Az ünnepi készülődésben vajon mindenre gondolunk?

2025. december 24.

A karácsonyi készülődés sokszor próbára teszi a családot, de a háziasszonyt mindenképp. Sok mindenre kell gondolnunk, vagy legalább is célszerű lenne.

Az ünnepi hangulat mindenkit megérint. Környezetünkben – az utcán, a boltokban – minden ünnepi díszben, s ez bennünk is érzelmeket, reakciót vált ki. Sokunk számára a december az év legboldogabb időszaka.

Valóban felhőtlen az ünnep?

A karácsonyhoz általában pozitív érzelmek társulnak, de nem mindenki van így ezzel. Az ünnepi készülődés, a vendégvárás, a boltokban és az utcán a nagy tömeg sok embert megvisel. „Készen leszek mindennel, amit elterveztem? Ízleni fog mindenkinek a menü? Ritkán jön össze így ez a nagy család, vajon jó hangulatú lesz a beszélgetés?”
Ilyen és ehhez hasonló kérdések mindenkiben felmerülhetnek. De van, akiben még ennél is komolyabb feszültségek vannak. Félelem és rettegés keríti hatalmába már a hónap elején. A tömeg, a villódzó fények, a túl nagy felelősség, a túl nagy kiadás, a túl nagy fizikai és szellemi megterhelés. Sőt, súlyosabb esetben különböző fóbiák is kialakulhatnak.

Az enyhébb panaszok különböző vény nélkül kapható növényi készítményekkel, relaxációs terápiákkal kezelhetők, tartós fóbia esetén – ami egy szorongásos betegség – szakemberhez célszerű fordulni, aki jó eséllyel teljes egészében meggyógyítja ezt az életminőséget is megrontó betegséget.

Okoseszközt ajándékozna karácsonyra gyermekének? Érdemes tudnia az online veszélyekről!

2025. december 23.

Az első saját okoseszköz – telefon, tablet vagy laptop – megvásárlása a gyerekek számára mérföldkő, ugyanakkor az új eszköz számos kockázattal is jár, mint például a kártevők, az adatlopás vagy a gyerekeket célzó online átverések.

A megfelelő biztonsági szoftver használata és a gyerekek biztonságtudatosságra való felkészítése fontos, mert gyakran nem is sejtik, hogy az interneten ugyanazok a veszélyek leselkednek rájuk, mint a való életben – csak digitális formában.

Milyen veszélyek fenyegetik a gyerekeket?

Az ESET szakértőinek tapasztalatai szerint a gyerekekre leselkedő leggyakoribb online veszélyek a következők:

• Online zaklatás (cyberbullying): sértő üzenetek, bántó képek vagy videók megosztása, kizárás az osztályközösségből. Ez gyakran a közösségi médián vagy üzenetküldő appokon keresztül történik, és komoly lelki terhet róhat a gyerekekre.
• Hamis nyereményjátékok és appok: az általános iskolások kíváncsiságát könnyű kihasználni. Egy „nyerj új telefont” típusú hamis weboldal vagy egy csábító mobiljáték letöltése után a kiberbűnözők adatokat, jelszavakat szerezhetnek.
• Játékon belüli csalások: sok népszerű online játékban vannak vásárlási lehetőségek. A támadók gyakran hamis ajánlatokkal vagy feltört fiókokkal próbálnak értékes virtuális tárgyakat vagy valódi pénzt kicsalni. Egy csaló például egy online játékban hozzáférést szerzett egy gyermek fiókjához, és a nevében több tízezer forint értékben vásárolt tárgyakat. A szülők csak utólag, a bankkártya-értesítésekből jöttek rá a történtekre.

Emlékező sejtek? Sejtszinten is tárolhatók a traumák egyes kutatások szerint

2025. december 23.

Egyes új tudományos kutatások átrajzolják azt a képet, ahogyan a test és az emlékezés kapcsolatáról eddig gondolkodunk: nem csak az agy „emlékszik”, a vese-, izom- és immunsejtek is képesek molekuláris szinten raktározni a múltbeli hatásokat, tartósan befolyásolva azok működését. Egy magyar módszer erre a felismerésre építve igyekszik feloldani a testi lenyomatokat.

Kutatások igazolják, hogy a vesén túl más szövetek is hosszabb távú memóriát hordoznak. Ilyen az úgynevezett epigenetikus izommemória a vázizomzatban, amely segít a sport kihagyása utáni gyorsabb regenerációban. Hasonló jelenség az immunrendszer „képzett immunitása” (Trained Immunity), ahol egy korábbi fertőzés tartósan átprogramozhatja a csontvelő őssejtjeit, harciasabb immunsejteket termelve. Emellett az epigenetika kutatja a transzgenerációs traumák hatásait is, vagyis azt, hogyan befolyásolhatják a felmenők súlyos élményei az utódok biológiai folyamatait.

„A sejtes memória felfedezése sokak fantáziáját megmozgatta, hiszen ez új megvilágításba helyezi azt is, ahogyan a traumákról gondolkodunk. Valószínűleg új utak nyílhatnak a gyógyításban, és új módszerek is születhetnek” – fogalmazott Pinezits Csaba, a Lélektisztító nevű traumaoldó módszer kidolgozója. „2024-ben a New York University kutatói például azt találták, hogy agyon kívüli, úgynevezett nem neuronális sejtek is képesek hasonló tanulási mintázatokra, mint az idegsejtek” – tette hozzá.