Mi a zoonózis?

2026. január 15.

Az állatról emberre terjedő megbetegedéseket összefoglalóan zoonózisoknak nevezzük. Aki állatot tart, annak számolnia kell annak veszélyével, hogy kis kedvencétől – jelen esetben kutyájától, macskájától – esetleg „elkap valamit”. Azonban semmiképp sem kell kétségbe esni, fontos a betegség megelőzése, felismerése és kezelése.

Veszettség

Az egyik, talán legismertebb zoonózis a veszettség.
Hazánkban jogszabály határozza meg az állatok veszettség elleni oltásának rendjét. A kutyák évi egyszeri veszettség oltása kötelező, macskák esetében nincs ilyen jellegű jogi szabályozás, azonban a szabadban is járó macska veszettség elleni oltása éves szinten indokolt.
A betegséget egy vírus – Rabies – okozza, főképp a fertőzött állat nyálával, harapásával terjed.
A fertőzés és az első tünetek megjelenése közötti időszak alatt a kutya viselkedése megváltozhat. Kedvencünk hirtelen félénkké, ingerlékennyé vagy rendkívül agresszívvé válhat, majd túlzott nyálzása figyelhető meg. A betegség mielőbbi felismerése kulcsfontosságú, s így a végkimenetele visszafordítható.
A vadon élő állatoknak, veszettség elleni oltási program keretében, évente kétszer, tavasszal és ősszel veszettség elleni vakcinát tartalmazó csalétkeket helyeznek ki.

Férgesség

A kutya férgesség egy olyan állapot, amelyben a kutya szervezetében különböző bélférgek telepedhetnek meg és szaporodhatnak el. Ezek a paraziták szinte bármely életkorú és méretű kutyát megtámadhatnak, legyen szó kölyökkutyáról vagy idős, jól tartott házikedvencről. A férgek elsősorban a bélrendszerben élnek, de egyes fajok más szervekbe is eljuthatnak. A férgesség nem csupán egy „koszos” kutya betegsége – akár a legjobban gondozott, rendszeresen állatorvoshoz hordott eb is elkaphatja. Ezért is olyan fontos a megelőzés, az időszakos szűrés és az azonnali kezelés. A kutya szervezetében levő féregpeték az állat simogatásával, székletének érintésével a testünkbe kerülhetnek, ezzel mi is megfertőződhetünk. Féreg fertőzés a macskákat is érinti, különösen a kijárós, de a benti cicák féregtelenítése is rendszeresen javasolt. Megelőzésénél fontos a rendszeres féreghajtás, valamint kis kedvencünkkel történt érintkezést követően az alapos kézmosás.

Mikor kell orvoshoz menni aranyérrel?

2026. január 15.

5 jel, hogy nem elég a krém

Az aranyér a végbélben található vénás párna kitágulása, amely normál esetben is jelen van, de gyulladás vagy fokozott nyomás hatására fájdalmassá és zavaróvá válhat. A legtöbb ember először vény nélkül kapható krémekkel és kúpokkal próbálja enyhíteni a panaszokat, ezek azonban csak a felszíni gyulladást csillapítják. Vannak olyan helyzetek, amikor a házi kezelés már nem elég, és elengedhetetlen a sebész segítsége.

A témában dr. Nguyen Melinda, az L33 Medical sebész szakorvosa van a segítségünkre.

Milyen jelekre figyeljünk?

Az egyik leggyakoribb jel, hogy a probléma túllépett a krémek hatókörén, ha a fájdalom hirtelen, szúró jelleggel jelentkezik, és járás vagy ülés közben is elviselhetetlenné válik. Ez gyakran a külső, trombotizált aranyérre utal, amikor a vénában vérrög alakul ki. Ilyenkor a krémek nem tudják csökkenteni a nyomást, a duzzadt csomó sebészeti beavatkozás nélkül nem húzódik vissza gyorsan.

Ha az aranyér rendszeresen vérzik, különösen, ha a vérzés élénkpiros és ismétlődő, nem szabad halogatni a szakember felkeresését. Bár a vér általában a székelés során jelentkezik, a gyakori vagy nagyobb mennyiségű vérvesztés a nyálkahártya repedésére vagy előrehaladott belső aranyérre utalhat, amely akár vérszegénységhez is vezethet. A tartósan fennálló vérzés kivizsgálást igényel, hiszen nemcsak aranyér, hanem más vastagbélbetegségek is okozhatják.

A harmadik figyelmeztető jel az, amikor a csomó a székelés után sem húzódik vissza a végbélbe, és kézzel sem helyezhető vissza. Ezt előesett belső aranyérnek (prolapsus) nevezzük, amely már a magasabb súlyossági fokozatba tartozik. Ilyen esetben a szövet könnyen begyulladhat, megduzzadhat, és akár el is halhat, ami sürgős sebészeti ellátást tehet szükségessé.

A kisállat-allergia tünetei

2026. január 14.

Akik szinte családtagként tartanak a lakásban kutyát, macskát, súlyos csapásként élhetik meg, ha kiderül, allergiások rá. Ezt leggyakrabban kutyaszőr, vagy macskaszőr allergiának szokás nevezni, bár valójában nem a szőr okozza a kellemetlen, esetleg akár asztmás jellegű tüneteket.

Valóban kutyaszőr vagy macskaszőr allergiáról van szó?

A köznyelvben kutyaszőr, macskaszőr allergiaként (esetleg kutyaallergiaként, macskaallergiaként) emlegetett reakciókat valójában nem az állatok szőre váltja ki. A tüneteket az adott állat nyálában, faggyújában, vizeletében található fehérjék, sőt a leváló hámsejtek darabjai okozzák (ritkábban igaz ez a madarak tollára is). Ezek az apró részecskék ugyanis bekerülnek a lakás levegőjébe, a leülepedő és kikerülhetetlen porba, a bútorok huzatába, a szőnyegekbe és a drapériákba. Az elporladt, egészen apró darabkák ráadásul nem csak konkrétan azokon a helyeken telepednek meg, ahol az állat megfordul, hanem a lakásban bárhová eljuthatnak a légáramlattal, és sajnos még a legalaposabb takarítással sem lehet megszabadulni tőlük.