Nézze meg eReceptjeit, leleteit az EESZT Lakossági Portálján

2026. május 26.

2017 őszétől elérhető az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT). Az egészségügyi intézmények ide töltik fel az összes dokumentumot, amelyek a betegek ellátása során keletkeznek. A páciensek számára ez gyorsabbá, kényelmesebbé és személyre szabottabbá teszi a betegellátást, hiszen nem kell magukkal vinniük az orvoshoz a leleteket, zárójelentéseket, ambuláns lapokat. A kezelőorvos pedig a gyógyításhoz szükséges információkat lekérheti az egészségügyi felhőből. 

Több információ, hatékonyabb gyógyítás

A betegadatok komplex kezelése az orvosi ellátás során a legnagyobb érték. Az EESZT legfontosabb feladata, hogy összekapcsolja az egészségügyi ellátókat egymással. Indulása óta a háziorvosok, a járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények, a gyógyszertárak és a mentőszolgálat mellett egyes magánszolgáltatók is csatlakoztak és töltenek fel egészségügyi adatot a rendszerbe. Az egészségügyi felhőnek köszönhetően elkerülhetők a feleslegesen megismételt vizsgálatok, az orvosok pontosabb képet kapnak a betegükről. A háziorvos látja, hogy páciense kiváltotta-e a receptet, felhasználta-e a beutalót, azaz megkezdte vagy folytatja-e a terápiát. A gyógyszerészek pedig a betegnek felírt vényeket nézhetik meg a rendszerben, így arra is figyelmeztetni tudják a pácienst, ha esetleg ellentétes hatóanyag-tartalmú készítményeket írtak fel neki. 

Az EESZT-ben lévő egészségügyi adatok védettek, csak a háziorvosok és kezelőorvosok férhetnek hozzá, a gyógyszerészek pedig csak a recept adatokat érhetik el. A legérzékenyebb egészségügyi adatok (pl.: pszichiátriai, addiktológiai stb.) kizárólag az adott szakterület orvosai számára elérhetők.   

Receptkiváltás a gyógyszertárban

2026. május 26.

Mit kell tudni az orvosi vény felírását követően annak sorsáról?

Korábban kizárólag csak hagyományos, azaz papírrecepten történt a gyógyszerek rendelése. Az elektronikus recept (e-recept) a kezelőorvos által (számítógépes programjával) felírt gyógyszer receptje, amely zárt csatornán „kerül fel” az EESZT-be.

Az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) egy új technológiai és informatikai rendszer, mely időkorlát nélkül tárolja a betegek egészségügyi dokumentumait. Hazánkban 2017. november 1-jétől elérhető. Amikor egy e-recept felírása megtörténik a kezelőorvos által, akkor a páciens saját egészségügyi adataihoz hozzárendelődik a „felhőben”. Ezután van lehetősége a betegnek vagy a hozzátartozójának a gyógyszertárban kiváltani az e-receptre felírt gyógyszert, gyakorlatilag a felírás utáni másodperceken belül.

Felírási igazolás

Bizonyos esetekben az orvos felírási igazolást is nyomtat, amit személyesen a páciensnek ad át. Ez tulajdonképpen egy papíralapú „segédlet”, melyen fel vannak tüntetve a beteg adatai, valamint az, hogy milyen vényköteles gyógyszert írt fel az orvos és mikor.

Amit a méhnyakrákról mindenkinek tudni kell

2026. május 25.

A méhnyakrákot a humán papillomavírus (HPV) rákkeltő típusai okozzák. A HPV-fertőzés nagyon gyakori, ugyanis a szexuális életet élő nők közel 80%-a fertőződik meg HPV-vel élete során. A legtöbb HPV-fertőzés 12-18 hónap alatt elmúlik a szervezet természetes immunvédekezése következtében, azt azonban nem lehet megmondani, hogy kinél szűnik meg vagy indul el a rákképződés folyamata.

Méhnyakrák akkor alakulhat ki, ha a rákkeltő HPV-típussal történő fertőzés tartóssá válik. A nőgyógyászati szűrővizsgálattal lehetőség nyílik arra, hogy időben felismerjék a rákmegelőző állapotot és ezáltal megakadályozható a méhnyakrák kialakulása.

Egy korábban átvészelt HPV-fertőzés után nem alakul ki megfelelő védettség, a nők életük során többször is megfertőződhetnek. A méhnyakrák elleni védőoltás szexuális életet élő nőknek is javasolt, így megelőzhetővé válnak a további rákkeltő HPV okozta fertőzések. Magyarországon évente közel 10.000 nőnél végeznek méhnyakcsonkolást (konizációt) rákmegelőző állapotban. Ez a szám rendkívül magas. A méhnyakcsonkolást követően egy későbbi gyermekvállalás esetén nehezebb lehet a teherbe esés, illetve koraszülést is eredményezhet. Védőoltással jelentősen csökkenthető a rákmegelőző állapotok kialakulásának kockázata.

• Európában a méhnyakrák a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a 45 éven aluli nők körében.
• A betegség súlyát tovább jelzi, hogy évente több mint 30 ezer méhnyakrákos esetet fedeznek fel, valamint 15 ezren vesztik életüket méhnyakrák következtében.
• Magyarországon Európa viszonylatában is  súlyos a helyzet: hazánkban tavaly közel 400 nő  halt meg a betegségben.