A halállal kapcsolatos tabutémák ledöntése is feladata az SZTE Életvégi Méltóság Munkacsoportjának

2025. május 28.

Mindenkit érint, de senki sem szeret beszélni róla. Az elmúlás és annak körülményei vannak az SZTE Életvégi Méltóság Munkacsoport tevékenységének fókuszában, amely júniusban konferenciát szervez a témában.

A WHO definíciója alapján a palliatív ellátás: „a beteg hatékony és teljes körű ellátása akkor, amikor a betegség nem reagál a gyógyító célú kezelésekre, és amikor a fájdalom és egyéb tünetek enyhítése pszichológiai, szociális és spirituális problémák megoldása kiemelkedő jelentőségű feladat.”

Magyarországon az életvégi támogatás egyik szervezett formája a hospice-palliatív ellátás, amely elsősorban daganatos betegek számára biztosítja életük utolsó szakaszában a méltóságteljes, fájdalommentes életet, figyelembe véve testi, lelki, szociális és vallási szükségleteiket és a hozzátartozók támogatását. Az Életvégi Méltóság Munkacsoport a Szegedi Tudományegyetem több intézetében, illetve klinikáján dolgozó, az életvégi ellátás fejlesztésében elkötelezett önkéntesekből jött létre, feladata az életvégi ellátás különböző aspektusának fejlesztése, egyebek mellett  képzések elősegítése, kutatás, jogi segítségnyújtás megszervezése, etikai kérdések felvetése, társadalmi párbeszéd elősegítése a témáról, a betegellátás fejlesztésére irányuló lobbitevékenység, társadalmi érzékenyítés.

– Fontos célunk még, hogy az oktatásban is egyre inkább megjelenjen az életvégi méltóság kérdése, hogy az egyetemi hallgatók már a képzésük során halljanak az életvégi tervezéssel, haldokolással, halállal kapcsolatos témákról. Ha képzésről beszélünk, akkor a kutatás sem hagyható figyelmen kívül. Egyre több szakdolgozó és TDK hallgató keres meg minket, hogy szívesen vizsgálná ezt a témát. Alapvetően kevés a hazai vizsgálat ebben a témában, így bőven van mit feltárni – tudtuk meg Dr. Kassai Szilviától, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet adjunktusától.

Közös célként fogalmazódott meg egy intézményesített fekvőbeteg hospice ellátás létrehozása. Ennek megvalósításához az erőforrások előteremtése komoly kihívást jelent, de a szakmai összefogás, az elköteleződés és a hosszú távú tervezés lehetővé teheti, hogy lépésről lépésre közelebb kerüljenek ennek a fontos ellátási formának a megvalósításához Csongrád-Csanád vármegyében.

Melanóma – Az ABCDE szabályon kívül fontos a rút kiskacsa jel

2025. május 28.

Fontos beszélni a melanóma korai felismerésének jelentőségéről, ami jelentősen növeli a gyógyulás esélyét. Ennek kapcsán dr. Karászi Viktória, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza nem csak az ismert ABCDE kritériumrendszerre hívja fel a figyelmet, de az úgynevezett rút kiskacsa szabályra is. Ennek értelmében minden olyan jelre, tünetre fel kell figyelni, ami megkülönbözteti az adott bőrképletet az anyajegyek többségétől.

A korai felismerés kulcsa az ABCDE szabály

A melanóma és minden egyéb bőrdaganat gyógyításának egyik kulcskérdése a korai felismerés, hiszen az idejében történő sebészi eltávolítás általában teljes gyógyulást eredményez. Minden változást, gyanús jelet bőrgyógyásszal ajánlatos ellenőriztetni, és sok anyajegy esetén érdemes teljes testtérképes anyajegyszűrésen is részt venni. Emellett segítségünkre lehet az ún. ABCDE kritérium rendszer is, amely abban segít, hogy az önvizsgálatok során milyen változásokra kell felfigyelni és megmutatni azokat az orvosnak.

• A = aszimmetria

Ha a bőrképlet, az anyajegy formája nem szimmetrikus kör vagy ovális alakú, az már gyanús jel lehet.

• B = border (határ, szegély)

Érdemes orvoshoz fordulni, ha megváltozik az anyajegy formája, szegélye elmosódik vagy éppen ellenkezőleg, kifejezetten éles határral különül el a bőrtől, esetleg a szélek mentén nyúlványok keletkeznek.

• C = color (szín)

Fel kell figyelni az anyajegyek színének megváltozására, ha sötétedik vagy világosodik egy anyajegy. Feltűnhet a részben vagy egészében több színt (fekete, barna, kék, rózsaszín, fehér) tartalmazó anyajegy, vagy ha világos udvar alakul ki az anyajegy körül.

• D = diameter (átmérő)

Alapvetően a fél centiméternél nagyobb anyajegyek magukban hordozzák a veszélyt, de orvoshoz kell fordulni, ha az anyajegy növekedésnek indul.

• E = evolving (fejlődés, alakulás)

Gyakorlatilag bármilyen jellegű átalakulása az anyajegynek felkeltheti a gyanút, a fentieken kívül például, ha egy korábban lapos anyajegy előemelkedővé válik vagy, ha viszketni vagy vérezni, váladékozni kezd. Ilyenkor mindenképpen bőrgyógyásszal kell ellenőriztetni.

Rút kiskacsa: minden gyanús, ami különböző

Az ABCD szabályt 1985-ben alkották meg, majd 2004-ben bővült ki az ellenőrző lista ABCDE leírássá. Ehhez társult később a „rút kiskacsa” jel, amely a különbözőségre épít. A megfigyelések szerint ugyanis egy-egy személy egészséges anyajegyei mind színükben, mind méretükben, formájukban hasonlítanak egymásra, akkor is, ha kissé szabálytalanok. Ami nem igazodik a többihez, az gyanús lehet még az önvizsgálatok során is. Ezzel válhat teljessé a lista. Az angol éppen ezért az „ugly duckling” jelenséget gyakran „funny looking”-nak (furcsa kinézetű) is nevezik, így az F kezdőbetű illeszkedhet az ABC-s megnevezés végére.

A beszéd is számít: új bizonyíték a maszkok hatékonyságára

2025. május 27.

Újabb tudományos bizonyíték erősíti meg, hogy a maszkviselés a hétköznapi, normál beszélgetések során is hatékony eszköz a légúti fertőzések terjedésének visszaszorításában. A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem közös kutatásának eredményei egy rangos nemzetközi tudományos folyóiratban jelentek meg. 

A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem együttműködésében megvalósult kutatás arra kereste a választ, hogy pontosan milyen méretű és mennyiségű részecskék jutnak a levegőbe beszéd közben, és hogyan szűrik ki ezeket a különböző típusú arcmaszkok. A kutatók ezzel a környezeti fizika, az aeroszol- és az orvostudomány legfrissebb eredményeit ötvözték. Külön érdekesség, hogy a munkában középiskolás diákok is aktívan részt vettek, és jelentős szerepet vállaltak a kísérletek lebonyolításában és az adatok elemzésében. 

A kutatók 28 egészséges önkéntest vizsgáltak egy speciálisan kialakított, zárt mérőkabinban, nagyfelbontású részecskespektrométer segítségével. A résztvevők maszkkal és maszk nélkül is beszéltek, miközben a kilélegzett részecskéket mérték. 
Az eredmények szerint a kilélegzett szubmikronos (10^-6 m alatti) részecskék méreteloszlása mindenkinél hasonló mintázatot követ, de a kibocsátott mennyiség egyénenként hatalmas különbségeket mutatott – akár százszoros eltérések is előfordultak. A beszéd hangereje nagymértékben befolyásolja a kibocsátott részecskék számát – minél hangosabb valaki, annál több részecske kerül a levegőbe.

A kutatás három népszerű maszkot vizsgált: FFP2, sebészeti, illetve kétszövetes pamutmaszkokat.  

Az eredmények alapján: 
•    Az FFP2 és sebészeti maszkok valós használat során is kiválóan szűrték még a legkisebb (egy mikrométernél is kisebb) részecskéket is, átlagosan 80%-os hatékonysággal. 
•    A textilmaszkok ezzel szemben csak 50–60%-os hatékonyságot értek el, és ez nagyban függött attól is, mennyire jól illeszkedett a maszk az arcra.

Fáradtság elleni tippek

2025. május 27.

A krónikus fáradtság, kimerültség elkerülhető. Íme, néhány tipp a gyors regenerálódáshoz, korábbi erőnlétünk visszanyeréséhez.

Az 5 tippet tartalmazó, alábbi regenerálódási terv lehetővé teheti, hogy akár egy hónapon belül visszanyerjük jó erőnlétünket, vitalitásunkat.

1. Vegyük számba a fáradtság okait!

Szokványosnak tűnhet, mégis elengedhetetlen, hogy amikor fáradtak vagyunk, először tegyük fel magunknak a kérdést, mi válthatta azt ki. A kimerültség azt jelenti, hogy túlléptük a határainkat, nem hallgattunk szervezetünk szavára. Tanácsolható, hogy szánjunk időt „helyzetfelmérés” készítésére. Ebből a gyors és egyszerű mozzanatból tudatosság bontakozhat ki, amely a változáshoz vezet.

2. Sportoljunk, ha fáradtak vagyunk!

Keresem az embert!

2025. május 26.

A napokban országszerte magas pollenterhelésről adott hírt a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, ugyanis egyszerre közel 20 féle allergén virágpora terjed a levegőben. Egy ideje már szállingózik a nyárfaszösz is, amiről sokan azt gondolják, konkrétan az váltja ki náluk az allergiás tüneteket. Dr. Tárnok Ildikó, az Allergiaközpont allergológusa, klinikai immunológus, tüdőgyógyász cáfolta ezt a vélekedést, és jótanácsokkal látta el az allergiásokat.

Mindenhol magas a pollenkoncentráció

Az egyik kiemelkedő időszakába érkezett az idei pollenszezon, az országban jelenleg magas a platán és a tölgy pollenkoncentrációja, ahogyan az eperfa féléké is, ez Budapesten eléri a nagyon magas szintet.  A nyír, a kőris, a bükk, az ostorfa, a komlógyertyán, valamint már a dió virágporának mennyisége jellemzően az alacsony – közepes tartományban alakul, míg a ciprus- és tiszafaféléké, illetve a fűzé jellemzően alacsony, esetenként elérheti a közepes szintet. Alacsony koncentrációban jelen van még a levegőben a juhar, a gyertyán, a sásfélék, valamint már pázsitfűfélék és a fenyőfélék pollenje is – írja az NNGYK. Egyre többféle allergén virágpora van jelen egyszerre a levegőben, már megjelentek az átmeneti időszak allergénjeinek pollenszemei is, a pázsitfű pollenkoncentrációja várhatóan egyre több helyen elérheti a tüneteket okozó közepes szintet. A pázsitfűre érzékeny allergiásoknál fokozódó tünetekre lehet számítani, mint például az orrfolyás, tüsszögés, köhögés, szemviszketés.
– Sokakat bosszant ilyenkor a nyárfaszösz, amiről feltételezik, hogy ez okozza a kellemetlen tüsszögést, irritációt. Amit azonban a napokban látunk a szabadban szállni, az valójában a nyárfa terméséből és annak a szél általi terjedését segítő, levegővel telt részeiből áll. Az allergiás tüneteket viszont a virágpor, vagyis a pollenek okozzák, ilyen allergén fehérjéket azonban a nyárfaszösz nem tartalmaz. A nyárfa pollenszórás valójában már korábban lezajlott, szabad szemmel érzékelhető jelek nélkül, ahogyan a többi növény esetében is történik – ismerteti dr. Tárnok Ildikó, az Allergiaközpont allergológusa, klinikai immunológus, tüdőgyógyász.

A gyerekszoba feltételei

2025. május 26.

Ahhoz, hogy gyermekünk a szobáját a maga kis birodalmává alakíthassa át, 3 fő feltételnek kell teljesülnie.

1. Bútorok az ő mérete szerint

A szoba úgy legyen berendezve, hogy a gyermeknek biztonságérzetet nyújtson, könnyedén és önállóan hozzáférjen a dolgaihoz, játékaihoz, könyveihez, azaz ne szoruljon segítségre, ha bárhonnan elő kell vennie azokat. Alacsony bútorok lekerekített sarkokkal, a gyermek magassága szerinti polcok, szekrények, a játékainak láda és kényelmes matrac a földön is – többek közt ezek szükségesek a megfelelő gyerekszoba kialakításához.

2. Egy hely csak az ő számára

Többet ér egy kis, bensőséges gyerekszoba, mint egy nagy – ahol esetleg nincs is egyedül a csemete. Alapvetően fontos, hogy ezen az adott helyen rendelkezni tudjon a saját tárgyaival, mások (testvér, szülő) ne szóljanak bele, mit hová tesz, és ne is zavarják, ha egyedül akar maradni.

Ezért fontos tehát, hogy inkább legyen egy kicsi, de saját szobája, mint egy tágasabb, amelyet a leggyakrabban meg kell osztania a testvérével. És figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy minél nagyobb a korkülönbség a testvérek között, annál eltérőbbek az igényeik. Egy 7 éves gyerek pl. már nem szereti, ha 3 év körüli kishúga vagy kisöccse a saját kis ötleteivel zavarja, be akarja vonni a játékába, mert azt ő valamiféle tolakodásnak érezheti.

3. Menedék a „veszélyek” ellen

Amellett, hogy fizikai biztonságot nyújt, a saját szoba „lelki menedék” is kell, hogy legyen csemeténk számára – állítják a pszichológusok. Ide a gyermek elmenekülhet félelmei, fantazmagóriái elől, mely veszélyeket a külvilág – mesék, rajzfilmek – hatására a képzelete generálja, és amelyek 3–6 éves kora közt leselkednek rá. Szobájának elérhetetlennek kell lennie rossz emberek, boszorkányok, vadállatok, sárkányok stb. számára. Hogy uralkodjon ilyen fajta félelmein, a gyermek megszervezi a maga kis szertartásait: égve hagyja a lámpát elalvás előtt, nem véletlenül teszi ugyanoda egyes tárgyait, tudatosan „szórja szét” a dolgait… Ezt mi sokszor gyermeki szeszélynek látjuk, de valójában segíti őt „megvédeni” a rá leselkedő „veszélyekkel” szemben.

Hogyan készüljünk az alváslaboros alvásvizsgálatra?

2025. május 25.

Azokban, akiknél az előzetes vizsgálatok során kiderült, hogy alvásproblémájuk elsősorban alváslaborban történő kivizsgálás után lenne diagnosztizálható, számos kérdés, esetleg félelem fogalmazódhat meg. Hogyan fogok én ott ellazulni? Mi lesz, ha nem bírom az érzékelőket? Mit vihetek magammal? Egyedül leszek-e éjszaka? Vacsorázhatok-e előtte vagy sem? Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ alváslaboratóriumának vezető szomnológusa, neurológus főorvos igyekszik eloszlatni a szorongást.

Milyen esetekben lehet fontos az alváslaborban történő vizsgálat?

Az alváslaborban történő alvásvizsgálatnak kétféle típusa van. A poligráfiás vizsgálat során rögzíthető az alvás közbeni légzés, a perifériás pulzus, a vér oxigén-telítettsége, a mellkasi légzési kitérés, a szívfrekvencia, a testpozíció, a lábmozgás. A poliszomnográfiás vizsgálat pedig a poligráfás vizsgálat által mért adatokon túl képes monitorozni az alvás mélységét, szerkezetét, az alvásciklusok számát, az elalváshoz szükséges és a teljes alvásidőt, az éjszakai ébredések gyakoriságát.
Mindezen faktorok lehetővé teszik, hogy az alváslaborban minden gyakoribb alvásbetegség vizsgálható legyen, így többek közt az inszomnia (krónikus álmatlanság), az alvási apnoé (alvással összefüggő légzési rendellenesség), a REM magatartászavar, a nyugtalan láb szindróma és az olyan szokatlan alvás közbeni viselkedések, mint például az alvajárás.

Mennyire kell „bedrótozni” a pácienst?

Lefekvés előtt az alvástechnikus „drótokat”, vagyis szenzorokat helyez fel a páciens testére, a fejbőrre, a szem köré, a mellkasra, a lábra. Ezek a szenzorok hosszú vezetékekkel csatlakoznak egy számítógéphez, ami lehetővé teszi a szabad mozgást az ágyban. A kézujjra felhelyezett pulzoximéter segítségével a vér oxigénszintjét és a perifériás pulzust is monitorozni lehet. Az alvástechnikus ugyanakkor nem csak az előkészületekben segít, de egy másik helyiségben ébren felügyeli a vizsgálatot, akár kommunikálni is lehet vele a vizsgálat során. Szükség esetén bemehet a vizsgáló szobába, megigazíthatja a vezetékeket, vagy segít például a betegnek kimenni a toalettre.
– Néhányan tartanak az alváslabortól, mondván ilyen körülmények közt annyira sem fognak tudni aludni, mint otthon. Valójában eddig csak kevés ilyen páciensünk volt, ellenben az ellenkezőjére több példát láttunk: van, aki annyira biztonságban érzi magát a felügyelt körülmények közt, hogy sokkal jobban tud pihenni. Ha pedig valaki forgolódik, megébred, nem tud aludni, esetleg más tünetet produkál, az ugyanolyan fontos jelzés a diagnózis szempontjából, mint azok az értékek, amelyeket rögzítünk. Mindazonáltal igyekszünk kellemessé tenni a pácienseknek az alvásvizsgálatot, az alváslabor akár egy szállodai szobához is hasonlítható – ismerteti dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ alváslaboratóriumának vezető szomnológusa, neurológus főorvos.

Jaj, ne simogass!

2025. május 25.

Nem szereti a gyerek az ölelést, a simogatást, de a pörgést és a hintázást annál inkább? Lehet, hogy az idegrendszere alulreagál bizonyos dolgokra.

Képzeld el az idegrendszert egy forgalmas autópályának, ahol a járművek az ingerek. Az autópálya (az idegrendszer) hordozza az információkat az agy felé, ahogy az autók szállítják az árut egyik helyről a másikra. Ha az út tiszta és jól karbantartott, az autók zavartalanul mozoghatnak. Ez a helyzet akkor áll fenn, ha az idegrendszer megfelelően működik. a probléma akkor merül fel, ha az út rossz állapotban van, pl. gödrökkel vagy akadályokkal. Az autók (az ingerek) nehezebben jutnak át vagy elakadnak. Ezért, ha valaki szenzoros problémákkal küzd, az azt jelenti, hogy az autók nem tudnak simán közlekedni az autópályán. És ezek a nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű utak (neuronális kapcsolatok) rendszere egy vagy több motoros, kognitív utat is érinthet, ami által a motoros és kognitív részekre nehezebben tud eljutni az információ, ami által az erre épülő pszichés és szociális területen lévő további funkciókat gátolhatja. Így az adott személy nem tud a lehetőségeinek megfelelően kiteljesedett életet élni. Ez zavarhatja a mindennapi életet, mert az ingerek megérkezése vagy feldolgozása nehézkesebb lehet. a szenzoros érzékelésünk összetett és bonyolult. Most a szenzoros moduláción belül a hiposzenzitivitásról fogok beszélni, annak tüneteiről, és hogy milyen viselkedési mintákra lehetünk figyelmesek gyermekünk viselkedésében.

Hiposzenzitivitás

A szenzoros feldolgozási nehézség (SPD) egy másik típusa, amely az érzékszervi ingerek gyengült észlelését jelenti. Ez azt jelenti, hogy a személy nem érzékeli az ingereket a tipikus intenzitással, ezért erősebb stimulációra van szüksége ahhoz, hogy ugyanazt a reakciót érje el. A hiposzenzitivitás bármelyik érzékszervet érintheti, de leggyakrabban a tapintást, a hallást és a mozgást.

Tapintási hiposzenzitivitás

Tompa érzékelés

• Nem veszi észre, ha piszkos a keze, vagy ha a ruhadarabja irritálja a bőrét.
• Nem reagál a fájdalomra, nem sír, ha elesik.
• Nem szereti a finom érintéseket, az ölelést, a simogatást.

Kerülő magatartás

• Kerüli a mezítlábas járást, nem szeret homokban, vízben játszani.
• Nem szereti a szoros ölelést, elhúzódik a simogatástól.
• Kényelmetlenül érzi magát a tömegben, a szoros helyeken.

Túlzott stimuláció keresése

• Erős nyomást, dörzsölést keres, harapdálja, csapkodja a tárgyakat.
• Szereti a durva játékokat, a pörgést, a hintázást.
• Szorosan ölel magához tárgyakat, falakat nyomogat.

Példák

• A kislány nem veszi észre, hogy tele van homokkal a cipője, észre sem veszi, ha piszkos a keze.
• A kisfiú nem sír, ha elesik, nem reagál a fájdalomra.
• A tinilány nem szereti, ha hozzáérnek, elhúzódik az öleléstől.
• A kisgyerek imádja a pörgést, a hintázást, a durva játékokat.

Ha hamarosan szülni fog

2025. május 24.

Az első gyermeküket váró házaspárok felvilágosítása a szülés előtti időben nagyon fontos és hasznos.

A várandósság 36. hetében vagy azon túl már gyorsan közeledik a várva várt nap, amikor az újdonsült szülők a kisbabájukat végre a karjaikban tarthatják. Nagy az izgalom, ezért fontos, hogy a kismamák ismerjék meg a szülést előkészítő történéseket.

A személyes adatok ellenőrzése

A szülészeten jelentkező kismama felvétele az első lépés. Nagyon fontos, hogy hozza magával a következőket:

• várandósgondozási kiskönyv,
• személyi igazolvány,
• betegbiztosítási kártya,
• lakcímét igazoló igazolvány, valamint jó, ha nála van
• házassági anyakönyvi kivonata, ha házasok a párjával, ha nem, akkor
• az apasági nyilatkozat, amit a helyi önkormányzat anyakönyvvezetője állít ki.

Egészségügyi ellenőrzés

A kismamát kikérdezik jelen panaszairól és a korábbi terhességeiről, azok kimeneteléről – vetélés előfordult-e, elhalt terhessége volt-e, szülései, ha voltak, időben zajlottak-e le, császármetszéssel vagy sima hüvelyi úton történt a befejezés? Tájékozódnak a betegségeiről – ha van –, egészségi állapotáról, van-e tudomása gyógyszerérzékenységéről, szed-e gyógyszereket, ha igen, mit. Ezek elektronikusan rögzítésre kerülnek.

Gondozási kiskönyv

Ennek tartalmaznia kell minden előző vizsgálati eredményt. Ide tartoznak az ultrahangos leletek, amelyek információt adnak a magzat méreteiről: combcsont, has és fej körfogatméreteiről, szívműködésről, a köldökzsinórban a vér áramlásáról, magzatvíz mennyiségéről. Nagyon fontos szűrővizsgálati eredmények a hüvelyi streptococcus-szűrés, a hepatitis B-szűrés. Mind az anya, mind a kisbaba szempontjából fontos, hogy meglegyenek és vele legyenek ezek a vizsgálati eredmények.

A kismama vércsoportjáról csak a központi laboratórium által kiadott, bélyegzővel ellátott eredményt lehet elfogadni. Ennek a leletnek hibátlannak, pontosnak kell lennie, ezért fontos a biztonság, ugyanis, ha a várandósnál a vajúdás, szülés, gyermekágyi időszak során bármilyen komplikáció fellép és vért kell adni, fontos, hogy olyan vért kapjon, amelynek a vércsoportja megegyezik az övével.

Akár a természetes szempillák elvesztését is okozhatja a műszempilla-allergia

2025. május 24.

Komoly egészségügyi kockázatokat jelenthetnek az arra érzékenyeknél az olyan, egyre népszerűbb szépségápolási eljárások, mint a műszempilla-felhelyezés vagy az úgynevezett szempillalifting. Leggyakrabban akut szemfelszíni irritáció, szemhéjszéli gyulladás, valamint allergiás reakciók léphetnek fel, amelyeket a műszempilla-ragasztóban található vegyi anyagok okozhatnak. A gyors száradást elősegítő, erős allergénként ismert vegyületek nemcsak az első alkalommal, de akár sok éves használat után is kiválhatnak panaszokat – hívja fel a figyelmet dr. Barcsay-Veres Amarilla, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika adjunktusa.