Az elismerő szavak ereje

2022. december 13.

Állítom, hogy általában sokkal kevesebb elismerést adunk és kapunk, mint amennyire szükségünk lenne a testi, lelki és szellemi jólléthez.

Ön mikor kapott utoljára dicséretet, elismerést? Mikor mondott utoljára valakinek elismerő szavakat?

A „dicsérésnek” nincsen hagyománya a mi kultúránkban. Sokan azt tanulták már kisgyermekként, hogy nem illik önmagunkat pozitív fényben beállítani, arról beszélni, ami nekünk jól megy. Sőt, „egy jóravaló ember” kifejezetten a negatívumokra, a hiányosságokra koncentrál. Miért olyan nehéz nekünk elismerni önmagunkat és másokat? Mitől tartunk, mi történik, ha kiemeljük, hogy mi az, amit jól csinálunk? Attól félünk, ha arra koncentrálunk, hogy mi jó, ahelyett, hogy min „kéne” változtatni, az a folyamatos fejlődésben fog minket megakadályozni. Aki tehát elismeri, hogy mit csinál megfelelően, az megreked a változásban. Aki pedig arra fordítja a figyelmét, ami rosszul megy, az rakétaként lő ki a tökéletességhez vezető úton?

A valóság ennek az ellentétje. Már pusztán annak a gyakorlata, hogy tudatosítjuk és szóvá tesszük, hogy mi az, amit jól csinálunk, megerősíti a „jó” viselkedést, és ezzel megágyaz annak, hogy minél gyakrabban tegyünk hasonlóan. Tehát a pozitív változást erősíti. Jó hatással van a kedélyünkre, hálaérzetünkre – akkor is, ha adjuk, és akkor is, ha kapjuk a dicséretet. A kölcsönös elismerés megerősíti a két ember közti kapcsolatot. Ha tehát mi magunk szeretnénk valamilyen szokásunkat megváltoztatni, keressük meg, hogy mi az, amit már teszünk a változásért, és veregessük magunkat vállon!

Fontos, hogy őszinte legyen az elismerése és ne az üresen csengő szó.

Próbáljuk ki!

• Ismerjen el önmaga számára valamit – akármilyen apróság is lehet. Pl. milyen jó, hogy sokat olvas, és próbál tájékozott lenni!
• Keressen egy személyt (érdemes családtagot), akinek szeretné kifejezni a háláját. Gondolhat mindennapi dolgokra is! Különösen nagy hatása lehet, ha olyan dolgot ismer el, amiről a másik azt gondolja, hogy ön alapvetőnek tekinti. Pl. „Köszönöm, hogy mindennap főzöl nekem kávét”, „Emlékeztetsz rá, hogy vegyem be a gyógyszereimet” stb.

A koraszülés növeli az asztma kialakulásának esélyét

2022. december 13.

A 37. hét előtt született gyermekeknél nagyobb eséllyel alakul ki a későbbi életkorban asztma, nehézlégzés. A PLoS Medicine folyóiratban közölt kutatás az asztma kezdeti tüneteinek felismerésére is felhívja az érintett szülök figyelmét.

A hetek számával csökken a kockázat

A kutatók mintegy 1,5 millió gyermek kórtörténetét tartalmazó tanulmányok összevetésével fedezték fel a kapcsolatot a szülés időpontja és az asztma kialakulásának esélye közt. Vizsgálódásaik során azt is megállapították, hogy minél korábbra esik a szülés időpontja, a kockázat annál nagyobb: a 37. hét előtt 46 százalékkal magasabb, a 32. hét előtt született gyermekek esetében háromszoros, időre született társaikhoz képest. Az eredmények alapján a kutatást végző szakemberek úgy vélik, hogy a koraszülés élethosszig kihat a tüdő működésére, ezért különösen fontosnak tartják, hogy a szülők felismerjék a betegség tüneteit.

Az asztma tünetei

Az asztma a légutak gyulladásával járó, krónikus betegség. Nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel jól kontrollálható, a betegek életminősége, a betegség lefolyása jelentősen javítható. Lényeges azonban, hogy már a kezdeti jelekre is figyeljünk, így a súlyosabb rohamokat is nagy eséllyel megelőzhetjük – hangsúlyozza a betegség idejében történő felismerésének fontosságát dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa. Gyermekkorban az asztma megjelenésének időpontja óvodás- kisiskolás kor környékén jellemző, a betegség kezdetben nem okoz súlyos panaszokat.

Asztmára utalhat: ha a gyermek légúti fertőzések kapcsán nehézlégzésre, zihálásra panaszkodik, a szokásosnál lassabb a gyógyulás; ha sírása, vagy nevetése rendszeresen köhögési rohamot vált ki. Ha futás, vagy egyéb testmozgás során könnyen kifárad, nehezen kap levegőt, köhög.

Az út, amely mellplasztikához vezetett

2022. december 12.

A mell minden nő számára a nőiesség egyik legfontosabb jelképe. Sokan elégedetlenek a méretével, míg egyiknek kicsi, a másiknak nagyobb keblek jutottak. Szerencsére a mai orvostudomány eljutott addig, hogy már mindkét oldal képviselői számára létezik megoldás a plasztikai sebészetnek köszönhetően. Mielőtt azonban bárki önként szike alá feküdne, hosszú utat jár be, míg meghozza a döntést. De nézzük, milyen lelki folyamatok vezetnek addig, mire felkeresünk egy plasztikai sebészt. Cikkünkben személyes tapasztalatokat osztunk meg, amely az évek alatt kiváltott érzéseket és a műtéti beavatkozást követő gyógyulást mutatja be olvasóinknak.  

A családomra jellemzően genetikailag nagy mellekkel áldott meg a sors, mely mindig is szégyenérzettel töltött el. Az érzést tovább fokozta, hogy a férfiak akaratom ellenére rendszeresen zaklattak, molesztáltak. Sok ismeretségem azért siklott ki már a legelején, mert bemutatkozáskor a szemeim helyett más testrészeimet tartották fontosnak megvizsgálni. Az évek alatt eljutottam addig, hogy nem mertem felvenni dekoltált ruhákat, folyamatosan takargattam magam, mert féltem attól, hogy valaki újra „bántani fog”. Mindezek mellett a súly hatására a mellek alatti bőr minden nyáron begyulladt, ami nem kívánt fájdalmakat okozott, hiába próbáltam meg bármilyen csodaszerrel megelőzni a problémát.

A fentebb megosztott élmények juttattak el közel 10-15 éve az első sebészhez, aki először elriasztott attól, belevágjak a mellkisebbítésbe. Mai fejemmel már bánom, hogy akkor miért nem voltam határozottabb, mert sokkal több kellemetlen helyzettől óvhattam volna meg magam.

Az évek gyorsan teltek, de egy nap eljutottam addig, hogy márpedig én megcsináltatom a melleimet, kerül, amibe kerül. Először a Google segítségével kerestem, kutattam plasztikai sebészek után, majd rábukkantam a közösségi médiában a Mellplasztika csoportra, ahol egy kattintással taggá váltam és elkezdtem a témában felmerült kérdéseimre válaszokat találni. Így találtam rá „kebelbarátnőimre”, akik végig kísértek és tanácsaikkal elláttak.

Több orvost felkeresve végül megtaláltam az „igazit”, akivel elindult a folyamat. Fontos tudni, mielőtt valaki mellkisebbítő műtétre adja a fejét, több vizsgálaton kell átesnie. Mivel egy mellrák-túlélő lánya vagyok és korábbi daganatos betegségemből kifolyólag rendszeresen ellenőriztetem magam, hiába voltam a harmincas éveim közepén, de mammográfiai vizsgálatot csináltattam, amely biztosított róla, hogy semmi baj nincs a melleimmel. A következőkben még vérvétel, tüdőszűrés és EKG vizsgálatok vártak rám a műtétet megelőzően.

A műtéti beavatkozásig eltelt időben egyedülállóként a hűtő és a konyhám feltöltése, raktározása volt az egyik legfontosabb cél, valamint a szervezetem felkészítése. Korábban is többféle vitamint szedtem, de rendeltem és elkezdtem előbb a Zinzino halolaját, majd a Nutriversum halkollagén tablettáját és a Forever Living Aloe Vera Berry géljét fogyasztani.

Nehezen azonosítható, de jól kezelhető: Gaucher-kór

2022. december 12.

Nehezen azonosítható, de jól kezelhető betegségre hívja fel a figyelmet a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (Rirosz) a nemzetközi Gaucher-naphoz kapcsolódva.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az először 2014-ben megtartott nemzetközi Gaucher-nap célja, hogy minden év október 1-jén felhívja a figyelmet a betegségre, a tüneteire, illetve a kezelhetőségére, így segítve, hogy az érintettek felismerjék az elváltozást és a terápiának köszönhetően teljes életet élhessenek.

A Gaucher-kór könnyen és fájdalommentesen diagnosztizálható és kezelhető, veleszületett anyagcsere-betegség, amelyet egy speciális enzim – az elöregedett sejtek lebontásában közreműködő glükocerebrozidáz enzim – hiánya okozza. Ennek következtében zsírszerű anyagok halmozódnak fel a szervezetben, többnyire a lépben, a májban, a csontokban. Így többi között megnagyobbodott lép, májkárosodás, véralvadási zavarok alakulhatnak ki.

A szövetség szerint jelenleg legalább száz olyan ember él  Magyarországon, aki Gaucher-kórban szenved, és nem tudja, hogy kezelésre szorulna. A betegség főbb tünetei a krónikus fáradtság, végtagfájdalom, bélpanaszok, illetve véralvadási zavarokból következő erős orrvérzés, ínyvérzés, elhúzódó és görcsös menstruáció. A kór érinti a betegek csontozatát is: csontjaik törékenyebbek az átlagosnál, gyakran tapasztalható órákig, napokig tartó, szinte elviselhetetlen csontfájdalom.

A betegek számára Magyarországon is van elérhető terápia, a Szent László Kórház hematológia és őssejt-transzplantációs osztályának szakorvosai hosszú évek óta vesznek részt a Gaucher-betegek kezelésében – írták a közleményben.

Olyan rendetlen ez a gyerek!

2022. december 11.

Mindennapos problémáink közé tartozik, hogy gyermekünket a legnagyobb nehézségek árán – vagy sokszor még úgy sem – tudjuk rendre szoktatni. Széthagyja a játékait, ruháit, egyéb holmiját, és nekünk kell utána rendet tenni. Néhány jó tanács az életkornak megfelelő, helyes módszerek alkalmazásához.

A gyereket nemcsak szoktatni, hanem motiválni, tanítani is kell ezen a téren. Amellett csak életkorának megfelelő terhet rójunk rá, és ahogy nő a csemete, magyarázatunk nyomán egyre jobban megérti majd a rendrakás szükségességét, hasznosságát. Kellő következetességgel és ráhatással, olykor apró trükkökkel eredményesebbek lehetünk.

3 éves kor körül

A rendcsinálás legyen csupán játék az egészen kicsi gyermek számára! Tanítsuk meg rá, hogy örömmel, játszás közben igyekezzék rendet tenni a holmijai között: pl. tornyozza fel képeskönyveit, rakja sorba a játékait, így rájön, hogy nem botlik meg bennük. Aztán hagyhatja ledőlni a könyveket, összekeveredni a játékokat – és amikor kedve van hozzá, kezdje újra a maga teremtette „káoszból” való kilábalást. Az esti időpont különösen alkalmas az újbóli rendcsinálásra, hiszen „aludni” küldheti ily módon az összes játékát, egyéb dolgait is a szobájában.

4-5 éves korban

Ebben az életszakaszban a kisgyermek még nagyobb buzgalommal szereti használni a játékait, mint korábban, és még kevésbé törődik azzal, hogy azután rendet tegyen köztük. Ekkor kezdhetjük arra ösztönözni, hogy egyedül, „mint a nagyok”, találja meg az állandó helyét a játékainak, és mindig oda is tegye vissza őket. Rá fog jönni, hogy ha követi tanácsunkat, legközelebb könnyebben bukkan rájuk. Rá kell vezetni arra is, hogy a jövőben ennek így kell lennie minden holmijával. Ha nehezen megy neki a rendcsinálás, megtehetjük, hogy mi a lakás egy távolabbi pontjáról, észrevétlenül felügyeljük, és ha szükséges, segítünk neki.

3 jel, amikor komolyan kell venni a nyakfájdalmat

2022. december 11.

A nyakfájdalom meglehetősen gyakori panasz, de nem minden esetben jelez komoly problémát. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos azokra az esetekre hívja fel a figyelmet, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgáltatni.

Vészhelyzetben nem szabad késlekedni

Vannak bizonyos vészhelyzetek, amikor késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulni a nyakfájdalom miatt, ilyenek például a baleset, gerincsérülés miatt fellépő fájdalom, vagy a komoly, más szimptómákkal párosuló fájdalom. Az alábbiakban azonban nem ezekről a vészhelyzetekről lesz szó, hanem azokról a szituációkról, amikor nem tudjuk eldönteni, szükség van-e orvosi vizsgálatra vagy sem.
Nagyon ritkán, de előfordul, hogy a nyakfájást fertőzés, autoimmun betegség, daganat vagy más rendszerbetegség okozza, de ilyenkor jellemzően más komoly panaszok is jelentkeznek, amelyekkel feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Vannak emellett olyan figyelmeztető jelek, amelyek megléte esetén szintén szükség van kontrollra, hogy kiderülhessen, pontosan mi okozza a gondot.

Ezek a következők:

1. 6 hétnél régebben áll fenn a panasz.
2. A fájdalom nem elhanyagolható, és nem javul, esetleg romlik.
3. Legalább egy tényező társul a nyakfájdalom mellé az alábbiak közül.
– A gerinc érintésre fájdalmas.
– Indokolatlan fogyás tapasztalható.
– Láz és/vagy hidegrázás jelentkezik.
– Komoly fejfájás és/vagy nyaki merevség és/vagy láz és/vagy zavartság lép fel. Ezek akár agyhártyagyulladás jelei is lehetnek.
– Hirtelen fellépő, ún. thunderclap (mennydörgés) fejfájás, ami ugyan döntően ártalmatlan, de ki kell vizsgáltatni.
– Lüktető, pulzáló fájdalom a halántékban vagy a fej hátsó részén.
– Végtagokban jelentkező furcsa érzések: gyengeség, zsibbadás, rossz koordináció, amit gyakran nem is kapcsolunk össze a nyakfájással.
– Megmagyarázhatatlan hányinger, hányás, ami akár a nyaki gerinc stabilitási problémáira is utalhat.
– Szteroid vagy droghasználat, valamint a HIV fertőzés fennállása, amelyek komoly nyakfájdalmat okozhatnak.
– Más testtájon is jelentkező ízületi fájdalmak, 40 éves kor előtt megjelenő és egyre romló panaszok, nehéz emésztés, irritált szemek – ezek mind utalhatnak bizonyos autoimmun betegségekre.

Börfi - indiai tejkaramella, avagy a tökéletes reggeli édesség

2022. december 10.

Egy indiai édesség, amivel a szeretetet fejezhetjük ki... mellette nagyon finom, igazi energiabomba!  

Hozzávalók:
1,5 l zsíros tej
5 dl tejszín
25 dkg cukor

A hozzávalókat összekeverjük egy vastag falú (lehetőleg rozsdamentes acél) nagy lábasban, és felforraljuk. Olyan edényt válasszunk, amelyben nem szokott leégni az étel! Ekkor úgy állítjuk be a lángot, hogy a tej állandó forrásban maradjon, de ne fusson ki – a legalacsonyabb fokozatot válasszuk.

A tej besűrítéséhez türelmesnek kell lennünk, hiszen akár egy óra hosszat is eltarthat, és ez a lekvárfőzéshez hasonlóan a tűzhely mellett ácsorgást követeli tőlünk. Ahogy sűrűsödik, egyre gyorsabban kavargassuk. Addig főzzük, míg a börfi barna, egészen sűrű és ragacsos nem lesz.

A börfi ízesítés nélkül is nagyon finom, de ha mégis ízesíteni akarjuk, akkor ezen a ponton belekeverhetünk darált olajos magvakat (diót, mandulát, pisztáciát stb.), citromhéjat és levet, pirított kókuszreszeléket vagy őrölt kardamomot.

A masszát a munkalapra öntjük, spatulával jól átgyúrjuk, és egy tálcán 2,5 cm vastag téglalapot formálunk belőle. Teljesen kihűtjük, majd kockákra vágjuk, vagy kerek labdákat készítünk belőle. Ügyesebbek egyesével díszíthetik marcipán elemekkel, természetes ételfestékkel. Jó étvágyat kívánunk!

Cukorbetegség: Könnyen kialakul, de utána nehéz kezelni

2022. december 10.

Egy 2018-as kutatás szerint a magyarok naponta átlagosan 284 percet ülnek a tv előtt, ez 16 perc híján 5 óra³, ami a sporttól és más aktív kikapcsolódási formáktól veszi el az időt.⁴ Szervezetünk egyik csodája az alkalmazkodóképesség, de ez egyben a legnagyobb csapda is, hiszen ha hozzászokunk ehhez az életmódhoz, egyre kevésbé hiányzik majd a rendszeres testmozgás. Ennek eredményeként két dolgot veszítünk egyszerre: a testsúlyunk feletti kontrollt és a stressz levezetésének egyik legjobb formáját – előbbi legtöbb esetben túlsúlyhoz, míg a kezeletlen stressz előbb-utóbb magas vérnyomáshoz vezethet. Mindkettő egyaránt növeli a cukorbetegség kialakulásának esélyét.

De ez nem az egyetlen veszélyforrás, hiszen a szénhidrátdús étkezés és az egészségtelen ételek hatására nem csak a testsúlyunk gyarapodik, hanem a vércukorszintünk is szélsőséges igazodásba kezd, majd hosszú távon az inzulin-háztartásunk is felborul. Ha nem figyelünk oda, ezt később könnyen inzulinrezisztencia, majd cukorbetegség követheti. Kezdetben még elegendő lehet, ha egészségesebb életmódra váltunk, de van egy pont, ahonnan már visszafordíthatatlanok a következmények.

Érdemes odafigyelni, mert az olyan ártatlannak tűnő tünetek, mint a fokozott szomjúság, a gyakori éhségérzet, a szokatlan fáradtság, a homályos látás, az éjszakai alvást is gyakran megszakító vizelési inger mind utalhatnak kezdődő vagy akár már előrehaladott diabéteszre. A betegség további jelei lehetnek az ingerlékenység és hangulatváltozások, a váratlan fogyás illetve a lassan gyógyuló vágások, sebek és zúzódások is.

Amennyiben már diagnosztizált cukorbetegek vagyunk, nagyon fontos, hogy ismerjük annak következményeit, veszélyeit. Ha nem figyelünk oda, olyan súlyos szövődmények alakulhatnak ki, melyek akár végzetesek is lehetnek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy világszerte évente 1,5 millió halálesetet tulajdonítanak ennek a betegségnek⁵. De rendszeres kontrollal, bizonyos esetekben önvizsgálattal időben felismerhetjük a szövődményeket – orvosunknak is segíthetünk, ha megosztjuk vele új, szokatlan tüneteinket.

A leggyakoribb szövődményeket talán többen ismerik:

• látásromlás, vakság;
• idegi fájdalmak, zsibbadások;
• veseműködési zavar, fehérje ürítés;
• érszűkület (koszorúerek, agyi, erek, végtagok);
• diabéteszes láb (lábszárfekély),
• szívinfarktus, agyembólia, bénulások.

Jó kommunikációs készség: kulcs a sikerhez vita esetén

2022. december 09.

Ha valakivel problémás ügyünk van, vagy nézeteltérésünk támad – akár a munkahelyen, akár a családban vagy a baráti körben – a jó kommunikációs készség elsajátítása nagyon fontos az életnek ezen a területén is. Mindenekelőtt tanácsos olyan barátságos, jóindulatot sugárzó magatartást felvennünk, bármennyire zaklatottak vagyunk is, amely segíti az előrevivő párbeszédet, vagy a kapcsolat megújítását.

Íme öt további jó tanács a helyes kommunikációhoz vitás kérdések esetén, hogy tartósan kiegyensúlyozott legyen a kapcsolatunk kollégáinkkal, barátainkkal, rokonainkkal, mely a közös megértésen alapul, és nem a nyersen megfogalmazott neheztelés, bírálat, elhamarkodott ítéletalkotás a fő jellemzője.

Közeledjünk körültekintő magyarázattal, és ne vádaskodjunk!
Fejtsük ki nézőpontunkat anélkül, hogy megpróbálnánk uralkodni beszélgetőtársunkon, vádló vagy becsmérlő szavak hangoztatásával. Amellett próbálkozzunk azzal is, hogy ha szükséges, neheztelésünket, nézetkülönbségünket inkább első személyben fogalmazzuk meg. Ne „rontsunk rá” beszélgetőpartnerünkre második személyben ismételgetve mindazt, amivel nem értünk egyet vele („te” ezt tetted, vagy mondtad, „maga” volt a hibás stb.).

Ennek rendszerint az a vége, hogy csak vádaskodunk, és magunkat kihagyjuk a konfliktusból, mintha mi nem is lennénk ugyanolyan részesei. Fejezzük ki magunkat inkább úgy, hogy mi játszódik le bennünk, mit okoz számunkra a másik helytelen viselkedése, cselekedete, felénk irányuló közönye stb. Pld. beszéljünk így a partnerünkkel: „Nekem szomorúságot okoz, amikor nem figyelsz rám, szeretném, ha ezen változtatnál,” vagy: „Túl sok felesleges munkával és elpazarolt idővel jár, míg naponta rendet teszek a lakásban. Kérlek, vedd ezt figyelembe.”

Fontos a gondolatok kölcsönös megosztása

Minden helyzetben – legyünk bármilyen viszonyban a beszélgetőtársunkkal – jusson eszünkbe, hogy a kommunikáció a gondolatok megosztását jelenti. És amint kizárólag a másikat vádoljuk, hibáztatjuk, őrá nem is figyelve, a kommunikációban zavar keletkezik – kölcsönös megosztásról nem lehet szó.

Ez kissé hasonlatos ahhoz, mint amikor egy telefonálást sercegés, recsegés zavarja meg: többé már nem hallunk jól. A nyugodt, észérvekkel alátámasztott párbeszédre hasonlóképpen kevés az esély, ha a másikat „nem halljuk”, azaz nem szentelünk mondanivalójának kellő figyelmet.

Ismerjük el mások értékeit!

Amikor problémánk van valakivel, gondoljunk pozitív tulajdonságaira is. Időnként közöljük azokkal, akikkel naponta kapcsolatban vagyunk, és így olykor konfliktusba kerülünk, hogy mit értékelünk bennük. Más szituációkban gyakoroljuk magunkat abban is, hogyan ismerjük el, tudatosítsuk magunkban előre, ami jó (lehet) abban a partnerben, akivel találkozónk van.

Érbetegségek: előzze meg a bajt!

2022. december 09.

A lábamputációk száma országonként nagy különbséget mutat, hazánkban azonban az Európai Unióban is az egyik a legmagasabb a beavatkozás aránya. A lábamputációra gyakoriság szerint sor kerülhet érbetegség és cukorbetegség, trauma, tumor, gyulladás, végtagfejlődési rendellenességek és egyéb okok miatt. Az érbetegségek a lábamputációk több mint 80%-áért felelősek. Dr. Kósa Évát, a Trombózis-és Hematológiai Központ angiológusát kérdeztük az érbetegségek kezeléséről és a lábamputáció megelőzéséről.

Magyarországon az egyik legnagyobb a lábamputációk aránya az EU-ban

Magyarországon évente 100 000 emberből 42 esetben végeznek lábamputációt. Összehasonlítva, Svédországban ez a szám évente 20-35 közötti 100 000 lakosra nézve. Idősekben, férfiakban, cukorbeteg, dohányos, érszűkületes betegekben az arány még sokkal magasabb. Ismert, hogy cukorbetegekben a lábamputáció akár 15x gyakoribb is lehet, mint a nem cukorbetegekben. Cukorbetegségben a helyzetet az is bonyolítja, hogy perifériás verőérbetegség jelenléte nélkül az ún.  diabeteses láb szindróma talaján is történhet végtagvesztés. 

A diabeteses láb szindrómát keringési zavar, csont-és ízületi eltérések és idegkárosodás (neuropathia) alkothatja, és következtében akár egy banális sebből  kialakuló fertőzés rövid időn belül a lábujj vagy a végtag elvesztéshez is vezethet. Egyetértés van abban, hogy a diabetes miatti felesleges lábamputációk szűrővizsgálattal, a betegek felvilágosításával, a betegség megfelelő kezelésével, és a betegek kellő odafigyelésével nagymértékben csökkenthetők.

Érszűkület szűrése- mikor indokolt?

Az érszűkület előfordulása bizonyos állapotok, betegségek során gyakoribb, így ezek fennállásakor rendszeres szűrés javasolt, akár tünetmentesen is. Ilyen állapot például az idős kor, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, a magas koleszterinszint, valamilyen szív-és érrendszeri megbetegedés (főleg stroke, szívinfarktus) után, valamint akkor is, ha a családban előfordult már érszűkület. Különösen nagy kockázatot jelent, ha a felsoroltak közül egyszerre több is fennáll. Az érszűkület típusos tünetei esetén minden esetben fontos, hogy az illető orvoshoz forduljon.

Alsó végtagi érszűkület tünetei, jelei:

• hűvös, sápadt végtag vagy lividitás, bőrpirosság
• töredezett körmök, körömgomba, hiányzó szőrzet
• Járáskor a lábszár, comb vagy farpofa területén jelentkező fájdalom, vagy zsibbadás, mely megálláskor múlik (“kirakatnéző betegség”)
• súlyos tünetek: seb, fekély, elfeketedés a lábujjakon, sarkon

A perifériás verőérbetegséget a boka-kar index meghatározásával igazolják. A vizsgálat a karokon és a lábakon elvégzett vérnyomásmérésekből áll. Az index és klinikai tünetek alapján megállapítható a betegség súlyossága. Amputáció veszélye a súlyos, már nyugalomban is fájdalmat okozó sebek, fekélyek, szövetelhalás esetén áll fenn. E tünetek jelenlétekor a végtag keringése kritikusan alacsony.