Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Füstmentesen egészségesebb!

2026. november 18.

Fotó: 123rf.comA füstmentes környezet elérésében, a haté-kony füstmentes törvények megalkotásában a legerõsebb szövetséges a nyilvánosság, a tömegek akarata lehet.

A Magyar Dohányzáselleni Koalíció képviselõjeként dr. Mucsi János, gödöllõi tüdõgyógyász vett részt a 2007. április 16-17-én Pozsonyban az „Egészség a kibõvült Európai Unióban” címmel megrendezett konferencián. A konferencia programjában az új tagállamok egészségügyi helyzete, a HIV/AiDS, a hepatitis, a kábítószerek, a roma egészségügy mellett a dohányfüstmentes környezet megteremtése is helyet kapott.

A Globális Hangok a Füstmentes Világért 8 alapelve:

  • A passzív dohányzás jelentõs egészségügyi kockázatot jelent
  • A passzív dohányzásnak nincs biztonságos szintje
  • A 100%-osan füstmentes nyilvános és munkahelyeknek nincs biztonságos alternatívája
  • A szellõztetés, levegõszûrés és dohányzó területek, illetve szobák kijelölése nem védi meg az embereket a passzív dohányzástól.
  • Valamennyi embert védeni kell a passzív dohányzástól.
  • Minden dolgozónak joga van a dohányfüstmentes munkahelyhez
  • Olyan törvényekre van szükség a passzív dohányzás veszélyeinek a kivédése érdekében, amelyek nem jelölnek meg kivételeket, és mindenhol védik az embereket a dohányfüsttõl.
  • A hatékony füstmentes törvénykezéshez a jó törvények hatásos kikényszerítésére, annak megvalósítására és jól mûködõ ellenõrzési feltételekre egyaránt szükség van.  


Öngyógyítás

2026. november 18.

Óvatosan az internet és a mesterséges intelligencia szövegeivel!

Az öngyógyítás nem helyettesíti az orvosi kezelést, de hatékony kiegészítője az egészségmegőrzésnek és a gyógyulási folyamatnak.

Fotó: pitinan © 123RF.com

Az öngyógyítás (testi vagy szomatikus, lelki vagy pszichés szinten egyaránt) a szervezet természetes képességeinek tudatos alkalmazása, felerősítése, valamint az egyéb, nem gyógyszeres és nem terápiás kezeléseknek az összessége. Idetartoznak az étkezéssel, táplálkozással, életmódbeli változásokkal kapcsolatos módszerek, eljárások.

Az öngyógyítás nagyon lényeges és fontos feladata az egészségügynek és a betegeknek. Az öngyógyítás fogalomkörébe tartozik az orvosokba, a terápiába, sőt, a kezelést folytató intézménybe vetett hit. Azt szokták mondani, ha a beteg hisz az orvosának, az már félig gyógyulás. Bármilyen furcsa vagy nehezen hihető, de az ima, az imádság is gyógyító erővel bír. A hívő emberek esetében a tudósok vizsgálatokkal igazolták, hogy az imádkozásnak mérhető, pozitív hatása van az emberi szervezetre. Felerősíti az immunfolyamatokat, hatással van a szív- és érrendszer működésére, a sejtek szaporodására, a gyógyulásra.

Összességében elmondhatjuk, hogy a beteg gyógyulására minden olyan tényező hatással van, ami a beteg jóllétét szolgálja, akár a pihenés, a nyugalom, bármi, ami örömet szerez. Kifejezetten a jóllétre és nem a jólétre, vagyis az anyagi mutatókra gondolunk a gyógyulás szempontjából.



100+1 bevált tipp a képernyőidő csökkentésére

2026. november 17.

A gyermekek digitális jólétének egyik legfontosabb szempontja a tudatos és korlátok között tartott képernyőhasználat. Magyarország Kormánya, a Bethesda Gyermekkórház, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a NIT a Fiatalokért Nonprofit Kft. és az EduTech Hungary együttműködésével idén februárban elindított kezdeményezése immár mindenki számára használható, kipróbált ötleteket is bemutat a megfontoltabb digitális eszközhasználatra.

A Bethesda Gyermekkórház már évek óta foglalkozik a gyermekek digitális védelmével. Tavaly májusban mutatták be azokat a képernyőidő-csökkentésre vonatkozó irányelveket, amelyeket az érintett országos szakmai szervezetekkel közösen dolgoztak ki. A célok között szerepel többek közt, hogy a 10 év alattiaknak semmiképpen ne legyen okoseszközük és a 3 év alatti gyerekek – a családtagokkal való kapcsolattartást kivéve – egyáltalán ne töltsenek időt képernyő előtt, 14 év alatt pedig ne regisztráljanak közösségi oldalakra. A képernyőidő legyen életkoroktól függően limitált, és a telefonhasználatot mozgás kövesse, elalvás előtt pedig kerüljék használatát. Mindehhez természetesen a szülők és a nagyszülők bevonása is elengedhetetlen. 

Kiskortól kezdve magas a digitális leterheltség

A kampány februárban indult, korábbi statisztikák és sokkoló adatok összegyűjtésével és megosztásával. Ezekből kiderült: a másfél éves gyerekek közel másfél órát töltenek átlagosan a képernyő előtt, az óvodások 80-90 százaléka rendszeresen használ okoseszközt. Az első saját okostelefon 9 évesen kerül kezükbe, de az első-második osztályosok 30%-a már rendszeresen használ mobilt. A 12 éves gyerekek 80%-a már jelen van valamelyik közösségimédia-csatornán, a 15-16 évesek képernyőideje hétvégenként a 4 órát is meghaladhatja. Mindezeknek komoly hatásuk van: a gyermekek több mint 35%-a gondolja magát kevésbé szépnek az online tartalmak hatására és minden 10. gyerek visszaigazolja az őt bejelölő ismeretlent. 



hírek, aktualitások

A tudás valóban hatalommal ruház fel?

2026. november 08.



A „tudás hatalom” egy nehézsúlyú közhely, hiszen természetesnek vesszük, hogy az. A tudás az érvényesülés, a társadalmi előrelépés egyik alapvető eszköze, mert jobb munkahelyet, magasabb fizetést, nagyobb megbecsülést jelent, és egyúttal mások befolyásolásának nagyobb esélyét is. A tudás egyfajta tőke, ami kapcsolatokra, hatalomra és pénzre váltható. Ugyanakkor sokszor épp akadálya az egyéni sikernek.

A tudás pszichológiai/szociálpszichológiai fogalma eltér a klasszikus filozófiai, ismeretelméleti megközelítéstől. A tudás itt nem csupán tények, illetve a tényekre vonatkozó információk valamilyen halmazát jelenti, hanem azt a közösen létrehozott és működtetett megértést is, amellyel az ember a körülötte lévő világot értelmezi. És amely irányítja a viselkedését társas helyzetekben. Egyszerűen szólva a tudás nemcsak információk, adatok birtoklása, hanem az a folyamat is, amely során ezeket az információkat összegyűjtjük, rendszerezzük, és aztán nem félünk használni őket.

Mert a tudás a különböző helyzetek elemzésére, a szabályok megértésére és mások viselkedésének értelmezésére irányuló képesség. Így aztán egy része közvetlenül nehezen átadható, hiszen jellemzően „többet tudunk, mint amit el tudunk mondani”. (ezért kezdődik a legtöbb tanulás utánzással, mikor még nem tudjuk pontosan, hogy mit miért csinálunk, de azt már látjuk, hogyan kellene csinálni.)

Mosás egészségesen, takarékosan

2026. november 08.

A ruhák szétválogatása, a vízhőfok kiválasztása vagy a félig töltött mosógép a szempontunk mosáskor?



A Coccolino összegyűjtötte a legfontosabb tanulságokat, valamint hasznos tippeket is ad a mosás megkönnyítéséhez, ezáltal az energia- és pénzspóroláshoz.
Szinte minden magyar háztartásban van mosógép, s az automata változatok már sokféle igényt kielégítenek.

Félig töltjük a mosógépet?

A háztartások túlnyomó többsége közepes kapacitású mosógéppel rendelkezik, viszont a legtöbb esetben a teljes töltetnél kisebb mennyiségű ruhával indítják el a mosást. Gyakori vélekedés, hogy a gép kevesebb ruhával alaposabban tisztít. Valójában a mosógépek teljes töltetre lettek optimalizálva – így nemcsak a gép működik hatékonyabban, de a víz- és mosószerhasználat is gazdaságosabb lesz. Az energiából is kevesebb kell, mert kevesebb mosásra lesz szükség. Persze, ha túlzsúfoljuk mosnivalóval a dobot, nem lesz hatékony a tisztítás.

Ennek elkerülése érdekében a helyes töltöttség úgy ellenőrizhető könnyen, hogy ha még befér az öklünk a dob teteje és a ruhák közé, akkor ideális a dobban lévő ruhák mennyisége. Ennél is precízebb, ha lemérjük vagy megbecsüljük a száraz ruhák tömegét.

Mosási súlyok Póló kb. 150–250 g, farmernadrág kb. 700–1000 g, ágyneműhuzat (párna - és paplanhuzat) kb. 1,5–2 kg, törülköző kb. 300–500 g.

A vasalás egészségügyi szerepe

2026. november 07.



A vasalási szokások az évek során sokat változtak: míg korábban szinte minden ruhadarabot vasaltak, ma sokan csak azokat a textileket kezelik így, amelyeknél a megjelenés vagy a higiénia különösen fontos.

A vasalás története több ezer évre nyúlik vissza. Az ókori Kínában forró fémedényekkel simították a selymeket, Európában pedig később megjelentek a parázson melegített öntöttvas vasalók. A XIX. században különleges formájú vasalókat is készítettek, például gallérokhoz, csipkékhez vagy akár kalapok formázásához. A faszenes vasalókat idővel felváltották az elektromos készülékek, majd megjelentek a gőzölős, préselős és a modern intelligens vasalók.

Érdekes különbség van a gőzölés és a hagyományos vasalás között is. A kézi ruhagőzölők az utóbbi években nagyon népszerűvé váltak, mert az enyhébb gyűrődéseket kisimíthatják. Ugyanakkor a mélyebb töréseket, az erősebben gyűrt pamut- vagy lenanyagokat, illetve az ingek, nadrágok éles formázását továbbra is a klasszikus vasalás adja meg.

Mitől lesz a ruha gyűrött?

A textíliák mosás közben mozgásnak, vízterhelésnek és centrifugálásnak vannak kitéve. Ilyenkor az anyag szálai elmozdulnak, megtörnek és új formában száradnak meg. Minél természetesebb egy anyag – például pamut, len vagy viszkóz –, annál hajlamosabb a gyűrődésre. A centrifuga, a túlzsúfolt mosógép vagy az, ha a ruha sokáig a dobban marad mosás után, tovább fokozhatja a gyűrődéseket.