Minden a helyére került
2025. február 11.
Soha jobbkor nem készülhetett volna a 30. évfolyamát ünneplő Patika Magazinba ez az interjú, mint most, amikor az értékek, az értékteremtés, az értékmegőrzés a téma.
2018-ban az előző interjút azzal fejeztem be, hogy Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész további karrierje és sikertörténete elképzelhetetlen távlatokba mutat. És értékteremtésével ez így is lett.
– Ahogy a családok örökítik tovább a felmenőiket, mesélve róluk a fiataloknak, te ugyanúgy őrzöd az emlékét Cziffra György zongoraművésznek. Ez felmérhetetlen érték, ápolni a munkásságát, továbbvinni az üzenetét, fenntartani az örökségét.
És ami igazán különleges, hogy ezt már ötéves korodban elhatároztad.
– Igen, mert szerintem a zene az, ami a bűvkörébe tudja vonzani a gyerekeket, ezért nélkülözhetetlen, hogy, főleg Kodály, Bartók és Cziffra hazájában, ne nőjön fel egyetlenegy gyerek se úgy, hogy nem foglalkozik zenével. Nem az a cél, hogy mindenki professzionálisan művelje, de az cél, hogy mindenki értő, érző emberré váljon. Ezt nem lehet csak úgy, véletlenül elérni, de a zene segíti ezt.
– Idén a Cziffra György Fesztivál a 10 éves jubileumához ért.
– A számok nagyon érdekesen alakultak az életünkben.
30 éve annak, hogy azt a bizonyos Cziffra György-lemezfelvételt otthon meghallgattam úgy 5-6 évesen, ami elindított a zongora irányába, és klasszikus zenésszé váltam. 20 éve annak, amikor 16 évesen, mint előkészítős, megkértem Batta Andrást, a Zeneakadémia akkori rektorát: bocsássa rendelkezésemre a Zeneakadémia kistermét, hogy növendékhangversenyt adhassak Cziffra György emlékére.
Sajnos sosem találkoztam a mesterrel, de volt egy láthatatlan kötődésem felé, és nem értettem, hogy miért van ő elfelejtve, még szakmán belül is. A magam szerény, ugyanakkor bátor eszközeivel megpróbáltam, és sikerült a koncertet megvalósítani. Ami később már fesztivállá nőtte ki magát.
Most 10 éves a fesztivál, és Batta Andrással a Magyar Zene Házában közösen nyitottuk meg a Cziffráról szóló, a teljes életét felölelő, audiovizuális élményekkel teli kiállítást 200 m2-en.
November 5-én este játszottam el a Zeneakadémián liszt összes magyar rapszódiáját.
Szinte lehetetlen küldetés a közel 3 órányi zenemű, a 19 magyar rapszódia eljátszása.
Ha valami segített, akkor az az én hálám.
Hálám a Jóistennek azért, hogy ez a fesztivál megvalósult, elértük a célunkat. Már tudják az emberek, hogy Cziffra György nagy művész volt, példakép, akire érdemes felnézni, nemzetünk büszkesége, akitől nagy örökséget kaptunk. Az öröksége ápolásával mi is szeretnénk valamit az embereknek adni, olykor vigaszt, olykor reményt. A zene mindig remény, és mindenben segít.
Bánatban, örömben a zenéhez nyúlunk, mert ezzel a legegyszerűbb kifejezni vagy megélni az érzelmeinket. Nem kell hozzá előképzettség, nem kell hozzá elmélyülés, csak maga az élvezet. Sőt, már bizonyított, hogy a zenével való gyógyításnak és gyógyulásnak is van alapja és jelentősége.
Az eltűnés látszólagos könnyűsége
2025. február 11.
A ghosting jelenségéről
Egyre gyakoribb, hogy egy-egy személy egyszer csak eltűnik, köddé válik egy másik vagy a többiek számára, mintegy lelép a térképről. Jelzés és visszajelzés nélkül. Ezt nevezik angolul ghostingnak, szellemmé válásnak (a ghost, szellem kifejezésből), melyet legtöbben a mai társadalom jellegzetességének tartanak, nem is ok nélkül.
A hirtelen, előjel és utólagos jelentkezés nélküli kilépés valamely emberi viszonyból (kommunikációból, párkapcsolatból, barátságból, családi kötelékből vagy épp egy munkahelyről) valóban a modern, sőt posztmodern társadalom sajátja, minimum két okból. Egyrészt, mert ma már nem elsősorban hagyományos kisközösségekben élünk, felületesebb és alkalmibb lehet a kapcsolat közöttünk (gondoljunk csak a közösségi médiára), melyekből kilépni is könnyebb, ha valamiért túl stresszesnek tartjuk benne maradni. Márpedig – és ez a másik alapvető összetevő – nagyobb a stressz, pl. épp a felületesebb kapcsolatok lehetősége miatt is, de azért is, mert bonyolult helyzetekben sokszor kevéssé tudjuk, mik is a velünk kapcsolatos elvárások, miknek kellene megfelelnünk. Ahogy mondani szokás, a régi korok embereinek ez egyszerűbb volt, mert egy átláthatóbb világban éltek, miközben persze az ő életük más szempontból volt nehéz, ha már az élet nevű kihívás sosem lehet ideálisan könnyű.
Definíciószerűen a ghosting az a jelenség, amikor az egyén látszólag ismeretlen okból egyszer csak eltűnik, mint valami szellem, nem jelentkezik, nem válaszol a megkeresésekre, miközben lehetősége lenne rá. Ez utóbbi egy fontos mozzanat, mert itt nem a rendőrségileg értelmezhető eltűnésről van szó, csak a társas kapcsolatok egy-egy szegmenséből való kivonulásról. Ami érintetlenül hagyja a szellemmé váló (rémes magyaros ragozással a ghostingoló) személy egyéb viszonyait. Például láthatatlanná és elérhetetlenné válik az (immár egykori) párja számára, de ez nem érinti, mondjuk, a szüleivel vagy a kollégáival fenntartott kapcsolatait.
A ghosting tehát tudatos döntés eredménye, konkrét kapcsolatokra vonatkozik, és érintetlenül hagy(hat) sok egyéb személyközi viszonyt.
Az eltűnés alapjai, avagy két tényező mind felett
- Adott a szorongás, és nincs eszköz a feloldására. Így lelépünk, akkor is, ha ez nem megoldás, csak menekülés. Nem is feltétlen végleg, vagy hosszabb távra. Talán sokan tapasztalták már, hogy egy-egy, a párjukkal folytatott veszekedés közben is képesek voltak becsapni maguk mögött az ajtót, csak mert nem látták, hogy ebből a konfliktusból hogyan lehetne jól kijönni. Ki lehetne-e jönni egyáltalán? És mivel megoldani nem tudták a helyzetet, inkább otthagyták az egészet, hátha elmúlik magától. (Ez maga a struccpolitika, hisz elszaladni a veszekedésből igazából azt jelenti, hogy szimbolikusan épp homokba dugjuk a fejünket.)
- A köddé válás másik fontos alapja lehet a jól felfogott, racionális érdek. Ha valaki pl. egy jelentősebb összeggel tartozik egy barátjának, ismerősének, aki nehéz időkben kisegítette, esetleg a munkahelyén tett olyat, aminek joggal tart a következményeitől, teljesen észszerűen is gondolhat az eltűnésre. Mondván, hogy még így lehet a legegyszerűbben megszabadulni azoktól a bizonyos, persze negatív következményektől. (De egyúttal annak lehetőségétől is, hogy bármilyen hibáját jóvátegye.)
- És természetesen gyakori a szorongás és az érdek összefonódása, egymást erősítő hatása is, az előbbi példával élve, mondjuk, akkor, ha az egyén jónak látja lelépni a térképről egy tartozás miatt, miközben az persze eleve szorongást okozott számára. A szorongás és az érdek így támasztja meg egymást, a döntés mögött.
Több mint 5,5 millió magyar él súlytöbblettel
2025. február 10.
Prof. Dr. Merkely Béla: már a kis mértékű testtömegcsökkenés is mérsékelheti a kapcsolódó szövődmények kialakulását
Napjaink egyik legjelentősebb járványává nőtte ki magát az obezitás: világszerte több mint 1 milliárd, hazánkban több millió ember küzd elhízással vagy túlsúllyal, és az előrejelzések szerint 2035-re a Föld lakosságának több mint felét érinti majd a probléma. A legjelentősebb nemzetközi orvosszervezetek önmagában is krónikus betegségként tartják számon az elhízást, mely gyakran túlmutat az egyén kontrollján. Az obezitás ráadásul 200 szövődmény fokozott kockázatával is jár, valamint komoly anyagi terhet jelent az ellátórendszer számára is: nagyságrendileg évi 1400 milliárd forintot. Tekintve, hogy a lakosság körülbelül egyharmada túlsúlyos, közel egynegyede pedig elhízott, Magyarország jelentős népegészségügyi kihívással néz szembe – hívták fel a figyelmet szakorvosok és dietetikusok a Lilly Hungária Kft. kerekasztal-beszélgetésén.
A ma már krónikus betegségnek tekintett elhízás következményei súlyosak mind az egyén, mind a közösség és az egészségügyi ellátórendszer számára is – szögezték le a beszélgetésen a szakemberek, ahol többek között Prof. Dr. Merkely Béla és Prof. Dr. Hosszúfalusi Nóra segítségével járták körbe az obezitással kapcsolatos legfontosabb tényeket és tévhiteket. A népegészségügyi krízis hazánkat kiemelten érinti, hiszen az elhízással élő felnőtt lakosság aránya Magyarországon a második legnagyobb az EU-ban (közel 24%), tehát összességében nagyjából 2,5 millió magyar él jelentős súlytöbblettel (30 feletti BMI érték).
Nem esztétikai kérdés: ítélkezni könnyű, lefogyni nehéz
Testpozitivitás, elfogadás, soványság kultusz – az ideális testsúly megítélése elég gyakran változik az aktuális trendeket és médiaüzeneteket követve, azonban ma már nem lehet kérdés, hogy az obezitás ezen jelentősen túlmutat. Az elhízás közel 200 másik krónikus betegség kialakulásához is hozzájárulhat, mint például a magas vérnyomás vagy a szívkoszorúér-betegség, emellett pedig legalább 13 különböző típusú rosszindulatú daganatos elváltozás kockázati tényezőjeként is ismert. Fontos megjegyezni, hogy a plusz kilók súlyos terhet jelentenek a mozgásszervrendszernek is, ami számos, akár fogyatékossággal járó megbetegedést okozhat. Az egészségkárosító szövődmények között ugyanakkor kiemelt helyet kap a 2-es típusú cukorbetegség, mely szintén népbetegségnek számít: már a diagnosztizált esetek száma is eléri az 537 milliót globálisan, miközben az anyagcsere-elváltozás a páciensek közel 50%-a esetében nem diagnosztizált.
„Hazánkban a jelenlegi becslések szerint mintegy 1,2 millió cukorbeteg él, az inzulinrezisztencia előfordulása pedig szintén egyre gyakoribb, melyet a 2-es típusú diabétesz előszobájának is tekintenek. Az érintettek száma tehát drámai mértékben nő, ami nagyban köszönhető életmódunknak; a mozgásszegény mindennapoknak és az energiagazdag táplálkozásnak. A mindennapi gyakorlat szempontjából fontos hangsúlyozni, hogy az inzulinrezisztencia nem oka, hanem következménye az elhízásnak” – mondta el a beszélgetésen Dr. Hosszúfalusi Nóra, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának egyetemi tanára.
Ugyanakkor a túlsúly nem csupán a test állapotát befolyásolja negatívan, hiszen az érintettek döntő része romló mentális és érzelmi jóllétet is tapasztal a plusz kilók következményeként, és ha ez nem lenne elég, szégyenérzettel és bűntudattal, ítélkező pillantásokkal, valamint igencsak kézzel fogható kirekesztéssel is küzdeniük kell a munkahelyeken és a hétköznapokban egyaránt. De vajon tényleg csak jellemgyengeség lenne az obezitás? Korántsem. A Lilly Hungária Kft. által szervezett kerekasztal-beszélgetés szakértői hangsúlyozták, a túlsúly kialakulását számos körülmény befolyásolhatja, többek között genetikai tényezők, természeti és mesterséges környezeti hatások, sőt, még az egyén lelki egészsége is. Ezen tényezők változatossága miatt pedig az elhízás gyakran túlmutat az egyén kontrollján, betegenként jelentősen eltérhet, és ez megnehezítheti a fogyás elérését és fenntartását. A lényeg, hogy tenni kell az obezitás ellen a lehető legeffektívebb módon, ami egyénre szabott döntés.