A kollagén titkai: mikor van valóban szükségünk rá?
2025. szeptember 17.
Fontos tudni, hogy bár a testünk folyamatosan lebontja és újra termeli a kollagént, fiatalabb korban ezek a folyamatok kiegyensúlyozottan zajlanak: amennyi lebomlik, nagyjából annyi újra is képződik. Az életkor előrehaladtával azonban a kollagénszintézis természetes módon lelassul, így a szervezet egyre kevesebbet képes előállítani ebből a kulcsfontosságú fehérjéből.
Azonban nemcsak az idő múlása, hanem más tényezők is jelentősen befolyásolhatják a kollagénszintünket. Ilyen például a stressz, a dohányzás vagy akár a helytelen táplálkozás. Emellett a rendszeres, intenzív fizikai terhelés hatására megnő a kollagént tartalmazó szövetek – például az inak, szalagok és ízületek – igénybevétele. Ilyenkor a szervezetnek fokozottan szüksége lehet arra, hogy megfelelően támogassa a kollagén újraképződését, hiszen ez kulcsszerepet játszik a szövetek regenerációjában és megerősödésében.
Mindezek mellett akkor is érdemes külső forrásból pótolni a kollagént, ha ízületi panaszokkal küzdünk, vagy ha úgy érezzük, hogy a bőrünk veszített a rugalmasságából, megjelentek az első ráncaink, esetleg töredezik a hajunk, körmünk. Mivel a kollagén a bélfal belső hámrétegének felépítésében is szerepet játszik, azok számára is hasznos kiegészítő lehet, akik a bélfal állapotának támogatását fontosnak tartják.
Így óvd szemed a légkondicionált irodákban
2025. szeptember 17.
A modern irodai környezet kihívásokat tartogat szemüvegviselők számára. A légkondicionálás, bár kellemes hőmérsékletet biztosít, gyakran okoz szemszárazságot és kellemetlenséget. Az Alensa szakértőivel együtt mutatjuk be, hogyan védheti meg szemei egészségét klimatizált környezetben, és milyen optikai megoldások állnak rendelkezésére a tökéletes komfortérzet eléréséhez.
Miért okoz problémát a légkondicionálás?
A légkondicionált környezet több módon is károsítja a szem természetes védelmét. „A légkondicionálás két fő mechanizmus révén szárazságot okoz: egyrészt jelentősen csökkenti a levegő páratartalmát, másrészt folyamatos légáramlatot hoz létre” – magyarázza Boros Mária optometrista. “Ráadásul a probléma nem csak az irodákat érinti. Hosszú repülő- vagy vonatutak, légkondi a munkahelyen vagy autóvezetés során hideg, száraz levegő áramlik mindenfelé, ami kiszárítja a szemet. Nyáron nem kerülhetjük el az ilyen helyeket. A látásunk nagyon megterhelődik, ezért tanácsos rendszeresen hidratálni a szemünket” – teszi hozzá Boros Mária.
A csökkent páratartalom következtében a könnyfilm gyorsabban párolog el a szem felszínéről, míg a közvetlen légáramlat tovább fokozza ezt a hatást. A kutatások szerint légkondicionált környezetben dolgozók körében a száraz szem panaszok előfordulása 48%-ra emelkedett 2–4 év alatt. A száraz szem tünetei közé tartozhat a szemviszketés és égő érzés, a homokszemcséhez vagy idegen testhez hasonló érzés a szemben, a szem kipirosodása, fokozott fényérzékenység, homályos látás, valamint – paradox módon – a túlzott könnyezés is. A japán Tokió Egyetem tanulmánya pedig megállapította, hogy a napi 3+ óra légkondicionált irodában töltött idő 2,7-szeresére növeli a száraz szem kialakulásának kockázatát. A probléma különösen súlyossá válik, amikor a digitális eszközök használatát is figyelembe vesszük, mivel a monitorhasználat során jelentősen csökken a pislogás gyakorisága, ami tovább rontja a könnyfilm minőségét.
Közlekedési stressz
2025. szeptember 16.
Készüljünk fel előre az utazással, közlekedéssel járó stresszhelyzetekre, hogy gyorsan tudjuk enyhíteni azokat.
Légzéstechnikákkal, tudatos felkészüléssel, vagy akár relaxációs gyakorlatokkal csökkenthető, de akár el is kerülhető a hosszú várakozásokkor fellépő szorongás, frusztráció, stressz, rosszullét vagy pánik. Előfordulhat, hogy az utazások nemcsak az élményekről, hanem a váratlan bosszúságokról is szólnak. Késik a repülő, órákat kell várni egy zsúfolt reptéren vagy határátkelőn, esetleg megáll a metró vagy a lift, és nem indul tovább. Ezek a hétköznapi, mégis váratlan szituációk gyakran próbára teszik a türelmünket. Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója szerint a feszültség ilyenkor természetes, de van rá mód, hogy felvértezzük magunkat ellene.
Akár heves szívdobogással, mellkasi szorítással, izzadással, szédüléssel is járhat egy hirtelen kialakuló, nem várt stresszhelyzet. Az emberek olyankor gyakran válnak idegessé, amikor borul a megszokott programjuk, vagy úgy érzik, akadályoztatva vannak valamiben, főként, ha a szabad mozgásuknak szab gátat egy váratlan helyzet. Tipikusan ilyenek a hosszú várakozással járó szituációk, ahol nincs lehetőség a gyors továbblépésre, minimális a mozgástér, ezért a feszültség egyre növekszik. Ezekre az esetekre érdemes előre felkészülni, hiszen nem az a kérdés, hogy történnek-e ilyenek, hanem az, hogy mikor, és ezeket hogyan tudjuk nyugodtan kezelni.
„A stresszkezelésnek többféle eszköze is létezik” – mondja dr. Purebl György. Az igazgató hozzáteszi: vannak észrevétlenül is alkalmazható technikák, melyek segítségével oldható a feszültség, és ezáltal a fókusz is máshová kerül.