A traumatizált gyermek lélektana

2020. december 02.

A hétköznapi nyelvhasználatban gyakran találkozunk azzal a fogalommal, hogy stressz vagy trauma. Leginkább felnőttek esetében beszélünk megterhelt eseményekről, akár fizikai vagy szexuális erőszakról, azonban érdemes fókuszba helyezni azt a szenzitív időszakot, azaz a kisgyermekkort, amikor egy akut stressz (nem huzamosabb ideig fennálló) is képes komoly pszichés károkat okozni a gyermek lelkében.

Egyáltalán mi az, hogy akut stressz? Érdemes látni, hogy egy élmény a gyermek számára még akkor is lehet „terhes”, ha ezt a szülő nem is feltételezi. Ezzel nem azt mondom, hogy minden stressz trauma lenne, azt viszont megállapíthatjuk, hogy a huzamosabb ideig fennálló stressz traumatikus erővel bír. Tehát az akut stressz olyan átmeneti megbetegedés, amely súlyos fizikai vagy pszichés stressz (természeti katasztrófa, bántalmazás, bal eset, hirtelen haláleset) után közvetlenül alakul ki.

A személy, a gyermek olyan eseményt élt át, vagy olyannak volt tanúja, amelyben valóságos vagy fenyegető haláleset, súlyos sérülés vagy a saját vagy mások testi épségének veszélyeztetettsége valósult meg.

Rendkívül intenzív tünetek jelentkeznek:
• Félelem,
• szorongás,
• bénultság érzése,
• a tudat és a figyelem beszűkülése,
• a környezetben való tájékozódás csökkenése,
• részleges vagy teljes emlékezetkiesés.

A traumát a személy kínzó, kényszerű visszaemlékezésekkel és álmokkal újraéli. A személy a traumára emlékeztető gondolatokat, érzéseket, tevékenységeket, helyeket és embereket kerüli.

Mellrák: túlélés öt percért cserébe?

2020. december 02.

Egy egyszerű rutin beépítésével tehetünk a mellrák korai felismeréséért

Beleférne az idejükbe, mégsem élnek a magyar nők a korai felismerés lehetőségével

A nők háromnegyedének, elég ideje jut saját magára a mindennapokban az AVON legfrissebb kutatása alapján. Mégis hiába férne bele az idejükbe, a magyar nők nagy részének hiányzik a rendszeres rutinjából a havi pár percet igénylő emlővizsgálat. A melldaganat korai felismerése nagy mértékben növeli a túlélési esélyeket, így életmentő lehet, hogy az önfigyelem ugyanolyan szokássá váljon, mint a fogmosás vagy a reggeli sminkelés.

Van idejük a magyar nőknek, hogy az élet különböző területein helytálljanak szerepköreikben az AVON legfrissebb reprezentatív kutatása alapján. A válaszadók csupán 20 százaléka gondolja magáról, hogy rendkívül elfoglalt a mindennapokban. A megkérdezettek háromnegyedének jut valamennyi ideje teendői mellett saját magára is. Az énidő során a legnépszerűbb kikapcsolódást támogató aktivitások a kávézás, teázás, de sokan foglalkoznak kisállataikkal, növényeikkel, valamint népszerű tevékenység a séta és a körömápolás és a frizura elkészítése is. Fontos tehát a lazítás, valamint a nőiség megélése, és a szépség is központi szerepet játszik a magyar nők életében. Vajon elegendő időt szánnak arra is, hogy elegendő önfigyelemmel forduljanak maguk felé az egészségmegőrzés érdekében?

„Mi hiszünk abban, hogy a szépség valóban belülről fakad. Ehhez azonban fontos, hogy megfelelően odafigyeljünk az egészségünkre. A legfrissebb kutatásunkból kiderül, hogy a magyar nők számára a családjuk, a saját egészségük, valamint lelkibékéjük kiemelten fontos. Viszont nem minden esetben teszik meg a szükséges lépéseket az egészségük érdekében.” – nyilatkozta Kósa Anita, az AVON szóvivője. – „A nők vállalataként fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a mellrák a magyar nők leggyakoribb daganatos megbetegedése. A korai felismerés egyik eszköze az önvizsgálat havonta csak 5 percet vesz igénybe, és a túlélést jelentheti sok nő számára. Ezért hirdettük meg az Önfigyelem Napja kezdeményezést, amivel célunk, hogy az arctisztítás, sminkelés, esti pihentető olvasás mellett az egészségünkre való odafigyelés, a mellvizsgálat is havonta pár perc erejéig a magyar nők rutinjának részévé váljon.”

Ihat-e gyógyteát a várandós kismama?

2020. december 01.

A gyógyteák fogyasztása a várandós kismamák esetében mindig különös körültekintést igényel. A várandósság alatt fogyasztható gyógynövények közül csak olyan teát kortyolgasson az édesanya, amelynek hatóanyagai nem bántják a fejlődő magzatot. Cikkünkben szakértő segítségével gyűjtöttük össze, mely gyógyteák ajánlottak és melyek nem.

A várandóság öröme mellé rendszerint számos kérdés társul: változtasson-e megszokott életmódján a kismama? Lemondjon-e addigi táplálkozási szokásairól? A baba érdekeit szem előtt tartva milyen teákat szabad innia egy felelős édesanyának? A Pingvin magazin olvasói számára Bolgár Tímea dietetikus gyűjtötte össze a legfontosabb tudnivalókat a gyógyteákról.

Kerülendő gyógyteák

Vannak olyan gyógyteák, amelyek több módon is ártalmasak lehetnek a magzatra nézve. Az egyik tiltott csoportjukba tartozó gyógynövények alhasi vérbőséget, ezáltal vetélést okozhatnak. Ilyen például a boróka, a fagyöngytea, a kutyabenge, a fehér üröm és a fodros mályva.

A másik tiltott csoportba lévő teafélék méregtelenítő hatásuk miatt kerülendők, mert a magzatba jutva fejlődési rendellenességet okozhatnak. Igaz ez például a csalánra, a gyermekláncfűre, a diólevélre, a tölgylevélre, a mentára.

A harmadik csoportba a vitatott hatású növények tartoznak, ezek: barátcserje, komló, cickafark, orbáncfű.

Jótékony gyógyteák

Számos jótékony hatású gyógytea ajánlott a terhesség időszakára.

• A csipkebogyó magas vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt kitűnő választás.
• A citromfű vírusok ellen, de nyugtalanság oldására is remek.
• A gyömbér a várandósság elején fellépő émelygés és hányinger csökkentésére ajánlott.
• Az édeskömény puffadásos panaszokra.
• A kamilla a várandósság első időszakában jelentkező reggeli rosszullétek ellen, lábgörcsök, és a terhességi diabéteszben vércukorszint csökkentésére javasolt.
• A menta emésztési panaszok, fejfájás és reggeli rosszullétek enyhítésére hatásos. A terhesség elején javallott, de csak kis mennyiségben.
• A tejoltó galaj csak kis mennyiségben fogyasztható. Puffadás és vizesedés ellen javallott.
• A fehér akácvirág segíti az emésztést, csökkenti a gyomorégést.
• Az erdei málnalevél tea remek immunerősítő.