Közlekedési stressz

2025. szeptember 16.

Készüljünk fel előre az utazással, közlekedéssel járó stresszhelyzetekre, hogy gyorsan tudjuk enyhíteni azokat.

Légzéstechnikákkal, tudatos felkészüléssel, vagy akár relaxációs gyakorlatokkal csökkenthető, de akár el is kerülhető a hosszú várakozásokkor fellépő szorongás, frusztráció, stressz, rosszullét vagy pánik. Előfordulhat, hogy az utazások nemcsak az élményekről, hanem a váratlan bosszúságokról is szólnak. Késik a repülő, órákat kell várni egy zsúfolt reptéren vagy határátkelőn, esetleg megáll a metró vagy a lift, és nem indul tovább. Ezek a hétköznapi, mégis váratlan szituációk gyakran próbára teszik a türelmünket. Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója szerint a feszültség ilyenkor természetes, de van rá mód, hogy felvértezzük magunkat ellene.

Akár heves szívdobogással, mellkasi szorítással, izzadással, szédüléssel is járhat egy hirtelen kialakuló, nem várt stresszhelyzet. Az emberek olyankor gyakran válnak idegessé, amikor borul a megszokott programjuk, vagy úgy érzik, akadályoztatva vannak valamiben, főként, ha a szabad mozgásuknak szab gátat egy váratlan helyzet. Tipikusan ilyenek a hosszú várakozással járó szituációk, ahol nincs lehetőség a gyors továbblépésre, minimális a mozgástér, ezért a feszültség egyre növekszik. Ezekre az esetekre érdemes előre felkészülni, hiszen nem az a kérdés, hogy történnek-e ilyenek, hanem az, hogy mikor, és ezeket hogyan tudjuk nyugodtan kezelni.

„A stresszkezelésnek többféle eszköze is létezik” – mondja dr. Purebl György. Az igazgató hozzáteszi: vannak észrevétlenül is alkalmazható technikák, melyek segítségével oldható a feszültség, és ezáltal a fókusz is máshová kerül.

A sportteljesítményre is hatással van a nagy meleg és a magas páratartalom

2025. szeptember 16.

A magas hőmérséklet és páratartalom hatással van a szervezet hőháztartására, ami különböző mechanizmusokon keresztül befolyásolja az erőkifejtést, az állóképességet és a koncentrációt is. Nagy melegben a szervezet saját védelmét helyezi az első helyre, így óhatatlanul csökken a fizikai teljesítmény. Ezért, bár a nyár kiváló időszak a szabadtéri sportolásra, kulcsfontosságú a test hőháztartásának védelme, a megfelelő hidratálás, a túlterhelés elkerülése, valamint a napvédelem – mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének tanszékvezetője.

Az egyik legismertebb nyári veszély a hőguta, vagy hőártalom, aminek a kockázata már 28 °C felett megnő, különösen intenzív mozgás és magas páratartalom mellett. Ezt a súlyos, életveszélyes állapotot azonban több, enyhébb fázis is megelőzi, ezeket összefoglalóan hőstressznek, vagy hőkimerülésnek nevezzük.

A hőkimerülés tünete lehet fejfájás, fáradtság, izzadás, szédülés, hányinger, gyengeség. Ha ezekről a jelekről nem veszünk tudomást, könnyen érhet minket hőguta, amikor a test hőszabályozása összeomlik, a testhőmérséklet 40 °C fölé emelkedik, a bőr száraz, tudatzavar, ájulás léphet fel. Ez az állapot sürgős orvosi beavatkozást igényel – hangsúlyozza a tanszékvezető.

10 érv a fogimplantátum mellett

2025. szeptember 15.

Egy hiányzó fog már önmagában is korlátozhat minket abban, hogy felszabadultan nevessünk, együnk vagy beszéljünk. Ezeket a hétköznapi, magától értetődő cselekedeteket mind újra élvezhetjük a modern implantológia segítségével, amely nem csupán a hiányzó fogat pótolja, hanem annak eredeti funkcióját, valamint az esztétikai élményt és a lelki egyensúlyt is visszaadja.