Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Korábbi szavazások



Ön szed-e a tél közeledtével D-vitamint?

Aktív: 2019. október 31. - 2019. december 10.

Igen szedek.
 42
Nem szedek.
 77

Ön egészségesen él?

Aktív: 2019. szeptember 17. - 2019. október 31.

Nem, nincs rá időm.
 22
Igyekszem, de van még hova fejlődni e téren.
 47
gen, mert figyelek, hogy hogyan étkezem és rendszeresen sportolok.
 18
Nem érdekel, egyszer élünk.
 21

Van légkondícionáló az Ön munkahelyén?

Aktív: 2019. július 30. - 2019. szeptember 17.

Van, de nem használjuk
 13
Van és rendszeresen használjuk
 31
Nincs
 20
Nem épületben dolgozom
 13

Ön hogyan védekezik a leégés ellen?

Aktív: 2019. június 11. - 2019. július 30.

10 faktoros naptejet használok
 1
20 faktoros naptejet használok
 3
30 faktoros naptejet használok
 18
40 faktoros naptejet használok
 10
50 faktoros naptejet használok
 26
D vitamint szedek
 11
Nem védekezek, nem szoktam leégni
 6
Szoliba járok már a nyár elején
 7
Nem megyek ki a napra
 34

Ön jár szoláriumba?

Aktív: 2019. május 03. - 2019. június 11.

Ritkán megyek csak
 17
Rendszeresen
 9
Csak nyár elején
 25
Nem szoktam
 55

Ön szed C-vitamint?

Aktív: 2019. április 01. - 2019. május 03.

Megelőzésként, mikor valamilyen járvány van
 11
Csak ha beteg vagyok
 16
Minden nap
 26
Nem, de más vitamint igen
 11
Nem szedek vitaminokat
 20

Ön szokott könyvet olvasni?

Aktív: 2019. február 28. - 2019. április 01.

Nem, csak magazinokat.
 19
Csak e-könyveket.
 14
Igen, havonta 1-2 könyvet
 15
Igen havonta 4-5 könyvet
 9
Nem olvasok semmit.
 15
Igen havonta több, mint 5 könyvet
 3

Ön tudja mi a teendő, ha újra kell valakit éleszteni?

Aktív: 2019. január 31. - 2019. február 28.

Igen, voltan ilyen tanfolyamon.
 10
Fogalmam sincs róla.
 11
Bizonytalan vagyok...
 31
Igen, elméletben.
 20
Nem, de azonnal kérnék segítséget.
 13

Az Ünnepek alatt odafigyel az egészséges táplálkozásra?

Aktív: 2018. december 30. - 2019. január 31.

Mindíg odafigyelek az ünnepektől függetlenül.
 18
Ilyenkor megengedőbb vagyok.
 23
Nem érdekel az eészséges táplálkozás.
 30
Nem szoktam, de most megpróbálok figyelni.
 18

Ön ellenőrizteti a fűtőberendezéseit szakemberrel?

Aktív: 2018. november 16. - 2018. december 30.

Sohasem szoktam.
 28
Természetesen, minden évben.
 16
Tervezem, de még nem ellenőriztettem.
 14
Az általam használt fűtésnél szükségtelen.
 22

Gyakran fáj a feje?

Aktív: 2018. október 01. - 2018. november 16.

Nem szokott fájni egyáltalán.
 50
Havonta esetleg egyszer.
 30
Legalább egyszer hetente.
 22
Nagyon gyakran.
 19

Ön allergiás?

Aktív: 2018. augusztus 10. - 2018. szeptember 30.

Igen
 55
Nem
 32
Nem tudok róla
 14
Mostanában lettem az
 13

Ön mennyi ideig mos fogat?

Aktív: 2018. június 30. - 2018. augusztus 10.

Kevesebb, mint 1 percig.
 30
Körülbelül 1-3 percig.
 36
Körülbelül 3-5 percig.
 19
Több, mint 5 percig.
 14
Nem mosok fogat
 13

Ön gondoskodik bőre napfényvédelméről?

Aktív: 2018. május 17. - 2018. június 30.

Nem foglalkozom vele.
 22
Igen, ez fontos dolog.
 40
Csak ha tartósan a napon vagyok.
 36

Egy nap Ön mennyi folyadékot fogyaszt?

Aktív: 2018. április 04. - 2018. május 17.

Minimális mennyiséget.
 16
1 liter folyadékot.
 25
2 liter folyadékot iszok meg.
 26
Több mint 2 litert
 27

Ön el szokott menni szűrővizsgálatokra?

Aktív: 2018. február 16. - 2018. április 04.

Igen a kötelező és nem kötelező szűrővizsgálatokra is elmegyek.
 27
Van amelyikre elmegyek.
 18
Nem szoktam elmeni.
 15
Csak a kötelező szűrővizsgálatokra megyek el.
 15

Ön tett újévi fogadalmat?

Aktív: 2018. január 04. - 2018. február 15.

Igen, többet is
 10
Nem szoktam
 22
Most először igen
 10
Igen
 11
Az idén nem
 12
Nem
 14
Még gondolkodom rajta
 4

Ön szed vitamint vagy vitaminokat?

Aktív: 2017. november 16. - 2018. január 04.

Igen többfélét is.
 15
Komplex vitamint szedek.
 13
Nem szedek.
 31
Néha igen.
 19
Igen szedek.
 11

Ön milyen gyakorisággal keresi fel fogorvosát?

Aktív: 2017. szeptember 30. - 2017. november 16.

Csak, ha fája a fogam.
 31
Nem járok fogorvoshoz egyáltalán.
 28
Évente egyszer.
 26
Félévente megnézetem a fogaim.
 13

Ön jógázik-e?

Aktív: 2017. augusztus 02. - 2017. szeptember 30.

Nem, másképp tartom karban magam
 29
Nem az én világom
 37
Tervezem, hogy kipróbálom
 31
Néha mikor az időm engedi
 10
Igen minden nap
 6

Ön használ-e homeopátiás készítményt?

Aktív: 2017. június 05. - 2017. augusztus 04.

Igen többfélét is, ha szükség van rá.
 15
Nem használok.
 36
Próbáltam már.
 22
Nem vált be, ezért nem használok.
 12
Csak ezt szedek.
 5
Gondolkodom rajta.
 7
hírek, aktualitások

Nő a szív- és érrendszeri halálozás kockázata a rákbetegeknél

2019. december 03.

A rákos betegeknél megnő a szív- és érrendszeri problémák kockázta: több mint tíz százalékuk halálát nem a rák, hanem szívbetegség okozza – állapította meg egy hosszú távú, nagy létszámú kutatás.

A European Heart Journal hárommillió amerikai beteg adatait elemezte: a pácienseket 28 féle rákkal diagnosztizálták az elmúlt 40 évben. A tudósok felhívták rá a figyelmet, hogy a daganatos betegségek túlélési aránya ugyan javul, de az orvosoknak nagyobb gondot kell fordítani a betegek kardiovaszkuláris állapotának folyamatos ellenőrzésére.

A tanulmányban vizsgált 3,23 millió páciens 38 százaléka hunyt el rákbetegségben, 11 százalékuk pedig valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, utóbbi háromnegyede szívbetegség volt – számolt be róla a BBC News.

Magasabb arányban voltak a hólyag-, gége-, prosztata-, méh-, bél- és mellrákos esetek azok között a ráktúlélők között, akik szív- és érrendszeri betegségben hunytak el.

A rákos betegeknél a szív- és érrendszeri kockázat a kemoterápia és a sugárkezelés miatt az első évben magas volt. De a kockázat később is magasabb maradt a rákkal nem diagnosztizált népességhez képest. A tanulmány szerint a daganatos betegek “állandóan a megnövekedett kockázatnak voltak kitéve”.

A kutatást vezető Nicholas Zaorsky, az amerikai Penn Állami Rákintézet sugárterápiás onkológusa rámutatott, hogy amennyiben ezekkel a kockázatokkal tisztában vannak az orvosok és a betegek, az segíthet abban, hogy a páciensek egészséges életmóddal csökkenthessék a szív- és érrendszeri betegség kialakulását, s egyúttal a daganat visszatérésének kockázatát is.

Táplálkozási zavarok: bulimia nervosa

2019. december 03.

A táplálkozási zavarok sorában sajnos nem az anorexia az egyetlen. A bulimia nervosa mintegy háromszor gyakoribb az anorexia nervosánál, és jóval nehezebben felismerhető.

 
Mi a bulimia?


Az evés zavarai között az anorexia nervosa régóta ismert kórkép, a bulimia nervosa viszont mindössze két évtizede vált hivatalosan betegséggé.

A bulimia nervosa jelentése a görög ökör-étvágy (boüsz-limosz) kifejezésből származik és sokszor az anorexia nervosához társul. Kialakulása általában 17-25 éves korosztályra tehető, akik már érettebb személyiséggel rendelkeznek. Nehezen észrevehető, mivel általában normális testsúllyal jár, de mindenféle testalkatnál előfordulhat.

A bulimia nervosa ismétlődő kényszeres falásrohamokból áll, amelynek során a beteg elveszti az evés feletti kontrolt. Ez egyrészt azzal az érzéssel jár, hogy képtelen abbahagyni az evést, másrészt pedig nem tudja irányítani, mit és mennyit eszik. Rövid időn belül olyan hatalmas mennyiségű – főleg magas kalóriatartalmú, akár 20.000 kalóriás – ételt képesek megenni, ami határozottan több mint amennyit az emberek többsége az adott körülmények között (pl. az éjszaka közepén egy szál köntösben a nyitott hűtőszekrény előtt állva) és hasonló alkattal ugyanennyi idő alatt elfogyasztana (például egy liter fagylalt, egy egész torta és egy doboz keksz).

Súlyos esetekben napi 8-10 falásroham és hányás is előfordulhat! A mértéktelen evés kezdetben megszabadítja a pácienst a feszültségtől, de ezt a kis megkönnyebbülést szinte azonnal szörnyű bűntudat és főleg önmagától való undor követi. Ilyenkor az önutálattól hajszolt beteg meghánytatja magát, kezdetben a torkán ledugott ujjával, de később már akaratlagos hányásra is képes lehet. Sokszor más nem megfelelő módszert is alkalmaz, mint például hashajtók vagy vízhajtók szedése, szigorú diéta vagy koplalás és túlfeszített, rögeszmés sportolás.

Mintegy 400 ezren haltak meg idő előtt a légszennyezettség miatt

2019. december 02.



Mintegy 400 ezer ember idő előtti halálát okozta a légszennyezettség 2016-ban az Európai Unió tagállamaiban – közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).

“Jelenleg a légszennyezettség az elsőszámú környezeti kockázat az emberek egészségére nézve” – írták a friss jelentésben.

A megfigyelőállomásokon mért adatok szerint a vizsgált évben a városokban élők túlnyomó többsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által káros szintűnek ítélt finomrészecske-szennyeződésnek volt kitéve. A finomrészecskék mikroszkopikus porszemek, amelyek általában a fosszilis tüzelőanyagok égésekor keletkeznek.

A szakemberek arról számoltak be, hogy bár a levegő minősége javulóban van a kontinensen, de nem a kellő ütemben. Rámutattak ennek kapcsán, hogy még nem sikerült elérni sem az EU, sem a WHO célkitűzéseit.

A finomrészecske-koncentráció 2017-ben hét tagállamban, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban, Romániában és Szlovákiában haladta meg az EU-s határértékeket. Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia pedig nem teljesítette a finom szálló porra vonatkozó 2015-ös célszámokat.