Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Szedjünk vagy ne szedjünk vitaminokat?

2019. december 13.

A multivitaminok és táplálékkiegészítők piaca világszerte virágzik. Magyarországon évente 40 milliárd forintot költenek az emberek efféle termékekre csak a patikákban és a drogériákban. De van-e ennek bármi értelme, bizonyítja-e bármi is e készítmények reklámozott hatását? Inkább nem, mint igen.

Fotó: 123rf.comAz Alaszkában élő jupik eszkimók körében ugyanolyan elterjedt a túlsúlyosság, mint az Egyesült Államok délebbi tagállamaiban élőknél (hetven százalékuk túlsúlyos vagy elhízott). Ennek ellenére kevesebben szenvednek és halnak meg szívbetegségekben. Az Alaszkai Egyetem kutatói 330 ember vizsgálata után megállapították, hogy e különbséget az okozhatja, hogy hússzor több omega-3 zsírsavat fogyasztanak, mint mások. Ez önmagában nem véd az elhízástól (hiszen nem volt összefüggés a vérben mért omega-3-szint és a testsúly között), de mégis csökkenti a szívbetegséget okozó faktorok (például a koleszterin) vérben mérhető koncentrációját, illetve a vérnyomást. Így bizonyos mértékig ellentételezi az elhízás és az infarktus közötti kapcsolatot.

Az eszkimók étrendje még ma is a halakon alapszik, márpedig a halak jelentik az omega-3 zsírsavak fő forrását. Mindez arra utal tehát, hogy a természetes táplálékból felvett omega-3 csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Az ehhez hasonló, meggyőző erejű kutatási eredmények hatására az omega-3 zsírsavak (illetve a halolaj) lettek a táplálékkiegészítők rocksztárjai, a globális piac értéke elérheti a 4 milliárd dollárt is. Hiszen magától értetődőnek tűnik, hogy mi nem eszünk az eszkimókhoz hasonlóan sok halat, de ha kapszulaként bevesszük ugyanazt a hatóanyagot, akkor ugyanazokat az előnyöket élvezhetjük mi is, mint ők.

Kitört a háború az omega-3 zsírsavak körül
Évi 20 millió tonna halat fogunk ki a tengerből, és csak a halolajat fogyasztjuk el belőlük. Ami a friss kutatások szerint mégsem olyan egészséges, az étrendkiegészítő-ipar viszont milliárdokat keres rajta.

Aztán a tekintélyes Cochrane kollaboráció tavaly nyáron nyilvánosságra hozott egy tanulmányt, amely lerombolta az omega-3 táplálékkiegészítők köré épített teljes mitológiát.



Ellenőrzik a webáruházakat az év végi ünnepi időszakban

2019. december 13.

Fokozottan ellenőrzi az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az online áruházakat az év végi ünnepi időszakban, a kiemelt vizsgálatok már november elején elkezdődtek – mondta Cseresnyés Péter, a tárca államtitkára.

Fotó: 123rf.comAz év utolsó két hónapjában sok akcióval, kedvezményes vásárlási lehetőséggel találkozhatnak a fogyasztók az interneten, az ITM célja, hogy aktív fogyasztóvédelmi jelenléttel, rendszeres ellenőrzésekkel, próbavásárlásokkal járuljon hozzá a nyugodt ünnepi felkészüléshez – tette hozzá az államtitkár.

A kiskereskedelmi forgalom 75 hónapja folyamatosan nő Magyarországon, és egyre nagyobb szerepet játszik az internetes vásárlás. Tavaly mintegy 530 milliárd forint volt a webáruházak forgalma, amely az idén a becslések szerint 700 milliárd forintra nőhet.

Az ellenőrzésekkel szeretnék elérni, hogy a jelentős akciók idején is jogkövető webáruházakból és alkalmazásokból rendelhessenek a vásárlók. Az online áruházak rendszeres vizsgálatával a tárca visszaszorította a lehetséges jogsértéseket, a tapasztalatok szerint sikerült a korábbi 50 százalékról 17 százalékra csökkenteni a visszaélési kísérleteket, így kevésbé kockázatos az internetes vásárlás.

Keszthelyi Nikoletta, az ITM helyettes államtitkára elmondta: a minisztérium IT Laboratóriuma az elmúlt időszakban évente 900 webáruházat ellenőrzött, idén már több mint 500 ellenőrzésen vannak túl. A próbavásárlások és a honlapok vizsgálata alapján a leggyakrabban az elállással és jótállással kapcsolatban merülnek fel problémák, de sokszor hiányos a vitarendezési lehetőségekről szóló tájékoztatás is.



Szeretetcseppek karácsonyra

2019. december 12.

Fotó: pixabay.com

Rászorulók tízezrein segít idén is a Béres

Az idén 30 éves jubileumát köszöntő Béres Részvénytársaság életében a másokra való odafigyelés és segítő szándék a cég alapítása óta alapértékeik közé tartozik. A vállalat karitatív szolgálatát immáron 26 éve a Béres Alapítvány végzi, melynek legfontosabb feladatai közé tartozik az egészség védelméért való munkálkodás, a betegek gyógyulásának elősegítése, és támaszt jelenteni a rászorulóknak. Segítséget nyújtani anyagi javakkal és a vállalat gyógytermékeivel. 

Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke 2019. december 4-én igazi ünnepi hangulatban, az Advent Bazilika karácsonyfája közelében adta át alapítványuk karácsonyi adományát. A 84 millió forint értékű Béres Cseppet az ország 11 legjelentősebb karitatív és daganatos betegeket segítő szervezetek vezetői vették át. A Béres Alapítvány hosszú évek óta áll kapcsolatban ezekkel a szervezetekkel. Meggyőződésük, hogy ők ismerik a legjobban, hogy hol van a leginkább szükség az egészség védelmére, és bizonyosak abban is, hogy az immunrendszer működését támogató adományuk az ő közreműködésével megbízhatóan jut el a rászorulók tízezreihez. Béresék idei adománya már karácsonyra eljut a támogatottakhoz. Az ünnepélyes pillanatokat a Szent István Bazilika harangjainak odahallatszó hangjai csodálatosan meghitté varázsolták.

„Advent idején különösen fontos az elesettekre, a betegekre való odafigyelés. Sokan vannak köztük, akiknek nincs támaszuk, akiknek sokat segít már az is, ha egy cseppnyi figyelmet, törődést, szeretetet érezhetnek. Ilyenkor karácsony táján a Béres Alapítvány hosszú évek óta nagy mennyiségű Béres Cseppel ajándékozza meg a rászorulókat – mondta Béres Klára. – Ebben a munkánkban óriási segítségünkre vannak az országos szervezetek, akikkel régi, megbízható együttműködés köt össze bennünket. Közreműködésükkel most is sok-sok segítő kéz viszi majd el gyógyító „szeretet-cseppjeink” a nélkülöző, beteg embereknek.”



hírek, aktualitások

Nő a szív- és érrendszeri halálozás kockázata a rákbetegeknél

2019. december 03.

A rákos betegeknél megnő a szív- és érrendszeri problémák kockázta: több mint tíz százalékuk halálát nem a rák, hanem szívbetegség okozza – állapította meg egy hosszú távú, nagy létszámú kutatás.

A European Heart Journal hárommillió amerikai beteg adatait elemezte: a pácienseket 28 féle rákkal diagnosztizálták az elmúlt 40 évben. A tudósok felhívták rá a figyelmet, hogy a daganatos betegségek túlélési aránya ugyan javul, de az orvosoknak nagyobb gondot kell fordítani a betegek kardiovaszkuláris állapotának folyamatos ellenőrzésére.

A tanulmányban vizsgált 3,23 millió páciens 38 százaléka hunyt el rákbetegségben, 11 százalékuk pedig valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, utóbbi háromnegyede szívbetegség volt – számolt be róla a BBC News.

Magasabb arányban voltak a hólyag-, gége-, prosztata-, méh-, bél- és mellrákos esetek azok között a ráktúlélők között, akik szív- és érrendszeri betegségben hunytak el.

A rákos betegeknél a szív- és érrendszeri kockázat a kemoterápia és a sugárkezelés miatt az első évben magas volt. De a kockázat később is magasabb maradt a rákkal nem diagnosztizált népességhez képest. A tanulmány szerint a daganatos betegek “állandóan a megnövekedett kockázatnak voltak kitéve”.

A kutatást vezető Nicholas Zaorsky, az amerikai Penn Állami Rákintézet sugárterápiás onkológusa rámutatott, hogy amennyiben ezekkel a kockázatokkal tisztában vannak az orvosok és a betegek, az segíthet abban, hogy a páciensek egészséges életmóddal csökkenthessék a szív- és érrendszeri betegség kialakulását, s egyúttal a daganat visszatérésének kockázatát is.

Táplálkozási zavarok: bulimia nervosa

2019. december 03.

A táplálkozási zavarok sorában sajnos nem az anorexia az egyetlen. A bulimia nervosa mintegy háromszor gyakoribb az anorexia nervosánál, és jóval nehezebben felismerhető.

 
Mi a bulimia?


Az evés zavarai között az anorexia nervosa régóta ismert kórkép, a bulimia nervosa viszont mindössze két évtizede vált hivatalosan betegséggé.

A bulimia nervosa jelentése a görög ökör-étvágy (boüsz-limosz) kifejezésből származik és sokszor az anorexia nervosához társul. Kialakulása általában 17-25 éves korosztályra tehető, akik már érettebb személyiséggel rendelkeznek. Nehezen észrevehető, mivel általában normális testsúllyal jár, de mindenféle testalkatnál előfordulhat.

A bulimia nervosa ismétlődő kényszeres falásrohamokból áll, amelynek során a beteg elveszti az evés feletti kontrolt. Ez egyrészt azzal az érzéssel jár, hogy képtelen abbahagyni az evést, másrészt pedig nem tudja irányítani, mit és mennyit eszik. Rövid időn belül olyan hatalmas mennyiségű – főleg magas kalóriatartalmú, akár 20.000 kalóriás – ételt képesek megenni, ami határozottan több mint amennyit az emberek többsége az adott körülmények között (pl. az éjszaka közepén egy szál köntösben a nyitott hűtőszekrény előtt állva) és hasonló alkattal ugyanennyi idő alatt elfogyasztana (például egy liter fagylalt, egy egész torta és egy doboz keksz).

Súlyos esetekben napi 8-10 falásroham és hányás is előfordulhat! A mértéktelen evés kezdetben megszabadítja a pácienst a feszültségtől, de ezt a kis megkönnyebbülést szinte azonnal szörnyű bűntudat és főleg önmagától való undor követi. Ilyenkor az önutálattól hajszolt beteg meghánytatja magát, kezdetben a torkán ledugott ujjával, de később már akaratlagos hányásra is képes lehet. Sokszor más nem megfelelő módszert is alkalmaz, mint például hashajtók vagy vízhajtók szedése, szigorú diéta vagy koplalás és túlfeszített, rögeszmés sportolás.

Mintegy 400 ezren haltak meg idő előtt a légszennyezettség miatt

2019. december 02.



Mintegy 400 ezer ember idő előtti halálát okozta a légszennyezettség 2016-ban az Európai Unió tagállamaiban – közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).

“Jelenleg a légszennyezettség az elsőszámú környezeti kockázat az emberek egészségére nézve” – írták a friss jelentésben.

A megfigyelőállomásokon mért adatok szerint a vizsgált évben a városokban élők túlnyomó többsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által káros szintűnek ítélt finomrészecske-szennyeződésnek volt kitéve. A finomrészecskék mikroszkopikus porszemek, amelyek általában a fosszilis tüzelőanyagok égésekor keletkeznek.

A szakemberek arról számoltak be, hogy bár a levegő minősége javulóban van a kontinensen, de nem a kellő ütemben. Rámutattak ennek kapcsán, hogy még nem sikerült elérni sem az EU, sem a WHO célkitűzéseit.

A finomrészecske-koncentráció 2017-ben hét tagállamban, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban, Romániában és Szlovákiában haladta meg az EU-s határértékeket. Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia pedig nem teljesítette a finom szálló porra vonatkozó 2015-ös célszámokat.