Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tudomány és filozófia: Minden mindennel összefügg

2026. május 15.

Fotó: denis1203 © 123RF.comEgy beszélgetés alkalmával a filozófus ismerősöm így jellemezte nekem a tudós és a filozófus közötti különbséget: Az utóbbiak „szétszedik a világot”, az elméleti dolgokat a részeire bontják, vizsgálják, esetleg átalakítják, majd újból egy egésszé formálják és megnézik ennek a működését.

A tudósok is szétszedik a dolgokat, pl. az emberi szervezetet szervekre, szövetekre, sejtekre, sőt, még annak alkotóelemeire is. Azokat vizsgálják behatóan és valóban nagyon alaposan, de utána nem feltétlenül rakják ismét össze egy „emberré”, hogy az „a nagy működésben, az egészben” hogyan működik pici sejtként, milyen hatással lehet a többi szerv sejtjeire. Mert ne képzeljük azt, hogy pl. a beleinkben lévő sejt, részecske, mikrobiom egy zárt rendszerként működik egymaga, és nem lehet hatással pl. a szívre vagy az agyra. Nem olyan régen került a vizsgálatok középpontjába pl. az ún. bél-agy, bél-szív, bél-tüdő stb. tengely kapcsolata és egymásra hatása. Mégiscsak egy összetett emberi szervezetről van szó, és nem önállóan, elzárva, elkülönülve működő sejtekből a szervezetünkben. Mint egy hatalmas számítógép, egy precíziós műszer, minden mindennel összefügg. Ezt jelenti az egészség, az életmód, a betegség összetettebb, tágabb, holisztikusabb megközelítése.



7 érdekesség a hazai termálvizekről

2026. május 14.

Magyarországon nem nehéz jótékony hatású vizekre lelni, hiszen hazánk bővelkedik a gyógyforrásokban. Mégis, ha szeretnénk rátalálni a számunkra legmegfelelőbbre, alaposan utána kell néznünk, melyik tájegység gyógyvize felel meg legjobban az elvárásainknak.

1. Kétezer termálforrás

A magyarországi fürdőkultúra első fénykora a Római Birodalom időszakához kötődik és a hódítók nevéhez fűződik, azóta Magyarországon több mint kétezer termálforrást jegyeztek be. Ezek közül azonban csak azokat nevezhetjük gyógyvizeknek, melyek gyógyhatása klinikailag bizonyított.

2. Háromszoros hatás

A termálvizek háromféle úton gyakorolnak hatást szervezetünkre:

  • Fizikai hatás – A melegnek köszönhetően ellazulnak az izmok, kitágulnak a vérerek, javul a vérkeringés. A víz felhajtóerejének köszönhetően könnyebben tudjuk mozgatni végtagjainkat, ami sérült, kopott, beteg ízületek esetében különösen fontos.
  • Kémiai hatás – A vízben oldott magas ásványianyag-tartalom egy része a bőrön keresztül felszívódva bekerül a vérkeringésbe, ezáltal erősíti az immunrendszert, pótolja az izmok, ízületek számára nélkülözhetetlen anyagokat, segíti az öngyógyító folyamatokat.
  • Biológiai hatás – A gyógyvizes helyeknek speciális mikroklímájuk van: a levegőben található negatív iontúlsúly miatt stresszoldó, pihentető hatásúak.


Fürdőzés, strandolás: Milyen veszélyei lehetnek?

2026. május 14.

Előző cikkünkben szó volt arról, hogy milyen jótékony hatásai vannak a fürdésnek. S bár a természetes vizek és medencék népszerű kikapcsolódási és sportolási lehetőséget nyújtanak, jó, ha tisztában vagyunk ennek veszélyeivel.

Fotó: yanalyso © 123RF.comLegyen az medencés fürdő, vagy akár természetes vizű kijelölt strand, a víz minősége kiemelten fontos a fürdőzés egészségügyi és közegészségügyi kockázata szempontjából.

A közfürdők létesítésére és üzemeltetésére szigorú jogszabályi előírások vonatkoznak.

A termálvizek külön figyelmet igényelnek magas ásványianyag-tartalmuk miatt, ezért a fertőtlenítése is nehezebb.

A természetes vizekben (tavak, folyók, holtágak) a természet maga gondoskodik a tisztulásról. A víz hőmérséklete, a madárürülék, a csapadék vagy a környező szennyvíz-beömlések mind ronthatják a víz minőségét. Ha a víz minősége nem megfelelő, a hatóság a fürdőzők egészségének védelme érdekében megtilthatja a fürdést.

Általánosságban elmondható, hogy részben a folyamatos ellenőrzésnek, részben a fürdők szabálykövető üzemeltetői fegyelmének, a fürdők vize tiszta, minősége pedig megfelelő, kitűnő.



hírek, aktualitások

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.