Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Első ízben adták át a Mindwell „MentalCare Awards” díjait

2025. november 29.

A Mindwell Pszichológiai Központ idén első alkalommal adta át a Mindwell „MentalCare Awards díjat, amely a mentálhigiénés szakemberek, pszichológusok, segítők elhivatott munkáját ismeri el. A díj alapítója, Dr. Dura Mónika osztotta meg velünk a kezdeményezés mögötti szándékot, a kiválasztás szempontjait és a szakma legégetőbb kihívásait.

Fotó: arterego.hu„Amikor megalapítottam a Mindwell Pszichológiai Központot, azzal együtt született meg bennem az álom is, hogy egyszer díjat alapítok azoknak, akik a mentális egészséggel foglalkoznak – pszichológusoknak, segítő szakembereknek, szociális munkásoknak –, hogy méltóképpen elismerjük a munkájukat” – mondja Dr. Dura Mónika.

Az ötlet hosszú ideje érlelődött, de a megvalósítás 2025-re lett aktuális. „Azt éreztem, most jött el az idő. Az állami rendszerben dolgozó pszichológusok és szakemberek gyakran szűkös erőforrásokkal, de hatalmas hivatástudattal, csendben és alázattal végzik a munkájukat. Szerettem volna végre reflektorfényt irányítani rájuk, mert ez ritkán történik meg.”

A szakma láthatósága – még mindig hiányos

Bár az elmúlt években javult a mentálhigiénés szakmák megítélése, a társadalmi nyitottság még mindig egyenlőtlen. „A nagyobb városokban, a fiatalabb generációk körében sokkal nagyobb a nyitottság. De vidéken, kisebb településeken ez még mindig nem magától értetődő. Ugyanakkor tíz évvel ezelőtthöz képest hatalmas előrelépés, hogy már egyre több ember keres segítséget.”

Azonban vannak területek, ahol az ellátás súlyos hiányosságokkal küzd: „Gyermekpszichológusból már több van, de gyermekpszichiáterből például nagyon kevés. Különösen nagy a hiány azoknál a gyerekeknél és kamaszoknál, akik komoly pszichés problémákkal élnek.”



Vitaminfogyasztás télen

2025. november 29.

Fotó: krakenimagescom © www.freepik.comA hidegben a szervezetünk fokozott támogatást igényel, de a megfelelő étrendkiegészítő kiválasztásában könnyű hibázni. A BioTechUSA szakértői most elárulják, hogyan kerülhetjük el a buktatókat, és mi a tudatos vitaminfogyasztás kulcsa.

Ahogy az ősz lassan télbe fordul, a szervezetünket is nagyobb kihívások érik: a zárt terekben könnyebben terjednek a vírusok, a csípős levegőn gyorsabban megfázhatunk, a napfény hiánya pedig gyengítheti az immunrendszerünket. Nem véletlen, hogy ilyenkor sokan különféle immunerősítőkhöz, vitaminokhoz nyúlnak – azt azonban fontos tudni, hogy nem mindegy, hogy milyen körülmények között jutnak be ezek a tápanyagok a szervezetünkbe.

Hiába szeded, ha nem hasznosul? Így segítheted a vitaminok felszívódását

Bár elsőre az ellenkezőjét gondolhatnánk, a vitaminok és ásványi anyagok nem egyformán hasznosulnak a szervezetben. A tápanyagok felszívódását és hasznosulását számos tényező befolyásolja – nemcsak az, hogy mit fogyasztunk, hanem az is, milyen állapotban van a szervezetünk. A folyamatot például befolyásolhatja, hogy mikor és mivel vesszük be egy készítményt, mennyire vagyunk hidratáltak, milyen az emésztésünk, fizikai aktivitásunk, sőt akár a stressz-szintünk is hatással lehet rá. Általános ajánlás, hogy a zsírban oldódó vitamincsoportot is tartalmazó multivitaminokat étkezéskor szedjük, hiszen a zsírok jelenléte fontos a felszívódásukhoz. Éppen ezért a kiegyensúlyozott étrend nem pusztán a tápanyagok mennyiségéről és minőségéről szól, hanem arról is, hogy megteremtsük a szervezet számára azokat a feltételeket, amelyek mellett valóban hasznosítani tudja mindazt, amit beviszünk. Ezzel összhangban az utóbbi években egyre többen választják a szerves kötésű formákat, például a magnézium-biszglicinátot.



Komoly bajt is jelezhet a fejfájás és a zsibbadás

2025. november 28.

Fotó: drazenzigic © freepik.comA központi idegrendszer – az agy és a gerincvelő – felelős a test szinte minden működéséért: a mozgásért, érzékelésért, gondolkodásért, beszédért és egyensúlyért. Éppen ezért az itt jelentkező zavarok – még ha enyhének tűnnek is – nem hagyhatók figyelmen kívül. A fejfájás, zsibbadás, beszédzavar vagy látásprobléma sok esetben nem önálló panasz, hanem egy súlyosabb neurológiai folyamat első jele lehet – mondja dr. Vághy Beatrix, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus és neurofiziológus főorvosa.

Fejfájás: mikor kell komolyan venni?

A fejfájás gyakori tünet, amely mögött állhat ártalmatlan ok (például feszültség vagy alváshiány), de neurológiai kivizsgálásra van szükség, ha az alábbi jellemzők valamelyike fennáll:

  • új típusú vagy szokatlanul erős fájdalom
  • hirtelen jelentkező, robbanásszerű fejfájás
  • tartósan fennálló vagy rendszeresen visszatérő panasz
  • fejfájás, amelyhez neurológiai tünetek társulnak (pl. látászavar, zsibbadás, beszédzavar)

A háttérben állhat migrén, ér eredetű elváltozás, nyaki gerincprobléma vagy ritkábban akár térfoglaló folyamat (pl. daganat).



hírek, aktualitások

Az „osztály bohóca”

2025. november 19.

Pedagógusok és szülők gyakori problémája a folyton bohóckodó gyermek, és ez a gond az iskolás évek kezdetén különösen előtérbe kerül. Amikor azonban a tanítók és a diáktársak a gyermeket már az „osztály bohócának” tartják, az negatív következményekkel járhat a nebuló fejlődésére nézve – állapítja meg egy tanulmány.

Az iskolás évek kezdetén azokat a gyerekeket, akik ügyesen bohóckodnak, hogy szórakoztassák a többieket, szeretik az osztálytársaik, pajtásaik. Amikor azonban a kisdiákok felsőbb osztályba lépnek, a vicces gyermek kedvező megítélése általában romlik. legalábbis egy amerikai egyetem kutatói által megjelent tanulmány szerint. Az írás kimutatja ugyanis, hogy az „osztály bohóca” magatartást később már rosszallóan elutasítják, zavarónak tekintik a diáktársak, de a pedagógusok is. Ezek a „bohócok” pedig zokon veszik a nekik szóló, negatív megjegyzéseket, és a kutatók szerint a dolgot úgy fogják fel, hogy magatartásuk kudarcot jelent számukra a (nem csak az iskolai) közösségben.

A közösség rosszabbodó elismerése

A vizsgálódásból érdekes eredményekre jutottak, többek közt arra is, hogy míg az általános iskola első évében mind a lányokat, mind pedig a fiúkat „bohócoknak” lehetett tekinteni, addig szinte csak a fiúkat tartották annak a második és a harmadik évben. Amellett a rákövetkező évfolyamokon az ilyen típusú diákok nagyon népszerűek voltak társaik körében, de ez a lelkesedés a későbbiekben egyre csökkent irántuk. Vajon miért? A tanulmány készítői szerint ennek oka lehetett többek közt, hogy a viccelődő/bohóckodó fiúknak az iskolai közösségben elfoglalt helyének módosulását a pedagógusok reakciói is befolyásolták. Ami azt jelentette, hogy a hirtelen változás a tanítók viselkedésükre adott negatív válaszát tükrözhette. E szerint az „osztály bohócának” lenni már zavaró volt a tanítási órákon és iskolában, ezeket a fiúkat megdorgálták, egyfajta módon megbélyegezték. Ugyanakkor az osztálytársak kezdték elfogadni ezt az üzenetet, majd egyre kritikusabbak lettek a bohóc gyerekkel szemben.

A mellrák megelőzése: Hogyan táplálkozzunk?

2025. november 19.

A daganatos betegségekkel kapcsolatban rengeteg információ kering a neten. Sokszor egymásnak ellentmondó tanácsokkal, „csodadiétákkal” és tiltólistákkal kecsegtetnek olyan lifecoachok, edzők, influencerek, akik nem tanult szakemberei a táplálkozástudománynak. Különösen sok a fals dolog az emlőrákkal kapcsolatban, talán azért, mert az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében, sajnos, minden nyolcadik nőt érint élete során Magyarországon. Rákellenes csodadiéták azonban nincsenek, ennél a tudományos igazság sokkal hétköznapibb és egyszerűbb. A valódi megoldás a táplálkozási szélsőségek kerülése. A testünket nem büntetni kell, mint inkább egyensúlyba hozni. A legfontosabb két szó: a változatosság és a mértékletesség.
Fontos megjegyezni azt is, hogy nem kell minden falatnál tökéletesnek lenni, elég, ha az adott napon belül megtaláljuk a helyes arányokat, és a testünket partnerként kezeljük, nem ellenségként.

Ehhez nem kell jobb útmutató a hazai táplálkozási ajánlásnál, az OKOSTÁNYÉR®-nál, ami remek kiindulópont a megbízható, tudományosan alátámasztott táplálkozási elvekhez és adagokhoz. Ezekkel az egyszerűen megfogadható étkezési tanácsokkal már sokat tehetünk azért, hogy megőrizzük az egészségünket, vagy ha már kialakult a betegség, akkor a kezelések alatti erőnlétünket. A tudomány egyértelműen azt állítja, hogy a változatos, mértékletes és kiegyensúlyozott étrend az, ami valóban segít. Ez az alapja a megelőzésnek, és annak is, hogy a kezeléseket könnyebben elviseljük.

Vannak azonban olyan ételek, amelyekkel nem baj, ha kicsit óvatosabban bánunk. Ezek túlzott fogyasztása ugyanis valóban növelheti az emlőrák kockázatát. Nem arról van szó, hogy ezeket teljesen ki kell iktatni az étrendből, inkább arról, hogy fogyasztásuknál tényleg nagyon fontos a mérték. A cél nem a tiltás, hanem a tudatosság.

Az egyik leggyakoribb ízületi probléma: a porckopás

2025. november 18.

A porckopás (artrózis) ma Magyarországon és Európában is az egyik leggyakoribb mozgásszervi probléma: becslések szerint a felnőttek 15-25%-át érinti valamilyen mértékben, és a 65 év felettieknél szinte mindenkinek van kimutatható elváltozása.

Mi az az artrózis?

Az artrózis (ízületi kopás) a végtagok vagy a gerinc kisízületeinek megbetegedése, melynek során az ízületi felszíneket borító porc fokozatosan elvékonyodik, minősége romlik. Számos egyéb negatív következménye is lehet, például csontkinövések jelenhetnek meg, valamint a fokozott mechanikus igénybevételtől, súrlódástól a környező szövetek begyulladhatnak. Ennek következtében az ízület fájdalmassá, merevebbé válik, a mozgástartomány beszűkülhet. A betegség leggyakrabban a térd- és csípőízületben jelentkezik. A folyamat nem visszafordítható, de jól kezelhető, a panaszok jelentősen csökkenthetők.

A korszerű ellátás egyénre szabottan kombinálja a fájdalom- és gyulladáscsökkentést, a gyógytornát, a testsúlyrendezést és – amennyiben szükséges, – az ízületbe adott kezeléseket. „A kulcs, hogy ne várjuk meg a tartós mozgáskorlátozottságot: a korai, célzott gyógytorna és az életmódbeli lépések már enyhe panasz esetén is sokat számíthatnak és késleltethetik a rosszabbodást” – hangsúlyozza dr. Hidas Péter PhD, a Budai Egészségközpont ortopéd–sportsebész főorvosa.