Egészséges növények télen is

2024. november 20.

A növénykedvelők pontosan tudják, mekkora kihívást okozhatnak a téli hónapok. Azok számára, akik kertes házban élnek, egyébként is nehézség lehet ősszel betelepíteni mindent, ám a természetes fény hiánya még ennél is jobban megviselheti a növényeket. A növénynevelő LED lámpa azonban segíthet ezen a problémán!  

Mi az a növénynevelő LED lámpa?

A növénynevelő lámpák olyan fényforrások, amelyekkel helyettesíthetjük a természetes fényt, ezzel segítve a növények fejlődését, növekedését. Az általános lámpafény ugyanis közel sem elegendő – sokszor sajnos a növények életben tartásához sem.

A LED technológia segítségével azonban kiküszöbölhető ez a probléma is. A LED-es növénynevelő lámpák ajánlott távolsága 30-120 cm, hiszen ebből a távból hasznosul legjobban a fényük. A rendkívüli közelség mellett sem égetik ki a növények leveleit, ráadásul akár a teljes nappali napszakban is biztonságosan használhatók. A LED kiemelkedően hosszú élettartama miatt így az ajánlott napi használati idő 12-16 óra.

Külön színek, külön előnyök

A legjobb minőségű növénynevelő LED lámpák három színbeállítással rendelkeznek, amelyek mindegyike külön-külön előnyöket biztosít.

• Vörös: A vörös fény az, amely minden esetben – az alsóbb kategóriák eszközöknél is – alkalmazható. Ez ugyanis serkenti a csírázást, a szár növekedését, a levélfejlődést, a virágzást és a gyümölcsképződést.
• Kék: A kék fény szintén segíti a szár növekedését, emellett azonban ennek köszönhetően vastagabbá válnak a levelek és növekszik a növény tömege.
• Lila: Alapvető színelmélettel is egyértelművé válik, hogy a lila fény a két előző előnyeit egyesíti. Ennek megfelelően tehát a növény növekedése mellett a megerősödést is segíti.

Hatalmas munkát végez a szív – ezért fontos a vérellátása

2024. november 20.

A szívünk a testünkben található kb. 5,6 liter vért percenként háromszor keringeti át a szervezetben – ami beláthatóan hatalmas munka. Éppen ezért a szívizomzat egészsége kiemelkedő jelentőséggel bír az általános egészségünk szempontjából.

Ha ugyanis a szívizomzat nem jut elegendő vérhez, kialakulnak az ún. iszkémiás szívbetegség különféle formái, amelyek a mellkasi fájdalommal járó angina pectoristól a hirtelen szívhalálig sok állapotot, betegséget magukban foglalnak. Ma hazánkban éppen az iszkémiás szívbetegség felelős a halálozások 30 %-áért, nők és férfiak egyaránt veszélyeztetettek ebből a szempontból.

A veszélyeztetettség nem kis részben a rizikófaktoroknak tudható be, hiszen a szívünkre szinte minden hatással van: a mozgás, vagy éppen annak hiánya, a táplálkozás, a mindennapi stressz és természetesen a genetika, sőt a környezetszennyezés is.

A magas vérnyomás felborítja az egyensúlyt

A szívnek folyamatosan fenn kell tartania egy kényes egyensúlyt az oxigén-igény és az oxigén-kínálat közt. Egészséges körülmények közt ez a két oldal kiegyenlíti egymást, azonban ha megnő az oxigén-igény vagy ha csökken a kínálat, a szívizomsejtek oxigén ellátása nem lesz kielégítő. Ennek az egyensúlynak a felbomlásához járulhat jelentősen hozzá a magas vérnyomás, amely megváltoztatja a nyomás-áramlási viszonyokat, a mikrokeringést és a neuroendokrin rendszer működését is.

Vizsgálatok igazolják, hogy a diasztolés vérnyomás 5 Hgmm-rel való csökkenése ötödével csökkenti az iszkémiás szívbetegség előfordulását a vérnyomás-csökkentő kezelés megkezdése előtti értékhez viszonyítva. Ugyanakkor a kutatások fő rizikócsökkentő tényezőnek a szisztolés vérnyomás megfelelő csökkenésének mértékét találták.

Az is kiderült, hogy minden korcsoportban a megfelelő vérnyomáscsökkentés egyforma kockázatcsökkenést okoz az iszkémiás szívbetegség szempontjából. – Vagyis a cél mindenképpen a magas vérnyomás csökkentése – ebből a szempontból szinte mindegy, hogy milyen gyógyszercsoporttal, hiszen nincs olyan csodaszer, vagy olyan speciális vérnyomáscsökkentő, amely sokkal hatékonyabb lenne. Persze, ha már kialakult valamilyen szívbetegség, a magas vérnyomás kezelését ennek figyelembe vételével kell folytatni.

Általánosságban azonban a legfontosabb a megfelelő vérnyomáskontroll olyan kezeléssel, amely személyre szabottan alkalmazkodik a páciens állapotához, meglévő betegségeihez és a kitűzött célértékek eléréséhez – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa.

A világ néha más, mint amilyet szeretnénk?

2024. november 19.

Létezik egy olyan belső feszültség, mely önképünk, a világ különböző jelenségeivel kapcsolatos korábbi tapasztalataink és az új ingerek, új információk közötti ellentmondásokból fakad. Ez a disszonancia szorongást okoz, melyet az ember többé vagy kevésbé tudatosan, de csökkenteni igyekszik.

Például amikor egy monoton, unalmas és/vagy alulfizetett munkát végzünk hosszú évek óta, az nyilvánvalóan ellentétben áll azzal, ahogy látni szeretnénk magunkat, azaz egy kreatív, fontos és megbecsült személynek. Mert a munka – mely életünk egy jelentős részét kitölti – egyszerűen nem lehet puszta robotolás, nem lehet tudást vagy képességet alig igénylő, jelentéktelen tevékenység, ahogy mi magunk sem lehetünk csupán bárkivel behelyettesíthető csavarok egy nagy gépezetben.

Fontos, hogy érezhessük, igenis számít az, amit csinálunk, igenis pont ránk van szükség abban a pozícióban, hisz’ civilizációnkban régóta jelen van a gondolat, hogy a hivatásként végzett munka az önmegvalósításunk megkerülhetetlen eleme. És ezért igyekszünk meggyőzni magunkat, hogy amit naponta nyolc-tíz órában csinálunk, az igenis fontos, sőt, szeretjük csinálni, és az sem baj, ha keveset fizetnek érte, hiszen ezt mi akár ingyen is…

Ezzel a manőverrel próbáljuk igazolni magunk előtt, hogy miért is maradunk ebben a helyzetben, próbáljuk csökkenteni a vágyott avagy látni vélt önképünk és a tapasztalati valóság közti ellentmondás feszültségét. De a munka világa tényleg csak egy példa – de bennünk a feszültség –, az ún. kognitív disszonancia számtalan egyéb területen is megjelenhet.

Például
• amikor a vallásos világkép találkozik a természettudományok legújabb eredményeivel,
• amikor a világ legjobbjának tartott csapat alulmarad a döntő meccsen,
• amikor gyermekünk (aki nyilvánvalóan a legokosabbak egyike) megbukik matekból, vagy
• amikor a szerelmünkről kiderül, hogy kissé műveletlen, rossz az ízlése, ráadásul horkol. Megannyi feloldandó belső feszültség.

Hogy csökkenjen a feszültség

A legegyszerűbb valóban az információk kizárása, az „amiről nem tudok, az nincs” elvének következetes alkalmazása, amikor szemünket és fülünket befogva kerülünk el mindent, ami megingathatná az addig kialakult vélekedéseinket, biztosnak hitt tudásainkat, ön- és világképünk sarokpontjait. A laposföld-hívők sem nézegetik a NASA honlapját, mondván, hogy az egész űrkutatás gigantikus hazugságon alapul.

Ha valójában egy Ferrarit szeretnénk, de tudjuk, hogy soha nem lesz rá pénzünk, hajlamosak leszünk meggyőzni magunkat, hogy nem is vágyunk rá, vagy nem annyira. És ez így helyes morálisan is, elvégre egy luxussportautó csak hivalkodó rongyrázás, ráadásul igen környezetszennyező. És amúgy is, a belső értékek a fontosak, a gazdagság csillogása csak a magukkal elégedetlen, önbizalom-hiányos emberek szükséglete. És máris van néhány jó érvünk arra, hogy miért is nem kell nekünk az, amire igazából vágyunk.