Mivel kezeljük a köhögést?

2026. november 05.

Eligazodás a köhögéscsillapítók, nyákoldók és köptetők között

A légúti fertőzésekkel összefüggő köhögés megfelelő gyógyszeres kezeléséhez tisztában kell lenni azzal, hogy milyen típusú köhögés áll fenn, vagyis el kell tudni különíteni a száraz és a hurutos köhögést.

A köhögés maga egy védekező reakció, amelynek a célja az, hogy megszabadítsa a légzőrendszert a működését károsító ártalmaktól.

Köhögést nagyon sok tényező idézhet elő:

• a légutak falának sérülése vírus- vagy bakteriális fertőzés miatt,
• a légutakban képződött váladék (akut vagy krónikus betegségek miatt),
• a légzőrendszerbe került idegen anyag (pl. félrenyelt mogyoró),
• levegőszennyeződés (por, gázok, gőzök, dohányfüst).

Lényeges kideríteni, hogy mi áll a köhögés hátterében, mivel a panaszok csak abban az esetben kezelhetők/küszöbölhetők ki eredményesen.

A cikkünkben azoknak a köhögéseknek a kezeléséről lesz szó, amelyek az akut légúti fertőzésekhez kötődnek. Az influenzavírusok, a respiratorikus szinciciális vírus (RSV), a koronavírusok és a különféle légúti kórokozó baktériumok okozta fertőzések – számos egyéb tünet mellett – gyakran köhögéssel járnak.

A fertőzésekre visszavezethető köhögés szinte mindig az orr- és garattájék gyulladásával együtt jelenik meg. Kezdetben száraz köhögés lép fel, ami 2-3 napig tart, majd az fokozatosan átalakul hurutos köhögéssé.

Hasmenés: Okok és kezelések

2026. november 04.

A hasmenés, habár rendkívül kellemetlen tud lenni, az esetek túlnyomó többségében néhány napon belül múló panasz, azaz akut hasmenésről van szó.

A hasmenésnek számos oka lehet.

• Az akut hasmenések mintegy 90%-ának a hátterében baktérium vagy vírus okozta fertőzés áll. A hirtelen jelentkező, hányással társuló hasmenést gyakran rota- vagy norovírus okozta fertőzés váltja ki. Mindkét vírus okozta betegség gyorsan terjed, különösen olyan helyeken, ahol sok ember tartózkodik összezárva, pl. tömegközlekedési eszközökön, egylégterű irodákban. A hasmenést kiváltó baktériumok általában szennyezett élelmiszerekkel kerülnek a szervezetbe.
• (Egzotikus) utazások alkalmával is felléphet hasmenés: minél inkább idegen az utazó számára az új helyen az éghajlat, és alacsony a közegészségügyi színvonal, annál valószínűbb, hogy fellép a hasmenés.
• Nem elhanyagolható a pszichés faktorok szerepe sem! A stressz kedvezőtlenül tudja meggyorsítani az emésztési folyamatot; ami miatt fontos találkozók, randik vagy vizsgák előtt többen is tapasztalnak hasmenést.
• Lehetséges, hogy élelmiszer-összetevőkkel (pl. a tejben található laktózzal) szembeni intolerancia az oka a hasi fájdalomnak, a görcsöknek és a hasmenésnek.
• A (mesterséges) édesítőszerek (pl. szorbit, mannit) használata, különösen akkor, ha nagyobb mennyiségben fogyasztják azokat, szintén hasmenést okozhat.
• Gyógyszermellékhatás is kiválthat hasmenést. Számos gyógyszer, köztük antibiotikumok, magnéziumsók, de akár a nagy dózisú C-vitamin mellékhatása is lehet a híg és gyakori széklet.
• Az előbbiektől elkülönítendő a krónikus hasmenés, ami már hosszabb ideje – legalább négy hete – fennálló problémát jelent. ennek a hátterében általában valamilyen alapbetegség (pl. Crohn-betegség, irritábilis bél szindróma) áll. Ilyen esetben lényeges orvoshoz fordulni!

A menopauza többé nem tabutéma

2026. november 04.

A változókor nem a nőiesség vége, hanem egy új életszakasz kezdete. Mégis nők generációi nőttek fel úgy, hogy szinte semmit nem tudtak arról, mi vár rájuk negyven-ötven éves koruk környékén. A hőhullámokról legfeljebb félhangosan beszéltek, a hangulatingadozásokat és az alvászavarokat pedig sokszor az életkor számlájára írták. Ma már szerencsére változott a helyzet: egyre több nő beszél nyíltan a tapasztalatairól, és egyre természetesebb, hogy a menopauza nem titkolnivaló állapot, hanem olyan életszakasz, amelyre érdemes tudatosan felkészülni. Október 18., a menopauza világnapja jó alkalom arra, hogy ne csak a tünetekről, hanem a lehetőségekről is beszéljünk.

„Szerintem az egyik legfontosabb változás, hogy ma már nem kell szégyellni, ha egy nő a menopauzáról beszél. A korábbi generációk sokszor úgy élték meg ezt az időszakot, hogy egyszerűen túl kell lenni rajta. Ma viszont egyre többen szeretnék megérteni a testük működését, és tudatosan tenni azért, hogy ebben az életszakaszban is jól érezzék magukat. Ez óriási előrelépés” – mondja Blahó Ágnes, a Stilladrops társalapítója.

Nem ötvenévesen kezdődik minden

A menopauzáról sokan még mindig úgy gondolkodnak, mint egy pontosan meghatározható eseményről: egyszer csak elmarad a menstruáció, és ezzel elkezdődik a változókor. A valóság ennél összetettebb. A menopauzát megelőző átmeneti időszak, a perimenopauza akár évekkel az utolsó menstruáció előtt elkezdődhet, és már ekkor jelentkezhetnek a hormonális változásokkal összefüggő tünetek.

A WHO szerint a természetes menopauza jellemzően 45 és 55 éves kor között következik be, és orvosi értelemben akkor állapítható meg, ha tizenkét egymást követő hónapon át nem jelentkezik menstruáció, más kiváltó ok nélkül.

„Sokan akkor kezdenek gyanakodni, amikor már a menstruációjuk is rendszertelenné válik. Pedig előfordulhat, hogy valaki először csak azt veszi észre, hogy rosszabbul alszik, türelmetlenebb, nehezebben koncentrál, fáradékonyabb, vagy a korábban bevált életmódja mellett is változik a testsúlya. Ezeket könnyű a stresszre vagy a túlterheltségre fogni, pedig hormonális változások is állhatnak a háttérben” – hívja fel a figyelmet Blahó Ágnes.