg az egész kollektíva által használt közös tárgyak tisztán tartásáról és fertőtlenítéséről sem. Ide tartoznak a villanykapcsolók, a kilincsek, a mellékhelyiségekben és a konyhákban található összes eszköz, berendezés. Hasznos lehet a mobiltelefonok, billentyűzetek, egerek vagy más közös munkaeszközök felületének rendszeres fertőtlenítése is.

Hány óra van a lakásban? Megmutatja személyiséged!

2025. április 03.

Az ember személyiségének a tükre a lakása, azaz a tárgyi környezet jeleiből következtethetünk az ember tulajdonságaira. Az órákkal kapcsolatban is igaz a mondás, hogy "ahány ház annyi szokás". Van, akinek az életterében egyáltalán nincsen óra, van, akinél viszont a lakás minden egyes helyiségében van óra, annak is a legkülönbözőbb változatai. Az órák mennyisége, elhelyezése, működése utal tulajdonosainak az időhöz való viszonyára. Minden falon vagy egy darab se? Siet, késik, hibás, rossz, régi? Órák, személyiségek. Idő és térrendezés. Teszteld magad!

Rohan az idő - Időérzékelés
A mindennapi életünkben egyes helyzetekben másképpen érzékeljük az időt. Amíg az emberek a természettel összhangban éltek közelebb állt az időérzékelése az idő természetes haladásával. Ez arra vezethető vissza, hogy a nap számukra a napfelkeltével kezdődött és napnyugtakor lett vége és az egyes munkafolyamatok meghatározott sorrendben történtek. Mivel az évkör rendjével harmóniában élt az ember, az időhöz való hozzáállása is természetesebb volt.

Az évszakok váltakozása is befolyásolja az időérzékelést, a tavaszi időszak a lendület, a gyors kezdetek ideje, nyáron repül az idő, ősszel kissé lelassul, míg télen olyan érzésünk lehet, hogy megáll az idő. Ezt a városi ember már kevésbé érzi, mivel életét nem a természet ritmusa határozza meg.

Pszichológusok is foglalkoztak azzal, hogy miért eltérő az emberek időérzékelése. Miért van az, hogy olykor úgy érezzük, hogy repül az idő, máskor pedig azt érezzük, hogy nagyon lassan telik, vagy éppen áll az idő. Az érzelmi állapotunktól és az adott történéshez való viszonyulásunktól függ. Ha egy helyzetben jól érezzük magunkat, érdekesnek, izgalmasnak találjuk, akkor az idő múlását gyorsabbnak érezzük. Ha pedig egy kellemetlen helyzetben vagyunk vagy várunk valamit, valakire, ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk és azt érezzük, hogy lassan telik az idő.

Személyiségünkből fakad, hogy eltérő az időérzékelésünk, vannak pontos, késő ill. kevert típusok. A környezethez való alkalmazkodás is kiválthatja azt, hogy az embernek megváltozzon az időhöz való viszonya.

Az időérzékelés a korral is összefügg. A gyermekeknek hét éves korig nem számít az idő, nem is értik, hogy mi az, majd amikor iskolába kerülnek megváltozik ez a helyzet. Az idősebb korosztály számára sem olyan fontos az idő, mivel idejük nagy részét otthon töltik és nincsenek annyira időhöz kötve, mint a dolgozó emberek.

Hány óra van a lakásban?
Az órák száma és az idő fontossága egyenes arányosságban vannak egymással. Vannak olyan óramániás emberek, akik gyűjtik az órákat. Ők valószínűleg pontos emberek, akiknek fontos életükben a rendszeresség, a megbízhatóság.

Szemüveg: megbélyegzéstől a divatdiktátorságig

2025. április 03.

Sokan ismerjük a régi sztereotípiákat a szemüveggel kapcsolatban, és azokat a jelzőket is, amivel a szemüveges embereket illették. De vajon mennyire élnek még ezek napjainkban? Miközben világszerte emberek milliárdjai küzdenek látásproblémákkal, a szemüveg viselésével kapcsolatos attitűdök megváltoztak? Még mindig “ciki” vagy mára már a divat egyik fontos elemévé vált? Az Alensa ennek járt utána, és divatszakértőt is megkérdezett.

A látásproblémák globális egészségügyi kihívást jelentenek, amely egyre növekvő mértékben érinti a világ népességét. Az International Agency for the Prevention of Blindness (IAPB) 2023-as jelentésének adatai szerint jelenleg mintegy 1,1 milliárd ember küzd valamilyen látásproblémával világszerte, és ez a szám a szakértők előrejelzései szerint 2050-re akár az 1,8 milliárdot is elérheti. Ez a jelentős növekedés előrevetíti a látásjavító eszközök iránti kereslet drasztikus emelkedését is.

Amikor a szemüveg nemcsak látásjavító eszköz, hanem önbizalom-kérdés is

Sokan úgy érzik, hogy a szemüveg viselése nemcsak a látásukat, hanem az önképüket is befolyásolja. Az arc arányainak megváltozása miatt egyesek kevésbé vonzónak érzik magukat, különösen, ha korábban nem hordtak szemüveget. Az új megjelenéshez való alkalmazkodás időt igényel, és kezdetben bizonytalanságot is okozhat, ami befolyásolhatja a magabiztosságot mind a hétköznapokban, mind társas helyzetekben. Bár a szemüveg viselőit gyakran az intelligenciával és műveltséggel társítják, bizonyos régi sztereotípiák még mindig élnek a köztudatban. Egyes vélekedések szerint a szemüveg viselése visszafogottabb, kevésbé határozott benyomást kelthet, ami befolyásolhatja az önbizalmat és a társas megítélést. A gyerekkori élmények meghatározó szerepet játszanak az önértékelés alakulásában, és a szemüvegviseléssel kapcsolatos negatív tapasztalatok felnőttkorban is nyomot hagyhatnak. Akiket gyerekként csúfoltak a szemüvegük miatt – például a jól ismert “pápaszemes” gúnynévvel –, gyakran bizonytalanabbul tekintenek saját megjelenésükre később is. Az iskolai közegben a szemüvegesek olykor kevesebb figyelmet vagy népszerűséget kapnak, ami hosszú távon befolyásolhatja a társas kapcsolatokhoz való viszonyukat.

A szemüveg, mint az identitás és a divat része

Az utóbbi években azonban, úgy tűnik,  mindez változik. A Kantar Hoffmann kutatása azt igazolja, hogy a szemüveget már leginkább divatos kiegészítőként tekintik, és a társadalom pozitívan értékeli a szemüveges embereket. Bár már korábban is született olyan kutatás, például egy bécsi pszichológiai kutatás, amely szerint a szemüveges személyekre az emberek jobban emlékeztek, és megbízhatóbbnak tűntek. A NeuroLaunch 2024-ben megjelent cikke a szemüveg viselésének pszichológiai hatásait vizsgálja, kiemelve, hogy a szemüveg nemcsak látásjavító eszköz, hanem az önkép és a társadalmi megítélés fontos eleme is. A szemüveg viselése befolyásolja az egyén önképét. Sokan a szemüveget identitásuk részének tekintik, amely kifejezi személyiségüket és stílusukat. Az első alkalommal szemüveget viselők gyakran tapasztalnak kezdeti bizonytalanságot, amely idővel elfogadássá és akár megnövekedett önbecsüléssé alakulhat, különösen, ha a szemüveg illeszkedik személyes stílusukhoz.

Bár nyilván mind régen, mind  ma lehet példát vagy ellenpéldát találni a pozitív vagy negatív attitűdre, de az látható, hogy a szemüveg ma már egyre inkább kiegészítő is egyben.

Krónikus kismedencei fájdalom

2025. április 02.

Amikor a megoldás túlmutat a fizikai tüneteken

Az Európai Urológiai Társaság legfrissebb kutatásai szerint a felnőtt női lakosság 15-25%-át érinti a krónikus kismedencei fájdalom szindróma (CPPS), ami jelentősen befolyásolja az érintettek életminőségét. Vincze-Horváth Noémi, a Sherlock Rehab szenior gyógytornásza és manuálterapeutája szerint a probléma kezelése komplex megközelítést igényel, mivel az esetek 79%-ában nem található szervi elváltozás a panaszok hátterében.

A krónikus kismedencei fájdalom olyan, jellemzően hat hónapnál tovább tartó állapot, amely számos formában jelentkezhet. „A páciensek gyakran hosszú utat járnak be, mire megfelelő diagnózist és kezelést kapnak. Sokszor előfordul, hogy a különböző vizsgálatok nem mutatnak ki szervi elváltozást, ami még több bizonytalanságot okoz az érintettekben” – magyarázza Vincze-Horváth Noémi.

Komplex tünetegyüttes – összetett megoldások

A szakember szerint a CPPS tünetei rendkívül változatosak lehetnek:

• húgyúti problémák (gyakori vagy fájdalmas vizelés, sürgető vizelési inger)
• gyomor-bélrendszeri panaszok (székrekedés, hasmenés)
• szexuális diszfunkció
• medencefenék izomfeszültség
• általános, kisugárzó izomfájdalom

Robottal műtenek az SZTE orvosai

2025. április 02.

Fülsebészeti műtéthez használtak csúcstechnológiai eszközt a Szegedi Hallásjavító Implantáció Munkacsoport tagja. A Szegedi Tudományegyetemen egyedülálló, modern feltételek adottak a hallásjavító készülék beültetéséhez. A Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Fül-orr-gégészeti klinikája, élen jár az olyan innovatív eszközök kifejlesztésében, amelyek a betegek ellátását még magasabb szintre emelik.

Évtizedes hagyományok, felhalmozott tudás, modern eszközpark és nyitottság, szándék a betegek érdekeit szolgáló innovációk kifejlesztésére, alkalmazására. Ezek azok a tényezők, amelyek miatt a Szegedi Tudományegyetem tesztelheti az orvostechnikai fejlesztések egyik legújabb vívmányát, a RobOtol elnevezésű fülsebészeti robotot. Az elnevezés második fele az otológiára, a fülgyógyászatra utal. Ez a robot dedikáltan bizonyos, nagy precizitást igénylő fülműtétek kulcslépéseit segítő eszköz.

A fül-orr-gégészet területén világszínvonalú az SZTE SZAKK Fül- Orr- Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika.  A szegedi orvostudomány egyik kiemelkedő területe a cochleáris implantáció, amely csúcstechnológiai hallásjavító vagy hallást lehetővé tevő eszközök beültetését jelenti. Ezen a szakterületen használták műtétekhez az ideiglenesen, fejlesztési céllal Szegedre került RobOtol-t is.

– Esetünkben a szokásos, minimálisan invazív műtéti technikánkba illesztettük be a fülsebészeti robotot, tehát a kerek ablakba történő manuális behelyezést követően a RobOtol vezette be az elektródát a cochleába. Ez egy nagyon lassú és folyamatos mozgást igénylő mozdulat, amire az emberi kéz csak korlátozottan képes. Ez a robot képes 0,1 mm/szekundum sebességgel bevezetni az eszközt. Intézetünk nyitott az újdonságokra, számos saját eredményt publikáltunk a minimálisan invazív műtéti technika kidolgozása, készülékfejlesztés témakörében. Együtt dolgozunk a műszereket gyártó cégek mérnökeivel, szakembereivel, ezért volt fontos és örömteli, hogy ismét lehetőséget kaptunk egy újdonság kipróbálására. Tapasztalatainkkal hozzájárulunk az eszköz tökéletesítéséhez, ezáltal a beavatkozást, ami könnyebbé és gyorsabbá, hatékonyabbá teszi a betegek számára a műtétet – mondta Dr. Perényi Ádám, a Szegedi Hallásjavító Implantáció Munkacsoport tagja, a cochleáris implantációt végző egyik orvos.

A szegedi fül-orr-gégészet és fej-nyaksebészet jelenleg is egyedülálló műszerparkkal rendelkezik, világviszonylatban is kevés ilyen fülészeti műtő áll a betegek szolgálatára.

Damaszkuszi rózsaolaj – a bőr aranya

2025. április 01.

A damaszkuszi rózsaolaj az egyik legkülönlegesebb és legértékesebb illóolaj a világon. Több mint 400 kémiai összetevőt tartalmaz, amelyek együttesen fejtik ki rendkívüli hatásaikat a bőrre és az emberi szervezetre. Nyugtató, fiatalító és gyulladáscsökkentő tulajdonságai miatt évszázadok óta használják szépségápolásban és gyógyászatban egyaránt.

A damaszkuszi rózsa (Rosa damascena) ősi növény, amelynek eredete Perzsiába vezethető vissza. Az arab orvosok és alkimisták már a középkorban használták, és a keresztes háborúk idején jutott el Európába. Azóta is nagy becsben tartják, különösen a bolgár Rózsák Völgyében, ahol a legkiválóbb minőségű olajat állítják elő.

A rózsaolajat a rózsaszirmok lepárlásával nyerik ki. A szüretelés időzítése kulcsfontosságú: a virágokat hajnalban gyűjtik be, amikor a legmagasabb az illóolaj-koncentrációjuk. Egyetlen liter rózsaolaj előállításához 4-5 tonna frissen szedett szirom szükséges, ami magyarázatot ad arra, hogy miért tartozik a világ legdrágább illóolajai közé.

Az Elhízás Világnapja

2025. április 01.

A kilókkal együtt a diabétesz, a szívelégtelenség, a rosszindulatú megbetegedések, de a mentális betegségek kockázata is megugrik

A mára már krónikus betegségként elismert obezitás (elhízásbetegség) bizonyítottan közel 200-féle szövődmény kialakulásának fokozott kockázatával jár, mint például a szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség vagy a daganatos elváltozások – hívták fel a figyelmet szakorvosok az Elhízás Világnapján. Az obezitás pusztító következményei tehát számos szervrendszert érintenek, ami különösen megnehezíti a komplex, páciensre szabott terápiák kialakítását, amely több szakterület együttműködését is igényli. A világnaphoz kapcsolódó nemzetközi kampány idén az egészségügyi ellátórendszerek, a kormányzatok, az élelmezési láncok, valamit média és a társadalmi környezet szerepére fókuszál, melyek nagyban befolyásolják az elhízással élők küzdelmét a plusz kilókkal. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a megelőzés fontosságát, hiszen már akár 5%-os testtömegcsökkenéssel is mérsékelhetjük az elhízás egészségügyi kockázatait.

A közelmúltban jelent meg az Európai Bizottság friss, daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos jelentése, mely szerint lakosságarányosan Magyarországon halnak meg a legtöbben rákban, ennek fő okaként pedig az alkoholfogyasztás és a dohányzás mellett az obezitás egyre inkább növekvő tendenciáját említi. A számok valóban nem kedvezőek: hazánkban több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, míg a magyarok közel 24%-a elhízott – szemben a 2014-ben mért 20,6%-kal. A probléma persze világszintű, hiszen a becslések szerint 2035-re a Föld minden negyedik lakóját érinti majd az obezitás, a gyermekkori elhízás pedig megdöbbentő, 100%-os növekedést mutat majd 2020-hoz képest. A március 4-i Elhízás Világnapjához kapcsolódva a Semmelweis Egyetem közreműködésével szervezett kerekasztal-beszélgetést a Lilly Hungária Kft., ahol neves szakemberek segítségével járták körbe ezt a komplex orvosszakmai megközelítést igénylő egészségügyi kihívást.

„Érdemes leszögezni, hogy sokszor még az sem fekete-fehér, hogy pontosan milyen kritériumok mentén határozzuk meg az obezitást, ráadásul ebben a kérdésben gyakran tör pálcát a páciensek felett a környezetük is. Általánosságban túlsúlyosnak tekintjük azt a személyt, akinek testtömegindexe (body mass index, BMI) 25 kg/m² felett van, 30 kg/m² felett pedig már elhízásról beszélhetünk. Emellett azonban figyelembe kell venni például a derékkörfogatot is, mely a hasi zsírszövet megítélésére szolgál. A számok mögött pedig többek között genetikai, környezeti, fiziológia, életmódbeli, de akár még kulturális tényezők is állhatnak, vagyis a probléma jóval komplexebb, mint ahogy azt korábban gondoltuk” – hangsúlyozta az eseményen Prof. Dr. Bedros J. Róbert belgyógyász-obezitológus, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója és a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) alapító-elnöke, valamint a Klinikai obezitológia című egyetemi tankönyv szerzője és főszerkesztője.

Az egész szervezet súlyos árat fizet a plusz kilókért

Miközben tehát az elhízásbetegség diagnosztizálásának gyakorlatában sincs teljes konszenzus, egyre több kutatás támasztja alá, hogy az elhízás nem elszigetelt probléma, hanem számos súlyos szövődmény megjelenésében játszik meghatározó szerepet. Ez nemcsak az érintettek mindennapi életminőségét befolyásolja, de sajnos végzetes következményekkel is járhat: évente több mint 5 millióan halnak meg túlsúly és elhízás következtében kialakuló betegségek miatt. „Sajnos még felsorolni is nehéz az obezitás életveszélyes szövődményeit, hiszen ma már kétséget kizáróan tudjuk, hogy a 2-es típusú cukorbetegek mintegy 90%-a túlsúllyal vagy elhízással él, illetve a túlsúllyal jelentősen nő a magas vérnyomás, a koszorúér-betegség, a szívelégtelenség vagy éppen a krónikus vesebetegség kialakulásának kockázata is. Arról sem beszélünk eleget, hogy a csontozatot és az izomzatot ért terhelés krónikus elváltozásokkal és komoly fájdalmakkal jár” – mondta el az eseményen Prof. Dr. Merkely Béla, kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora.

A legsúlyosabb következmények között említhetjük ugyanakkor a daganatos megbetegedéseket, melyek egyre komolyabb egészségügyi krízist okoznak hazánkban. Az elhízás 13 különböző típusú rosszindulatú elváltozással áll bizonyítottan összefüggésben. „Ezek közé tartozik például a gyomorrák és a májrák is, illetve számos olyan daganatos betegség, amely kifejezetten a nőket érinti, így a posztmenopauzális emlőrák vagy a petefészekrák. Ezen daganattípusok mintegy 30-40%-ánál játszik szerepet az elhízásbetegség, és azt is fontos megjegyezni, hogy a túlsúllyal romlik a rák prognózisa is, növelve a halálozási kockázatot” – hangsúlyozta Prof. Dr. Dank Magdolna onkológus, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgatója.