Bőrápolás kamaszkorban
2026. május 19.
Egyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat – pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet– mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.
Az utóbbi években látványosan átalakultak a gyerekek és tinédzserek bőrápolási szokásai. A közösségi médiában megjelenő trendek hatására már ez a korosztály is egyre fiatalabb életkorban kezd el kozmetikumokat, sminktermékeket és aktív hatóanyagokat tartalmazó készítményeket használni. „Fontos azonban különbséget tenni a között, ha egy fiatalnak valóban van bőrproblémája, vagy teljesen egészséges bőrt kezel” – magyarázza dr. Kovács Anikó. Mint mondja, a fiatal bőr még nem érett, ezért a hatóanyagokkal szemben érzékenyebb és sérülékenyebb, mint a felnőtteké.
Boomergenerációsként a gyógyszertárban
2026. május 19.
Az egészsége a legnagyobb érték
A „generációs bumm” minden munkahelyen megjelenhet, akár együtt dolgozásról, együtt gondolkodásról vagy – mint a gyógyszertárban – a különböző generációk kiszolgálásáról van szó. Más a nyelvezet, az élethelyzet és a motiváció. Mindegyik félnek törekednie kell a különbségek megértésére és a kommunikációs hidak felépítésére. A gyógyszertárban ez kulcsfontosságú, hisz az egészségünkről van szó.
A boomergeneráció tagja a társadalom egyik legtapasztaltabb rétegét képviseli. Már rengeteget bizonyított, tudja milyen évtizedeken keresztül helytállni a munkahelyen, miközben erős tartópillére volt a családja számára. Most azonban az életének ebben a szakaszában másfajta kihívásokkal találkozhat. Nemcsak a gyerekek, unokák önállósodása vagy a nyugdíjas élet körüli változások hozhatnak fordulatot, hanem a szervezet is egyre több figyelmet kér.
Elhízás és teherbeesés
2026. május 18.
Az elhízott nők nehezen esnek teherbe? Valószínűleg több tényező is szerepet játszik abban, hogy az elhízott nőknek átlagosan több hónap próbálkozás után sikerül csak teherbe esni, mint nem elhízott nőtársaiknak.
Az elhízottság jellemzésére gyakran alkalmazott mutató az ún. testtömegindex (BMI).
BMI A BMI (Body Mass Index) kiszámításához a kg-ban kifejezett testtömeget kell a m-ben megadott testmagasság négyzetével elosztani.
A 20 és 25 közötti BMI-érték számít normálisnak. Ha valakinek 25 és 30 közötti a BMI-je, akkor már az elhízás kapujában van, és jelenlegi állapota is fokozott rizikót jelent számos betegség szempontjából. Gyakoribbak körükben a szív- és érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú cukorbetegség, a máj- és epebetegségek, az alvási apnoé, néhány daganattípus, ill. a nőknél különféle nőgyógyászati problémák, így pl. a policisztás ovárium szindróma (PCOS). A 30-nál magasabb BMI-vel rendelkező nőket már elhízottnak tekintik, és a növekvő BMI-értékkel együtt egyre nagyobb valószínűséggel jelenik meg náluk az előbb felsorolt, elhízással összefüggő egy- vagy többféle betegség.
Tapasztalatok alapján a 29 fölötti BMI-értékek esetén csökken a valószínűsége a terhesség természetes úton való létrejöttének.