Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megelőzhető-e a szívinfarktus?

2026. május 28.

Fotó: staras © 123RF.com

A szívinfarktus olyan esemény, amelyre a legtöbben félelemmel gondolunk, mint olyasmire, ami végzetes és sorsszerű. Holott a legtöbb esetben a szívinfarktus kockázata jelentősen csökkenthető, és sok infarktus megelőzhető. A legfontosabb teendő az érelmeszesedés és a szív-érrendszeri kockázati tényezők felmérése és mérséklése. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa nem csak ezeket a kockázati tényezőket mutatta be, de a legfontosabb megelőző vizsgálatokról is beszélt.

A genetika adott, az életmód választható

A szívinfarktus akkor alakul ki, amikor a szívizmot ellátó koszorúér hirtelen elzáródik, leggyakrabban egy megrepedt plakk vagy vérrög miatt. Magyarországon a szívinfarktus ma már jóval kisebb arányban halálos, mint évtizedekkel ezelőtt, de még mindig súlyos esemény. A legfrissebb hazai adatok szerint az infarktuson átesett betegek kb. 10–15%-a hal meg az első 30 napban, ha pedig időben megtörténik a koszorúér megnyitása (katéteres beavatkozás), a túlélés jelentősen javul. Mindazonáltal természetesen mindent meg kell tenni a kockázat csökkentésért. De vajon mennyiben növeli ezt a kockázatot a genetika és az életmód?



Embrióból szűrték ki a súlyos SMA betegséget

2026. május 28.

Egészségesen született a kisfiú a Semmelweisen

Fotó: semmelweis.hu

Egészségesen született és jól van az a kisfiú a Semmelweis Egyetemen, aki azért fogant mesterséges megtermékenyítéssel, hogy még embrió korában kiszűrhessék az orvosok a családban öröklődő SMA betegséget egy modern eljárásnak köszönhetően. Az úgynevezett preimplantációs genetikai vizsgálat azoknak a pároknak segít, akik az ismert genetikai betegségüket szeretnék kiszűrni az embriókból, annak érdekében, hogy egészséges gyermekük születhessen. A hazai orvosegyetemek közül elsőként a Semmelweis Egyetemen vált elérhetővé tavaly ez a korszerű diagnosztikai módszer a lombikprogramban részt vevő párok számára. És ez az első eset hazánkban amikor ezzel az eljárással, teljes egészében állami keretek között, egészséges gyermeknek adott életet egy édesanya.



5 betegség, ami tartós köhögést okozhat

2026. május 27.

Fotó: 123rf.comA téli időszakban gyakori panasz a köhögés. Jelentkezhet légúti betegségek tüneteként, de egyéb oka is lehet. Dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa öt lehetséges kiváltó okot sorolt fel, az elhúzódó köhögés hátterében.

Asztmát is jelezhet

Kezdődő megbetegedésnél sok esetben hiányoznak a tipikus tünetek. A nehézlégzés, mellkasi szorító érzés, a kilégzés nehezítettsége nem feltétlenül jelentkeznek azonnal, az asztma kialakulásának előre jelzője lehet az elhúzódó köhögés. Mielőtt orvoshoz fordulunk jegyezzük fel, hogy a tünetek mely napszakban, esetleg fizikai terhelés hatására jelentkeznek-e. Gondoljuk át milyen környezetben, évszakban erősödnek a panaszok, ezek az információk fontosak lehetnek a további vizsgálatok szempontjából.

Köhögés és reflux

Nem a légutak betegsége, de nagyon sokszor okoz köhögést – gyomor panasz nélkül is az reflux betegség. Ha a gyomorszáj nem zár teljesen, akár csak időszakosan, a savas gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, súlyosabb esetben a gégébe és onnan lelélegezve a légcsőbe is. A savas inger már a nyelőcsőbe jutva is reflexesen köhögéshez vezet, ha a légutakig is eljut, akkor mindenképpen. 



hírek, aktualitások

Elhízás és teherbeesés

2026. május 18.

Az elhízott nők nehezen esnek teherbe? Valószínűleg több tényező is szerepet játszik abban, hogy az elhízott nőknek átlagosan több hónap próbálkozás után sikerül csak teherbe esni, mint nem elhízott nőtársaiknak.

Az elhízottság jellemzésére gyakran alkalmazott mutató az ún. testtömegindex (BMI).

BMI A BMI (Body Mass Index) kiszámításához a kg-ban kifejezett testtömeget kell a m-ben megadott testmagasság négyzetével elosztani.

A 20 és 25 közötti BMI-érték számít normálisnak. Ha valakinek 25 és 30 közötti a BMI-je, akkor már az elhízás kapujában van, és jelenlegi állapota is fokozott rizikót jelent számos betegség szempontjából. Gyakoribbak körükben a szív- és érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú cukorbetegség, a máj- és epebetegségek, az alvási apnoé, néhány daganattípus, ill. a nőknél különféle nőgyógyászati problémák, így pl. a policisztás ovárium szindróma (PCOS). A 30-nál magasabb BMI-vel rendelkező nőket már elhízottnak tekintik, és a növekvő BMI-értékkel együtt egyre nagyobb valószínűséggel jelenik meg náluk az előbb felsorolt, elhízással összefüggő egy- vagy többféle betegség.

Tapasztalatok alapján a 29 fölötti BMI-értékek esetén csökken a valószínűsége a terhesség természetes úton való létrejöttének.

Kórházi magány – Barátok nélkül nehezebb a gyógyulás

2026. május 18.

A szülők szerint a kórházban fekvő gyerekeket nemcsak a fájdalom viseli meg, hanem a magány és a barátoktól való elszakadás szinte ugyanekkora terhet jelent számukra. Az Europion az Amigos a gyerekekért Alapítvány megbízásából végzett kutatása alapján a szülők szerint a gyerekek számára egy hosszabb kórházi tartózkodás során a lelki megterhelés közel azonos súlyú a fizikaival. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy ahogy nőnek a gyerekek, egyre fontosabbá válnak számukra a baráti kapcsolatok a gyógyulás terén is.

A magyar szülők 46%-a szerint a gyerekek leginkább a fájdalomtól vagy a kezelésektől tartanak egy hosszabb kórházi tartózkodás során. Közel ugyanennyien (41%) úgy gondolják, hogy a gyerekek egyik legnagyobb félelme az, hogy kiszakadnak a megszokott életükből: elszigetelődnek, egyedül érzik magukat és nem találkoznak a barátaikkal. Az Amigos a gyerekekért Alapítvány friss reprezentatív felmérése* alapján a kapcsolatok hiánya közel akkora megterhelést jelent a kórházban lévő gyerekeknek, mint a fizikai fájdalom elviselése.

A számokból jól látszik: a lelki megterhelés súlya alig marad el a fizikaiétól.

Ahogy nőnek a gyerekek, felértékelődik a barátság

A kutatás arra is rávilágít, hogy az életkor előrehaladtával a kortárs kapcsolatok szerepe egyre erősödik. Míg a kisebb gyerekeknek elsősorban a család közelsége ad biztonságot, a nagyobbaknál már a barátságok jelentik azt a kapaszkodót, amely a kórházi időszak alatt különösen hiányzik.

Termékenység: Energiaegyensúly és reprodukció

2026. május 17.

A jelenlegi bizonyítékok alapján a táplálkozás több, egymással összefüggő mechanizmuson keresztül hat a termékenységre. Az egyik legfontosabb az energiaegyensúly. Az étrend befolyásolja a hormonális szabályozást, az inzulinérzékenységet, a gyulladásos folyamatokat, az oxidatív stresszt, és végső soron a petesejt- illetve spermiumminőséget is. (1) Ha a szervezet tartós energiahiányban van, a reproduktív rendszer ezt “nem biztonságos” állapotként érzékeli. Ilyenkor az agy egyik fontos szabályozó központja „lassabban adja ki az utasításokat”, amelyek a hormonrendszert irányítják. Emiatt azok a hormonok is kevesebb vagy rendszertelenebb mennyiségben termelődnek, amelyek a petefészek működéséért felelősek. Ennek következménye lehet, hogy elmarad az ovuláció, rendszertelenné válik a menstruáció, akár teljesen ki is maradhat, és hosszabb távon a petefészek működése is kimerülhet. (2) Az alacsony energiabevitel, a túlzott edzés és a tartós stressz – akár együtt, akár külön-külön – olyan állapotot hozhat létre, amikor a szervezet „lekapcsolja” a reprodukciós – azaz a fajfenntartó működést. Jó hír azonban, hogy ez sok esetben visszafordítható, ha a kiváltó okokat rendezzük. (3)

Férfiak esetében sem elhanyagolható a hatás: a kutatások szerint az alultápláltság kedvezőtlenül befolyásolhatja a tesztoszteronszintet, valamint a spermaképződés folyamatát, ezáltal ronthatja a reprodukciós funkciókat. (1,4)