Ki korán kell, egészségebb lesz!

2018. december 12.

A korán kelő nőknél kisebb eséllyel alakul ki mellrák – idézte a BBC hírportálja egy új brit kutatás megállapítását.

A tanulmány szerzői, a Bristoli Egyetem kutatói a napokban folyó glasgow-i brit rákkutatási konferencián elmondták, egyelőre nem tudni, milyen mechanizmus áll az összefüggés hátterében.
Minden embernek van biológiai órája, amely a szervezet működését irányítja nagyjából 24 órás ciklusokban, ezt hívják cirkadián ritmusnak, ez befolyásolja az alvásidőt, a hangulatot, még a szívroham kockázatát is.

Azonban az egyes emberek biológiai órái “nem ugyanazt az időt mutatják”.

A “pacsirták” az első napsugárra kinyitják a szemüket, a nap folyamán korábban jutnak el teljesítményük csúcspontjára, este korábban álmosodnak el.

A “baglyoknak” nehezebb a kora reggeli felkelés, produktívabbak a nap vége felé és később alszanak el.

A kutatók megvizsgáltak 341 DNS-részletet, amelyek az embert pacsirtának, vagy bagolynak “programozzák”. Ezután elemezték több mint 180 ezer nő adatait a UK Biobank nevű projekt adatbázisából, valamint majdnem 230 ezer nő adatait a Breast Cancer Association Consortium nevű rákkutató intézet tanulmányából.

Kiderült, hogy akik genetikailag pacsirták, azoknak kisebb az esélyük a mellrákra, mint azoknak, akiket a génjeik bagolynak programoztak. Mivel a szóban forgó génszakaszokat születésétől hordozza az ember, és nem függnek össze a rák más ismert okával, például az elhízással, ezért a kutatók okkal vélik, hogy a biológiai óra szerepet játszik a rák kialakulásában.

Legjobb barátunk a kollagén

2018. december 11.

Manapság szinte mindenhol azt hallani, hogy együnk/igyunk/használjunk kollagént, hiszen általa ragyogóbb, üdébb lesz a bőrünk és a ráncokat is csökkenti. Valóban ilyen hatékony, vagy csak manapság olyan trendi? Utánajártunk mindennek és kiderült, hogy ennél sokkal, de sokkal több pozitív hatással bír, nem csak a bőrünkre, hanem az egész szervezetünkre!

A Scitec Magyarország Kft. kutató biológusa, Szász Máté most elárulja nekünk, mely formában a legcélszerűbb fogyasztani, milyen szerepet tölt be a sportolásban, és hogyan segíthetjük elő mi magunk is a termelődését.

Van egy jó hírünk: a szervezetünk tömve van kollagénnel, ami lassan, de folyamatosan bomlik, és újra termelődik. És most jön a rossz hír: ez utóbbi mértéke az életkor előre haladtával, méghozzá olyan 25 éves kor körül elkezd csökkenni.

Többek között ennek köszönhető, hogy bőrünk egyre vékonyabbá, ráncosabbá válik, testünk nem lesz már olyan rugalmas és a porcsejtek alapállomány képződése is lelassul. Tehát abban mindenki egyetért, hogy ez a fehérjetípus különösen fontos szerepet tölt be az életünkben, és szükség van arra, hogy valahogyan pótoljuk.

Ám melyik a leghatásosabb módja ennek? Hogyan érhetjük el a kívánt eredményt? „A kollagént az emberi szervezet nem képes feldolgozni. Ám az úgynevezett hidrolizált, vagyis előemésztett változata felszívódik.”– kezdi a szakértő, majd hozzáteszi, ugyan a hatóanyag nem tud beépülni a szervezetünkbe, arra tökéletesen megfelel, hogy csökkentse a kollagén struktúra leépülését. Bőrünk tehát rugalmas és üde maradhat, és így az ízületeink mozgékonyságát is megőrizhetjük.„A jelenlegi tudomásunk szerint felszívódás szempontjából a szájon át bevitt kollagén a leghatékonyabb.” – magyarázza a szakember.

Magas pulzus éjszaka – kell-e aggódni?

2018. december 11.

Aki tapasztalta már, hogy az éjszaka zakatoló szíve miatt aludni sem képes, tudja, milyen ijesztő jelenségről van szó. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a leggyakoribb okokat ismertette, és elmondta, mikor fontos a kivizsgálás.

Az aggodalom tovább emeli a pulzust
Az éjszaka jelentkező magas pulzus roppant nyomasztóan hathat arra, aki átéli, hiszen a gyors szívverés és az emiatt érzett aggodalom ördögi kört alkothatnak. Minél erősebben érezzük a szívdobogást, annál jobban aggódunk, ami tovább emeli a pulzust. Bár ez valóban nyugtalanító jelenség, amit mindenképpen ki kell vizsgáltatni (többnyire EKG és 24 órás Holter vizsgálat segítségével), hiszen a szapora szívműködés, mint érzés, lehet valódi tachycardia, lehet szívritmuszavar. Az esetek nagy részében “valódi” betegség áll a háttérben, tehát lezajlott infarktus, cardiomyopathia, vagy endokrin betegség. Ugyanakkor gyakran kiderül, hogy nem szívbetegség, hanem ártatlanabb jelenség húzódik meg a magas pulzus mögött.

Íme, a leggyakoribbak:
– Érzelmek
Elsősorban az alábbi kérdéseket érdemes tisztázni magunkban: mi az, ami miatt sokat aggódom? Esetleg arról van szó, hogy éppen megpróbálom elnyomni az aggodalmat? Leggyakrabban ugyanis egy élethelyzet miatt érzett szorongás indítja be a szimpatikus idegrendszeri fokozott működést. Ilyenkor a testben lejátszódó változások az „üss vagy fuss” elve szerint alakulnak: felgyorsul a légzés, emelkedik a vérnyomás és meglódul a pulzus is. Ráadásul ez nem csak a tudatos gondolatok hatására következhet be, hanem a tudatalatti szorongástól is.