Sport, mozgás, aktív életmód – mást jelentenek, de mindegyik fontos az egészséghez!
2025. május 15.
A rendszeres fizikai aktivitás bizonyítottan komplex módon fejti ki jótékony hatásait, amelyek megmutatkoznak biológiai, mentális, érzelmi, valamint társadalmi és gazdasági szinteken is. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének táplálkozási ajánlása, az OKOSTÁNYÉR® is arra hívja fel a figyelmet a táplálkozási útmutatás mellett, hogy „válassz olyan mozgásformát, amit szeretsz és csináld egyhuzamban legalább 10 percig! Fokozatosan növeld az időtartamot, mert ez további egészségi előnyökkel jár.” A szakmai szövetség most azt foglalta össze, hogy a mozgásnak milyen típusai vannak, és a tudományos ajánlások értelmében kinek, miből, mennyit kéne végeznie, hogy megőrizze az egészségét.
Érdemes tisztázni, hogy milyen mozgásforma, mit jelent tudományos értelemben, mert a köznyelvben gyakran azonos jelentésben használjuk a fizikai aktivitást, a testmozgást és a sportot, azonban a sporttudományi szakirodalom külön kezeli ezeket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „a fizikai aktivitás alatt azt a mozgássort érti, melyet az emberi test mindennapi tevékenységei során kilokalóriákban mérhető energiafelhasználás kíséretében izomrendszere által hoz létre; és melybe beletartoznak a munkavégzés, a sporttevékenység, a házkörüli és egyéb tevékenységek is”. Ide sorolják tehát az olyan alacsony intenzitású, könnyű mozgásokat is, mint például a megtett lépések, a házimunkák elvégzése vagy a kutyasétáltatás. A testmozgás a nemzetközi szakirodalmi definíció szerint azok a fizikai aktivitási formák, amelyek tervezettek, szervezettek, rendszeresek, és a fizikai kondíció fenntartására vagy fejlesztésére irányulnak. A testmozgás szinonimájaként használhatjuk tulajdonképpen a testedzést. A sport pedig ennek az a fajtája, ami szabályokkal tarkított versenyszerű helyzetekre épül.
Azzal kapcsolatban, hogy pontosan mennyi fizikai aktivitás szükséges az egészség megőrzéséhez, nemzetközi és nemzeti egészségügyi szervezetek ajánlásokat fogalmaznak meg a népesség számára, amelyekkel a világszerte terjedő mozgásszegény életmód, és az abból adódó betegségek kockázatát akarják csökkenteni.
A WHO a különböző életkori csoportoknak nemcsak a napi ajánlott mozgásmennyiségére, hanem azok intenzitására is ajánlást tesz:
- 5-17 év közötti fiataloknak naponta legalább 60 perc közepes vagy erős intenzitású fizikai aktivitás ajánlott, az ezt meghaladó testmozgás további előnyös hatásokat fejt ki az egészségükre. Főként aerobik jellegű mozgásokat végezzenek, heti három alkalommal erősítő gyakorlatok beiktatásával.
- 18-64 év közötti felnőtteknek heti minimum 150 perc közepes intenzitású, vagy 75 perc magas intenzitású aerob jellegű testmozgás, vagy ezek megfelelő kombinációja javasolt. Heti 300 perc közepes, vagy 150 perc magas intenzitású aerob testmozgás, vagy ezek megfelelő kombinációja további pozitív hatásokkal jár. Heti két alkalommal a fő izomcsoportokra koncentráló erősítő gyakorlatok beiktatása ajánlott. Alkalmanként legalább tíz perces legyen a testmozgás.
- 65 év feletti időseknél az aerob testmozgások és az erősítő gyakorlatok végzésének gyakoriságára és intenzitására vonatkozó javaslatok megegyeznek az előző korcsoportéval. A gyengébb koordinációs képességekkel rendelkezőknek hetente három alkalommal az egyensúlyérzék fejlesztésére irányuló gyakorlatok végzését ajánlják az elesések megelőzésre. érdekében.
- Amennyiben valaki az egészségi állapota miatt nem képes az előírt fizikai aktivitás teljesítésére, számára a képességeinek és az állapotának megfelelő lehető legaktívabb életmód javasolt.
Problémák a fogyással
2025. május 14.
Okok és megoldások
Számtalanszor felvetődik a kérdés sokunkban, hogy miért hízunk, holott többnyire figyelünk a táplálkozásunkra.
A hízás okai vagy az elkövetett hibák sokfélék lehetnek, de tehetünk ellenük! Kiemeltünk 5 konkrét problémás esetet, és dietetikusok segítségével kerestük rájuk a megoldást.
1. Vegetáriánus vagyok, mégis hízom
Vegetáriánussá nem rögtönzésszerűen válik az ember. Mégis sokunknál előfordul, hogy egyik napról a másikra töröljük a húst az étrendünkből, ugyanakkor növeljük a fehér tészta, fehér kenyér vagy rizs, esetleg a magas glykaemiás indexű ételek fogyasztását. Mindezektől nem lakunk jól hosszú időre, és hamar okoznak testzsírlerakódást. Egy másik gyakori hiba pl. a túl sok sajt, felvágott vagy dióféle fogyasztása, amelyek révén ugyan proteint viszünk be a szervezetünkbe, ám ezek nagyon zsíros és kalóriadús élelmiszerek, ezért módjával kell fogyasztani belőlük.
A dietetikus tanácsai
Ne kezdjük el a vegetáriánus táplálkozást anélkül, hogy megfelelően tájékozódnánk! Könnyen hozzájuthatunk könyvekhez, (megbízható) internetes oldalakhoz, ahol bőven találunk információt a vegetáriánus étrendről, rendszerint ízletes receptek kíséretében. Egyik alapelv lehet a napi étrendben, hogy kombináljuk a teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszereket a hüvelyesekkel, pl. rizs + lencse, búzadara + csicseriborsó jó adag friss zöldséggel társítva. Desszertként 1 gyümölcs és/vagy 1 tejtermék ajánlott. Azért szabad gondolnunk az olajos magvakra is, de csak kis mennyiségben: pl. 1 kis marék (naponta 30 g) dióféle javasolt ételbe vegyítve vagy uzsonnára.
Hideg lábfej, fájdalmas lépések – ezek lehetnek az alsóvégtagi érszűkület első jelei
2025. május 14.
Sokan ártalmatlan problémának tartják, ha rendszeresen hideg a lábfejük, a kellemetlen tünet azonban a keringési zavar első figyelmezhető jele, amely akár súlyosabb baj előrejelzése is lehet. Dr. Regáli László érsebész arra hívja fel a figyelmet, hogy az alsóvégtagi érszűkület korai felismerésével súlyos szövődmények előzhetők meg.
Az alsóvégtagi érszűkület, orvosi nevén perifériás artériás betegség az egyik legelterjedtebb civilizációs betegség, amely során a lábak vérellátását biztosító artériák belső átmérője beszűkül. Az állapot az erek falának megvastagodása következtében alakul ki, amelyet az artériák falaiban lerakódó zsírok plakkok, más néven érelmeszesedés okoz. Ennek következtében pedig a vérellátás romlik, így kevesebb oxigén és tápanyag jut a szövetekhez. A betegség viszonylag gyakori, mégis aluldiagnosztizált: Magyarországon körülbelül minden huszadik ember érintett lehet.
„Bár kezdetben csak apró kellemetlenségeket okozhat, az érszűkület hosszú távon komoly következményekkel járhat, ha nem kezelik időben. Fontos, hogy a betegek ne hagyják figyelmen kívül az első tüneteket, és időben forduljanak orvoshoz” – figyelmeztet dr. Regáli László, a Budai Egészségközpont érsebész szakorvosa.
Mire figyeljünk oda?
Az alsóvégtagi érszűkület egyik korai és jellegzetes tünete a lábfejek hidegsége, még akkor is, ha a környezet kellemes hőmérsékletű, valamint a rendszeresen jelentkező lábikragörcsök. Fontos figyelmeztető jel lehet továbbá a járás közben fellépő, majd pihenésre enyhülő lábfájdalom. Ezt a jelenséget sokan csak átmeneti izomfáradtságnak hiszik, de tartós jelenléte érszűkületre utalhat. Gyakori, hogy az érintettek egyre rövidebb távolságokat tudnak fájdalom nélkül megtenni, amit szaknyelven „kirakatnézegető betegségnek” is neveznek, mivel kénytelenek gyakran megállni.
Az érszűkület kialakulásában jelentős szerepet játszik az életmód. Kiemelt rizikónak vannak kitéve a dohányosok, a cukorbetegek, a magas vérnyomással vagy magas koleszterinszinttel élők, valamint az ülő életmódot folytatók. Ezek a tevékenységek, illetve állapotok károsítják az ereket, az érfalat, valamint rontják a keringést és elősegítik a plakkok képződését. Bizonyos genetikai tényezők – például a családban előforduló szív- és érrendszeri betegségek – is hajlamosíthatnak az érszűkület kialakulására. Emellett az életkorral nő a betegség kockázata, különösen az 50 év felettiek körében.