Fürdőzés, strandolás: Milyen veszélyei lehetnek?

2026. május 14.

Előző cikkünkben szó volt arról, hogy milyen jótékony hatásai vannak a fürdésnek. S bár a természetes vizek és medencék népszerű kikapcsolódási és sportolási lehetőséget nyújtanak, jó, ha tisztában vagyunk ennek veszélyeivel.

Legyen az medencés fürdő, vagy akár természetes vizű kijelölt strand, a víz minősége kiemelten fontos a fürdőzés egészségügyi és közegészségügyi kockázata szempontjából.

A közfürdők létesítésére és üzemeltetésére szigorú jogszabályi előírások vonatkoznak.

A termálvizek külön figyelmet igényelnek magas ásványianyag-tartalmuk miatt, ezért a fertőtlenítése is nehezebb.

A természetes vizekben (tavak, folyók, holtágak) a természet maga gondoskodik a tisztulásról. A víz hőmérséklete, a madárürülék, a csapadék vagy a környező szennyvíz-beömlések mind ronthatják a víz minőségét. Ha a víz minősége nem megfelelő, a hatóság a fürdőzők egészségének védelme érdekében megtilthatja a fürdést.

Általánosságban elmondható, hogy részben a folyamatos ellenőrzésnek, részben a fürdők szabálykövető üzemeltetői fegyelmének, a fürdők vize tiszta, minősége pedig megfelelő, kitűnő.

65 év felett: Gyakorlati útmutató a tartalmas mindennapokról

2026. május 13.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat.

A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25-30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen. A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizomgyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például egy 5-6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

Modern élet a természet ritmusára

2026. május 13.

Itt a tavasz, a változékony időjárás. Vajon mennyire sikerül mindehhez alkalmazkodnunk?

Egy kedves ismerősömmel a nyár kapcsán arról beszélgettünk, ki hogyan szereti tölteni a szabadidejét. Az ismerősöm arról számolt be, talán kicsit bosszúsan, hogy télen imád filmezni, ám amint eljön a „jó idő” (ami alatt ő a meleg, napos időt érti, és amivel személy szerint én és sokan mások, a hűvösebb időt kedvelők nem értünk egyet), egy film sem tudja már lekötni. Úgy érzi, hogy kint kell lennie a szabadban, az utcán, a városban, a réten, a téren. Ilyenkor nála az aktív szabadidős tevékenységek válnak elsődlegessé, mint a sétálgatás, a kocogás, az utazás és a többi. Sőt, hozzátette, hogy ilyenkor azt tapasztalja, nem tud annyit dolgozni, mint „rossz”, azaz hideg, esős időben.

Az időjárás megváltoztat minket?

A hallottak kapcsán elgondolkodtam azon, hogy milyen nagy hatással van az időjárás, az évszakok váltakozása arra, hogy hogyan esik jól feltöltődni, pihenni, és hogyan esik jól dolgozni (legyen szó otthoni vagy munkahelyi feladatokról). Eszembe jutott, hogy nem olyan régen, a napsütések kezdetén én is eljutottam egy hasonló felfedezéshez. Azt vettem észre, hogy amíg a hideg időben jól esett korán lefeküdni, most egyszerűen még nem jön álom a szememre akkor, mint pár hete, egyszerűen később esik jól lefeküdni. Egy kicsit én is bosszús voltam, azt hiszem, hogy a gondosan ápolt „alvási higiéniám” egy fontos összetevője, a rendszeres alvásidőm felborul. Aztán arra gondoltam, hogy valójában az lenne különös, ha nem hatna az alvásomra az, hogy most már órákkal később is világos van este, nem úgy, mint télen. És ekkor történt meg a „reveláció”: az a gondolatom támadt, hogy mi sem természetesebb, hogy a napi aktivitásom, ébrenlétem és alvásom alkalmazkodik a változó évszakokhoz, a megváltozott külső körülményekhez, mint a fény és a hőmérséklet. Arra jutottam, hogy talán pont az lenne természetellenes, ha mereven próbálnám ugyanazt a napi ritmust erőltetni magamra, amit a tél során. Talán ez csak az én modern, városi énem, ami azt gondolja, hogy függetlenül az időjárástól, a természettől tudok létezni, tevékenykedni. Pedig ismerem én is a történeteket nagyszüleim, de még inkább dédszüleim korából arról, miként hangolták össze életüket a természet ritmusával, miként szervezték ők életüket az időjárás és az évszakok váltakozása köré, és nem fordítva. Például csak szezonális gyümölcsöt és zöldséget ettek, nem volt más választásuk.