Tegyünk a vérszegénység ellen!

2026. augusztus 02.

Vérszegénység a nők 8,5 - 13,4 %-át, a várandósság végén lévő nők 13 - 22 %-át, míg a férfiak 1-2 %-át érinti. Ezzel az anémia a leggyakoribb kórtünetek, betegségek egyike. De mit tehetünk ellene, és kinek érdemes ellenőriztetnie, nem vérszegény-e? A válaszokban dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus-belgyógyász főorvosa segít. 

A vérszegénység két úton alakulhat ki: vagy elégtelen a vörösvértestek termelődése, vagy fokozott a pusztulásuk. Első módra példa a csökkent vas-, folsav, B12 vitamin bevitele, felszívódása, felhasználása, valamint a vörösvértesteket termelő csontvelő károsodása, pl leukémia által. Utóbbira - azaz a vörösvértestek fokozott pusztulásra - példa a menstruációs vérzés, a gyomor-bélrendszeri vérzés, egyes genetikai betegségek.

A vérszegénység oka nem csak a vashiány

2026. augusztus 02.

A vashiány a vérszegénység leggyakoribb oka, ám még nagyon sok más kórkép is okozhat vérszegénységet.

Mielõtt a vérszegénység számos okáról szólunk, elevenítsük fel iskolás alapismereteinket. A vér sejtes elemekbõl és plazmából áll. A sejtes elemek közül a vörösvérsejtek az oxigén szállításáért felelõsek, a fehérvérsejtek a fertõzések elleni védelmet látják el, a vérlemezkék (trombociták) pedig a véralvadásban vesznek részt. A vörösvérsejtek oxigénszállító képességét a benne levõ hemoglobin teszi lehetõvé.

Mikor beszélünk vérszegénységrõl?

Vérszegénységrõl, latin szóval anémiáról akkor beszélünk, ha a vörösvérsejtek száma, vagy azok oxigénszállító képessége bármilyen okból csökken. A vörösvérsejtek a csontvelõben naponta milliószámra képzõdnek, élettartamuk kb. 120 nap. A vörösvérsejtek termeléséhez elsõsorban vasra, valamint vitaminokra, folsavra és a B12-vitaminra van szükség. Ha ezek bármelyikébõl kevés van, ún. hiányanémiáról beszélünk.

Szervezetünk harminc felett

2026. augusztus 01.

Hozzuk formába magunkat!

Testünk "csúcsformáját" a húszas éveinkben hozza. Azonban szerencsére ismerünk már olyan módszereket, amelyekkel a fiatalság "meghosszabbítható". Ismerkedjünk meg ezekkel, és használjuk ki a bennük rejlõ lehetõségeket! Õrizzük meg jó formánkat és egészségünket harmincon túl is! Ehhez segítségül hívhatjuk a modern orvostudomány eredményeit, de életmódunkkal magunk is sokat tehetünk érte.

Henri Salvador, a híres francia énekes 87 éves, de kellemes egyénisége ma is elbûvöl mindenkit, aki csak a közelébe kerül. Talán jó egészségének is az a magyarázata, hogy mindig mosolyog? Egy másik érdekes példa: Japánban, Okinawa szigetén az emberek várható életkora 81,2 év. Mi lehet a titka? A különleges klíma? A gének? Az életmód? A táplálkozás? Az emberi öregedés kutatóit, a gerontológusokat természetesen izgatta a válasz, és arra a következtetésre jutottak, hogy akik hosszú ideig, jó egészségben élnek, azok általában sokat dolgoznak, optimisták, és nem viszik túlzásba az evés-ivást.