Hőkimerülés
2026. július 30.
Hazai viszonyok közötti előfordulása általában ritka. Rendszerint napok alatt fejlődik ki. E rosszullét leginkább a só- és vízhiány miatt alakul ki.
Leggyakrabban azoknál fordul elő, akik nem szoktak hozzá a nagy melegben és magas páratartalomban végzett fizikai munkához, sporthoz. Viszont tartós hányás és hasmenés következtében is felléphet.
A fejfájás, a szédülés és a tudatzavar néhány óra alatt kialakulhat. Korai jel a bizonyos izomcsoportok görcse. Később fájdalmas merev rángógörcsök keletkezhetnek a végtagi és a hasi izomzatban. A fokozott verejtékezés, a sápadt, nyirkos bőr az elsődleges vízvesztés következményei. A vér besűrűsödik, mennyisége csökken. A szapora, gyenge pulzus és a felületes légzés súlyos ionzavar fenyegetettségére utal.
Gyógytorna és várandósság
2026. július 30.
Tudatos felkészülés a szülésre
Egyre több kismama fordul a tudatos mozgás felé: nemcsak a saját közérzetük javítása, hanem a szülésre való felkészülés és a gyorsabb regeneráció érdekében is.
A várandósság hónapjai alatt a női test folyamatosan változik – nemcsak látványosan, hanem mélyebb, mozgásszervi szinten is. Vajon mikor, mit és hogyan érdemes mozogni ebben az időszakban? Milyen panaszok esetén segíthet a gyógytorna, és mikor szükséges inkább óvatosnak lenni?
Miért érdemes gyógytornásszal mozogni?
Kismamaként sem kell tartani a mozgástól. A gyógytorna nemcsak ,,megengedett”, hanem kifejezetten ajánlott a legtöbb egészséges várandósság esetén. Egy jól felépített mozgásprogram segít alkalmazkodni a test változásaihoz (például a súlyponteltolódáshoz), enyhíti a derék- és hátfájdalmakat, javítja a keringést, ezáltal csökkenti a lábdagadást, valamint felkészíti a testet a szülésre és hozzájárul az azt követő regenerációhoz is.
Így rombolja a hőség a koncentrációt az irodában
2026. július 29.
A WHO adatai szerint a munkahelyi hőstressznek gyakran kitett dolgozók 30%-a számol be produktivitásvesztésről, a szervezet pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy a beltéri munkavállalók sincsenek automatikusan biztonságban, ha a munkahelyi környezet nem biztosít megfelelő hűtést vagy szellőzést.1 A magas hőmérséklet nemcsak kellemetlen közérzetet okozhat: ronthatja a koncentrációt, fokozhatja az álmosságot, csökkentheti a döntéshozatali képességet, és hosszabb távon hozzájárulhat a munkavállalók kimerüléséhez is.
A hűs iroda sem menedék?
Sokan a mai napig úgy gondolnak az irodára, mint a nyári hőség elől teljes mértékben védett térre: a légkondicionált, zárt, kényelmes székekkel teli munkakörnyezet sokak szemében valódi menedék a hőségben. Egy rosszul hűtött, túlmelegedő vagy éppen túl hidegre klimatizált iroda azonban ugyanúgy megterhelheti a szervezetet, mint a folyamatos digitális készenlét vagy az alváshiány. Ráadásul a rosszul légkondicionált irodákban a fejfájás, fáradtság, szem-, torok- és légúti panaszok előfordulása 30–200%-kal magasabb lehetett, mint természetes szellőzés, vagy helyesen beállított, tisztított klíma mellett.2
Egy 2024-ben megjelent Ergonomics-kutatás kontrollált irodai környezetben vizsgálta, hogy hogyan hat a beltéri hőmérséklet az irodai dolgozók teljesítményére.3 A résztvevők teszteket végeztek, miközben a kutatók többek között a testhőmérsékletüket, vérnyomásukat, pulzusukat és szubjektív hőérzetüket is mérték. Az eredmények szerint a munkateljesítmény szorosan összefüggött a hőkomforttal, miközben az álmosság intenzitása negatív kapcsolatot mutatott a teljesítménnyel. Vagyis a nem megfelelő beltéri hőmérséklet nem látványos összeomlást okoz, hanem sokszor csendesebb tüneteken keresztül hat: fáradtabbak, lassabbak, szétszórtabbak leszünk.