Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Koleszterinszint újragondolva: gyógyszer, mikroszterolok, intervall tréning

2025. március 17.

A koleszterinszint az egészség egyik csendes indikátora. Az évek során talán nem is foglalkozunk vele, mígnem egy rutin vérvizsgálat felhívja rá a figyelmet: a koleszterinszint emelkedett. Ekkor szembesülünk vele, hogy lépnünk kell – de ma már tudjuk, nem feltétlenül azonnal gyógyszerekkel. Az emelkedett koleszterinszint figyelmeztetés, ami nyomozásra késztet minket, de kismértékű emelkedés nem feltétlenül ok a riadalomra.

Fotó: rawpixel © 123RF.comKoleszterin – önmagában nem feltétlenül a probléma forrása

Az LDL koleszterin önmagában nem ellenség, elengedhetetlen szerepet játszik a szervezet működésében. Az egyik alapvető építőeleme az agyműködés fenntartásának. A probléma akkor kezdődik, ha a magas LDL koleszterinszinthez csökkent érfal rugalmasság, magas vérnyomás és emelkedett triglicerid szint is társul, és gyulladásos állapot áll fenn, mert ekkor az érfalak rugalmassága könnyebben csökken tovább, és a gyulladásos folyamatok akár állandóvá válhatnak. Így fokozódik az érelmeszesedés kockázata, és halmozódnak, egymást erősítve fenyegetnek az egyes kockázati pontok.

Szervezetünk állapotának megítélése érdekében érdemes ma már az ApoB értéket is mérni, ami árnyalhatja a hagyományos lipid panelek értékei alapján kialakított orvosi kezelési terveket, mivel az ApoB alacsony szintje arra utalhat, hogy az endotél diszfunkciót okozó sLDL részecskék nincsenek egyelőre jelen kockázatos mennyiségben. Azaz egy enyhén emelkedett koleszterin szint önmagában nem feltétlenül jelent azonnali veszélyt. Főleg, ha egy egyszerű, szemikvantitatív érfal rugalmassági vizsgálat vagy egy részletesebb arteriográfos vizsgálat is megerősíti, hogy nincsenek plakk lerakódásaink.

Amikor azonban már kialakulnak plakkok, akkor érdemes odafigyelni a koleszterinszint csökkentésére, és megelőzni a további lerakódásokat, fokozni az erek egészségét, rugalmasságát. Ezzel egy időben célszerű elindítani olyan táplálkozási változtatásokat, amelyek segítik a lipid háztartás és a kardiovaszkuláris rendszer egészségének fejlesztését. Ezt mozgásprogrammal és alvás optimalizálással támogathatjuk, illetve az esetek többségében stressz menedzsment technikákat is be kell vetnünk.

Hogyan normalzálhatjuk a koleszterinszintet gyógyszer nélkül?

Az első lépés az életmódváltás. Bár ez sokszor teljesíthetetlennek tűnhet, de már apró változtatásokkal is meglepően hatékony eredményeket érhetünk el.

1. Étrend

  • Rostbevitel növelése: Az oldható rostok, mint a zab, a hüvelyesek vagy a gyümölcsök, zöldségek, segítenek csökkenteni a koleszterinszintet azáltal, hogy megkötik az emésztőrendszerben lévő koleszterint.
  • Zsírforrások átalakítása: Bár a külső koleszterin bevitel nem minden esetben befolyásolja a koleszterinszintet, biztonságosabb némileg csökkenteni a telített zsírok bevitelét, helyettesítsük őket telítetlen zsírokkal, például olívaolajjal, avokádóval vagy diófélékkel. A transzzsírokat, az ultra feldolgozott élelmiszereket viszont teljes mértékben iktassuk ki!
  • Növényi szterolok beépítése: 10 éves kutatás áll egy chilei világszabadalom mögött, amely növényi szteroljai, mikroszteroljai, bizonyítottan normalizálják nem csak az LDL (rossz) koleszterin szintet, hanem a triglicerid szintet is. Mindezt úgy, hogy a HDL (jó) koleszterin szintre nincs negatív hatással. A Nutrartis által kifejlesztett Cardiosmile az első nanodiszpergált, folyékony halmazállapotú, igen könnyen bevehető eszköz, ami megfelelő dózisban képes optimalizálni a koleszterin és a triglicerid szinteket.
  • Az EFSA (az Európai Élelmiszer Biztonsági Hatóság) fontosnak tartja a megfelelő hatóanyag bevitelt is, amellyel számos termék az árazás érdekében alacsonyabb mennyiségű fitoszterolt helyez el készíteményeibe, amelyek így placebo hatást gyakorolhatnak. Az EFSA szerint a megfelelő adagoláshoz napi 1,5-3 mg bevitelére van szükség, amit nem szabad túllépni.
  • A növényi szterolok zöldségekkel együtt való fogyasztása egymással szinergiában hat a koleszterin és triglicerid szintekre, és mellékhatások nélküli koleszerinszint optimalizálást tesz lehetővé. A 100%-ban növényi alapú chilei készítmény egy speciális amerikai fenyő féléből készült mikroszterol alapú lehetőség a metabolizmusunk és szív-.és érrendszerünk támogatása érdekében.


Idegsejttípusok teljes RNS-készletének meghatározására alkalmas módszert dolgoztak ki magyar kutatók

2025. március 17.

Fotó: Colin Behrens | PixabayBármely faj idegsejtjeinek azonosítására és teljes RNS-készletének meghatározására alkalmas új eljárást dolgoztak ki a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdán az MTI-vel.

A HUN-REN KOKI Hrabovszky Erik vezette Reproduktív Neurobiológia Kutatócsoportjának tagjai, Göcz Balázs és Rumpler Éva megosztott első szerzőségével a Journal of Biological Chemistry című folyóiratban publikált tanulmány egy széleskörűen alkalmazható új módszert kínál az idegsejtek működésének megértéséhez – hangsúlyozták a közleményben.

Mint írták, a szervezetünket felépítő valamennyi sejt ugyanazt a DNS-készletet tartalmazza, az egyes sejttípusok különbözősége a DNS-ről átíródó RNS-molekulák sokféleségében rejlik.

Az egyes sejtcsoportokra jellemző RNS-átirat, azaz transzkriptom a sejt típusától és anatómiai elhelyezkedésétől függ, és életünk folyamán állandóan változik.

A szaporodási funkciókat az agy gonadotropin-felszabadító hormon (GnRH) tartalmú idegsejtjei szabályozzák. A GnRH idegsejteket jellemző RNS-készletet, vagyis génkifejeződési profilt régóta próbálják megismerni. A korai módszereket a kis áteresztőképesség és alacsony érzékenység jellemezte. A későbbiekben megjelenő chipalapú technikák ugyan már jóval teljesebb képet mutattak a sejtekre jellemző RNS-miliőről, de korántsem teljeset.

A Reproduktív Neurobiológia Kutatócsoport tagjainak korábbi módszertani fejlesztése a szövettani metszetekből lézer mikrodisszekcióval (LCM) kinyert idegsejtekből újgenerációs szekvenálással tette lehetővé az RNS-készlet meghatározását. Ehhez a módszerhez azonban a vizsgálni kívánt idegsejttípusban fluoreszkáló fehérjét termelő egerekre volt szükség.

A mostani fejlesztés ezt az akadályt elhárította. A kutatók a többlépéses jelölési technika (immunhisztokémia) során – ilyen módon még soha nem alkalmazott RNS-megőrző adalékanyagokat használva – sikeresen megőrizték az amúgy igen sérülékeny RNS-molekulák épségét. A lézer mikrodisszekcióval összegyűjtött GnRH idegsejtek RNS-készletét nagy áteresztőképességű és magas érzékenységű újgenerációs szekvenálással jellemezték.



A hamubasült pogácsa tradíciója - spirtuális jelkép a mesében

2025. március 16.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Gondolkodtál már rajta, hogy is festhet egy olyan pogácsa, amit hamuban sütnek meg? Szerinted ehető lenne a végeredmény?

Gondolkodtál már rajta, hogy is festhet egy olyan pogácsa, amit hamuban sütnek meg? Szerinted ehető lenne a végeredmény? A minap pogácsa sütés közben gondolkodtam ezen. Milyen jelentősége lehet a hamubasült pogácsának, ha azt népmeséinkben a mese elején említik, s ráadásul az Édesanya készíti legkisebb fiának az indulás előtt. Utána néztem a dolognak és az alábbi okfejtésre bukkantam.
 

Hová indul ez a hős? Útra, életútra, beavatási útra

Szerves műveltségben járatos tanítóink szerint népmeséink az égen játszódnak, a csillagok között, az égig érő paszulyon, a kis és nagy Napév történései szerint halad a mesehős célja felé. Miféle energiát hordoz a hamubasült pogácsa, ha ott lapul az útra váló gyermekember tarisznyájában? Szinte kimeríthetetlen energia szükségeltetik ahhoz, hogy sikeresen járjon a csillagok útján. Milyen segítséget ad hősünknek? Mert kell, hogy adjon, hiszen ez a tápláléka. Ad is! Emlékezz csak, amikor a mesehős ad belőle például egy egérkének, az azonnal segítőjévé válik az úton.

Élelem, élelmiszer a hamubasült pogácsa? Élő a magyar nyelv is, és mindent elárulnak a szavak!
Ha élni akar a mesehős a csillagúton: Élelmet – Él – elem – élő elemet kell ennie. Élelmiszert – Él – el(e)m – i – szert – szertartással kell elfogyasztania. Miért hamubasült? Ha az előbb elképzelted a hamubasült pogácsát, akkor benned is felmerült ez a kérdés.
Hamubasült – ha – Mu – ba – sült
Mu: az elsüllyedt kontinens
Mu: múlt, elmúlt, hamuvá lett. Ez persze csak egy lehetséges teória a sok közül.



hírek, aktualitások

Krónikus fáradtság szindróma

2025. március 07.



Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló „igazi” betegségnek. Meglepő egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnőttet, elsősorban a 29–35 év közötti hölgyeket érinti. Sőt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2–0,5%-os gyakoriságról beszél.

A krónikus fáradtság tünetei…

A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szűnő fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is.

…és lehetséges okai

A kiváltó okok sem egyértelműek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertőzés előzi meg. „Hírbe hoztak” már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz kórokozóját. Felmerült a CFS összefüggése a Lyme-kórral és a Q-lázzal. Okolták az ómega-3- és ómega-6-zsírsavak (veleszületett vagy diétahiba miatti) hiányát is.

Születtek bizarr elméletek és megoldási kísérletek is. Raymond Perrin manchesteri ideggyógyász szerint a tünetekért közvetlenül a nyirokpangásnak az agyra kifejtett hatása a felelős. Ő ezért a nyaki nyirokcsomók óvatos masszázsával kísérletezett, mellyel így az agyban torlódó nyirokfolyadék elvezetését segítette elő. Állítása szerint ezzel jótékonyan enyhítette betegei fáradtságérzését, fájdalmát, fejfájását.

A stressz káros hatása III. rész

2025. március 07.

A kalcium szerepe a pánikrohamban

A pánikroham egyik legijesztőbb tulajdonsága, hogy hirtelen, minden előzmény nélkül – mint derült égből a villámcsapás – jelentkezik.

A beteg a rohamot megelőzően általában hétköznapi életet él, nincs túlfűtött idegállapotban, és többé-kevésbé jól érzi magát. Akkor mi lehet a roham közvetlen kiváltó oka?

A kiváltó ok rendszerint valami egészen jelentéktelen, szokványos testérzés, ami mindenkinél nap mint nap jelentkezik. A pánikbeteg azonban hajlamos arra, hogy ezeket a banális panaszokat, fájdalmat, teltségérzést, feszülést közvetlen veszélyjelzésként, valamilyen fenyegető katasztrófa előhírnökeként értelmezze. A kiváltó ok tehát nem maga a testérzés, hanem annak értelmezése. A panasz fenyegető jelentést kap, és ez beindítja a szorongást. A szorongás – minthogy fokozott adrenalintermeléssel jár – újabb testi tüneteket okoz: a szív szaporábban és erősebben dobog, gyorsul a légzés, stb. Ezek a tünetek újabb félreértelmezéshez, túlértékeléshez vezetnek, és végül beindul egy önmagát erősítő kóros kör, mely a pánikrohamhoz vezet. A légzés gyorsulása kiemelt jelentőséggel bír a pánikroham kialakulásának folyamatában. A szapora, felületes légzés csakúgy, mint a gyakori sóhajtozás kimossa a szén-dioxidot a szervezetből. A széndioxid a szervezet anyagcserefolyamataiban keletkezik – a szerves anyagok végső soron szén-dioxiddá és vízzé „égnek” el. A szén-dioxid a légzés folyamán távozik el, de a normális szén-dioxid-szintre szükség van, ugyanis jelentős szerepet játszik a vér vegyhatásának szabályozásában. Ha túllégzéssel kimossák a szén-dioxidot, a vegyhatás alkalikus irányba tolódik, és a vérben szabadon keringő kalcium egy része a vérfehérjéhez kötődik; az alacsonyabb szabad kalciumszint pedig fokozza az idegek és izmok ingerlékenységét. Ez a folyamat – a fokozott adrenalintermeléssel együtt – magyarázza a pánikroham legtöbb tünetét, a szívdobogást, légszomjat, remegést, izzadást, zsibbadást, szédülést, ájulásérzést stb.

A stressz káros hatása II. rész

2025. március 06.



A stressz folyamata

Ahhoz, hogy érthető legyen, hogyan vezethet a stressz csontritkuláshoz, először át kell tekinteni azt is, hogyan befolyásolja a stressz a szervezet működését. Az állatvilágban, de még a primitív emberi társadalmakban is az életben maradás feltétele az, hogy az egyén azonnal felismerje a veszélyt és eldöntse: küzd vagy menekül. Veszélyhelyzetekben az ideg- és hormonrendszer azonnal adrenalint és mellékvesekéreg-hormonokat (kortizolt) mozgósít, s minden szerv működését a küzdés vagy a menekülés szolgálatába állítja.

Mi is játszódik le a szervezetben? A belső szervek működését a vegetatív idegrendszer irányítja. A vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus oldalból tevődik össze. A szimpatikus idegrendszer szakosodott a vészhelyzetek elhárítására, míg a paraszimpatikus elsősorban a táplálkozás, a regenerálódás szolgálatában áll. A „vészhelyzet” hatására a szimpatikus oldal aktiválódik, ennek hatására gyorsul a légzés, a szívműködés, emelkedik a vérnyomás, fokozódik az izomfeszülés. A szimpatikus idegrendszer „kihelyezett tagozata,” a mellékvesevelő nagy mennyiségű adrenalint termel, ami fokozza az izmok vérellátását, és biztosítja a megfelelő „üzemanyag-ellátásukat” is: a májban található raktárakból cukrot szabadít fel, növelve ezzel a vércukorszintet. Mindehhez a hormonrendszer megfelelő hátteret biztosít. Az agyalapi mirigy közbenjárására a mellékvesekéreg kortizolt termel, ami segíti és stabilizálja a szimpatikus hatásokat: részt vesz a vérnyomás emelésében, tovább növeli a vércukor szintjét, elősegíti a kalcium kiáramlását a csontokból – és ezzel segíti az izmok és idegek közötti kommunikációt és az izmok összehúzódását.

Mindezen hatások összességeként a szervezet készen áll a veszély elhárítására. Az érzékszervek kiélesednek, a gondolkodásunk tisztul, a reakciók gyorsulnak, az izmok erőtől duzzadnak, s elegendő cukor és oxigén áll rendelkezésre a hatékony, gyors, erőteljes működéshez. Minden az izomműködés – a menekülés vagy a küzdelem – szolgálatában áll.

Mindez roppant hasznos, sőt elengedhetetlen a nyúl számára, ha farkas elől menekül, a macskának, ha kutyával kerül szembe, két vetélkedő szarvasbika küzdelme esetén, sőt az ősembernek sem volt más választása, ha mamuttal találkozott, mint elfutni vagy harcba szállni vele. A mai stressz természete azonban nagymértékben változott. Ritkán kerül szembe az ember olyan szituációval, ahol a fizikai harc vagy a menekülés megoldást jelentene.

Ha a stresszhelyzetet testi reakció – küzdés vagy menekülés – követi, akkor a szervezet egyáltalán nem, vagy alig károsodik. Akkor sincs veszély, ha a harag, bosszúság, indulat csak átmeneti, könnyen lereagálható. Ha azonban az élettani válasznak – a társadalmi következmények miatt – nincs szabad tere, túl erős, túl tartós, vagy túl gyakran ismétlődik, akkor a testet halmozódó negatív hatás éri.