Hány óra van a lakásban? Megmutatja személyiséged!

2025. április 03.

Az ember személyiségének a tükre a lakása, azaz a tárgyi környezet jeleiből következtethetünk az ember tulajdonságaira. Az órákkal kapcsolatban is igaz a mondás, hogy "ahány ház annyi szokás". Van, akinek az életterében egyáltalán nincsen óra, van, akinél viszont a lakás minden egyes helyiségében van óra, annak is a legkülönbözőbb változatai. Az órák mennyisége, elhelyezése, működése utal tulajdonosainak az időhöz való viszonyára. Minden falon vagy egy darab se? Siet, késik, hibás, rossz, régi? Órák, személyiségek. Idő és térrendezés. Teszteld magad!

Rohan az idő - Időérzékelés
A mindennapi életünkben egyes helyzetekben másképpen érzékeljük az időt. Amíg az emberek a természettel összhangban éltek közelebb állt az időérzékelése az idő természetes haladásával. Ez arra vezethető vissza, hogy a nap számukra a napfelkeltével kezdődött és napnyugtakor lett vége és az egyes munkafolyamatok meghatározott sorrendben történtek. Mivel az évkör rendjével harmóniában élt az ember, az időhöz való hozzáállása is természetesebb volt.

Az évszakok váltakozása is befolyásolja az időérzékelést, a tavaszi időszak a lendület, a gyors kezdetek ideje, nyáron repül az idő, ősszel kissé lelassul, míg télen olyan érzésünk lehet, hogy megáll az idő. Ezt a városi ember már kevésbé érzi, mivel életét nem a természet ritmusa határozza meg.

Pszichológusok is foglalkoztak azzal, hogy miért eltérő az emberek időérzékelése. Miért van az, hogy olykor úgy érezzük, hogy repül az idő, máskor pedig azt érezzük, hogy nagyon lassan telik, vagy éppen áll az idő. Az érzelmi állapotunktól és az adott történéshez való viszonyulásunktól függ. Ha egy helyzetben jól érezzük magunkat, érdekesnek, izgalmasnak találjuk, akkor az idő múlását gyorsabbnak érezzük. Ha pedig egy kellemetlen helyzetben vagyunk vagy várunk valamit, valakire, ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk és azt érezzük, hogy lassan telik az idő.

Személyiségünkből fakad, hogy eltérő az időérzékelésünk, vannak pontos, késő ill. kevert típusok. A környezethez való alkalmazkodás is kiválthatja azt, hogy az embernek megváltozzon az időhöz való viszonya.

Az időérzékelés a korral is összefügg. A gyermekeknek hét éves korig nem számít az idő, nem is értik, hogy mi az, majd amikor iskolába kerülnek megváltozik ez a helyzet. Az idősebb korosztály számára sem olyan fontos az idő, mivel idejük nagy részét otthon töltik és nincsenek annyira időhöz kötve, mint a dolgozó emberek.

Hány óra van a lakásban?
Az órák száma és az idő fontossága egyenes arányosságban vannak egymással. Vannak olyan óramániás emberek, akik gyűjtik az órákat. Ők valószínűleg pontos emberek, akiknek fontos életükben a rendszeresség, a megbízhatóság.

Szemüveg: megbélyegzéstől a divatdiktátorságig

2025. április 03.

Sokan ismerjük a régi sztereotípiákat a szemüveggel kapcsolatban, és azokat a jelzőket is, amivel a szemüveges embereket illették. De vajon mennyire élnek még ezek napjainkban? Miközben világszerte emberek milliárdjai küzdenek látásproblémákkal, a szemüveg viselésével kapcsolatos attitűdök megváltoztak? Még mindig “ciki” vagy mára már a divat egyik fontos elemévé vált? Az Alensa ennek járt utána, és divatszakértőt is megkérdezett.

A látásproblémák globális egészségügyi kihívást jelentenek, amely egyre növekvő mértékben érinti a világ népességét. Az International Agency for the Prevention of Blindness (IAPB) 2023-as jelentésének adatai szerint jelenleg mintegy 1,1 milliárd ember küzd valamilyen látásproblémával világszerte, és ez a szám a szakértők előrejelzései szerint 2050-re akár az 1,8 milliárdot is elérheti. Ez a jelentős növekedés előrevetíti a látásjavító eszközök iránti kereslet drasztikus emelkedését is.

Amikor a szemüveg nemcsak látásjavító eszköz, hanem önbizalom-kérdés is

Sokan úgy érzik, hogy a szemüveg viselése nemcsak a látásukat, hanem az önképüket is befolyásolja. Az arc arányainak megváltozása miatt egyesek kevésbé vonzónak érzik magukat, különösen, ha korábban nem hordtak szemüveget. Az új megjelenéshez való alkalmazkodás időt igényel, és kezdetben bizonytalanságot is okozhat, ami befolyásolhatja a magabiztosságot mind a hétköznapokban, mind társas helyzetekben. Bár a szemüveg viselőit gyakran az intelligenciával és műveltséggel társítják, bizonyos régi sztereotípiák még mindig élnek a köztudatban. Egyes vélekedések szerint a szemüveg viselése visszafogottabb, kevésbé határozott benyomást kelthet, ami befolyásolhatja az önbizalmat és a társas megítélést. A gyerekkori élmények meghatározó szerepet játszanak az önértékelés alakulásában, és a szemüvegviseléssel kapcsolatos negatív tapasztalatok felnőttkorban is nyomot hagyhatnak. Akiket gyerekként csúfoltak a szemüvegük miatt – például a jól ismert “pápaszemes” gúnynévvel –, gyakran bizonytalanabbul tekintenek saját megjelenésükre később is. Az iskolai közegben a szemüvegesek olykor kevesebb figyelmet vagy népszerűséget kapnak, ami hosszú távon befolyásolhatja a társas kapcsolatokhoz való viszonyukat.

A szemüveg, mint az identitás és a divat része

Az utóbbi években azonban, úgy tűnik,  mindez változik. A Kantar Hoffmann kutatása azt igazolja, hogy a szemüveget már leginkább divatos kiegészítőként tekintik, és a társadalom pozitívan értékeli a szemüveges embereket. Bár már korábban is született olyan kutatás, például egy bécsi pszichológiai kutatás, amely szerint a szemüveges személyekre az emberek jobban emlékeztek, és megbízhatóbbnak tűntek. A NeuroLaunch 2024-ben megjelent cikke a szemüveg viselésének pszichológiai hatásait vizsgálja, kiemelve, hogy a szemüveg nemcsak látásjavító eszköz, hanem az önkép és a társadalmi megítélés fontos eleme is. A szemüveg viselése befolyásolja az egyén önképét. Sokan a szemüveget identitásuk részének tekintik, amely kifejezi személyiségüket és stílusukat. Az első alkalommal szemüveget viselők gyakran tapasztalnak kezdeti bizonytalanságot, amely idővel elfogadássá és akár megnövekedett önbecsüléssé alakulhat, különösen, ha a szemüveg illeszkedik személyes stílusukhoz.

Bár nyilván mind régen, mind  ma lehet példát vagy ellenpéldát találni a pozitív vagy negatív attitűdre, de az látható, hogy a szemüveg ma már egyre inkább kiegészítő is egyben.

Krónikus kismedencei fájdalom

2025. április 02.

Amikor a megoldás túlmutat a fizikai tüneteken

Az Európai Urológiai Társaság legfrissebb kutatásai szerint a felnőtt női lakosság 15-25%-át érinti a krónikus kismedencei fájdalom szindróma (CPPS), ami jelentősen befolyásolja az érintettek életminőségét. Vincze-Horváth Noémi, a Sherlock Rehab szenior gyógytornásza és manuálterapeutája szerint a probléma kezelése komplex megközelítést igényel, mivel az esetek 79%-ában nem található szervi elváltozás a panaszok hátterében.

A krónikus kismedencei fájdalom olyan, jellemzően hat hónapnál tovább tartó állapot, amely számos formában jelentkezhet. „A páciensek gyakran hosszú utat járnak be, mire megfelelő diagnózist és kezelést kapnak. Sokszor előfordul, hogy a különböző vizsgálatok nem mutatnak ki szervi elváltozást, ami még több bizonytalanságot okoz az érintettekben” – magyarázza Vincze-Horváth Noémi.

Komplex tünetegyüttes – összetett megoldások

A szakember szerint a CPPS tünetei rendkívül változatosak lehetnek:

• húgyúti problémák (gyakori vagy fájdalmas vizelés, sürgető vizelési inger)
• gyomor-bélrendszeri panaszok (székrekedés, hasmenés)
• szexuális diszfunkció
• medencefenék izomfeszültség
• általános, kisugárzó izomfájdalom