Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért ne diétázzon öndiagnózis alapján?

2022. augusztus 08.

Az allergiás betegségek előfordulása folyamatos emelkedést mutat, sőt a legújabb kutatások már arról számolnak be, hogy az ételallergia nemcsak gyermekeknél, hanem felnőttkorban is egyre gyakrabban jelentkezik. Ezzel együtt megnőtt az utóbbi években azok száma is, akik kizárólag tüneteik alapján, öndiagnózis nyomán kezdenek diétába, vagy vonják ki a problémásnak vélt élelmiszert gyermekük étrendjéből. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a felesleges kiadások és a hiányos táplálkozás mellett ez miért kockázatos.

Fotó: 123rf.comTöbben gondolják magukról, hogy ételallergiájuk van

Egy korábbi svéd kutatás szerint sok szülő tévesen gondolja, hogy gyermekénél problémát okoz valamilyen élelmiszer fogyasztása. A vizsgálatok elvégzése után a kutatók tízből mindössze egy gyereknél mutattak ki ételallergiát. A leicesteri University Hospital dietetikusa pedig egy interjúban arra figyelmeztet, hogy az utóbbi években, Angliában a lakosság 20 százaléka véli magáról, hogy ételallergiás, miközben a valós adatok felnőttek körében 1-2%, gyermekeknél 4-6% között mozognak.

„Érdekesség, hogy voltak szülők akik már kész allergia diagnózissal jöttek, de ha ezt végül nem tudtuk igazolni, szinte csalódottak, időnként mérgesek voltak. Ez elsősorban angliai tapasztalat, mintha ott egyfajta „divat” lenne, hogy a gyermeknek ételallergiája vagy intoleranciája van” – meséli dr. Balogh Ádám, aki az elmúlt hét és fél évben a szigetországban praktizált.

Az is tény azonban, hogy a szülők meglehetősen elcsigázottak, mire a diagnózis kiderül, Angliában ugyanis az elsődleges ellátó helyeken – a háziorvosi rendszerben vagy a sürgősségi osztályokon – az esetek nagy részében a gyermekek először nem gyermekorvossal találkoznak.

Ráadásul a legtöbb háziorvosnak, illetve sürgősségi osztályon dolgozó orvosnak csak minimális gyermekgyógyászati tapasztalata van, vagy egyáltalán nincs. A háziorvos ugyan a járóbetegellátás keretein belül utalhatja gyermekgyógyászhoz a kis betegeket, azonban a várakozási idő az ilyen esetekben a magyar rendszerhez képest időnként szokatlanul sok lehet.

Hová forduljunk, ha ételallergiára gyanakszunk?

Csecsemő- és kisgyermekkorban valóban sok olyan bizonytalan tünet jelentkezhet, amely első körben allergiás eredetűnek tűnhet. A lényeg, hogy ha bármilyen szokatlan tünetet észlelünk, forduljunk első körben gyermekorvoshoz. Amennyiben célzott kivizsgálásra van szükség, a tünetek alapján ő tudja a megfelelő szakemberhez irányítani a kis beteget. Az öndiagnózis alapján kezdett diéta nemcsak felesleges vagy hiányállapotokhoz vezethet, de elfedhet komolyabb betegségeket is.

Ha a gyermek panaszait valóban valamilyen élelmiszer okozza, akkor is lényeges meghatározni, hogy ételallergiáról, korai vagy kései típusú reakcióról vagy intoleranciáról van-e szó. Ez azért lényeges, mert a megfelelő vizsgálatokkal nagy valószínűséggel meg tudjuk állapítani, hogy fennáll-e életveszélyes reakció, anafilaxia esélye, a gyermek kinőheti-e az allergiát, pontosan mi az az összetevő, amit kerülni kell, fogyaszthat-e az allergént nyomokban tartalmazó késztermékeket – ezek ismerete nélkül a diéta még nehezebb vagy akár felesleges is lehet.”

Allergiás tünetek gyermekkorban

Gyermekkorban allergiás tüneteket leggyakrabban a tej, tojás és mogyoró okoz, de allergia kialakulhat szinte bármilyen ételre, ami fehérjéket tartalmaz. Gyakran előfordul légúti allergia is, mely leginkább asztma és szénanátha képében jelentkezik. Ezt követik krónikus urtikáriás (csalánkiütés) tünetekkel jelentkezők és azok, akinek tünetei sokkal inkább bizonytalanok, de allergiás eredetűnek gondolják őket. Ekcéma egy határterület a bőrgyógyászattal, ami sok esetben önálló betegség, de bizonyos esetekben egyes ételallergiák is szerepet játszhatnak a kialakulásában, illetve a betegség fennmaradásában.



Cserepes ajkak nyáron – ekcéma tünet?

2022. augusztus 07.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A nyári erős napsütésben az ajkak érzékeny bőrét is megfelelően védjük a napsugarak ellen. Ha azonban ennek ellenére is száraznak, cserepesnek érezzük az ajkakat, az ajak dermatitisz jele is lehet, mellyel kapcsolatban dr. Schmidt Emese bőrgyógyász, klinikai onkológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Kiújuló panaszok esetén nem elég az otthoni kezelés

Az ajkak érzékeny bőrét a téli hideg, a szeles időjárás és a nyári hőség, az erős napsugárzás is kikezdheti. Az ajkakat ezért nagyon fontos az időjárás megpróbáltatásaitól is védeni, ajakápoló készítményekkel hidratálni. Nyáron a fényvédelemről se feledkezzünk meg, a bőr daganatos elváltozása ugyanis ezen a területen is kialakulhat! Ha azonban a gondos ápolás ellenére az ajkak rendszeresen kiszáradnak, cserepesek, a szájszél bereped, arra is gondolni kell, hogy komolyabb kezelést igénylő bőrprobléma áll a háttérben – hívja fel a figyelmet dr. Schmidt Emese.  

Érzékeny bőrűeknél gyakoribb

Főként atópiás, vagyis allergiára hajlamos, érzékeny bőrű személyeknél fordul elő az ajak környékén is bőrirritáció. Gyakori, hogy nemcsak az ajkak, hanem az ajak körüli területen is jelentkezik irritáció. A bőr kipirosodhat, hámló, száraz, viszkető és gyulladt lehet, fájdalmasan húzódik. 

A kiváltó okot kell megkeresni

Az ajak dermatitiszt az ajkak harapdálása, a hormonszint változása, cigarettafüst, stressz, fokozott verejtékezés is okozhatja, gombás vagy bakteriális fertőzés is kiválthatja, de allergiás eredetre is gondolni kell. Nyáron a bőrre tapadó pollenek miatt is jelentkezhetnek a panaszok, de akár a kozmetikumok, fogkrémek, fogpótlások vagy fogszabályozó valamely összetevőjével szembeni érzékenység is kiválthatja.



Az ülő életmódtól a rendszeres testmozgásig

2022. augusztus 07.

Fotó: 123rf.com

Általában nem könnyű a mozgásszegény vagy ülő életmódból a fizikai aktivitás rendszeres gyakorlása felé elmozdulni. Mindenekelőtt meg kell találnunk a motivációt,  azután ajánlott, hogy lassan és fokozatosan kezdjünk hozzá.

5 jó tanács a rendszeres testmozgás/sportolás megkezdéséhez – vagy folytatásához – és a kitartáshoz:

1. Testmozgás a mindennapokban

Már azzal is jót teszünk magunknak, ha változtatunk rossz szokásainkon, ami a testmozgást illeti. Pl. nem autózunk a munkahelyünkre, hanem egy megállóval hamarabb szállunk ki a metróból, buszból vagy egyéb közjárműből; nem használjuk a liftet vagy a mozgólépcsőt, ha egy-két emeletet kell megmásznunk; gyalog menjünk vásárolni, ha nem kell cipekedünk stb. (Az utóbbi esetben ugyanis a nehéz szatyrok, csomagok ismételt hordozása káros lehet a szív- és érrendszer egészségére, sőt, még szívritmus zavart is előidézhet.)

Ha ülőmunkát végzünk, javasolt, hogy minden órában álljunk fel, legalább pár perce, egy kicsit megmozgatni a tagjainkat. (Szükség esetén állítsunk be hozzá figyelmeztető jelzést a mobiltelefonunkon). Hazaérve végezzünk hosszabb testmozgást, nem leszünk tőle fáradtabbak, sőt, ellenkezőleg! Minden számít: kipakolni, amit várásoltunk (ha mégis autóval  mentünk, valószínűleg nagyobb mennyiségről van szól), porszívózni, vasalni, teregetni, vagy akár füvet nyírni, ha van kert. De természetesen még jobb sétálni, gyalogolni vagy labdázni, tollaslabdázni, futni a gyerekekkel.

2. Rutin kialakítása

Ami a legfontosabb: a a rendszeresség, mert a fizikai aktivitás jótékony hatása csak 24 órán át tart … Amellett az idő múlásával ez a fizikai tevékenység nem járhat túl sok korlátozással (pontos időbeosztás, odautazás, felszerelés összekészítése stb.), különben azt kockáztatjuk, hogy megunjuk, és hamar abbahagyjuk… Gyakran előnyösebb beiratkozni egy sportklubba vagy sportegyesületbe, nemcsak az irányításért vagy a társaságért, hanem mert biztosabban tehetünk szert rutinra. 



hírek, aktualitások

Gőzölve, pirítva, párolva: A sütés-főzés 13 módszere

2022. július 29.

Párolás, pirítás, dinsztelés, abálás, forralás, gőzölés. Száraz, zsiradékos, és vízben történő főzési eljárások. Mikor melyiket célszerű választani a tápérték megőrzéséhez, hogy egészséges és finom ételeket kapjunk? Mikor mennyi a vitaminveszteség? Trükkök konyhatündéreknek!  

Ételkészítési eljárások
Ha finom és egészséges ételeket szeretnénk az asztalra varázsolni, az alapanyagok okos kiválasztása mellett arra is érdemes figyelnünk, hogy milyen módon készítjük el ezeket. A továbbiakban bemutatjuk a konyhában főzés, sütés során bevethető módszereket és azt is eláruljuk, hogyan mérsékelhető az ételekhez adott zsiradék mennyisége és a vitaminveszteség.

Vizes ételkezelési módszerek
 
1. Gőzöléses és forralásos ételkészítés
A gőzöléses és forralásos alapú főzési eljárások során többnyire valamilyen folyadék segítségével készítjük el az ételeket – általában vízben, ízesített alaplében vagy gőzben. A gőz (azaz a párolás) előnye, hogy adott hőmérsékleten nagyobb hőenergia átadására alkalmas, így az étel hamarabb megfő, és kisebb a tápanyagveszteség. A főzési hőmérséklet 70° és 120°C között változhat. Ezek az eljárások elsősorban tészta, rizs, hüvelyesek vagy más zöldségfélék elkészítésére alkalmasak. Az alábbiakban – a teljesség
igénye nélkül – bemutatjuk a leggyakoribb módszereket. 
 
2. Forralás: 
Főzés nagy mennyiségű, kb. 100°C-os folyadékban.
Ötletek: 
•  Használjuk a lehető legkevesebb vizet, ezáltal csökkenthetjük a vitamin- és ásványianyag-
veszteség mértékét!
•  Ha van rá mód, tartsuk meg a főzővizet, és használjuk fel leves-alapként, mártásokhoz vagy
rakott ételek elkészítéséhez!
•  A vitamintartalom növelése érdekében az elkészült ételt hintsük meg kevés friss, finomra vágott zöldfűszerrel (pl. petrezselyemmel vagy kaporral)! 
 
3. Lassú főzés (abálás): 
Főzés a forráspontnál alacsonyabb hőmérsékletű (75°– 95°C-os) folyadékban.
A zöldségek és a burgonya elkészítéséhez nem ideális módszer, mivel a hosszú főzési idő miatt nagyobb mennyiségű tápanyag távozik az ételből, mert a tápanyagok egyszerűen „kifőnek” a főző folyadékba.
Ötletek: 
•  Használjunk nagy átmérőjű lábost!
•  Amennyiben az étel jellege engedi, a sót és  a cukrot részben kiválthatjuk szárított és
zöldfűszerekkel!

Nyirokérnövekedést serkentő rendszert dolgoztak ki

2022. július 28.




A Semmelweis Egyetem kutatói – nemzetközi együttműködésben – olyan mRNS alapú rendszert dolgoztak ki, amellyel szervspecifikus nyirokérnövekedés váltható ki; ez a jövőben alapját képezheti egy új típusú terápia kidolgozásának.

Az egyetem közleményében azt írta, a koronavírus elleni vakcinafejlesztés során használt mRNS alapú rendszer alkalmas lehet a károsodott nyirokerek növekedésének a serkentésére is, így például a nyiroködéma kezelésére, amelynek jelenleg nincs végleges megoldást nyújtó terápiája.

A nyirokrendszer fő feladata a folyadékegyensúly szabályozása, a zsírok felszívása a bélből, valamint lényeges az immunvédekezésben is. A nyirokrendszer részét képezik a nyirokerek, amelyeknek számos új funkciójára derült fény az elmúlt években, szerepük van például a vérnyomás szabályozásában, de az idegrendszerhez kapcsolódó betegségekben is.

A kutatás elsődleges célja az volt, hogy jobban megértsék a nyirokerek szervspecifikus funkcióit.

Jakus Zoltán, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének egyetemi docense elmondta, az mRNS alapú koronavírus elleni védőoltás lényege, hogy hírvivő RNS segítségével a vírusra jellemző fehérje kerül a szervezetbe, melyet az immunsejtek felismernek, így később szükség esetén az immunrendszer el tudja pusztítani a szervezetbe jutott vírust.

A kutatás során ugyanezt a rendszert használják, csak nem vírusfehérjét termeltetnek, hanem egy nyirokérnövekedési faktort visznek be az mRNS rendszeren keresztül, és ezáltal tudnak szervspecifikus nyirokérnövekedést kiváltani az adott szervben – ismertette a munkát vezető kutató.

Kutatásaik során eljutottak odáig, hogy hatékony szervspecifikus nyirokérnövekedést tudnak kiváltani, így jobban megértik a nyirokerek egyes szervekben játszott szerepét, valamint állatokban képesek visszafordítani a nyiroködémát, és ez alapját képezheti egy későbbi terápia kidolgozásának.

Testvérkapcsolat: agresszív rivalizálás vagy természetes versengés?

2022. július 28.



Általánosságban azt szoktuk mondani, mi szakemberek, hogy a testvéri kapcsolat a legszorosabb, legtartósabb kapcsolat. Mégis felmerül a gyakorlatban az a kérdés, hogy két testvér miért feszül egymásnak, miért jelenik meg agresszív, ellenséges viszonyulás.
Talán meglepődnek azon, ha azzal kezdem cikkemet, hogy a testvér-rivalizáció természetes, sőt normális jelenség egy családban.

A gyermekek többségénél, egy fiatal testvér születése képes valós érzelmi zavart okozni. A változást nem csak a szülők élik meg, gondolok itt arra, hogy új szerepek, új problémák léphetnek fel akár párkapcsolati szinten is, hanem az idősebb gyermek is elszenvedi. Eddig ő volt a trónörökös, de most valaki fenyegeti a biztos pozíciót. Tipikus mintázat az elsőszülött dominanciája. Ezek a gyerekek koruknál fogva erősebbek, így ösztönösen, erejüket kihasználva próbálnak helyezkedni a család hiearchikus rendszerében. Bizonyított tény tehát, hogy a születés sorrendje hatással van a személyiség alakulására, befolyásolja a gyermek viselkedését, egymással való viszonyát.

Rivalizáció a testvérek között – hol a határ?

Jogosan tehetik fel a kérdést, hogy egy szülő meddig engedheti meg a nagyobb gyereknek, hogy a kisebben uralkodjon vagy erejével visszaéljen. Erre a válasz, hogy ezt soha nem engedheti meg, azonban a versengés egész életükön át tartani fog. A szülőnek azt kell megtanítani a nagyobbnak, hogy ne éljen vissza erejével, önös célból ne helyezzen nyomást a kisebbre.

Pszichológusként nem a rivalizációt tartom károsnak, hanem azt, ha egy testvérkapcsolatban megjelenik az agresszió, amit a szülő nem képes vagy nem akar kontrollálni. Nekem sincs illúzióm, hogy egy nagyobb gyerek soha nem fog “odacsapni” a kisebbnek, azonban azt viszont hiszem, hogy a szülő felelőssége elmagyarázni és megértetni mindkét fél számára, hogy a versengés lehet békés is.

Mikor patológiás a reakció?

A kisebb és a nagyobb gyerek is stratégiát fog kialakítani, annak érdekében, hogy a szülőtől ő kapja a legtöbb figyelmet, ő legyen a kedvenc. A fiatalabb gyerek előnyben van, hiszen automatikusan azzal, hogy kisebb, nagyobb figyelmet kap az anyától. Erre egy jó példa, hogy a csecsemő, azzal, hogy csecsemő (nem tudatosan) a gondozás miatt több érintést fog kapni nagyobb testvéréhez képest, több simogatást és több ölelést.

Itt jegyzem meg, hogy az apák nagymértékben tudják ellensúlyozni ezt az alapvető különbséget, azzal, hogy többet foglalkoznak, játszanak a nagyobb gyerekükkel. Lényegében tehát a kisebb nagyon könnyen tud az anya “kedvence” lenni, amit később ki is tud használni furmányos módon. Ezzel azt szeretném kifejezni, hogy a kisebbet se féltsük, feltalálja magát a testvérrivalizációban. Érdemes a szülőnek odafigyelni, hogy szélsőséges módon változik-e a nagyobbik viselkedése, személyisége, az újszülött születése után.